Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-03 / 203. szám, vasárnap

» TARTÓS REKEERT. NEPI DEMOKRACIA ERT! 1950 szeptember 3. * 35. (95.) POLITIKAI JEGYZETEK I 1. MacArthur őszinteségi rohama MacArthur tábornok a napokban kifecsegte Truman amerikai elnök és az őt támogató Wall Street-beli pénzmágnások féltve őrzött terveit. A „Külföldi Háborúk Veterán­jai" nevű amerikai szervezet 51-ik kongresszusához intézett üzenetéten MacArthur teljes részletességgel kifejtette a Csendes-óceán straté­giai jelentőségét, amely nézete sze­rint egyszerűen „Amerika tava". Különösen kiemelte a nyugati part mentén fekvő szigetek fontosságát, ame'yek birtokában az amerikaiak „légierejük segítségével valamennyi ázsiai kikötő urai lehetnek' majd Vladivosztoktól Singaporeig". Ezzel kapcsolatban a tábornok 'meghatározta az amerikaiak hódító céljait Taivan szigetén. Egyetlen tollvonással megsemmisítette az Egyesült Államok kormányának részvételével hozott kairói és pots­dami nyilatkozatot, amely Taivan szigetét, mint Kína területének egy részét ismerte el. „Katonás nvilt­sággal" kijelentette, hogy az Egye­sült Államok elveszik Taivant Kí­nától tekintve, hogy ezt a szigetet „a támadó hadműveletek céljaira ideális fekvésű elsüilyeszthetetlen repülőgépanyahajóvá és tenger­alattjáró támaszponttá lehet kiépí­teni". i Röviden, MacArthur leleplezte Trumant, mint aki a legelszántabb hazudozó, mert hiszen fáradhatat­lanul azt erősítgeti, hogy Taivant „az amerikaiak az igazságosság és a demokrácia nevében védelmezik". MacArthur, aki az amerikai politika kivitelezője Távolkeleten, jobban ismeri e politika valódi céljait, mint bárki más. Taivanra azért van szüksége az amerikai imperializ­musnak, hogy megteremtse hatal­mát Délkelet-Ázsiában. De Truman mindennél jobban retteg ennek be­ismerésétől. Már néhányszor kérte a tábornokot, hogy ne fecsegjen. Ez alkalommal azonban Truman kénytelen volt nyilvánosan „meg­cáfolni" MacArthurt, sőt követelte tőle üzenetének visszavonását. Ámde a szó elrepül, az írás meg­marad: az egész vi'.ág újabb bizo­nyítékot nyert az amerikaiak távol­keleti hódító politikájáról, — maga MacArthur írásban tett vallomását! Most MacArthurnak ennyire nvilt beismerése után mindenki előtt nyilvánvaló, hogy miért kell Korea a'Wall Streetnek, miért van szük­ség a koreai falvak és városok bru­tális bombázására, nők és gyerme­kek gyilkolására. MacArthur üze­nete — nyilt felbújtás a keleti né­pek nemzeti felszabadító mozgalmá­nak még kegvetlenebb és véresebb elfojtására. Kelet népei azonban le­vonják ebből a maguk számára a megfelelő következtetést. 2. Gyilkosok a &BC és a Vatikán védelme alatt Amikor a világ demokratikus társadalma tuddmást szerzett Ju­lién Lahaut elvtárs aljas meggyil­kolásáról, tökéletesen tisztában volt azzal, hogy e gyilkosság szervezői a háborús uszítók, s hogy ez a burzsoá és a jobboldali szocialista sajtó felbújtásának eredményeként vált lehetővé. A sokmilliós béke­tábornak semmi kétsége sem volt afelől, hogy a gyilkosok kezét ugyanazok az erők irányították, amelyek a Togliatti és Tokuda elv­társak elleni merényletet szervez­ték, ugyanazok, akiknek parancsára meggyilkolták az indonéziai Kom­munista Párt vezetőit, valamint Calvo és Scelli elvtársakat, az Argentin Kommunista Párt vezető­embereit, ugyanazok, akiknek utasí­tására börtönbe vetették az Egye­sült Államok Kommunista pártjá­nak főtitkárát, Dennis elvtársat, Nyugat-Németországban és Japán­ban viszont szabadonbocsátották a háborús bűnösöket. Azoknak a bűn­tetteknek véres listáján, amelyeket ezek az erők szerveznek és hajta­nak végre, ott van a görög haza­fiak ezreinek halálra kínzása a ha­láltáborokban, a maláji dzsunge­lekbén folyó „embervadászat", ott vannak a koreai városok és falvak ellen elkövetett gálád légitámadá­sok. Az a magatartás, amelyet La­haut .elvtárs meggyilkoltatása után a BBC — a londoni rádió, a jobb­oldali sajtó és a Vatikán hivatalos sajtóorgánuma, az „Osservatore Romano" tanúsított, végleg lelep­lezi az egész világ előtt Lahaut elvtárs meggyilkolásának imperia­lista felbújtóit. A BBC például Lahaut elvtárs gyilkosát úgy vette védelmébe, hogy a belga kommunisták ellen rágalmakat koholt. Ez a piszkos majmolója az amerikai háborús uszítóknak, olyanformán próbálja „igazolni" Julién Lahaut gyilko­sait, hogy alant&s elmefuttatást kezdett: „mi történt volna, ha a belga munkástömegek kezükbe ra­gadták volna a hatalmat". Az „Osservatore Romano" okfejtés" oda lyukadt ki, hogy amikor Lipót király fia a belga parlamentben le­tette az esküt, Julién Lahaut kiadta a jelszót: „Éljen a köztársasági", nz „Osservatore Romano" úgy véli, hogy „ez a politikai bűntett... a türelmetlenség, a gyűlölet és az erősza-k eredménye". Felmerül a kérdő*. kinek a részéről? Az „Os­servatore Romano" véleménye sze­rint természetesen a belga munkás­osztály részéről, amely erélyesen tiltakozott az áruló király ellen. Lahaut elvtárs aljas meggyilkolása e szennylap vélekedése szerint holmi „önvédelmi lépésnek" tekin­tendő. Igy egyesült a fasiszta gyilkosok védelmében a londoni rádió a ró­mai pápával. Azonban nem.vezet-^ hetik félre a béke és a szabadság harcosait, akik követelik a bűnösök szigorú megbüntetését. 3. Munkáspárti vezérek szövetkezése i a Tito-klikkel Az angol munkáspárt végrehajtó bizottsága elfogadta a Tito-klikk meghívását egy küldöttségnek Jugo­szláviába teendő látogatására. A következő „kiérdemült szocialisták" utaznak Belgrádba. Sam Watson, a munkáspárt elnöke, Morgan Phillips, a párt főtitkára, (ugyanaz, aki azt állítja, hogy a Marshall-terv „a szo­cializmus eszköze"!) és Arnshow a párt végrehajtóbizottságanak tagja. . Ez a látogatas kiegesziti az an­gol kormány felelős személyiségei­nek Jugoszláviában tett vizitjeit. Mint ismeretes, nemrég volt Tito vendége Noel-Baker angol minisz­ter és Davis, Bevin helyettese. A londoni lapok nem titkolták, hogy a tárgyalások során a „Belgrád— Athén"-tengely megerősítéséről és Tito és De Gasperi szövetségéről volt szó. Tehát a Belgrádban csa­pott egyre hangosabb diplomáciai hűhónak az a célja, hogy megszilár­dítsa Tito külpolitikai pozícióit es egyesítse a földközitengeri medence összes reakciós erőit. Van azonban a munkáspárti dele­gáció belgrádi látogatásának más célja is. Morgan Phillips és a töb­biek azért utaznak oda, mert ök fogják tanúsítani, hogy a Tito-klikk „a szocializmust építi". Zilliacus, a leleplezett kém és a többi ügynö­kök és felderítők segítségével végre­hajtott bűvészmutatványok nyil­vánvalóan csődöt mondottak. Most a Koreába csapatokat küldő angol „szocialisták" a Wall Street oda­adó hívei, Tito és Rankovics „sike­reit" fogják világgá kürtölni, akik Jugoszláviát középkori börtönné "tették. A munkáspárti delegáció, amint várható volt, Churchill részéről lel­kes helyeslésre talált. Ha valaki, úgy Churchill jól tudja, ki is az a Tito és bandája. A „Daily Teleg­raph and Morning Post" című kon­zervatív lap szerkesztőségi cikké­ban azt írja, hogy „az angol szocia­listák látogatása a diktátorhoz, aki börtönbe vetette és. száműzte szo­ciáldemokrata elvtársaikat, azt bi­zonyítja, hogy a politika nem ismer előítéletet. ^Ez az álláspont dicsé­retet érdemel." Végül a lap „sokat jelentően" kérdezi: „Vájjon Morgan Phillips kollégáival Belgrádból visszatérő­ben nem tehetne udvariassági láto­gatást Madridba is? A felelet nyilvánvaló. Ha Morgan Phillips ma a fasiszta Titóvál szűri össze a levet, úgy holnap ugyanezt megteszi a fasiszta Francóval. Ilyen a jobboldali szociáldemok­rata árulók lélektana, s ezt a kon­zervatív lap pontosan eltalálta. 4. Hogyan ijedtek meg az angol reakciósok egy futball-labdától? Közönséges, gömbölyű, bőrből készült futball-labda. A labdán fel­írás: angol sportolók üdvözlete a lengyel sportolóknak — sportbarát­ságuk jeléül, S íme, ehhez a labdá­hoz a következő történet fűződik. Ezt a labdát Beer angol sport­ember vitte Lengyelországba. Az angol lapok ezzel kapcsolatban ve­szett lármát csaptak. Ha Beer Len­gyelországba megy, ez nem jelent­het egyebet, minthogy Beer kommu­nista. Következőleg — kqmmunista csaľádból származik, tehát a' papája (az öreg Beer) szintén kommu­nista. S ha ez így van, hogyan is dolgozhat tovább mint építészmér­nök a bristoli városi tanácsban? Az idősebbik Beert ezek a követ­keztetések, s a velük kapcsolatban kilátásba helyezett krónikus munka­nélküliség annyira kihozta sodrá­ból, hogy kész volt fia után utazni, hogy visszahozza az apai házba. Akadt egy újság („Daily Mail"), amely pénzt ígért az építészmérnök­nek, ha utoléri fiát, de csak egy fel­tétellel: ha nemcsak fiát, de... a futball-labdát is visszahozza. Nem valami nagy bátorsággal rendelkezik az angol burzsoázia, ha még egy futball-labdától is fél, s nem lehet va'ami találékony, ha egy futball-labdát tesz meg anti­kommuiiista programmja „parádés számának". Ugy látszik, a Citynek már nincs sok „hathatós antikommunista érve" tartalékban. JAN MAREK a Saorjp,t unitiból a fst'hsslnrtíh parte sť*ff A Szovjetunióban járt csehszlo­vák parasztküldöttség résztvevői, akik nemrégen tértek haza, gyűlé­sek, vitaestek, beszélgetések szé­leskörű kampányára készülnek, ami egészen jövő év februárjáig fog tartani. A delegátusok mesélni akar­nak a világ leghatadóbb szovjet szocialista gazdaságának kiemel­kedő eredményeiről és a kolhozisták boldog életéről, felhasználva ehhez jegyzeteiket, naplóikat és a szovjet falukban tett számos látogatás al­kalmával készített felvételeiket. A közeljövőben kiadják a delegáció több tagjának beszámolóját az uta­zásról, azonkívül megjelenik egy fényképafbum és egy riportfilm is készül. A kampánynak hozzá kell járul­nia a szovjet tapasztalatok fel­használásához az egyes mezőgazda­sági szövetkezetekben és mindenek­előtt abban a 2000 szövetkezetben, ahol már felszántották a mezsgyét és megvalósították az átmenetet a föld társas megműveléséhez nagy területeken. A jugoszSáv parasztság harcol a Tito-klikk fasiszta rendszere ellen Jugoszláv közlés szerint Jugo­szlávia dolgozó parasztjai egyre határozottabban lépnek fel a nép­ellenes Tito-rezsim s a belgrádi ve­zetők által szervezett garázdálko­dások, az erőszak és rablás ellen. A mult év őszén és ez év tava­szán a jugoszláv parasztság, a titóista sajtó beismerése szerint, megtagadta a föld bevetését és megmunkálatlanul hagyta a föld több mint 40 százalékát, ugyanúgy most is: a parasztok sok helyen megtagadják a gabona beszolgálta­tását a fasiszta hatóságoknak. Szer­biában — az ország legfőbb ga­bonatermő vidékén — augusztus elejéig a titóista hatalmi szervek a „tervben" előírt gabonamennyiség­nek alig 30 százalékát tudták „be­gyűjteni", noha ezidén a gabona­őrlés a karhatalmi szervek ellenőr­zése alatt folyt le és a gabonát a cséplőgépektől egvenesen az állami raktárakba szállították. Macedóniában a betakarítás ide­jén a parasztok tömegesen léptek ki a titóisták által erőszakkal létre­hozott mezőgazdasági szövetkeze­tekből („Zadruga"), amelvekben ku­lák elemek irányítják az ügyeket. Félve ezeknek a „szövetkezetek­nek" a csődjétől, a hatóságok meg­torlásokat alkalmaztak, büntető el­járást indítottak a dolgozó parasz­tok ellen és ennek ~ eredménve­képpen 50 parasztot halálra ítél­tek. Ám a Tito-klikk terrorja nem képes elnyomni a jugoszláv parasz­tok növekvő elégedetlenségét és megszüntetni a parasztok tömeges kilépését a kulák szövetkezetekből. Egyedül a szerbiai „Vörös csillag" TARTÓS BÉKÉÉRT. NÉPI DEMOKRÁCIAÉRT! Politikát hetilaD. Laokiadótulaídonos: Szabadsás Laokiadóvállalat. A maevarnvelvü kiadásért felelős: Golács Ernő. Szerkesztősét;: Budapest. VI. Dalszínház-u. 1. II. feljáró, félemelet. Kiadóhivatal: Budapest. VIII.. Blaha Luiza-tér 3. Tel.: Esrvéni előfizetés: 143—012. 143—017. Üzemi előfizetés: 13S—121. 137-816. 138-621 Nvomatott a Szikra La n n vo mri a körforeóséoein. Budapest VIII.. Rökk Szilárd-u. 4. Felelős nyomdavezető: Povárnv Jen6 nevű szövetkezetben a rabló gabona­begyűjtés kapcsán több mint 75 paraszt jelentette be kilépését a szövetkezetből, Boszniában és Hercegovinában szintén tömegesen lépnek ki a parasztok a „.szö­vetkezetekből". A nyomorúságban és a titóista hatalmi szervek elnyomása alatt sínylődő parasztok számos szerbiai faluban, például a belgrádi kerület­ben is, tiltakozásul rendre felgyújt­ják a falusi tanácsok épületeit és a hozzájuk tártozó gabona raktárakat A jugoszláv vezetők és fasiszta saj­tójuk nem titkolhatja el a parasz­tok nyílt fellépésének tényét az áruló Tito—Rankovics-klikk ellen. A Zágráb-környéki Glina faluban Rankovics rendőrsége nemrég kö­rülbelül 200 parasztot tartóztatott le, akik ellenállást tanúsítottak azokkal a titóista hatóságokkal szemben, amelyek erőszakkal szed­ték el a parasztoktól az új termést /S lik irásfjyüjiés a stockholmi felhívásra ft s USA-ban A „Daily Worker" című újság közlése szerint a newyorki szak­szervezeti konferencia békevédelmi bizottsága bejelentette, hogy a stockholmi felhívást több mint 500.000 newyorki lakos írta alá. Ehhez az utolsó hat nap alatt még körülbelül 20.000 aláírást gyűjtöt­tek. A békemozgalom növekedésé­vel kapcsolatban a reakciósok a megfélemlítés különböző eszközei­vel próbálják távoltartaríi az ame­rikaiakat e mozgalomban való rész­vételtől. Igv a tengerészek nemzeti szakszervezetének elnöke, Carren, kizárással fenyegette a szakszerve­zet 4000 tagját, akik a stockholmi felhívást aláírták. De a fenyegetés hatás nélkül maradt s a következő napon még további 367 szakszer­vezeti tag írta alá a felhívást Togliatti elvtárs autóbaleset következtében megsebesült Az Ivrea Aosta-i úton (Píemont tartomány) Togliatti elvtárs autó­szerencsétlenség következtében sé­rülést szenvedett. Azonnal beszállí­tották az ivreai kórházba. Az orvo­sok véleménye szerint Togliatti elv­társ egészségi állapota nem veszé­lyes, de hosszabb orvosi felügye­letre van szüksége. Az összes demokratikus szerveze­tektől és Olaszország különböző politikai vezetőitől ezrével érkeznek táviratok Togliatti elvtárshoz, ame­lyekben gyors felgyógyulást kíván­nak neki. A LENGYEL MUNKÁSOSZTÁLY ŐRZI DICSŐ HARCOSAINAK EMLÉKÉT Augusztus 20-án Varsóban ünne­pélyesen leleplezték három igaz és férfias kommunista harcos, Hiebner, Knewszkij és Rutkowszkfj emlékmű­vét. Huszonöt évvel ezelőtt a rend­őrségi provokátorokkal folytatott hősi harcban ölték meg őket a var­sói citadella falai alatt. Az emlékmű leleplezésén részt vett sokezer varsói munkás és egész Lengyelországból számos küldöttség. Az emlékmű leleplezése alkalmá­val Lengyelország dolgozó tömegei tüntetést rendeztek az imperializ­mus és a reakció ellen, Lahaut elv­társ aljas merénylői ellen, az ame­rikai tömeggyilkosok ellen, akik asszonvokat és gyermekeket öldös­nek Koreában.

Next

/
Thumbnails
Contents