Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-24 / 221. szám, vasárnap

1950 szeptember 24. * 634. (911.) TARTÓS BEKEERT. NEPI DEMOKRACIAERTI 8 „A sottwaldi ifjúság bevonulása teszi méltóvá hadseregünket elnökünk nevéhez" — mondotta dr. Q. Čepíčka nemzetvédelmi miniszter a Prága kerü eti újoncok konferenciáján Néhány nap múlva népi hadi günk katonái lesztek. Beléptek azokba az alakulatokba, ahová behívtak titeket és felveszítek a katonai egyenruhát s megkezdődik katonaéletetek. Eleteteknek ezt a váiltozását, amelyre már készültök is, néhány mondattal ki lehet fejezni, úgyhogy az ember azt gondolhatná, hogy nem valami alapvető és nagyjelentőségű változásról van szó- A fiartal ember számára, aki katonai szolgálatba lép, hogy teljesítse egyik legalapvetőbb polgári kötelességét államunkkal szemben, ez a változás nagy beavatkozást jelent eddigi életébe. Helytelen lenne, ha nem lennénk ennek tudatában. A katonai szolgálatba iépés mindenki számára megvá'.toztetja az eddigi környezetet, amelyben növekedett. Legtöbben közületek szüléiteknél éltetek, vagy legalábbis az ő közelükben, többeteknek már saját családja van és egész sor olyasmit szoktatok meg, ami már szívetekhez nőtt és ami nélkül nem tudjátok elképzelni az életet. A munkahelyeken, gyárban, vagy a faluban, vagy hivatalban megtaláltátok a jóbarátokat, akiikkel együtt töltöttétek szabad időtöket és akikhez a barátság kötelékei fűznek titeket. Közületek többen szervezve voltak a CsKP-ban vagy a CsISz-ben, vagy esetleg más tömegszervezetben si így résztvettetek a politikai, kulturális vagy sportélet ben. Egyszóval ezeket a viszonyokat, amelyek betöltötték életeteket, mind otthonotoknak nevezitek, amely otthonban jól éreztétek magatokat és boldogok voltatok. Most, amikor eltávoztok ebből a környezetből, amelyet minden ifjú ember számára oly kedvezően megalkotott népi demokratikus rendszerünk, ezt az eltávozást jogosan nagy változásnak nevezhetjük jelen életetekben. Ezért egyáltalában nem volna csodálatra méltó, ha valakit közületek elfogna a sajnálkozás a változás felett, vagy ha valaki aggódna, hogy is fog festeni az a katonaság és mi vár rá a katonaéletben. A jövőtől való félelem azonban csak akkor lenne jogosult, ha nem tudnátok, milyen a mi hadseregünk és hogy mi vár rátok a katonaságnál. A mult feletti sajnálkozás pedig csak akkor lenne jogosult, ha a katonaélet rosszabb lenne számotokra, mint előző életetek. Ma semmi ilyesmiről nincs szó. A hadsereg kötelékében semmi tekintetben sem lesz rosszabb dolgotok, mint eddig, még akor sem, ha nem érzitek szüléitek vagy családotok gondosságának azt a közelségét, amelyet eddig éreztetek. Dolgozó népünk építkezési sikereivel lehetővé tette, hogy a katonák, azaz ti, mert hisz már ti is katonáik vagytok, mindent megkapjanak katonai szolgálatuk sikeres teljesítéséhez. Gondoskodva van jó és helyes élelmezésről, jó öltözetet kaptok. Tiszta és rendes kaszárnyákba vonultok be, amelyeket idősebb katona-társaitok és a tisztek már néhány hete rendbehoztak, hogy úgy érezhessétek magatokat a kaszárnyákban, mint otthon. Sok szabad időt áldoztak azok a katonák is, katonaéletetek jobbátételére, akik már leszerelés előtt állnak. Még egy bevonulásnál sem volt ily szoros és őszinte a hadsereg és a nép közötti kapcsolat, mint most. Sok védnökségi üzem különböző berendezések és pénzsegély nyújtásával gondoskodott arról, hogy a katonáknak kedvére legyen a kaszárnyai élet. Természetesen nem túlzó fényűzésről van szó. Végeredményben ez a katonának nem is szükséges és helytelen volna. Lehet az is, hogy eleinte nem lesz mindenkinek minden Ínyére, mert mindenki saját környezetéhez volt szokva, de rövid időn belül belátjátok, hogy a nép kormányának uralma alatt a kaszrmyáukat is jó otthonná lehet alakítani. De különben nem vagytok megfosztva azoktól a dolgoktól, amelyeket civil életetekben megszerettetek. A katonaságnál Js találtok ugyanolyan jó és hű baratokat, mint amilyenekre eddig találtatok. Tovább dolgozhattok a CsKP szervezetében, vagy a CsISz szervezetekben, tovább folytathatjátok politikai munkátokat, Vagy gazdagíthatjátok magatokat a kultúra áldásaival, mindenki folytathatja sporttevékenységétA főváltozás abban lesz, hogy mostantól sokkal nagyobb kollektívben fogtok élni, mint eddig. Mint katonák, fokozatosan megismeritek egymást és pedig hamarább és jobban, mint a múltban. E szoros kapcsolatok folyamán hamar megismeritek saját előnyös és gyenge oldalaitokat, amelyek visszatükrözik eddigi fejlődésteket a családi környezetben és tapasztalni fogjátok ezeket az előnyös ét gyenge oldalakat elvtársai- I toknál is. Mihamar rájöttök erra, hogy éppen a hadsereg a dolgozó nép egységének kifejezője, ahol a dolgozók érdekei hivatásra, pártillet&9égre, felekezetre való tekintet nélkül kö- l zel állnak egymáshoz és egymást kiegészítik. Egyre közelebb juttok egy- ! máshoz és jobban megértitek egymást, mint ahogyan az ifjúság a katonai egyenruhába való beöltözés előtt értheti. A katonaság, amely népünk egységén kívül erőnknek is kifejezője, az elért sikerek feletti büsz- 1 keséggel és öntudattal tölt el titeket azok felett a sikerek felett, amelyeket dolgozó népünk a szocialista és a közösségi társadalmi rend építésében elért. Itt jobban, mint bárhol is rájöttök arra, hogy dolgozó népünk mennyire el van telve a Szovjetúnió, legyőzhetetlen szövetségesünk iránti szeretettel és tapasztalni fogjátok, hogy milyen egységes népünk nézete a bel- és külpolitika és állambiztonságunk tekintetében. Szükséges, hogy jól megértsétek azokat az új feltételeket, amelyek a kaszárnyákba való belépésiekkor adódnak. A tisztek, altisztek és instruktorok személyében tanácsadóra találtok, akik az első pillanattól kezdve segíteni fognak nektek minden nehézség leküzdésében, amelyek a katonaságnál előadódnak. Egyeseknek talán kezdetben szokatlan lesz reggel korán kelni, másoknak talán úgy fog feltűnni, hogy igen hamar kell lefeküclniök, másoknak talán nem lesz ínyére a reggeli negyedóra stb. De ti mindezen játszva túltehet:tek magatokat, amint fiatal emberekhez illik. Csupán csak arról van szó, hogy meghallgassátok az intelmeket és a tanácsokat, hogy magatokévá tegyétek feletteseitek parancsait, amelyek mindnyájatok számára lehetővé teszik, hogy példás katonák legyetek. Egyeseknek közületek talán ezek az intézkedések eleinte szigorúnak és keménynek fognak látszani. Ez azonban csak rövid ideig tarthat és a helyzet egyszerű mérlegelése után mindenki rájön arra, hogy ezek az intézkedések helyesek. A hadsereg, mint államunk' és népünk különleges szerve feladatainak megvalósításához, amelyek az állam védelméből erednek, minden katona szilárd és öntudatos áldozatkészségét igényeli. Azok, akik tudatában vannak személyes felelősségüknek polgári életbeli hivatásukban, családi életükben, sohse fogják a katonai rendet kellemetlen korlátozásnak miinősíteni. Ellenkezőleg. Itt is, a katonai szolgálat teljesítésénél mindenki érvényesítheti tehetségét minden téren. Mindenki számára biztosítva van a magasabb katonai rangok elérésének lehetősége és érvényesülése mind politikai, mind kulturális, mind pedig testnevelési téren. A katonaéletben tehát semmi ismeretien dolog nem vár rátok, semmi olyan körülmény, amitől félnetek kellene. Éppen ebben különbözik hadseregünk a München előtti hadseregtől, amely csak eszköz volt a kapitalisták kezében. A kapitalista viszonyok közt, ahol a hadsereg a kizsákmányolás eszköze volt, melynek segítségével a kapitalisták szófogadásra kényszerítették a dolgozó népet és megvalósították kizsákmányoló céljaikat, a katonai szolgálat valóban ijesztő volt az ifjak számára. Az akkori hadsereg egészen más volt. mert másnak kellett lennie, mint ma. A katonáik demokratikus jogairól szó sem lehetett. A túlnyomó részben gazdagabb társadalmi rétegekből lekerült tisztikar viszonya a katonákhoz olyan volt, mint a gyáros és a nagybirtokos viszonya a munkáshoz. — durva és kíméletlen. A vak enge delmesség, amelyet ók fegyelemnek neveztek, gyakran drasztikus módon volt rákényszerítve a katonákra. Az Fokozzuk a népnevelői munkát az üzemekben élelmezés nem volt megfelelő. Takarékoskodtak a tüzelőanyaggal, a világítással, a vízzel és az egész kaszárnyába nolyan légkör uralkodott, amelyet a kapitalista társadalom teremtett s amelyet ma mar nem találunk meg. A katonák politikai neveléséről szintén nem volt szó. Ellenkezőleg, mindent megtettek, hogy a katona semmi tájékoztatást ne nyerjen a politikai eseményekről. A kapitalistáknak és nagybirtokosoknak érdeke ellen lett volna politikai öntudatra ébreszteni a katonáik tömegeit, mert féltek attól, hogy a katonák tudatára ébrednek, hogy ők a kizsákmányolás és a nyomor okozói. A katonákban szándékosan tenyésztették az alsóbbrendűség érzését, mert a kapitalista urak sohase gondoltak a haza becsületes megvédelmezésére, hanem csak önző érdekeik védelmére. A gyárosok s a nagybirtokosok a kulisszák mögött megegyeztek a francia és angol imperialistákkal, később pedig a német nácikkal és fasisztákkal. Jóllehet a müncheni szégyen előtt határaink mentén erődítményeket építefttek és sokat beszéltek Köztársaságunk megvédelmezéséről, a kapitalista urak és kizsákmányolók sohasem akarták becsületesen megvédelmezni még saját kapitalista államukat sem és annál kevésbbé népünk szabadságát és önállóságát. Saját pénzeszsákjaik teli t öltése érdekében, melyeknek érinthetetlen tulajdonjogát a náciknál is biztosították, elárulták népünket, államunkat és az ellenség kezére juttatták. Legtöbben közületek még emlékeznek a kapitalista időkre. Soktt hallottatok szüzeitektől, testvéreitektől, idősebb bátraitoktól is arról, hogyan festett a katonai szolgálat a kapitalista időben és miit jelentett a fiatal emberre. Ép olyan elnyomá voslt ez, mint a kizsákmányolás és a munkanélküliség. Annál inkább kötelességetek most figyelembe venni és lemérni ezt a nagy változást, amelyen népünk és államunk a májusi forradalom óta átment- Rájöttök arra, hogy néoünk életének e forradalmi változásáért harcolni és harcolni kellett. Hogy felszabadításunkért a hős Szovjet Hadsereg harcolt. Munkával harcolunk a jobb életért és az erős hadsereggel biztosítjuk a békét, a boldog életet. — a szocializmust. Ezáltal az igazságos társadalmi rend öntudatos harcosaivá váltok, akik harcolni fognak a szocializmusért, biztosítjátok a dolgozó nép számiára a tisztességes életkörülményeket, a szabadságot, a békés életet úgy, ahogy azt biztosítja a népek számára a Szovjetunió. Szeretetünk és hálánk a nagy Szov. jetúnió és hős hadserege iránt, amely meghozta nekünk a felszabadulást, a nagy Sztálin iránt, nem csak frázis és üres tisztelgés, hanem nemzeti történetünk 'lényegének valóságos kifejezője ebban, hogy Csehszlovákia népeinek boldog jövője, önállósága és függetlensége csak úgy van biztosítva, ha örök és hű baráti szövetségben halad ezzel a szocialista nagyhatalommal. a Szovietúnióval, amelv ma már a kommunizmus felé halad. Amint dolgozó népünk a szocializmus építésében a szovjet dolgozó nép tapasztalataira támaszkodik, úgy ti is hasznosan alkalmazzátok a Szovjet Hadsereg gazdag tapasztalatait, amely a második viliágháborúban a főterhet viselte és győzött. Ifjaink ezévi bevonulása a hadseregbe, hatalmas lépés lesz előre szocialista népi hadseregünk kiépítése felé. Hisz ifjúságunk ma azt az elvet valósítja meg, hogy új ifjúság akar lenni, Gottwald i ifjúsága. És éppen ennek a gottwaldi ifjúságnak bevonulása a hadseregi be teszi méltóvá e hadsereget főpai rancsnokának, Klement Gottwald köztársasági elnöknek nevéhez. A Francia Kommunista Párt üdvözli a szovjet kormány ENSz e!é terjesztett foéke*avas!atait A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága Thorez elvtárs elnöklésével ülést tartott. Az ülésről kiadott közlemény a többi között a következőket mondja: A Politikai Bizottság a béke minden hívének érzelmeit tolmácsolva üdvözli Visinszkij elvtársnak az ENSz-ben kifejtett békeprogramját. Ezeket a javaslatokat a béke minden híve azonnal, teljes szívvel magáévá feszi. A Politikai Bizottság felszólít minden kommunistát: egyesítsék erőfeszítéseiket a béke minden hívével, hogy: 1. az egész francia néppel megismertessék a prágai határozatokait, 2. minden vállalatban, városnegyedben és faluban békebizottságokat létesítsenek a legszélesebb egység jegyében, 3. küldötteket válasszanak a megyei kongresszusokra, amelyek előkészítik a londoni béke-világkongresszust, 4. fokozzák az atombomba eltiltását követelő aláírásgyűjtési mozgalmat. (Folytatás az 1 oldalról) bekapcsolódniok a műszaki középkádereknek. A dolgozókkal sokkal részletesebben kell megismertetni az akció jelentőségét a végrehajtás módozatait. Egyúttal lehetővé kell tenni számukra esetleges módosításokkal újításokkal és jobb munkaszervezéssel a szilárd normák túlteljesítését is. A műszaki káderek legyenek a műhelyek agitátorai fejtsenek ki az öntudatos dolgozókkal együtt eredményes népnevelői munkát. A szocialista építésftvesiam cxčŕ'wtií- mf ,'v íti éa .-n^dntíf) níréi* tpwir&fcur'J'ií! Ai%k 6a •p, p fitXHOUÁ i&íatyo fxpiickit ts is'kiUíascks'.ft&i. ' ŕbtadnok rtyí fa a normáikról j A vasasok \lyen röplapokkal hívták ki versenyre az asztalosokat ben nemcsak az a kötelességünk, hogy elvégezzük a reánk bízott munkát, hanem képességünk alapján szerveznünk és nevelnünk is kell. Dolgozóinkat már nemcsak az élmunkássággal járó nagyobb kereseti lehetőség ösztönzi tevékenyebb munkára, hanem az a tudat is, hogy élmunkás lehet S ezt a kezdeményező belső akaratot kell felébresztenünk valamennyi dolgozónál s tovább nevelnünk őket, hogy még harcosabb lelkülettel kapcsolódjanak be az építő munkába. A műszaki káderek munkáját meg kell javítani. Nem elégséges az, hogy a komáromi Skoda-üzemben tizenhárom műszaki tisztviselő, ťzenegy munkacsoport, 230 élmunkása fölött vállaljon védnökséget. Mi lesz a többi dolgozóval? Mint említettük a régi üzemben nem is tudnak arról hogy ilyen védnökségvállalások léteznek. Miért nem segiťk itt is a dolgozókat a műszakiak?A komáromi Skoda-üzemben a szocialista üzemi gazdálkodás bevezetésével egyúttal minden műhelyben kifüggesztik a munkások jegyzékét, amelyen feltüntetik a béreket, az elért teljesítményeket, hogy így maguk is ellenőrizhessék a bérelosztást. Feltételezhető, hogy ez az újitás még nagyobb versenymozgllmat indít el s a dolgozókat a termelékenység emelésére, a kötelezettsséfcek teljesítésére s a normák további szilárdítására fogja ösztönözni. MILYEN HATÁSSAL VOLT AZ ELLENTERVEZÉS A TERV TELJESÍTÉSÉRE ÉS A VERSENYMOZGALOMRA Az ellentervezés és a normaszilárdítási akció a fokozottabb teljesítmények elérésének hajtóereje lett. A dolgozók előtt feltárták a jobb munka elvégzésének lehetőségét. Közösen tanácskoztak erről és megkeresték a gazdaságosabb termelési lehetőségeket. Ez az egészséges eljárás nagy hatással volt a terv teljesítésére és a versenymozgalom kifejlesztésére. A komáromi Skoda-üzemben el nditották a magasabbfokú munkaversenyt, amely a szakma legjobbja elmének elnyeréséért folyik. Az első eredményeket csak e hónap végén fogják kiértékelni. Augusztusban a szocialista munkaversenyben elérték már a 85.5 %-os szervezettségeket. Ebben a hónapban 10.50/,,-kal gyarapodott a munkaversenyzők száma. A tisztviselőknek már 70o,Va kapcsolódott be a versenybe Az elmúlt hónapban az élmunkásmozgalom is sokat fejlődött. Az üzemnek 296 élmunkása van, vagyis 21.8°/

0-kal több, m'nt júliusban volt. A szlovákiai nehézipari üzemek között a komáromi Skoda-üzem a harmadik helyen áll most a szocialista munkaversenyben. A terv teljesítésében is javulás észlelhető. A dubnicai Skoda-üzem felhívását a komáromiak is elfogadták é3 kötelezték magukat hogy a gyártási határidőt egy hónappal megrövidítik. A termelési időszaknak ezt a csökkentését számításba véve agusztusban a következőképp teljed -s tették a tervet: haviteljesltmény 105.47%, az évi átlagteljesítményük pedig 105 97o/

f

t. A munkatermelékenységben pedig 110%-ot mutatnak ki, vagyis 0.3o/o-kal többet, mint amire kötelezték magukat felajánlásukban. Az újítások terén kissé elmaradtak. Ebben az évben csak 58 újitási javaslatot nyújtottak be, amelyek közül eddig 33-at valósítottak meg. Ismeretes, hogy a Sverma-vasmüvek dolgozói versenyre hívták ki valamennyi nehézipari üzemünket az újitási mozgalom kifejlesztésére. Erről a komáromi Skoda-üzem dolgozói egyáltalán nem is értesültek. Miért? Pedig ennek az üzemnek is tevékenyen be kellene kapcsolódnia ebbe a versenybe, hogy az újítási mozgalomnak tömegmozgalommá való kifejlesztésével még értékesebb eredményeket érjenek el a normaszilárditás terén is. -pb.Bartók Béla, az ember (Folytatás a 1. oldalról.) rfi! meggyőződhetett, amikor napjait a nép, a parasztság körében tölthette, mondta és írtaBartók az első magyar művész volt, akit a Szovjetunió csaknem másfél évtizednyi elzárkózás után meghívott. Bartók 1929-ben az öt legnagyobb szovjet városban, Moszkvában, Leningrádban, Kievben, Odeszszában és Charkovban hanversenyezik ós itt meglátja, hogy koncertjeinek hallgatói, az egyszerű munkásruhába öltözött dolgozók, akik munkahelyükről siettek őt meghallgatni, — az igazi hordozói az új kultúrád nak. „Boldog voltam, hogy munkásoknak játszhattam és még hozzá Ilyen munkásoknak." — mondja hazatérve szokott szűkszavúságával. Csodálható-e ezek után, hogy a Horthy-világ soviniszta zenei körei, a gyűlölködő és korlátolt kisemberek a hazafiatlanság vádjával illetik? Sok volt már eddig is a rovásán: kezdve a Kossuth-szimfóniától, amelyben véresen kigúnyolta a „Gotterhalte"-t, végig a proletár nemzetköziség eszméjét hirdető népdalgyűjtő munkásságig, a nácizmus idején pedig azért, hogy túlságosan hibáztatja a német rendszert, sitt cikkben is kikelt, amikor a német iskolákban pedasrósrial fiiftásként bevezették a testi fenyítést. 1940 tavaszán hangversenykörútra ment ki Amerikába. Nyáron mér visszaiött, hogy rendezze itthoni üerveit és ősszel fiira hajóra szállt. Többé már nem tért vissza. De tudjuk, hogy Bartók nem tudott meg-j barátkozni Amerika Ualmárszellemé> vei és a már ott is lábrakapó fasizmussal. Ami 6t vonzotta és Amerikához kancsolta. meerlnt a néni őstíiJ iáiból fakadó muzsika: a rézbőrűek I zenéje. A Broodway embertelen törtetése, az egész amerikai kapitalista világ proflthalmozó nyüzsgése ezt az érzékeny művészt csak beteggé tehették és elvették teremtő erejét. Tudjuk, hogy mindig hazavágyódott, de nem a fasizmus hazájába, amely kiUldözte és zsenijét nem értékelte. Már 1940 október 4-én így ír végrendeletében: „Temetésem a lehető legegyszerűbben történjék. Ha netán halálom után utcát akarnának nevemről elnevezni vagy ha nyilvános helyén velem kapcsolatban emléktáblát akarnának elhelyezni, akkor kívánságom ez: Mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon-tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akiéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyaroszágon erről a két emberről elnevezett tér vagy utca van, rólam ez országban ne nevezzenek el -,eni tertt. sem u*cát, sem nyilvános épületet; velem kapcsolatban emléktáblát minaddlg ne helyezzenek el nyilvános helyen." Hitlerről és Mussollnlről van szó. Ez volt a politikai hitvallása a nagy mesternek, aki alkotásainak anyagát a nép, a parasztság dallamkincséből merítette és aki a népnek, a világ minden népének szerzet-te zenéjét. Tudjuk, hogy mindig hazavágyott és 1945-ben már haza is készülődött, de súlyos betegségre és halála megakadályozta abban, hogy kívánsága teljesülhessen és részt vehessen az új ország. a nép államának kulturális feléoftésében. ahogy ezt hazaírt levelei bizonyítják. Hazája, a szocializmust építő társadalom és a dolgozó emberek közössé «re szerte a világon mindenütt méltó tisztelettel és lteirvelettel emlékeznek meir Bartók Réln emberi és mflvészi nagyságáról hn'íla évfordulóján. EGRI VIKTOÄ