Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-01 / 227. szám, vasárnap

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának fietilapja • Bukarest * 39. (99.) • 1950 október 1. * 39. (99.) Ara 50 fii t ér Korunk történelmének kiemelkedő eseménye játszódott le egy évvel ezelőtt: kikiáltották a Kínai Nép­köztársaságot. Ez az esemény ko­ronázta meg a kínai demokratikus erők hősies és győzelmes felszaba­dító harcát, amelyet a Kuomintang­reakció és az amerikai-angol impe­rializmus egyesült erői ellen vív­tak. A kínai nép nehéz és véres har­cot vívott szabadságáért és nemzeti függetlenségéért, de sem a tömeges kivégzések, sem a blokád és éhség, sem pedig az imperialisták és sze­kértolóik haditechnikában és fel­szerelésben tapasztalt fölénye nem tudta megtörni az igaz ügyért küz­dő kínai nép akaratát és szabadság­szeretetét A kínai nép győzelme megsemmi­sítő csapást mért a nemzetközi im­perializmusra. Kína az imperialis­ták legnagyobb gyarmati vadászte­rülete volt, amely évente milliárdos jövedelmeket biztosított nekik. A 475 milliós nép győzelme rést ütött az imperializmus gyarmati rendsze­rén és megrendítette ezt a keresz­tül-kasul rothadt rendszert, amely a gyarmati népek nemzeti felszaba­dító mozgalmainak csapásai alatt a pusztulás felé haladt. A kínai forradalom győzelms megmutatta, milyen nagy hatása van a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely új korszakot nyitott az emberiség történelmében. Megmutatta, mily nagy vonzód­vei rendelkezik a Szovjetunió, amely példát adott minden elnyomottnak és kizsákmányolnak arra: miként kell kizsákmányolók nélkül építeni életüket s haladni a kommunizmus, az emberek boldog, örömteli élete felé. A kínai forradalom győzelmét az tette lehetővé, hogy a szocializmus a Szovjetunióban diadalt aratott és a Szovjet Hadsereg leverte a hitleri fasizmust és a japán imperia'i7­must. A Kínai Népköztársaság megalakulása viszont je'entékenyen megszilárdította az imperialista-el­lenes demokratikus tábor erőit, hogy áttörhessék az imperializmus gyarmati láncolatának újabb lánc­szemeit. Ez a kínai nép győzelmé­nek nagy történelmi jelentősége. Egy esztendővel ezelőtt, amikor kikiáltották a Kínai Népköztársa­ságot, az imperialista sajtó annak közeli pusztulását jósolta s azt ál­lította, hogy a kínai nép saját ere­jével nem tudja megoldani a gazda­sági helyreállítás alapkérdéseit. A Iwmíszú .éveken át dúló háború bor­zalmas rombolást végzett az or­szágban. A feudális urak évszáza dos kizsákmányolásától, a militaris­ták fosztogató hadjáratai, a reak­ciós Kuomintang-kormány kibírha­tatlan adóterhe miatt tönkre jutott parasztság nyomorban tengődött. A közlekedésben zűrzavar uralkodott. Az ipari központokban felrobbantott gyárak és üzemek romjai meredez­tek. A reakció abban reménykedett, hogy a népi kormánynak nem sike­rül rendbehozni a gazdasági életet, s hogy Kína az imperialisták „se­gítsége" nélkül összeroppan az éh­ség és nyomor harapófogójában. A dicsőséges Kommunista Párt által vezetett kínai nép azonban ez­úttal is keresztülhúzta ellenségei számítását. A Kínái Népköztársaság, fennál­lásának első évében lerakta a kínai nép nemzeti újjászületésének alap­köveit. Olyan sikereket ért el, ame­lyek támaszul szolgáinak a még na­gyobb átalakulásokhoz. Barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés jött létre a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság között, ami örökre megszilárdította a két nagy nép barátságát. A szov­jet-kínai barátság fontos tényezővé lett abban a harcban, amelyet a né­pek a békéért, az új háború gyujto­gatói ellen vívnak. A Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió testvéri segítségére támaszkodva, egy év alatt elérte gazdasági életének megszilárdulá­sát: végetvetett az inflációnak, (a Jüan árfolyama a dollárhoz és font­sterlinghez viszonyítva a napokban újból emelkedett), helyreállítottak ezernyi vállalatot, vasútvonalat, le­rakják a tervgazdaság alapjait. A munkásosztály helyzete jelentéke­nyen megjavult. Sok iparvállalatban folyik munkaverseny és szüntelenül növekszik a munka termelékeny­sége. A mezőgazdaság fellendülő­ben van: nagy öntözési munkálatok folynak és sikeresen harcolnak a természeti csapások ellen. Az idei termés sokkal jobb a tavalyinál. Ez annak az eredménye, hogy mintegy 145 milliós parasztlakta területen már végrehajtották az agrárrefor­mot, a többi területen pedig a népi hatalom az adók és a földbérek csökkentése útján minden lehető se­gítséget megad a szegény- és kö­zépparasztságnak. Kína tavaly fel­szabadított tartományaiban gondos előkészületek folynak az agrárre­form megvalósítására. Az agrárreform eltávolítja a nagybirtokosokat, mint osztályt. megszünteti a feudális földbirtok­rendszert, bevezeti a paraszti föld­birtokrendszert. A kínai agrárre­form nagy jelentősége különösen szembetűnik, ha számításba vesz­szük, hogy egészen a közelmúltig a nagybirtokosoké volt az egész meg­művelt föld 70—80 százaléka. A feudalizmus fékezi Kína fejlődését az imperialisták legfőbb támasza pedig éppen a feudális nagybirto kosság. Ahhoz, hogy megnyissák az utat a termelőerők széleskörű fej­lődéséhez és megszilárdítsák a nemzeti függetlenséget, mélyreható agrárforradalmat kell véghez vinni amely Kínában a politikai erőviszo­nyokat gyökeresen megváltoztatja a demokrácia javára, s megszilárdítja a munkásosztály vezetése alatt a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság harci szövetségét. A gazdaság újjáépítés, a kultűr­forradalom és a szociális átalaku­lások legfontosabb eszköze Kíná­ban a népi demokratikus állam. Ez .az állam elvileg különbözik a bur zsoá államtól, ahol csak a kizsák­mányoló kisebbség számára van de­mokrácia. Sztálin elvtárs zseniális éleslátással állapította meg, hogy „Kínában az eljövendő forradalmi hatalom, jellegét tekintve, általában olyan hatalomra fog hasonlítani, amilyenről nálunk 1905-ben volt szó, vagyis olyasvalamire, mint a prole­tariátus és a parasztság demokra­tikus diktatúrája, azzal a különb­séggel azonban, hogy ez főleg im perialistaellenes hatalom lesz. Ez a hatalom átmenet lesz Kína nem-kapitalista, vagy pontosabban, szocialista fejlődéséhez." Az államhatalom Kínában nem a proletariátus diktatúrája — ebben különbözik az európai népi demo­kratikus országok államhatalmától, ahol a népi demokrácia a proletár­diktatúra funkcióit tölti be. A népi demokrácia diktatúrája Kínában a munkásosztály, a parasztság, a kis­polgárság, a nemzeti burzsoázia és a többi hazafias demokratikus elem, munkások és parasztok szövetségén alapuló és a munkásosztály által vezetett népi demokratikus egység­frontjának államhatalma. Kínában most, a népi demokrácia előtt a következő feladatok állnak: az agrárreform végrehajtása, a mun­kásosztály és a parasztság szövet­ségének megszilárdítása, sokszáz­millió embernek az aktiv politikai életbe való bevonása, az ország gazdasági helyreállítása és iparosí­tása, a társadalmi tulajdon alapjai­nak megszilárdítása és kiterjesz­tése, a dolgozók életszínvonalának emelése és kultúrforradalom keresz tülvitele. Kína központi népi kor mánya szervezi az ország védelmét az. imperialista agresszió ellen. A népi demokratikus államhata lom jellegét Kínában ennek a nem rég még gyarmati országnak viszonyai határozzák meg. Kína dolgozói előtt egyelőre még nem ál lanak közvetlenül a szocializmus építésének feladatai, amelynek a proletárdiktatúra az eszköze. „Ha majd megteremtettük virágzó nem zeti gazdaságunkat és kultúránkat — mondja Mao Ce-Tung, — ha már megértek az összes feltételek és minekutána ez az egész ország helyeslésével találkozott, feltartóz tathatatlan előnyomul ásunk so­rán új szakaszba, a szocializmus korszakába lépünk." A kínai nép győzelmeit a cficső séges Kommunista Pártnak köszön­heti, amelyet a kipróbált vezér — Mao Ce-Tung vezet A Kínai Kom munista Párt, amely a kínai nép előtt feltárta a szocializmus felé vezető utat tevékenységében marxizmus-leninizmus elméletére és a nagy Bolsevik Párt tapasztala­tára támaszkodik. Lenin és Sztálin ragyogóan megmutatták a kínai forradalom perspektíváit és hajtó erőit A marxi-lenini elmélet to­vábbi elsajátítását a kínai kommu nisták legfontosabb feladatuknak te­kintik, amelynek teljesítése bizto­sítja a helyes vezetést, a szoros kapcsolatot a néppel, a forradalmi éberség fokozódását és hűséget a proletár internacionalizmus elvei iránt A kínai forradalom győzelmének és a Kínai Népköztársaság megszi­lárdulásának legfontosabb eredmé­nye, hogy Kínában béke van. Hosz szú évtizedeken át szüntelenül dúl­tak a véres háborúk Kínában, kime­rítették a nagy nép erőit. Az új, demokratikus kormányzat mindent elkövet, hogy tartóssá tegye a békét, mert csakis békés körülmé­nyek között lehetséges Kína gyors áttérése a szocialista építés vágá­nyaira. A kínai nép, amely a saját bőrén szenvedte el a háború min­den nehézségét, lelkesen küzd a békéért. Eddig 100 milliónál több kínai polgár írta már alá a stock­holmi felhívást. Kína szilárd és ha­talmas erődítmény lett a béke és de­mokrácia nemzetközi frontján. Az új Kína békepolitikája együtt­érzésre és támogatásra talál Kelet valamennyi elnyomott népénél, amelyek a kínai forradalomban pél­dát látnak arra, miként kell küz­Jeniök nemzeti felszabadulásukért. A demokratikus Kína sikerei hitet és reménységet öntenek az elnyo­mottak szivébe és elszánt harcra szólítják őket az imperialista rab­ság ellen. India földnélküli parasztja, az angol gyarmatosítók csizmája alatt nyögő maláji, az amerikai diktátorokat egész lelké­vel gyűlölő fülőpszigeti, a vietnami, aki fegyverrel kezében űzi ki hazá­jából az idegen hódítókat — mind­annyian egyre jobban és világosab­ban látjálk, hogy ütött felszabadu­lásuk órája, amelyet el lehet érni, ha egyesítik erőiket az imperialis­ták elleni harcra. Kelet népeinek magasra emel­kedő nemzeti felszabadító moz­galmára az amerikai-angol imperia­listák részéről véres, pusztító háború a válasz. Példátlan kegyet­lenkedésekkel igyekeznek térdre kényszeríteni a szabadságszerető, hős koreai népet. Korea földjét aggok és gyermekek, asszonyok és férfiak vérével öntözték. Sortűzzel végzik ki India főidért küzdő parasztjait, bitóra hurcolják a malájokat, akik csak egyet akar-' nak: szabad hazát. Elrabolták a kínai szigetet — Taivant — és azzal dicsekednek, hogy óriási, elsüllyeszthetetlen repülőgépanya­hajóvá változtatják, amelynek segít­ségével azt remélik, hogy uralmukat egész Délkelet-Ázsiára kiterjeszt­hetik. Bombázzák Mandzsúria vá­rosait és arcátlanul provokálják a háborút Kínával. Kelet népeit nem tartják embereknek és azzal fenye­getőznek, hogy a gyilkolás még vadállatibb módszereit fogják alkal­mazni velük szemben. Továbbra is támogatják Csang Kai-Seket, ezt a véreskezű hóhért és minden józan ész ellenére megtagadják a nagy kínai néptől, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet az ENSZ-ben. Az imperialista urak azonban ismét kegyetlenül elszámítják magukat. A helyzet alaposan megváltozott és elmultak azok az idők, amikor a Mac­Arthurok büntetlenül vadászhattak keleti emberekre. Kelet népei meg­tanulták már, hogyan kell verni a fékevesztett gyarmatosítókat és a teljes felszabadulásért küzdve, még óbban fogják verni őket A világ népei forrón üdvözlik a Kínai Népköztársaságot fennállása első évfordulójának napján és a hős kínai népnek új, még nagyobb sikereket kívánnak.

Next

/
Thumbnails
Contents