Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-22 / 245. szám, vasárnap

1950 október 22 U J SZO Legelők és rétek rendbehozásával a jövedelmező állattenyésztésért A mult vasárnap Zsedizen az EFSz­ek vezetői járási értekezletet tartot­tak, Sok mindem ői volt itt szó, töb­bek között a gabonaárakról is. Erre feláll Furinda Rezső és elmondja, hogy a maradi egyéni gazdálkodásban bi­zony a gabonatermelés nem jövedeí­mező. De — mondja Furinda — nem a búza ára alacsony, hanem a terme­lési költségek magasak. Megcáfolha­tatlan példát is említ fel rögtön. Ki­számították, — nem ők, a szövetke­zet tagjai, haneim a szövetkezeten kí­vül álló egyének, hogy a tőrei szö­vetkezetnél, azon a táblán, amely a leggyengébb termést adta, hektáron­ként 29 és félmázsa búzának összes termelési költségei 95 ko ronát tesz­nek ki. Ugyancsak egy mázsa búzának a termelési költségei az egyénileg gazdálkodóknál 320 koronára rúgtak. Az pedig aztán igazán nem mindegy, hogy egy mázsa búzának a termelési költsége 225 koronával több-e vagy pedig kevesebb, — mert hiszen ameny­nyivel kevesebb a termelési költség, ugyanannyival több a tiszta *6szon. A gabona meg egyébként is a me­zőgazdasági termelésben a szövetke­zeti gazdálkodást, a földművelést nem­csak azáltal tette jövedelmezőbbé az eddigi egyéni gazdálkodásnál, hogy magasabb hektárhozamot, szóval több­termelést tud elérni, hanem ugyanak­kor még a termelési költségeket is többszörösen csökkenti Az ötéves terv feladatai, no meg minden dolgozó paraszt egyéni anyagi érdekei is azt kívánják, hogy mind a gabonatermelésben, mind az állatte­nyésztésben el tudjuk érni ezt a több­teirmelést, meg a termelési költség csökkentését. Egyén' gazdálkodóktól hányszor hallja az embe:, különösen úgy tavasz felé, ha az előző évben kissé gyengébb volt a takarmányter­més és így a takarmány ára magasra ugrott fel, hogy több értékű takar­mányt evett meg az állat, mint ameny­nyit maga meigér. Ilyenkor aztán a paraszt ember csak szidja a világot, főleg az árakat, csak éppen arra nem jön rá, ami éppen a szeme előtt van, hogy az állatok tartása sokba kerül, tehát a termelési költség a magas. Ez viszont termeszetes következmé­nye az egyéni gazdálkodásnak, az egyénileg folytatott állattenyésztés­nek, mert ha az egyénileg gazdálkodó paraszt nem tud olcsón gabonát ter­melni. akkor ugyanúgy nem tud ol­csón takarmányt termelni sem. A drá­gán termelt takarmányon va_ló állat­tartás pedig semmiféle jövedelmet nem biztosít a gazdának, sőt, mint már előbb is említettük, inkább csak ráfizetéssel végződhet A drága takarmánytermesztés miatt különösen súlyos ráfizetést jelentett az egyénilleg gazdálkodó földművesek­nek az igavonók tartása, különösen a kis földműveseknél, a 3—5 holdasok­soknál. Igavonót tartani kellett, hogy a földeket művelni lehessen, mert fu­varossal dolgoztatni, azt meg aztán igazán nem bírta volna a földek jöve­delme. A helyzet viszont az volt, hogy ennél a pár hold földnél az igavonók kihasználva sem voltak, de a pár hold föld az egyéb termények mellett a szükséges takarmányt sem tudta meg­teremteni így aztán a kevés takar­mány mellett csak nyomorgott az ál­lat, az Uyen igavonókkal pedig csak fgy-úgy nagyjából lehetett a földeket megművelni azok meg aztán rosszul teremtek, s persze, hogy ebbem a meg­változhatatlan körforgásban — a kevés föld. kevés takarmány, gyenge igavo­nó és rossz termés — az a kis föld­műves folyton csak csúszott lefelé. Hogy egy ilyen paraszt milyen ráfize­téssel dolgozott, hogy mennyi értékű takarmányt etetett meg az állataival, azt csak azért nem tudta, mert az­előtt a paraszt, (de még ma is nagyon sokan az egyénileg gazdálkodók közül) egyáltalán nem számoltak, nem be­csülték fel a sajátmaga és az állatok munkáját, tehát a terme'csi költsége­ket, mert a paraszt akár kiadásnak, akár jövedelemnek csak a készpénzt tekinti. Hogy a munkája is pénz, — ennek megértéséhez nagyon sok pa­raszt még a mai napig sem ért el. Az igavonók problémája megoldó­dott a gépi munkával. Ha tartanak is 1 igavonót a szövetkezetek, — mert hl­' szen keill tartaniok, mert ez is szük­; séges, — azoknak az eltartása éppen a gépi munka következtében olcsóbbá vált, mert a takarmánytermés már lényegesen kevesebbe kerül, mint az­, előtt. A gépi munka, meg a szövetke­, zeti gazdálkodás viszont minden lehe­tőséget megad ahhoz, hogy nemcsak a szükséges igavonók, hanem az egyéb állatok tartását is, tehát az egész ál­lattenyésztést olcsóbbá és így még jövedelmezőbbé tegyük. A harmadik típusú szövetkezetekben a közös földművelés mellett bevezetik a közös állattenyésztést is. Az EFSz­nkben a közös á'lattenyésztést legtöbb helyen az akadályozta, hogy különö­sein a szarvasmarhák részére nem állt rendelkezésre megfelelő nagysŕgú istálló. Most az őszön sok helyen ta­láltak erre is megeldäst. egyrészt új istállók építésével, másrészt pedig rá­jöttek arra, hogy a faluban nagyon sok olyan helyiség van. főleg volt ura­dalmak vagy kulákok istállói, amelye­ket a szövetkezeti közös állattenyész­tés céljaira fel lehet használni. Ugyan­így akad heíyiség a sertések, barom­fiak és a többi állatfajták elhelyezésé­re is — legfeljebb ezek az épületek egy kis javításra szorulnak. A szövetkezetekben való közös ál­lattenyésztéssel pedig jelentős mér­tékben fokozhatjuk termésünket. Be­bizonyult a gabonatermelésnél, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mekkora eredményeket képes elérni, pedig még igen messze vagyunk attól, hogy minden lehetőséget teljesen kihasznál­tunk volna. Ugyanez áll az állatte­nyész'ésre is. "Azokban a magasabb típusú szövetkezetekben, amelyekbein mindjárt az alakuláskor bevezették a közös állattenyésztést a teheneik tej­hozama több esetben is a kétszeresét éri el az egyéni gazd-'kodók tehenei tejhozamának. így tehát a haszon is nagyobb, meg aztán a takarmányter­melés is olcsóbb és az állattenyésztés ellentétben az egyénileg gazdálkodók állattenyésztésével, nagyon is komoly haszonhoz juttatja a szövetkezetekben dolgozó parasztságot Hogy állattenyésztésünk jövedelme­ző legyen, ennek egyik alapfeltétele^ — mint már az előbb is említettük, — a bőséges, de mégis olcsó takarmány­szükséglet biztosítása. A me^felldő takarmányszükséglet biztosítását pe­dig nem úgy kell elérnünk, hogy a takarmányok vetésterületét, esetleg a gabona vagy a kapásnövények rová­sára nagyobbítjuk, hanem úgy, hogy a takarmányok terméshozamát a lehe­tőségig fokozzuk. Ez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a takarmányszükségletet teljesen fedez­ze és éppen ezért arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló legelőkön és kaszálókon biztosítsuk a takar­mányszükséglet nagy részét. Egészen a legutóbbi időkig — amíg csak az EFSz-ek nem vették a keze­lésükbe a réteket és a legeflőket, azok a legelhanyagoltabb állapotban voltak s így persze, hogy a lehető legsilányabb termést is adták Bebizonyosodott már, hogy azok a legelők és rétek, amelye­ket csak egy évvel ezelőtt is átvettek és amennyire csak lehetett remdbehoz­tak, már az idén is jóval nagyobb mennyiségű takarmányt adtak, mint azelőtt. Pedig a rételk és a legelők ja­vítását még mindig fokozni lehet és kell is s éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy az EFSz-ek a tulajdo­nukban lévő legelőket és réteket az őszi munkák befejezésével rendbe­hozzák. Még most az őszön el kell rajtuk végezni a szükséges trágyázást és műtrágyázást, a boronálást és ha. szükséges gyephasogatóval (sakifiká­torral) megjáratni, hogy ezáltal lehe­tővé tegyük majd a fű dúsabb fejlő­dését. Az állattenyésztés fokozásának szempontjából a legelők és a rétek rendbehozása éppen olyan fontos fel­adat, mint az ország kenyérellátásá­nak biztosítására az őszi vetéseknek idejében való elvégzése. Éppen ezért az EFSz-ek az őszi vetések és a mély­szántás elvégzésével a legnagyobb figyelmet fordítsák a llegelők és a ré­tek remdbehozására. Szoniga István Qarkötőórát kepott Szaniga Istvánt Handlován, az idei Bányász Napon láttam elő­ször. Ö is ott állt a díszemelvény előtt a kitüntetett bánvászok kö­zött. Az idő borús volt. permete­zett az eső. De az emberek örül­tek, hogy ünnepelhették ezt a nagy napot. Szénbányászaink közül ek­kor csak tízen kapták meg „a szo­cialista munka úttörőié" kitünte­tést. Köztük volt Szaniga István pótori bányász is. Bránik elvtárs baráti mosollyal tűzte kabátjára a büszke ötágú csillagot. A napokban Pótoron iártam. Az ebédlőben bányászokkal beszélget­tem, akik jóétvággyal ették ebéd­jüket. Már munka után voltak. Hóna alatt kis csomaggal, egyszer­re csak betoppant Szaniga István, aki 39 éves és 25 éve dolgozik mint bányász. Most a pótori bánya leg­kiválóbb élmnunkás lett A többiek tudtak a csomagról. Kíváncsiskod­va felálltak s köréie csoportosul­tak. — Bontsd fel már! — kérlelte 5t Márton József. — mi is akarjuk látni! Szót fogadott. A nagyobbik cso­magban hat könyvet talált. A ki­sebben pedig egy karkötőóra volt. Barna Pál kivette kezéből az órát, felhúzta és hallgatta ketvegését. — Finom óra ez — mondta és visszaadta. — Az idén én kaptam, de jövőre te is, vagy bárki más is megkap­hatja, aki maid a legjobb lesz. — Ugy-e, Pali, valamikor nem adtrk ám ilyesmit — szólalt meg isméi Márton József. — örültünk, hogy csak dolgozhattunk. — Jó lesz a lánvomnak. — mondja Szaniga elvtárs. — hogy fog majd neki őrülni Nagy lány már. 14 éves. Már állandóan csino­sítani akarja magát s én meg gon­doskodom is róla, hogv szárnyat adjak neki... — Megcsókol érte mindjárt — mondotta Márton József. — Te, nem adnád-e el az órát? — kérdezte most egyszerre tréfás hangon Vojtek József. — Dehogy adom — felelte Sza­niga István, — kérges kezem munkájáért kaptam... — Mennyit keresel Szaniga elv­társ? — Szeptemberben 13.000-re jöt­tem fel, 182 százalékra teljesítet­tem ekkor a tervet. — Hogy sikerült ezt elérned? — Gondolkodtam, hogyan lehet jobban dolgozni. Most ki is srámo­lok és ki is adom a szenet. Azelőtt csak az egyiket csináltam. Kis szünetet tartott, aztán foly­tatta: — Jobb munkamódszereket ke­resünk. Most még ugvan kézzel, csákánnyal fejtjük a szenei, de rö­videsen megkapjuk a fúrógépeket s akkor örömteljesebb lesz a mun­kánk. S ha többen összejövünk, beszélgetünk a munkánkról és ki­kérdezzük egymást. Egy csoport­ban vagyunk ám mi pótori bányá­szok. Egyetértünk. A munkás tud­ja, hogy hol a helve és mit akar. Mindnyájan a szocializmus építé­sén fáradozunk, hogy békében s nyugodtan élhessünk, hogy na­gyobb darab kenyerünk legyen! P. B. h ják Tanítsunk jobban A? egész világ népe készül a Béke Hívei II. világkongresszusára Október 16—18-án tartotta Prá­gában a Béke Hívei II. világkongresz­szusának előkészítő bizottsága ülését, amelyen a különféle országok kikül­döttei megtárgyalták országaik kon­gresszusi előkészületeit. Az előkészítő bizottság tárgyalása megmutatta a Békéi Hívei aktivitásának növekedé­sét az egész világon. Jean Laffitte i Béke Hívei világbi­zottságának főtitkára rámutatott a ne­hézségek sorozatára, amelyeket a Béke Hívei világbizottságának a kongresszus előkészítésében le kell győznie. „A békemozgalom, amelv Nyugat­Németországban a hadsereg újjászer­vezése ellen irányul, sokkal szélesebb­körű, mint a Béke Hívei tulajdonkép­peni mozgalma", mondta Hans Will­mann, a Német Demokratikus Köztár­saság képviselője. Ezután példákat hozott fel a Béke Hívei mozgalmának terjedéséről Nyugat-Németország leg­szélesebb rétegeiben. A Béke Hívei holland kiküldöttei kö­vetelték, hogy a Béke Hívei világbi­zottsága menesszen küldöttséget Indo­néziába. |, i Az állami pénzverde«Mremnicán színién élmunkás-iizem lesz A körmöci állami pénzverdében a szocialista kötelezettség vállalásoknak nagy aláírási akciója folvik a Béke Hívei II. kongrsszusának tiszteleté­re. Az összes alkalmazottak kötele­zettséget vállaltak, hogy október hó 28-ig az egész üzem bekapcsolódik a szocialista munkaversenvbe s amint az eddigi eredmények mutatják, ezt a kötelezettséget még október 28-a előtt teljesítik. Az állami pénzverde dolgozói így kapcsolódnak be a tartós világbékéért folytatott harcba. A libereci „Textilná" a békekongresszusig túlteljesítik az ötéves terv második évének feladatait A libeTeci »Textilna« nemzeti vállalat dolgozói kötelezték megukat, hogy,a Béke Hívei 11. Világkongresszusának tjszteJeitére az ötéves terv második évét december 21-ig teljesttik. A terv­túlteljesítésében így 6.500.000 Kčs értékű árút termednek. Eredményüket a választervezés, a munkahelyek felül­vizsgálásának és a normák szilárdítá­sával érik el, ami az 195l-es év mun­katermelékenységéneik 44 millió Kčs értékű fokozását jeloott, Az új, szocialista iskola építésében nálunk eddig alig használt, de másutt, különösen a Szovietúnióban már be­vált módszereket alkalmazunk. Ilyen a „példás tanítás" mozgalma is, amely­nek célja a tanítók munkájának meg­javítása. A bátkai körzetben tizenkét tanító vesz részt ebben a mozgalomban. Ha­vonként, felváltva tartunk előadást, hogy mindannyiunkra rendszeresen sor kerüljön A példás tanítás ide ie 40 perc, ezalatt mindenki feljegyzi észrevéte­leit A tanítás végeztével megindul a vita, ennek keretében pedig az egész­séges, építő kritika Legutóbb soron­lévő elvtársunkat úgy bíráltuk meg, hogy abból nem csak ő. hanem mind­annyian nagyon sokat tanulhattunk. Zsípen a megbeszélés során Szepesi elvtárs a falu szocializálásáról. György elvtárs pedig az időszerű kérdésekről számolt be. Amennyiben egyes helyeken még nem vezették volna be, úgv megindít­hatnák és kiterjeszthetnék a példás tanítás mozgalmát minden körzetben és minden típusú iskolában. A neve­lők. főleg a muunkásif jakból képzelt új tanítók, így fognak megacélosodni hi­vatásuknak: a szocialista ember for­málásának gyakorlásában. Deme Márta, tanítónő, Rimaszombat. KOREAÉRT! Mi, a lévai járási közüzem szöllő­gazdasági és faiskolai dolgozói kötele­zettséget vállaltunk, hogy az amerikai imperialistáktól megtámadott és sa­nyargatott szenvedő koreai nép meg­segítésére hetenként egy önkéntes túlórát ledolgozunk. A munkások nevében: Velebný Pál és Paszter János, Léva. Szabotáló kulákok Tóth Jónás vicsápapáti kuláknak 5 q kukoricát kellett beszolgáltatnia. Ezt azonban többszörös figyelmeztetés el­lenére sem teljesítette. Az ellenőrző szervek házkutatás közben nagymeny­nyiségű kukoricát találtak nála. Okos­kodása miatt 5 q helyett 9 q-t kellett beszolgáltatnia. Hasonlóképpen meg­| járta a lehotai Boledovics Mihály zsl­j risparaszt is, aki szintén nem akart ' elegeit tenni kukorica beszolgáltatás! , kötelezettségének. Felülvizsgálás köz­ben itt is nagyobb mennyiségű kuko­ricát találtak, úgyhogy a saját szük­ségleteit leiszámítva 14 q kukoricát ' kellett beszolgáltatnia. Dél-Koreában visszaadják az amerikaiak a nagybirtokosoknak a szétoszlott földeket Az amerikai imperialisták koreai bábja, Li Szín Man — mint az AFP és a DPA, tudósító ia közli — Szöulban kijelentette az újságírók előtt, hogy az amerikai megszállás alatt álló dél­koreai terűleteken a népi kormány ál­tal korábban a parasztoknak kiosztott földeket „vissza fogják adni eredeti tulajdonosaiknak". Magyar főiskolások figyelmébe! ľ A bratislavai orvosi fakultás ČSM­csoportjának magyai tagozata f hó 23-án, hétfőn 17 órakor tartja meg rendes, szövetség 1 iskolázással és ve­zetőségválasztással egybekötött tag­gyűlését. A gyűlés a Nešpor (Svora­dov) diákotthonban lesz. Utána 19 órakor megkezdődik a szlovákul nem tudó elvtársak nyelvtanfolyama, ame­lyen az orvostanhallgatókon kfvül va­lamennyi egyetemi kar diákja részt­vehet. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának a „Jártás békéért, népi demakcácidértl" című hetilapja a béke. a szocializmus és a demokrácia meg nem alkuvó, bátor harcosa. A „Jxirtds békéért, népi demakedeidért! 41 mindnyájunk számára nélkülözhetetlen iránytű a béke nemzetközi frontján s biztos tájékoztató a szocializmust építő munka terén hazánkban. Az az érdeklődés és lelkesedés, amellyel olvasóink a „Jártás békéért, népi demakedeidért! a cimű hetilapot fogadták, meggyőzött minket arról, hogy ez a lap dolgozóink körében hivatást tölt-be megerősíti öntudatukat és az egyedüli helyes ideológiai vonalon vezeti őket. Módunkban áll még a lapot október hó végéig az Uj Szó vasárnapi számához csatolni, hogy addig az időpontig még szélesebb kör­ben végezze nagy nevelő hivatását. Október végétől kezdve a „Jártás békéért, népi dem&kcdcidért! a csak azoknak küldhető meg, akik külön előfizetnek tá ezért lei­kérjük olvasóinkat, szíveskedjenek már most feladni megrendelé­seiket, hogy tisztában legyünk a szétküldendő példányok szá­mával. Reméljük, felhívásunk a csehszlovákiai magyar dolgozók körében erős visszhangra talál és ez a számunkra oly nagyfontosságú heti­lap megfelelő példányszámban iog elterjedni, hogy küldetését e leghatékonyabban teljesítse. bt lorág»odó és beküldendő '• MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem mint előfizető a „TAR­TÓS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT" ei­mü hetilapot: 1 évre KčslOO—, félévre Kés 50 Kérek postai befizetőlapot. 1950 . .tő\_ Pontos címem: -•ig Kelt, aláírás. JOURNAL SRATiSI 4VA AiNEJNbhA ÜL. 1

Next

/
Thumbnails
Contents