Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-22 / 245. szám, vasárnap

1950 október 22 U J SZO Legelők és rétek rendbehozásával a jövedelmező állattenyésztésért A mult vasárnap Zsedizen az EFSzek vezetői járási értekezletet tartottak, Sok mindem ői volt itt szó, többek között a gabonaárakról is. Erre feláll Furinda Rezső és elmondja, hogy a maradi egyéni gazdálkodásban bizony a gabonatermelés nem jövedeímező. De — mondja Furinda — nem a búza ára alacsony, hanem a termelési költségek magasak. Megcáfolhatatlan példát is említ fel rögtön. Kiszámították, — nem ők, a szövetkezet tagjai, haneim a szövetkezeten kívül álló egyének, hogy a tőrei szövetkezetnél, azon a táblán, amely a leggyengébb termést adta, hektáronként 29 és félmázsa búzának összes termelési költségei 95 ko

ronát tesznek ki. Ugyancsak egy mázsa búzának a termelési költségei az egyénileg gazdálkodóknál 320 koronára rúgtak. Az pedig aztán igazán nem mindegy, hogy egy mázsa búzának a termelési költsége 225 koronával több-e vagy pedig kevesebb, — mert hiszen amenynyivel kevesebb a termelési költség, ugyanannyival több a tiszta *6szon. A gabona meg egyébként is a mezőgazdasági termelésben a szövetkezeti gazdálkodást, a földművelést nemcsak azáltal tette jövedelmezőbbé az eddigi egyéni gazdálkodásnál, hogy magasabb hektárhozamot, szóval többtermelést tud elérni, hanem ugyanakkor még a termelési költségeket is többszörösen csökkenti Az ötéves terv feladatai, no meg minden dolgozó paraszt egyéni anyagi érdekei is azt kívánják, hogy mind a gabonatermelésben, mind az állattenyésztésben el tudjuk érni ezt a többteirmelést, meg a termelési költség csökkentését. Egyén' gazdálkodóktól hányszor hallja az embe:, különösen úgy tavasz felé, ha az előző évben kissé gyengébb volt a takarmánytermés és így a takarmány ára magasra ugrott fel, hogy több értékű takarmányt evett meg az állat, mint amenynyit maga meigér. Ilyenkor aztán a paraszt ember csak szidja a világot, főleg az árakat, csak éppen arra nem jön rá, ami éppen a szeme előtt van, hogy az állatok tartása sokba kerül, tehát a termelési költség a magas. Ez viszont termeszetes következménye az egyéni gazdálkodásnak, az egyénileg folytatott állattenyésztésnek, mert ha az egyénileg gazdálkodó paraszt nem tud olcsón gabonát termelni. akkor ugyanúgy nem tud olcsón takarmányt termelni sem. A drágán termelt takarmányon va_ló állattartás pedig semmiféle jövedelmet nem biztosít a gazdának, sőt, mint már előbb is említettük, inkább csak ráfizetéssel végződhet A drága takarmánytermesztés miatt különösen súlyos ráfizetést jelentett az egyénilleg gazdálkodó földműveseknek az igavonók tartása, különösen a kis földműveseknél, a 3—5 holdasoksoknál. Igavonót tartani kellett, hogy a földeket művelni lehessen, mert fuvarossal dolgoztatni, azt meg aztán igazán nem bírta volna a földek jövedelme. A helyzet viszont az volt, hogy ennél a pár hold földnél az igavonók kihasználva sem voltak, de a pár hold föld az egyéb termények mellett a szükséges takarmányt sem tudta megteremteni így aztán a kevés takarmány mellett csak nyomorgott az állat, az Uyen igavonókkal pedig csak fgy-úgy nagyjából lehetett a földeket megművelni azok meg aztán rosszul teremtek, s persze, hogy ebbem a megváltozhatatlan körforgásban — a kevés föld. kevés takarmány, gyenge igavonó és rossz termés — az a kis földműves folyton csak csúszott lefelé. Hogy egy ilyen paraszt milyen ráfizetéssel dolgozott, hogy mennyi értékű takarmányt etetett meg az állataival, azt csak azért nem tudta, mert azelőtt a paraszt, (de még ma is nagyon sokan az egyénileg gazdálkodók közül) egyáltalán nem számoltak, nem becsülték fel a sajátmaga és az állatok munkáját, tehát a terme'csi költségeket, mert a paraszt akár kiadásnak, akár jövedelemnek csak a készpénzt tekinti. Hogy a munkája is pénz, — ennek megértéséhez nagyon sok paraszt még a mai napig sem ért el. Az igavonók problémája megoldódott a gépi munkával. Ha tartanak is 1 igavonót a szövetkezetek, — mert hl' szen keill tartaniok, mert ez is szük; séges, — azoknak az eltartása éppen a gépi munka következtében olcsóbbá vált, mert a takarmánytermés már lényegesen kevesebbe kerül, mint az, előtt. A gépi munka, meg a szövetke, zeti gazdálkodás viszont minden lehetőséget megad ahhoz, hogy nemcsak a szükséges igavonók, hanem az egyéb állatok tartását is, tehát az egész állattenyésztést olcsóbbá és így még jövedelmezőbbé tegyük. A harmadik típusú szövetkezetekben a közös földművelés mellett bevezetik a közös állattenyésztést is. Az EFSznkben a közös á'lattenyésztést legtöbb helyen az akadályozta, hogy különösein a szarvasmarhák részére nem állt rendelkezésre megfelelő nagysŕgú istálló. Most az őszön sok helyen találtak erre is megeldäst. egyrészt új istállók építésével, másrészt pedig rájöttek arra, hogy a faluban nagyon sok olyan helyiség van. főleg volt uradalmak vagy kulákok istállói, amelyeket a szövetkezeti közös állattenyésztés céljaira fel lehet használni. Ugyanígy akad heíyiség a sertések, baromfiak és a többi állatfajták elhelyezésére is — legfeljebb ezek az épületek egy kis javításra szorulnak. A szövetkezetekben való közös állattenyésztéssel pedig jelentős mértékben fokozhatjuk termésünket. Bebizonyult a gabonatermelésnél, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mekkora eredményeket képes elérni, pedig még igen messze vagyunk attól, hogy minden lehetőséget teljesen kihasználtunk volna. Ugyanez áll az állattenyész'ésre is. "Azokban a magasabb típusú szövetkezetekben, amelyekbein mindjárt az alakuláskor bevezették a közös állattenyésztést a teheneik tejhozama több esetben is a kétszeresét éri el az egyéni gazd-'kodók tehenei tejhozamának. így tehát a haszon is nagyobb, meg aztán a takarmánytermelés is olcsóbb és az állattenyésztés ellentétben az egyénileg gazdálkodók állattenyésztésével, nagyon is komoly haszonhoz juttatja a szövetkezetekben dolgozó parasztságot Hogy állattenyésztésünk jövedelmező legyen, ennek egyik alapfeltétele^ — mint már az előbb is említettük, — a bőséges, de mégis olcsó takarmányszükséglet biztosítása. A me^felldő takarmányszükséglet biztosítását pedig nem úgy kell elérnünk, hogy a takarmányok vetésterületét, esetleg a gabona vagy a kapásnövények rovására nagyobbítjuk, hanem úgy, hogy a takarmányok terméshozamát a lehetőségig fokozzuk. Ez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a takarmányszükségletet teljesen fedezze és éppen ezért arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló legelőkön és kaszálókon biztosítsuk a takarmányszükséglet nagy részét. Egészen a legutóbbi időkig — amíg csak az EFSz-ek nem vették a kezelésükbe a réteket és a legeflőket, azok a legelhanyagoltabb állapotban voltak s így persze, hogy a lehető legsilányabb termést is adták Bebizonyosodott már, hogy azok a legelők és rétek, amelyeket csak egy évvel ezelőtt is átvettek és amennyire csak lehetett remdbehoztak, már az idén is jóval nagyobb mennyiségű takarmányt adtak, mint azelőtt. Pedig a rételk és a legelők javítását még mindig fokozni lehet és kell is s éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy az EFSz-ek a tulajdonukban lévő legelőket és réteket az őszi munkák befejezésével rendbehozzák. Még most az őszön el kell rajtuk végezni a szükséges trágyázást és műtrágyázást, a boronálást és ha. szükséges gyephasogatóval (sakifikátorral) megjáratni, hogy ezáltal lehetővé tegyük majd a fű dúsabb fejlődését. Az állattenyésztés fokozásának szempontjából a legelők és a rétek rendbehozása éppen olyan fontos feladat, mint az ország kenyérellátásának biztosítására az őszi vetéseknek idejében való elvégzése. Éppen ezért az EFSz-ek az őszi vetések és a mélyszántás elvégzésével a legnagyobb figyelmet fordítsák a llegelők és a rétek remdbehozására. Szoniga István Qarkötőórát kepott Szaniga Istvánt Handlován, az idei Bányász Napon láttam először. Ö is ott állt a díszemelvény előtt a kitüntetett bánvászok között. Az idő borús volt. permetezett az eső. De az emberek örültek, hogy ünnepelhették ezt a nagy napot. Szénbányászaink közül ekkor csak tízen kapták meg „a szocialista munka úttörőié" kitüntetést. Köztük volt Szaniga István pótori bányász is. Bránik elvtárs baráti mosollyal tűzte kabátjára a büszke ötágú csillagot. A napokban Pótoron iártam. Az ebédlőben bányászokkal beszélgettem, akik jóétvággyal ették ebédjüket. Már munka után voltak. Hóna alatt kis csomaggal, egyszerre csak betoppant Szaniga István, aki 39 éves és 25 éve dolgozik mint bányász. Most a pótori bánya legkiválóbb élmnunkás lett A többiek tudtak a csomagról. Kíváncsiskodva felálltak s köréie csoportosultak. — Bontsd fel már! — kérlelte 5t Márton József. — mi is akarjuk látni! Szót fogadott. A nagyobbik csomagban hat könyvet talált. A kisebben pedig egy karkötőóra volt. Barna Pál kivette kezéből az órát, felhúzta és hallgatta ketvegését. — Finom óra ez — mondta és visszaadta. — Az idén én kaptam, de jövőre te is, vagy bárki más is megkaphatja, aki maid a legjobb lesz. — Ugy-e, Pali, valamikor nem adtrk ám ilyesmit — szólalt meg isméi Márton József. — örültünk, hogy csak dolgozhattunk. — Jó lesz a lánvomnak. — mondja Szaniga elvtárs. — hogy fog majd neki őrülni Nagy lány már. 14 éves. Már állandóan csinosítani akarja magát s én meg gondoskodom is róla, hogv szárnyat adjak neki... — Megcsókol érte mindjárt — mondotta Márton József. — Te, nem adnád-e el az órát? — kérdezte most egyszerre tréfás hangon Vojtek József. — Dehogy adom — felelte Szaniga István, — kérges kezem munkájáért kaptam... — Mennyit keresel Szaniga elvtárs? — Szeptemberben 13.000-re jöttem fel, 182 százalékra teljesítettem ekkor a tervet. — Hogy sikerült ezt elérned? — Gondolkodtam, hogyan lehet jobban dolgozni. Most ki is srámolok és ki is adom a szenet. Azelőtt csak az egyiket csináltam. Kis szünetet tartott, aztán folytatta: — Jobb munkamódszereket keresünk. Most még ugvan kézzel, csákánnyal fejtjük a szenei, de rövidesen megkapjuk a fúrógépeket s akkor örömteljesebb lesz a munkánk. S ha többen összejövünk, beszélgetünk a munkánkról és kikérdezzük egymást. Egy csoportban vagyunk ám mi pótori bányászok. Egyetértünk. A munkás tudja, hogy hol a helve és mit akar. Mindnyájan a szocializmus építésén fáradozunk, hogy békében s nyugodtan élhessünk, hogy nagyobb darab kenyerünk legyen! P. B. h ják Tanítsunk jobban A? egész világ népe készül a Béke Hívei II. világkongresszusára Október 16—18-án tartotta Prágában a Béke Hívei II. világkongreszszusának előkészítő bizottsága ülését, amelyen a különféle országok kiküldöttei megtárgyalták országaik kongresszusi előkészületeit. Az előkészítő bizottság tárgyalása megmutatta a Békéi Hívei aktivitásának növekedését az egész világon. Jean Laffitte i Béke Hívei világbizottságának főtitkára rámutatott a nehézségek sorozatára, amelyeket a Béke Hívei világbizottságának a kongresszus előkészítésében le kell győznie. „A békemozgalom, amelv NyugatNémetországban a hadsereg újjászervezése ellen irányul, sokkal szélesebbkörű, mint a Béke Hívei tulajdonképpeni mozgalma", mondta Hans Willmann, a Német Demokratikus Köztársaság képviselője. Ezután példákat hozott fel a Béke Hívei mozgalmának terjedéséről Nyugat-Németország legszélesebb rétegeiben. A Béke Hívei holland kiküldöttei követelték, hogy a Béke Hívei világbizottsága menesszen küldöttséget Indonéziába. |, i Az állami pénzverde«Mremnicán színién élmunkás-iizem lesz A körmöci állami pénzverdében a szocialista kötelezettség vállalásoknak nagy aláírási akciója folvik a Béke Hívei II. kongrsszusának tiszteletére. Az összes alkalmazottak kötelezettséget vállaltak, hogy október hó 28-ig az egész üzem bekapcsolódik a szocialista munkaversenvbe s amint az eddigi eredmények mutatják, ezt a kötelezettséget még október 28-a előtt teljesítik. Az állami pénzverde dolgozói így kapcsolódnak be a tartós világbékéért folytatott harcba. A libereci „Textilná" a békekongresszusig túlteljesítik az ötéves terv második évének feladatait A libeTeci »Textilna« nemzeti vállalat dolgozói kötelezték megukat, hogy,a Béke Hívei 11. Világkongresszusának tjszteJeitére az ötéves terv második évét december 21-ig teljesttik. A tervtúlteljesítésében így 6.500.000 Kčs értékű árút termednek. Eredményüket a választervezés, a munkahelyek felülvizsgálásának és a normák szilárdításával érik el, ami az 195l-es év munkatermelékenységéneik 44 millió Kčs értékű fokozását jeloott, Az új, szocialista iskola építésében nálunk eddig alig használt, de másutt, különösen a Szovietúnióban már bevált módszereket alkalmazunk. Ilyen a „példás tanítás" mozgalma is, amelynek célja a tanítók munkájának megjavítása. A bátkai körzetben tizenkét tanító vesz részt ebben a mozgalomban. Havonként, felváltva tartunk előadást, hogy mindannyiunkra rendszeresen sor kerüljön A példás tanítás ide ie 40 perc, ezalatt mindenki feljegyzi észrevételeit A tanítás végeztével megindul a vita, ennek keretében pedig az egészséges, építő kritika Legutóbb soronlévő elvtársunkat úgy bíráltuk meg, hogy abból nem csak ő. hanem mindannyian nagyon sokat tanulhattunk. Zsípen a megbeszélés során Szepesi elvtárs a falu szocializálásáról. György elvtárs pedig az időszerű kérdésekről számolt be. Amennyiben egyes helyeken még nem vezették volna be, úgv megindíthatnák és kiterjeszthetnék a példás tanítás mozgalmát minden körzetben és minden típusú iskolában. A nevelők. főleg a muunkásif jakból képzelt új tanítók, így fognak megacélosodni hivatásuknak: a szocialista ember formálásának gyakorlásában. Deme Márta, tanítónő, Rimaszombat. KOREAÉRT! Mi, a lévai járási közüzem szöllőgazdasági és faiskolai dolgozói kötelezettséget vállaltunk, hogy az amerikai imperialistáktól megtámadott és sanyargatott szenvedő koreai nép megsegítésére hetenként egy önkéntes túlórát ledolgozunk. A munkások nevében: Velebný Pál és Paszter János, Léva. Szabotáló kulákok Tóth Jónás vicsápapáti kuláknak 5 q kukoricát kellett beszolgáltatnia. Ezt azonban többszörös figyelmeztetés ellenére sem teljesítette. Az ellenőrző szervek házkutatás közben nagymenynyiségű kukoricát találtak nála. Okoskodása miatt 5 q helyett 9 q-t kellett beszolgáltatnia. Hasonlóképpen meg| járta a lehotai Boledovics Mihály zslj risparaszt is, aki szintén nem akart ' elegeit tenni kukorica beszolgáltatás! , kötelezettségének. Felülvizsgálás közben itt is nagyobb mennyiségű kukoricát találtak, úgyhogy a saját szükségleteit leiszámítva 14 q kukoricát ' kellett beszolgáltatnia. Dél-Koreában visszaadják az amerikaiak a nagybirtokosoknak a szétoszlott földeket Az amerikai imperialisták koreai bábja, Li Szín Man — mint az AFP és a DPA, tudósító ia közli — Szöulban kijelentette az újságírók előtt, hogy az amerikai megszállás alatt álló délkoreai terűleteken a népi kormány által korábban a parasztoknak kiosztott földeket „vissza fogják adni eredeti tulajdonosaiknak". Magyar főiskolások figyelmébe! ľ A bratislavai orvosi fakultás ČSMcsoportjának magyai tagozata f hó 23-án, hétfőn 17 órakor tartja meg rendes, szövetség

1 iskolázással és vezetőségválasztással egybekötött taggyűlését. A gyűlés a Nešpor (Svoradov) diákotthonban lesz. Utána 19 órakor megkezdődik a szlovákul nem tudó elvtársak nyelvtanfolyama, amelyen az orvostanhallgatókon kfvül valamennyi egyetemi kar diákja résztvehet. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának a „Jártás békéért, népi demakcácidértl" című hetilapja a béke. a szocializmus és a demokrácia meg nem alkuvó, bátor harcosa. A „Jxirtds békéért, népi demakedeidért! 41 mindnyájunk számára nélkülözhetetlen iránytű a béke nemzetközi frontján s biztos tájékoztató a szocializmust építő munka terén hazánkban. Az az érdeklődés és lelkesedés, amellyel olvasóink a „Jártás békéért, népi demakedeidért! a cimű hetilapot fogadták, meggyőzött minket arról, hogy ez a lap dolgozóink körében hivatást tölt-be megerősíti öntudatukat és az egyedüli helyes ideológiai vonalon vezeti őket. Módunkban áll még a lapot október hó végéig az Uj Szó vasárnapi számához csatolni, hogy addig az időpontig még szélesebb körben végezze nagy nevelő hivatását. Október végétől kezdve a „Jártás békéért, népi dem&kcdcidért! a csak azoknak küldhető meg, akik külön előfizetnek tá ezért leikérjük olvasóinkat, szíveskedjenek már most feladni megrendeléseiket, hogy tisztában legyünk a szétküldendő példányok számával. Reméljük, felhívásunk a csehszlovákiai magyar dolgozók körében erős visszhangra talál és ez a számunkra oly nagyfontosságú hetilap megfelelő példányszámban iog elterjedni, hogy küldetését e leghatékonyabban teljesítse. bt lorág»odó és beküldendő '• MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem mint előfizető a „TARTÓS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT" eimü hetilapot: 1 évre KčslOO—, félévre Kés 50 Kérek postai befizetőlapot. 1950 . .tő\_ Pontos címem: -•ig Kelt, aláírás. JOURNAL SRATiSI 4VA AiNEJNbhA ÜL. 1