Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-29 / 225. szám, péntek

1950 szeptember 29 wsm V. Široký elvtárs elvi jelentőségű beszéde az ENSz közgyűlésén Államunk politikáját a béke. a Bemnek közötti megértés szilárd akarata jellemzi Amikor a csehszlovák delegáció; nevében szólásra emelkedem, engedjék meg, hogy annak a reményemnek aujak kifejezést, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése módot talál arra, hogy a vitás kérdéseik megoldódjanak, amelyek ma tűzfészkei a feszült nemzetközi helyzetnek és megadja az alapot a békés és igazságos elintézéshez a demokratikus és tartós béke érdekében. A mi delegációnk ezzel a reménnyel jött ide, mert olyan állam külpolitikáját képviseli, amely elutasítja az eröszakot, mint a nemzeti politika eszközét a nemzetközi kapcsolatokban. Abból indul ki, hogy az állami berendezés gazdasági és szociális struktúrájának különbözősége nem kell, hogy akadályul szolgáljon a nemzetközi együttműködésben demokratikus kapcsolatok alapján. A mi külpolitikánk arra törekszik, hogy minden békeszerető nemzet- . tel és állammal együttmunkálkodjék az állami szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása mellett. A Csehszlovák Állam politikája át van hatva ától a szilárd akarattól, hogy j népe számára boldog és örömteli | életfeltételeket teremtsen. Ezért vágyódunk a béke után, a nemzetek közötti megértés után. A Csehszlovák Köztársaság azon a véleményen van, hogy az ENSz-nek módja van odahatni, hogy a nagyhatalmak között a békés együttmunkálkodás előfeltételei létrejöjjenek, ami kulcspontja minden vitás nemzetközi kérdés sikeres elintézésének és a béke hathatós védelmének. Ezért kell fokozott mértékben értékelni a Szovjetúnió kormányánalt javaslatát, amelyet az ENSz közgyűlése előtt Visinszkij külügyminiszter ismertetett, „hogy az Északamerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetúnió egységesítsék béketörekvéseiket és egymással a béke megerősítése érdekében kössenek megegyezést". Az ilyen lépés, amelyet a világ valamennyi nemzete örömmel fogadna, lehetővé tenné azon feltételek kialakítását, amelyek kiltüszöbölnék a világbéke veszélyeztetésének okait. A Szovjetúnió kormányának az ENSz közgyűlésén tett nyilatkozata további komoly és konkrét javaslat a béke védelmére. Mag kell akadályozni a lámádé háború ideotägiš^a ? tejesítését Mindenekelőtt vonatkozik ez a háborús propaganda tilalmára. Ismeretes, hogy az ENSz második közgyűlése még 1947-ben a Szovjetúnió kormányának szorgalmazására nagyjelentőségű határozatot fogadott el, amely eltiltja a háborús propagandát, felszólítva a kormányokat, hogy támogassák a nemzetek közötti baráti kapcsolatok elmélyülését. Ám nem kell hosszadalmasan igazolni, mily jelentőségteljes lépés volna a háborús feszültség csökkentésére a háborús propaganda tilalma és ennek az alapelvnek szigorú betartása. Az ENSz-nek mindent el kellene követnie, hogy megakadályozza az új háborús propagandát, az emberek tömeges lemészárlására irányuló propagandát, a támadó háború ideológiájának terjesztését és a nemzetek, államok gyűlöletre való uszítását. A tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, amelyek az ENSz tekintélyére támaszkodnak, hálás szerep adódik, hogy államaikban a háborús propaganda nemzetközi tilalmát országaikban jogi és politikai szempontból alátámasszák és a há'jorűs uszítókat szigorú felelősségre vonják. A csehszlovák delegáció békeszerető államot képvisel, amelyben elképzelhetetlen a háborús uszítás és büntetendő cselekmény. Mély meggyőződésem, hogy minden tagállam közvéleménye, valamennyi nemzet összessége ilyen lépést megelégedéssel fogadna és aktíve segítené az ENSz-t a háborús propaganda tilalmának betartásában. A legnagyobb megkönnyebülés érzésével fogadná a világ közvéleménye az atomfegyver haszná'atának feltétlen ťlalmát, annak pontos és szigorú betartása érdekében szigorú nemzetközi ellenőrzés rendszeresítését, háborús bűnössé nyilvánítását annak a kormánynak, amely elsőnek nyúlna az atomfegyverhez., Ismeretes, hogy milyen elemi erővel nyilatkozott meg a békevédök mozgalma éppen ebben a kérdésben. Mostanáig több mint 400 m'lliő ember a világ minden részéből, a legkülönfélébb nemzetek, fajok különféle politikai és világnézetű emberek, te'jesen különböző szociális viszonyok között élő emberek írták alá a stockholmi határozat felhívását, amely az atomfegyver haszná'atának ti'almát követeli, követeli háborús bűnösnek nyilvánítását annak * kormánynak, amely azt elsőnek használja. Az egész emberiség élete és boldogsága nevében és az emberiség további nemzedékeinek boldogsága ne. vében hangzott el a követelés, hogy a modern tudománynak ezt a hatalmas találmányát ne lehessen tömeges embergyilkosságra, a halál és a rom'ás edd

rg soha nem látott arányaiban vr.lá terjesztésére, hanem egyesegyedül békés építő munkára felhasználni. Feltételezhető, hogy a -múltban az atomfegyver tilalmára és szigorú nemzetközi ellenőrzésére irányuló intézkedés egy nagyhatalomnak az atomenergia monopóliumát illető illúziója volt. Am ezzel az illúzióval szemben állnak ma a tények. Az atomenergia nem egyetlenegy nagyhatalom monopóliuma. Éppen ezért egyenlő, oszthatatlan az érdekeltsége a világ minden népének, hogy az atomfegyver, re vonatkozó tilalom megvalósuljon. Nagy felelősség terheli ezért az ENSz közgyűlését A csehszlovák de'egáció úgy véli, hogy nem szabad a jóakaratú emberek százmillióit reményüktől megfosztani Határozottan hozzá kell járulni ahhoz, hogv az emberiség megszabaduljon az atomháború szörnyűségeinek félelmétől. egyes országok békés életlehetőségéből és békeversengéséből indul ki, hanem a különféle gazdasági, társadalmi rendszerű országok közötti háborús összeütközés kikerülhetetlenségéből és éppen ezért az együttmunkálkodás helyett különféle támadó természetű paktumokat szerveznek, a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok elleni úgynevezett keresztes hadjáratot. A mai feszültségnek szülooka abban a pol likában van. amelyből kiutat a Szovjetúnió javaslata nyújt, amely az öt nagyhatalom együttmunkálkodására és a béke védelmére irányuló hathatós intézkedédések elfogadására törekszik. Engedjék meg, hogy ezen alapvető szempontból néhánv kritikai megjegyzést tegyek az amerikai delegáció álláspontjáról és javaslatáról. A üáspontsiiik a Kínai Népi Köztársaság képviseletének kérdésében A fegyverkezés csökkentése hozzájárulna a békés rendezéshez Végezetül itt van az a javaslat, hogy a nagyhatalmak — az USA, Nagy Británnia. Franciaország, Kína és a Szovjetúnió — csökkentsék fegyveres erőiket az 1950 esztendőben egyharmadával és a fegyveres erők további csökkentesét a közgyűlés egyik legközelebbi ülésén határozzák el. Bizonyára nem lehet hathatósabb módszer a háborús feszültség csökkentésére, mint az öt nagyhatalom fegyveres erejének csökkentése, amelyeknek katonai és gazdasági hatóereje végeredményben döntő kihatással van a háború és béke kérdésére és amelyeknek példája automatikusan kedvező hatass*' volna a többi tagállam katonai költségvetésének, fegyveres erejének azonnali csökkentési lehe. tősc'géfe. Maga az a tény, hogy a nagyhata'mak az ENSz történelmi döntésének alapján hozzálátnának fegyveres erejük csökkentéséhez, komoly csapást mérne a propagandistákra, az új háború uszítóira, hozzájárulna a nemzetközi kérdésekben felmerült ellentétek békés rendezése feltételeinek kialakításához Fcl'étel ".hető. hogy az ilyen lépés kedvező hatását éreztetné főleg azoknak az ál'amoknak közvéleményében, amelyeknek kalorai költségvetése hihetetlenül mr-ga? és ahol a fegyverkezés és a háborús előkészületekből szár. mazó minden teher a dolgozó tömegek vállaira nehezedik. Hogy milyen arányokat értek el ezek a háborús előkészületek, azt az USA és a többi Atlanti Paktumhoz .tartozó á'lamok katonai költségvetései bizonyítják. E politikának kifejezője egyben a megszálló csapatok számának növelése a világ különféle részein, valamint a Nyugat-Németország remilitarizációjára vonatkozó nyilt tervezgetés, amely a támadó jellegű nyugatnémetországi fasiszta-hadsereg szervezését hitleii nácista tábornokokra, háborús bűnösök kezére bízza. Nem lehet azt az érvet elfogadni, hogy először a bizalom légkörét kell kialakítani és csak aztán- lehet beszélni a demilitarizálásról. Mi úgy véljük, hogy fordítva kell a dolgokat megoldani. A lefegyverzéshez hozzálátni, egyúttal a bizalom légkörének kialakítását is jelenti. Ebben az életbevágó kérdésben is nagv történelmi felelősség terheli az ENSz közgyűlését. Arnint a Szovietúnió kormánya nyilatkozatának javaslataiból kitűn'k, e javaslatok a béke megvédése érdekében konkrét és megvalósítható intézkedések, amelyek a szocialista nagyhatalom következetes békepolitikájának eredményei. E javaslatok a különféle társadalmi, gazdasági öszszetételű államok békés együttmunkálkodásának elvéből és ez országok békéért folytatott versengéséből indulnak ki. Ezzel szemben egyes más nagyhatalmak külpolitikája nem az Elsősorban itt van a Kínai Népi Köztársaság képviseleti kérdése az ENSz-ben és annak szerveiben.' Ebben a kérdésben az amerikai delegáció tagadó álláspontra helyezkedik, amely cllentétbén áll a többi nagyhatalom állásfoglalásával. Csak természetes, hogy itt hiányoznak a praktikus és politikai érvek annak az álláspontnak tagadásához, hogy egv 500 milliós népet törvényes képviselet illeti meg az ENSz-ben és szerveiben. Különösen kárôsnak kell ítélni azokat a hangokat, amelyek a Kínai Népköztársaság képviseletét összekapcsolták Kína belpolitikai rendszerével. Telies mértékben egyetérteni lehet az indiai delegáció vezetőjének állásfoglalásával, aki egyfelől bebizonyította, hogy a ^ kínai központi kormánv a kínai népj nek egyedüli törvényes kormánya és ' ugyancsak helyesen állapította meg, hogy a rendszer politikai jellegének kérdése minden nemzet belpolitikai ügye és annak semmi köze sincs az ENSz képviseleti kérdésével. Hisz ha abból az elvből kellene kiindulnuhk, hogy vájjon tetszik vagy nem tetszik-e nekünk az egyes tagállamok belső berendezése vagy rendszere, akkor a vita aligha járulna hozzákölcsönös megértéshez és egyetértéshez az ENSz keretén belül. Éppen ellenkezőleg. Ez az ENSz-ben az együttmunkálkodás aláásásáh'oz vezetne, már pedig az ENSz az államok — a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű és politikai rezsimmel rendelkező államok — együttmunkálködásának gondolatára van felépítve. Nekem példának okáért személy szerint nem tetszik az ausztráliai gazdasági rendszer, sem az ország politikai rendszere. Am ez természetesen nem vezet engem ahhoz a gondolathoz, hogy Ausztráliának nem lehet képviselője itt közöttünk az ENSz-ben. A Kínai Népköztársaság képviselőinek meghívása az ENSz ötödik közgyűlésére nagyon megerősítené a tárgyalások komolyságát és jelentős mértékben emelné az ENSz tekintélyét egyáltalában. Nem normális állapot az és csökkenti az ENSz jelentőségét és súlyát is. ha munkájából kizárjuk Ázsia döntő nagyhatalmát, a v.lág legnépesebb országát. A Kínai Népköztársaság törvényes képviselőinek meghívása az ENSz-be komoly és gyakorlati lépést jelentene az öt nagyhatalom együttmunkálkodásának megszilárdításában amely egyben a Biztonsági Tanács törvényes működésének és az ENSz hathatós békepolitikájának is alapja. Éppen ezért elvárható, hogv az ötödik közgyűlés megtalálja még a módját annak, miként vessen véget a mai tarthatatlan és jogtalan állapotnak és méghívja a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőiét a békéért folytatott együttmunkálkodásra. Acheson úr, az amerikai delegáció javaslatát négy pontban fogalmazta meg. Ezekben a Biztonsági Tanács jogkörének tényleges megdöntését követeli, márpedig e szerv az ENSz főszerve. Továbbá követeli egy béke és biztonsági bizottság létrehozását, amelynek joga lenne az ellenőrzés »a világ bármely részében« és speciális katonai egysegek létesítése a tagá'lamokban az ENSz katonai tanácsadójának egyidejű megnevezésével. Ezeket a javaslatokat nem lehet vizsgálat tárgyává tenni a nélkül, hogy összefüggésbe ne hoznók az Egyesült Államok más politikájával, amely a hidegháborúval az egyenes agresszióhoz folyamodott és amelyet oly hűen jel'emez az USA alelnökének, A Barkleynek ez év május 21-én tett nyilatkozata. »Az Észak-Amerika' Egyesült Államoknak, mielőtt a hidegháború befejezést nyerne, több országot kell megszállnia. Ez a lépés szükséges lehet, mert az egész világon fenn kell tartanunk katonai erőket.« íme látható, az a'elnök úr nyíltan háborús, világuralomra törő célokról beszél, sőt egyben az USA tervezett agressziós tetteiről is. Ilyen agresszív tettek a Koiea és Formóza ellen kezdett támadás. Igen, valóban agresszióról van szó. A koreai népet az USA megtámadta.. E tettre az Egyesült Államok imperialista és militarista körei feíhasz. nálták az Egyesült Nemzetek Szervezetének nevét és zászlaját a Biztonsági Tanács utólagos és jogellenes határozatára támaszkodva. Ugyanakkor a Szovjetúnió többször ismételt javaslatait, amelyek a koreai kérdés békés elintézésére — a Kínai Népköztársaság képviselőinek részvételével, a koreai nép képviselőinek bevonásával — irányultak, mind a mai napig az Egyesült Államok részéről következetesen lehetetlenné tette. A koreai nemzetnek igenis joga van ahhoz, hogy önállóan és szuverénen döntsön életéről. Elidegeníthetetlen joga, hogy saját kívánsága szerint Intézze el állama egységes és demokratikus igazgatásának kérdését. A koreai nép önrendelkezési jogának tiszteletbentartása, a koreai városok és falvak bombázásának beszüntetése, a megszálló és intervenciós katonai egységek visszavonása Koreából: ez az igazságos és demokratikus út a kérdés megoldásához. Itt van azután a Kínai Népköztársaság elleni agresszió aktusa a Tajvanban történt idegen katonai egységek kihajózásáva'.. Ügy vélem, hogy az ENSz közgyűlésének joga van föltenni a kérdést, hogy az ENSz chartájának melyik szakasza értelmében szállták meg az amerikai erők ezt a földrészt, amely a történelmi jog szerint, valamint az ünnepélyes kairói 1943 december 1-én kötött nyilatkozat szerint a kínai állam elszakíthatatlan része. Ha a közgyűlés biztosíttatik arrríl, hogy »az Észak-Amerikai Egyesült Államokat Tajvan kérdésében nem vezetik területi érdekek és nincsenek céljai különleges pozició vagy privilégium létrehozására®, akkor itt előtérbe kerül az a kérdés, egyáltalában mit keresnek az amerikai katonai egységek Tajvanban, amely a kínai állam felségterületének elszakíthatatlan része. Most az agresszív tett után valami olyasmit kívánnak, ami Tajvan részére különleges helyzetet biztosítana. Világos, hogy Korea esetéhez hasonlóan olyan kísérlet történik itt, hogy ezt a támadó tettet legalább utólagosan a nemzetközi legalitás fügefalevelével takarják be. Tajvan részére különleges helyzetet biztosítani törvényellenes aktus lenne és egy idegen állam belpolitikájába való durva bésvatkozást jelentene, ami ellentétben áil a chartával. Olyan helyzet kialakítására, amely összhangban állna a nemzetközi joggal és a demokratikus elvekkel, csak egy szükséges, a megszálló csapatok kivonása Tajvanból. Az itt előadott ténvek megvilágításában világossá vált, hogy mire irányul az amerikai delegáció javaslala és mi annak a lényege. Az ENSz alapokmányának alapvető revízióját kívánja megkísérelni azért, hogy az ENSz egy nagyhatalom politikájának eszköze legyen, hogy legalább utólagosan megadja a legalitás iátszatát e nagyhatalom agresszív támadó tetteire. Arra' irányul, hogv a tagállamok katonai erejét bármelv esetben egy nagyhatalom szolgálatába állíthassa, természetesen az ENSz zászlaja alatt. Ezért követeli a nagyhatalmi egyhangúság elvének megszüntetését, amely első alapfeltétele a békepol'tika hathatósságának, ezért követeli a Biztonsági Tanács jogkörének megvonását, ezért követeli az alapokmány revízióját, amelyből csakis az Egyesült Nemzetek Szervezetének torzója születhetne meg. A csehszlovák delegáció úgy véli, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a demokratikus alapelveknek érvényesülése, a nemzetek biztonságának, a világbékének érdeke ellenkezőleg az alapokmány elveinek megszilárdítását és szigorú betartását követeli meg, annak az alapokmánynak, amely a kölcsönös tisztelet, a nemzetek és államok egyenjogúságának elvén épült ffel és nem az ENSz tagállamai egyikének monopolisztikus hatalma alapelvén. A csehszlovák delegáció az ENSz alapokmánvának telies mértékben való betartására és kötelező erejécg támaszkodik, mert ez öt évvel ezelőtt a háborútól sújtott emberiség békevágya alapján jött létre. Kísérletek történnek, hogv a dolgokat fejük tetejére állítsák, hogy a béke megsértésével, sőt imperialista politikával vádolják a Szovjetúniót és népi demokratikus országokat. Hogy milyen értéke van az ilven kísérleteknek, azt legjobban bizonyítják Bevin úr szavai. Példának lehetne itt felhozni megállapítását a csehszlovákiai puccsról, amely mögött valóiában az 1948 februári kormányválságnak demokratikus és alkotmánvos úton való megoldása van. Természetesen nehéz vitába szállni e dologról Bevin úrral, akinek kormánya a demokratikus és alkotmányos úton történt csehszlovákiai kormányválság megoldását puccsnak tartja, ugyanakkor a müncheni diktátum alapján végrehajtott fasiszta változást legális állapotnak tartotta. A Szovjetunió külpolitikája: következetes harc a béke védelméért Bevin úr a Szovjetuniót az a háború után létrejött egyezmények megsértésével vádolja. Am az egész világ tudja, hogy éppen az USA és NagyBritannia voltak azok. akik darabokra tépték a történelmi jaltai, potsdami egyezményeket. Ö békeszeretetről beszél és mégis gyújtogató, fenyegető beszédet tart. A Szovjetúnió külpolitiká iának vonalát a háborús uszítók elleni hatalmas és következetes harc. a támadó jellegű politika és az új háború lángralobbantása elleni harc, a világbékéért, a tartós demokratikus békéért folytatott harc iellemzi. E politikának, amelv a szocialista állam lényegéből következik, kifejezője a szívós és következetes törekvés minden olyan ellen, ami az ENSz meggyöngítésére, aláásására vagy megtörésére irányulna. Ellenkezőleg az ENSz megerősítésére irányul, a nemzetközi kötelezettségek, az alapokmány alapelveinek szigorú betartására. Másfelől tagadhatatlan tény. hogy az amerikai külpolitikát az jellemzi, hogv lehető legnagyobb számban uralma alá hajtja az államokat, hogy aztán ezeket az államokat képtelenné tegve független bel- és külpolitikát folytatni, hogy felhasználja őket fegyverül arra, hogy agresszív terveit megvalósíthassa. Az USA külpolitiká iát ma a hidegháborútól az egyenes agresszió tetteinek mezeiére Való áttérés jellemzi és az, hogy az ENSz-el való visszaélésre törekszik. Evvel összefüggően kell megítélni a charta revíziójára irányuló törekvéseket, amelyek az ENSz alapjait akar iák megrendíteni és az amerikai politika eszközévé átalakítani. Ezt a politikai vonalat bizonyítják Acheson és Bevin uraknak, a két nagyhatalom képviselőinek beszédei, amelyek semmivel sem iárultak hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Ebből a helyzetből azok a javaslatok mutatnak kiutat, amelyek a Szovjetúnió kormányának nyilatkozatában foglaltatnak. Ezek a iavaslatok utat nyitnak az öt nagyhatalom megegyezéséhez, a béke megszilárdításához. Megmutatják az útat konkrét intézkedések tételére, amelvek enyhíthetik a háborús feszültséget és végül elhárítják a háborús veszélvt. Konkrét utat mutatnak a béke biztosítására. Az ENSz tekintélyének megszilárdításához vezetnek, amelvnek legfőbb küldetése a békének és a nemzetek biztonságának megvédése. Az egész világ népei figyelemmel kísérik ezt a tárgyalást Nem lehet elfojtani az emberiséé óriási többségének hangját, amelv a béke mellett a háború ellen foglalt állást. Minden világrész jóakaratú emberei százmillióinak ez a békemozgalma állandóan növekedik és hatalmasodik. Az ENSz-nek lehetősége nyílik, hogy a nemzetközi együttműködés és a világbéke megvédése politikájának követésével a Béke Hívei világmozgalmával telies összhangban határozzon, amelvnek békekövetelései teljes összhangban vannak a Szovjetúnió kormánvnvilatkozatában foglalt javaslatokkal. Csehszlovákiának életérdeke a béke ^győzelme az egész világon. A csehszlovák küldöttség ezen az ötödik közgyűlésen is minden ereiéből s minden lehetőség szerint hozzá akar járulni a munka sikeréhez. Hiszi, hogy ez a közgyűlés megtalálja annak módjait és eszközeit, hogy a charta szellemében a nemzetközi együttműködés elve alapján megszilárdítsa a népek biztonságát és a világbékét.