Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-27 / 249. szám, péntek

TARTÓ

S BEKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT! 9 1950 október 29. * 43. (103.) tartalékait sikeresen mozgósíthassuk. Kell, hogy az elvtársak a szállításban ezekkei a kérdésekkel rendszeresein foglalkozzanak, hogy a vasúti szállítás továbbra is Mkészüljön tervgazdálkodásunk követeléseinek teljesítésére. Neim elégséges az építészet szocialista munkaversenyének fejlődése sem. Itt voltak a legnagyobb rendellenességek a normák és a bérek körül. Az állami bérkatalógus bevezetéséért folyó erőfeszítések meghozták az első pozitív eredményeket, azonban mindamellett folytonosan lényeges nehézségekbe ütközik, főleg az építkezéseken a munka rossz megszervezése és az anyag-szállítás rossz folyamata miatt. Az építkezéseken dolgozó kommunisták becsületbeli feladata az, hogy az összes építkezéseken az állami bérkatalógus bevezetésével, a normák és bérviszonyok rendezésével biztosítják a szocialista munkaverseny megfelelő fejlesztését. Különösen erős politikai munkát kell kifejteni az építkezési melléktermékek termelésében, amelybe sok kisüzemet kapcsoltak bele és amelyekkel sok, még nem öntudatos munkást vettók át. Ma kezdeti nehézségek és a kisüzemi termelésből a szocialista nagyüzemi termelésbe való átmenet időszakát befejezettnek kall tekinteni és gondoskodni kell arról, hogy az építkezési melléktemelés mint fontos szocialista munkaszakasz megbízhatóan teljesítse kötelességeit. Végezetül szükséges lesz az is, hogy az építészetben a szocialista munkaversenyt az építkezési szerelvényekre^ főleg a nehéz gépekre és karbantartásukra irányítsák. A műszaki, gazdasági normák bevezetésében, a bérek helyes tervezésében és a szocialista munkaverseny fejlesztésében igen jelentős feladatuk van a szakcsoportoknak és a szakszervezetek funkcionáriusainak. Ezért jó az, hogy a Központi Szaktanács és a Szlovákiai Szaktanács legutóbbi plenáris ülésein részletesen megtárgyalták ezeket a kérdéseket és elvárjuk a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól, hogy erélyesen küszöböljék ki azokat a hibákat, amelyek a szakszerveizeti szövetségek és üzemi tanácsok munkájában megmutatkoznak, elvárjuk azt, hogy alaposan és konkréten megismerik a normák, bérek és 'az üzemi munkaszervezés helyzetét, hogy így helyesen _ vihessék át a Párt vonalát a munkásság széles tömegei közé. Gazdasági életünk további fejlődése olyan feladatokat ró ránk, amelyeket csupán akkor tudunk teljesíteni, ha megértjük,! hogy harci politikai feladatokról van sző, ha megértjük azt, hogy ezek teljesítéséért harcolnunk kell és ezeket csupán a tartalékok mozgósításával tudjuk teljesíteni. Erre tanít bennünket a Szovjetúnió szocialista építésének tapasztalata. Valamikor sokat kellett dolgozni azért, hogy gazdasági életünk egyes szakaszainak szervezetei csatlakozzanak, kövessék a Párt irányvonalát és megvalósítsák. Ma már, legalább is az esetek nagy többségében, ez nem így van. Azonban még nem értük el azt, hogy minden munkásunk, a gazdasági szakasz minden kommunistája harcoljon a Párt által reá rótt feladatok teljesítéséért, hogy megértse ezeknek a feladatoknak politikai jelentőségét, hogy ezeket ne azért vigye keresztül, vagyis ne csak azért, mert felülről így akarják, hanem azért is és főleg azért, mert ez a helyes és teljesítésük elengedhetetlen. Ebben tükröződik vissza gazdasági szerveink még elégtelen politikai színvonala. Amellett elvtársainknak az üzemi igazgatóságokban és a területi szervekben emlékezniük kellene arra, hogy csupán a szocializmus építési feladatainak harci politikai értelmezése mentesít a bürokratizmus és a papírmunka alól. Sok elvtársunk van, akik politikailag nagyon érettnek tekintik magukat, mikor közbenjárásért fordulnak a pártszervezethez és hangsúlyozzák, hogy a munkaerők toborzása vagy valamilyen más feladat politikai kérdés, amelyet a politikai szerveknek kell teljesiteniök. Azonban eszükbe se jut az, hogy az üzemi és területi szervek is politikai szervek és hogy a szocializmus felépítésében lehetetlen elkülöníteni az adminisztratív és műszaki kérdéseket a politikaiaktól. Nem marad más hátra, mint fokozni üzemeink adminisztratív és műszaki vezetésének politikai színvonalát úgy, hogy alkalmasak legyenek megoldani minden feladatot és teljesítésükért teljes felelősséget érezzenek. Gazdasági munkásaink további hiánya az, hogy nem érvényesítik eléggé a kritika és önkritika módszerét, mint ahogyan azt Gottwald elvtárs követelte és a IX. kongresszuson Široký elvtárs hangsúlyozta. Gazdasági szerveink, de néhány üzemi szervezetünk munkájában sem honosult meg még az igazi kritika és önkritika. Sok elvtárs nem szívesen beszél saját hibáiról és hiányairól. A terv teljesítéséről szóló jelentéseikben inkább elhallgatják őket és ha mégis beszélnek róluk, akkor gyakorta igen felületesen, csali úgy szemre, hogy azt ne mondják, hogy ök nem élnek önkritikával. így pl. amikor érdeklődtünk a gépkocsi szállítási nemzeti vállalat elvtársainál az iránt, hogy miért oly magas a teherkocsik javítási arányszáma, hosszú történeteket meséltek el arról, hogy magánvállalkozóktól vásárolták és még ma is vásárolnak kocsikat, amelyek szörnyű állapotban vannak, stb. Amellett a tény az, hogy ha csupán saját gépkocsijaikat nézzük és nem a felvásároltakat, a javításban levők százaléka szeptemberben 37.6 százalékot tesz ki, amellett tény az is, hogy a gépkocsiszállítási vállalatnál nem fordítanak elég gondot a kocsik karbantartására, rosszul gondoskodnak a kocsik javításáról, sőt nem gondoskodnak arról sem, hogy a soförök érdekelve legyenek a kocsik karbantartásában. Ha az itt dolgozó elvtársaknak érzékük lenne az önkritikához, részletesen beszéltek volna saját hibáikról és hiányaikról és arról, hogyan akarják ezeket szervezeti intézkedésekkel, politikai munkával eltávolítani és felhoztak volna más körülményeket is, amelyek a javításban lévő kocsik helyzetét okozták. Ez csupán kis példa, amely azonban jellemző sok gazdasági munkásunk tevékenységére. Ebből az következik, hogy a kritika és önkritika módszerének munkamódszerré kell válnia gazdasági és összes üzemi terveinkben, hogy Gottwald és Široký elvtársak szavai a bírálatról és önbírálatról teljes mértékben vonatkoznak gazdasági munkásainkra is. Üzemi szervezeteink egyik főfeladata, hogy a tartalékok feltárásánál és felhasználásánál segítsen. Szocialista országépítésünk föalapjaira irányítsák munkájukat Pártunk járási és kerületi szervei is. Ezek azok a fökérdések, amelyeket fontosnak tartottam a mai értekezleten felhozni, hogy tárgyaljunk róluk és határozatot hozzunk azokról az intézkedésekről, amelyekkel munkánkat javíthatjuk. Még behatóbban kell tanulmányoznunk a szovjet tapasztalatokat és még nagyobb mértékben kell elsajátítani a munka bolsevik stílusát. A kommunizmus nagyszerű építkezései a Volgán, Szibériában és Ukrajnában lelkesítenek bennünket, a szocializmus legyőzhetetlen erejének és alkotó fejlődésének tudatával töltenek el és új, gyönyörű távlatokat nyitnak előttünk. Abban a tudatban fogunk dolgozni, hogy munkánkkal erősítjük a béke, a demokrácia és szocializmus táborát, amelyet a béke nagy harcosa, Sztálin elvtárs vezet. A IX. kongresszuson Široký elvtárs beszámolójában eat mondotta: 41 „Ez a kongresszus nemcsak Pártunk, hianem Szlovákia népeinek történelmében is fontos határkő lesz. A kongresszus van hivatva arra, hogy a Párton keresztül és a Párt közvetítésével harcba és munkába mozgósítsa az egész dolgozó népet a szocializmus felé való bátrabb és gyorsabb előrehaladásra a CsKP IX. kongresszusának és a CsKP Központi Bizottsága februári üléseinek irányvonala szellemében." A kongresszus óta beállott fejlődés igazolja V. Široký elvtárs szavait. Gyorsabban és bátrabban haladunk a szocializmus felé. Ezért biztosítani akarjuk Široký elvtársat arról, hogy az alatt, amíg ő az Egyesült Nemzetek Szervezetében harcol a világbékéért, Szlovákia dolgozó népe ernyedetlen ütemben halad utasításai szerint az országépitö munkában. Erőfeszítésünk arra irányul, hogy felfegyverezzük magunkat úgy, hogy jelenthessük elnökünknek, Gottwald elvtársnak : Készek vagyunk teljesíteni bárminő feladatot, amely a jövőben reánk hárul. Az új üzemek gyorsabb felépítésével bátrabban haladjunk a szocializmus felé Puli elvtárs beszámolója a gazdaság élet arnkHatoak konferenciáján Az ipari termelés fejlődése törekvésünk egyik főrésze, amellvel a kevéssé produktív gazdálkodás megváltoztatásán fáradozunk- amelyet a kapitalistáktól örököltünk. Mi ezt magas termelékenységű szocialista gazdálkodássá akarjuk átváltozta^i Az,iparosítás következtében Szlovákia mezőgazdasági országból ipari országgá lép elő. Az ipari üzemek felépítésével a munkásosztály sorai kiszélesednek, megerősödik súlyuk, megszilárdul hatalmuk A nemzetgazdaság nagyvonalú kiépítése alapián kultúránk is fejlődésnek indult. Az eddig nyomorban szenvedő, munkanélküliséggel és kivándorlással küszködő Szlovákia az iparosítással megváltozott és helyébe a munkanélküliségtől mentes, emelkedő életszínvonalat mutató Szlovákia lépett. Az új üzemek felépítése, az egyéni mezőgazdilkodási módszer helyébe lépő szocialista nagyüzemi gazdálkodással egyetemben elvisz bennünket a boldog Szlovákia felépítéséhez a szocialista Csehszlovákiában, egy olyan társadalom felépítéséhez amelyben nem lesz kizsákmányoló osztály egv oly társadalomhoz, amelyben az úr a munkásosztály és annak szövetségese, a földműves nép. amely szocialista szövetkezetekbe tömörül és melyben minden dolgozó ember megeiésedetten fog élni és magas kultúrnívót érhet el. Szlovákia iparának felépítése a haladó erőknek a világbéke megvédéséért folytatott küzdelmében a részünkről nyújtható legnagyobb hozzájárulás. A szlovákiai ipari üzemeknek felépítése a csehszlovák gazdaság átépítése keretében foglal helyet a dicsőséges szovjet ötéves tervek alapján, amelyek a szovjet nép kezében erőforrásul szolgáltak a, természet átalakítására hatalmas üzemek, építkezések segítségével, mint a ku

:b!sevj és sztálingrádi vízierőmű, a nagy türkmenisztáni CT'orna a kachovi. a Dnyeper partján épülő vizierömü, a ' -'n-i és északkr'mi csatorna, amelyek bizonyítékai a :a vil g nagv építősikereinek. Abban az időben, amia kapitalista országokban az ipari termelés zuhanóban n és a munkanélküliek száma hatalmasan nő és a válság mind jobban elmélyül, ugyanakkor a jólét forrása nyílik meg egész népünk számára. Az átépítés és felépítés minden új sikere újabb csapást jelent a kapitalista reakció maradványaira. támogatását és megerősítését jelenti a világ béketáborínak. de egyben jelenti a kapitalista országok munkásosztályaitól az elnyomott nemzetek szabadságáért folytatott küzdelemnek felbátorítását Iparunk felépítése e forradalmi jelentőségének a Párt és Hzervezetének mindennapi munkájában a mainál jobban kell jelentkeznie, mert ez a munka viszi át ezt a politikát a dolgozó nép legszélesebb rétegeibe; és ezért a jövőben az eddiginél fokozottabban kell törődni agit'ációnkban és propagandánkban az új üzemekkel és ugyanilyen gondosságot kell kifejteniök az új üzemek érdekében a járási, kerületi és központi szerveknek is. Široký elvtárs, aki kezdettől fogva az egész csehszlovák népnek megmutatta Szlovákia iparosításának távlatait és rá mutatott annak konkrét problematikájára is, a CsKP IX. kongresszusán mondott beszédében Lenin elvtársnak ezt a kijelentését idézte: „Mennél nagyobb a fejlődés és mennél nagyobb jelentőségűek a történelmi események, annál nagyobb számban vesznek részt az emberek ezekben az eseményekben és minél mélyebb a változás, amelyet végre kívánunk hajtani, anniál inkább kell fokozni az érdeklődést és a pozitív viszonyt irányában, meggyőzni az emberek újabb és újabb millióit és tízmillióit ennek elkerülhetetlenségéről". A dolgozó nép érdeklődését fokozni a felépítés új építkezései iránt s a felépítésben való részesedésük szfmbeliségét növelni csak úgy tudjuk, ha e feladatok elvégzése érdekében mindenekelőtt Pártunkat mozgósítjuk és ha a beruházás kérdését minden kommunista, minden becsületes munkás és hazafi becsületbeli, büszke és dicsőségtel j es ügyévé tesszük. A szocializmus építésének történelmében dicsőséget fog jelenteni és a munkásosztály szorgalmának hirdetői lesznek építkezéseink, vízierőműveink és új üzemeink. Ezek építői mint Marx, Engels. Lenin és Sztálin eszméinek legjobb megvalósítói fognak szerepelni és a Párt, a CsKP. amely ezt az építési munkát vezeti, a nép szeretett Pártja marad örökké, az építés Pártja, az a Párt, amely népünket a sors útján a boldogság, a dicsőség és az örömök útjára vezette. Az invesztíciók terve teljesítésének kérdésében az a döntő, miként hajtjuk végre sikeresen a meggyorsított szervezési munkát, az átépítést, az iparnak nehéziparrá való átalakítását, mert ahogy Gottwald elvtárs 1950 február 24 és 26-a között a CsKP Központi Bizottsága előtt, valamint Karvinban a Bányásznapon mondott beszédében ismételten hangsúlyozta, mindenekelőtt a nehézipart kell fejleszteni, ahol a legkisebb mennyiségű idegen nyersanyagra van szükségünk és amelynek számára biztosítva van a kereslet. Tehát előttünk äll a beruházási kérdés, a felépítés kérdése, Szlovákia iparosításának kérdése. Ez mind törekvésünk előterében áll és a társadalom átalakulásához vezet és éppen ezért nem lehet őket szak- vagy technikai kérdéseknek minősíteni, amelyekkel a nemzetgazdasági munkások, technikusok és szakértők a nélkül foglalkozhatnának, hogy a Párt felelősségteljes vezető szerepet vigyen és küzdjön a beruházási terv teljesítéséért. Iparunk átépítésének kérdését ma sem lehet elhanyagolni, amikor az individuális gazdálkodásból a szocialista gazdálkodásra való áttérésre teszünk komoly lépéseket. Éppen az iparosítás teremti meg a mezőgazdasági termelés gépesítésének előfeltételeit és egyben megerősíti a munkásosztály hatalmát Éppen az iparosítás teremti meg a falu átalakulásának előfeltételeit. A Párt fő vezérvonalának követésében, üzemépítés-i és falusi feladatainkat nem fogjuk egymással szembeállítani, nem fogjuk osztályozni, hogy melyik a fontosabb, hanem mindkét feladatot egyesítve abban a tudatban fogjuk teljesíteni, hogy mindkettő egv és egyetlen célra irányul és ezt abban a tudatban fogjuk tenni, hogy e két feladat egymást kiegészíti, abban a tudatban, hogv az egyiknek elhanyagolása rövid időn belül megmutatkozna a másik szektoron is, illetőleg az egész vonal teljesítésében. Az új üzemek felépítésének kérdése tehát vezérvonalunk kérdése, politikai munkánk kérdése, az egész Pártnak kérdése. A nagyipari üzem és az energetikai üzemek felépítésében ebben az esztendőben az irányban mutatkozott javulás, hogy az építkezési beruházások terve nagyjában teljesül. Nem mutatkozott hanyatlás a nyári hónapokban sem, az aratási munkák során. Ami a nem építkezési beruházásokat illeti, itt még mindig mélyen ' a 100 százalékos tervteljesítés alatt vagyunk, a teljesítmény értéke azonban a mult évhez viszonyítva jelentős mértékben emelkedett. E mellett azonban az üzemek határozott határidőre való üzembehelyezését a terv szerint és főleg az üzemek teljes és nemcsak részleges kapacitású munkábaállását a körülnyek egész sora akadályozza, amilyenek: a lakásépítések elvégzése, a munkaerőhiány, a kvalifikált szakemberek hiánya, a termelési tervek tisztázatlansága és az építkezések lassúsága, stb. E jelenségek következtében akkor, amikor iparunkban feltárjuk a tartalékokat kihasználatlan kapacitásban, alacsonyabb becslésben, új tartalékok képződnek épülő üzemeinkben. Ezek akként keletkeznek, hogy egyes helyeken az építkezés lassan megy, a gépeket raktározzuk, hogy azok az építkezési idő befejezéséig várjanak, másutt pedig a kész géptermeket nem tudjuk gépekkel megtölteni és egész hónapokon át maradnak kihasználatlanul. Minden üzemben időt veszítünk azzal, hogy nem vagyunk felkészülve a termelés megindítására káderszerűen és ha el is értük azt, hogy az üzem felépült, a berendezés beszerelése megtörtént, nem áll rendelkezésünkre elég ember, akik felkészültek lennének arra, hogy megkezdjék a termelést és terményeket, szolgáltassanak gazdaságunknak, amelyekre az vár. Hogy ezeket a fogyatékosságokat kiküszöböljük, hogy iparunk építését meggyorsítsuk és megjavítsuk, erre keSl összpontosítani az egész Párt figyelmét, mert a felépítés problémái nagyok, összetettek, nagy figyelmeit követelnek meg és egész Pártunk hatványozott igyekezetét. Arról van szó, hogy a Párt a dolgozó nép rokonszenvét, amellyel az az iparosítás gondolata iránt viseltetik, konkrét törekvéssé tegye annak meggyorsítása érdekében, hogy olyan politikai agitációt tudjor- kifejteni, amely a munka szervezésében a mai hiányosságokat meg tudja szüntetni. Arról van szó, hogy az üzem felépítését állandóan figyelemmel kísérjük attól a pillanattól kezdve, amikor megtörténik a döntés annak felépítésére egészen addig amíg a munka teljes kapacitással megindul. Az építkezés minőségét és gyorsaságát már a terv kidolgozása eldönti, sőt már annál hamarább eldől az, amikor a tervet előkészítik, amikor a terv kidolgozásának alapfeltéteJein dolgoznak. Ha nincs elég tiszta kép arról, miként fog az új üzem festeni, mit fog termelni, milyen lesz a gépi berendezése, az épülete, ha meg is van kezdve, csak fennakadásokkal és nagyon lassan tud csak folytatódni. A tervkészítés munkájának meggyorsítás ára és javításara fordított törekvés keretében nagy figyelmet kell fordítani az alapfeltételek helyes kidolgozására, mert ez az előfeltétele a terv gyorsabb és minőségileg is jobb megoldásának. Egyes ipari üzemek építésénél építő munkásokban hiány mutatkozik és az építkezés lassan halad. Ez a jelenség különösen skkor mutatkozik, ha az építkezésnek nincs elégséges munkása, pedig ugyanakkor egyes helyeken felesleg mutatkozik Az államosított építészet nem hátrálhat meg a munkaerőknek egyik építkezésről a másikra való átcsoportosításának feladata előtt és még kevésbbé a nehézipari üzemeik építkezéseinél. Szükségessé válik természetesen a munkásokról való gondoskodás javítása, főként átrpeneti lakások és étkező helyek létesítésével. Az ipari építkezés hátramaradásának általános oka a lakásépítkezés és szociális berendezések építésének késlekedése. Ez a fogyatékosság azután az üzem megindításakor is jelentkezik,