Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-21 / 244. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! • • ,' ť • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 október 21, szombat 3 Kčs III, évfolyam, 244. szám &iUtgov és ifi rí a ť ítélet előtt A per napvilágra hozta a hazaáruló összeesküvők minden aljasságát Lichner volt államtitkár vallomása leleplezi a burzsoá-politika népellenségét A bratislavai állambíróság ma délelőtt folytatta Zsingor és társai állam, ellenes csoportjának tárgyalását, a fő vádlottak kihallgatását. Lényegében ez a kihallgatás nem hozott semmi újat, semmi eddig Ismeretlent. A rész­leteket már elmondotta Zsingor, a többi összeesküvő csupán kiegészíti a reakció rothadtságának álatlános képét. A jelenlevő élmunkások, az üzemek és a szövetkezetek kiküldöttei saját szemükkel győződhetnek meg arról, mire készült a reakció népünk ellen. A tárgyalás szünetében felháborodva, élénken vitatják meg e néhány áruló ügyét, a kapitalisták maradványainak árulását. Kit is ítél népünk? Kubík József nagybirtokost, aki a bíróság elé állva reszkető hangon beszél gaztetteiről. — Az én hegyeim között — elmél­kedik a volt kulák ... Az én hegyeim között 10—80 ember is tartózkodott. Kubík is azt hitte, hogy visszatér a régi agrárköztársaság aranykorszaka. — Ugy gondoltam, hogy a cseh­szlovák köztársaság demokratikus köztársaság lesz, amelyben megenge­dik a magánvállalkozást. Kubík rendkívül érdeklődött e kér­dés iránt, hiszen a felszabadulás után 700 hektár saját földje volt. — Vádlott út, ön mindéin kérdést személyi szemszögből ítélt -meg? — hangzik a bíróság elnökének kérdése. Kubík beismeri, hogy mindent a va­gyoni viszonyai szempontjából ítélt meg. Az államellenes tevékenységre a dolgozó nép iránti gyűlölete vitte rá, mert ez »életalapjától« fosztotta meg őt. — A februári eseményeikkel nem értettem egyet, mert láttam, hogy a munkásosztály vette kezébe a hatal­mat és mert vagyonom nem maradt meg. A február bennem gyűlöletet ébresztett a népi demokratikus rend­szer iránt. Ezért Kubík ismerőseivel, Bibzával, Noszákkal, Zsingorral együtt össze­esküvést szőtt a köztársaság ellen. Kubík mindezt letörten ismeri be, — 1949 júliusának első felében Bib­zával találkoztam Martinban, aki meg­említette nekem, hogy összejött No­szákkal. Noszák közölte vele azt, hogy államellenes ^tevékenységet akar ki­fejteni, mivel a túróciak ejddig még semmiféle államellenes tevékenységet nem fejtetlek ki. Bibza említette ne­kem, hogy Noszák engem is be akar kapcsolni. A túróciak aligha köszönik meg a Zsingorok, Noszákok, Kubíkok és a többiek által képviseit reprezentációt. Kubík egyetértett csoportjának minden terrorista felforgató tervévei. Ö maga javasolt megoldást a fegyve­rek elrejtésére, amelyeket vártak. Résztvett a csoport gyűlésen, amelye­ken kifejtette saját terveit. A Zsin­gor-féle »önálló állam« fogalmazása ellen volt, mert jobban tetszett neki az első köztársaság visszatérésének elmélete. — Megrendeztük a zsilinai és mar­tini'csoportok közös ülését. Én nyitot­tam meg ezt az ülést és bevezetőül abban az érteleimben nyilatkoztam, hogy mint ismeretlen emberek talál­kozunk ugyan, de céljaink azonosak. Megmondtam, hogy segítséget csupán nyugati felszabadítóinktól várhatunk. Kubík a fasizmusig jutott el. És nem véletlen az, hogy fasiszta néze­teit (a háború alatt állítólag nem ér­tett egyet a rendszerrel) összekap­csolja a nyugati felszabadítók várásá­val. Résztvett a terrorista terveik elő­készítésében. Helyeselte a háborút. Egy alapra jutott az angol-amerikai uszítókkal. És mindezt azért, hogy visszakapja régi vagyonát, mások ki­zsákmányolásával szerzett hasznát. Pavlisz Sándor vádlott kihallgatása — A régi b u r z so ád emokr a t iku s köztársaság híve voltam, nem hittem abban, hogy a munkásság uralkodni tud. Nem bíztam az államosításban és a szövetkezeti mozgalomban. Pavlisz Sándor, a turany-i állomás volt főnöke, akit klerikális szellem­ben neveltek, bekapcsolódott Zsin­gor bajdájába. Okai ugyanazok vol­tak, mint a többieknek, gyűlölte a nép uralmát. — Nagyon elutasító volt az állás­pontom a Katolikus Akcióval szem­ben és környezetemben igyekeztem sikertelenné tenni. Mint vallásosán nevelt ember, helyesnek tartottam, hogy a Vatikán beavatkozik más álla. mok belpolitikai kérdéseibe. Noszákkal szabotázsterveket szőt­tek a vasút ellen. Vonatokat akartak kisiklatni. Pavlisznak kellett volna átvennie a Csehországból érkező fegyvereket. — Felfogja ön egyáltalában, mit akart elkövetni? Tudja ön, mit je­lent az, kisiklatni egy vonatot? Lá­tott már egyáltalán kisiklott vonatot? Pavlisz összetörten beismeri, hogy ezt nem tudja elképzelni. Pavlisz is háborút várt. Noszák beszélte neki, hogy a háború a leg­rövidebb időn belül kitör és a Tura­nyba érkezendő fegyverszállítmány felforgató célokra van szánva. Pav­lisz egyetértett ezzel és gondoskodott arról, hogy e fegyverek ne jussanak avatatlan kezekbe. Noszák azt mondta nekem, hogy a háború legkésőbb 1950 január el­sején kitör és az angol amerikai hír­—i^i Moicrálaj; nálunk, de más néüi demokratikus államokban is felfor­gató tetteket készít elő. Pavlisz csatlakozott ebhez a terv­hez. EGY LEVITÉZLETT GYÁROS, HADIGAZDAG ÉS FEKETÉZŐ ARCKÉPE A bíróság elé Hrusák József volt gyáros áll. A hadigazdag, feketéző, midenre képes ember típusa. Vallo­másából kitűnik, hogy a háború és felszabadulás után meggazdagodott Morvaországból származik és a há­ború után vállalkozási tervével Szlo­vákiába jött, Chynoranyba. — Talán Szlovákia iparosítását jött előmozdítani? Hrusák lelkesen bólint. Igen, ezért jött, teljesen önzetlen emberbaráti okokból. — A köztársaság számára tizenöt vagon trágyalét mentettem meg. Ez az ő ellenállási igazolása, bár a protektorátus ideje alatt, mint ahogy mondja, politikával egyáltalán nem foglalkozott. Meggazdagodott azokon az összege­ken, amelyeket mint testvére özve­gyének üzemvezetője kapott. Chynoranyban műenyvgyárat léte­sítet. Február után gyűlöletében az ellenséghez csatlakozott, mert a nép győzelme megakadályozta „jótékony" vállalkozási szellemét. Támogatta Zsingor és Noszák cso­portját. Noszáknak 300.000 koronát adományozott. „Noszák beismerte, hogy ennek az összegnek nagyobb részét elitták." Fegyveres cselekmé­nyekben nem akart résztvenni, mert ő mégis csak gyáros, aki a pénlt ad­ja. A vérüket adják mások. — Tudni sem akartam arról, hogy mi lesz ezzel a pénzzel, nem voltam rá kiváncsi, — szólta el magát az ügyes gyáros, előzetesen állandóan megrögzötten tagadva azt, hogy ezt a pénzt az ellenállási tevékenység tá­mogatására szánta. Eddig azt állítot­ta, hogy a nélkülöző emberek szociá­lis biztosítására szánta. E nélkülöző emberek fajtájáról (1949-ben) nem akar nyilatkozni, semmit sem tud róluk. Noszákban megbízott. Amellett a bíróságnak be akarta beszélni, hogy ezek voltak az utolsó garasai. — Ajándékozási láz gyötört, elnök úr, egész életemben csak adtam és adtam, — állította gyáva törekvésé­ben, hogy el ne árulja az összeeskü­vésben való részvételét. Csakhogy na már az ilyen gyáros nem bizonyíthat­ja a bíróságnak ažt, hogy — ő bi­zony ártatlan bárány. Ma már nem a gyárosok uralkod­nak ebben a köztársaságban. Egy asszony, aki háborút akar A bíróság előtt összetört idősebb asszony, Bulubás Ilona áll. Csendes hangon felel a szenátus elnökének kér­déseire. Egy évvel ezelőtt még beszád­je más volt. Tele volt indulattal. Kap­csolatot létesített Zsingor csoportja és a CIC ügynöke, Mihál között. Bra­tislava és a Túróc között utazgatott, kezdeményező tevékenységet fejtett ki azírányban, hogy köztársaságunk közös ellenségei találkozzanak, hogy minél jobban előkészítsék háborús konfliktus esetén a felfordulást. Bulu­bás asszony nem tagad. A bíróság előtt beismeri és megérti tevékenysé­gének terjedelmét, de Bulubás asz­szony anya. Mit akart elérni, mire irá­nyult az ő tevékenysége? Hogy a hozzá közelállók, a gyermekei ameri­kai bombák robbanása közepette pusz­tuljanak el? Igen, ezek lettek volna cselekedetei­nek következményei. Zsingor bandájá­nak többi tagjaival együtt rendszerünk elleni gyűlöletétől indíttatva összeeskü­vésben vett részt, felfordulást és há­borút készített elő. LICHNER, VOLT AGRÁR KÉP. VISELŐ, A TISO-KORMÁNY VOLT TAGJA Hogyan védj a burzsoáziát és a ka­pitalista berendezést az az ember, akit államellenes tevékenységéért bíró­ság elé állított a nép? Ilyen ember Lichner János is, a háború előtti ag­rárpárti képviselő, később, 1938-ban Tiso kormányának tagja, majd a lon­doni csehszlovák emigráns kormá­nyé és később a külkereskedelmi mi­nisztérium, illetőleg rnégutóbb a nem­zetvédelmi minisztérium államtitká­ra. Tehát tényleg igazi burzsoá nagy­ság. Halljuk csak, hogyan beszél a bur­zsoá demokráciáról, amelyet munkás­ságunk és dolgozó parasztságunk a háborúelőtti köztársaság idején saj'át bőrén ismert meg. Elnök; Emlékszik arra, milyen vi­szonyok között éltek a parasztok az első köztársaság idején, tud ön arról, mennyire el voltak adósodva? Lichner: Tudok. Elnök: Emlékszik-e a végrehajtá­sok százezreire, amelyeket ellenük lefolytattak? Lichner: Emlékszem. Elnök: És ki vásárolta meg tőlük a földeket, amikor azok árverésen dobra kerültek? (Folytatás a 2. oldalon.)' Zsingor és társai a nép bírósága előtt felelnek bűneikért. A burzsoá reak­ció maradványainak aljas tettei szolgáljanak figyelmeztetésül dolgozó né­pünknek, hogy a gyárak és a földek munkásai még éberebben és még erősebben dolgozzanak a szocializmus győzelméért, a béke megerősödésé­ért és könyörtelenül leplezzék le a nép ellenségeit, akik a gyűlölt tőkés rendet akarják visszaállítani. A szovjet kormány jegyzékei az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak Az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányai a szovjet kor­mányhoz jegyzéket intéztek, amely azt a teljesen légből kapott állítást tartalmazza, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság népi rendőrsége nem teljesít szokásos rendőri funk­ciókat és hadsereg jellege van. Október 9-én a szovjet kormány az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág nagykövetségeihez válaszjegyzé­ket intézett. Az USA kormányához intézett jegyzék szövege a következő: „A szovjet kormány áttanulmá­nyozta az USA kormánya jegyzéké­nek szövegét, amely azt az állítást tartalmazza, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság népi rendőrsé­ge nem teljesít szokásos rendőri funk­ciókat és hadsereg jellege van. A szovjet kormány határozottan vissza­utasítja ezt az állítást, mint teljesen megokolatlant. A népi rendőrséget már 1945-ben alakították meg, hogy rendes rendőri funkciókat teljesítsen a közrend fenntartására. A népi rendőrség szervezete és fel­fegyverzése megfelel a németországi ellenőrző bizottság 16. számú irány­elvének 1945 november 6-ról. Amint ismeretes, az ellenőrző bizottság e szerint szükségesnek ismerte el, hogy a német rendőrség „aktív részt ve­gyen a törvény és a rend megvédésé­ben". E mellett, amint az említett irányelv megkövetelte, a népi rend­őrség kötelékébe nem vettek fel és nem vesznek fel fasiszta gondolkodá­sú személyeket. A Német Demokrati­kus Köztársaság népi rendőrsége a potsdami konferencia által elfogadott demokratikus rendet és törvényeket védelmezi. A szovjet kormány egyben figyel­mezteti az USA kormányát, hogy Németország nyugati övezetében lé­teznek olyan „rendőralakulatok", amelyek a valóságban hadseregala­kulatok. Ezeknek az alakulatoknak fegyverzete, szervezeti alkata, a tiszti kádereknek külön iskolákban való kiképzése, valamint az, hogy rend­szeres katonai kiképzésnek' vannak alávetve és résztvesznek katonai ma­nővereken a nyugati nagyhatalmak megszálló csapataival együtt, nem hagy kétséget a felől, hogy ezek az alakulatok egyáltalán nem rendes rendőri funkciók teljesítésére vannak szánva. Erről tanúskodik az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kül­ügyminisztereinek ez év ^szeptember 19-i nyilatkozata is. Ebben a nyilat-\ kozatban arról van szó, hogy elhatá­rozták a fennálló rendőrkülönítmé­nyeken kívül Nyugat-Németország­ban az úgynevezett „mozgó rendőr­alakulatok" megalakítását, melyek a valóságban katonai alakulatok és ezenkívül feltételezik Nyugat-Német­ország részvételét az „egységes fegy­veres erők"-ben, más szóval, nyiltan tervezik a német hadsereg felújítá­sát, amj teljesen ellenkezik a potsda­mi konferenciának Németország de­militarizáció járói hozott határozatá­val. Az említetekből következik, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népi rendőrségéről szóló alaptalan állításokra azért volt az USA kormá­nyának szüksége, hogy leplezze azo­kat az elszigetelt és nyilvánvalóan törvényellenes akciókat, amelyeket Nagy-Britannia és Franciaország kormányaival együtt hajt végre Nyu­gat-Németországban és amelyek a német hadsereg megalakítására irá­nyulnak „mozgó rendőri alakulatok" alakjában, valamint Nyugat-Német­ország részvételének alakjában az úgynevezett „egységea fegyveres erőkben", A szovjet kormány kijelenti, hogy nem helyesli az USA, Nagy-Britan­nia és Franciaország kormányainak ezeket az intézkedéseit, amelyek az állandó német hadsereg megújítására irányulnak Nyugat-Németországban. A Szovjetúnió kormánya ugyan­ilyen tartalmú jegyzékeket küldött Nagy-Britannia és Franciaország kor­mányainak is. Az USA saját kezébe akarja venni a vietnami nép elleni háború vezetését A Krasznaja Zvjezda »A vietnami nép felszabadító harca« című cikkében megállapítja: Trumannak ez év június 27-én kiadott parancsa, hogy Francia­ország és Bao-Daj vietnami báb­császár számára fokozzák a katonai segélynyújtást, valójában azt jelenti, hogy az USA saját kezébe akarja venni a vietnami nép elleni gyarmati há­ború vezetését. Az amerikai imperialisták bombázói­kat, páncélosokat, lövegeket és hadi­hajókat küldenek Vietnamba. Az USA szeptember elején nyolc gépesített zászlóalj teljes felszerelését adta a franca hatóságoknak Bao-Daj báb­császár számára, akinek hatáskőre nem terjed túl palotája kapuin. A fegyverekkel együtt amerikai diplomá­ciai, gazdasági és katonai missziók érkeznek Indokínába. hogy a vietnami hazafiak elleni harci cselekményeket irányítsák. Az USA-ból augusztus vé­gén Heath amerikai ügyvivő »védel­méte« amerikai tengerészgyalogság érkezett Szaigonba Az intervenciósok hadserege azon­ban egyik vereséget a másik után szenvedi. A néphadsereg egységei ez év szeptemberében ellentámadásba lendültek és szakadatlanul rohamozzák az ellenséget A koreai néphadsereg kemény védelmi harcot vív a túlsúlyban lévő ellenséggel A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága október 18-án reggel közli: A néphadsereg egységei kemény védedmi harcokat folytatnak a szám­beli túlsúlyban lévő ellenséggel, Namcshon (Nanszenten) körzetében az ellenség folytatja támadását abban az igyekezetbein, hogy számbeli fölény­ben lévő erőivel beékelődjék a nép­hadsereg egységeinek védelmi állá­saiba és előrenyomuljon észak felé. A néphadsereg egységei jelemfeg Namcshontól (Nanszenten) északra folytatják kemény harcaikat az ellen­séggel, amelynek súlyos vesztesége­ket okoznak. A néphadsereg légierői naponta támadásokat hajtanak végre az ellenséges frontmögötti területek ellen. Az utóbbi napokban a néphad­sereg légierői eredményesen támadták az eüfenség katonai épületeit és közle­kedését a kimphoi (Kinpo), keszoni (Kaidzio) és szöuli repülőterek térsé­gében, valamint Szöul-Incson (Csö­mulphö) körzetében.

Next

/
Thumbnails
Contents