Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-14 / 212. szám, csütörtök

1950 szeptember 14 Lényegesen meg kell javítani az állami gépállomások munkáját 1. Dur,i földművelésügyi miniszter bíráló szavai az állami gépállomásodhoz > Az idei őszi munkák küszöbén az egész ország állami gépállomásainak dOLgozói Prágában értekezletre gyúitek össze, hogy méltassák eddigi működésüket és hogy módot keressenek arra, hogyan lehetne munkájukat lényegesen megjavítani a szocializmus építésében falvainkban. Dariš földművelésügyi miniszter beszédében részletesen elemezte traktoristáink eddigi teljesítményét és konkrét példákon rámutatott arra, hogy ezek a teljesítmények nem kielégítőek. A trakioristák munkájában suk hiány mutatkozik, amelyeket most, az őszi munkákban ki kell küszöbölni. —> Ma, az aratási és cséplési munkálatok befejezése után — mondotta Ďuriš miniszter — meg kell állapítanunk, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a CsKP Központi Bizottsága rótt ránk februárban, nem tel jesítettük és állami gépállomásaink még nem küszöbölték ki a hiányokat. A traktorgarázsok száma 1950 január elsejétől július elsejéig 134 százalékkal emelkedett. Az önkötözök száma ugyanezen idö alatt 189 százalékkal, az alkalmazottak száma pedig 81-3 százalékkal növekedett. Nem lehet azt mondani, hogy az állami gépállomások nem műveltek volna meg több földet, mint eddig és hogy nem emelhetnék a gépek teljesítményét. Igaz ugyan, hogy a gépállomások által megművelt föld egyre szaporodik, de a gépek teljesítménye nem kielégítő. Az állami gépállomások teljesítménye az aratásban: Az állami gépállomások teljesítménye az aratásban; 1948. évben az önkötözővel lekaszált gabona hektárokban: 870; egy önkötözö teljesítménye 65.7 ha; százalék az egész aratási területből: 2.06 százalék. 1948. évben az önkötözővel lekaszált gabona hektárokban: 310; egy önkötöző teljesítménye 74.9 ha; százalék az egész aratási területből: 6.42 százaiéit1950. évben az önkötözővel lekaszált gabona hektárokban: 810; egy önkötöző teljesítménye 60.4 ha; százalék a <yegész aratási területből: 18.3 százalék. Az éllamd gépállomások teljesítménye az őszi munkákban (szántásban): 1948. évben (Csehország) a szántás hektárokban: 100; egy traktor teljesítménye: 53 ha; százalék az egész szántási területből: 2.9 százalék. 1949. éven (CSR) a szántás hektárokban: 450; egy traktor teljesítménye: 74 ha; százalék az egész szántási területből: 9 1 százalék. 1950. évben (CSK) a szántás hektárokban: 1860; egy traktor teljesítménye: 115 ha; százalék az egész szántási területből: 36.6 százalék. (A norma: 150 hektár.) Ennek ellenére ez a teljesítmény nagyon messze áll a gépek átlagos kihasználásától még akkor is, ha figyelembe vesszük a földek szétpar cellázását. A Szovjetúnióban egy ón kötöző teljesítménye egy váltáson 100—120 hektár az aratási idö, 25—30 nap alatt és egy traktor teljesítménye az őszi szántásnál, amely 40—50 munkanapig tart, 150—165 hektár, a mi viszonyainkra átszámítva 1 és Vá Váltás. Hogyan kell megjavítani az állami' gépállomások munkájának megszervezését Az állami gépállomásoknak e mindennapi érintkezés folyamán a kis* és középföldművesekkai, meggyőző példaként kell szerepelniük és a munka tökéletesebb szocialista megszervezésének eszközéül kell szolgáin iok. Vannak azonban olyan állami gépállomások. igazgatók, traktoristák és műszakiak, akik éppen az ellenkező irányban szerepelnek meggyőző példaként A chrástavai állami gépállomás vezetősége és alkalmazottai az ő naponkénti és hektáros teljesítményükkel az aratás ideje alatt a munka szocialista megszervezésének rossz példái. Miért vannak ilyen éredmé nvek az egyes gépállomásokon? Azért, mert az igazgatók vagy politikai helyettesük nem tárgyalja meg az állami gépállomás összes alkalma zottaival a munka-ervet és az egész évi, évad, heti és napi munkatervet az alkalmazottak nélkül állítják öszsze. A traktoristák, brigádosok és a többi alkalmazott nem ismerik a munkatervet és feladataikat és nem gondolkoznak azok megvalósításáról. Meggyöngül bennük a közös felelősségérzet a terv teljesítéséért és ez hátráltatja kezdeményező képességüket a nehézségek és a hibák eltávolításában. Némely állami gépállomáson ki sem dolgozták rendesen a havi. heti és napi munkatervet. Ez azt jelenti, hogy a munka megszervezésében, annak megvalósításéban és ellenőrzésében általános zavar van. Ez több állami gépállomásnak az aratás alatt lehetetlenné tette az aratási munkálatok folyamának áttekintését, megnehezítette a gépbrigádok elhelyezését, ezek teljesítményének ellenőrzését és a gépek átszállítását azokba a községekbe, ahol a gépekben hiány volt. A gépek és az emberek széthelyezése rossz volt. Igy megtörténhetett, hogy a gépek fölöslegesen jártak, vagy pedig kihasználatlanul álltak és a gépállomás a kaszálási tervet és a tarlóhántási tervet nem teljesítette. Ez a magyarázata a chrástavai esetnek és még sok hasonló gépállomás esetének. Az állami gépállomások igazgatóinak és politikai helyettesüknek, valamint a brigád vezetőknek, traktoristáknak és műszakiaknak nem szabad megengedniök, hogy állomásukon az őszi munkák is így legyenek megszervezve. Tudnunk kell, hogy a szocialista mezőgazdaságban a terv az alapeszköz a feladatok teljesítésének biztosításában. Ezért a gépállomások vezetőségének nemcsak hogy azonnal ki kell dolgoznia az őszi munkák pontos tervét minden hétre és napra, minden brigád és minden traktor számára, hanem ez", a tervet a legközelebbi napokban alaposan meg kell tárgyalni a gépállomás minden alkalmazottjával. Az igy megtárgyalt munkaterv lehetővé teszi azt, hogy minden traktorista írásban is kötelezhesse magát feladatainak teljesítésére. Csak az így megszervezett munka segíti elő a szocialista munkaverseny kimélyítését. Az állami gépállomásokon a t őszi munkák javítása azt is feltételez:, hogy az őszi munkákat a traktorbrigádok alapján szervezzék meg. A brigádok számára a legközelebbi napokban meg kell határozni a munkát és munkahelyet. Fontos, hogy a brigádok haladéktalanul megismerkedjenek feladataikkal az illető községben és EFSz-ben és hogy megegyezzenek feladataik teljesítésének módjában. Az őszi munkák megszervezése a traktor-brigádrendszer megszervezésével lehetővé teszi az állami gépállomásoknak, hogy a munkát könnyebben és pontosabban ellenőrizhesse és így az állami gépállomás vezetősége szükség esetén hathatósabban közbeléphessen. A 'traktorok átszállítása könnyebb lesz. Ha a brigádok ismerik feladataikat, könnyebben lehet bevezetni a kétváltásos munkát. Ezt a normák szerint tökéletesítik. A brigád az'EFSz-el egv egész évre, sőt két évre is szerződést köthet a termés szerinti bérezés alapján. Ez emeli a munka minőségét és a gépállomás segítségét az EFSz-ek számára és természetesen a traktoristák felelősségérzetét és száktudását is. Be kell vezetni a kétváltásos munkát Aránylag csak kevés gépnél vezették be az aratás alatt a kétváltásos munkát, habár erre szükség lett volna. mert sem a kaszálási, sem a tarlóhántási tervet nem teljesíthették és a gépek kihasználása is csak alacsony volt. Némely traktoristák lehe tetlenné teszik a gépek kihasználását két váltáson azzal, hogy munkájuk tökéletesítése helyett kimerítik erejüket munkaidejük megnyújtásával, kiteszik magukat a sérülés veszélyéneit és gépüket megkárosítják, a munkát felületesen végzik és lehetetlenné teszik a nortriák szerinti munkarendszer javítását. Az eredmény aztán az állami gépállomás egész gazdálkodásában látható. Ezért szükséges, hogy minden gépállomáson részletesen megtárgyalják az alkalmazottakkal a második váltás bevezetésének fontosságát és hasznosságát az őszi munkálatokban. Abban is pontosan meg kell állapodni, hogyan veszik át az egyik váltásról a másikra a gépeket, hogy látni lehes sen, hogy ki visel felelősséget a gép esetleges sérüléséért. Minden állami gépállomásnak idejében biztosítani kell a traktoristák szükséges számát. ÜJSZÖ Zsitvagyarmaton is megértették, hogy mit jelent a szövetkezeti gazdálkodás Zsitvagyarmat községben alakult a nyitrai kerület első Egységes Földműves Szövetkezete. Már a határ képéről látni, hogy mennyivel könynyebben dolgoznak Zsitvagyarmat földművese;. Nagy táblákra osztott földeken traktorok puffogásátói és a kukoricát tördelő lányok vidám énekétől hangos a határ. Hogy is kezdődött Zsitvagyarmaton a szövetkezeti élet? 1949 június 13-án alakult meg az Egységes Földműves Szövetkezet, melynek az év decemberére már 110 tagja lett. A tagok közül 1950 január l-re 39-en írták alá a nyilatkozatot, hogy az állatállományukat összeadják közös istállóba és közösen fognak gazdálkodni. Meg is kezdték a tavaszi munkálatokat 269 hektáron, amely 160 parcellából állt és ezt a földterületet úgy osztották be, hogy a 160 parcellából csak 70 parcella maradt. Ilymődon eitünt a sok mezsgye és sokkal könnyebb volt a traktorokkal dolgozni. A tél elmultával azonnal hozzáfogtak a tavaszi szántáshoz és vetéshez. Tíz nappal előbb elvégezték a tavaszi munkákat, mint az egyénileg gazdálkodók. Ezzel a gyors munkával megőrizték a föld téli nedvességét Ezt mutatja az idei árpatermés is, amely sokkal kisebb szárazsági károkat szenvedett, m nt az egyéni gazdálkodóké. Az aratási munkálatokat 12 nappal előbb végezték el mint régen. A termésbeadást búzából 180. rozsból 200 árpából 150, zabból pedig 150%-ra teljesítették. Rocsek Ernő büszkén mondja, hogy én, mint üzletvezető voltam a faluban, de beléptem a szövetkezetbe. Az üzletben a feleségem dolgozik. Kár volna mindkettőnknek az üzletben lenni ilyen kis faluban, ahol n

!ncs olyan nagy forgalom. A szövetkezetben pedig mindig találok munkát. Örömmel meséli, hogy milyen szép gazdaságuk van mar a nagyüzemi gazdálkodás révén. —• 100 darab fejőstehén részére modern istállókat építettünk. Ezekben az istállókban fajteheneket fogunk tenyészteni. Nagyon szép eredményeket értünk el már a tejbeszolgáltatásban is folytatja Mikus elvtárs, aki öt hektár földdel lépett a szövetkezetbe. — A tehenek átlag tejhozama nyolc 1 térre emelkedett naponta. Míg egyénileg gazdálkodtunk, ugyanazok a tehenek csak öt liter tejet adtak, pedig sokkal drágább és több takarmányt etettünk, mint most Beadtuk már az egész évi tejkontingenst (kb. 12.000 liter) úgyhogy ezentúl már kontingensen felül folyik a tejbeadás és így most már a szabadpiacon árusíthatjuk a tejet. Hat koronáért a nem tagoknak és négy koronáért a szövetkezeti tagoknak, V Éppen a baromfftarmra terelőd k a szó, amikor belép a szövetkezet irodájába Tóth Géza bácsi aki a tyúkfarmon dolgozik. Nyolqszáz májusi csirke van a gondjaira bízva. Amint belép Tóth bácsi, látni rajta, hogy valami nagy öröm érte, mert meg-megpödri hosszú bajuszát s mosolyra húzódik az arca. Csak járkál össze-vissza a helyiségben, de nem szól semmit. Nagyon kíváncsi voltam már én is és gondoltam, hogy megkérdezem Tóth bácsit, hogy milyen nagyra nőttek már a májusi csirkék, de erre már nem volt időm, mert Tóth bácsi a »hétszázát« kiáltással töri meg a csendet. Abban a pillanatban ki ;s szaladt az irodából a fejét csóválva. Előttünk teljesen érthetetlen volt ez a jelenet Mikor visszajött Tóth bácsi és két olyan galambtojás nagyságú tojást kispakai földművesek kötelezettségvállalása a Nemzetközi Szövetkezed Nap tiszteletére A szövetkezeti tagok legfontosabb feladata az őszi munkák pontos terveinek előkészítése, a szükséges gépek, műtrágya, vetőmag és elegendő mennyiségű munkaerő biztosítása. Tudják ezt a kispakai földművesek is. Ezekben a napokban kötötte meg szövetkezetük a csallóközcsütörtöki állami gépállomással az 1950—51-es gazdasági évre szóló szerződést. A tarlóhántást a községben már* száz százalékban elvégezték. A szerződésben tehát már csak az őszi munkákról van szó, mégpedig 50 hektár középszántásról, melyet az állami gépállomás október 10-ig végez el és 100 hektár mélyszántásról. Ennek elvégzését december 15-re tervezik. A tavaszi munkáknál a gépállomás traktorai a középszántást 50 hektáron május 15-ig hajtják végre. Az aratási munkák elvégzésére a gépállomás önkötözögépeket bocsát ä szövetkezet rendelkezésére, amelyekkel 120 hektár gabonát aratnak le. A tarlóhántást 120 hektáron végzi el és 173.5 hektáron kicsépeli a termést. Az EFSz a legközelebbi napokban megegyezik a gépállomással a természetbeni bérezésről is. A szövetkezet tulajdonában is van egy traktor. Ezzel 40 hektáron végzik el az őszi szántást. A vetésre, boronálásra és hengerezésre a szövetkezeti lovasfogatokat használják fel. A kispakai szövetkezeti tagok a Nemzetközi Szövetkezeti Nap tiszteletére a következő kötelezettséget vállalták. „Mi, a kispakai EFSz tagjai, kötelezzük magunkat, hogy a Nemzetközi Szövetkezeti Nap tiszteletére a szövetkezeti közös istálló építésében egyenként húsz órát ledolgozunk. A húsz órából öt órát ajándékként a koreai népnek szentelünk." Ezt a kötelezettségvállalást a kispakai EFSz minden tagja aláírta. tett az asztalra, már tisztában voltunk mindennel. Tudniillik ezek voltak a legelső tojások a május csirkéktől, melyeket a következő szavakkal adott át Tóth bácsi a szövetkezetnek. — Becsület és tisztesség az összes Egységes Földműves Szövetkezeteknek kívánom, hogy a -jövőben minél több Egységes Földműves Szövetkezet legyen és így együttműködve építhessük a mi szocialista hazánkat. Erre aztán nagy örömujjongások közepette a magasba emeltük Tóth bácsit. Olyan boldog volt, hogy egy ideig nem is tudott szóhoz jutn', Később magyarázta meg azt, hogy miért szaladt ki oly hirtelen az irodából. — Nagyon sok gonddal jár az, — mondja — míg egy csirke úgy megnő, hogy hasznot adjon. Azt a napot vártam csak, hogy felhozhassam az első tojásokat. Öt darab volt, kettő eltörött még a farmon. A megmaradt hármat a zsebembe tettem és szaladtam ide. Az egyik kezem folyton a zsebemben volt nehogy eltörjenek. És itt bent, mikor benyúltam a zsebembe vettem észre, hogy egy to. ás eltörött. Azért lettem olyan mérges. | Mindenféle tekintetben jól állnak a zsitvagyarmati szövetkezetesek. Nagy legelő áll rendelkezésükre, melyen juhokat tenyésztenek. 230 darabból álló juhállományunk van. A sertéshizlaldában szebbnél szebb hízókat látni, melyek átlagosan 200 —300 kilogramosak. A sertéshizlalda királyának nevezett »Betyár« 480 kg súlyú. Ezek az eredmények mutatják, hogy Zsitvagyarmaton már megszűnt az az élet, am kor a kisparasztok csak gürcöltek. Látástól vakulásig a földeken dolgoztak, mégis nehéz volt az életük. De megszűnt már az a régi világ. A Szovjetúnió példája nyomán a Párt lehetővé tette, hogy a falusi dolgozóknak is könnyebbé váljon az életük. Zsitvagyarmat lakossága ki is használta ezt a lehetőséget, úgy, hogy már az 1950 51 es gazdasági évben rátérnek a nagyüzemi gazdálkodásokra. Mégpedig az ősszel már az egész falú határában közösen fognak dolgozni a III. tipusú EFSz szabályai szerint A földeket már felosztották a nyolcéves vetésforgőra. Következőképpen fog majd festeni Zsitvagyarmat határa: őszi veteményekből 150 hektár búzát, 25 hektár rozsot, 30 hektár bükkönyt, 12 hektár őszi árpát fognak termelni. Tavasszal azután 110 hektár árpa, 110 hektár takarmány, 80 hektár kukorica 50 hektár répa, 10 hektár burgonya, 10 hektár napraforgó és 2 hektár kömény kerül elvetésre. Tervbe van véve 20 darab ló részére közös istálló építése, sert.és-4 hizlalda és a jövő és folyamán hozzá-' fognak 12 új családi ház építéséhez is. Zsitvagyarmaton megértették, hogy az egyéni gazdálkodással sohse érték volna el ezt az eredményt, amit a közös gazdálkodással. S megértették, hogy csak ez az út, a nagyüzemi gazdálkodás útja. visz a jobb élet és a boldogabb jövő felé. (m. J.) Normák — a munk

a javításának előfeltételei Az állami gépállomás munkája jó megszervezésének alapfeltétele azonban mindenekelőtt a normák szerinti akkordmunka bevezetése. Ennek ellenére a gépállomásoknak csak nagyon jelentéktelen része tud

fa a munkát e szerint a fontos feltéteiek szerint mesgzervezni Több igazgató és traktorista megfeledkezik arról, hogy nem lehet jó! gazdálkodni és eme'ni a munka minőségét ott, ahol az embert nem a munkája után bérezik. Elfeledkezik arról is, hogy csak a tökéletesített munka az egyedüli forrása az állami gépállomások alkalmazottai életszínvonalának emelésére. Ezért egy állami gépállomás sem javítja meg munkájának szervezését, ha az őszi munkákban alkalmazó: ai nem akkord bérezés szerint fognak dolgozni és ha a normákat nem lógják állandóan tökéletesíteni. Az állami gépállomások vezetőségének felelősségét, valamint az alkalmazottak felelősségét is a szerint állapítják meg, hogy milyen gyorsan válik náluk a normák szerinti munka . a munka megszervezésének alaprendszerévé. Az állami gépállomás vezetőségének e mellett tudatában kell lennie annak, hogy a munka helyes elhelyezése, a legmegfelelőbb gépek és eszközök használata, valamint a normák észszerű megállapítása van a legnagyobb hatással az eredményekre. Itt megemlítem a Szlovákiában lévő nemesócsai állami gépállomás példáját, ahol az alkalmazottak példás munkája az akkordnapok szerinti bérezés bevezetése után a normák túlteljesítéséhez vezetett az egész állomáson. Hogyan kíméljük a gépeket? Néhány szóval még azt szeretném megemlíteni, hogyan bánnak némely raktoristák vagy traktorjavítők gépeikkel és milyen kis gondot fordítanak az állami gépállomások gépeikre Hogyan értékeljük a gépekkel való bánást, ha 1950 január elsejétől szeptember elsejéig gépállományunkból traktoraink 15 százaléka teljesen kiesett. 13 százalékát pedig a 25 százalékon aluli teljesítményű gépek közé kellett besorolni? És hogy bíráljuk az eseteket, amikor a véletlen ellenőrzés folyamán 80 traktor közül egyetlen egy sem volt rendben? Hogyan állhat egy traktorállomás élén a Szlovákiában lévő mojmirovcei gépállomás igazgatója, aki a felülvizsgáláskor maga sem tudta, hány gépe van és hogy ezek hol vannak és hány van javításban? Ezé. t a jövőben az állami gépállomások igazgatóinak, mindenekelőtt azonban a traktoristáknak részletesen meg kell tárgyalniok a szükséges óvóintézkedéseket a gépekkel való bánás javítására. A szakszervezetek, valamint a CsKP üzemi szervezeteinek főfeladaiává k^ll, hogy váljon az alkalmazottak meggyőzése új módszerek bevezetésének szükségességéről a gépekkel való bánásban. A traktoristáknak maguknak • kell megfigyelniök azokat, akik gyakran megrongálják gépüket, segítségükre kell sietniök és ha esetleges hanyagságról lenne szó, azonnal le kell leplezni őket ez összes alkalmazottak előtt és kényszeríteni arra, hogy gépeikkel felelősségteljesebben bánjanak. AZ állami gépállomásokon be kell vezetnünk a személyes felelősséget minden egyes gépért. A gépet egy traktorisťnak vagy brigádnak hoszszabb időre kell beosztani, hogy k 17 küszöböljük azt a lehetetlen helyzetet, amikor a gépért senki sem felel. A traktoristáknak és az alkalmazottaknak nem szabad megengedniök azt, hogy gépeik a munka után gondozatlanul maradjanak. Minden gépállomáson pontosan ki kell dolgozni a gépek jókarbantartásának és esetleges javításának tervét. Feltétlenül be kell tartani azt, hogy minden gép bizonyos munkaórák ledolgozása után automatikusan felülvizsgálás alá kerüljön. Az őszi szántás és vetés sikeres elvégzésére szükéges, hogy minden állami gépállomáson gyorsan befejezzék a gépek javítását.