Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-15 / 239. szám, vasárnap

2 TARTÓS BEKEERT. NEPI DEMOKRAClAERTt 1950 október 15. » 41. (101.) Minden országban az emberek milliói kelnek a béke védelmére! A Békehívek második Világkongresszusának összehívását előkészítő bizottság közleménye A Békehívek második Világkon­gresszusát előkészítő bizottság Prá­gában megtartott október 5-i ülé­sén a következő közleményt fogad­ták el: „A Békehívek második Világkon­gresszusának előkészítő bizottsága meghallgatta a nemzeti küldöttségek beszámolóit, amelyek hangsúlyozták annak a kampánynak nagv vissz­hangját, kiterjedését és lendületének jelentőségét, amely a világ vala­mennyi országában a békekongresz­szus megrendezéséről szóló felhívás nyomán bontakozott ki. A felhí'ás vitájában megmutat­kozó nr.ndan világnézeti különbség mellett is megállapítást nyert, hogy a békét nem lehet erőszakkal ki­kényszeríteni, hogy a béke csak különböző rendszerek békés együtt­élésén, valamint minden egyes or­szágon belül a különböző nézetű emberek békés versenyén épülhet fel. Amikor háborús felhívások hangza­nak el, az igazi béke létrehozásának szükségszerű feltétele az, hogy meg­legyen a véleménycsere szabadsága különböző ideológiájú emberek, a különböző társadalmi rendszerek hívei között. Az előkészítő bizottság ezért ismerte el elsőrendű feladatá­nak, hogy biztosítsa valamennyi jó­szándékú ember képviseletét a kon­gresszuson, bármilyen politikai meggyőződés hívei is legyenek, amennyiben a béke megóvása mellett vannak. A Világkongresszus előkészítő bizottsága nyugodtan kijelentheti, hogy a világ szabad emberei a stockholmi felhíváshoz való csatla­kozásukkal bírták rá a különböző kormányokat, hogy nyilvánítsák vé­leményüket, fedjék fel szándékaikat és álljanak el az atombomba hasz­nálatától. Amit polgárok százmillióinak ösz­szefogásával már elértünk, azt na­• • gyobb mértékben is megtehetjük. A tömegirtás fegyverének betiltása, a fegyverkezési verseny beszüntetése és fokozatos, ellenőrzött leszerelés, az agresszió tényének megállapítása és az agresszió elítélése, a háborús propaganda megtiltása, az Egyesült Nemzetek alapokmányanak betar­tása, a népek azon jogának biztosí­tása, hogy maguk rendelkezhesse­nek sorsuk felett, a most végbemenő háborús konfliktusok békés rende­zése és visszatérés a normális gazdasági és kulturális kölcsön­viszonyokhoz — ezek azok a kérdé­sek, amelyeket a Békehívek második Világkongresszusának megrendezé­séről szóló felhívás után a világ különböző országaiban megvitattak. A második Világkongresszus nyitva áll mindenki számára, akit lelkesítenek az itt felsorolt felada­tok. Nagv közcvűlése lesz ez a né­peknek, akik legnagvobb kincsüket, a békét védelmezik." Növekszik a békemozgalom Latin Amerikában KUBA. A békeharc iíjúsági bizott­ságának kezdeményezésére létesűH „Ifjúsági Békekaraván" 12 napon át bejárta az egész országot. Az „Ifjúsági Békekaraván" résztvevői számos gyűlést és értekezletet ren­deztek, elősegítették az ifjúsági békebizottságok megalakulását és aláírásokat gyűjtöttek a stockholmi felhívásra. A kubai országos parasztkon­gresszus, amelyen többszáz kül­dött vett részt, elhatározta, hogy fokozni fogja a harcot az agrárre­form végrehajtása és a béke érde­kében. Valamennyi küldött megfo­gadta, hogy cselekvően résztvesz a stockholmi felhívás aláírásainak gyűjtésében, § fegyverkezés csök­kentéséért s az amerikaiak koreai agressziója ellen folyó harcban. COSTARICA. A kormány üldö­zései ellenére, amelvek az ameri­kaiak koreai agressziója után még fokozódtak a demokratikus szerve­zetek ellen, országszerte terjed a békeharc, ami egybefonódik a nem­zeti érdekek védelméért folyó küz­delemmel. Az egyetemek hallgatói imperialista-ellenes ligát szervez­tek, amely azt tűzi ki feladatául, hogy harcol a békéért, valamint az ellen, hogy új koncessziókat adja­nak a külföldi olaj- és villamostár­saságoknak. A stockholmi felhívás­ra többezer aláírást gyűjtöttek. ECUADOR. Ecuador sokezer la­kosával együtt a stockholmi felhí­vást aláírta dr. Ruperto Álarcon, a képviselőház elnöke és a konzerva­tív párt vezetője, dr. Pio Jaramillo Alvarado, volt külügyminiszter és a központi egyetem tanára, dr. Jorge Escudero és dr. Julio En­dara, a központi egyetem tanárai, Enrique Gil Gilbert író, valamint harmincnál több képviselő és szená­tor, néhány lelkész, dr. Benjámin Vandenberg, az ecuadori Vörös­kereszt elnöke, ezenkívül számos más szervezet is, mint például a Tanítók Országos Szövetsége, az Ecuadori Dolgozók Szövetsége, az Ecuadori Nőszövetség és az Egye­temi Hallgatók Szövetsége. GUATEMALA. A Rio de Janei­róban kötött Amerika-közti eg>yef­mény kongresszusi ratifikációja el­len országszerte tüntetéseket és gyűléseket rendeztek. A Szakszer­vezeti Egység Országos Bizottsá­ga, amely a Guatemalai Dolgozók Szövetségét és a Guatemalai Szak­szervezeti Szövetséget egyesíti, nyilatkozatot tett közzé az egyez­mény ellen, s leleplezte azt, mint a béke és a latinamerikai népek füg­getlenségének veszélyeztetőjét. A Guatemalai Dolgozók Szövet­ségének IX. országos konferenciája elhatározta, hogy kiterjeszti a béke­hívek mozgalmát és a következő eskü-szöveget fogadta el: „Megvédjük a világbékét; határo­zottan visszautasítjuk, hogy az im­perializmus szolgálatában egy ag­'résszív hadseregbe sorozzalak ben­nünket; hazafias harcot vívunk a területi sérthetetlenség és nemzeti függetlenség védelmében; hazánk ellenségének és hódítónak tekintjük bármely külföldi ország minden olyan katonai osztagát, amely Guatemala területére lép." Tömeggyűlések Olaszországban Olaszország egész demokratikus sajtója közölte a Béke Hívei máso­dik Világkongresszusát előkészítő bizottság felhívását. A helyi béke­bizottságok sok tartományban, vá­rosban és községben tartottak gyű­léseket, amelyeken kidolgozták a második Kongresszus előkészítésé­hez szükséges teendőket. Genuában a kikötőmunkások tar­tottak békekonferenciát, amelyen 400 küldött vett részt. Milánóban az elmúlt két hónap alatt a béke hívei 257 nagygyűlést, 124 konferenciát és 666 gyűlést rendeztek. Pisa és Imola tartományokban most folynak a békeharcosok tartományi konferen­ciáinak előkészítő gyűlései, amelye­ken megválasztják a Béke Hívei má­sodik Világkongresszusának kül­dötteit. Előkészületek a csehszlovákiai kongresszusra Október 15-én Csehszlovákiában a béke védői területi konferenciákat rendeznek, amelyeken megválaszt­ják a küldötteket a Béke Hívei máso­dik Világkongresszusára, valamint a béke védőinek első csehszlovákiai Kongresszusára. Ezekre a konferen­ciákra gyárak, egységes mezőgazda­sági szövetkezetek és a Nemzeti Front összes szervezetei választot­tak küldötteket. A területi konferertciák előkészü­letei a dolgozóknak egy olyan szé­leskörű mozgalmával kapcsolódik egybe, amely új szocialista kötele­zettségvállalásokért folyik a béke­hívek második Világkongresszusá­nak tiszteletére. A dolgozók vállal­ják, hogy a kitűzött idő előtt végre­hajtják az ötéves terv második évé­nek feladatait, a munkások túl­szárnyalják a termelési normákat, az egységes mezőgazdasági szövet­kezetek tagjai felszántják a mezs­gyéket és nagy területeken kezdik el a föld társas megművelését. Ceylon ifjúsága az amerikaiak koreai agressziója ellen Kandy városában szeptember 16 —17-én megtartották az össz­ceyloni ifjúsági Kongresszust, amely az egységes „Ceyloni Demo­kratikus Ifjúsági Szövetség"-be tö­mörítette Ceylon haladó ifjúsági szervezeteit. A reakciós sajtó dühödt rá'galömhadjárata ellenére a Kon­gresszusnak rendkívül nagy sikere volt: 44 ifjúsági szervezet részéről több mint 1000 küldött vett részt a Kongresszuson. A Kongresszus helyeselte a stock­holmi felhívást, felhívta Ceylon ifjúságát, hogy tevékenyen kapcso­lódjon be az aláírásgyűjtési kam­pányba, a Kongresszus elítélte az amerikaiak koreai fegyveres agresz­szióját, mint olyan agressziót, amely a nemzeti függetlenségre törekvő ázsiai népek ellen irányul, követelte, hogy minden külföldi csapatot von­janak ki Koreából és felhívást inté­zett Ceylon kormányához, hogy tiltsa meg minden olyan hajó be­engedését a ceyloni kikötőkbe, amely katonákat és rakományt szállít a ko­reai háború céljaira. Az imperialista reakció szolgála­tában álló gyilkosok Jacques Duclos életére törtek. Tegnap Tokuda és Togliatti ellen intéztek orvtáma­dást, kegyetlenül meggyilkolták Julién Lahaut-t. Ma a francia nép ügyének bátor harcosát, a béke sziklaszilárd bajnokát, azt az em­bert akarják megölni, aki évtizedek ótn Maurice Thorez legjobb se­gítőtársa a Francia Kommu­nista Párt vezetésében. Októbpr 3-án, vasárnap Auch (Dél-Franciaország) egyik terén három fasiszta bandita gránátot dobott az emelvényre, amelyen Jacques Duclos beszélt. A gyűlés tíz résztvevője megsebesült. A Francia Kommunista Párt titkára is csak azért maradt sértetlen, csaik azért nem ölték meg,_ mert egy faág megakasztotta útjában az elhajított gránátot. : A Jacques Duclos elleni merény­let pontosan 50 nappal Julién Lahaut-nak, a Belga Kommunista Párt elnökének meggyilkolása után következett be. A terroristák sze­mélyére m'ndkét esetben fényt de­rítene!-' a bűntett erkölcsi és . poli­tika' előzményei: a bűncselekményt m-g?! :'ző gyűlölethadjárat, bujto­gat '<• a gyilkosságra és a kom­m n '•'< üldöz -őre irányuló felhí­vások egész sorozata. Az impe­rialista reakció veszett dühében, attól rettegve, hogy a munkásosz­tály és a néptömegek útját szegik a háborúnak, politikai gyilkossá­gokhoz és terrorhoz folyamodik agresszív terveinek valóra váltása é!\1-»V?b°n. A Kommunista Párt és a demokratikus szervezetek helyi­st •• •• -ondőri megrohanása, kfll­f-.M- ki"'"nősen spanyol anti­fas's'.tík t"meges letartíztatása és a békeharcosok üldöztetése jelt adott buzdításul azok számára, akik az auchi bűncselekményt el­követték. A francia nép meghiúsítja a gyilkosok és háborús gyújtogatok összeesküvését Még két hét sem telt el azóta hogy Jules Moch, jobboldali szo­cialista miniszter külön rendelettel új életre hívta a fasiszta típusú mi­liciát. E mil'cia kötelékébe azokat a gyújtogató és gyilkos bandákat is fölvették, amelyek az év eleje óta bombákkal, gránátokkal és minden föllelhető robbanószerrel több mint 20 támadást intéztek a munkásszervezetek helyiségei el­len. A gránitokkal fölfegyverzett gyilkosok, akiket a bűncselekmény helyszínén rendbiztosok segítenek elbujtatni és magasállású geng­szterek, a „preventív" háború és az atombomba francia hívei egy­aránt tudják, milyen cél és milyen gazda szolgálatában állanak: egy a céljuk és egy a gazdájuk. A gyilkosságok sorozata leleplezi ezt az egységes tervet. Franciaország­ban, mint minden kapitalista or­szágban, ott van a fas :zmus sötét ügynöksége. Ez az ügynökség, amely szoros kapcsolatban áll amerikai gazdáival, a terror eszkö­zéhez folyamodik, hogy eltegye láb alól a demokratikus mozgalom vezetőit. A fas'zálás folyamatát ugyanazok a háborús gyújtogatok iránvítják: Wa=hington és a Wall­Street elvetemült gazdái, — akik nem rettennek vissza semmitől, még a gyilkosságtól sem. Minden egyes szabadságot és békét kívánó francia tudja, hogy a fasizálással az imperialisták po­litikailag akarják biztosítani a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen : agresszió hátorszá­gát. Es ezért minden dolgozó, Irta: G porff es Cogniot a Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja • • minden demokrata azonnal egy­ségfrontba tömörült, hogy követelje az auchi gyilkosok letartóztatását és megbüntetését, a fasiszta terror megfékezését. Egész Franciaországban felhang­zott a jelszó: „Le a fasiszta gyil­kosokkal!" s ez a kiáltás a gaztet­tek végrehajtóit és értelmi szer­zőit egyaránt rémületbe ejti. A merényletet követő napon Marseille és Toulouse, Tarbes és Páris dol­gozóinak százezrei adtak kifejezést felháborodásuknak azzal, hogy be­szüntették a munkát és tüntetni mentek. Kifejezést adtak a tömegek ama szilárd elhatározásának, hogy nem hagynak büntetlenül egyetlen gaztettet sem, amelyet a nép ellen elkövetnek. Var megye főtanácsának valamennyi tagja — kommunis­ták, szocialisták és De Gaulle­párti tagok egyaránt — egyhan­gúan követelték a/gyilkosok kérlel­hetetlen megbüntetését. Demokra­tikus szervezetek és községi ta­nácsok százai emelték fel szavu­kat ugyané követelés mellett. A nép felháborodott tiltakozása már a bűncselekmény elkövetése utáni első órákban arra kényszerítette a püspököket, sőt a parlament leg­reakciósabb képviselőit is, hogy el­ítéljék a merényletet és megérde­melt büntetést követeljenek elköve­tőik számára. A munkásosztály szeretettel övezi vezetőit. A hatalmas tiltakozó moz­galom egyre jobban terjed. Együtt halad a fasiszta milícia feltámasz­tása ellen irányuló mozgalom nö­vekedésével és gyakran egész vál­lalatok sztrájkjába nő át. A töme­geknek ez a megmozdulása egybe­fonódik azzal a tiltakozómozgalom­mal is, amely a békeharcosok bíró­sági üldözése ellen irányul. Októ­ber 9-én Rouen, Calais, Marseille, Séte és más kikötővárosok dokk­munkásai sztrájkoltak. Október 7-én egész Franciaországban tilta­kozó napot tartottak a katonai szol­gálati idő meghosszabbítása ellen. Ezen a napon a békeharcosok eggyé forrtak a behívottakkal, ka­tonákkal és az ifjúság tömegeivel, együtt vettek részt a tüntetések és gyűlések százain. A békeharc közvetlenül össze­függ z demokratikus szabadságjo­gok védelmével. Puy-de-Dome me­gye prefektusa meg akarta akadá­lyozni, hogy Clermont Ferrandban október 8-ára gyűlést hívjanak össze, amelyen Maurice Thorez fel­szólalása volt napirenden. A lakos­ság azonban olyan erővel és olyan határozottan lépett fel e próbálko­zás ellen, hogy a város községta­nácsa (amely kommunistákon kívül szocialistákból, radikálisokból és degaulleistákból áll) három tartóz­kodó kivételével, kénytelen volt tel­jes létszámban kérni a tilalom fel­függesztését. Közelednek egymásho^ a szak­szervezet' tagok és szervezetek, amelyek a CGT-hez, a Keresztény Szakszervezetekhez és a „Force Ouvriére"-hez tartoznak. A bér­harcokban és a jövendő harcok szá­mára kovácsolják az akcióegysé­get. Október 9-én sok párisi és páriskörnyéki üzem beszüntette a munkát, hogy egyöntetűen támo­gassa a kohászati ipar munkásai­nak bérkövetelését, amelyet a munkabérbizottság elé terjesztett. A dolgozók tudatában vannak an­nak, hogy a háborús gazdál­kodás munkanélküliséget, alacsony munkabért és a nyomor növekedé­sét jelanti számukra. A vezetők ellen elkövetett vad­állatias merényletek nem állítják meg a tömegek fejlődő mozgalmát, amely a kenyérért, szabadságért és a békéért folyik. A gyilkosságok és provokációk aljas taktikája bu­kásra van ítélve. A Francia Kom­munista Párt engesztelhetetlen harcot vív a belföldi és külföldi reakció erői ellen. Védelmezi a francia nép létérdekeit, és az or­szág nemzeti önállóságát. Eredmé­nyesen leleplezi az imperialista reakciónak és a munkásmozgalom­ban megbújt ügynökeinek próbál­kozásait. A Párt befolyása még sohasem volt ilyen erős. A francia munkásosztály a Párt hívására még jobban fokozni fogja ébersé­gét. A Kommunista Párt Központi Vezetőségének nemrég tett nyilat­kozatára a néptömegek azzal fog­nak válaszolni, hogy gondoskodnak a pártmunkások védelméről és a munkás- és demokratikus szerveze­tek helyiségeinek hathatósabb őri­zetéről. A falvakban, városnegye­dekben és üzemekben a tömegek erélyesen szembe fognak szállni az­zal a törekvéssel, hogy felélesszék a fasiszta miliciát, azonnal vissza fogják utasítani a reakció erősza­koskodásait és harci egységükkel meghiúsítják a gyilkosok "és hábo-. rús gyújtogatok összeesküvéseit

Next

/
Thumbnails
Contents