Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-15 / 239. szám, vasárnap

8 4 TARTÓS BEKEERT. NEP! DEMOKRA Cl A ERT! 1950 október 15. * 41. (101.) I I ••!• II ——^ unista Párt Központi Vezetőségének teljes ülése 'A Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetősége október 7—8-án Szófiában kibővített te.jes ü.-óst tartott. A te.jes ülés megtárgyalta a Központi Vezető­ség titkárának, Vilko Cservenkov elvtársnak az idei gabonabeszolgálta­tási k:tnpány eredményeiről és tanul­ságairól szóló beszámolóját. Szem előtt tartva Lenin ismert út­mutatását, hogy a kenyérért folytatott harc egyben harc a szocializmusért is, — a Kommunista Párt Központi Veze­tősége és Bulgária kormánya időszerű feladatának tekintette a kötelező állami gabonabeszolgáltatási terv idejében történő teljesítését. A Párt e feladat végrehajtása érdekében minden erejét mozgósította és nagy pol i likai és szer­vezési munkát fejteit ki a tömegek között. A búza, rozs árpa, zab és bükköny kötelező á 11:ml beszolgáltatásának ter­vét szeptember 5-ig. teljesen végrehaj­tották. A gabonafélék beszolgáltatását az idén először fejezték be két hónap alatt — Semmi kétség — mondotta Vlko Cservenkov elvtárs —, hogy az állami gaboftabeszojgáltatási terv ilyen sike­res végrehrjtása Pártunknak, népi kormányunknak. Hazafias Arcvonalunk­nak, egész dolgozó népünknek nagy­szerű gazdasági és politikai vívmánya. Az állami fegyelem kérdései a ga­bonEibeszo^gáľtatási terv végrehajtása során először érte ej a kellő szíj]vona­lat. A körzeti, kerületi és helyi párt­szervezetek és népi tanácsok fegyelme és felelősségérzete jelentékenyen meg­szilárdult. Ennek eredményeként az összes parasztrétegek állami kötelezett­ségeinek végrehajtásánál gyökeres for­dulatot biztosítottunk. A gabonabe­szolgáltatás során sikerrel lepleztük le a kulákság ellenséges agitációját, amely az állami terv ütemének csök­kentését és meghiúsítását célozta. A kenyéréri folytatott harcban a kuláksá­got elszigeteltük, terveiket pedig ke­resztülhúztuk. A dolgozó parasztok a saját sze­mükkel győződtek meg a Bolgár Kommunista Párt asztál ypolitikájának helyességéről, és lényeges támogatást nyújtottak neki. A parasztok az idén négyszer arnnyi búzát, rozsot, árpát, zabot ós bükkönyt adtak az államnak, mint a múlt évben. — Dolgozó parasztjaink — mon­dotta Cservenkov elvtárs — nagymér­tékben előmozdították országunkban a. szocializmus építését, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását. Valóban reális részvétele volt ez a dolgozó parasztságnak a szocialista építésben, népi demokratikus álíamunk gazdasági és politikai erejének növelésében s a háborús gyujtogatók elleni békefront megszilárdításában. A g'ibonabeszolgáltatás e nagy si­kere annak az alapos előkészítő mun­kának az eredménye, amely lényegé­ben már a múlt év végén elkezdődött. A Kommunista Párt Központi Vezető­sége és 2* minisztertanács 1949 decem­ber 3-án kelt rendelete alapjában meg­szüntette azt a Trajcso-Kosztovék és más kártevők által támogatott átkos tevékenységet, amellyel a pártszerve­zeteket és a népi tanácsokat kirekesz­tették ÍÍZ állami gabonabeszolgáltatási terv végrehajtásáért vívott harc irá­nyításából. A pártbizottságok és a népi tanácsok arccal a gabonabeszolgálta­tás kérdései felé fordultak. A helvi pártszervezeteknek a gabona­beszolgáttatási kampány ideién végzett munkájáról szólva, Cservenkov elvtárs hangsúyozta, hogy az ország gazdasági életének irányítása terén megnöveke­dett a Párt szerepe. A legtöbb körzeti, kerületi és alapszerv képesnek bizonvult olyan komo'y és bonyolult úev irányí­tására, mint az állami gabonabeszolgál­tatási terv végrehajtása. A kenyérért vívott harcba a szegény- és közép­parasztság széles rétegeit be tudták vonni és erélyesen meg tudták törni a kulákoknak a gabonabeszolgáltaíás meghiúsítását célzó próbálkozásait, a magasfokú állami fegyelemre és az elő­írt tervek végrehajtása terén tanúsított mintaszerű kitartásra példát mutattak. Cservenkov elvtárs rámutatott, hogy egves körzeti és kerületi pártszerveze­tek nem tudták ideiében mozgósítani a dolgozó parasztság széles tömegeit a terv fe'tétlen végrehajtására és nem harcoltak a gabonabeszolgáiliatás üte­mének növeléséért és szüntelen foko­zásáért. Ezek az elmaradt kerületek a Központi Vezetőség és a miniszter­tanács hatékony beavatkozásának és segítségének eredményeként javítottak a helyzeten. A Bolgár Kommunista Párt a gabonabeszolgáltatás idején óriási politikai munkát fejtett ki a tö» megek között. Nem kevésbbé jelentős eredményt ért el a PáH a káderek nevelése terén. „E kampány folyamán — mondotta Cservenkov elvtárs — irányítottuk elő­ször teljesen a párt- és az állami ká­dereinket és a társadalmi és politikai szervezetek kádereit arccal a Párt és kormány tltal kitűzött feladatok végre­hajtására. A gabonabeszolgáltatási terv végrehajtása során végzett kon­krét munka közben a szilárd áilami fe­evelem szellemében neveltük e káderek túlnyomó többségét s megtanítottuk őket harcolni a párt- és kormány­Határozatok végrehajtásáért. Meggyő­ződtünk, hogv kádereink túlnyomó többsége rátermett, hűséges munkás­nak bizonyult, aki nem hátrál meg a nehézségek előtt, hanem harcol ellenük és leküzdi azokat. Kádereinknek ez a fejlődése nagy győzelmet jelent." A kötelező állami cabonabeszolgál­tatási terv teljesítéséért folytatott kampány során meggyőzően került napfényre a dolgozó földművesszövet­kezeti gazdaságok nagy előnve, mert ezek sokkal jobb termést takarítottak be, mint az egyéni gazdálkodók s ezért gyorsabban is teljesítették kötelezett­ségeiket. A gabonabeszolgáltatás befe­jezése után csupán szeptember hó fo­lyamán 426 új, dolgozó földműves­szövetkezeti gazdaság létesült. Az idei október elsején meglévő 2479 DFSZG már 475.000 parasztgazdaságot foglalt magában (vagyis az orszáig összes pa­rasztgazdaságainak 43.4 százalékát) s 1,883.000 hektár földdel (azaz az egész megművelt terület több mint 39 száza­lékával) rendelkezett. A gabonatermő vidékeken ez az arány még kifejezőbb. Ruszje kerületben például a földek 77 százaléka, Lom kerületben a 70 száza­léka, Jambol és Nova Zagora kerületek­ben 68 százaléka, Szviscsov kerület­ben a földek 66 százaléka stb. már a szövetkezetekhez tartozik. — Ez azt mutatja — mondotta Cservenkov elvtáns —, hogy a fő gabonatermő vidékeken a parasztság alapvető tömegei már mezőgazdasági szövetkezetekben tömörültek. Ezekben a kerületekben önkéntes tömegmozga­lom fejlődött ki a középparasztok kö­zött a DFSZG-be való belépés érdeké­ben. Ennek a ténynek óriási politikai jelentősége van. A Párt előtt az a rend­kívül fontos feladat áll, hogy bizto­síts? e mozgalom helyes, konkrét, mindennapos vezetését. Jövőre, amikor a dolgozo földművesszövetkezeti gazda­ságok már az ország földterületének t£bb mint 40 százalékát fogják egye­síteni, ezeknek és az állami gazdasá­goknak kell majd teljesíteniük a gcbonabeszolgáltatás egész állami ter­vének legalább a felét. Hatalmas győ­zelem ez országunk mezőgazdaságá­nak szocialista átalakítása útján. — Semmi kétség — mondotta vége­zetül Cservenkov elvtárs —, hogy Pártunk új, és további, még nagyobb­fokú bolsevik fejlődése szempontjából szükséges, jelentékeny tapasztalatok­kal gazdagabban került ki a gabona­beszolgáltatás; kampányból. Az élénk vita azt mutatta, hogy a Központi Vezetőség valamennyi tagja teljesen egyHért. Cservenkov elvtárs beszámolójával és útmutatáasival. Meg­mutatta, hogy a Párt teljesen egysé­ges a Központi Vezetőség és a kor­mány gazdasági politikájának végre­hajtása terén. Zárószavában Cservenkov elvtárs óva intett a ku'ákságot illető káros, megalkuvó illúzióktól. „Ha a beszol­gáltatás végrehajtásakor meg is tör­tük a kulákság ellenállását — mon­dotta —, ha el is szigeteltük a kulá­kok^t a dolgozó parasztság zömétől, és meg is szilárdítottuk a szövetsé­get a dolgozó parasztsággal, ez még nem jelenti, hogy a kulák­sácrot már teljesen megtörtük, hogy nem fog tovább harcolni ellenünk s nem fog lépten-nyomon ártani nekünk. A kulákság ellen még elkeseredett har­cot kell vívnunk. Szükséges az is, hogy Pártunk fokozza éberségét és határo­zottságát ebben a harcban." Cservenkov elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy helytelen vo'na a parasztság szövetkezeti mozgalmának fejlesztése terén az ország minden vidékén egy­forma ütemre törekedni. A szövetkezeti mozgalomban a legszigorúbban vett önkéntességet kell szem előtt tartani s nem szabad megengedni a pártvonal legkisebb elferdítését sem. Csernokolev elvtárs, a Központi Ve­zetőség Politika.; Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, jelentést tett a teljes ülésen az őszi vetési kam­pány menetéről. A teljes ülés Ruben Lewi elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának a népművelés egyes kérdéseiről, és Georgi Cankov elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának 'a- szervezési kér­désekről tartott beszámolója után be­fejezte munkáját. Politikai jegyzetek­1. t r Ä Az USA monopolistái veszett dühbe gurulnak, mint Scsedrin egyik hőse, aki Amerika „bezárását" kö­vetelte és ők is üvöltik: „be kell zárni a kommunizmust!" A dollárkirályok szélesre tárták páncélszekrényeiket, amikor meg­indították hajszájukat a „kommu­nizmus bezárása" érdekében. És ki­ket sikerült megvásárolniok? A jú­dás Titót — provokátort és kémet —, aki még a „Truman-elv" meg­születése előtt Hitlert, majd Chur­chillt szolgálta. Megvásárolták a kalandor Csang Kai-Seket, akit a kínai nép kivetett magából és szé­gyenszemre elűzött hazájából.-Meg­vásárolták Francot és a görög mon­archo-fasisztákat, a török reakció­sokat és a német militaristákat, vá­sároltak Mikolajczyk és Nagy Fe­renc-féle tolvajokat és árulókat, akik népük ítélete elől szöktek meg. Végül megvásárolták a jobboldali szocialista vezéreket, akik mindig szívvel-lélekkel szolgálták a nagy­tőkét. De megérdemli-e mindez a söp­redék a 30 ezüstöt, amit a Júdás­nak vetnek oda jutalmul sötét áru­lásaiért? — Ezt kérdezik maguk­ban a Wall-Street urai, látván, hogy a kommunizmus nemcsak nem „zá­rul be", hanem diadalmasan halad győzelem ről-győzelemre. Müsztedzsapliogliu, a török szo­cialista párt főtitkára, mintegy felajánlkozásként a Wall Streetnek, a „Gercsek" című lapban a követ­kezőket írja: „A kommunizmus el­len a legerősebb frontot jelenleg a szocialisták vezetik ... Tudományo. san alátámasztott harcot a kommu­nizmus ellen csakis a szocialista pártok tudnak szervezni. Az olyan országok, mint Svédország, Norvé­TAP.TÖS BÉKÉÉRT NÉPI DEMO'íRÁCIÁÉRTl Politikai hetilap. LaDkiadótulaidonos: Szabadkái? LaDkiadóvállalat. A maevarnvelvű kiadásért felelős­Golács Ernő. Szerkesztőség­Budaoest VI. Dals7.inhrt7.-u. 1. II feliáró. félemelet Kiadóhivatal Budapest. VIII. Blaha Lulza-tér 3. Tel Efvéni előfizetés 1.43—012. . 143—017 Czeml előfizetés: 136-121 137-816 138—621 IMvomar.ott a Szikra Uinnvomda körforeóeéoetn. Budapest, vili Rökk Szilárd-u. 4. Felelős nyomdavezető: Povárny Jenő 11 gia, Finnország, Franciaország, Anglia, Belgium, Ausztria és Dá­nia csakis a szocialista pártoknak köszönhetik, ha védekezni tudnak a kommunista befolyás ellen ..." To­vábbá: „Ha nálunk valóban szük­ség van arra, hogy megakadályoz­zuk a kommunizmus terjedését és erősödését, akkor ehhez az szüksé­ges, hogy támogassák a szocialistá­kat és biztosítsák egy erős szocia­lista párt fennállását". A „török szocializmus" e vezéré­nek hangzatos szólamai egy szem­pontból mégis érdekesek: minden kendőzés nélkül, nyiltan és világosan beszélt a jobboldali szocialistáknak a kapitalizmus megmentésében ját­szott szerepéről. Meggyőzték-e Trumant és Ache­sont a török szocialistáknak ezek az „érvei", s ha meggyőzték, vájjon hány ezüstpénzt vetettek oda a tö­rök jobboldali szocialista Júdásnak, — ezt mi nem tudhatjuk. Egyet azonban egész pontosan tudunk: .a lakájoknak erre a nyilt könyörgé­sére, amellyel amerikai gazdáikhoz segélvért fordultak, a munkásosz­tály emlékezni fog. és kellő követ­keztetéseket von le belőle. A jobboldali szocialisták keserű­ségére meg kel! mondanunk, hogy akadtak vetélytársak, akik igényt tartanak az árulók bandájában a prímás szerepére. A Times folyó évi október 2-i közleménye szerint Caux városban (Svájc) befejezte munkáját az „Erkölcsi Lefegyver­zés Kongresszusa". A kongresszus résztvevői végső erejüket vetették latba, hogy a marxista-materialista világnézettel szembeállítsák ideoló­giájukat, amely szerintük alkalmas lenne arra, hogy egyesítse a „de­mokratikus tábort" a kommunizmus ' elleni harcra. A kongresszus ... ' hat hónapig ülésezett. Jelen voltak a jobboldali szocialisták, a szakszer­vezeti boncok, épúgy, mint a gyártulajdonosok. Érthető, ha az ilyen társaságban tökéletes volt az egyetértés abban, hogy „az osr­tálvharc fogalma elavult", hogy nincs már „ellentét a szakszerveze­tek és a gyárosok között", stb. Egyáltalán nem újdonság az az „ideológia", amelyet ez a közgyű­lés kidolgozott. A munkások és a dolgozók jól ismerik az „osztályok­közötti együttműködésnek"- ezt az ideológiáját. A munkások csakis ezen ideológia ellen folytatott harc­ban vívták ki és vívják ki győzel­meiket jogaik és osztályérdekeik vé­delmében. A jövő majd megmutatja, hogyan fogja a Wall-Street igénybevenni ezeket a megvásárolt árulö bandá­kat, akik most azzal kérkednek, hogy az ő kezükben vannak a 2. —• A titoista sajtó nagy hűhót csa pott a „spanyol antifasiszták" kül­döttségének Jugoszláviába érkezése alkalmából. Ugyan miféle „küldött­ség" volt ez? A küldöttség élén a gyáva és balkezes Riquelme tábor­nok állott. A „küldöttség" igazi ve­zetői azonban Jósé del Barrio és Félix Montiéi nevű rendőrügynökök voltak. Jósé del Barrio, akit néhány év vei ezelőtt mint kalandort és provo kátort a Cataloniai Egyesült Szocialista Párt kizárt soraiból, már régóta foglalkozik (igaz, siker­telenül) azzal, hogy a spanyol emigránsok körében Tito számára kémeket és provokátorokat toboroz­zon. A „küldöttség" másik hang­adója Félix Montié! — ez az alá­való bitane karrierista — volt. akit mint erkölcsileg teljesen lezüllött egyént, kizártak a Spanyol Kom­munista Pártból. Ez év májusában Del Barrio pa­rancsot kapott Tito fasiszta klikkjé­től, hogy szervezze meg egy „spa­nyol antifasiszta küldöttség" láto­gatását Jugoszláviába. E látogatás­nak kettős célja yolt: elsősorban, hogy a jugoszláv népben azt a tév­hitet keltse, hogy a hóhér Franco ellen küzdő spanyol hazafiak szere­tik a hóhér Titót, másodszor, hogv a fasiszta Títo-klikk, feldícsérésével segítséget nyújtsanak Spanyol­ország munkásosztályának és népé­nek egysége ellen vívott harcban, szabotálják a spanyol békeharcosok tevékenységét, » bizalmatlanság magvát hintsék el a spanyol ha­zafiak közt a Szovjetunióval szem­ben és aláássák a Spanyol Kommu­nista Párt tekintélyét és befolyását. Ámde a titóista kémek tervei ku­darcba fulladtak. A spanyol emi­gráció megvetéssel fordult el ezektől a provokátoroktól. A Franciaország­ban és másutt élő spanyol emigrán­sok felháborodással visszaküldik, vagy megsemmisítik a fasiszta iro­dalmat, amelyet titóista ügynökök juttatnak el hozzájuk. Del Barrio, Montiéi és társai, ezek a kipróbált provokátorok, amikor ilyen fo­gadtatásban részesültek a spa­nyol antifasiszták részéről, fölötte ; egyszerűen jártak efc; érintkezésbe „kommunizmus bezárasának" leg­igazibb receptjei. De már a jelen is megmutatta, hogy a kommunizmus mindent legyőző eszméi anyagi erővé váltak, s a Wall-Street esze­veszett mágnásai szükségszerűen a nyakukat szegik, ha ezzel az erő­vel összeütköznek. léptek a fallangistákkal és közü­lük szedték össze „küldöttségüket", így négy hónap mú ín, éppen ak­kor, arffikor a francia kormány ül­dözni kezdte a Franciaországban élő spanyol hazafiakat, ez a „kül­döttség" elindult Jugoszláviába. Belgrádba érkeztük után a „kül­döttek" nyomban dicsőíteni kezdték a fasiszta Titót Igen jellemző, hogv a francoista sajtó nyilatkozatai teljes mértékben megegyeznek azokkal a dicséretek­kel, amelyekkel a del Barriók és Montielek Titót és rendszerét el­halmozzák. Nem véletlen, hogy ezek is, amazok is egyformán aljas módon rágalmazzák a kommunistá­kat és a Szovjetuniót. Nem vélet­len az sem, hogy a ^fearst-féle fasisztabarát amerikai hírügynök­ség üdvözli az úgynevezett „szocia­lista akció csoportjait", amelyeket a titóista söpredék igyekszik össze­kovácsolni és amely csoportok élén a spanyol emigrációban a Jesus Hernandez, Juan Comorrera és Enrique Castro-féle árulók és rene­gátok állnak a francoista sajtó, a titóista kémek: del Barrio és Mon­tiéi, valamint a Heaist-lapok — mindannyian egy farkascsordából valók, egy a kenyéradó gazdájuk: az amerikai imperializmus. Ámde a spanyol népet nem sikerül félreve­zetniük. Bármennyire is igyekezze­nek a titóista szolgák segíteni Fran­cot, a spanyol nép a Kommunista Párt vezetésével kivívja szabadságá't és leszámol minden ellenségével. JAN MAREK Az ENSZ közgyűlésének többsége elvetette a koreai kérdés békés rendezésére vonatkozó javaslatot és engedelmesen követte Ausrtint, az USA képviselőjét, aki azt követelte, hogy az amerikai csapatok szállják meg egész Koreát. (UjsághírJ Mister Austin, az ő szószéke és kísérete J. Novak rajza

Next

/
Thumbnails
Contents