Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-22 / 219. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! Óllo 89 hrrHH A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 szeptember 22, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 219. szám £í Szovjetunió határozati javaslata a bé&e védelmére Az ENSz ítélje el a háborús propagandát, tiltsa be az atomfegyvert és rendelje el a fegyverkezés korlátozását Visínszkij elvtárs beszéde az ENSz közgyűlésén Az Egyesült Nemzetek Szövetségé­nek szerdai közgyűlése általános vi­tával indult meg. A vitában elsőnek de Freitas Vaile brazil megbízott szó­lalt fel. Zavaros beszédében arra utalt, hogy az ENSz tagállamai igyekezze­nek kisebbíteni és csökkenteni az el­lentéteket. A Biztonsági Tanács egy­hangúságának alapelvét akarva alá­ásni de Freitas Valle és kijelentette, hogy a vétójoggal visszaéltek. A to­vábbiak során megállapította, hogy nem ért egyet azokkal, akik a köz­gyűlés határkörének kiszélesítését kívánják a Biztonsági Tanács rovásá­ra. A brazil delegátus ezután be­ismerte. hogy „a tanács olyan szerv, amely elsősorban felelős a béke meg­őrzéséért", valamint, hogy „nem lehet teljhatalmát kockázat nélkül csökken­teni". A brazil delegátus felszólalása után az elnök Achesonnak adt» át a szót. Acheson javaslatot terjesztett elö, amelynek célja, hogy a Biztonsági Tanács egyhangúsági elvét aláássa és a közgyűlés jógát kiszélesítse a Biz­tonsági Tanács rovására. Beszédéből világossá vált, hogy az USA javas­lata azt a célt szolgálja, hogy a jövő­ben az ENSz-t felhasználhassák a tá­madások fokozottabb álcázására, mint az most a koreai esetben történt. Acheson súlyosan megvádolta a Szovjetúniót, hogy olyan politikát kö­vet, amelynek célja a kollektív biz­tonság megakadályozása. Alapjában megismételte mindazokat a vádakat, amelyekkel az utóbbi időben az an­gol-amerikai imperiaiizmui szolgála­tában álló propagandisták a Szovjet­úniót alaptalanul megvádolják. Beszé­dének „pozitív" fejezetében négy pontból álló programmot tűzött ki, amelyek azonban valójában a Bizton­sági Tanács jelentőségének és felada­tainak csökkentésére és az ENSz alapokmánya hatóerejének meggyön­gítésére irányulnak. E javaslat 1. pontja rendkívüli köz­gyűlés összehívását ajánlja 24 órán belül, amennyiben a Biztonsági Ta­ENSz közgyűlése! nács nem tudja a kellő lépéseket meg­tenni a „béke megsértésével vagy a támadás aktusával kapcsolatosan". A 2. pontja egy úgynevezett biz­tonsági őrség megszervezését java­solja, amelynek állítólagos hivatása „megfigyelés, hírszolgálati jelentés minden földrészről, ahol nemzetközi konfliktus veszélye fennáll". Acheson 3. pontja szerint az ENSz tagállamai kötelezik magukat, hogy hadseregeikből egy kontingenst bizto­sítanak oly akciók szmára, amelye­ket az „ENSz megbízásából" rendel­nek el. E „megbízatásról" a közgyű­lés döntene, amelyben mint ismeretes, most az amerikai karmesteri pálcára működő mechanikus szavazási rend­szer érvényesül. A 4. pont az, hogy a közgyűlés egy bizottságot létesítsen „annak meg­vizsgátÜteára, illetőleg jel? nirástételé­re, mily lehetőségek vannak az úgy­nevezett kollektív akciók alkalmazá­sára, ami fegyveres erők felhasználá­sát is jelenthetné". szeneit tapasztalainkkal kall mm%M a kukorica felvásárlását Az idén a gabonafelvásárlás a t „cséplőgép alól egyenesen a földmű- ' ves raktárszövetkezetbe'' jelszó alatt folyt le. Ez teljesen ellentétben áll a gabonafelvásárlás régi hivatali jel­legével. Azelőtt a kicsépelt gabonát először a kamrákba vagy a padlá­sokra hordták, hogy azután később ismét szekérre rakják és elszállítsák j a raktárba. Ez egészen felesleges munka volt. Az idej felvásárlásban bebizonyult, hogy minél rugalmasabb j a felvásárlás, annál eredményesebb, j A felvásárló szervek tehát nem v'ár­tak arra. mig a földműves lassan rá­szánja magát, hogy eladja gabonáját, hanem segítségére siettek és megma­gyarázták a földműveseknek, hogy milyen fontos és előnyös az, hogy a gabonát rögtön a cséplőgép alól be­szolgáltassák. Ezel sok időt nyernek, j amelyet aztán más munkáknak szen- ; telhetnek. Ezekben a napokban kezdődik meg ; az őszi termények, mint pl. a kuko- j rica, a burgonya betakarítása. Ezek ; felvásárlásánál fel kell használni a ä gabona felvásárlásában szerzett ta­pasztalatokat. A kukorica-, illetve a burgonyafelvásárlást a „földről egye­nesen a földműves raktárszövetkezet­be" jelszó alatt kell végezni. Termé­szetesen a felvásárlóktól is függ, hogy ez a jelszó ne csak papíron marad­jon, hanem, hogy meg is valósuljon. Várható, hogy mindenekelőtt kis­és középföldműveseink, akik gabona­beszolgáltatási kötelezettségüknek oly példásan eleget tettek, most is példaként fognak szolgálni és hatha­tós akciót fejtenek ki a kukorica mi­nél előbbi felvásárlásáért. Már ed­dig is több jelentés érkezett, hogy Dél-Szlovákia több községe verseny­re hívta ki a járás és a kerület -többi községét a kukorica legjobb és leg­gyorsabb beszolgáltatásában. Az ön­tudatos földművesek kezdeményezése lényegesen megkönnyíti a felvásárló szervek munkáját és most mór csak azt keCl biztosítani, hogy beszclgál­tatisuk maniťeszťáiciós módja a le­hető legnagyobb visszhangra találjon a többi földművesek között is. A bulgáriai Béke Hívei második kongresszusa Vlsinszkii elvtárs előterjeszti az Ŕj szov'et ÉtéHe'avasíatot Acheson beszéde után Andrej Vt­sinszkij, a Szovjetúnió külügyminisz­tere emelkedett szólásra, aki a Szov­jetúnió delegációja nevében a köz­gyűlés elé terjesztette a tartós béke biztosítását valóban elősegítő javas­tatát „A közgyűlés általános vitával kez­di meg munkáját, amelyben az ENSz működésének eredményei tükröződnek, amelyeket az elmúlt esztendő során elért, új feladatokat tűz ki és azok megvalósítását. A véleményeknek ki­cserélése hozzájárul a kiküldöttek köl­csönös megértéséhez és hasznos oiy rendelkezések kidolgozásánál, ame­lyek erőink egyesítését elősegíthetnék a közösen megállapított döntések meg­valósítására. Az Eszakafnerikai Egyesült Államok külügyminisztere beszédében nem tar­tózkodott attól, hogy durva támadá­sokat intézzen a Szovjetúnió ellen és olyan útra Igyekezett bennünket von­ni, amelynek semmi közössége sincs feladatainkkal, amelyek ma kötelezőek a közgyűlésre különösen a mai nem­zetközi helyzet föltételei mellett és amelyek a nemzetközi kérdések meg­ítélésében és nyilatkozataink tekinte­tében különös, szokatlanul felelősség­teljes magatartást követelnek meg. A Szovjetúnió nem ezen az úton fog ha­ladni. Mi most sokkal fontosabbnak és sokkal szükségesebbnek ítéljük, hogy hozzákezdjünk főcélunk megvalósítá­hoz. amelynek érdekében ötödik közgyűlésünkre összegyültünk: meg­kezdeni annak a témának tárgyalá­sát, amfty legközveíbnebbül és leg­szorosabban kapcsolódik feleletül ar­ra a kérdésre, mit kell tenni a mai nemzetközi helyzetben a közgyűlésnek és mindazoknak, akik becsületesen és őszintén teljesíteni kívánják köteles­ségüket. miként kell világosan és ha­tározottan felelniök az emberiség mil­lióinak és m Ilióinak hatalmas felhívá­sára, akik gyűlölik a háborút és a béke után vágyódnak." Visínszkij szovjet külügyminiszter, a Szovjetúnió delegációjának vezető­je, ezután hangsíilyoata, hogy a Szov­jetúnió az ENSz nagy jelentőségére a múltban és a jelenben is különös nagy súlyt fektetett. Visinszkij idéz­te Joszip Visszarionovics Sztálin ki­jelentését, hogy a Szovjetúnió az ENSz-t a béke és nemzetközi bizton­ság megszilárdítására fontos eszköz­nek tartja. A szovjet külügyminiszter beszédé­nek zárószakaszában ezeket mondot­ta: • „A szovjet delegáció a Szovjetunió kormányának megbízásából a béke és a nemzetek biztonságának meg­erősítése céljából, a háború veszedel­mének kiküszöbölése végett a köz­gyűlés elé terjeszti megvitatás cél­jából a következő deklarációt: Szem előtt tartva, hogy az ENSz legfontosabb fel­adata a nemzetközi béke ós biztonság megőrzése, a nemzetek közötti baráti viszonyok fejlesztése és a nemzetközi problémák megoldása kölcsönös együtt­munkálkodás útján; kifejezésre juttatva ama szilárd elhatározását, hogy az új háború veszedelmét kiküszöbölje, azonosítva ma­gunkat a nemzetek béke iránti tántoríthatatlan aka­ratával és törekvéseivel, amelyet a nemzetek a stock­holmi felhívás százmilliós aláírásaival juttattak kife­jezésre; az atomfegyverek és az emberiség tömeges meg­semmisítését szolgáló más eszközök felhasználását az emberiség ellen, a legsúlyosabb nemzetközi bűncselek­ménynek minősítve, e emellett az atomenergiának há­borús célokra való felhasználását tiltó döntésből ki­indulva, amelyet a közgyűlés 1946. esztendejében egy­hangúlag elfogadott; megállapítja, hogy az események, amelyek ma Ko­reában és a Csendes óceán többi vidékein lefolynak, újólag hangsúlyozottan igazolják, milyen felettébb fontos és aktuális a béke és a nemzetek biztonsága ügyének szempontjából, hogy a béke és a nemzetek biztonsága érdekében a nemzetközi béke megőrzé­séért elsősorban felelős öt nagyhatalom — a Bizton­sági Tanács állandó tagjai — törekvései egységesít­tessenek: elhatároztuk a következő nyilatkozat elfogadását: 1. A közgyűlés elítéli az új háború propagandáját. amely az egyes országokban folyik és felszólítja az összes államokat, hogy az ilyen propagandát orszá­gaikban tiltsák be és a bűnösöket vonják felelősségre. 2. A közgyűlés az atomfegyvert, a támadásnak, az emberiség tömeges megsemmisítésének fegyverét a nemzetek lelkiismeretével és becsületével ellentétesnek minősíti és összeegyeztethetetlennek tartja az ENSz tagságával, ezért az atomfegyver feltétlen tilalmát rendeli el, szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetését foganatosítja e tilalom pontos és feltétlen betartá­sára. A közgyűlés egyidejűleg kijelenti, hogy az a kor­mány, amely elsőnek alkalmazza bármely ország ellen az atomfegyvert vagy az emberek tömeges megsem­misítését célzó eszközt, az emberiesség elleni bűncse­lekményt követi el és háborús bűnösnek minősíttetik. A közgyűlés a béke megerősítésének szükségességé­ből kiindulva különös figyelemmel van a Biztonsági Tanács tagjainak rendkívüli felelősségére a béke biz­tosításáért, ezéft egyhangúlag kimondja óhaját: a) hogy az Eszakameríkai Egyesült Államok, Nagy­Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetúnió egye­sítsék béketörekvéseiket, kössenek egymás között a béke megerősítését célzó paktamot; b) e nagyhatalmak korlátozzák mai fegyveres ere­jüket (szárazföldi katonaságukat, légierejüket, hadi­tengerészetüket), még pedig 1950. évben egyharma­dával, azzal, hogy a további korlátozások kérdését előterjesztik a közgyűlés egyik legközelebbi ülésére." Szeptember 20-án a szófiai Nemzeti Színházban ünnepélyes keretek kö­zött megnyitották a Béke Hiveí II. nemzeti kongresszusát. A megnyitó ülése;i több mint 12.200 küldött vett részt a Bolgár Népköztársaság vala­mennyi kerületéből és járásából. Mint vendégek résztvesznek a kon­gresszuson a Szovjetúnió, Kína, Len­gyelország, Románia, Magyarország a Német Demokratikus Köztársaság, Olaszország és Argentína küldöttsé­gei. A kongresszust Todor Pavlov tanár a Bolgár Tudományos Akadémia el­nöke, nyitotta meg. Azután a Béke Hívei bolgár bizottságának elnöke Dragojcseva rövid áttekintést adott a Béke Hívei mozgalmának törté­netéről. Beszédében kiemelte, hogy a stockholmi felhívást már tóbb mint 6 mill'ó bolgár polgár írta alá. A bolgár békebizottságok az aláírási akció keretében 8834 nagy közgyű­lést tartottak, amelyeken több mint 1,3 millió ember vett részt. Az egyes házak lakói több, mint 44.000 gyűlést tartottak, amelyeken a béke kérdéséről folytatott viták­ban több, mint 1,125.000 lakos vett részt. Több mint 100.000 agitátor és több, mint 7000 előadó világította meg országszerte a békeharc kérdé­seit és feladatait. Bulgáriában ma egészben véve körülbelül 10.000 bé­kebizottság van. A Béke Hívei II. kongresszusának előkészítése a ko­reai amerikai intervenció elleni harc központi jelszava alatt folyik. Beszéde befejező részében Dragoj­cseva kiemelte, hogy a bolgár nép szilárdan hisz a békeharc győzelmé­ben, mert ennek a harcnak az élén a hatalmas Szovjetúnió áll, a béke és népi demokrácia védelmezője. A Bé­ke Hívei n. nemzeti kongresszusa Bulgáriában a bolgár nép békeszere­tetének újabb manifesztációja és megmutatja az egész bolgár népnek azt a törhetetlen elszántságát, hogy a békét megvédi az imperialisták tá­madása ellen. Az aíbán népi demokratikus front tanácsának ülésezése Kedden kezdte meg Tiranában az albán népi demokratikus front ülé­sezését, amelynek első pontjakért meghallgatták az egyes szervezetek működéséről szóló jelentéseket. Majd a tanács kitűzte az albán dolgozók legsürgősebb feladatait. Ezek között elsőnek jelölték meg az őszi és ta­vaszi mezei munkálatok pontos el­végzését és a Béke Hiveí második világkongresszusára való előkészítő munkálatokat. A tanács elhatározta, hogy a népi tömegek között pol ti­kai munkásságát még jobban elmé­lyíti, hogy a dolgozók még öntuda­tosabban harcoljanak és ezáltal az al­bán békemozgalmat is megerősítsék. De Gasperi újfáéSeszti Mussolini fasiszta terrorcsapatait De Gasperi és kormánya hogy mi­nél jobban kiszolgálja Washington parancsait, úgy döntött, hogy felújít­ja a Mussolini-féle fasiszta terror­csapatokat Olaszországban és a fel­újítást célzó törvényjavaslatát már a parlament elé terjesztette. De Gaspe­ri a parlament elé terjesztett törvény javaslatot azzal indokolja, hogy ezek a csapatok biztosítani fogiák az országot esetleges olyan támadások ellen, amelyek Olaszország belső biz­tonságára törnének De Gasperi kor­mányának ez az újabb intézkedése főleg az olaszországi békemozgalom hívei ellen irányul. Az olasz kormány mindent elkövet, hasonlóan a többi marshallizált államokhoz hogy Ge­stapo módszerekkel megtörje az Olaszországban mind hatalmasabb tö­megmozgalommá fejlődő béketábor erejét. A Német Demokratikus Köztársaság kormánydelegációja Romániában Bukarestibe érkezett a Német De- | met Demokratikus Köztársaság és Ro­mokratikus Köztársaság kormányde- ; mánia között tárgyalások indulnak legációja, amelyet Ulbricht elvtárs, meg a két ország közötti gazdasági a Német Demokratikus Köztársaság és kulturális együttműködés kimélyí­kormányának alelnöke veze*- A Né- j tésére­Hocsimin baráti gesztusára a párizsi kormány terrorral válaszol Visínszkij elvtárs, a Szovjetúnió külügyminisztere, e hatalmas és a világ békéjét célzó szovjet javaslat előterjesztése után azzal a felhívás­sal fordult az ENSz közgyűlésének résztvevőihez, hogy a béke útjára, a nemzetek kölcsönös együttmun­kálkodásának megerősítésére hatá- , rozott lépéssel induljanak meg. Míg a francia kormány üldözi a Franc a Köztársasági Ifjúsági Szö­vetség főtitkárát és a »L'Avant Gar­de< ifjúsági újság főszerkesztője, Leon Figuéres-t, mert igazmondó be­számolót írt a vietnami nép harcá­ról a francia expedíciós hadsereg zsoldosai ellen, add g Hocsimin kor­mánya szabadon bocsátott 52 polgári foglyot akik a Vietnami Népköztár­saság ellenőrzése alatt álló övezet­ben voltak. A szabadonbocsátott franciák már megérkeztek Hanoiba. Hocsimin elnök megtartotta ígéretét, amelyet Leon Figuéres-nek adott í Vietnam' tartózkodása alatt, hogy szabadonbocsátja a francia foglyo- ' kat, ha arra megkérik a francia népszervezstek. A L'Humanité című francia kommunista lap ezzel kap­csolatban azt írja, hogy ez ígéret betartása a francia nép támogatását jelenti, amely a vietnami t tkos há­ború ellen harcol. Hocsimin baráti gesztusára a fran­cia hivatalok újabb kihívással felel­tek. A szaigoni franc a hivatalok és Bao-Daj kiszolgálói száz vietnami hazafi letartóztatására adtak peran­csot. Szaigonban magában valódi ostromállapot uralkodik és a katonai és rendőr- osztagok állandó készült­ségben állanak.

Next

/
Thumbnails
Contents