Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-14 / 212. szám, csütörtök

1950 szeptember 14 B KOREA HARCA - BÉKEHARC U J SZO (—nj—) Több, mint négy hónapja hogy a Szovjetúnió az Egyesült Nem zetek Szövetsége Biztonsági Tanácsa elé terjesztette a koreai kérdést il' lető javaslatát. A Béke Hívei világtáborának osz tatlan öröme kísérte ezt a javaslatot A világbéke őre, a Szovjetúnió vilá­gosan leszögezte azokat a feltétele­ket amelyek a koreai kérdésben biz tositékul szolgálhatnak arra vonat kuzo.ag, hogy a béke, szabadsag es függetlenség után vágyó koreai nép hazájának területén a gyilkosságok és rablótámadások, állati kegyetlen séggel végrehajtott amerikai légitá­madások megszűnjenek. A Szovjetúnió javaslatának alap­vető pótjai közé tartozott a követel­mény: a Biztonsági Tanácsot úgy kell összeállítani, hogy ez az ENSz "alap okmányainak megfelelő legyen. A BT tagjainak sorába az imperialisták szolgálatában álló és a kínai népet nem képviselő Csankajsek helyébe a szabad kínai nép képviselőit kell behívni. A javaslat további, pontja volt, hogy a Biztonsági Tanács hall­gassa meg a koreai népet, mi a vé­leménye és mi a panasza a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot ért támadással és az utána bekövetkező felszabadító harcokkal kapcsolatban. Ezzel egyidejűleg a Szovjetúnió ja vaslata hangsúlyozta, hogy a katonai akciókat be kell szüntetni és az in­tervenciós katonai egységeket azon­nal vissza kell vonni. A Szovjetúnió javaslata, amely is mételten bizonyságot szolgáltatott, hogy célja a béke megőrzése és meg­szilárdítása, az ENSz-ben, illetőleg annak Biztonsági Tanacsában süket fülekre talált, amely az angol-ameri­kai imperialisták befolyása alatt áll Truman Austinnal, az USA képvise­lőjével a BT ban és a többi nyugati imperialista politikai háborús uszí­tókkal előre megszervezte az ellenál­lás táborát, amely megakadályozta a koreai véres háború beszüntetését, sőt azóta újabb, még vadabb és em­bertelenebb támadasokat intéz nap mint nap az ENSz zászlajának bitor lása mellett a szabadsagáért és füg­getlenségéért küzdő koreai nép el­len. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya tiltakozott a bar­bár légyámadások ellen, amelyeket amerikai agresszorok légi hadereje a védtelen koreai polgári lakosság el­le nintéz napról napra. A koreai nép felháborodása, tiltakozása azonban nem hatott a vérrel aranyra spekulá­ló nyugati imperialistákra. Ismét a Szovjetúnió volt az. amely e tiltako­zó jegyzékkel kapcsolatosan határo­zati javaslatot terjesztett a (Biztonsá gi Tanács elé- Követelte a BT tóit nyomatékosan szólítsa fel az Észak­amerikai Egyesült Államok kormá­nyát, hogy szüntesse meg az ember­telen, gyilkos támadásokat a védte­len polgári lakosság ellen. A Szovjetúnió újabb javaslata a haladó emberiség elismerését váltot­ta ki A Béke Híveinek többszázmil­liós tábora nagy lelkesedéssel szállt síkra a szovjet javaslat mellett>Ám nem igy az agresszorok képviselői a Biztonság; Tanacsban Az angoC-ame rikai blokk képviselői a javaslatot, ellenségesen fogadták, a kezdet kez­detétől azon voltak, hogy e törekvése ket keresztezzék, hogy a javaslat tár­gyalását elodázzák. A koreai háború megindulása óta a Szovjetúnió és a béketábor a kéz­zelfogható bizonyítékok egész sorát szolgáltatta, hogy ezt a háborút az amerikai imperialisták tüzetes elő készítés után provokálták ki. Li-Szin­Man azt tette, amit Truman követelt. Li Szín Man azt hajtotta végre, ami az amerikai imperialisták érdekeinek megfelelt Az amerikai tőkések a kí­nai területeket elvesztett hegemónia juk pótlására új politikai és gazda­sagj uralmi teret kívántak szerezni és nem utolsó sorban haditámasz­ponttá liiépíteni Koreát. Ezért volt szükség erre a háborúra és ez ma már az egész emberiség előtt tisztán áll Csak eggyel nem számítottak Mac Arthurék és az amerikai hadvezérek! Nem szsmol tak a Koreai Népi Köztársaság helyt­állásával, hősiességével, nem számol­tak azzal, hogy a szabadság és füg­getlenség után vágyó kis nép nem­csak, hogy körömszakadásig fogja vé­deni nemzeti függetlenségét és sza­badságát, hanem, hogy megtépázhat­ja s még hozzá alaposan az amerikai imperialisták hadierejét- Kim-Ir Szen elvtárs tábornok csapatai hősiessé­gükkel és ragyagó haditetteikkel ke­resztezték, sőt megsemmisítették az amerikai terveket És ekkor Truma­nék újabb aljas politikai cselfogás­hoz nyúltak: az ENSz alapokmányát semmibe véve, bábkormányaik sza­vazataira támaszkodva csatasorba állitorták nemcsak Amerika, de a csatlósországok katonai egységeit, po­litikai kufárjait, az imperialista tőke szolgálatában álló sajtót és rádiót, megindították nagy, közös hadaszati. akciójukat a kis koreai nép ellen Ázsia és az egész viliág dolgozói ma világosan látják, hogy Trumanék az amerikai trösztök gyarmati tíább rúját folytatják, amellyel megingott hatalmuk megszilárdítását akarják elérni. Ezt magyarázza az amerikai­ak további intervenciós provokáció­ja, amelyet Kína, Vietnam és a Fú' löp-szigetek ellen intéz. A szabadsá gukért és függetlenségükért harcoló népek ellen a monopóltőke minden­re kapható csendőröket — az amer kai hadsereget küldte, hogy állati kegyetlenséggel megakadályozzák a monopóltőke és az amerikai imperia­lizmus bukását a Távol-Keleren. A koreai népet igazságos harcában a haladó emberiség lelkes rokonszen­ve kíséri. Nemcsak nálunk, de az egész világon hatalmas mozgalmak indultak meg, amelyek egyérte'műen követelik a véres amerikai agresszió megszűnteiéi áH Koreában. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége, annak Biztonsági Tanácsa naponta kapja a táviratok, levelek, határoza fok ezreit, melyek mind egy jelszó jegyében állnak: El a kezekkel Ko reától! A legkülönbözőbb szerveze­tek, egyesületek, a haladó emberiség legkiválóbb tagiéi, a dolgozók száz és százmilliói harcos kiáltással kö­vetelik az amerikaiak koreai barbár támadásainak azonnali beszünteté sét. Mind egyet követelnek: véget vet ni az amerikai gyilkosok állati ke­gyetlenségeinek Koreában. És a koreai nép rettenthetetlen el szántsággal védi saját békéjét, a ha­ladó emberiség nagy eszményét és életkövetelményét: az igazságot amely a dolgozó nép szabadságát, függetlenségét, a munka megbecsü­lését minden népnek egyformán biz tosítja. A koreai nép háborúja ezért mindannyiunk ügye. A koreai nép szabadsága és függetlensége, békés életének mielőbbi virágzása ezért mindannyiunk harcos követelménye Kan Buk alezredes, a koreai népi hadsereg nemrég Európában járt hő­se a koreai nép harcáról így nyilat­kozott: — Mi mindannyian egy szent ügyet védünk. A felszabadult népek, a né­pi demokratikus országok fiai, asz­szonyai, dolgozói a malteros kanállal építik st szocializmus hatalmas és megdönthetetlen falait. Mi Koreában szuronnyal szolgáljuk a szent ügyet, szuronnyal úgy, hogy hazánkból ki űzzük a támadót, az idegent, a nép ellenségét. Harcunk közös. Közösen harcolunk a béke és a demokrácia hatalmas és legyőzhetetlen tábora ban, amelyet a Szovjetúnió népei, a nagy Sztálin dicsőséges serege ve­zet. Igen, mi a népi demokratikus or­szágokban azzal, hogy ialvainkban a szövetkezeti élet megerősödéséért, a hektárhozamok emeléséért, a nagy üzemi termelésért indítottuk meg harcunkat, azzal, hogy banyáinkban, az üzemekben, a gyárakban a szocia­lista munkaversennyel, élmunkás­mozgalommal, ellentervezésisel foly­tatjuk küzdelmünket, szolgaijuk leg­jobban a béke ügyét, erősítjük leg jobban a béke táborát és támogatjuk leghathatósabban a koreai nép har­cát. öntudatos dolgozó népünk ma tudja, hogy a békéért folytatott har­cát, a szocializmusért folytatott küz­delmét ma a leghathatósabban úgy támogatja, ha munkahelyén fokozza teljesítőképességét, ha Gottwald elv­társ első ötéves tervének ráeső fel­adatait maradék nélkül megvalósítja. Tudjuk mindannyian, hogy az ötéves terv feladatainak lelkiismeretes, pontos, idő előtti elvégzésével a szo­cializmus ügyét visszük előbbre ha­zánkban Tudjuk, hogy a szocializ­mus ügyének megerősödése és elmé­lyítése mihden anya, minden fele­ség, minden dolgozó ember legszen tebb vagyát biztosítja és teszi szi­lárddá: a tartós és oszthatatlan békét! A szocializmus kiépülésével, meg­erősödésével az imperialisták há.bo rús törekvései gyöngülnek meg A béketábor összefogása és hatalmának megerősödése a Trumanék, Acheso nék és az angol-amerika; tőkések befolyása alatt álló . bábkormányok iázas és az emberiség megrontására irányuló törekvéseit semmisíti meg. A szocializmusért és a békéért küz­dő dolgozók legfőbb kötelessége te­hát, hogy munkahelyeiken kitartó lelkesedéssel, erejüknek teljes latba­vetésével dolgozzanak a reájuk háru­ló feladatok megoldásában. A bá­nyász minden csille szene és vasérce, a földműves minden kilogramm ga­bonája, az építömunkás minden mun­kateljesítménye a béke ügyét szol­gálja, a békét erősíti. Az építőmun­kás, a bányász, a földműves, a dol­gozó értelmiség napi munkája során végzett munkateljesítménye a koreai nép győzelmét segíti és egyidejűleg biztosítja azt, hogy a béke hívej mil­liós tábora még rövidebb idő alatt arathatja végső győzelmét az embe­riség kártevői felett. a Szovjetúnió következetes és tántoríthatatlan békepolitikájának biztosítékai A kujb sevi és sztálingrádi vízierőművek után újabb öntözömüvek építését rendelték el a Szovjetúnióban A Kaspi-tenger menti síkság déli vidékein, Nvugat-Turkméniában, az Amu Darja alsó folyásán és a Kara Kum sivatag nyugati részén, az ipar és mezőgazdaság ellátását szolgáló vízienergia előállítására, a Szovjetúnió minisztertanácsa elrendelte: 1. a turk­méniai Amu Darja-Krasznevedszki fő­csatorna megépítését 1100 kilométer hosszúságban. A csatorna az Amu Darja me'lstt fekvő 1 Tahia-Tas-ból indul ki, a Kara Kum pusztán keresztül halad az Uzbel régi medre mentén a Kaspi-tenger menti aliöld, Nyugat-Turkménia víz­szegény vidékeire. A turkméniai főcsatorna építésével egyidejűleg gátat kell építeni a Amu Darja felvon Tahia-Tasnál. A főcsator­nán kéf gátat kell felépíteni nagy víz­tárolóval. Három vízierőmíívet kell felépíteni százezer kihwatt összkapa­citással; ezek közül egvet a tahia-tasi gátnál és kettőt a turkmén főcsatorna gátjain. Nagy vízlevezető öntöző és el­árasztó csatornákat kel! építeni össze­sen 1200 k'Hméter hosszúságban, ame­lyek a turkmén főcsatornából és a tahia-tasi gáttól indulnak ki — a Kas­pi-tenger menti alföld nyugat-turkmé­niai déli vidékeinek és az Amu Dar|a alsó folyásának földjei öntözésére. Nagy csővezetéket kell építeni össze­sen ezer kilóméter hosszúságban, amely a .turkmén főcsatornából indul ki. A csővezeték az ipari üzemeket és a lakótelepeket látja el vízzel. Az Amu Darjából a turkmén főcsatornába özönlő víz mennyisége másodpercen­ként háromszázötvenezer—négyszáz­ezer köbméter, fczt a mennyiséget hat­százezer köbméterig lehet emelni má­sodpercenként. anélkül, hogy a víz be­leörr.lme a Kaspi-tengerbe. 2. A tahia-tasi gáltói krnduló turk­mén főcsatorna felhasználása alapján meg kell valósítani: a) egvmillióháromszázezer hektár ki­terjedésű új föld öntözését és mező­gazdasági művelés alá vételét, főleg a gyapottermesztés céljára, ebből ötszáz­ezer hektárt a Kispi-tenger menti al­fél I nyugatturkméniai déli vidékein, háromszázezer hektárt az Amu-Darja déltája vidékén és ötszázezer hektárt a Kara-Kalpak Autonom Köztársaságban és a Turkmén Szövetséges Köztársa­ság északi vidékein. b) A Kara-Kiim sivatag hétm'llió hektár kiterjedésű legelőiének vízzel való ellátását a turkmén főcsatorna be­folvási övezetében. c) Az ipari üzemek, a vasúti szállí­tás ivó és ipari célokra szolgáló vízzel való tejles ellátását, valamint Nyugat­Turkménia lakótelepeinek vízellátását és öntözését. d) Védő- és homokmegkötő erdőket kell telepítni a turkmén főcsatorna, a vízlevezető és öntözőcsatorna mentén, az újonnan öntözött földek határán, az ipara üzemek és a lakótelepek körül, összesen körülbelül ötszázezer hektár kiterjedésben. 3. A turkmén főcsatorna megépíté­sének előkészítő munkálataihoz 1951­ben kell hozzálátni és 1957-ben be kell feiezni a gát megépítését. A vízierő­míívet az Amu-Darja folyón Tahia­Tasnál, meg ke!l építeni a turkmén fő­csatornát minden felszerelésével, a víz­levezető, elárasztó és öntöző csator­nákkal együtt. 4. Minden tervezési és kutató mun­kátltot, amelv a turkmén főcsatorna, az amu-darjai gát, a vízierőművek, az öntöző, vizeiárasztó és levezető csa­tornák és szivattyútelep építésével kapcsolatos, a Gidroprojekt végzi. Az építkezés vezetője Jerisztov elv­társ főmérnök. A rendelet befejező része ezután a Szovjetúnió különböző minisztériumai­nak feladatait sorolja fel a rendelet végrehajtásával kapcsolatban. A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács szeptember 12-i ülésén Kína panaszáról tárgyalt az amerikai repülőgépeknek Kína te­rülete ellen intézett támadásával kapcsolatban. Ebben a kérdésben a Biztonsági Tanács elé két javaslatot nyújtottak be: a Szovjetúnió javas­latát, amely elítéli ezeket a törvény­ellenes akciókat és követeli, hogy az Egyesült Államoknak tiltsák meg ezeket az akciókat; és az Egyesült Államok javaslatát, amely bizottság kiküldését javasolja a bombázás „ki­vizsgálására". Az Egyesült Államok és csatlósaik szeptember 11-én elve­tették a Szovjetúnió javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács hwja meg és hallgassa meg a kínai kormány kép­viselőjét. Jóllehet a szovjet javas­latot augusztus 31-én nyújtották be és az USA javaslatát szeptember 1-én, az Egyesült Államok küldöttsé­ge arra akarja rávenni a tanácsot, hogy először az amerikai határozat­ról tárgyaljon. E ízes a kérdéssel kap­csolatban vita fejlődött ki, amelynek során Malik szovjet Hkiilöött rámu­tatott arra, hogy mivel a Szovjet­únió javaslatát elsőnek nyújtották be, ezért erről a javaslatról kell leg­először szavazni. Az Egyesült Álla­mok, amelyek már hosszabb idő óta sértik a Chartát és a Biztonsági Ta­nács szabályait, most ismét gépies szavazó masinériájukat használják, hogy ezzel újból megsértsék a Ta­nács eljárási szabályzatait. Malik továbbá hangsúlyozta, hogy a szov­jet küldött, mint a Biztonsági Ta­nács elnöke, augusztusban jogosan terjesztette a tanács elé a kínai kor­mány panaszát. Az USA kormány­körei — mondotta továbbá a szovjet megbízott —, amelyek beavatkoz­tak a koreai háborúba, agresszióju­kat a taivani invázióval és Kína bé­kés lakossága elleni támadással foly­tatják. Az Egyesült Államok küldött­sége, amely megakadályozta annak a javaslatnak elfogadását, hogy Kína küldöttjét meghívják a Biztonsági Tanácsba, most arra törekszik, hogy a Tanácsra rákényszerítse saját ja­vaslatát. Teljesen világos, hogy a Tanács nem hozhat határozatot a bizottság küldésének kérdésében va­lamilyen országba, anélkül, hogy az illető országot megkérdeznék. Felszólalása befejező részében Ma­lik szovjet küldőit rámutatott arra. hogy a szovjet küldöttség helyesnek tartja, hogy tárgyaljanak a szovjet és amerikai határozatról is, azonban ki­tart a mellett, hogy a Biztonsági Ta­nács eljárási szabályzatai szerint a ja­vaslatokat abban a sorrendben bocsás­ák szavazás alá, amilyen sorrendben azokat beadták. Az Egyesült Államok javaslatával foglalkozva, Malik továbbá megje­gyezte, hogy az USA képviselője augusztus 31-én elismerte a Biztonsági Tanács előtt, hogy az Egyesült Álla­mok megsértették a kínai határokat és károkat okoztak. Malik hangsúlyoz­ta, hogy Trygve Lie Csu-En-Lá jnak lküldte az Egyesült Államok levelét és így elismerték, hogy az Egyesűit Államok megsértették a kínai terü­letet. Ezért — mondotta Malik — nem szükséges külön bizottságot kikülde­ni ez ügy kivizsgálására. Ausztin makacs ellenállása a Szovjetúnió azon javaslatával szemben, hogy a kínai népkormány képviselőjét meghívják a Biztonsági Tanácsba, azt mutatta, hogy az Egyesül Államok fél az alapos kivizsgálástól. Az USA — mondotta végül Malik — igyekszik kijátszani a Biztosági Tanácsot, s megakadályozni törekszik e kérdés részletes megtár­gyalását a Biztonsági Tanácsban. A Biztonsági Tanács szeptember 11-én, hétfői ülésén felszólalók jegy­zékében első helyen Csian Tin-Fu. a Kuomintang képviselője szerepelt, aki a kínai kormány képviselőinek meghívása ellen szólalt fel. Rágal­makkal támadta a Szovjetuniót és a kínai népi kormányt. Arra töreke­dett, hogy igazolja a kínai lakosság­nak az amerikaiak által történő bombázását. Azt állította, hogy ez olyan »tévedés« volt, amely >nem méltó« arra, hogy megvitassák. Malik elvtárs, a Szovjetún ó kép­viselője a kínai népi kormány kép­viselőinek meghívása mellett szólalt fel. Hangsúlyozta hogy a kínai te­rület bombázása és a Tajvan szigeti bahatolás kérdésének megtárgyalá­sánál a kínai képviselők részvétele döntő fontosságú. Mal k elvtárs kijelentette, a Szov­jetunió kitart amellett, hogy bár­mely kormányt, amely agresszió miatt panasszal fordul a Tanácshoz, hívjanak meg a Tanácsba és hall­gassák azt meg Rámutatott, hogy a kína* népi kor­mány képviselői értékes felvilágo­sítást adhatnának a Tanácsnak és komoly segítséget nyújthatnának munkájában. Válaszolva azoknak a küldöttek­nek. akik a kínai képviselők meghí­vása ellen foglalnak állást, hogy az általuk képviselt- kormányok nem tartanak fenn kapcsolatokat Kínával, Malik elvtárs ezeket mondotta: Két ország közötti diplomáciai kapcsolat kérdése csak a szóbanforgó két or­szágra tartozik és nincs kapcsolat­ban azzal a nemzetközi v száll val, amelyet a Biztonsági Tanács tár­gyal. Azok akik ellenzik a kínai né­pi kormány meghívását, megszegik az ENSz alapokmányát, a Biztonsá­gi Tanács ügyrendi szabályá t s a Tanács munkájának elfogadott gya­korlatát. A Szovjetunió — mondotta — a békéért, a biztonságért és vala­mennyi ország valamennyi népének egyenlő jogaiért küzd. Rámutatott, hogy a kínai népi kormány 475 millió embert képvisel, azaz az egész földkerekség lakos­ságának körülbelül negyedrészét. A kínai népet nem a Kuomintang-klikk képviseli, hanem a kínai népi kor­mány. Malik elvtárs feltette a kér­dést, vájjon a Biztonsági Tanács megtárgyalhatja-e az előtte lévő ja­vaslatokat és különösen az USA ja­vaslatát, amely bizottság létesítését javasolja a kínai területek bombázá­sának kivizsgálására a panaszt be­terjesztő kormány távollétében. Ez — mondotta Malik elvtárs lehe­tetlenség egyrészt a józan ész szem­pontjából, de az ENSz alapokmányá­nak, a Tanács ügyrendi szabályainak és gyakorlatának szempontjából is. Befejezőben Malik rámutatott, hogy a Szovjetúnió véleménye sze­rint a Biztonsági Tanács köteles meg­hívni a panaszt beterjesztő kor­mányt. Csehszlovák kormánydelegáció a Szovjetúnióban .Moszkva/Tass. — A Moszkvában tartózkodó csehszlovák kormánydele­gáció. melynek tagjai Viliam Široký elvtárs, miniszterelnökhel.yettes-kül­ügyminiszter, továbbá A. Gregor kül­keresdelmi és A. Kiiment iparügyi mi- i leumán. niszter, valamint Dvorák elvtárs, a külkereskedelmi miniszter helyettese és Reja elvtárs, az iparügyi miniszter he­lyettese, kedden, szeptember 1^-én ko­szorút helyezett el V I. Lenin mauzó­Egyre növekszik az éliizemek száma A „Műzsír-üzemek" zsolnai üzeme 12-én örömünnepet tartott- összejött az üzem munkássága és kitüntette három élmunkásnőjét és 14 élmun­kását Ezek az élmunkások megkap­ták könyvecskéiket is. A Műzsir­üzemek üzemi versenyén a zsolnai Regonor-üzem áll az eíső helyen. Rei­man Károly, az üzemi normázó mél tattá az üzem munkásságának lelkes és kitartó munkáját és bejelentette, hogy a szocialista munkaversenyben 100 százalékban vesznek részt. Az üzem munkásságának 72 százaléka élmunkás. A legjobb élmunkásnők: Júlia Ratiborszká 154, Angyal Teréz 150 és Buho Margit 140 százalékkal.­Az üzemek egyre jobban érzik és ér­tik azt, hogy jobb munkával és ma­gasabb teljesítményeikkel a békéért harcolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents