Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-14 / 238. szám, szombat

A Kínai Népköztársaság az általános fellendülés útján A Kínai Népköztársaság központi kormánya a hatalom átvétele után nehéz íeüadatok előtt állott, mert meg kellett újítania a megsemmisített és megrongált ipart. Az 1950-re szóló költségvetés főösszegének 23%-át az újjáépítés céljaira fordítják. Ezenkí­vül a komány hatalmas csatornaépítő tervet vitt keresztül és a bővizű kínai folyókat gátak közé kényszerítette. A kínai ipar a gyarmati ipari ter­melés minden jellegzetes vonásával bírt. Az ipari termelés főeszközei a há­ború folyamán megrongálódtak. A há­ború után technikai nehézségek merül­tek fel, kevés volt a szakértő, kevés volt a gépberendezés és kevés volt a tapasztalat is. A kínai nép azonban már eddig is sok nehézséggel meg­küzdött és kétségkívül meg fog küz­deni minden nehézséggel, ami a jövő­ben még előadódhat. A kínai népnek e nagy szocializmus-építő munkájában a Szovjetúnió segítőkezet nyújt. A kínai ipari termelés növelése nemcsak az ipari munkásság, hanem a földmű­vestársadalom életszínvonalának eme­lését is elősegíti. Ezt a célt szolgálta a földreform is. Nem véletlen tehát, hogy az ipar fellenddítése ott érte el a legnagyobb eredményeket, ahol a földreformot legelőbb végrehajtották. A kínai kormány tehát idejében belát­ta, hogy a mezőgazdasági és ipari ter­me'ésnek párhuzamosan kéz a kézben kell haladnia. Észak-Kínában az ipari termelés ter­vét ez év első felében túlteljesítették úgy, hogy ez év első felében 85%-át termelték a»mu4t év egész évi terme­lésének. A bányaipar terén a termelési költséget 10.56%-kal csökkentették. A vas- és acélgyártásban 7.9, a vegyi­ipari termelésben 12.20, a papíripari termelésben 9.53 és a textilipari ter­melésben 7.4%-kal csökkentették a termelési költséget. A mezőgazdasági termelési tervet 1950-ben túlteljesítet­ték és a tervezett 18 millió tonna he­lyett közel 19 millió tonna terményt termeltek, ami azzal magyarázható, hogy az átlagos hektárhozam 102 ki­lóval magasabb volt, mint ahogy ter­vezték. A tőkebefektetések ez év első felében Kínában 125.75%-kal nagyob­bak voltak, mint 1949-ben az egész évben. Kína gazdasági életében jelentős szerepet játszik az a körülmény, hogy a földművesek fölösleges terményüket hivatalos áron állami üzleteknek adják el. Ezek aj üzletek aztán a feldolgo­zás után ugyancsak hozzáférhető áron továbbítják a termékeket a fogyasz­tóknak. A gazdasági élet fellendítésé­vel párhuzamosan tehát lényegesen emelkedik a kínai dolgozók életszín­vonala is. Kína nemzetgazdaságában a gya­potipar nagyjelentőségű. A gyapotter­rnelés az utóbbi időben olyannyira fellendült, hogy a kínai nemzetgazdá­szok kivitelről gondoskodnak. Ez az eredmény különösen akkor látszik nagyjelentőségűnek, ha figye'embe vesszük, hogy Kína a múltban beho­zatalra szorult. És m' a helyzet a ne­héz gépipar terén? Azok a hatalmas gyárüzemek amelyek még a közel­múltban tankokat és ágyúkat gyár­tottak Csankajsek hordáinak, ma trak­torokat, kombajnokat és a legmoder­nebb ipari gépeket gyártják. A kínai munkás a gyárakban, az üzemekben, a mezőgazdasági termelés­ben a maga ura, maga irányítja a sor­sát. Kb. ezer legnagyobb üzemben, tehát gyárban, bányában munkás köz­igazgatási bizottságokat szerveznek, amelyek közvetlenül részt vesznek az üzem és a termeles irányításában és ellenőrzésében. A Kínai Népköztársaságba érkezett szovjet mérnököknek és szakértőknek segítsége meggyorsította az újjáépí­tés ütemét. Ä Szovjetúnió nemcsak szakértőket adott a Népi Kínának, hanem 100 kilométerekre menő vasúti síneket és különféle technikai és gép­berendezéseket is A kínai-szovjet ba­rátság és szövetség tehát a felszaba­dult népi Kína fel'endülésének egyik legfontosabb eszköze A szocializmus felé haladó népi Kína ezá'tal világ­viszonylatban is egyik leghatalmasabb pillére a világbékének. ttJ S23 Győzedelmeskedik a munka győzedelmeskedik a béke Plo hár miniszter rádióbeszéde tiákelörekvésein^rol 1950 október 11 Mennyire más a gépek és trakto­rok zúgása, mint a puskaropogás és ágyúdörgés! A műhelyek, gyárak és szántóföldek épitö munkájának dala ez, ahol tartós értékeket alkotnak, míg a háború megsemmisíti őket. Ha­zánkban mindenütt, amerre fordu­lunk, ezzel az építő igyekezettel ta­lálkozunk. A munkások földművesek, az ifjúság, az asszonyok és gyerme­kek lelkesedése egyetlen cél felé irá­nyul — a haza építésére, mert mind tudják, hogy munkával alkotják a legnagyobb értékeket — a béke érté­keit, a boldog élet és jövő biztosíté­kát. Az asszonyok, az anyák, akik a nemzetnek új életet adnak, abban a szilárd reményben töltik be nagy küldetésüket, hogy ezeknek a gyer­mekeknek, a nemzet jövőjének, jobb életük lesz, mint szüleiknek volt. Az ő fájdalmuk a szeretet fájdalma, de nem akarjuk a fájdalom és háború okozta szenvedések könnyeit hullat­ni. A templom homályában térdeplő öreg asszony, akinek az első háború két fiát vette el és unokája a Dukla : melletti harcban esett el, nem imád­• kozilc önmagáért, hanem az ifjak jobb életéért, azoknak jobb jövőjéért, akik az életbe lépnek. A békéért imádkozik. Használjuk ki gazdaságosabban a gépeket ((Folytatás az 1. oldalról) mozdony elvégzi háromnak a mun­káját. E mellett még a normájuk is 6.34 százalékkal szilárdult, keresetük viszont 25 százalékkal emelkedett. A kotrógépek teljesítményének emelkedése elősegítette a folyamatos anyagadást a medret átalakító mun­kások számára, akik szintén fokozot­tabb teljesítménnyel dolgoznak e an­nak ellenére, hogy az állami bérkata­lógus alapján 6.77 százalékkal szilár­dulták normáik, az eddigi üzemi nor­májukkal szemben keresetük nem csökkent és a munka termelékeny­sége egyszerre 105—106.5 százalékra szökkent. Általaiban javult a munka és emel­kedett a dolgozó keresete is. Vatta János gép vezetőnek például az álla­mi bérkatalógus bevezetése előtt augusztusban 6715 korona, szeptem­berben pedig, amikor már a teljesít­ménynormák alapján dolgozott, 10 ezer 822 korona volt a havi keresete. Huávíik József kotrógép-kezelőnek augusztusban 9637 korona, szeptem­berben 13.922 korona volt a fizetése Bevezették a szakma legjobbjának versenyét Az építkezéseknél is a jobb mun­kamódszerek, a munkaverseny maga­sabb fokú formáinak bevezetésével küszöböljük ki tervszerűen a szemé­lyes meggyőző munka segítségével az eddigi fogyatékosságokat. Amíg nem volt bevezetve a szakma legjobbjá­nak versenye, a kotrógépek, a kis­mozdonyok kezelői és a betonozok nem is iparkodtak annyira a mun­kaidőnek s a gépeknek' teljes kihasz­nálására. Most azonban fűti őket a lelkesedés azért, hogy az ő gépükön vagy munkahelyükön legyen a mun­ka győztesének zászlaja. A Vágújhely-' Vízműépítési üzem­nél azonban hiába kérdeztük m-g a munki.'scfctól, hogy ki voľ l:gux'~b a verseny győztese. Nem tudtek. Ez arra vall, hogy itt az üzemben nem folyik jó meggyőző munka, nem tö­rődnek a dolgozók felvlU.'gositástá­val és nem ismertetik velük elért tel­jesítményeik alapján a kiértékelt versenyeredményeket. Maguk az elvtársaik' is belátják, hogy náluk nem folyik alapos személyes meggyő­zés s még az agitátorok sem kezdték meg munkájukat. Nem adtak ki röp laipskaí, amelyei:! hirdetnék a verseny­eredmíayakat s jobb munkára ösz­tönöznék a dolgozókat. Ennél az üzemnél hibák mutatkoznak a mun­ka megszervezésében. Többször, mint már említettük, munka nélkül álla­nak a nehéz gépek. A dolgozók sze­mélyes meggyőzésében mutatkozó fo­I gyatékosságofcnak tulajdonítható, hogy ennél az üzemnél többen nin­csenek tisztáiban még a teljesítrnény­normákkal, az érdemszerinti bérezés­sel. Viszont más a helyzet a kosztolnai Vízműépítkezési üzemnél. Itt jó együttműködésit tapasztalhattunk a termelés vezetői és a törnegszerve­zetek között. Eredményesebb itt a személyes meggyőzés is. S mint már írtunk róla — a teljesítménynormák bevezetése után ennél az üzemnél él­talános termelékenységemelkedés ta­pasztalható. A szakma legjobbjának versenyét kimélyítették és szeptember 18. és 30-a között a következő eredménye­ket mutaüj'ák ki: A legjobb kotrógépes Hulvák Jó­zsef volt 126 százalékkal, a legjobb mozdonyvezető Scsekala József 118 százalékkal, a sofőrök között pedig a legjobbak Zsilkai Isitván 154.8 szá­zalékkal és Kölnik Lajos 135 száza­lékkal. Az említett elvtársak munka­csoportjai egyúttal mint a legjobb munkacsoportok tűntek ki a verseny­ben. Ezekben az eseekben 3—6 szá­zalékkal emelkedett a termelékeny­ség. A vízműépitkezési üzemek között is verseny folyik. A verseny vándor­zászlaját most a kosztolnai üzem ér­demelte ki. A zászló eddig az épülő ár­vái erőmű felett lengett. Azt a büszke zászlót október 28-án a kosztolnai üzem kapija meg az új tanoncotthon megnyitása alkalmával. A teljerMtménynormiák a legtöbb esetben szilárdabbak, mint az eddig alkalmazott üzemi normák. Az érdem­szeriniti bérezés bevezetése az építke­zéseken erősen hozz;'járult az üze­mek munkájának megjavításához s ha még az egyik-orJ/eik lezaikaszon a munka megszervezésében fogyaté­' osaágok előfordulnak is, mégis fej­lődés mutatkozik. A Megbízóttak Tes­tülete legutóbbi ülésén megállapítot­ták, hogy az építkezési üzemek ren­delkezésére 'álló gépi berendezést nem használják ki teljes mértékben. Határozatot hoztak, hegy ezt meg kell javítani és egyúttal a legkisebb mér­tékre leszorítani a gyakori géprom­1 ásókat, amit azzal érhetünk el, hogy megjavítjuk a munkamenet megszer­vezését és fokozottabb mértékben gondoskodunk a gépek karbantartá­sáról. Most az üzemek vezetőit és a tömegsáiarvezeteket terheli a felelős­ség, hogy a nagyobb termelékenység biztosítására megtegyenek minden le­hetőt, hogy az említett határozatnak eleget tehessenek, P. B. A motorok és gépek, a munka­fakasztotta öröm és az imádság sza­vai egy hatalmas dallá forrnak ösz­sze, amely dal a béke építéséről szól. A fiatalok és öregek, a földművesek, I munkások, hivatalnokok és katonáit kölcsönösen támogatják egymást és erejüket a munka és béke szolgálatá­ba állítják. Nem lankad az a remé­nyünk, hogy megvédjük a békét, ez az akaratunk szilárd és törhetetlen. A jelszó „Építsd hazádat — erősíted a békét", az egész nemzet, a falvak és városok egész népének jelszava. Azonban ez nemcsak jelszó, hanem életük alkotórésze is. A különféle munkaágazatok dolgozói, a munká­sok, földművesek és az ifjúság fo­kozzák szocialista békekötelezettség­vállalásaikat. E kötelezettségeket, mint tarka és pompás csokrot nyújt­ják át a Béke Hívei II. világkon­gresszusának. A legdrágább csokor ez, amit valaha ajándékoztak. A leg­szebb ajándék ez. mert a szeretet és jószándékú segítés ajándéka, az em­beri törekvések legnemesebbikének, a béketörekvésnek ajándéka. A gépek zúgása a gyárakban és a mezsgyéket beszántó traktorok zúgása a földe­ken a munka szocialista dala. A bé­ke munkásainak és harcosainak dala ez. A mi gyönyörű államhimnuszunk­ban, amely nemzeteink megbontha­tatlan egységét fejezi ki, zeng a bé­kegondolat és az alkotó munka egy­sége is — szeretett Klement Gott­wald elnökünk iránti odaadás egysé­ge. Az Internacionálé lelkes dallamá­val egész népünk csatlakozik a Béke Hívei hatalmas és egyre növekvő tá­borához, amelynek élén a történelem legnagyobb férfijának, Sztálin elv­társnak vezetése alatt a Szovjetúnió hősi és győzelmes népe áll. A dolgozók és a béke hívei sok százmilliós hadseregének nemcsak az ajkán van a „béke" sző. hanem mun­kájával is támogatja azt. A jó embe­rek békét akarnak, a gonosztevők há­borút. Háború nem lesz, mert a vilá­gon több a jő ember, mint a rossz. Több életet alkotó és életet védelme­ző van, mint pusztitó. Több asszony és anya van, mint háborús uszító. Több teremtő és épitö, mint rombo­ló elem van. Az embertelen rikácso­lás, a gyűlölködő uszítás és a hábo­rús gyujtogatók fegyvercsörtetése el­vész az ifjúság lelkes énekében és az alkotó munka dübörgésében. Győzedelmeskedik a munka, győ­zedelmeskedik az élet, győzedelmes­kedik a béke! Walter Ulbricht a németek feladatairól a bélharcban Walter Ulbricht, a Némei Demo kraitikus Köztóraaífig kormiínyelnö­kének helyettese válaszolt a NDK sajtóügynöksége képviselő j éneik né­hány kérdésére a békaharcról, a De­mokratikus Németország nemzeti frontjának céljairól. Első kérdés: Mi a legelsörendübb kötelessége minden jó németnek? Az a kötelessége, hogy minden ere­jét megfeszítse a béke megtartására. N&pümk, amely ma még ssé trom bolt városokban él és a hitleri háború kö­vetkezményei miatt szenved, a béke megóvását óhajtja. A békét csak ak­kor lehet megtartani, ha tudjuk, hogy melyik oldalról van veszélyeztetve. Ha az amerikaiak és angolok leve­gőbe akarják röpíteni a rajnai szik­lákat, ha aláaknázzák a rajnai hida­kat, ha az amerikai és brit katonai tanácsadók résztvesznek a német zsoldos hadsereg megszervezésében, amely az amerikai nagytőkésekért van hivatva háborúba szállni: vilá­gos, hogy ki veszélyezteti a békét. Adenauer a nélkül, hogy megkérdez­te volna a népet, beleegyezését adta Nyugat-Németországnak amerikai háborús támaszponttá való átalakí­tásához. Nem kétséges, hogy az USA csaik akikor folytathat Európában há. borút, ha megnyerj Nyugat-Németor­szág lakosságának többségét. Ez azit jelenti, hogy a háborút megakadá­lyozhatjuk, ha nemcsiak a Német De­mokratikus Köztársaság lakossága szavaz az október 15-i választásokon a békére, hanem ha Nyugat-Német­ország lakosságának többsége iis kife­jezésre juttatja akaratát, hogy a bé­két meg akarja óvni és ha a német ifjúság visszautasítja az amerikai és a német háborús uszítók szolgálatába való lépését. Második kérdés: Milyen jelentősége van a Németország egységéért foly­tatott harcnak a béke megőrzésére? A béke megtartására szükséges Né­metország egységének felújítása de­mokratikus alapokon- Amíg a hábo­rús uszítók Nyugat-Németországban szabadon fejthetik ki tevékenységü­ket, addig nem 'lehet békéről beszél­ni. Hogy elérjük' Németország egy­sgét, meg kell akadályozni, hogy a nemzet két része külön életet éljen. Harmadik kérdés: Megoldhatja-e a német név életproblémáit az egysé­ges, független Németországban? Természetesen megoldhatja. Ha a demokratikus Németország egysé­me megújulna, lehetséges lenne az egész nyugatnémetországi ipart meg­rendelésekkel ellátni. Az a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársa­ság kormánya között megkötött ke­reskedelmi szerződés tervezett áru­cseréjének össztenjedelme nagyobb, mint ez egész háború előtti német kereskedelem, azt mutatja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egyenlőség elvének alapján folytatja kereskedelmi poli­tikáját, ami megfelel az egész német gazdálkodás érdekeinek. Negyedik kérdés: Mi biztosítja azt, hogy a Demokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának harcát siker f°Sía koronázni? A Demokratikus Németország Nemzeti Arcvonala győzelmének bi­zonyosságát először is az indokolja, hogy a Nemzeti Arcvonal következe­tesen és minden erejéből harcol a béke megőrzéséért, másodszor az, hogy az ötéves terv sikerei bebizonyít­ják a tervszerű gazdálkodás előnyeit az anarchisztikus gazdálkodás felett Nyugat-Németországban és harmad­szor az, hogy megmutatja az egész nyugatnémetorsziági lakosságnak, ho­gy a lehet békében és barátságban él­ni a béketábor nagy országaival, míg az amerikai pénzügyi tőke Nyugat­Németországgal gyarmatként bánik. Ki kételkedne abban, hogy a Német Demokratikus Köztársaság lakossá­ga életszínvonalának emelkedése, amely túlszárnyalja a háború előtti színvonalat, olyan meggyőzően hait, hogy megdönti a nyugatnémetországi felforgatók minden hazug érvelését? Ötödik kérdés: Mi történik Októ­ber 15-e után? Október 15-e után folytatjuk békés építkezésünket. Az újonnan megvár lasztott népparlament jóváhagyja az ötéves tervről szóló törvényt. Az öt­éves terv első évének, az 1951-es év­nek tervét közzétesszük és az egész lakosság bekapcsolódik a terv telje­sítésébe. A nép által választott képvi­selők kötelességüknek fogják tarta­ni, hogy hűségesen és pontosan telje­sítsék azokat a feladatokat, amelyek­kel választóik megbízit'ák őket- Minél egyhangúbban adja le szavazatait a Német Demokratikus Köztársaság lakossága a Nemzeti Arcvonal jelölt­jeire, annál nagyobb lesz ennek a bé­kemanifesztációnak hatása Nyugat­Németország lakosságára. Az október 15-i választások után a legfontosabb feladat az összes hazafias erők egy­séges és szervezett harca lesz Nyu­gat-Németországban a nemzeti ellen­állás növeléséért Nyugat-Németor­szágnak az amerikai pénzügyi tőke által történő újrafelfegyverzése és gyarmatosítása ellen. Faidmüves szövetkezetek (Folytatás az l. oldalról) egymás között versenveznek. Estén­ként a csoportok veztői a többi tag >K együtlniűköciésével kiértékelik a aapi eredményeket és kihirdetik a legjobb teljesítményt felmutató csoDortot. Az őszi munkákat ebben a szövetkezet­ben 160 hektáron végzik és előrelát­tólag 10 nap alatt befejezik. A leleszi szövetkezeti tagok 270 hektár föld megművelésében versenveznek. Itt hét csoport dolgozik 22 munkaerővel. Mint a zempléni szövetkezetben, itt is hasonlóképpen esténként kiértékelik a napi munkát. Bodnár István és Do­bos Mátyás csoportjai vezetnek. A gálszécsi járás versenyben álló szö­vetkezetei közül a kravanv-i és a stan­kovcei EFSz-ek a legjobbak. A kra­vany-i EFSz-ben két munkacsoportot és a stankovcei EFSz-ben szintén két csoportot alakítottak. A kézsmárki já­rásban a velká lomnicai. a maly slav­kovi és hunfalvai EFSz-ek versenyez­nek egymás között. A kassai kerület­ben a legjobb eredményeket a rozs­nyói és a szepsi járás szövetkezetei érték el. Az eperjesi kerületben összesen 90 EFSz versenvez. Itt a szebeni. szobránci és stropkói járások vezetnek. A homonnai járás­ban a nizsné ladiskovcei EFSz állta meg legjobban a helvét a versenyben, ahol a munkát csoportokban végzik, két traktor, 10 lófogat segítségével. A nizsné ladiskovcei EFSz tagjai a burgonyaszedést 20 hektáron végez­ték el. Burgonyabeszolgáltatási köte­lezettségüknek már 100 százalékban eleget tettek. A szinai járásban az el­sőségért a takcsánvi és az ublai EFSz-ek küzdenek A vranói járásban a soly-i EFSz vezet, ahol 46 munka­erőből öt munkacsoportot alakítottak. A munka értékelését nyilvános gyű­léseken vitatják meg. A zsolnai kerübtben 42 EFSz kapcsolódott be a versenybe. A verseny a námesztovói és a trsztenai járásokat kivéve, az összes járásokban nagy méreteket ölt. A ver­seny nagymértékben elősegíti az őszi munkák gyors elvégzését még a ked­vezőten időjárás ellenére is. A liptó­szentmiklósi járásban a benicei EFSz érdemel említést, ahol három munka­csoport végzi az őszi munkákat. A burgonyát eddig 9 hektáron szedték fel. Ezt a területet rögtön fel is szán­tották és rozsot vetettek bele. A be­nicei szövetkezeti tagok burgonyabe­szolgáltatási kötelezettségüknek 150 százalékra tettek eleget. A Béke Hívei II. kongresszusának tiszteletére köte­lezték magukat, hogy a burgonyabe­szolgáltatásban 500 százalékos telje­sítményt érnek el. A puhói járásban az EFSz-ek és a Szlovákiai Földműve­sek Egységes Szövetségének funkcio­náriusai hibát követtek el. még pe­dig abban, hogy a versenyt nem be­széljék meg a tagokkal, hanem csak a bizottsági gyűlésen tárgyalták meg. Az eddig elért eredmények az őszi munkákban azt bizonyítják, hogy a munka magasabb módszerei mezőgaz­dasági termelésünkben gyökeret ver­tek. Kis- és középparasztságunk meg­győződött arról, hogy csak tervezett és jól megszervezett munkával, vala­mint a versenyzéssel b :7tosíthat ják életszínvonaluk emelését és csak így járulhatnak hozzá a világbéke meg­védéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents