Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-13 / 211. szám, szerda

U J SZ0 1950 szeptember 13 A szovjet bányászat új sikerei I. Bardin az ismert szovjet metallurgiai szaktudós a következőket mondja: »Allíthatjuk, hogy a techn ka és civilizáció fejlődése a szó legtágabb értelmében akkor kezdődött, amikor az ember felfedezte az ércet, megkezdte annak kitermelését és a világ mai anyagi kultúrája kb. 2 miliárd tonna ércben rejlik, amit a gépek, a különféle berendezések közlekedési eszközök tartalmaznak«. Az egész nemzetgazdaság technika; felfegyverzése ugyanis óriási mértékben a bányászattól függ: ez adja a technika; eszközök gyártásához szükséges fönyersanyagot. A SZOVJET BÁNYÁSZAT ÓRIÁSI FEJLŐDÉSE A cári Oroszországban összesen 4.2 mjilió tonna öntöttvasat és ugyanolyan mennyiségű acélt termőitek. A cár; Oroszország kohászat terén igen elmaradott volt és ez egyik föokát képezte annak, hogy az állam a vezető kapitalista országoktól függött. Hogy a fiatal szovjet állam ipari hatalmát növeljék a bolsevik párt és a szovjet kormány igen nagy figyelmet szentelt és szentel továbbra is a bányászat és ä kohászat fejlesztésének és óriási pénzeszközöket szán kiépítésükre. Hála ennek már 1940ben Oroszországban az öntöttvas terén elérték a 15 millió tonnát, az acélban a 18.3 millió tonnát. A háború utáni ötéves terv az acél termelését 1950 végéig 25.4 millió tonnára, az öntöttvasét pedig 19.5 millió tonnára irányozza elő .A legközelebbi három ötéves terv alatt az öntöttvas kitermelésének 50 millió tonnát, az acéltermelésnek ped

:g 60 millió tonnát kell elérnie. HOGYAN HAJTJÁK VÉGRE A TÉRVET? Am

:nt az utolsó négy és félév eredményei mutatják, ezt a tervet igen nagy sikerrel valósitják meg. Igy 1946-óta az öntöttvas termelése 85>%-kal, az acélé 90%-kal a hengerelt vasé 109%-kai, tehát több mint a kétszeresével emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az öntöttvas évi emelkedése ezekben az években 19 szávaiák volt, az acélé 18% és a hengerelt vasé 21. A kohászatban a termelés növekedésének ilyen ütemét egyetlen kapitalista állam sem ismerte és nem is ismeri. A szovjet kohászat; iparban a termelés ebben az esztendőben is gyors ütemben emelkedik A sajtóban nemrég olvashattuk az ide; második negyedév eredményeit, amely szerint az öntöttvas termelése 22%-ka] az acélé 19%-kai emelkedett a mult évvel szemben. A kohászatban a terv által kitűzött feladatokat jelentős mértékben túlteljesítették. A háború előtti acé-1és hengerelt vastermelést az idén 35%-kal kellett túlhaladni, ezzel szemben az utolsó negj'edévben 47 százalékkal több hengerelt vasat gyártottak, mjnt 1940-ben és 37 százalékkal több acélt. A KOHÁSZATI TECHNIKA HALADÁSA A kohászatban a haladás a kohászati termelési technikának nagy sikeresei függ össze. Igy ebben az irányban is megelőzte a Szovjetunió Nyugat-Európa és Amerika kohászatát is. Például a kohók számában a Szovjetúnió ma szilárdan az első helyen áll a világon és ezenkívül a szovjet magaskemencék tökéletesebb csővezetékekkel vannak ellátva a levegő áramlására, míg az amerikaiak elavultak, gőzre, meg gázra vannak berendezve. Folyamatos technikai haladást lehet észlelni az acélgyártásban js ahol 'gen jelentős mértékben használják a termelés automatizálását, am; nemcsak a munkát könnyiti meg, hanem az összes kohászati folyamatokat is tökéletesebbé teszi A hengerelő műhelyekben gyorsított ütemben tökéletesitik a gépeket, amelyek a pléhet készítik elő a további megmunkálásra. A nyersanyagnak ez az előzetes előkészítése igen nagy tért nyert és ezért jelentősen megnövekedett a hengerelt vas termelése. Igen jelentős mértékben terjesztették el a különféle acélfajták gyártását is, mindenekelőtt azonban a minőségileg kiváló acé] termelése emelkedik, amire a legfinomabb gépek gyártásánál van szükség. A technikai haladás közvetlenül visszatükröződött a sz

0vjet kohőmunkások munkateljesítményének emelkedésében. Ez az elmúlt ngeyedévben 9%-al emelkedett a mult évvel szemben. Igen sok üzem ért el rekord-teljesítményt ezen a termelési szakaszon még pedig világviszonylatban soha nem látott teljesítményt. Igy pl. a ural; Szerovi üzem magaskernencéjének mestere. Genadij Fukaiov rendszeresen eléri a magaskemence térfogata kihasználásában a 0.64 eggyütthatót. Az ukrajnai dnyepropetrovszk; Dzerzsinszk; üzem egyik öntőié, a Martin kemence egy négyzetméterére számítva 12.63 tonna acélt nyert BEFEKTETÉSI MUNKÁLATOK Az ötéves terv az 1946-50-es időszakban előirányozták 180 Martinkemence, 45 magaskemence és 90 villanyáramos kemence üzembehelyezését. Ezt a tervet sikerrel teljesítik. A szovjet állam évenként óriási pénzösszegeket áldoz kohászati befektetésekre. Az idén is óriási építkezések folynak Igy pl. a második negyedévben a befektetési munkálatokat 27%-kal lépték túl a mult évvel szemben. A kohászatbari az óriási terjedelmű befektetési munkálatok előmozdítják a szovjet ipar e fantos ága további fejlődését. AZ ÉRC A BÉKÉT SZOLGÁLJA Mire használják fel a Szovjetunióban az érc k termelés és feldolgozás eme óriás; mennyiségeit? Ennek főcélja a békés termelés elősegítése, első helyen a gépek és más iparj berendezések mezőgazdasági és közlekedési gépek és gépi berendezések gyártása. Az egész szovjet nemzetgazdaság békés jellege alapvető jellemvonása a Szovjetúnió nemzetgazdaságának, összehasonlítva a kapitalista országok nemzetgazdaságával, ahol a burzsoá kormányok támadó politikája és a fegyverkezés őrült folyamata határozzák meg az összes ottani gazdasági ágak, mindenekelőtt a kohászat fejlődését, mert 0tt a fémből fegyvert gyártanak emberek pusztítására. A szovjet kormány békeszerető külpolitikát folytat és a Szovjetúnióban feltartózhatatlanu] fejlődnek a békés gazdasági ágak, ezért emelkedik a szovjet lakosság életszínvonala is. Tehát békecélokat a polgárj lakosság szükségleteit szolgálja a szovjet kohászat fejlődése is. mint ahogy ezt a fent említett második negyedév eredményei is bizonyítják Igy pl. a viillanyárammal hajtott mozdonyok gyártása egyharmadával emelkedett, ugyanígy az autóbuszok gyárátsa is. A kombájnok, traktorok, vetögépek, gőzturbinák, emelődaruk gyártása másfélszeresére, söt kétszeresére emelkedett. Igen erősen megnövekedett a teherautók, a textilipar; gépek, a cipő és konfekciós üzemek számára gyártott gépek stb. termelése. A technika e hatalmas fejlődése megkönnyíti a szovjet ember munkáját előmozdítja az egész nemzetgazdaság fejlődését. A szovjet kohászat ezen az úton fejlődik tovább is. A. Vladjimrov. ILLÉS BÉLA: Jtevefceši (J)iMa MlÁ&kiUiiili utazásai — Na, ne siess, ne hagyj magamra! 1 — rimánkodott a félszemű angol. — Ha itt maradsz, elmAdom neked, hogyan végzik ki az angol tábori csendőrök a maláji partizánok gyerekeit .... A hajó három napon át gyorsan szelte a vizet. A rokkant katonák egyre számolták, hány hét, hány nap, hány óra még az út, iiány mérföld még az angol partokig. Az ég tiszta volt, az óceán csendes, sima. Harmadnap, estszürkületkor a hajó úszó aknába ütközött, amelyet a második világháború folyamán angolok, amerikaiak, ausztráliaiak, újzélandiak, franciák, hollandok vagy japánok indítottak útnak. Az akna, bár több esztendős késedelemmel, teljesítette kötelességét. Á hajó hatalmas léket kapott. Megtelt vízzel. Gyorsan süllyedt. A matrózok jól betanult, gyors és pontos munkával mentőcsónakokba rakták a sebesülteket és rokkantakat. A csónakokat vízrebocsátották. ök csak akkor szálltak csónakba, mikor már minden utasról gondoskodtak. Pista az utolsóelőtti csónakkal hagyta el a süllyedő hajót. Egy óra múlva vihar kerekedett.' A tenger toronymagas hullámai sorra felborították és mindenestől elnyelték a mentőcsónakokat. A vihart csak egyetlen csónak élte túl, — az, amelyikbep (tizenhatodmagával) Pista ült. Pistát és társait napfelkeltekor felszedte egy amerikai gőzös. Az amerikai hajó Japánba tartott. A hajótörötteket Tokióban tette partra. A • japán fővárosban Pistát és társait (valószínűleg tévedésből) egy katonai fogházba szállították. Öt és fél hónapot ült Pista a tokioi, amerikai katonai fogházban, a nélkül, hogy egyszer is kihallgatták volna. Cellatársa az a félszemű és féllábú angol katona volt, aki már a hajón olyan sokat mesélt Pistának Ettől až angoltól az öt és fél hónap alatt Pista nagyon sokat tanult. A hajótöröttek talán még ma is ülnének, ha a fogház parancsnoka, egy amerikai kapitány, nem unatkozik olyan nagyon. Az amerikai kapitány unalmában, egy japán könyvkereskedésben megvásárolta Lev Tolsztoj „Háború és béke" című regényének angolnyelvű kiadását. A könyvet nem olvasta el, fe sem vágta. A kapitány helyettese (aki természetesen felettese állására vágyott) jelentette MacArthur tábornoknak, hogy a fogházparancsnok bolseviki röpiratokat terjeszt. Mint bolsevik-gyanúsat, a kapitányt leváltották és a fogházba egy bizottság szállt ki. A bizottság nemcsak azt állapította meg, hogy a fogházparancsnok és helyettese (a feljelentő) rendszeresen sikkaszt, de azt is megállapította, hogy a fogházban nagyon sokan ülnek, akikről senkisem tudja, hogyan és miért kerültek oda. A kapitány csak azért tartotta ott őket, mert mjnden egyes foglyon keresett. Eilopa az élelmezési pénz jó felét. A rokkant angol katonákat (a bizottság határozata értelmében) felrakták egy Üj-Zé!andba induló norvég tehergőzösre. — Pistát pedig átkísérték egy drótkerítéssel körülvett laborba, amelyik feltűnően hasonlított arra a holland táborra, amelyikben Holland-India földjén tartották légionárius korában. Itt amerikai tisztek tizenkilenc európai nemzet elkallódott, eladott, ellopott fiait képezték ki amerikai rendörökké. Pista tűvé tette a tábort, honfitársakat keresett. De hiába. A táborban ő volt az egyetlen magyar. Hanem talált egy csehet, gy brünni villanyszerelőt, aki tudott pár szót magyarul. Ez a cseh Dachauban együtt volt internálva magyar zsidókkal Azoktól sokat hallott Kossuthról,. Petőfiről és Adyról... A rendőrnövendékek nappal a fegyverforgatást tanulták, esténként angol nyelvórákat kaptak és politikai előadásokat hallgattak. Egy százados négy estén át adta elő nekik Amerika történetét. Egy másik százados Amerika politikájáról tartott előadásokat. • Ez a százados kifejtette, hogy Amerika a keresztény hitért és szeretetért, a kultúráért és humanizmusért harcol. Elmagyarázta Pistának és társainak, hogy a kultúra főellensége az orosz bolsevikiek és a kínaiak, akkiet ez a százados következetesen „sárga banditáknak" nevezett. Azt is elmagyarázta a százados, hogy a kereszténységet és a kultúrát csak háborúval lehet megmenteni. Biztosította hallgatóit, hogy Amerika rövidesen meghódítja az egész világot. Es arról is biztosította hallgatóit, hogy amikor az egész világ amerikai lesz, — a világot amerikai rendőrök fogják kormányozni. Nyolchetes. kiképzés után Pistát egy rendőrcsapatba osztották be, amelynek az volt a feladata, hogy a kikötőben dolgozó japán munkásokat ellenőrizze. A japán munkások napi tizenhat-tizenhét órán át dolgoztak. Hordták az amerikai hajókra és az amerikai hajókról a terhet. Az amerikai parancsnokság piegtiltotta nekik, hogy fáradtak vagy betegek legyenek. Aki a munka elveszése előtt elfáradt vagy éppen megbetegedett, azt letartóztatták és börtönbe vitték. Mindennap előfordult egy párszor, hogy valamelyik japán rakodómunkás a kimerültségtől összeesett. Ilyenkor a rendőrök hidegvizet öntöttek a szerencsétlenre és amikor az végre magához tért, bekísérték az őrszobára Ott a szolgálatot tevő őrmester ítéletmondása alapján tizenöt, húsz, esetleg huszonöt ütést mértek rá bambuszbottal, aztán egy-két hétre becsukták. A japán munkások elfordították fejüket, amikor egy amerikai rendőr közeledett feléjük. (Folytatjuk.) KÉT ÓRIÁS A VOLGÁN Az ember nem szemlélheti izgalom nélkül a világ leghatalmasabb építményeinek: Kujbisev és Sztálingrád elektromos erőműveinek mérnöki rajzait, íme, így valósítják meg a szovjet "emberek a hatalmas sztálini természetátalakító terveket! A világ még sohasem látott ilyen fgjlendülét az energetikában, az iparban, a szállításügyben, a mezőgazdaságban, a dolgozók jólétének és kultúrájának növekedésében! fi kubisevi és sztálingrádi elektromos erőmű méreteiről képet alkothatunk a következő szembeállítások alapján. Ezek az állomások tízszerannyi áramot fognak szolgáltatni, jnint a forradalomelőtti Oroszország öszszes elektromos erőművei. Az új erőművek teljesítőképessége két és félszeresen felülmúlja azt, amelyet a híres GOELRO-tervben terveztek 1921bet 10—15.évre és többszörösen feliil múlja a legnagyobb európai erőmű, a Dnyeprogesz teljesítményét is. A kujbisevi és a sztálingrádi erőmű a v lág két legnagyobb erőműve lesz. Még az Egyesült Államokban lévő hatalmas Grand Coulie és Boulder Dam erőműveket is -felülmúlja. A legna gyobb amerikai erőművek összesített teljesítőképessége (a newyorki, a tan nessei. a chicagói, a niagara—hudso ni, a csendesóceáni és a bonnevil lei) messze mögötte, marad a kujbisevi és sztálingrádi erőművek egyesített teljesítőképességének. A két új erőműtelep teljesítőképes sége felülmúlja azt az elektromos energiamennyiséget, amelyet Olasz ország, Svájc és Svédország összes erőmüvei termelnek. A Volga két óriása a folyton megújuló hidroenergia óriási forrása lesz Alihoz, hogy hőenergia-telepeken ugyanannyi áramot lehessen termelni, évente 20.000 vasúti szerelvényre va ló szenet kellene kibányászni, elszállt tani és' elégetni. A hőenergiaállomásoknak ilyen nagymennyiségű tüzelő anyaggal való ellátása óriási tőke és munkafelhasználással járna. Mennyi ember kellene ehhez a munkához! Az új hidroelektromos erőmüveknél egy kilowatt áram a hőenergia-telepek ára mának csak egyharmadába fog kerülni. Eltérően a kapitalista országoktól, a Szovjetúnió folyóinak kihasználása tervszerű és komplex jellegű. A hidroelektromos erőművek tervezése alkalmával tekintetbe veszik az energetika, a hajózás, az öntözés, a vízállás és a halgazdaság kérdéseit is. A cél az, hogy a legészszerübben • használják kl az egész medencét, sőt a szomszédos medencéket is. A Volga kihasználása is egységes terv szerint történik. A sztálini ötéves tervek idején a Volga felsőfolyásánál már megépítetették az ivankovói, az uglicsszki és. a scserbakovi vízierőműtelepet. Azok a tapasztalatok, melyeket ezeknél az építkezéseknél szereztek, lehetővé tették, hogy egészen eredeti módon fogjanak hozzá a két új állomás megépítéséhez. A szovjet technika itt is élenjár az egész világ mérnöki tudományának terén. A kujbisevi és sztálingrádi elektromos erőművek nagyjelentőségüek lesznek azért is, mert megkönnyítik a nagy hajók-járását a Volgán és a Kámán," a víz szintjének felemelésével, óriási vízduzzasztók létesítésével. Lényegesen emelkedni fog a nafta, gabona, épületfa, hali gyümölcs, főzelék, gépek és más rakományok szállítása. Emelkedni fog a kényelmes és gyorsjáratú személyhajók forgalma is. Közismert, hogy a víziszállításnak számos előnye van a'szárazföldi szállítással szemben. Nincsenek nagy karbantartási költségei és a forgalom szabályozására sem kell nagy szolgálatot fenntartani. A víziszállításban a mozgóállomány lényegesen olcsóbb és gyártásához sokkal keveebb anyagra van szükség, mint a vasúti szállításnál. Kétezer tonnányi teher szállítására 1200 lóerős mozdonyra van szükség. Ugyanilyen erős vontatógőzös 25.000 tonnát tud elszállítani. A jövőben a nagy Volga egész hálózatának megteremtése után meg fogják alkotni a medencék kolosszális láncolatát, melyeken keresztül a teherszállítások tömeges jelleget fognak ölteni. A Volga fő viziútvonaia körülbelül negyvenszer több terhet tud szállítani, mint egy vasúti fővonal. Kolosszális méreteket öltenek azok a munkálatok, amelyeknek az a célja, hogy óriási, 14 millió hektárnyi, szárazságban szenvedő földterületet öntözzenek. Itt rá kell mutatni arra, hogy ezeknek a földeknek nagy része termékenység szempontjából fölülmúlja a Nílus partján levő híres földeket. A napfény, az értékes föld és a víz olyan terméseredményt fog itt lehetővé tenni, amilyent még nem látott a világ mezőgazdasága. Az öntözésen kívül a két üj erőmű segítségével a legmesszebbmenően villamosítják a mezőgazdaságot is és ezzeí lényegesen csökkentik a cseppfolyós és szilárd üzemanyag fogyasztását, megkönnyítik a kólhozmunkások munkáját, növelik a mezőgazdaság termelékenységét és a szó teljes értelmében kultúráitá teszik a kolhozmunkások munkáját és életét. A mezőgazdaságban felhasznált minden kilowatt körülbelül nyolc munkást szabadít fel a fizikai munka elól, amellyel eddig foglalkoznia kellett. A világ még soha nem látott ilyen ütemű építkezést. Az a tény, hogy ezt a két erőművet öt év alatt fogják felépíteni, ragyogóan bizonyítja, menynyire növekszik a szovjet technikai hatalma. A kapitalista államok képtelenek ilyen lendületű, jelentőségű és ütemű építkezések megvalósítására. Az Egyesült Államok és Kanada alig voltak képesek befejezni az agyonreklámozott „amerikai Dnyeprogeszt": a Bocharun erőművet a Szent Lőrinc-folyón, amelyet 16 évig építettek. Az amerikai sajtó már 40 éve agyondicséri a Colorado-folyó Boulder Dam-ját. A katasztrófák egész sora után épült fel ez a gát. A hydro-elektromos erőművet és az öntözőrendszert azonban teljes egészében még a mai napig sem helyezték üzembe. Az Egyesült Államok második legnagyobb vízierőműve Washingtonnál, a Columbia-folyón — a „Grand Coulie" már 20 éve épül, de még most sincsen teljesen üzemben. A nagy amerikai vízierőművek közül megemlíthetnők a bonnevillei erőművet is, amely majdnem 15 évig épült. Mindez azonban nem meríti ki a kujbisevi és sztálingrádi erőművek fölényét az Egyesült Államok erőművei felett. Tekintetbbe kell vennünk más, egészen alapvető különbségeket 's. Hicíroeektromos erőművek tervezésénél a Szovjetunióban abból idulnak ki, hogy a vízi erőkészleteket a legkomplexebb módon kell kihasználni, mert így az erőmű több gazdasági célt is szolgál. Így tehát az erőműbe fektetett beruházás egyszerre a nemzetgazdaság több ágazatában is növeli a munka termelékenységét. Erről a tőkés világban szó sincsen. Kapitalista országokban ilyen erőműveket azért építenek, hogy energiával láthassák el a hadiipart. Emellett a nagy hidroelektromos erőművek fő, nem amortizálódó részét (gátak, fő öntözőcsatornák és mások) gyakran az állam költségére építik, azaz átdolgozok terhére. Mikor ez a rész elkészült, az építményt átadják magántársaságoknak, akik beépítik a turbinákat és generátorokat, vezetékhálóžatot építenek, majd pedig saját céljaikra kiaknázzák az egész építményt és óriási hasznokat vágnak zsebre. Minden esetben az állam épúgy, mint a magántársaságok, a komoly akadályok egész sorába ütköznék. A kapitalistáknak az a csoportja, akik részére az új erőmű nyereségcsökkenést jelent, kemény harcot folytat megépítése ellen. A vasúttársaságok Is harcolnak a víziutak megjavítása és a csatornaépítés ellen. A szén- és uaftakirályok és az olyan társaságok, amelyek hőenergiatelepekkel rendelkeznek, ugyancsak igyekeznek megakadályozni a vízierőmíítelepek építését. A legnagyobb akadályt azonban a föld magánbirtoklása jelenti, hiszen az erőmű építését gyakran nagy földterületek elárasztása kíséri. Ilyenkor az elárasztott földek tulajdonosai akkora összegeket követelnek, hogy emiatt gyakran az egész építkezésről le kell mondani. A kapitalista társadalom viszonyai lehetelenné teszik a víz erőtartalékainak észszerű és teljes kihasználását. Azokban az esetekben pedig, amikor mégis hydroelektromos erőmüveket építenek, ezek az erőművek a háború céljait szolgálják, még jobban kizsákmányolják és elszegényítik a dolgozókat és növelik a monopólisztikus íársaságok nyomását. Ki ne tudná, hogy milyen fontos szerepet játszanak az Egyesült Államok hadiiparának villamossággal való ellátásában a tenessei, a bonnevillei és más erőművek, amelyek az atombombagyárakat táplálják árammal. A szovjet hidroenergetika az egész nép érdekeit szolgálja, megkönnyíti a nép munkáját, bőséget teremt anyagi javakban, emeli a kultúrát és hozzájárul a kommunista társadalom építéséhez. A kujbisevi és sztálingrádi erőmüvek építése ragyogóan bizonyítja a.szovjet emberek békés építőmunkásságát. Azokból a rendeletekből, amelyek elrendelik a Volgán, ezen a nagy orosz folyón a két hatalmas erőmű megépítését, a sztálini korszak valódi nagyságához mért, hazánk erejébe és lehetőségeibe vetett óriási bizalom árad. (G. Krzsizsenovszkij akadémikusnak az Izvesztijában megjelent cikkéből.)