Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-18 / 241. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 október IS, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 241. szám —M— —— itese a szakszervezeti mozgalmat messzemenő feladatok elé állítja A prágíi Rádiópalotában Kliment iparügyi miniszter és Erban munka­ügyi miniszter jelenlétében megnyitották a Szakszervezetek Központi Taná­csának kétnapos ülését. A köztársaság minden részéből összegyűlt küldöttek értékelik a csehszlovák szakszervezeteknek az ipari és mezőgazdasági ter­melés minden szakaszán az elmúlt negyedév során végzett munkáját és ugyanakkor kidolgozták működésük programmját a munkaév befejezéséig. Az ülés első napján nagy beszámolói tartott a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke, František Zupka elvtárs. František Zupka képviselő, a ROH elnöke ez év október 17-én az URO plenáris ülésén Prágában beszédet mondott. Beszéde bevezető részében Zupka elvtárs a nemzetközi helyzet­tel foglalkozott s rámutatott az im­perialisták fokozódó támadásaira, a szocialista építés sikereire a Szovjet­unióban és a népi demokratikus or­szágokban. Kiemelte, hogy köztársa­ságunkban is dolgozóink fokozott munkalendülettel s a munkatermelé­kenység emelésével járulnak hozzá a világbéke megszilárdításához. A prágai kerületben — mondotta Zupka elvtárs — Korea javára 41.735 élmunkás műszakot dolgoztak le. A békemozgalom támogatására s a ko­reai háború befejezéséért az olomou­ci kerületben például 428 tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen 76.917 dolgozó vett részt. 89 üzeni, békemü­szakot dolgozott le a koreai szabad­ságharcosok javára. A bratislavai kerületben az üzemek dolgozói a koreai nép harcának ja­vára 2,177.080 koronát ajánlottak fel. Tömeges jelleget, öltöttek a bé­kekötelezettség-vállalások a Bá­nyásznap előkészületeinek folyamán s a választervezés alkalmával. Mint a béke kötelezettség-vállalások egyik mintaüzemét meg kell említeni a Slovnaft-üze.met Bratislavában. A termelési tervet 124.33 százalékra teljesítették és a munka termelé­kenységét augusztusban 27.08 szá­zalékkal haladták túl. Szakszervezeti dolgozóink teljesen bekapcsolódtak a kerületi békekon­ferenciák előkészítésébe is, amelye­ket vasárnap, október 15-én tartot­tak. Zupka elvtárs kiemelte, hogy a békekötelezettség-vállalásoknak min­denekelőtt termelésünk legfontosabb szakaszain van döntő jelentőségük a nehéziparban, bányászatban és a ko­hókban. Zupka elvtárs ezután foglalkozott a terv teljesítésével Szlovákiában, az ötéves terv második évének első fél­évével, majd a választervezés sike­reiről és fogyatékosságairól beszélt az egyes üzemekben. Kiemelte, hogy a helyesen végzett átvizsgálásnál nem­csak a termelékenységet fokozzák, hanem a keresetek is fokozódnak. Ez Gottwald elvtárs irányvonalának gya­korlati megvalósítása, aki a februári ülésen hangsúlyozta, hogy az egyén érdekét összhangba kell hozni az ösz­szosség: érdekével. Zupka képviselő a Bányásznap je­lentőségével foglalkozva rámutatott a szovjet bányászliUldöttség kon­struktív kritikájának nagy jelentő­ségére, amely nagyban hozzájárult bányászatunk problémáinak megol­dásához. Épp ilyen nagy jelentőséggel bír gazdaságunkban a fémipar Is. Gott­wald elnök beszédében rámutatott ar­ra, hogy mily nagyok még tartalé­kaink a nehéziparban. Már ebben az évben fokozottak voltak a feladatok a kohóiparban, energetikában, min­denekelőtt azonban a nehéziparban. Itt nincs még teljesen kihasználva üzemeink termelőképessége. Igaz, hogy a fémiparban sikereket értünk el, ha az 1949-es év első fa­évének termelési eredményeit vesz­szük alapul s azokat összehasonlítjuk a7. 1950-ik év termelési eredményel­vei. Örvendetes tény az is, hogy az 1951-es év választervezésének irány­számait a munkahelyeken megvitat­ták és elfogadták s hogy számos üzemben emelték is, Ez azonban még nem elegendő. Mindenekelőtt fontos az, hogy bányáinknak biztosítsuk a gépi berendezéseket a termelés jobb gépesítése céljából. Hasonlóképpen teljesíteni kell köte­Ijzettségeinket mezőgazdaságunk iránt is, amelynek gyors gépesítésétől függ lakosságunk élelmiszerekkel való si­keres ellátása. E nagykiterjedésű fel­adatok teljesítésének objektív előfel­tételei fémiparunkban megvannak. Mozgósítani kell azonban az összes erőket és mindenkit be kell kapcsolni a szorgalmas munkába. A gyenge pontok egyike továbbra is az építőipar. Nem hivatkozhatunk, mint a mult években a munkaerők hiányára. A munkaerők özönlése az építőiparba ebben az évben kielégítő, sőt néhány esetben, mint például Szlovákiában nagyobb a szükségesnél. A terv nemteliesítésének főoka véle­ményem szinnt az. — mondotta Zupka képviselő —, hogv nem tudtuk elérni a munka tervszerű termelé­kenységét. Az utóbbi hónapok feilődése azt mutatja, hogy a bérkédésben az építő­iparban egészséges fordulat állott be. Az építkezéseken bevezetik az állami bérkatalógust és a teliesíímény nor­malizálását. A cseh országrészekben az állami bérkatalógus szerint már az építkezési dolgozóknak körülbelül 50 (Folytatás a 2. oldalon.) Béke Hívei csehszlovák! btaottSágénak ütivizieie a Szovjetúnió léke Híveihez A Béke Hívei csehszlovákiai bizottsága Moszkvába a Béke Hívei II. össz-szövetségi konferenciájára a következő táviratot küldte: A Béke Hívei csehszlovákiai bizottsága az egész csehszlovák nép le­vében leghőbb üdvözletét küldi a Béke Hívei II. össz-szövetségi konferen­ciájának Moszkvába. A csehszlovák nép végtelen odaadással tekint a Szovjetúnióra. a világ­béke legerősebb bástyájára és mély hálát érez a szovjet nép, az emberiség boldogságának és a béke nagy ügyének építője iránt. A csehszlovák nép tanult a Szovjetúnió nemzeteinek tapasztalataiból, új életet épít és békében akarja élvezni munkáia eredményeit. Ezért el van határozva arra. hogy a békét minden erővel megvédi. Ezért fenntartás nélkül jelentkezett a Béke Hívei világmozgalmának sorába és kö veteli, hogy a prágai határozat köve­teléseit teljesítsék. Nálunk Csehszlovákiában a Béke Hívei kerületi konferenciáin 15.000 kiküldőit választotta meg képviselőit a Béke Hívei II. világkongresszusára. A világkongresszus előkészítésének keretén belül munkásaink az üzemekben munkakötelezettséget vállalnak, földműveseink falvalnkban új egységes föld­műves szövetkezeteket alapítanak és felszántják a mezsgyéket főajándék ként a II. világbékekongTesszusra. / így értelmezi népünk a béke ügyéhez való hozzájárulását, a szovjet nép nagy példáját. Éljen a nemzetközi szolidaritás a békéért folytatott harcban! Éljen a dolgozók szeretett és bölcs tanítója, a nagy Sztálin! Közellátási dolgozóink távirata köztársaságunk elnökének szolgáltatás ünnepélyes tömeges tel­jesítésével 35 nap alatt végrehajtani a tervezett burgonyamennviség felvá­sárlását és leszállítását. Földműve­seink ezzel teljesítették vállalt kötele­zettségüket, hogy a burgonyabetaka­rítást és leszállítást még gyorsabban teljesítik, mint a gabonabeszállítást és ezzel határozott feleletet adtak a nyu­gati imperialisták burgonvakészleteink megsemmisítésére irányuló kísérleté­re. ígérjük neked, drága einök elvtárs, hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt vezetésével, szoros együttműkö­désben a felvásárló gépezetben dolgo­zókkal biztosítjuk a többi őszi mun­kálatok sikeres megvalósítását EFSz­einkben, főleg a közös vetés bevégzé­sét, az összes mezőgazdasági termé­kek felvásárlásáról és beszolgáltatá­sáról szóló szerződések teljesítését. Klement Gottwald köztársasági el­nöknek közellátási dolgozóink a Bra­tislavában megtartott öszállami kon­ferenciájukról a következő táviratot küldték: Tisztelt elnök elvtárs! A közellátási minisztérium, a köz­ellátási megbízotti hivatal és a Kerü­leti Nemzeti Bizottságok dolgozóinak ósszállami konferenciája alkalmából szívélyes. elvtársi üdvözletet küldünk neked s egyszersmind őrömmel. je­lentjük, hogy az idei aratás végezté­vel a sikeres terményfeivásárlás telje­sítése után a burgonyafeivásárlást a tegnapi napig a cseh kerületekben 100.15 százalékra teljesítettük. A kis- és középparasztok érdeme, akiknek élén az Egységes Födműves Szövetkezetek állanak, hogv 1945 óta először sikerült a közösen megszer­vezett őszi munkálatokkal és a be­Jankovcová közellátási miniszter közeilátásunk időszerű kérdéseiről Ni a békéért az ember leiériékesafÉ is legszebb fegyverével harcolhatunk: alkotó munkánkkal A kerületi békekonferenciákon köztársaságunk legjobb dolgozói ta­lálkoztak, hogy jelentést tegyenek azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyekkel köztársaságunk munkásai, földművesei, dolgozó értelmiségünk teljes igyekezetükkel hozzájárulnak a béke megszilárdításához. Nem le­het felsorolni mindezeket a teljesített kötelezettségvállalásokat fcs az új vállalt feladatoknak hosszú sorát, amelyeket népünk az országos békekon­ferenciára és a Béke Hívei II. világkongresszusára felajánlott. Egyszerű embereink, akik öntudatosan és önbizalommal telve jelentették kötele­zetségvállalásuk teljesítését, asszonyok, akik örömmel vettek részt a har­coló Korea megsegítésére Irányuló akcióban, mindazok akik teljes erő­feszítéssel igyekeztek teljesíteni az ötéves terv második évének felada­tait, egységesen és egyöntetűen bizonyítják, hogy népünlcnek vérévé vált az ä szilárd meggyőződés, hogy tervteljesítésével mindenki a saját mun­kahelyén a legjobban harcol a béke megtartásáért. Büszke lesz küldöt­teink fellépése a Béke Hívei világkongresszusán, mert bemutatják népünk példás munkaigyekezetét, melynek egy a célja: a tartós béke. A kerületi békekonferenciákról a Béke Híveinek e békeértekesleten résztvevő kiküldöttei, Klement Gott­wald köztársasági einöknek üdvözlő táviratokat küldtek, amelyekben ki­fejezik megrendíthetetlen békeakara­tukat, hogy minden erejükkel a Szovjetúnió vezette világbéketábor megerősítésén lesznek. Távirataikban elitélik az imperialista háborús gyuj­togatők támadásait és hangsúlyoz­zák, hogy mindig a béke őrségén fog­nak állni. Jelentik a köztársasági el­nöknek, hogy azon lesznek, hogy a békemozgalom alapjait szervezetileg elmélyítsék és megszilárdítsák Cseh­szlovákiában és ígérik, hogy szorgal­mas és lelkes munkájukban és a fel­adatok teljesítésében, amelyeket köz­társaságunkban a szocializmus építé­se állít eléjük, fáradhatatlanok lesz­nek, mert ennek megvalósításával a leginkább hozzájárulnak a világbéke biztosításához. BRNO; A brünni kertilet legjobb dolgozói az üzemek munlcásai, az Egységes Földműves Szövetkezetek tagjai, a hivatalok és iskolák képviselői reszt­vettek a brünni kerület békekonferen­ciáján. A konferencia örömteli han­gulatban zajlott le. A föbeszámoiót A. Hodinová Spurná, a Nemzetgyű­lés alelnöknője tartotta. Beszámolója után örömteljes hír érkezett. A brün­ni kerület a békekonferencia tisztele­tére 100 százalékosan teljesítette a burgonya felvásárlását. Több, mint háromezer levél és távirat bizonyltja azt, hogy dolgozóink munkájukkal adnak határozott feleletet a háborús uszítóknak. Feleletül:: a normaszi­lárdítások, a munkaütem meggyorsí­tása, a tervnek idő előtti teljesítése. PLZEST: Nyugat-Csehország dolgozói béke­konferenciájukon örömmel értékelték sikereiket. 278 új szocialista kötele­zettségvállalást ajánlottak fel és 57 üzem kötelezte rr.a^it, hogy az ötéves terv második évét idő elötc befejezi. A békekonferencián felszólalt az USA tájékoztató békekőzpontjának titkárnője, Elizabeth Moos, aki üd­vözölte a jelenlevőket a Béke Hívei világkongresszusa nevében. A Skoda-müvek dolgozóinak nevé­ben Netolicky elvtárs szólalt fel:-,,Mi, a Skoda-művek dolgozói kötelezzük magunkat, a választervezéssel telje­sítményünket az egész üzemben 16 százalékkal fokozni." PARDUBICE: A pardubicei kerület dolgozóinak, az üzemek munkásainak, az Egységes Földműves Szövetkezesek és állami birtokok dolgozóinak kötelezettség vállalásai, amelyeket a konferencia foiyamán felsoroltak, bizonyítják, hogy a pardubicei kerület dolgozó népe har­col a békéért. GOTTWALDOVO: A gottwaldovói kerület békekonfe­renciáján több. mint 1600 küldött vett részt. A konferencia tőszónoka .1. Drda író . volt, aki beszédében többek közötit ezeket állapította meg: Mi e békéért az ember legértéke­sebb és legszebb fegyverével harcol­hatunk: alkotó munkánkkal. Gondos­kodjunk arról, hogy gyárainkban, íeideinken és minden munkahelyen ál­landóan javuljon munkánk, hogy min­den ember azzal a tudattal fogjon hoz­-.á, hogy ez a munkája jelentőséggel bír a világ jövője szempontjából, hogy ezzel a munkával megmentheti és megmenti a világbékét* Elvtársnők és elvtársak! Munkakonferenciánk utón tárgyal­ni fogunk az élelmezési ipar kérdé seiről. Helyesnek tartom, hogy ez al­kalomból emlékezzünk vissza arra, hogy öt évvel ezcCojt, októberben ír­ták alá és' adták ki az első államo­sító dekrétumokat.. Nincs "közöttünk senki, aki ne tudatosítaná, hogy mi­ly em fontos lépés volt ez a szocializ­mus felé vezető úton. A nehéz- és kulcsipar é llamosításáveil teljesítet­tük tehát az egyik alapvető és szük­séges feltételt, hogy a szocializmus útján egyáltalán megindulhassunk. Az 1945-ös forradalom népünknek ugyan sok olyan politikai jogot adott, amelyekről nem volt kétséges, hogy a CsKP vezetésével helyesen felhasz­náljuk, de a liberális tőkés rendszer gazdasági átformálása csak akkor kezdődött meg, araikor népünknek le-heitősége nyílott a gazdasági kérdé aekröl határozná, államunk gazdasá­gát kormányozni, amikor kezébe kapta a. nehéz- és kulcsipart. Amint tudjiáíotk, sok harcba, sok küzdelembe került ez akkor és azután is, hogy az első jelentős lépés után megtegyük a többit is. Az első államosítás után is a reakciónak nálunk még erős tőkés pozíciói voltak és ezekből nyíltan és kendőző tt-en, nagy kitartással táma­dott mindarra, amit a nép kiharcolt. Célja az volt, hogy úgy, mint az első világháború után, a népet megfosz­sza minden jogától, hogy újra politi­kailag és gazdaságilag is a lehető leg­mélyebb színvonalra szorítsa, a ki­zsákmányolt, rabszolga-emberek szín­vonalára. Csek 1948 februárjában sikerült tel­jes mértékben eltávolítani, a reakciót minden. gazdasági pozíciójából és a termelőeszközöket a dolgozók ke­zébe átadni. Ezt a Kommunista Párt hatalmas politikai igyekezetének, ki­tartásának, előrelátásénak és céltu­datos vezetésének köszönhetjük. Győ­zelmiünket nagymértékben elősegítet­te az íUamosítiás első szakaszában államosított ipar is. Népünk, amely­nek 1.948 februárjában már kezében voltak a legfontosabb és legjelenitő­>ebb gazdasági állások, 1948 február­jában táimaszikodva az elszánt, és megbíziható munkáskáderekre,• ame­lyek az államosított iparban a Kom­munista Párt vezetésévél dolgoztak, icereszitülvitte a további államosítást. A nagv ipari üzemek üzemi milífciái 5 948-ban mindent megtettek, amit tő­lük, mint öntudatos kommunisták­tól elvártak. Ha az államosítás első szakaszát, mint a szocializmus felé vezető úton az első határozott lépést tekintjük, meg teli említenünk azokat a nehéz­ségeket, amelyeket magunkra vállal­tunk az államosítással az ipari kér­désekben. Meg kell említenünk mind­azt a szervezési, gazdasági és poli­tikai igekezetet, mínd&za a munkát, amelyet iparunk érdekében kifejtet­tünk. Kijelenthetjük, hogy nagyon szép eredményeket értünk el. Nem valósult Tneg egy sem a hazai és kül­földi reakció által terjesztett borúlá­tó jósatokból. Államosított iparunk nem mondott csődöt, ahogy azt a re­akció feltételezte, de napról napra erősödik, hatalmasodik, új gyökereket ereszt ott, ahol azelőtt nem létezett, jól kihasznál minden korunkadta le­hetőséget, a Szovjetúnió tapasztalatai alapján pedig annyiit termel, ameny­nyirt. sohasem termelt a lökésrendszer idején, amikor a tőkések vezető jel­szava a haszon utáni önző vágy volt. A kommunista munkaerők vezetése alatt új feladatai vannak. A leghat­hatósabb eszköze lett annak, hogy a termelés kiszélesítésével és olcsóbbí­tásával emelje dolgozóink életszínvo­nalát. Hogy iparunk feladatait telje­síthesse, szükséges korszerűsítése és sok ágában átépítése. Azok a hiá­nyok, melyeket fejlődésében a kapita­lista kizsákmányoló rendszer haszon­hajíiászása idézett elő, - gyakran na­gyok és nem kevésbbé nagy az eltá­volításukra szükséges munka. A ré­gi, meg nem felelő berendezéseket újjal helyettesitjük, az ipari üzemek meg nem felelő hálózatát új, gazda­ságos és célszerű hálózattá építjük át. Sokhelyütt emelni kell a kapaci­tást, mert a múltban csak a kapita­listák számára termelő ipar ma tel­jességgel nem elégíti ki a dolgozók minden szükségletét­Néhány helyen ezért a kapacitást csökkentjük, hogy gazdaságosabban termeljünk, másutt pedig némely ipari ágazatot alapjából átépítünk. A mondottak érvényesek egész ipa­runkra, de nevezetesen a jelen eset­ben az élelmezési iparra. Az iparban felbukkanó problémák annyival fele­lősségteljesebb és gondosabb elinté­zést követelnek meg, amennyivel ter­mékeik érzékenyebbek és romléko­nyabbak más iparágak termékeivel összehasonlítva. Tudjátok, hogy az élelmezési ipar különösen ebben az időszakban na­gyobb nehézségekkel kénytelen meg­birkózni. Az ötéves terv folyamán a nehéziparra helyezzük a föhangsúlyt és a befektetéseknek az élelmezési iparban gyakran érezhető elégtelen­ségét fokozott igyekezettel, nagyobb szervezési képességek és magas mun­kacrkölccsel kell helyettesítenünk. Feladatunk minél többet, minél job­ban és olcsóbban termelni, egyszóval fokozni a munka termelékenységét, mert a munka termelékenysége az, amivel az új gazdasági rend győzhet a régi fölött. Ez tulajdonképpen csak a második munkaértekezlet, amelyen az élelme­zési ipar kérdéseivel fogunk foglal­kozni. Ha elolvassátok figyelmesen ennek a konferenciának programját, megállapíthatjátok, hogy az élelme­zési ipar építésének szempontjából (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents