Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-10 / 209. szám, vasárnap

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? • Tartós békéért ,, néni dmwjaűcióértl MI — HiH Mrf I HI M l ďaBBgHgSlBBBg mi^^ A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja * Bukarest * 36. (96.) • Budapest, 1950 szeptember 10. Ara 50 fillér A Szovjetunió hékepolitikájaiiak ragyogó bizonyítéka Az trtóbbi idők eseményeinek tükrében az emberiség egyre vilá­gosabban látja, mily szöges ellen tétben vannak a béke, a demokrá­cia és a szocializmus Szovjetunió vezette táborának politikai céljai azokkal a célokkal, melyeket az im­perializmusnak és háborúnak az amerikai imperialisták által vezetett tábora követ. Telhetetlen világuralmi vágyuk­ban, esztelen törekvésükben, hogy a tőkemágnások rabló érdekeiért le­igázzák a népeket, — az amerikai agresszorok háborús kalandokba fognak Ázsiában s nem rettennek vissza a békés lakosság, — asz­szonyok, gyermekek és aggok töme­geinek borzalmas kiirtásától, váro­sok elpusztításától és sok nemzedék munkájával alkotott kultúrértekek megsemmisítésétől sem. Truman kormánya cinikusan az ENSZ meg­gyalázott zászlajával takarózik, egyre újabb és újabb országokat von be a koreai nyilt intervencióba, tenyészti a fasizmust, a haladó de­mokratikus szervezetekkel szemben a terror és provokáció eszközeihez nyúl, szítja a háborús hisztériát az USA-ban és a marshallizáit orszá­gokban, az atombomba, a vegyi- és baktériumfegyverek alkalmazásával fenyegetőzik, zsoldos katonákból álló hadseregeket készít elő, ame­lyek hasonfliásai. a ' hitlerista rabló­gyilkosok véreskezű bandáinak. Az emberiségre új háborús őrü­letet, megszámlálhatatlan szenve­dést, csapást és rombolást zúdító fekete reakció e táborával szemben szilárdan áll a béke híveinek hatal­mas frontja, amely a világbéke meg­védésének akaratától áthatott em­berek százmillióit egyesíti és ez — a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus tábora. A Szovjetunióban, a Kínai Nép­köztársaságban, a népi demokrati­kus országokban és a demokratikus Németországban a teremtő tevé­kenység nagyszerű munkájának va­gyunk tanúi az állami, gazdasági és kulturális építés terén, ami mind összhangban áll a néptömegek leg­mélyebb, döntő érdekeivel, a bé­kére és a népek biztonságára, az emberiség boldogságára irányuló forró törekvésükkel. Maga az élet a napnak minden órájában igazolja azt a békepoliti­kát, amelyet következetesen és in­gadozás nélkül folytatnak ezeknek az országoknak kormányai. Ezt a békepolitikát ragyogóan megerősítik a Szovjetunió minisz­tertanácsának nemrég hozott törté­nelmi jelentőségű határozatai: ,,A Volgán építendő kujbisevi vizierő­müről" és „A Volgán építendő sztá­lingrádi vizierőműről, a Kaspi­tenger melléki területek öntözésé­ről és vízellátásáról". A kapitalista világot megrendítő háborús hisztéria, a példátlan fegy­verkezési verseny és atomzsarolás e napjaiban a szovjet kormány azt határozta el, hogy a Volgán felépíti a világ legnagyobb vizierőműveit: a kujbisevi vizierőmüvet — mint­egy 2 millió kilowatt kapacitással és a sztálingrádit — nem kevesebb, mint 1,700.000 kilowatt kapacitással, évente összesen mintegy 20 milliárd kilowattóra villamosenergia terme­lésére. Ezek a villanytelepek évente több mint 10 milliárd kilowattóra energiát adnak majd a Szovjetunió fővárosának, Moszkvának, 6 mil­liárd 400 millió kilowattórát Kujbi­sev és Szaratov vidékének, a köz­ponti feketeföld-vidéknek, a sztálin grádi, szaratovi és asztraháni terű leteknek, valamint 3.5 milliárd kilo wattórát a Volgán-túli és a Káspi­tenger melléki földek öntözésére és vízellátására. Ezek a példátlan méretű építke­zések — a kommunizmus igazi építkezései — lehetővé teszik a ter­mészet átalakítását a Káspi-tenger mellékén és a Volgán-túli óriási térségeken, lehetővé teszik az aszályverte puszták óriási sivata­gos és kopár területeinek termő­földdé változtatását és azt, hogy e területeket teljesen az ember szol­gálatába állítsák. „Csak a szocializmus tud ilyen óriási építkezésbe fogni — jegyzi meg helyesen az „Unita" című olasz lap. — Bármilyen más rend­szer a magántulajdonosok ellenté­tes érdekeibe ütközött volna a ter­vezett vízművek övezetében és el­lenállásuk ereje kétségtelen, hogy kudarcba fullasztaná a tervet. A szovjet kormány a terv kidolgozá­sakor nemcsak hogy nem ütközött semmiféle ellenállásba, hanem el­lenkezőleg, az érdekelt lakosság leglelkesebb helyeslésével találko­zott." Az iiyen nagyszabású feladatok megoldása csakis olyan társa­dalomban lehetséges, amely meg­szabadult a kapitalista rabságtól, olyan társadalomban, amelynek a legfontosabb fejlődéstörvénye a dolgozók jólétének szüntelen növe­lése, szemben a kapitalista világ farkastörvényével, ahol egy marok­nyi monopolista a dolgozó tömegek szüntelen elszegényedésének, véré­nek és könnyének áráo gazdago­dik. Ezeknek a villanytelepeknek az építése — írja az „Humanite" című francia lap — „a mindent legyőző kommunizmus új tüzeit gyújtja meg a moszkvai égen, a haladó emberi­ség e messzevilágító fényű városa fölött". „Ez az építkezés — mondja az „Humanite" — ragyogó, döntő bizonyítéka annak, hogy a szocia­lizmus a termelőerők szüntelen növekedését, a békét jelenti!" igen, korunk e hatalmas építke­zései új, ragyogó bizonyítékai a szovjet állam következetes és tán­toríthatatlan békepolitikájának! A szovjet emberek, akik tevékenyen és teremtően résztvesznek országuk újjáalakításában, mélyen érdekeltek a szilárd és hosszantartó békében, hogy megvalósíthassák hazájuk to­vábbi felvirágoztatásának terveit. Nekik nincs szükségük háborúra. Mélységesen meg vannak győződve arról, hogy a két rendszer békés versengésében a szocializmus le­győzi a kapitalizmust és napjaink­ban minden út a kommunizmushoz vezet. Ezért fogadta világszerte e hatalmas építkezések hírét oly nagy érdeklődéssel, oly kitörő örömmel és büszkeséggel minden dolgozó, a Szovjetunió minden barátja. Mit építenek az amerikai impe­rialisták; mire költik a nép pénzét Angliában, Franciaországban, Olaszországban és más marshalli­zált országokban? Az amerikai im­perialisták a „vaj helyett ágyút!" hitlerista jelszótól vezéreltetve új hadigyárakat építenek, kibővítik a háborús termelést, fokozzák a fegy­kezési versenyt. Az angol, francia, olasz, belga és más népek pénzét amerikai tankok és repülőgépek vá­sárlására fecsérlik. Az amerikai im­perializmus a féktelen fegyverke­zési hajszával az új háború felé ta­szítja a világot. A Szovjetunió óriási alkotómunkája pedig a világ békéjét erősíti. Minél hatalmasabb a Szovjetunió szocialista • gazda­sága, Kína, a népi demokratikus országok és a Német Demokratikus Köztársaság gazdasága, annál tar­tósabb lesz a béke az egész vilá gon. A szovjet nép, amely a második világháborúban megvívott győzel mes harcával megmentette a vilá got a fasiszta barbárságtól, szilárd békepolitikájával és hazájának — a szocializmus támaszának és fel­legvárának — további erősítésére irányuló hősies munkájával meg­szerezte magának minden béke­szerető nép szeretetét és tiszteletét. A Szovjetunió lett a népek remény­sége, szárnyakat adoti nekik az a törekvés, hogy kövessék tanulsá­gos, forradalmi példáját Ezzel szemben az amerikai impe­rializmus, amely a kapitalista világ legreakciósabb erőit vezeti, a világ uralom kicsikarására irányuló poli­tikájával, az új háború felszítására és a haladó demokratikus erők el­nyomására irányuló politikájával, katonai betörésével Koreába és Taivan szigetére, s a koreai nép bestiális legyilkolásával egyre na­gyobb haragot és felháborodást vált ki világszerte minden becsületes emberből, a béke és a népek szabad fejlődése valamennyi harcosából. Mindez megmagyarázza, miért részesül a Szovjetuniónak a Bizton sági Tanácsban elfoglalt fennkölt ál­láspontja a néptömegeknek és a demokratikus szervezeteknek oly széleskörű támogatásában az egész világon. A szovjet képviselő nyilt és világos felszólalásai teljesen le­leplezték azt a képmutatást és hazugságot, amellyel az amerikai imperialisták csatlósaiktól támo­gatva igyekeztek leplezni a koreai nép elleni fegyveres agressziójuk igazi céljait. A néptömegek minden országban egyre erélyesebben szállnak harcba az amerikai imperializmusnak sza­badságuk. nemzeti függetlenségük és állami önállóságuk ellen elköve­tett aljas merényleteivel szemben. Napról-napra növekszik és erősö­dik a béke híveinek nemzetközi mozgalma a háború és az ameri­kaiak koreai agressziója ellen, az atomfegyver betiltását követelő mozgalom. Immár mintegy 400 mil­lió ember írta alá világszerte a stockholmi felhívást és az aláírások száma naprót napra növekszik. A béke hívei a békemozgalom fel­adatait nem korlátozzák az atom­fegyver betiltásának követelésére. Arra törekednek, hogy minél inkább kiszélesedjen a mozgalom tömeg­bázisa, minden irányban harcot in­dítanak a tartós békéért, az új háború ellen. A béke harcosai fokoz­zák az atomfegyver betiltására irá­nyuló mozgalmat, követelik min­denfajta fegyverkezés csökkentését, elítélik az új háború érdekében folyó mindennemű propagandát és köve­telik mindazok megbüntetését, akik felelősek az effajta propagandáért. E feladatok megoldása, a béke­védelmi mozgalom erőinek szünte­len megszilárdulása és szakadatlan növekedése szükségképpen az új háborús gyujtogatók gálád tervei­nek teljes összeomlásához fog ve­zetni. A világ népei fokozzák a harcot az imperialista háborús gyújtogatok ellen • • A béke híveinek mozgalma hatalmas erővé vált. Az amerikai impe­rialisták és csatlósaik által folytatott eszeveszett fegyverkezési verseny közepette az amerikai imperializmus fegyveres koreai agressziójának körülményei között, a béke hívei továbbra is szélesítik az atomfegyver feltétlen betiltására irányuló mozgalmat; követelik a fegyverkezés minden fajtájának csökkentését; követelik minden néven nevezendő agresszió be­tiltását, amely bármely országban is elősegíteni akarná a háború kirob­ban tását. Ahhoz, hogy megvédhessük a békét, el kell szigetelni a háborús gyujtogatók maroknyi csoportját, figyelmeztetni kell őket arra, hogy szigorú büntetés vár azokra, akik új háborúra bujtogatnak. A béke híveinek vissza kell utasítaniok minden propagandát, ami az új háború érdekében folyik, le kell leplezniök a bujtogatókat és nem szabad válasz nélkül hagyniok egyetlen aljas megnyilvánulásukat sem. A háborús gyuj­togatók propagandájára a béke érdekében folytatott ellenpropagandával, a háborús gyujtogatók szüntelen leleplezésével kell válaszolni. A békehívek II. világkongresszusa előtt A békehívek II. Világkongresszu­sának előkészületei új fellendülést hoznak a dolgozók, a demokraták. Franciaország valamennyi egyszerű emberének békeharcába. Szeptember ötödikén Parisban, egy nagy .nyilvános konferencián, .lean Laffitte, a Béke Hívei Világ­kongresszusa Állandó Bizottságá­nak főtitkára arra hivta fel a hallga­tóságot, hogy a békehívek megyei konferenciáira küldendő képviselők megválasztása céljából szervezze­nek nagyméretű népgyűléseket. A megyei konferenciákat ez év szep­temberében és októberében tartják meg. A szakszervezetek támogatá­sával gyűléseket fognak rendezni az üzemekben. 32 megyében már megállapították a konferencia nap­ját. Aisne megyében 120 népgyű­lést tartottak. Jean Laffitte ki­emelte az atomfegyver betiltása érdekében folyó kampány új sike­reit és közölte, hogy Seine megyé­ben 2,610.000 aláírást gyűjtöttek. Franciaország miniszterelnöké­nek a katonai szolgálati idő egy esztendőről másfél évre történő meghosszabbításáról szóló nyilat­kozata széleskörű tiltaKozó moz­galmat váltott ki az egész ország­ban. Az üzemekben aláírásokat gyűjtenek a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen. Szeptember 3-án a Vincennes-i erdőben Maurice Thorez elnökleté­vel tüntetést rendeztek az „l'Hu­manité" ünnepe alkalmából. A tün­tetésen sokezren vettek részt. A je­lenlevők lelkes tapsokkal üdvözöl­ték a Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját — Etienne Fajont, aki rövid beszédben harcra hivott az atomfegyver betiltásáért, a mindenféle fegyvernem csökken­téséért, a vietnami „szennyes há­ború" és a koreai amerikai agresz­szió megszüntetéséért. A kormány nem nyugodott bele a roanne-i békeharcosok szabad­lábra helyezésébe és a lyoni hadbí­róság felmentő ítéletének megvál­toztatását követelte. Ez az újabb igazságtalanság azonban csak erő­sítette az összes bebörtönzött haza­fiak kiszabadítását követelő moz­galmat és növelte a felháborodást Leon Figueresnek, a Franciaországi Köztársasági Ifjúsági Szövetség fő­titkárának üldözése miatt, aki fel­emelte szavát a vietnami háború ellen. A különböző szakszervezetekhez tartozó dolgozók a havi 17.500 frankos biztosított bérminimum megállapításáért vívott harcukat egybekapcsolják a béke védelméért folytatolt mozgalommal, számos akcióbizottságot létesítenek az üze­mekben. A kikötőkben folytatódik a harc az amerikai fegyverek kira­kásának meggátlására. Az Havre-i és roueni dokkmunkások Ta roueni dokkmunkások már tizenhetedszer) megtagadták az amerikai hadi­anyagok kirakását. A Roman Népköztársaság békevédelmi bizottságainak kongresszusa Szeptember 9-én nyílik meg Bu­karestben a Román Népköztársaság békevédelmi bizottságainak kon­gresszusa. A kongresszus munkájá­ban 2500 küldött és több mint 300 meghívott vendég vesz részt. A kongresszusra eljönnek továbbá a béke híveinek küldöttei a külön­böző országokból, köztük a Szovjet­unió, a népi demokratikus országok, Olaszország, Anglia, Belgium és ,más országok, valamint a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának küldöttel A kongresszus megvitatja „A nemzetközi békefront küzd a tartós békéért a háborús provokátorok el­len" című beszámolót, amelyet Constantinescu-Jassy, az Akadémia tagja tart, valamiňt Florica Mezin­cescu egyetemi tanár beszámolóját „A békemozgalom fejlődéséről a Román Népköztársaságban".

Next

/
Thumbnails
Contents