Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-05 / 204. szám, kedd

\ 1950 szeotember 5 UJSZ0 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének bratisia­vai helyicsoport ja 1950 szeptember 9-én, szombaton este 19.30 órai kez. dettel az RSD fFöldműves Raktárszövetkezet) Bosák utca 5. sz, alatti kultúrtermében h VL TÚRESTET rendez, melyre tisztelettel meghívja a kultúrtársakat és az érdeklődő közönséget f l rendezőség. A kultúrestet Egri Viktor kultúrtárs elöadasa nyitja meg. A mű­soron a CSEMADOK kultúrbrigádja jeleneteket és szavalatokat ad elő, a Csehszlovák Rádió művészei pedig orosz, olasz operaáriákkal és ma. gyar népdalfeldolgozásokkal szerepelnek. Fellép továbbá a CSISz egyik kultúrcsoportja, a bratisiavai és biskupicei (pozsonypüspöki) helyi CSEMADOK szervezetek egyesített énekkara és Cséfalvay Kató, a so­morjaí CSEMADOK-szervezet közkedvelt népdalénekesnője. Frissítők­ről a rendezőség gondoskodik. Belépődíj tetszés szerint. Bratislavában müanyag-kíállítás nyílt Bratislavában a „Duna-vásár" új kiállító helyiségében vasárnap, szep. tember 3-án S. Takáč mérnök, ipar­ügyi és kereskedelemügyi megbí­zottnak, valamint J. Bránik, a Szlo­vákiai Tervhivatal elnökének jelen­létében megnyitották a műanyag­kiállítást. A kiállítás rendezője, a Szlovákiai Fémmegmunkáló és Gépgyártó üzem. Kiállítanak ezenkívül más ipari ága­zatok is, amelyek a műanyag gyártá­sával és feldolgozásával foglalkoz­nak. B. Chrapa mérnök, a Fémmeg­munkáló és Gépgyártó üzemek szlo­vákiai körzetigazgatójának megnyitó szavai után Takáč mérnök megbízott, valamint J. Chomenský, a Szlovák Szaktanács képviselője mondtak be­szédet. A kiállítás gerincét az az aktíva képezi, amelyet a könnyű fémipar a műanyaggyártással kapcsolatban ez év tavaszán Szltócson rendezett az élmunkások, újítók, tervezők és szak­munkások jelenlétében. Ma mar a műanyagok egész sora felülmúlja kü­lönleges tulajdonságaival a fémeket, a textilanyagokat vagy más nyers­anyagokat. Ezen anyagok gyártása bevált és így egyre nagyobb mérték­ben kerülnek forgalomba a köny­nvebb, tartósabb és színezhető lehe­tőségeivel tetszetősebb anyagból ké­szült termékek. Bevitelünkben még mindig elég nagy mennyiségben sze­repel a műanyag, amelyet a jövőben hazai nyersanyaggal pótolhatunk. Kívánatos volna, hogy ezt e kiál­lítást meglátogassák élmunkásaink és újítóink, valamint mindazok, akikre az üzemekben az a feladat hárul, hogy a külföldről behozott nyersanya­got sajáttermelésű nyersanyaggal pó­tolják. Ma már nincs ipar. amely ne használna műanyagot. Miért ne pó­tolja tehát iparunk a drága vagy kül­földről behozott anyagot műanyagból készült termékekkel. Katonai brigádok járulnak hozzá Osztrava vidék felépítéséhez Szerdán, augusztus 30-ikán befejez­te feladatát az Gsztrava-vidék fiatal országépítőinek építkezésén példás teljesítményt nyújtó katonai munka­brigád. A munkabrigádok tevékenysé­gének értékelése után az építkezés vezetősége megállapította, hogy a IV. kör legjobb brigádja a mladá boleslavi tisztképző iskola, valamint trocnovl Zsizska János iglói katonai iskolájá­nak tagjaiból alakult brigád, amely 300 százalékos teljesítményt nyújtott. Ez a teljesítmény eddig a legma­gasabb, amelyet Osztrava vidékén el­értek. A brigád elnyerte a Nemzetkö­zi Diákszövetség vándorzászlaját, va­lamint Osztrava-vidék felépítése győ­zelmi zászlaját. Bierut elnök üdvözlete katonáinkhoz A napokban örömteli hír érkezett Prágába, mely szerint Bierut, a len­gyel köztársaság elnöke meglátogatta a Balti tenger lengyel partján lévő nemzetközi üdülőközpontot, ahol az üzemek legjobb élmunkásaival együtt hadseregünk tagjai is töltik szabadsá­gukat. Bierut elnök munkásainkkal és katonáinkkal szívélyesen elbeszélge­tett. Beszédében kérte, hogy tolmá­csolják üdvözletét az egész csehszlo­vák hadseregnek. A Balti-tenger part­ján a lengyel katonákkal kötött barát­ság békében és harcban is örök barát­ság marad. A két ország testvér! együttműködése a Szovjetúnió vezeté­sével a legnagyobb erőt jelenti. Közös munkával megvédik a békét. — Adjátok át szívélyes üdvözletei­met az összes katonáknak, tiszteknek és tábornokoknak mind a magam, mind az egész lengyel nép nevében,— búcsúzott Bierut elnök. A testvéri Lengyelország első férfi­ának, az első munkásának szavai mé­lyen bevésődtek katonáink szívébe és még fokozottabb építőmunkára és harcra készteti őket a béke és a hala­dás ellenségeivel szemben. A cseh­szlovák nép és a lengyel nép célja kö­zös — a szocializmus felépítése, ezért hadseregeink célja is közös: a szocia­lizmus építésének biztosítása. Hadse­regünk testvéri egyiittmunkálkodásíl­ban a lengyel hadsereggel és dicső szövetségesükkel, a szovjet hadsereg­gel, teljesíti e feladatot. A szocialista birtokgazdálkodás emeli a hektáronkénti földhozamot A szocialista birtokgazdálkodás, amelyet most az összes állami birtoko­kon bevezetnek, egyetlen módszere a gazdálkodásnak, amely biztosíthatja az álhmí birtokokon a mezőgazdasági nagytermelés állandó fejlődését. A szoc r lista birtokgazdálkodás lehetővé teszi a munkaerők és a gépek teljes mértékben való felhasználását, lehetővé teszi a tervezett feladatok teljesí­tésének pontos ellenőrzését és hozzájárul az állattenyésztés hasznosságá­nak és a hektáronkénti földhozamnak emeléséhez. A galántai állami birtokon, ahol a szocialista birtokgazdálkodást még a téli hónapokban bevezették, már ed­dig is szép eredményeket értek el. Bi­zonyítja ezt a magasabb terméshozam is. A galántai állami birtokon a rozs 42.16 q-t, a. búza 37 25 q-t fizetett hektáronként Ez tette aztán lehetővé, hogy a galántai állami birtok 52 vagón gabonafölöslegt>el gazdagította dolgo­zóink élelmiszerellátását. A szocialista birtokgazdálkodás be­vezetésével szerzet* első tapasztalatok jól beváltak az 1950/51 gazdasági év termelési tervének előkészítésénél is és hozzájárultak ahhoz, hogv a terv segítségével a termelési költségek csökkennek és az állattenyésztés hasznossága, valamint a hektárhoza­mok emelkednek. A Pasienka gazdaságon az irány­számok elfogadása után az alkalma­zottak közös értekezletén elhatároz­ták, hogy a fejőstehenek tejhozamát 50 százalékkal, a kosuti gazdaságon pedig 33 százalékkal emelik. Az átla­gos istállóban kifejt 7 litert, 9.5, söt 9.8 literre fokozzák. Tejbeszolgálta­tási kötelezettségüket az 1950-es év­re már szeptember végéig teljesítik A gabona hektáronkénti hozamát a galántai állami birtok területén 10 szá­zalékkal emelik. Ezen eredmények el­éréséhez jelentős mértékben hozzá­járul a szocialista munkaverseny el­mélyítése és az új munkacsoportok megalakítása. Eddig a kajali gazdasá­gon alakítottak meg egy állandó mun­kacsoportot, a vízkeletí gazdaságon pedig már két állandó munkacsoportot alakítottak. A többi gazdaságokon Is rövid időn belül megszervezik az ál­landó munkacsoportokat. A Styl-bútorgyár élmunkásaí közölt (V. I.) A legkülönfélébb üzemek munkásai csatlakoznak egyre na­gyobb számban az élmunkásmozga­lomhoz. A munkások maguk kérik a normáik pontos megállapítását, hogy azután 100 százalékon felüli Varga Gyula eredményekkel hirdessék építő igye­kezetüket és a dolgozók magasabb szocilaista öntudatát. Ez bizonyult be a Styl-bútorgyár kommunális üzem esetében is, ahol felemelő ün­nepség keretében kilenc élmunkást tüntettek ki. Nem kell azonban azt gondolni, hogy a többiek 1, akiket most nem ért ez a kitüntetés, hogy élmunkáslyinyvet kapjanak, ne len­nének kiváló munkások. Sőt az ő tel­jesítményük semmiben sem marad el a többieké mögött. Csupán idő kér­dése, mikor kapnak ők is élmunkás­könyvet. De hogyan lehet egy bútorgyári munkás vagy asztalos élmunkás. Er­re a felelet nem is olyan egyszerű, mint ez az üzemigazgatók szavaiból kitűnik: — Először is alapokat kellett te­remtenünk ahhoz, hogy normák sze­rint dolgozhassanak, normákat kel­lett felfektetni. Berendezkedtünk a szériagyártásra. Szekrényeket készí­tünk nagyobb tömegben. A uÄikáso- kat munkacsoportokra osztottuk. Az első csoportba tartoznak azok, akik faipari gépeknél dolgoznak és ak­kordr.iunkát végeznek. A második munkacsoport az enyvezök és csiszo­lók csoportja, amelybe 17 ember tar­tozik. A harmadikba azok tartoznak, akik a kézi műhelyekben dolgoznak és a bútorokon a különféle kézzel vé­gezhető végső munkálatokat végzik. Amíg nem észszerüsítettük a mun­kát^ nem készítettük ^elö az anyagot és általában tervek nélkül dolgoz­tunk, addig egy szekrény elkészítése kézimunkával körülbelül 16 órát tar­tott. Most egy szekrény elkészítésé­; hez csupán 10 óra szükséges, ilyen iüómeg%akaritás mellett ertheto az­után, nogy a Gyurkovics-csoport, amely a bútoron a kézimunkáiato­kat végzi és amely négy emberből áll, 145 százalékos eredmenyt ért el. MIT MONDANAK AZ ÉL­MUNKÁSOK Varga Gyula asztalos, aki 21 em­ber csoportvezetője, érdekes dolgokat mond arról, hogyan dolgoznak cso­portjanaK tagjai. — Nem volt könnyű feladat ne­künk túllépni az eddigi teljesítmé­nyelcetf mert eddig is igen szilárd normáink voltak, a bútorgyártásnál nem lehet teljesen gyári alapokra he­lyezni a termelést. Csak a gyártás egyes részeinél, ahol faipari gépek­kel dolgozunk, vagy esetleg a csiszo­lásnál, politúrozásnál lehet gyorsí­tani a munkálatokat. Itt az emberek ügyessége és gyakorlottsága, a cso­port összmunkája sokat segíthet. Cé­lunk az, hogy annak a 21 embernek, aki gondjaimra van bízva és akinek a munkálataira felügyelek, jobb meg­élhetést biztosíthassunk. Es ezt tel­jes mértékben el is értük, mert pél­dául az én heti keresetem körülbelül 1700 Kčs. fis a csoport többi tagjai is ilyenformán keresnek. Mindeneset­re nem hallgathatom el, hogy ha a kommunális üzem kellő időben adná állandóan az anyagot és nem késle­kedve, akkor nem 140 százalékos, de 185 százalékos eredményt tudnék el­érni. Amikor a szükséges faanyagot hétfő helyett pénteken kapom meg. nem tudok csodát tenni. Kollár Ferenc segédmunkás, aki 125 százalékos eredményt ért el, a fiával együtt dolgozik a műhelyben. Jelenleg 1200 koronát keres hetente, míg a normamegállapítások előtt 900—1000 korona volt a heti kere­sete. — fin a csiszológépnél dolgozom, a gép és az én összmunkám eredmé­nyeképoen alakul ki a teljesítmé­nyem. A munka már szinte automa­tikusan megy és hosszú évek begya­korlott munkáia szükséges ahhoz, hogy valamivel többet termellek és ezzel a többiek munkáját is gyorsít­sam. Molnár Ferenc 25 éves asztalos, aki 6 éve dolgozik a szakmában és jelenleg 122 százalékos eredményt ért el, igy jellemzi a munkáját: — fin az összeépítésnél dolgozom, vagyis a szekrények összeállítását végzem. Jelenleg 50 szekrényt állítoK össze három óra alatt. Régebben pe­dig 50 szekrény összeállítása másfél napig tartott. Itt látható tehát a kü­lönbség a régi és az új munkamód­szerek között. Rektorik Mária, aki 135 százalé­kos eredményt ért el és aki a politú­rozásnál dolgozik, ezeket mondja: — Három hónappal ezelőtt kezd­tük meg a versenyt, amikor kommu­nális üzemmé lettünk és amikor tu­domást szereztek arról, hogy mi is a világon vagyunk. Én két és fél éve dolgozom az asztalos szakmában és most nagyon boldog vagyok, hogy Rechtorik Mária munkámmal kiérdemeltem az élmun­kás megtisztelő címet. Csoportunk­ban nagy kedvvel dolgozom, mert mindnyájan segítjük egmást és min­denben azon igyekszünk, hogy minél tökéletesebb munkát végezzünk. MIÉRT LETT ÜJlTÓ SUBERT ASZTALOS? Krucsok elvtárs, aki a normák megállapítását végzi, az élmunkás­könyvek átadásánál beszédében egy nagyon érdekes jelenségre mutatott rá. Subert elvtárs ugyanis az akku­mulátoroknál újító javaslatával az üzemnek igen nagy megtakarításo­kat szerzett. Amikor azonban Hrnčok elvtárs megkérdezte tőle, hogy miért csak most adta be újítójavaslatát és miért nem a múltban, hiszen már rég munkása a gyárnak, akkor így felelt: — Azelőtt nem volt értelme újító­javaslatot tenni, mert a gyár ma­gánkézben volt. Most azonban, hogy kommunális üzem lettünk, a mi ér­dekünk is, hogy jobban dolgozzunk és tökéletesebben termeljünk. Ugyan­csak Hrnčok elvtárs említette meg, hogy a munkások között nem is­mernek semmiféle nacionalizmust és a magyar és szlovák munkások nagy megértéssel dolgoznak együtt. Begejezésül még meg kell emlí­tenem, hogy az üzem munkásai nem párttagok, de ennek ellenére meg­értették, mit kíván tőlük a szocialista haza és hogy ezt megértették, bizo­nyítják az élmunkáskitüntetések, amelveket a gyár munkásainak jut­tattak. Nemesabony felkészült az őszi munkákri A nagyabonyi EFSz tagjai Široký elvtársnak írt levelükben kötelezték magukat, hogy kidolgozzák a közös ősz munkák, valamint" a közös veté­si- eljárás tervét és hogy minél több földművest megnyernek a szövetke­zeti gondolatnak. A nagyabonyi szö­vetkezet teljesítette kötelezettség­vállalásait. Az egész községben 222 gazdaság van. Ebből 185 már bekapcsolódott a szövetkezeti munkába. Ma a nagy­abonyi szövetkezetnek 240 tagja van. A község határának a területe 1.813 hektár és ebből már csak 240 hektár van a szövetkezeten kívül álló földművesek kezén. Ez év augusztus végéig a nagy­abonyi szövetkezet tagjaj közös ter­vet készítettek elő, amely szer nt az öszimunkákat 884 hektáron közös munkákkal végzik el. 184 hektáron búzát vetnek 30 hektáron rozsot, 640 hektárt pedig a tavasziak alá készítenek elő és 12 hektáron már elvetették a takarmányféléket. Az őszi munkák tervében pontosan meg van állapítva, mikor és milyen idő­Pontban, traktorral-e, vagy jófcgat- ta! és hány munkaerővel végzik el a munkákat. A szövetkezet tagjai a kapások felszedésére !s tervet készí­tettek elő, de csak azokra a terüle­tekre amelyeket a szövetkezet mü­vei meg. Az egész Községi tervet szeptember 8-ikáig készítik el. A szövetkezetnek öt hektár krumpli földje van. amelyen a terv szerint a burgonyát szeptember 20-tól 30-ig szedik fel. Cukor- és takarmányrépa vetésük 2.5 hektár van. Ennek be­takarítását október 1-től 5-jg terve­zik. A 11 hektárny- kukoricát októ­ber 6-ikátói 16-ig fogják betakarí­tani. _ . i A nagyabonyi szövetkezet, hbgy az 1950/51-ik gazdasági évre a szükséges gépeket biztosítsa, a du­naszerdahelyi állam gépállomással szerződést kötött. Most is az álla­mi gépállonjás öt traktora dolgozik a nagyabonyi szövetkezet föld;ein. A tarlóhántást az egész határban száz százalékra elvégezték. Már az ősziek alá való szántást is meg­kezdték Hogy elegendő mennyisé­gű zöldtakarmányt b zt 0sítsanak ál­latállományuk számára 12 hektár­nyi területen tarlótaKarmányokat és további 12 hektáron •lednekes rozsot vetettek. A jövő hét elején, amint befejezik az új szövetkezeti istálló építését és megjavítják a község nagyobb istál­lóit, a szövetkezeti állatállományt rögtön közös stállókba helyezik el. A l'övö évben 'a nagyabonyi EFSz már 250 darab szarvasmarhával ren­delkezik, amelyek ellátásáról külön munkacsoport fog gondoskodni. Ma a közös istállókban még csak 35 te­hén van. Egy etető és fejő 12 tehén­ről gondoskodik.- Hasonlóképen fog­ják megszervezni a sertések, lovak és a baromfiak ellátását is. A földek tagosításánál, amelyet Nagyabonyban rögtön az aratás után végrehajtottak a szövetkezet a mezsgyék és a fölösleges dülö­útak eltávilításával, több mint 60 hektár szántóterületet nyert. Hiba azonban, hogy bár az őszi munkák tervét elkészítették, még nem biztosítottak elegendő- mennyi­ségű műtrágyát és vetőmagot. A dunaszerdahelyi Földműves Raktár­szövetkezetnek nagyobb figyelmet kellene szentelnie az EFSz-eknek, főleg a második és harmad k típu­súaknak és szerződést kellene köt­nie ezekkel a szövetkezetekkel a műtrágya és vetőmag ellátásról, mint ahogy azt például a szomszéd galántai Földműves Raktárszövetke­zet teszi. Az U J SZO szabadságodra is elk sár! Minden előfizetőnknek szabadsága tartama alatt biz­'osítani óhajtjuk újságját. Négy nappal a nyaralás megkezdése előtt szívesked­jenek az új címeket (az eddigi cím és előfizetői szám 'eltüntetésével) kiadóhivatalunknak beküldeni. A nyaralási idő alatt minden példányonként vásárló olvasóink kívánságára is nyaralási ideje alatt a kívánt rímre lapunkat megküldjük. Az Uj Szó kiadóhivatala. /

Next

/
Thumbnails
Contents