Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)
1950-10-01 / 227. szám, vasárnap
T9S0 október /. • 39. (99.) TARTÓS BEKEEPT, NEPI DFMOKRA CIAERTt 8 A. Kínai Népköztársaságiban retű előkészítő munka: a falusi lakosság összeírása szociális helyzete szerint. A földreformot számos tartomány, ban nyomban a termés betakarítása után hajtják végre. A termés az idén 10—30 százalékkal lesz magasabb a multévinéL Az ipar és kereskedelem átszervezése A kínai népi kormány hozzáfogott az ipar és a kereskedelem átszervezéséhez. A cél az, hogy — a rendeléseknek az állami üzemek és szervezetek közti központosított elosztása útján — a termelés terén megszüntessék a tervszerűtlenséget. A népi kormány segítséget nyújt a magánvállalatoknak is, s a magánvállalkozóknak is juttat állami megrendeléseket, ellátja őket nyersanyaggal és biztosítja áruik eladását, hogy megindítsák az ország számára legszükségesebb áruk termelését. Hatalmas változás ment végbe a kínai munkások jogi és gazdasági helyzetében (életbe lépett a munkavédelmi törvény, a szakszervezetekről szóló törvény, stb), s ennek következtében erősen megnövekedett a munka termelékenysége. Az állami vállalatok, ipar egész állami nai Népköztársaság állami szerveiben már kidolgozás alatt vannak az első ötéves terv vázlatai. A teát, tungoolajat és egyéb mezőgazdasági termékeket a spekuláns kupecek helyett most túlnyomórészt állami kereskedelmi vállalatok vásárolják fel a parasztoktól. A kultúra és a népoktatás sikerei Rendkívüli eredményeket ért el a kínai népi kormány kulturális téren. Mint Go Mo-Zso, a közoktatásügyi és népművelésügyi bizottság elnöke a Népi Politikai Tanácsadó Testület ülésszakán mondott beszámolójában közölte — az országban óriási, példátlan méretű népmozgalom indult az írástudatlanság felszámolására és képzettség elnyerésére, A népi kormány és a Kommunista Párt nagy figyelmet szentel a tömegek politikai oktatásának és az szektora mindjobban a tervgazdálkodás irányában halad előre. A KtA z ifjúság résztvesz a termés betakarításában a Csi-Hen (Hupej tartomány) állami gazdaságban felvilágosításának. Az egyetemeken és középiskolákban előadássorozatokat indítottak a társadalom fej lődésének történetéről, a politikai gazdaságtan és a népi demokrácia kérdéseiről. A tanítóság körében nagy politikai munka folyik. Országszerte politikai tanulóköröket és különleges politikai iskolákat szerveztek. A felnőttek oktatásának egyik legfőbb és legfontosabb formája falun az írástudatlanság leküzdésére alakult tanulókörökben végzett munka. Az ilyen tanulókörökben tanuló parasztok száma a mult télen meghaladta a tízmilliót. Kínában jelenleg 227 főiskola működik, 134.000 hallgatóval, 3690 középiskola, több mint egymillió tanulóval és 213.000 elemi iskola, 16 millió tanulóval. Mandzsúriában 1949 végére a tanintézetek száma, a Kuomintang-uralom korszakával m összehasonlítva, 60 szá' zalékkal emelkedett. í Komoly javulás észj lelhető az egészségvédelem szervezése terén. - Most elsőízben létesülI tek Kínában szanatóriumok és üdülők, valamint gyermekegészségügyi tanácsadók a dolgozók számára. Hatalmas munka folyik az orvosi káderek kiképzése terén. A tudomány, a művészet és a sajtó a szabad fejlődés széles útjára tért I W'M Francia munkások leleplező levele Tito mushoz. Saját szemünkkel láttunk két, szeges dróttal körülvett gyűjtőtábort, ahol az őrök állandó felügyelet alatt tartják a bezárt férfiakat és nőket. A 'titóisták azt mondottSk nekünk, hogy ezek a foglyok — kapitalisták. Ámde mi tudjuk, hogy ez hazugság. A kapitalisták szabadon vannak. Láttuk őket, kihízlaltan, kiöltözötten, azokban a szállodákban ahol megszálltunk, miközben a jugoszláv munkások nyomorban élnek és még nagyobb szükséget szenvednek, mint a francia munkások. Mindenütt hazudtak nekünk, hogy megtévesszenek bennünket. Egy gyár látogatásakor figyelmesek lettünk arra, hogy az étkező.ben jó ebédet szolgáltak fel. Egyik munkás ezt mondotta nekünk: „Rendszerint nem Ilyen ebédet kapunk. Csupán ma ilyen jó, mert vártuk önöket." A nagy kínai nép, a rothadt Kuomintang-uralomnak — a nemzeti árulás, a feudális elnyomás és a gyarmati kizsákmányolás uralmának megdöntése után Kommunista Pártja és népi kormánya vezetésével biztosan építi új, boldog életét és a Kínai Népköztársaság fennállásának első éve folyamán már hatalmas sikereket ért ei. A földreform A korábban felszabadított vidékeken, ahol a lakosság számra körülbelül 160 millió, a földbirtokosok földjének és vagyonának elkobzása az 1947-es törvény értelmében már megtörtént. Több mint 37 millió hektár földet osztottak fel a parasztok között. A földreformról szóló törvény, amelyet a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottságának ülésszaka 1950 júniusában fogadott el, célul tűzte ki, hogy az ország egész területén alapjában felszámolják a feudális földbirtokrendszert. A kínai parasztság sokmilliós tömegei — akik számára már korábban 25 —30 százalékkal csökkentették a földbéreket és a kölcsönök után fizetendő kamatokat — óriási lelkesedéssel fogadták ezt a törvényt. A népi kormány, figyelembevéve Kína különböző vidékeinek gazdasági, nemzeti és más sajátosságait, a földreform végrehajtásának határidejét két és fél—három évben állapította .meg, Kína számos tartományában hamarosan befejeződik a káderek kiképzése, megszilárdítják a parasztszövetségeket, amelyek a törvény értelmében a földreform végrehajtó szervei és folyamatban van egy másik óriási méAz Humaníté szeptember 22-én közölte a Renault-gyárban dolgozó két fiatal francia munkás — Pierre Belour és René Tavernier — levelét, akik nemrég tértek vissza Tito Jugoszláviájából. A levél így szól: „Elutaztunk Jugoszláviába, mert hittünk a hazug propagandának, amelyet Franciaországban terjesztenek ... Az utazás szervezői azt állították, hogy módunk nyilik megtudni Jugoszláviáról az igazságot és azután el is mondhatjuk. Hát ők miért hallgatnak most, Jugoszláviából történt visszatérésünk óta? Mert megláttuk, hogy Tito uralmának semmi köze sincs a szocializkörében. Ez az osztály volt az, amely Japánt az öt évvel ezelőtti háborús vereségbe sodorta és Japán nyakára hozta a már öt esztendeje tartó rabló megszállást és a külföldi imperializmus igáját. £s ez az uralkodóosztály most ismét megpróbálkozik azzal, hogy Japánt új kalandba sodorja: hogy a japán népet a számára idegen Wall Street monopoltőkéjének érdekeiért a halál torkába küldje. A japán népnek határozottan vissza kell utasítania azt az utat, amelyet a japán reakciósok mutatnak neki és szorosan fel kell zárkóznia a Japán Kommunista Párt köré. Az utóbbi huszonnyolc év története azt mutatja, hogy csakis a Japán Kommunista Párt volt az, amely mindenkor határozottan fellépett mindennemű agresszív próbálkozással szemben és — noha emiatt üldöztetésekben részesült, — mindenkor rendíthetetlenül kitartott. A Japán Kommunista Párt leghűségesebb és legmegbízhatóbb képviselője a japán népnek, mert a független, demokratikus és békeszerető Japánt jelképezi. Az az út, amelyet a Japán Kommunista Párt mutat, — az egyetlen helyes út és csak ez az út vezeti el majd a japán népet az igazi nemzeti újjászületéshez. Kellő tapasztalat híján a Japán Kommunista Párt elkövetett egynéhány elvi hibát, de ez év januárja óta helyrehozta ezeket és meghatározta a Párt fő irányvonalát. Ez volt az oka annak, hogy az amerikai megszállók és láncos kutyáik — a reakciós japán kormánv tagjai aljas „tisztogatás" formájában hajszát indítottak a Japán Kommunista Párt vezetősége ellen. A Japán Kommunista Párt és a japán nép büszkén vallja, hogy ez a „tisztogatás" becsületére válik, mert arról tanúskodik, hogy a Kommunista Párt elutasította azt az irányt, amelyet az amerikai és japáa reakciósok javasoltak, azt az irányt, amely Japánt egyszer már vereségbe sodorta és újból odasodorhatja. Ezenkívül arról is tanúskodik, hogy a Kommunista Párt a nemzeti újjászületés helyes útján vezeti a japán népet. Éppen ezért az amerikai és japán reakciósok a jövőben is minden eszközt megragadnak majd annak érdekében, hogy a Japán Kómmunista Pártot megsemmisítsék. Nemcsak a „tisztogatást" fogják folytatni és nemcsak kívülről igyekeznek majd megfojtani a Kommunista Pártot, de nem mondanak l'e arról sem, hogy belülről bomlasszák és rombolják szét a Pártot. A Japán Kommunista Párt minden odaadó és hű tagjának éppen ezért rendkívül ébernek kell lennie az ellenség ilyen irányú próbálkozásaival szemben, küzdenie kell a szakadást és széthúzást célzó mindenfajta ellenséges kísérlet ellen, szorosan föl kell zárkóznia a Japán Kommunista Párt Központi Vezetősége mögé és az általa követett irányvonalhoz kell magát tartania az ellenséggel vívott szervezett harc során. A most kialakult helyzetben az összetartás és egyetértés a Japán Kommunista Pártban, s a Párt valamennyi tagjának az az elhatározása, hogy megőrzi a Párt belső egységét — elsőrendű és minden egyébnél fontosabb feladat. Az utóbbi időben előfordultak olyan esetek, amikor a Japán Kommunista Párt egyes tagjai kétségbevonták, vagy tagadták a Központi Vezetőség irányvonalnak helyességét, több helytelen, „baloldali" és kalandorkodó jelszót hangoztattak és azt követelték, hogy a Párt a mai válságos helyzetben szüntesse meg tevékenységét; szálljon velük gyakorlatilag meddő vitába és hajtson végre fölösleges szervezeti intézkedéseket. Napnál világosabb, hogy ezek a párttagok helytelen álláspontot foglalnak el. Tanulmányozzák nyugodtan a kialakult helyzetet, hagyjanak fel helytelen követeléseikkel és jelszavaikkal és őszintén egyesüljenek a Pártnak a Japán Kommunista Párt vezető szerve köré tömörült többségével. Bizonyos nézeteltéréseket meg lehet vitatni és meg lehet oldani az egység alapján. Ahhoz, hogy fokozatosan elérjük a nézetek egységét, a Pártban vitákat lehet szervezni, lefolytatni aszerint, mennyire engedi ezt meg a belső és külső helyzet; vagy pedig ahelyett, hogy a Kommunista Párt többi tagjaitól és Központi Vezetőségétől elhamarkodott állásfoglalást követelnének, bizzák a nézetek helyességének eldöntését az események menetére. Ha ezek a nézetek nem találnának helyesléssel, akkor azok kifejezői ne ragadtassák magukat semmiféle önkényes cselekedetre, mert fasiszta uralmáról Sikerült őszintén elbeszélgetni egy franciául tudó jugoszlávval. Ezt mondotta nekünk: „Nem bírálhatjuk Tito uralmát. Elég, ha a mindenütt hemzsegő és a lakosság után kémkedő rendőrök vagy tisztek közül valamelyik följelent egy jugoszlávot és rögtön gyűjtőtáborba kerül." így fest a valóságban Tito rendőruralma. ez a Párt egységét ingatná meg. Csakis ilyen módon mozdíthatnák elő a Párt megszilárdítását. Ellenkező esetben az ellenség malmára hajtják a vizet, az ellenségnek segítenek. Ezt pedig a Japán Kommunista Pártnak egyetlen odaadó és hü tagja sem engedheti meg. Másrészt, a Japán Kommunista Párt vezető szervének (jelenleg az ideiglenes vezető szervnek) igen óvatos álláspontot kell elfoglalnia azokkal az elvtársakkal szemben, akik kitartanak különvéleményük mellett, türelmesen meg kell hallgatni őket, s meg kell egyezni velük, ha nézeteik elfogadhatók, de türelmesen meg kell győzni őket, ha nincs igazuk. Akiket most nem sikerült meggyőznünk, azoknak meg kell engedni, hogy egyelőre véleményüket fenntarthassák,' s lehetőséget kell nyújtani nekik, hogy tettekkel bizonyítsák be igazságukat, azzal a feltétellel, hogy alávetik magukat a pártfegyelemnek. A Japán Kommunista Párt Központi Vezetőségének egyesítenie kell a különböző nézeteket követő valamennyi hű párttagot, s nem szabad elhamarkodott intézkedésekhez folyamodnia, minthogy pusztán csak szervezeti rendszabályokkal úgysem oldhatjuk meg az ideológiai kérdéseket. Ellenkező esetben ez kimélyítené a pártonbelüli nézeteltéréseket, kárt okozna a Párt egységének, s mindezt az ellenség és kémei használnák ki a Párt bomlasztására és megsemmisítésére. Ez az, amit a Japán Kommunista Párt vezető szervének el kell kerülnie. A pénzügyek és árak stabilizálódása és az adóreform Eveken át, de különösen a japártés Kuomintang-uralom idején a kínai valuta volt a világ egyik leglngadozóbb valutája. Az infláció Kínában sohasem látott ,méreteket öltött, mert a japán imperialista, majd pedig a Kuomintang-kormány óriási tömegű papírpénzt dobott piacra, minden reális fedezet nélkül. Elég talán annyi, hogy 1948-ban aj árak Kínában a háború előtti áraknak körülbelül 800-szorosára emelkedtek. Amikor pedig a Kuomintang-kormány kibocsátotta az úgynevezett „arany jüant", az árak még magasabbra siöktek. Már néhány hónapja, hogy a Wnai valuta és az árak ingadozása megszűnt. A kínai népi kormánynak az állam bevételeit és kiadásait is sikerült egyensúlyba hozni. Ez a siker, Liu Sao-Ci értékelése szerint, „a kínai nép legnagyobb vívmánya a népi felszabadító hadseregnek a fronton aratott győzelme után". A gazdasági élet megszilárdítása szempontjából óriási jelentősége volt az adóreformnak. A korrupt Kuomintang-uralom alatt az adó beszedése nem volt egyéb, mint a lakosság óriási méretű szervezett kifosztása: a gazdagok kibújtak az adóterhek alól, a szegény nép pedig viselte a hatalmas terheket. Iőbbszázfajta adó létezett. Ezeket a tartományok főkormányzóinak szolgálatában álló adószedők siserehada szedte be, az összegyűjtött pénz túlnyomórésze tartományi helytartók zsebében maradt. Jelenleg minden adó a nemzeti bankba folyik be s a nép legszélesebb tömegeinek szolgálatában társadalmi szükségletekre fordítják^ A hozzánk kirendelt három tolmács egyike azt mondta, hogy ő ellensége ennek a fasiszta rendszernek. Ez a tolmács megszökött és velünk együtt sikerült átlépnie a jugoszláv határt. A csoportjaink** vezető trockisták át akarták őt adni a rendőrségnek, de csoportunk tagjai, akik abban a vasúti kocsiban tartózkodtak, élesen tiltakoztak és azzal fenyegették meg a trockistákat, hogy kidobják őket a vonatból. Ámde a trockisták hallgatnak erről, nem akarják gyöngíteni propagandájukat." A pártszervezetek vezetőségének értenie kell ahhoz, hogy megkülönböztesse a más nézeteket valló odaadó elvtársakat a Pártba férkőzött kémektől (ez utóbbiakkal szemben komoly bizonyítékokat kell szerezni arról, hogy valóban az ellenség ügynökei). Különböző emberekkel a bánásmód is különböző legyen: az igazi kémeket le kell leplezni és ki kell kergetni a Pártból, a hűséges párttagokat pedig egyesíteni kell, és velük együtt harcolni az ellenség ellen. A japán elvtársaknak meg kell érteniök, hogy csakis ilyen rendszabályok betartása teszi lehetővé, hogy még hatékonyabban egyesítsük az odaadó párttagokat s emellett leleplezzük, elszigeteljük és eltávolítsuk a szakadárokat és kémeket. őszinte szívből javasoljuk ezt a japán elvtársaknak. Most, amikor megemlékezünk a Japán fölötti győzelem ötödik évfordulójáról, most, amikor Ázsia népei az amerikai Imperializmus agressziója ellen harcolnak, nagyon kívánatos a japán nép demokratikus nemzeti egységének megszilárdítása és az, hogy mégjobban megszilárduljon a japán nép élcsapatának, a Japán Kommunista Pártnak belső egysége. Az egység most a japán népnek és Ázsia népeinek életkérdése. (A „Zsenminzslbao" — a Kínai Kommunista Párt Központi Ve»tűséqének Lapja — 1950 SZCOtember 3-i vezércikkaj