Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-17 / 240. szám, kedd

1950 október 136 /Q dolgozó ifjúság új olthona 'A szocializmus a legnagyobb ellensége minden demagógiának, a minden tartalom nélküli nag szavak hangoztatásának. A szocialista társadalomban csak a tények beszélnek, a jól elvégzett munka, a megvalósított és teljesített terv. A szocialista társadalom legféltettebb és legdrágább értéke a gyermek, az ifjúság, mert ez jelenti a jövőt, ennek kell folytatnia és teljes győzelemre vinnie azt, amit mi elkezdtünk. Erre a munkáira alaposan fel kell készülniök, azaz testi és lelki jólétükről gondoskodni kell, szocialista nevelésben részesíteni őket és otthonossá tenni a szocialista alaptudományokban. Rendszerünk e törekvését minden ezónál és írásnál jobban kifejezte az a meghitt házi ünnepség, amelyet a Vesna nemzeti vállalat rendezett abból az alkalomból, hogy a Vesna nemzeti vállalat tanulóinak intézetét a, Dolgozó Ifjúság „Oleg Kos-evoj Otthonának" nevezték el az Ifjú Gárda halhatatlan, hós komszOmoÍjáról. A kis csoport vendég, amely ezen az ünnepségen résztvett, látta és meggyőződött róla, hogyan gondoskodik a szocialista társadalom az ifjúságról. Sajnálatos, hogy még igen sok szülő — Ezt az ígéretet az ősszdiéfcság mély átérzéssel megismételte. Pjáner elvtárs, a vállalat igazgatója őszinte atyai szeretettel szólt az if júsáighoz. Minden szavából érezhető volt a szeretet, amely az ifjúsághoz fűzi, aminek legjobb bizonyítéka a növendékek fizikai jóléte, remek ruhád, tiszta, kellemes lakása, könyvtóra, szórakozási lehetősége. Plámier igazgató lelkiismeretesen, akadályt nem ismerve viszi keresztül kormányunk irányvonalát, az ifjúságról való gondoskodást. különösein az ingadozók — nem voltak ott, mert akkor ők is olyan meghatottan és megilletődötten távoztak volna onnan, minit mi s azzal a mély meggyőződéssel, hogy ebben a társadalomban az ifjúságról messzemenően gondoskodnak és biztos alapokra építik jövőjüket. Ezt a biztonságot a régi társadalomban egy dolgozó szülő sem tudta megadni saját erejéből gyermekének. Az intézet udvarán kedves, színes kép fogad- Gyönyörű kék egyenruhába, fehér ingibe, piros nyakkendőkbe öltözött ifjúság sorakozott fel és mosolyogva fogadja a vendégeket a nemzetiszínű és szovjet zászló alatt. így nézteik ki valamikor a kiváltságos osztály gyermekei a drágán megfizetett nevelőintézetekben, ahová a nép gyermekei nem juthattak elsősorban anyagi helyzetük, másodsorban származásaik miatt. Ott kiválogatták a gyermekeiket, azonban nem a tehetsé gük és rátermettségük szerint, hanem a szülők vagyona, és hétágú koronája volt mérvadó. Ezdlc, akik ma itt ünnepeltek, ragyogó külsővel, j ól ápolton és jóllápláltan paraszt- és munklsszülök tanulásra termett és fejlő, désre alkalmas gyermekei. Kipirult arcuk, szemük ragyogása elárulja, hogy ezek a gyermekek ebben az intézetben jól érzik magukat s hogy Jó szívvel és lelkiismeretesen gondoskodnak róluk. Iyelkesedás és izgalom a levegőben. A hivatalos vendégek érkezése után a himnuszok hangjai mellett kezdetét veszi az ünnepség. Mór Mária, a komsaomoltípuaú II. éves növendék napi jelentést tesz FUánek elviiálrsnak, a vállalat igazgatói áriak, majd Marek elvtiárs, az intézet gondnoka, az ifjúság jóbarátja, üdvözli a hivatalos vendégeket, a sajtó képviselőit és értékeli az elmúlt év eredményeit. Beszámolt a kollektív életéről és munkáiról. Utána ez iníéze't legfejlettebb diákja: Hoskó Pál, az önkorraínyzat vezatőségének tagja, tartott értékes beszédet a szovjet Komszorjiolról, az Ifjú G'rdáról. Oleg Kosevojról, a CsISz ifjúság mintaképéről s ígérrtet tett, hogy mindcint el fognak követni azért, hogy méltók lehessenek mintaképükhöz. Ebből az ünnepélyes elgalomból is kellemes meglepetéssel szolgált ünnepeltjeinek. Eddig a gyermekek heti zsebpénzéből visszatartot-Dak 10 koronát mosás címé és most visszaadta nekik ezt az összeget, ami 15.000 koronlát tetit ki eddig, hogy közös szórakozásokra fordítsák, mozira, színházra, kirándulásra. Miután megadta Pláner elvtárs a hozzájárulást ahhoz, hogy az intézetet a Dolgozó Ifjúság Oleg Kosevoj otthonának nevezzék el, kezdetét vette a kul túrprogram. A másodéves növendékek haladó és népdalokat énekeltek szlovák és orosz nyelven és tehetségesen szavaltak. A vendégek Vysnovcová elvtársnővel az élükön ajándékkönyveket osztottak ki azoknak a növendékeknek, akik a nyári brigádmumkán élmunkások lettek. Az ünnepséget befejezte az ifjúság kötelezettségvállalásának ismertetése. A legjelentékenyebb kötelezettségvállalások voltak Hasko Pál, Edelmann Ottó, Bafxy Jenő, Hradský Lajos, Haijek Bohus, Iákos István, Pisko Ilona kötelezctitiségvállailiásai, amelyek a TOZ- és a Jilemnibký-érem elnyerésére, több marxista könyv elolvasására és ae iskolai eredmények javítására vonatkoztak. Figyelemreméltó tünet még az, hogy a lányok 80 százaléka pályázik e TOZ-.'" rsm «!nyeréséire. Még nagyon ; kötelezettségvállalások volitak a . •iv-etbezők: 50 fát ültetnek el a vállaäait kertjében, kuitúrbrigádot saerveanek a hviezdosalevovoi EFSz-ben és ezáltal elmélyítik a kapcsolatot az EFSz dolgozóival. (A hviszdoszäavovoi EFSz felett a Vesna nemzeti vállait vallait védnökséget.) A Munka dala. és az Intermacioinélié hangjaival ért véget az ünnepség. — Beszélj a napi munkádról — szólítjuk meg Baffy Jenőt, egy élénk fekete növendéket, aki až önkormányzat elnöke. — A városi elosztóban dolgozom, eleinte csak fizikai munkát végez tem, hogy becsülni tudjam ezt a munkát is. Azután irodai beosztást kaptam. Reggel 7 árakor kelünk, UJSZ0 — Hatalmas öntözési tervek a szovjet példa nyomán A felszabadult nép győzelmes harca a természet erői ellen Kínában a népfelszabadító harc győzelmével a vízgazdálkodás teljesen új korszakba lépett. A kővetkező évekre kidolgozott tervekben hatalmas terű. letek öntözését irányozták elő. A kínai vízgazdálkodási programm a gazdasági építés pro grammjának fontos része, reális alapokon épül fel. A kínai nép először a legsürgősebb feladatok megoldására összpontosítja energiáját és ezután fog hozzá a nagyobbszabású összefüggő tervek megalkotásához. A kínai nép mérhetetlen ereje és vízerőforrásainak kimeríthetetlen gazdagsága és a sztálingrádi, kujbisevi, turkmén és egyébb szovjet tapasztalatok felhasználával korlátlan lehetőségeit teremti meg annak, hogy Kína évezre. des ellenségét a víz zabolátlan energiáját pusztító hatalomból a nép boldogságának, az ország felvirágzásának dús forrásává változtassák. Kína köztudomásúan a hatalmas és mindeddig ki nem aknázott lehetőségek hazája, mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. A föld méhében értékes nyersanyagok szunnyadnak, a felszínen pedig óriási területek várnak megművelésre. Kína energetikai gazdagságának egyik legfontosabb területe: a vízenergia Hozzávetőleges becslések szerint a folyók természetes áradása — nem számítva a gyűjtőmedencék vizét — újabb 300 millió mow (kínai földmérték) terület öntözését tenné lehetővé és képes lenne kellő fejlesztéssel 140 millió kilowatt elektromosságot szolgáltatni. Kína gazdag történelmi tapasztalatokkal rendelkezik a víz felhasználására. Még ma is találni Shensi, Nmgshia, Shlnsi és Szechuan tartományokban kétezer évvel ezelőtt, a Chinvagy a Han-dinasztia alatt épített csatornákat. De a feudalizmus hosszú, népetnyomó uralma nem törődött a vízgazdálkodással, a Koumintang-reakció pedig a vízgazdálkodás terén is rombolt, nem pedig épített. Ennek eredményeképpen az áradások és az aszályok még a felszabadulás előtti időben is rendszeresen visszatérő >elemi csapások*, voltak a kínai nép életében és különösképpen súlyosbították amúgyis nyomorúságos életéneik terheit. ASZALY ES ÁRVÍZ — MILLIÓK NYOMORÚSÁG A Az 1920-as északkínai, az 1926— 1929-es északnyugatkína aszályok HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL. • A szovjet üzemek dolgozói lelkesedéssel kezdték meg az új vízierőművek alkatrészeinek gyártását. Nyizshyil-Tagil-i jelentések szerint a „Kujbisev"-gyár kohászai csatlakoztak a leningrádi Elektroszila-gépgyár dolgozóinak kezdeményezéséhez és bekapcsolódtak a nagy építkezések megrendeléseinek határidőelőtti leszállításáért folyó munkaversenvbe. Az üzem a volgai vízierőművek számára készült fontos alkatrészek első szállítmányát már el is küldte Kujbisevbe. • Az új dnyeperi vizierömü és az ukrajnai csatornák megépítése folytán emelkedik majd a termés. Az új dnyeperi vízierőmű és a délukrajnai csatorna megépítése nagymértékben előmozdítja az ukrajnai kolhozok fejlődését. A sztyeppés területek öntözése, valamint a villanverő széleskörű alkalmazása következtében emelkedik majd a terméshozam. Előzetes és hozzávetőleges számítások szerűit DélUkrajnában a búza terméshozama 4— 5-szörösére, a gyapot terméshozama pedig mintegy négyszeresére emelkedik. Ezzel párhuzamosan a kolhozparasztok jövedelme is mintegy ötszörösére fog emelkedni. • Szocialista munkaversenvek az októberi Ünnepek tiszteletére. A Kuznyeclfl-mederace bánvászai lelkesen folytatják a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulójára kezdeménvezett szocialista munkaversenvüket. A bányákban emelkedik a munka termelékenysége, a kemerovoi bánvában például 20 százalékkal emelkedett a termelékenység a mult év ugyanezen szakához viszonyítva. A bánva dolgozói a takarékossági versenvben, mintegy 7 millió rúbelt takarítottak meg. ® Lepesinszkaja munkájának újabb kiadása. A Szovjétúnió Orvostudományi Akadémiájának Könyvkiadó Vállalata 20 ezer példányban, másodízben kiadta Olga Lepesinszkája professzor Sztálin-díjjal kitüntetett ..A sejtek keletkezése élő anyagból és az élő anyag szerepe a szervezetben" című munkáját. A második kiadáshoz T. D. Liszenko akadémikus írt előszóként mélyreható tanulmányt, amelyben méltatja a nagyjelentőségű felfedezést. • Építkezés az altáji kolhozokban. Az altáji peremvidék kolhozaiban hatalmas építőmunkák folvnak. Ez évben 30 új villanytelep építéséi kezdték meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évforduló iára ezek a villanytelepek működésbe is lépnek, sőt ezeken kívül úiabb villanytelepek építéséhez is hozzáfognak. A kolhozfalvak arculata szinte naoról napra változik. Az elmúlt néhány hónap alatt a peremvidéken több mint 4 ezer kolhozcsalád költözött ú i lakásba. ® A „Nyikanor"-bánya teljesítette ötéves tervét. A vorosilovgrádi terület egyik legnagyobb bányavállalata a „Nyikanor" befejezte ötéves tervét. A háborúelőtti időszakhoz viszonyítva a bánya globális termelése kétszeszeresére nőtt. Lényegeden emelkedett a munka termelékenysége is, mert a bányászott szén kétharmadát a „Donbassz"-szénbánvászati kombájn segítségével termelték ki. ® Ház — megtakarított anvagból. A turkmén olajipari dolgozók városa Nyebit-Dag építőmunkásai bekapcsolódtak Lídia Korabelnvikova moszkvai sztahanovista, ismert komplex takarékossági versenyébe. A verseny során nagymennyiségű építőanyagot takarítottak meg. A Március 8. utcában egy hatalmas többemeletes ház építését kezdték meg olyan anyagokból, amelyeket más építkezéseknél takarítottak meg. A házat egyébként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójára befejezik. • Az oktatási év kezdete a kolhozokban. A kievi terület kolhozainak kultúrházai nagyszerűen előkészítették az őszi-téli oktatási évadot. Az agrotechnikai és egyéb szakoktatások október 15-én kezdődtek meg. Valamenynyi faluban működnek maid agrotechnikai tanulókörök, melyeknek legtöbbjét kiváló mezőgazdászok, állattenyésztési szakemberek, állatorvosok és a termelés élenjáró dolgozói vezetik. A kievi terület valamennyi kolhozában megszervezték a hároméves agrár-állattenyésztési tanfolyamokat. utána torna, reggeli és 8 órakor munklííhoz leeadünik. A munkának minden ágával megismerkedünk gyakorlatilag. Itt 11-ig dolgozunk és délután 1-tól 6-ig rendszeresen iskolába járunk, ahol szak. és elméleti oktatásban részesülünk. Iskola után vacsora van, fél 8-ig szabad foglalkozás és azután a tanulás, illetve készülődés a másnapi iskolai előadásra, — Olvasóidé marxista irodalmat? — Nagyon szívesen és úgy osztjuk be napunkat, hogy erre okvetlenül jusson időnk. Pénteken nem megyünk iskoláiba, akkor olvasunk, vasárnap délelőtt pedig politikai körökben tanulunk és vasárnap délután szórakozunk. Akik közel laknak, haza is mehetnek. Azonban őszintén szólva olyan jól érezzük együtt magunkat, hogy nem is nagyon a'karódzák hazamenni. — Mennyi ideig tart a tanulmányotok és milyen terveitek vannak azután? — Tanulmányi időnk 2 év s azután mindenkit tehetsége szerint beosztanak az üzembe olyan munkára, amelyre rátermettsége van. Itt minden lehetőségünk megvan arra, hogy felelősségteljesebb munkát is ellássunk s ml készülünk erre szorgalommal és lellt.iismeretes tanulással, hogy meghálálhassuk ezt a gondoskodást és azt a szép életet, amit itt nekünk nyújtanak. Őszintén szólva nem is szívesen gondolunk még erre az időre. Nehezen hagyjuk el ezt a szép, gondtalan diákéletet. Túrt Mária. szörnyű csapást mértek a kínai népre, az emberek milliói váltak hontalanná és haltak éhhalált. De nemcsak az aszály, hanem az árvíz is állandóan fenyegető rém volt a kínai parasztok életében. Az utolsó 2400 esztendő folyamán a Sárga-folyó átlag két és félévenként egyszer széttörte gátjait. A Kuomintang-uralom alatt a Sárga-folyó áradása évenként hozzávetőlegesen 24 millió ezüstdollár kárt okozott. A Jangce és számos más folyó is rendszeresen kiöntöti. A legújabb idők egyik legszörnyűségesebb áradása 1931-ben 147.580 mow földet borított el vízzel és 52,710.000 embert döntött nyomorúságba. Hasonló volt az áradás mértéke 1949-beri. Mindkét esetben a reakciós Kuómintamg-klikket terheli a felelősség a gátak karbantartásának eriszabotálásáért, illetve 1949-ben a gátaknak a visszavonuló Kuomintangcsapatok által történt szándékos megrtngáJásáért. A feudális uralom belső ellentmondásai lehetetlenné tették az öszefüggő vízgazdálkodási programmnak' megalkotását. A feudális urak csak a saját érdekükkel törődve, gyakran szándékosan okoztak nagy károkat a más körzetekben élő dolgozóknak, hogy saját területüket megmentsék a víz pusztító hatalmától A történelem számos példát szolgáltat arra, hogyan irányították az árvizet a feudális uralom éveiben a földesurak a szomszédos tartománybkra. A japán invázió alatt, 1938-ban a hanyatló és tehetetlen Kuomintangklikk képtelen lévén bármilyen szilárd ellenállást kifejteni, áttörte a Huaywankov-gátat a Sárga-folyón és ami nem sikerük a fegyveres erővel!, kis időre megállította a japánokat az árvíz segítségével. A »hadművelet« következtében azonban 470.000 kínai paraszt fulladt a vízbe és hárommillióan váltak hajléktalanná. A GYŐZTES NÉP MEGFÉKEZI A FOLYOKAT A népfelszabadító harc győzelme alapvetően megváltoztatta Kína arculatát. Mao Ce Tung elvtárs é® a kínai Kommunista Párt vezetésével a kínai nép megtörte a földeisurak és a bürokratikus tőkésosztály hatalmát és megalkotta saját kormányát Ez a tény forradalmi változást jelent a kínai J vízgazdálkodás történetében is. 1949 ' folyamán, amikor a forradalmi háború még fejlődőben volt, nem volt lehetséges hatalmas, átfogó nemzetti vízgazdálkodási programmot kidolgozni. De miután a kínai szárazföld nagyrésze felszabadult, a népi kormány egyik legelső feladatának érezte, hogy a néppel együttműködve, minden rendelkezésre álló eszközzel az árvízveszedelem leküzdéséhez fogjon. A Párt és a kormány vezetői személyesen irányították a gátmegerősítési munkákat a legvadabb viharok és a napokig tartó esőzések alatt is. Az árvízveszedelmet — a kínai nép e fenyegető rémét, amit a Kuomintangbanditák szándékosan akartak a kínai népre rábocsátani — a legtöbb körzetben, hála a nép és a kormány összpontosított erőfeszítésének, sikerült elhárítani. A páratlanul hősies küzdelem eredményeképpen az 1949-ben elöntött terület 90 százalékát sikerült 1950-ben az ár levezetésével megmenteni. Az árvízkárosultak érdekében pedig a központi népi kormány hatalmas munkasegélykampányt szervezett, kiadva a jelszót: »Senki sem halhat éhen!« A kormány építő munkálatai csupán a vízgazlálkodás területén tízmillió embernek biztosítottak megélhetést a nyarat megelőző hónapokban 1950-ben azoknak az összegeknek, amelyekeit a központi népi kormány az újjáépítésre előirányzott, 11.7 százalékát vízgazdálkodás céljaira fordították. Első és legsürgősebb feladat ezen a területen csökkenteni, majd kiküszöbölni az árvízveszedelmet. De ez csak az első lépés. Az árvízellenes programm megvalósítása után a hatalmas öntözési programm következik, majd a hajózható vízititak rendbehozása. A vízienergia kihasználása területén a kormány első lépése a már meglevő berendezések helyreállítása. Ugyanakkor persze már most folynak új, nagyszabású építkezések egén a területen is. Az 1950 tavaszán megvalósított vízgazdálkodási tervek méretei példátlanok voltak Kín~ történetében. Több mint 350 millió köbméter földet mozgattak meg. Hasonló mennyiségű földből készült egy méter széles és egy méter magas töltés több, mint nyolcszor ölelné körül a földet az Egyenlítő mentén. Az 1950-es vízgazdálkodási tervet, amely hatalmas katasztrófától mentette meg a kínai népet, július 1re lényegében befejezték.