Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-20 / 243. szám, péntek

1950 október 20 üj sm Augusztus volt. A prágai Iparpaloid nagytermében a világ nemzetei diák kiküldötteinek ajKároi egysegesen hangzottak iei a szavak; rianás oíj; j.í.orea! El a ke*;ekkei Koreától! Ei az amerikai imperialistákkal! Kern véletlen, hogy a küiöniéie ajkú ifjak lobog o lelKesedéssei tünteí.tek eKkor az amerikai támadó imperialisták ellen. Ha sokan egymás szavát nem is értették, de a „Hands oif Korea" felkiáltásokban egymásra találtak. Tudták, hogy mit jelentenek ezek a szavak. EkKor nemcsak Koreára, de saját hazájukra is gondoltak, ahoi bűvös pókKént szövik szálaikat a dollárhatalom urai. Argentínában, Braziliában, Kanadában, Portoricoban, az afrikai államokban, Írországban, Iránban, Olasz- és Franciaországban, az egész világon keiei.tol nyugatig és nyugattól keieüg éreztetik befoiyasuKat az államügyek i vezetésében ezek az imperialisták, ' egyúttal pedig gyengítik az országolt népgazdaságai, a gyáiak egesz sorát á'iitjak le, hogy piacot tálaljanak felesleges termekeiknek. A meg kapitaiista országokban hü szövetségeseket találnak az imperialisták a burzsoá személyekben, alcik továbbra is a munkásosztályok vérszopói és zsarolói a a nemzeti érdekek elárulói. A doliáriakájok a nép törekvései eilen vannak s az amerikai tőkés urakat szolgálják ki. Hazajukban terrorral nyomják el a dolgozók ellenállását, a népük szabadságáért es függetlenségükért folytatott küzdelmét. Hogy is fejlődhetnének ezek a nemzetek, amikor még nincsenek hatalmon a dolgozók, akik a nép széles rétegeit kizsákmányoló tőkés urak nélkül irányithatnák fejlődésük és felemelkedésük útját. De a forradalmi erőket ezekben az országokban mégsem tudják elnyomni gumibotokkal és bebörtönzésekkel. — Korea hős népe megmutatta nekünk, hogyan kell küzdeni az amerikai imperialisták ellen! — jelentette ki a diákkongresszuson az egyik brazüiai kiküldött. A világ népeinek haladó erői már felismerték az amerikai bűnös cselszövők tervét, akik eddig is nemzeteik függetlensége ellen törtek és a dolgozók millióit elnyomták. Az imperialisták háborút akarnak, hogy elodázzák a közelgő válságot és továbbra is életben tarthassák háborús iparukat. Az imperialisták blokkjához csatlakozott államokba pedig szennyes dollárjaikat küldik, mintegy vérátömlesztésként, hogy erősítsék a hazai reakciósokat, ök háborútakarnak. De a világ dolgozói a béke oldalán állanak, hogy végleg levethessék magukról a kapitalizmus jármát és szabadon, békességben építhessék szebb jövőjüket. A koreai helyzet jellegzetesen világítja meg az imperialistáknak a második világháború utáni gyarmati politikai rendszerét. Koreában, az 1945-ben történt felszabadulás után, megindult a demokratikus és a támadó erők küzdelme. Kim-Ir-Szen Korea haladó erőivel az egységes demokratikus és szabad Koreáért küzd, ŠSWM/'PPMKflOI/ • ' 0R3E«fig » Sifôtjg m mm rm maiaf 01 Az amerikaiak Incson mellett partraszálltak. Siettek vele, mert féltek, hogy erőiket teljesen kiszorítja a félszigetről hősiesen harcoló koreai népi hadsereg, mely a világ reakciója ellen felvette a harcot. De gondoljunk most csak vissza a második világháborúra. Akkor az angolamerikai katonai erők csak hosszú vonakodás után szálltak partra Franciaországban. Ez azt bizonyltja, hogy az angol-amerikai imperialista köröknek nem az volt a célja, hogy mielőbb leverjék a fasiszta németeket és mielőbb befejezzék a háborút, hanem az invázió oktalan elodázásával a Szovjetúnió erejét akarták meggyengíteni. Ez a számításuk azonban nem vált be, mert a Szovjetúnió hös katonái az elodázott segítés elleffl pártlskelázás éve sülcésziileteliieii sikeres itefelezésirői Dolgozó népünk sikeresen teljesíti a szocializmus építésének történelmi feladatát hazánkban. A Párt — a munkásosztály és a dolgozó nép agyveleje és szíve — céltudatosan irányítja az építő munkát a közügyek mindem szakaszán, a gazgaságban, az állami igazgatásban és a kultúrában. A Párt megnyeri és mozgósítja a tömegeket a hősi építő törekvésre, felkelti a népben a kimeríthetetlen alkotó kezdeményezést, a szocializmus áldozatkész építőinek millióit neveli fel, akik lankadatlanul harcolnak hazájuk felvirágoztatásáért és a világbékéért. E fennkölt történelmi küldetését a Párt azért teljesítheti, mert a társadalmi fejlődés törvényeinelk tudománére is dicsőségesen és győztesen Ü n}!?

s ismeretére támaszkodik és teödöttnén méc vekenységében A koreai események lázban tartják ma az egész világot. Az Egyesült Nemzetek zászlaja alatt a túlerőben lévő amerikai támadó imperialisták egy kis nép szabadságharcát akarja elnyomni. Ez már nemcsak a koreaiak ügye, ez már az egész világ ügyévé fejlődött. „Mit keresnek az amerikaiak Koreában? Mi keresni valójuk van a franciáknak Vietnamban? Es mi keresnivalójuk van újból csak az amerikaiaknak Portoricoban?" kiáltott fel a Nemzetközi Diákszövetség prágai kongresszusán Gonzales elvtárs, Portorico kiküldöttje. Ezek a kérdések sajognak és tüzelnek a világ valamennyi becsületes gondolkodású emberének lelkében. Kim-Ir-Szen elvtárs legutóbbi kiáltványában ezeket mondotta: „A rabló amerikai imperialisták az ENSz zászlaja alatt szörnyű bűntetteket követnek el Koreában. Az amerikai repülök és hajók rombadöntik békés varosainkat, falvainkat, megsemmisítik ipari üzemeinket, amelyeket a koreai nép verejtékes munkával épített fel. Az a. ierikai katonák hazánkban a békés lakosságot, az aszszonyokat, öregeket és gyermekeket gyilkolják. Az amerikai rablók durván sértik az ENSz alapokmányát, semmibe veszik a nemzetközi jogot, az erkölcsi normákat és embertelen módszerekkel tesznek kísérletet arra, hogy megtörjék a koreai nép akaratát és harci szellemét." S amikor az amerikaiakat már a Korea földjéről való kiűzés veszélye fenyegette, mozgósították erőiket és Incson mellett partra szálltak. Nehéz és keserves küzdelmek és nagy veszteségek árán elérték a 38-as szélességi övezetet és betörtek északra. Az ENSz és a Biztonsági Tanács ülésein az amerikai szavazógépezet elodázza és gátolja a koreai kérdés békés megoldását. A Visinszkij elvtárs vezette haladó erők, a béke táborának delegátusai a világkérdéssé növekedett koreai ügy békés megoldására tettek javaslatokat és becsületesen kiizdeneV a népek szabadságának és függetlenségének védelméért. Elvtársak! Testvérek! A vad amerikai rablók bombákat dobnak reátok és gyermekeitekre! Bosszuljatok meg a vért — vérrel! míg a Li-Szin-Man vezette áruló csoport a hazai burzsoá elemekre támaszkodva az amerikaiak érdekeit szolgálja. A felszabadulás után nem tudtak egyezséget kötni s így az ország két részre szakadt. Észak-Koreában a felszabadító szovjet katonák kivonása után erős ütemben folytatódott a békés építő munka. A földreform végrehajtásával, az ipari válla latoknak a dolgozók kezébe való adá sával, a nyolcórai munkaidő beveze. tésével, a politkai szabadságnak, í szabad választójognak és véleménynyilvánításnak biztosításával hazájuk északi részében virágzó élet ke. letkezett és egyre erőteljesebb fejlődésnek indult az ipari termelés. Üj gyárakat építettek, gépesítették mezőgazdasági munkálatokat. S mi történt a déli részen? A felkelők partizáncsoportjai, melyek az egységes Koreáért ragadtak fegy vert, veszélyeztették Li-Szin-Manék hatalmát. Az áruló bábkormány terrorja pedig állandóan fokozta a nép ellenállását. Az ottmaradt amerikai katonai hatóságok és erők támogat ták a népellenes kormányt. Az ame rika imperialisták befolyása alatt álló kormány politikájával nyomorúság ba és munkanélküliségbe döntötte Dél-Korea népét. Az amerikiak kezd ték kiszállítani a föld természeti kincseit, a nyersanyagokat, gyapjút, nyersselymet, ólmot, wolframot és cserébe eladhatatlan, felesleges termékeikkel árasztották el a déli országrészt. Dél-Korea több, mint 300 könnyű- és középipari üzeme közül 1947-ben már csak 16 működött. Ez jellemzi az amerikai kizsákmányoló politikát. Megakadályozzák a népgazdaság fejlődését s az országból elszállítanak minden ártžkes nyersanyagot és terményt De az amerikai imperializmusnak s a velük szoros szövetségben álló vil ág reakciónak más célja is van Koreában. Dél-Koreában az építő törekvések támogatása, a népgazdaságnak a dolgozók életszínvonalanak felemelése helyett kaszárnyák építésére, szóval háborús célokra fordították a legnagyobb összegeket. Az amerikai támadó imperialisták Dél-Koreát mindenekelőtt hadászati célokra akarták felhasználni, kiinduló pontul a Szovjetúnió és a demokratikus Kina megtámadására. A Koreában bevetett amerikai katonai egységek az Egyesült Nemzetek Szervezete zászlaja alatt már nem a támadó délkoreaiakat segítik, hanem bűnös háborús terveik megvalósítására keresnek ott lehetőséget, tiogy Koreát ugródeszkául használhassák fel egy újabb világháború elindítására. A hisztérikus háborús uszítók az újabb háború szükségességéről akarják meggyőzni a világ millió és millió dolgozóit s háborús pszichózist akarnak teremteni a lelkekben. De mennyire csalódnak ezek az elfajzo^f; emberek, akik elvakultságukban nem tudják felmérni a béketábor erejét. Vakságukban nem látják, hogy mielőtt elkezdhetnék a szocializmus, a béke országai elleni támadásukat a kapitalista országok, szabadságot és országuk függetlenségét követelö munkásmilliől, a szocializmus országainak fiaival együtt — felemelt tiltakozó öklükkel megakadályozzák a kapitalisták szándékainak megvalósítását. harcoltak s a harcedzödött nép még erösebb lett. A Szovjetúniót és a köréje csoportosult szabadságszerető népeket nem győzhetik le a kapitalista erők. A kapitalista országokban is egyre hatalmasabbá válnak a forradalm ierök és itt is épp a munkásosztály fogja megdönteni a kapitalisták hatalmát. « Korea kérdésével kapcsolatban két egymással ellentétes politikai nézet uralkodik. a szocializmus építéséről szóló marxi-lenini elmélet alapelvei után igazodik. A Párt a párttagok és jelöltek ideológiai felfegyverzéséneit mindig nagy figyelmet szentelt. Főleg az elmúlt pártiskolázás éve újra megerősítette azt, hogy a politikai öntudat és a marxi-lenini ismeretek fokozása a kommunistáknál hatékonyan javítja a pártszervezetek munkáját, növeli a párt erejét és akcióképességét. »A pártiskolázás éve jelentős mérNézzük csak meg, hogyan látják a R tékben segített a Pártnak sikeresen békés haladó erők és az imperialisták a gyarmati országok sorsának megoldását. Az egyik oldalon a Szovjetúnió következetes politikáját látjuk, mely arra irányul, hogy a gyarmati népek is biztosíthassák szuverénitásukat, függetlenségüket és demokratikus fejlődésüket. A másik oldalon pedig az amerikai imperialisták támadó politikáját látják .^melynek az a célja, hogy a dollárhatalom rabszolgáivá tegyék a gyarmatok népét. Ezt nemcsak a gyarmati népek, hanem valamennyi, még kapitalista járom alatt szenvedő orsaág dolgozói is felismerték s a stockholmi békefelhíváshoz azért csatlakoztak tömegesen, hogy ezzel is kinyilvánítsák akaratukat, hogy nem a háborúra uszító imperialistákhoz, hanem a haladó erők nagy béketáboráhez tartoznak. Ebből még azt a következtetést is Levonhatjuk, hogy az amerikai haladó erők, a négerek, a franciaországi munkások, az olasz földművesek, a délamarikai tüntetők, sztrájkolok, a vietnami szabadságharcosok, a görögországi fölkelők, az afrikai négerek nem a kapitalista rendszerért küzdenek, tüntetnek, sztrájkolnak és hullajtják vérüket, hanem ellenkezőleg, az igazi demokráciához, a szocializmushoz vezető utat keresik, hogy hazájukban rendet, békességet, jólétet teremtsenek és biztosíts'!

k a fejlődést, a dolgozók állandó munkalehetőségét. Koreában pedig tovább fiolyik a szabadságharc. Kim-Ir-Szen elvtárs kijelentette: „Ma a legfontosabb feladatunk, hogy utolsó csepp vérünkig védelmezzünk minden talpalatnyi földet, minden rendelkezésünkre álló erőt előkészítsünk, hogy döntő csapást mérjünk az ellenségre, hogy örökre és teljesen kiűzzük a külföldi fegyveres intervenciósokat és lakájaikat, liszinmaixi árulókat hazánkból." Az amerikaiaknak Korea szabadságharcába való beavatkozását még egyes józan gondolkodású burzsoá elemek is elítélik Pearl Buck, az ismert amerikai burzsoá írónő például a következő kijelentést tette az amerikai katonai erőknek koreai beavatkozásakor: „Ha amerikai is vagyok, mély szégyenérzetet és nem nemzeti büszkeséget érzek". Az amerikai támadó imperialisták elleni harag, gyűlölet, ellenszenv ökölbe szorítja a világ valamennyi dolgozójának kezét. A hősiesen harcoló Korea népével együtt érez a haladó emberiség. A mi dolgozóink is az építőmunka állandó fejlesztésével, gyorsításával küzdenek az imperialisták ellen. A K'ábel-gyár egyik élmunkása felemelt ököllel mondotta: Ha szükség lesz rá, oda ütünk, ahová kell! A kostolnai Vízműépítkezés vezető mérnöke a következő kijelentésével is bebizonyította, hogy népünk együtt érez Korea hősiesen harcoló népével: Mi azzal verjük az imperialistákat, hogy építünk. Az oroszvári állami birtokon dolgozó Kósa Károly pedig a következőket mondotta: Az amerikai imperialisták meg i akarják semmisíteni a koreai nép szabadságát és nekünk munkásoknak, akiknek a magunk kivívott szabadsága oly kedves, minden erőnkkel meg kell akadályoznunk, hogy ez az eljia terv sikerüljön. S a magyarországi Vág kisközség parasztjai is kinyilvánították az imperialisták elleni harcos akaratukat. Béke Híveinek nemrég Prágában ülésezett bizottságához a következő tartalmú levelet írták: és gyorsabban teljesíteni a nagy feladatokat az üzemekben az élmünkásmozgalom fejlesztésében, az EFSz-ek építésében falun és a párttagoknak és jelölteknek előkészítésében az átigazolásra.« Ilyen magasra értékeli a CsKP Központi Bizottsága elnökségének határozata a pártiskolázás mult esztendejét. A szocializmushoz vezető úton növekednek az igények a Párttal és minden tagjával és jelöltjével szemben. Tovább kell szilárdítani a párt egységét, erejét, akcióképességét, növelni a pártszervezetek munkájának politikai színvonalát, hogy megfeleljen a szocializmus építése és a békeharc egyre növekvő feladatainak. Hogy ezt eJérjük, ahhoz szükség van arra, hogy a Párt politikai nevelési tevékenységét elmélyítsük és kiterjesszük. Hiszen a tagok és a jelöltek ideológiai színvonalának emelése azt jelentik, hogy javítjuk a Párt munkáját, gyorsabban haladunk i szocializmus felé. Ezért tovább és bátrabban előre: a Párt marxi-lenini nevelő munkájában. A pártszervezeteik most fejezik be a pártiskolázés második évének előkészületeit és ugyanakkor tagjaik átigazolását is végzik Slánský elvtárs rámutatott arra, hogy mindkettő szervesen összefügg: a pártoktatás éve hozzájárul ahhoz, hogy a párttagok még inkább és lelkiismeretesebben művelődjenek és résztvegyenek az iskolázáson. Az átigazolás segítségére van a párttagoknak abban, hogy pártfeladataikat és funkcióikat jobban és öntudatosabban végezzék® A pártiskolázás első évének tapasztalatai megmutatták mily óriási jelentősége van a jól megszerveeett politikai előkészítésnek. Az iskolai csoportokban a munka megkezdéséig még majdnem egy egész hónap van hátra. A pártoktatás második évének sikeréről jelentős mértékben már ma megtörténik a döntés, előkészítése befejezésének szakaszában. Az alapszervezetekben a pártoktatás második évét ünnepélyes keretek közt nyitják meg az októberi taggyűlésen, amelyen rámutatnak az iskolázás fontosságára és a párttagok és jelöltek egyes tanuló-csoportokba való beosztásától döntenek. Az alapszervezet bizottságának jelentős feladata, hogy a taggyűlés előtt a pártoktaás első événellc befejező értékelése alapján és az átigazolás eredménye alapján átvizsgálják, hogy vájjon minden tag és jelolt helyesen van-e az egyes tanuló-csoportokba beosztva. Az elmúlt év tapasztalatai alapján tudjuk azt, mily heíytelenül osztották be a fejlettebb elvtársakat az alacsonyabb fokú tanuló-csoportokba és a kevésbbé fejlett elvtársakat az iskolázás magasabb köreibe, ami aztán megnehezítette az oktatás sikeres és eredményes lefolyását. Továbbá szükséges az, hogy a pártszervezetek bizottságai betartsák a CsKP Központi Bizottsága elnökségének határozatát a tanuló-csoportokban résztvevők számára vonatkozólag, azaz az alaptanfolyamon és a marxi-lenini körökben a résztvevők száma 12—15, az esti iskolákon 20—25. További fontos kérdés, amit a pánszervezetek bizottságainak meg kell vitatni, az oktatók és a helyettes oktatók kiválasztásának felülvizsgálása. A pártoktatás első évének tapasztalatai igazolták a tanító döntő szerepét az iskolázás színvonalának biztosítása tekintetében. Ezért ott, ahol oktatóknak a pártoktatás mult éve befejeztével politikailag fejletlen párttagokat és néha jelölteket választottak ki, a pártszervezetek bizottságai ezeket az oktatókat kicserélik A tanuló-csoportok oktatóinak kinevezését az alaptanfolyamokon és a marxi-lenini körökben egyénenként az alapszervezetek javaslatának alapos átvizsgálása után hagyja jóvá a járási pártbizottság. Az oktatók szakképzettségének emelése etkintetében igen nagyjelentőségűek voltak a nyári előkészítő tanfolyamok. Ha egyes oktatók eddig még nem végezték el ezt az előkép szítő tanfolyamot, ki kell őket küldeni a járási szeminárium, vagy pedig a járási politikai iskola legközelebbi tanfolyamaira, hogy október végéig a pártoktatás második évének minden oktatója elvégezze az előkészítő tanfolyamokat A pártszervezeteknek legjelentősebb segítőjük a pártoktatás magas ideológiai színvonalának biztosításában a marxi-lenini tanácsadó és tanulmányi helyek. Ezek főfeladata az, hogy a pártoktatás évének tanítóit minden egyes témakörről alaposan előkészítsék és ez oktatások alkalmával a téma legalapvetőbb fontosságú kérdéseit megvilágítsák, és egyszersmind a tanítási módszereket is bemutassák. Hogy a marxi-lenini tanácsadó és tanulmányi helyek hatékonyan elősegíthessék az oktatók" munkáját előadásokkal kiegészítő oktatásokkal és tanácsokkal, még a pártoktatás évének megkezdése előtt ki kell egészíteni e testületeket tapasztalt propagandistákkal és minden egyes tanácsadó és tanulmányi hely számára egy állandó vezetőt kell biztosítani. A kerületi tanácsadónak és a tanulmányi helyeknek fel kell késziilniök további fontos feladatukra is: segíteniök kell a magasabb pártfunkcióban tevékenykedő elvtársakat az önálló tanulás terén. Mindenekelőtt segítségükre vannak az egyéni tanterv kidolgozásában ós megbeszélik a tanácsadás megszervezését. Hogy a pártoktatás évének ez az új formája sike>res legyen, ennek biztosítására igen nagy figyelmet kell szentelni. A Pártban a funkcionáriusok aktívái folynak le most, amelyeken a CsKP Központi Bizottsága elnökségének nagyjelentőségű határozatát veszik át az 1950—51-es pártoktatás évének megkezdéséről. A kerületi, járási és körzeti aktívákon a kerületi és járáá szervezetek vezető funkcionáriusai megmagyarázzák a marxi-lenini nevelés nagy jelentőségét, rámutatnak azokra a nagy feladatokra, amelyeknek teljesítése biztosítja a pártoktatás évének jó kezdetét és lefolytatását. Hangsúlyozzák, hogy az iskola sikeres lefolytatásával folytonosan törődni kell, éppen így a tanulócsoportok összejövetelein a százszázalékos részvétellel, az előadások és viták ideológiai színvonalával, a tanítók előkészítésével, a remdszeres jelentéstétellel és mindez az összes szervezetek bizottságainak tartós, állandó feladata. Csak néhány hét választ el bennünket a pártoktatás éve munkájának megkezdésétől az összes tanuló-csoportokban. Az oktatás előkészítésére fordított felelősségteljes és lelkes munka a biztosítéka annak, hogy a pártszervezetek mindent megtesznek, hogy a pártoktatás második éve Pártunk munkáját még gyümölcsözőbbé tegye. A Központi Bizottság elnökségének az 1950—51-es pártoktatás évének megkezdéséről szóló határozata hangsúlyozza, hogy a párttagok és jelöltek ideológiai színvonalának emelése minden pártszervezet állandó fefladata. Minden kerületi és járási bizottságnak, az alapszervezetek mindegyikének mindéin tőlük telhetőt meg kell tenniök, hogy a pártoktatás éve sikeresen folyjon és pártunkat úgy fegyverezze fel, hogy még jobban teljesíthesse feladatait hazánkban a szocializmus építésében. — Korea népe fegyverrel küzd, mi kaszával harcolunk az imperialisták ellen. Harcolunk ellenük

1 úgy, hogy a Szovjetunió példáját követve jobb munkával erősítjük népgazdaságunkat, erősítjük a béketábort. Dolgozó népünk öntudatra ébredt és tudja, hogy a dolgozók a világ bármely részén legyenek is, nem ellenségei egymásnak. Ezek az utóbbi szavak bizonyítják a legjobban, hogy Korea népe szabadságharcának győztesnek kell lennie s nemcsak ott, hanem valamennyi elnyomott országban lengeni fog a szabadság dicső vörös zászlaja, mert a világ dolgozói törekvéseikben egyek az egész földkerekségen: nem ellenséged egymásnak, hanem egymás támogatói, segítői és erősítői. És ez adja meg nekik a döntő erőt ahhoz, hogy végleg leszámolhassanak a kapitalista rendszerrel s megkezdhessék hazájukban a békés, szocialista építőmunkát. Petrőoi Bálmt. •J