Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-22 / 245. szám, vasárnap

UJ S7G 1950 október 22 Igazságos ítélet a hazaárulók felett ((Folytatás ez 1. oldalról) Bég sem, amely felé a mi vádlottaink is oly sóvárgó tekinteteket vetnek. Szlovákia fiatal, de rohamosan növekvő munkásosztálya, kisparasztságunk, dolgozóink széles tömegei, hála a cseh munkásosztály hathatós támogatásának és a Kommunista Párt előrelátó vezetésének, a Szovjetunióval való szövetségre támaszkodva saját burzsoáziájuk ellen a februári napokban megnyerték a harcot. Itt is, a tárgyalás folyamán említés történt a dicsőséges februári napokról, a ml győzelmünk és a burzsoázia katasztrófája napjairól, mely elszigetelten állt mindennemű támogatás nélkül, a tömegek nélkül. Dolgozó népünk legszélesebb tömegei, amelyek a történelem folyamán meggyőződtek a marx-leninizmus nagy eszméinek helyességéről, a Kommunista Párt politikájának helyes voltáról, annak vezetésével határozottabban és bátrabban megnidultak a dolgozók boldogabb életének felépítése felé, a szocializmus felépítése felé, amelyet Szlovákiában az a soha nem látott ipari fellendülés jellemez, amit mi átéltünk, továbbá a nép legszélesebb rétegeinek kulturális fejlődése, az életszínvonal folytonos emelkedése, ami a szocialista építés törvényszerű következménye. Annak a burzsoáziának, amely a tömegektől el van szigetelve és egész nemzetünk előtt le van álcázva, semmi reménye nincs arra, hogy köztársa. Ságunkban a maga erejéből fordulatot érjen el, hogy népünket eltérítse a békés szocialista építéstől és uralma alá hajtsa, ami feltétlenül egybe van kötve válságokkal és munkanélküliséggel, éhséggel és nyomorral és főleg Szlow vákiában az ipar leépítésével, népünk fokozottabb elszegényedésével. Ezért a burzsoázia egész figyelmét államunk határain túlra irányítja, köztársaságunkban és az egész világon a szocializmus egyre növekvő erőinek láttán való kétségbeesésében, őrült szenvedélyéban és megszázszorozott gyűlöletében a harc új módszereit keresi, élesebb és alattomosabb módszereket, mint eddig bármily más alkalommal, Hogy milyenek ezek a módszerek, azt megmutatta ez a per is: ész nélkül az Imperialista háborús uszítók kémközpontjainak szolgálatába állni, terrorista akciókat, szabotázscselekményeket és gyilkosságokat előkészíteni. Miben látja a burzsoázia megváltását? Erről hallottunk itt a per folya- I mán. A háborúban. És nem akármiilyen háborúban. Mint* ahogy itt a per folyamán a vádlottak említették, egy atombombaháborúban, amely az ártatlan emberek, asszonyok és gyermekek százezreinek borzalmas halálát jelentené, az egész emberiségnek pedig szenvedést, hogy ezzel fenntartsák és az egész világra kiterjesszék a Wall Street burzsoá nagytőkéjének uralmát és hogy a trebostrovi Kubík továbbra is »nagyságos úr« maradjon és féktelenül kizsákmányolhassa 720 hektárnyi földjén a béreseket és a mezőgazdasági munkásokat. íme itt áll egy ma•oknyi elhagyott, kétségbeesett kapitalista, egész nemzetünkkel és az atomfegyver betiltásáért és a világbékéért harcoló emberek százmillióival szemben. A háborúra spekuláltak és ezért szegődtek az imperialista háborús uszítók szolgálatába és azok ösztönzésére kezdték a szabotálást. a kémkedést, felforgató tevékenységet szervezni. Leálcázódik itt a burzsoázia, a reakció undok arca. Azoknak, akik ismerik az emberi társadalom fejlődésének törvényeit, ez nem meglepetés. Azoknak, akik most tanítják megismerni őket, szolgáljon ez okulásul. Tisztelt tanács! Vizsgáljuk meg, kicsoda Viliam Zsingor és mit akart elérni. E per folyamán is bebizonyosodott, hogy tipikus aszociális elem, hogy népiesen fejezzem ki magamat, „büdös neki a munka". Ezt több tény bizonyítja, amit a per során is megállapítottunk. Főiskolai tanulmányait nem fejezte be, gyakorta változtatta munkaadóját, helyesebben a munkaadók tették ki a szűrét, gazdag és kéyelmes élet után vágyott, természetesen muaka nélkül akarta ezt elérni. ezért /azdagon nősült és mint mgaa is beismerte, felesége gazdag szüleitől hagyta magát eltartani. Feleségét a gyermekekkel együtt otthagyta, a gyermekeiről nem gondoslcodott, szétrombolta második házasságát is, az asszonyt otthagyta a gyermekekkel és könnyelműen élt tovább egy férjezett asszonnyal. Ez is, az is bizonyítja aszociál-s mivoltát, nem tudja az emberi társasélet legalapvetőbb követelményeit sem betartani. Maga ia bevallja, 1943-ban a hegyekbe nem azért ment, hogy harcoljon a fasiszta betolakodók ellen, hanem kényelmi szempontból, hogy megbújjék a front elől mindaddig, amíg rá nem találtak a partiz'nok, akik a Szlovák Nemzeti Felkelést szervezték. De még később, amikor parancsnok lett, sem szüntette be kényelmes életét Gyáva maradt. Partizán „tevékenysége" abban me-ült ki. hogy az egész idő alatt mindaddig, amíg a Szovjet Hadsereg fel nem szabadította, búvóhelyeket és bunkereket épített. Harci akciókra nem adott parancsokat, nem is érdekelte őt, hogy a partizánok milyen harci megmozdulásokat végeznek. Az egyetlen, ami érdekelte, a jó fedezék, a jó bunker volt, ugyanakkor, amikor a partizánok ezrei és azok, akiknek dicsőségével önmagát övezte, hősiesen harcoltak a fasizmus el.len. Ezek a partizánok szovjet bajtársaik oldalán becsületesen kitartottak és a nép joggal büszke rájuk. Ugyanakkor ez a Zsingor, mint ahogy ezt maga is mondja, sohasem vett részt partizán-akciókban, a háború után visszaélt a harcosok jó hírnevével, a partizánokat mellőzve, dicsfénnyel övezve személyét, jelentős pozícióba verekedte fel magát. Hogy célját könnyebben elérhesse, aljas ösztönöktől indíttatva belépett a Kommunista Pártba. Mi vezette őt erre? Láta azt, hogy becsületes partizánjaink és fasisztaellenes harcosaink valamennyien meggyőződésből léptek a Pártba Egész életén át, amely egybekapcsolódott az agrár burzsoáziával, látta, hogy a partizánok között, mint a Demokrata párt tagja, nem érvényesülhet, ezért lépett hát a SzKP-ba határozott felforgató céllal. Bár a SzKP tagja volt, sohasem viselkedett mint párttag, mindig, még a februári események előtt is, a Demokrata párt irányvonalét követte egész reakciós környezetével. Mit várt a burzsoázia Zsingortól 7 A burzsoázia jól tudta, hogy becsüle!es partizánjainkban. akik a Kommunista Párt vézetése alatt haladtak, legnagyobb ellenfeleiket kell látniok. Hisz partizánjaink azért harcoltak, hogy a Szovjet Hadsereg oldalán megtörjék a burzsoázia hatalmát. Am a burzsoázia érezte, hogy a partizánok soraiba egy trójai falovat kell becsempésznie. Ezért alkalmas személyt keresett, ez volt Zsin gor, az elv nélküli, gerinctelen ember, aki pénzért, karrierért, a könnyű életért képes volt a partizánokat eladni A burzso:zi

a arra használta, hogy a partizánokat, az ellenállási mozgalom tagjait elválassza tényleges hivatásuk lói, attól, hogy támogatói legyenek a Szlovák Nemzeti Felkelés forr:.rKmi hagyománya

1 biztosításának elmélyítésének. Zsir.gornak e pari nokat úgy kellett ír nyítania, hogy • zok ne tájékozódjanak a főcélok u tán, de elégedjenek meg a nemzeti gondnoki állásokkal, engedélyekkel és hasonló előnyökkel. Zslngornak megbízatása az volt, hogy meggyöngítse partizánjaink forradalmi hagyományait, hogy eltérítsék tanítójuktól és vezetőjüktől, a Kommunista Párttól ' Éppen ezért, ahogy Zsingor vád'ott maga is előidta, a partiz 'nok között engedetlenséget szított és figyelmüket nem a nép tényleges ellenségeire, a kapitalistákra irányította, hanem pogromakciókra A partizánok tömegei azonban elutasították maguktól „tanácsadójukat" és a Kommunista Párt vezetése alatt a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományainak diadalrajuttatását, a dolgozó nép februári győzelmét segítették elő. Zsingor, a kapitalisták kiszolgálója, azonban még február előtt leleplezte magát, amikor 1947 őszén kiélesedett az osztályharc, amikor közeledett a döntés órája, hogy közcársaságunk milyen irányban fog tovább haladni, vájjon a Kommunista Párt vezetése alatt a szocializmus felé, vagy viszsza a kapitalizmushoz. Akkor Zsingor provokatív módon kilépett a Kommunista Pártból. Zsingor azonban Zsingort leplezi le, mint elv- és jellemnélküli embert, mint egy megvesztegetett árulót. Hasonlítsuk csak össze, miként mutatkozott február előtt és minek mutatta magát február után? 1946 május 14én a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma előtt tartott egyik beszédében igazságos megbüntetését követelte azoknak, akik az emberi életekben oly súlyos háborús veszteségeket okoztak. 1946 február 26

Ján hasonlóan beszélt a Szlovák Nemzeti Tanácsban, hogy a partizánok voltak azok akik kitüntették magukat ez államért és akik köztársaságunkat fönn is fogják tartani. Zsingor vádlott úr! Vájjon nem érzi, hogy Zsingor Viliam már 1946 május 14-i nyilatkozatával, amelyben az 'árulók megbüntetését követelte, előre ítéletet hozott az itt álló Zsingor felett? Ha a vádlott Zsingor áruló és felforgató tevékenységét vizsgáljuk, meg kell említeni, hogy személye az imperialista lakájnak, Titonak, a jugoszláv nép hóhérjának kicsinyített mása. Maga Zsingor mondotta, hogy csodálta és példaképnek tartotta Titot. Mi ezt örömmel elhisszük, Titohoz hasonlít abban, hogy elárulta az antifasiszta elesett hősök hagyatékát. Hasonló Titohoz abban, hogy jogtalan dicsőséggel övezte körül magát, hogy a partizán hösök érdeme mögé bújt, hasonló abban Titohoz, hogy ugyanolyan céljai és ambíciói voltak, diktátor akart lenni és az imperialistáknak szolgálni. Abban is hasonló, hogy önző céljaiért a háborút kívánta. Ián Lichner Tisztelt tanács! Lichner János személyében önök előtt egy „folytonosan miniszterkedő" ember áli, Kormánytényező a burzsoázia minden rendszerében és 1948 februárja után vonult csak vissza, amikor a dolgozó nép véget vetett karrierjének. Innen származik gyűlölete és haragja a dolgozó nép ellen. A tárgyalás eredményei alapján megállapítható, hogy Lichner János a dolgozó nép testén kullancs volt. Amikor köztársaságunk veszélybe került, eladta népünket a fasizmusnak, szövetségre lépett a német imperialisták „ludák" segítőivel és aláírta velük az úgynevezett zsilinai egyezményt- Ismét csak aljas, önző érdekeit követte. Miniszter; bársonyszékben akart ülni és hogy ezt miképpen éri el, az teljesen mellékes volt számára. Árulásáért lett a Tisokormány minisztere. Amikor a ludák miniszterek kitqlták a kormányból, mert már elvégezte áruló feladatát, Lichner ismét lehetőséget keresett, miként lehetne miniszter. Londonba r-"kött, ahol az emigráns burzsoá kormány tagja lett. A felszabadulás után ismét a kormány tagja lett. Reakciós politikusok, a háborús uszítók mostani ügynökei vitték' ezt keresztül. Beosztásában, ahogy azt a múltban tette, Ismét csak a burzsoázia érdekeit szolgálta, mind a külkereskedelmi minisztériumban, mind később a nemzetvédelmi minisztériumban. Köztársaságunk biztonságát veszélyeztette azzal, hogy előmozdította a reakciós tisztek előléptetését, akik közül a legtöbb most emigrációban van és az imperialistákat szolgálja. A külkereskedelmi minisztériumban állásával ugyancsak visszaélt, felforgató tevékenységet pénzelt, amit a demokrata párt reakciós vezetői folytattak. Mivel a dolgozó nép februári győzelme örökre lehetetlenné tette miniszteri karrierjét, a népi demokrácia megrögzött ellensége lett. Ennél a tyúkfarmernél, ahogy ö saját magát nevezte, futottak össze az ellenséges kém- és felforgató tevékenység szálai, amelyet a külföld irányított. Informálva volt az államellenes akciókról, a felforgatónak politikai tanácsokat adott, szövetséget kötött a Zsingor-féle bűnszövetkezettel, hogy államellenes tevékenységükben irányítsa őket, külföldre szökni készült hogy onnan darabolja fel az államot. Ennek érdekében utasításokat fogadott el Lettrichtől és háborús uszjtó társaitól. Lichner vádlott engesztelhetetlen ellensége a dolgozó népnek, tipikus burzsoá politikus, aki bűnös útra lépett. Most itt áll a bíróság előtt. Mivel tudja védeni burzsoá világnézetét, ha ugyan a haldokló burzsoáziának egyáltalában világnézete van? Nem tudja semmivel sem védeni működését, népellenes tetteit, mert nincs igaza, így hallottuk kihallgatása során beszélni: akarva, nem akarva leleplezte, helyesebben igazolta azt, amit népünk már azelőtt jól tudott: hogy a burzsoázia politikája a nép alapvető érdekei ellen irányult, hogy mindig önző, haszonleső céljait tartotta szem előtt és hogy e nép ellen irányuló piszkos munkában politikai ténykedésével ő is aktíve segédkezett. Tisztelt tanács! Ha Lichner János vádlott felett ítéletet fognak mondani, ne feledkezzenek meg mindarról a rosszról és a kapitalizmusból eredő haiokról. amiket Lichner akart itt előidézni a külföldi imperialistákkal való egyetértésben. Küblik József vád'ott Kubik tipikus megszemélyesítője annak a szűk néprétegnek, amely köztársaságunkat nem szereti. Az ő esete, ahogy azt már hallottuk, igazolja, hogy a burzsoázia önként soha sem adja föl előnyeit és zsákmányolás útján szerzett vagyonát. Igazolja, hogy a deklasszált burzsoázia népellenes gyűlöletében hazárdjátékot képes kezdeni és köztársaságunk ellen a külfölföldi burzsoáziával szövetségre lépni. Ki ez a Kubik? Nagybirtokos, valóságos földbáró. 700 hektár szántófölddel rendelkezett, amit kizsákmányolással szerzett. Nagyszámú deputáns és idénymunkás kínlódott ezen a birtokon. Ez az ember magát olyan „tiszteletreméltónak" tartotta, hogy még a demokrácia ideie alatt is munkásaitól és deputánsaitól megkövetelte, hogy „nagyságos úrnak" szólítsák, csak az hiányaott, hogy kezet csókoltasson magának. A londoni rádióból megtudta, hogy állítólag a felújított Csehszlovák Köztársaságban is megengedik a nagyvállalkozásokat. Ezért biztosítani akarta magát a másik oldaról is és a pénztengerből egy cseppnyit a Felkelésre is áldozott. Természetesen ezt aztán a háború után rendesen meg akarta fizettetni, sőt kitüntetést is szerzett magának, mert hisz mostani társa, Zsingor ebben is hathatósan támogatta. Kubik úr azonban rossz kártyára tett, mert Zsingor sem tudta megvéden attól, hogy kizsákmányolás útján szerzett földiét ne kelljen visszaadnia azoknak, akik rajta dolgoztak. És mivel tudomást szerzett arról, hogy a külföldi tőkéseknek sincs kedvére mai rendszerünk, ezért barátiával Zsingorral és társaival az imperialisták szolgálatába állott és ez hozta őket ide a dolgozók bírósága elé. Vladsszláv Noszák vádlott Alantas személyi tulajdonságokkal rendelkező ember, akár csak Zsingor. Nem véletlen tehát, hagy öt évvel ezelőtt és most is Zsingor őt választotta maga mellé. Zsingor helyettese volt és vezérkari főnöke. Ugyancsak olyan személy, aki az életnek csak a könnyű, a kényelmes módját kereste, aki munka nélkül akart élni. Életcélját kétes örömökben, vadászatban és ivászatban, hasonlókbar látta A polgári típusú emberekkel való érintkezés során elsajátította azok életmódját. Látta, hogy ezt az életmódot csak akkor folytathatja, ha a kizsákmányoláshoz szükséges eszközöket megszerzi. Az állandóan gyorsuüó szocialista folyamat meggyőzte őt, hogy nincs már reménye, hogy vavyont szerezhessen, amelynek segítségével kizsákmányolhat Szövetkezett az osztályellenséggel és osztályszármazása ellenél e az osztályellenség célját tette magáévá: erőszakos úton megakarta fosztani a munkásosztályt az államhatalomtól és a kapitalizmust restaurálni. Az ő terrorisztikus »kezdeményezése« a per folyamán világosan bebizonyult és Noszák vádlott, mint tipikus és veszélyes terrorista mutatkozott be. aki mindenre, politikai gyilkosságokra, vonatszerelvények kisiklatására kapható. Hrusák József vádlott Ez az úr is gyáros. Nem csoda tehát, hogy esete hasonló a többi gyárosokéhoz és nagybi

rtokosokéhoz, akik államellenes akciókban szerepeltek. Csak azzal a különbséggel, hogy nagyobb pénzügyi támogatást nyújtott államél'enes akciókra. Saját maga vallotta itt be, hogy 300 ezer koronát fordított államfelforgató tevékenység támogatására. Azt a pénzt, amelyet a dolgozó emberek véres verejtéj<ének munkájából szerzett, felforgatásra használta, gyilkosságok és háborúk előkészítésére. Ez az úr tudatában volt annak, hogy neki van pénze és bérelt gyilkosokat lehet találni, akik segíteni fognak abban, hogy ő a vagyonához jusson. Amikor a tisztelt Tanács, ítáni fog e gyáros felett, tartsa szem előtt, miként zsákmányolta ki a munkásokat, miként ólt azoknak véres, verejtékes munkájából és mire akarta felhasználni a pénzt, amelyet nem becsületes munkával szerzett. Sámuel Bftza vádlott Bibza úr, ugyancsak azon embeírek közé tartozik, akiknek a kapitalista rendszer tetszett. Neki vannak bizonyos tapasztalatai arról, hogy ott jobban lehet élni, kizsákmányolni. Hisz ezért alapította 1938-ban üzemét. Ami a háborút illeti, Bibzát csak annyiban érintette a háború, hogy lehetővé tette neki az üzem megnagyítását. Amikor azt látta, hogy a fasiszta Németország napjai meg vannak számlálva, ugyanazt tette, amit vádlot-társa és barátja, Kubík, az agrárbáró: »segítette« az ellenállási mozgalmat. Ugyanis azt hitte, hogy a felszabadulás után tovább is űzheti kizsákmányoló politikáját. Amikor pedig azt látta, hogy ezt már tovább nem űzheti, mert hatalomra jutott a dolgozó nép és a Kommunista Párt, nát belépett a KSS-be, hogy ott felforgató tevékenységet fejtsen ki. De amikor meggyőződött, hogy ez nem sikerül neki, akkor éppen úgy, mint társa Zsingor, 1947ben kilépett a pártból, nyiltan a köztársaság ellenségeinek táborába állt, Zsingorral és társaival együtt felforgató tevékenységet fejtett ki, terrorista akciókat készített elő és a háborúra törekedett Bibza gyáros esetéber b láthatjuk, hová vezeti a nagybirtokosokat és gyárosokat a dolgozó néppel szemben tanúsított gyűlvletük. Államellenes ak. ciókhoz, amelyek a bíróság előtt fejeződnek be. Alexander Pavlisz Ez az ember, aki vonatokat akart kisiklatni és kémtevékenységet akart kifejteni, a bíróság előtt azt akarta elhitetni velünk, hogy vallásos. Mi tudjuk, hogy sok ember vallásos és mégsem ál a bíróság előtt. Mi tudjuk, hogy sok ember vallásos és mégsem áll a bíróság előtt. Mi tudállhatatosan dolgozik köztársaságunk felépítésén a munkásosztály vezetése alatt. Látjuk, hogy egyre több és több pap csatlakozik tevékenyen a népi demokrácia építéséhez, mert ebben látják a szociális kérdések igazságos megoldásának biztosítékát. Igaz, ezektől a papoktól, ezektől a hívőktől Pavlisz úr nem vesz példát Ami őt államellenes tevékenységre ragadta, az kommunista-ellenes nevelése volt és az, hogy ellenséges uszító propagandával irányíttatta magát, olyan propagandával, amelyet a külföldi kapitalisták űztek. Államellenes tettei vitték őt a vádlottak pad iára. Tisztelt bíróság! Ha ítéletet hoznak majd Pavlisz vádlott fölött, ne feledkezzenek meg arról, hogv ez az ember cinikusan ismerte be itt előttünk, hogy tudomása volt arról, milyen gonosztettet követ el. Hiszen ő maga mondta itt nekünk, hogv amikor a vonatok kisiklatására készült, tudta, hogy ezzel nemcsak a dolgozók vagyonát károsítja meg, de emberéletek eüen is tör. A vádlott Pavlisznak ebben a köztársaságnak mint állami alkalmazottnak, mint egv vasútállomás főnökének megfelelően biztosított egzisztenciája volt és mégis terrorista akciókra határozta el magát. Legyen az ő esete tanulság és figyelmeztetés azok számára, akik mindezideig nem értették meg azt, hogy a munkásosztály semminő téren nem engedi meg az ország felforgatását. Bulubás Ilona Személyi és politikai arculatát eddigi tevékenysége alapján úgy határozhatjuk meg, hogy mint reakciós személy obstrukcióval és a haladó szocializmusnak és a köztársaság iránt odaadó munkások aljas befeketítésével foglalkozott. Az államügyész a továbbiakban az egyes vádlottak gaztetteinek jogi jellegét boncolgatta és vádbeszédét a következő szavakkal fejezte be: Tisztelt állambíróság! A bűn és büntetés megítélésében szem előtt kell tartanunk azt, hogy a népi demokratikus büntetőjog feladata mindenekelőtt az, hogy védje államunkat, jogrendjét, a szocialista országépítést és a dolgozók minden jogát a társadalmunk számára veszedelmes tettekkel szemben. A büntetés kiszabásával nevelő hatást kell elérnünk nyilvánosságunknál, de főleg az ingadozó elemeknél. A büntetésben nyerjen kifejezést a szigorú igazságszolgáltatás. És ezért a vádlottak büntetését egész köztársaságunk, dolgozó népünk', sokezer elesett partizánunk és szabadságharcosunk, az összes békéért harcoló emberek és gyermekeink nevében követelem, akiknek népünk boldog szocialista jövőjét építi. Ezért szigorú büntetést" kérek, amely olyan legyen, mint a tisztító vihar és semmisítse meg a gonosztevők e bandáját, akik dolgozó népünk és sajiát nemzetük ellen a legsúlyosabb gaztettet követték el. Éljen az állambíróság az igazság' szolgáltatás hathatós eszközével, amelyet az állam és dolgozó népünk adott kezébe. Dolgozó népünk megmondta a magáét. Megmondotta a határozatok százaiban, amelyekben felháborodása és ítélete nyilatkozott meg és amelyben követeli a gonosztevők szigorú megbüntetését. Tisztélt állambíróság! Dolgozó népünk akarata váljék tetté. És dolgozó népünk azt az ítéletet, amely akaratának kifejezése lesz, meg fogja köszönni.