Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-14 / 212. szám, csütörtök

1950 szeptember 14 B KOREA HARCA - BÉKEHARC U J SZO (—nj—) Több, mint négy hónapja hogy a Szovjetúnió az Egyesült Nem zetek Szövetsége Biztonsági Tanácsa elé terjesztette a koreai kérdést il' lető javaslatát. A Béke Hívei világtáborának osz tatlan öröme kísérte ezt a javaslatot A világbéke őre, a Szovjetúnió világosan leszögezte azokat a feltételeket amelyek a koreai kérdésben biz tositékul szolgálhatnak arra vonat kuzo.ag, hogy a béke, szabadsag es függetlenség után vágyó koreai nép hazájának területén a gyilkosságok és rablótámadások, állati kegyetlen séggel végrehajtott amerikai légitámadások megszűnjenek. A Szovjetúnió javaslatának alapvető pótjai közé tartozott a követelmény: a Biztonsági Tanácsot úgy kell összeállítani, hogy ez az ENSz "alap okmányainak megfelelő legyen. A BT tagjainak sorába az imperialisták szolgálatában álló és a kínai népet nem képviselő Csankajsek helyébe a szabad kínai nép képviselőit kell behívni. A javaslat további, pontja volt, hogy a Biztonsági Tanács hallgassa meg a koreai népet, mi a véleménye és mi a panasza a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot ért támadással és az utána bekövetkező felszabadító harcokkal kapcsolatban. Ezzel egyidejűleg a Szovjetúnió ja vaslata hangsúlyozta, hogy a katonai akciókat be kell szüntetni és az intervenciós katonai egységeket azonnal vissza kell vonni. A Szovjetúnió javaslata, amely is mételten bizonyságot szolgáltatott, hogy célja a béke megőrzése és megszilárdítása, az ENSz-ben, illetőleg annak Biztonsági Tanacsában süket fülekre talált, amely az angol-amerikai imperialisták befolyása alatt áll Truman Austinnal, az USA képviselőjével a BT ban és a többi nyugati imperialista politikai háborús uszítókkal előre megszervezte az ellenállás táborát, amely megakadályozta a koreai véres háború beszüntetését, sőt azóta újabb, még vadabb és embertelenebb támadasokat intéz nap mint nap az ENSz zászlajának bitor lása mellett a szabadsagáért és függetlenségéért küzdő koreai nép ellen. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya tiltakozott a barbár légyámadások ellen, amelyeket amerikai agresszorok légi hadereje a védtelen koreai polgári lakosság elle nintéz napról napra. A koreai nép felháborodása, tiltakozása azonban nem hatott a vérrel aranyra spekuláló nyugati imperialistákra. Ismét a Szovjetúnió volt az. amely e tiltakozó jegyzékkel kapcsolatosan határozati javaslatot terjesztett a (Biztonsá gi Tanács elé- Követelte a BT tóit nyomatékosan szólítsa fel az Északamerikai Egyesült Államok kormányát, hogy szüntesse meg az embertelen, gyilkos támadásokat a védtelen polgári lakosság ellen. A Szovjetúnió újabb javaslata a haladó emberiség elismerését váltotta ki A Béke Híveinek többszázmilliós tábora nagy lelkesedéssel szállt síkra a szovjet javaslat mellett>Ám nem igy az agresszorok képviselői a Biztonság; Tanacsban Az angoC-ame rikai blokk képviselői a javaslatot, ellenségesen fogadták, a kezdet kezdetétől azon voltak, hogy e törekvése ket keresztezzék, hogy a javaslat tárgyalását elodázzák. A koreai háború megindulása óta a Szovjetúnió és a béketábor a kézzelfogható bizonyítékok egész sorát szolgáltatta, hogy ezt a háborút az amerikai imperialisták tüzetes elő készítés után provokálták ki. Li-SzinMan azt tette, amit Truman követelt. Li Szín Man azt hajtotta végre, ami az amerikai imperialisták érdekeinek megfelelt Az amerikai tőkések a kínai területeket elvesztett hegemónia juk pótlására új politikai és gazdasagj uralmi teret kívántak szerezni és nem utolsó sorban haditámaszponttá liiépíteni Koreát. Ezért volt szükség erre a háborúra és ez ma már az egész emberiség előtt tisztán áll Csak eggyel nem számítottak Mac Arthurék és az amerikai hadvezérek! Nem szsmol tak a Koreai Népi Köztársaság helytállásával, hősiességével, nem számoltak azzal, hogy a szabadság és függetlenség után vágyó kis nép nemcsak, hogy körömszakadásig fogja védeni nemzeti függetlenségét és szabadságát, hanem, hogy megtépázhatja s még hozzá alaposan az amerikai imperialisták hadierejét- Kim-Ir Szen elvtárs tábornok csapatai hősiességükkel és ragyagó haditetteikkel keresztezték, sőt megsemmisítették az amerikai terveket És ekkor Trumanék újabb aljas politikai cselfogáshoz nyúltak: az ENSz alapokmányát semmibe véve, bábkormányaik szavazataira támaszkodva csatasorba állitorták nemcsak Amerika, de a csatlósországok katonai egységeit, politikai kufárjait, az imperialista tőke szolgálatában álló sajtót és rádiót, megindították nagy, közös hadaszati. akciójukat a kis koreai nép ellen Ázsia és az egész viliág dolgozói ma világosan látják, hogy Trumanék az amerikai trösztök gyarmati tíább rúját folytatják, amellyel megingott hatalmuk megszilárdítását akarják elérni. Ezt magyarázza az amerikaiak további intervenciós provokációja, amelyet Kína, Vietnam és a Fú' löp-szigetek ellen intéz. A szabadsá gukért és függetlenségükért harcoló népek ellen a monopóltőke mindenre kapható csendőröket — az amer kai hadsereget küldte, hogy állati kegyetlenséggel megakadályozzák a monopóltőke és az amerikai imperializmus bukását a Távol-Keleren. A koreai népet igazságos harcában a haladó emberiség lelkes rokonszenve kíséri. Nemcsak nálunk, de az egész világon hatalmas mozgalmak indultak meg, amelyek egyérte'műen követelik a véres amerikai agresszió megszűnteiéi áH Koreában. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége, annak Biztonsági Tanácsa naponta kapja a táviratok, levelek, határoza fok ezreit, melyek mind egy jelszó jegyében állnak: El a kezekkel Ko reától! A legkülönbözőbb szervezetek, egyesületek, a haladó emberiség legkiválóbb tagiéi, a dolgozók száz és százmilliói harcos kiáltással követelik az amerikaiak koreai barbár támadásainak azonnali beszünteté sét. Mind egyet követelnek: véget vet ni az amerikai gyilkosok állati kegyetlenségeinek Koreában. És a koreai nép rettenthetetlen el szántsággal védi saját békéjét, a haladó emberiség nagy eszményét és életkövetelményét: az igazságot amely a dolgozó nép szabadságát, függetlenségét, a munka megbecsülését minden népnek egyformán biz tosítja. A koreai nép háborúja ezért mindannyiunk ügye. A koreai nép szabadsága és függetlensége, békés életének mielőbbi virágzása ezért mindannyiunk harcos követelménye Kan Buk alezredes, a koreai népi hadsereg nemrég Európában járt hőse a koreai nép harcáról így nyilatkozott: — Mi mindannyian egy szent ügyet védünk. A felszabadult népek, a népi demokratikus országok fiai, aszszonyai, dolgozói a malteros kanállal építik st szocializmus hatalmas és megdönthetetlen falait. Mi Koreában szuronnyal szolgáljuk a szent ügyet, szuronnyal úgy, hogy hazánkból ki űzzük a támadót, az idegent, a nép ellenségét. Harcunk közös. Közösen harcolunk a béke és a demokrácia hatalmas és legyőzhetetlen tábora ban, amelyet a Szovjetúnió népei, a nagy Sztálin dicsőséges serege vezet. Igen, mi a népi demokratikus országokban azzal, hogy ialvainkban a szövetkezeti élet megerősödéséért, a hektárhozamok emeléséért, a nagy üzemi termelésért indítottuk meg harcunkat, azzal, hogy banyáinkban, az üzemekben, a gyárakban a szocialista munkaversennyel, élmunkásmozgalommal, ellentervezésisel folytatjuk küzdelmünket, szolgaijuk legjobban a béke ügyét, erősítjük leg jobban a béke táborát és támogatjuk leghathatósabban a koreai nép harcát. öntudatos dolgozó népünk ma tudja, hogy a békéért folytatott harcát, a szocializmusért folytatott küzdelmét ma a leghathatósabban úgy támogatja, ha munkahelyén fokozza teljesítőképességét, ha Gottwald elvtárs első ötéves tervének ráeső feladatait maradék nélkül megvalósítja. Tudjuk mindannyian, hogy az ötéves terv feladatainak lelkiismeretes, pontos, idő előtti elvégzésével a szocializmus ügyét visszük előbbre hazánkban Tudjuk, hogy a szocializmus ügyének megerősödése és elmélyítése mihden anya, minden feleség, minden dolgozó ember legszen tebb vagyát biztosítja és teszi szilárddá: a tartós és oszthatatlan békét! A szocializmus kiépülésével, megerősödésével az imperialisták há.bo rús törekvései gyöngülnek meg A béketábor összefogása és hatalmának megerősödése a Trumanék, Acheso nék és az angol-amerika; tőkések befolyása alatt álló . bábkormányok iázas és az emberiség megrontására irányuló törekvéseit semmisíti meg. A szocializmusért és a békéért küzdő dolgozók legfőbb kötelessége tehát, hogy munkahelyeiken kitartó lelkesedéssel, erejüknek teljes latbavetésével dolgozzanak a reájuk háruló feladatok megoldásában. A bányász minden csille szene és vasérce, a földműves minden kilogramm gabonája, az építömunkás minden munkateljesítménye a béke ügyét szolgálja, a békét erősíti. Az építőmunkás, a bányász, a földműves, a dolgozó értelmiség napi munkája során végzett munkateljesítménye a koreai nép győzelmét segíti és egyidejűleg biztosítja azt, hogy a béke hívej milliós tábora még rövidebb idő alatt arathatja végső győzelmét az emberiség kártevői felett. a Szovjetúnió következetes és tántoríthatatlan békepolitikájának biztosítékai A kujb sevi és sztálingrádi vízierőművek után újabb öntözömüvek építését rendelték el a Szovjetúnióban A Kaspi-tenger menti síkság déli vidékein, Nvugat-Turkméniában, az Amu Darja alsó folyásán és a Kara Kum sivatag nyugati részén, az ipar és mezőgazdaság ellátását szolgáló vízienergia előállítására, a Szovjetúnió minisztertanácsa elrendelte: 1. a turkméniai Amu Darja-Krasznevedszki főcsatorna megépítését 1100 kilométer hosszúságban. A csatorna az Amu Darja me'lstt fekvő 1 Tahia-Tas-ból indul ki, a Kara Kum pusztán keresztül halad az Uzbel régi medre mentén a Kaspi-tenger menti aliöld, Nyugat-Turkménia vízszegény vidékeire. A turkméniai főcsatorna építésével egyidejűleg gátat kell építeni a Amu Darja felvon Tahia-Tasnál. A főcsatornán kéf gátat kell felépíteni nagy víztárolóval. Három vízierőmíívet kell felépíteni százezer kihwatt összkapacitással; ezek közül egvet a tahia-tasi gátnál és kettőt a turkmén főcsatorna gátjain. Nagy vízlevezető öntöző és elárasztó csatornákat kel! építeni összesen 1200 k'Hméter hosszúságban, amelyek a turkmén főcsatornából és a tahia-tasi gáttól indulnak ki — a Kaspi-tenger menti alföld nyugat-turkméniai déli vidékeinek és az Amu Dar|a alsó folyásának földjei öntözésére. Nagy csővezetéket kell építeni összesen ezer kilóméter hosszúságban, amely a .turkmén főcsatornából indul ki. A csővezeték az ipari üzemeket és a lakótelepeket látja el vízzel. Az Amu Darjából a turkmén főcsatornába özönlő víz mennyisége másodpercenként háromszázötvenezer—négyszázezer köbméter, fczt a mennyiséget hatszázezer köbméterig lehet emelni másodpercenként. anélkül, hogy a víz beleörr.lme a Kaspi-tengerbe. 2. A tahia-tasi gáltói krnduló turkmén főcsatorna felhasználása alapján meg kell valósítani: a) egvmillióháromszázezer hektár kiterjedésű új föld öntözését és mezőgazdasági művelés alá vételét, főleg a gyapottermesztés céljára, ebből ötszázezer hektárt a Kispi-tenger menti alfél I nyugatturkméniai déli vidékein, háromszázezer hektárt az Amu-Darja déltája vidékén és ötszázezer hektárt a Kara-Kalpak Autonom Köztársaságban és a Turkmén Szövetséges Köztársaság északi vidékein. b) A Kara-Kiim sivatag hétm'llió hektár kiterjedésű legelőiének vízzel való ellátását a turkmén főcsatorna befolvási övezetében. c) Az ipari üzemek, a vasúti szállítás ivó és ipari célokra szolgáló vízzel való tejles ellátását, valamint NyugatTurkménia lakótelepeinek vízellátását és öntözését. d) Védő- és homokmegkötő erdőket kell telepítni a turkmén főcsatorna, a vízlevezető és öntözőcsatorna mentén, az újonnan öntözött földek határán, az ipara üzemek és a lakótelepek körül, összesen körülbelül ötszázezer hektár kiterjedésben. 3. A turkmén főcsatorna megépítésének előkészítő munkálataihoz 1951ben kell hozzálátni és 1957-ben be kell feiezni a gát megépítését. A vízierőmíívet az Amu-Darja folyón TahiaTasnál, meg ke!l építeni a turkmén főcsatornát minden felszerelésével, a vízlevezető, elárasztó és öntöző csatornákkal együtt. 4. Minden tervezési és kutató munkátltot, amelv a turkmén főcsatorna, az amu-darjai gát, a vízierőművek, az öntöző, vizeiárasztó és levezető csatornák és szivattyútelep építésével kapcsolatos, a Gidroprojekt végzi. Az építkezés vezetője Jerisztov elvtárs főmérnök. A rendelet befejező része ezután a Szovjetúnió különböző minisztériumainak feladatait sorolja fel a rendelet végrehajtásával kapcsolatban. A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács szeptember 12-i ülésén Kína panaszáról tárgyalt az amerikai repülőgépeknek Kína területe ellen intézett támadásával kapcsolatban. Ebben a kérdésben a Biztonsági Tanács elé két javaslatot nyújtottak be: a Szovjetúnió javaslatát, amely elítéli ezeket a törvényellenes akciókat és követeli, hogy az Egyesült Államoknak tiltsák meg ezeket az akciókat; és az Egyesült Államok javaslatát, amely bizottság kiküldését javasolja a bombázás „kivizsgálására". Az Egyesült Államok és csatlósaik szeptember 11-én elvetették a Szovjetúnió javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács hwja meg és hallgassa meg a kínai kormány képviselőjét. Jóllehet a szovjet javaslatot augusztus 31-én nyújtották be és az USA javaslatát szeptember 1-én, az Egyesült Államok küldöttsége arra akarja rávenni a tanácsot, hogy először az amerikai határozatról tárgyaljon. E ízes a kérdéssel kapcsolatban vita fejlődött ki, amelynek során Malik szovjet Hkiilöött rámutatott arra, hogy mivel a Szovjetúnió javaslatát elsőnek nyújtották be, ezért erről a javaslatról kell legelőször szavazni. Az Egyesült Államok, amelyek már hosszabb idő óta sértik a Chartát és a Biztonsági Tanács szabályait, most ismét gépies szavazó masinériájukat használják, hogy ezzel újból megsértsék a Tanács eljárási szabályzatait. Malik továbbá hangsúlyozta, hogy a szovjet küldött, mint a Biztonsági Tanács elnöke, augusztusban jogosan terjesztette a tanács elé a kínai kormány panaszát. Az USA kormánykörei — mondotta továbbá a szovjet megbízott —, amelyek beavatkoztak a koreai háborúba, agressziójukat a taivani invázióval és Kína békés lakossága elleni támadással folytatják. Az Egyesült Államok küldöttsége, amely megakadályozta annak a javaslatnak elfogadását, hogy Kína küldöttjét meghívják a Biztonsági Tanácsba, most arra törekszik, hogy a Tanácsra rákényszerítse saját javaslatát. Teljesen világos, hogy a Tanács nem hozhat határozatot a bizottság küldésének kérdésében valamilyen országba, anélkül, hogy az illető országot megkérdeznék. Felszólalása befejező részében Malik szovjet küldőit rámutatott arra. hogy a szovjet küldöttség helyesnek tartja, hogy tárgyaljanak a szovjet és amerikai határozatról is, azonban kitart a mellett, hogy a Biztonsági Tanács eljárási szabályzatai szerint a javaslatokat abban a sorrendben bocsásák szavazás alá, amilyen sorrendben azokat beadták. Az Egyesült Államok javaslatával foglalkozva, Malik továbbá megjegyezte, hogy az USA képviselője augusztus 31-én elismerte a Biztonsági Tanács előtt, hogy az Egyesült Államok megsértették a kínai határokat és károkat okoztak. Malik hangsúlyozta, hogy Trygve Lie Csu-En-Lá jnak lküldte az Egyesült Államok levelét és így elismerték, hogy az Egyesűit Államok megsértették a kínai területet. Ezért — mondotta Malik — nem szükséges külön bizottságot kiküldeni ez ügy kivizsgálására. Ausztin makacs ellenállása a Szovjetúnió azon javaslatával szemben, hogy a kínai népkormány képviselőjét meghívják a Biztonsági Tanácsba, azt mutatta, hogy az Egyesül Államok fél az alapos kivizsgálástól. Az USA — mondotta végül Malik — igyekszik kijátszani a Biztosági Tanácsot, s megakadályozni törekszik e kérdés részletes megtárgyalását a Biztonsági Tanácsban. A Biztonsági Tanács szeptember 11-én, hétfői ülésén felszólalók jegyzékében első helyen Csian Tin-Fu. a Kuomintang képviselője szerepelt, aki a kínai kormány képviselőinek meghívása ellen szólalt fel. Rágalmakkal támadta a Szovjetuniót és a kínai népi kormányt. Arra törekedett, hogy igazolja a kínai lakosságnak az amerikaiak által történő bombázását. Azt állította, hogy ez olyan »tévedés« volt, amely >nem méltó« arra, hogy megvitassák. Malik elvtárs, a Szovjetún ó képviselője a kínai népi kormány képviselőinek meghívása mellett szólalt fel. Hangsúlyozta hogy a kínai terület bombázása és a Tajvan szigeti bahatolás kérdésének megtárgyalásánál a kínai képviselők részvétele döntő fontosságú. Mal k elvtárs kijelentette, a Szovjetunió kitart amellett, hogy bármely kormányt, amely agresszió miatt panasszal fordul a Tanácshoz, hívjanak meg a Tanácsba és hallgassák azt meg Rámutatott, hogy a kína* népi kormány képviselői értékes felvilágosítást adhatnának a Tanácsnak és komoly segítséget nyújthatnának munkájában. Válaszolva azoknak a küldötteknek. akik a kínai képviselők meghívása ellen foglalnak állást, hogy az általuk képviselt- kormányok nem tartanak fenn kapcsolatokat Kínával, Malik elvtárs ezeket mondotta: Két ország közötti diplomáciai kapcsolat kérdése csak a szóbanforgó két országra tartozik és nincs kapcsolatban azzal a nemzetközi v száll val, amelyet a Biztonsági Tanács tárgyal. Azok akik ellenzik a kínai népi kormány meghívását, megszegik az ENSz alapokmányát, a Biztonsági Tanács ügyrendi szabályá t s a Tanács munkájának elfogadott gyakorlatát. A Szovjetunió — mondotta — a békéért, a biztonságért és valamennyi ország valamennyi népének egyenlő jogaiért küzd. Rámutatott, hogy a kínai népi kormány 475 millió embert képvisel, azaz az egész földkerekség lakosságának körülbelül negyedrészét. A kínai népet nem a Kuomintang-klikk képviseli, hanem a kínai népi kormány. Malik elvtárs feltette a kérdést, vájjon a Biztonsági Tanács megtárgyalhatja-e az előtte lévő javaslatokat és különösen az USA javaslatát, amely bizottság létesítését javasolja a kínai területek bombázásának kivizsgálására a panaszt beterjesztő kormány távollétében. Ez — mondotta Malik elvtárs lehetetlenség egyrészt a józan ész szempontjából, de az ENSz alapokmányának, a Tanács ügyrendi szabályainak és gyakorlatának szempontjából is. Befejezőben Malik rámutatott, hogy a Szovjetúnió véleménye szerint a Biztonsági Tanács köteles meghívni a panaszt beterjesztő kormányt. Csehszlovák kormánydelegáció a Szovjetúnióban .Moszkva/Tass. — A Moszkvában tartózkodó csehszlovák kormánydelegáció. melynek tagjai Viliam Široký elvtárs, miniszterelnökhel.yettes-külügyminiszter, továbbá A. Gregor külkeresdelmi és A. Kiiment iparügyi mi- i leumán. niszter, valamint Dvorák elvtárs, a külkereskedelmi miniszter helyettese és Reja elvtárs, az iparügyi miniszter helyettese, kedden, szeptember 1^-én koszorút helyezett el V I. Lenin mauzóEgyre növekszik az éliizemek száma A „Műzsír-üzemek" zsolnai üzeme 12-én örömünnepet tartott- összejött az üzem munkássága és kitüntette három élmunkásnőjét és 14 élmunkását Ezek az élmunkások megkapták könyvecskéiket is. A Műzsirüzemek üzemi versenyén a zsolnai Regonor-üzem áll az eíső helyen. Reiman Károly, az üzemi normázó mél tattá az üzem munkásságának lelkes és kitartó munkáját és bejelentette, hogy a szocialista munkaversenyben 100 százalékban vesznek részt. Az üzem munkásságának 72 százaléka élmunkás. A legjobb élmunkásnők: Júlia Ratiborszká 154, Angyal Teréz 150 és Buho Margit 140 százalékkal.Az üzemek egyre jobban érzik és értik azt, hogy jobb munkával és magasabb teljesítményeikkel a békéért harcolnak.