Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-13 / 211. szám, szerda

U J SZ0 1950 szeptember 13 A szovjet bányászat új sikerei I. Bardin az ismert szovjet me­tallurgiai szaktudós a következőket mondja: »Allíthatjuk, hogy a techn ­ka és civilizáció fejlődése a szó leg­tágabb értelmében akkor kezdődött, amikor az ember felfedezte az ércet, megkezdte annak kitermelését és a világ mai anyagi kultúrája kb. 2 mi­liárd tonna ércben rejlik, amit a gé­pek, a különféle berendezések köz­lekedési eszközök tartalmaznak«. Az egész nemzetgazdaság technika; fel­fegyverzése ugyanis óriási mértékben a bányászattól függ: ez adja a tech­nika; eszközök gyártásához szüksé­ges fönyersanyagot. A SZOVJET BÁNYÁSZAT ÓRIÁSI FEJLŐDÉSE A cári Oroszországban összesen 4.2 mjilió tonna öntöttvasat és ugyanolyan mennyiségű acélt ter­mőitek. A cár; Oroszország kohászat terén igen elmaradott volt és ez egyik föokát képezte annak, hogy az állam a vezető kapitalista országoktól füg­gött. Hogy a fiatal szovjet állam ipari hatalmát növeljék a bolsevik párt és a szovjet kormány igen nagy fi­gyelmet szentelt és szentel továbbra is a bányászat és ä kohászat fejleszté­sének és óriási pénzeszközöket szán kiépítésükre. Hála ennek már 1940­ben Oroszországban az öntöttvas te­rén elérték a 15 millió tonnát, az acélban a 18.3 millió tonnát. A há­ború utáni ötéves terv az acél ter­melését 1950 végéig 25.4 millió ton­nára, az öntöttvasét pedig 19.5 mil­lió tonnára irányozza elő .A legkö­zelebbi három ötéves terv alatt az öntöttvas kitermelésének 50 millió tonnát, az acéltermelésnek ped :g 60 millió tonnát kell elérnie. HOGYAN HAJTJÁK VÉGRE A TÉRVET? Am :nt az utolsó négy és félév eredményei mutatják, ezt a tervet igen nagy sikerrel valósitják meg. Igy 1946-óta az öntöttvas termelé­se 85>%-kal, az acélé 90%-kal a hengerelt vasé 109%-kai, tehát több mint a kétszeresével emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az öntöttvas évi emelkedése ezekben az években 19 szávaiák volt, az acélé 18% és a hen­gerelt vasé 21. A kohászatban a ter­melés növekedésének ilyen ütemét egyetlen kapitalista állam sem is­merte és nem is ismeri. A szovjet kohászat; iparban a ter­melés ebben az esztendőben is gyors ütemben emelkedik A sajtóban nem­rég olvashattuk az ide; második ne­gyedév eredményeit, amely szerint az öntöttvas termelése 22%-ka] az acélé 19%-kai emelkedett a mult év­vel szemben. A kohászatban a terv által kitű­zött feladatokat jelentős mértékben túlteljesítették. A háború előtti acé-1­és hengerelt vastermelést az idén 35%-kal kellett túlhaladni, ezzel szemben az utolsó negj'edévben 47 százalékkal több hengerelt vasat gyártottak, mjnt 1940-ben és 37 szá­zalékkal több acélt. A KOHÁSZATI TECHNIKA HALADÁSA A kohászatban a haladás a kohá­szati termelési technikának nagy si­keresei függ össze. Igy ebben az irányban is megelőzte a Szovjetunió Nyugat-Európa és Amerika kohásza­tát is. Például a kohók számában a Szovjetúnió ma szilárdan az első helyen áll a világon és ezenkívül a szovjet magaskemencék tökéletesebb csővezetékekkel vannak ellátva a levegő áramlására, míg az ameri­kaiak elavultak, gőzre, meg gázra vannak berendezve. Folyamatos technikai haladást le­het észlelni az acélgyártásban js ahol 'gen jelentős mértékben hasz­nálják a termelés automatizálását, am; nemcsak a munkát könnyiti meg, hanem az összes kohászati fo­lyamatokat is tökéletesebbé teszi A hengerelő műhelyekben gyor­sított ütemben tökéletesitik a gépe­ket, amelyek a pléhet készítik elő a további megmunkálásra. A nyers­anyagnak ez az előzetes előkészítése igen nagy tért nyert és ezért jelen­tősen megnövekedett a hengerelt vas termelése. Igen jelentős mértékben terjesz­tették el a különféle acélfajták gyártását is, mindenekelőtt azonban a minőségileg kiváló acé] termelése emelkedik, amire a legfinomabb gé­pek gyártásánál van szükség. A technikai haladás közvetlenül visszatükröződött a sz 0vjet kohő­munkások munkateljesítményének emelkedésében. Ez az elmúlt ngeyed­évben 9%-al emelkedett a mult év­vel szemben. Igen sok üzem ért el rekord-teljesítményt ezen a terme­lési szakaszon még pedig világvi­szonylatban soha nem látott telje­sítményt. Igy pl. a ural; Szerovi üzem magaskernencéjének mestere. Genadij Fukaiov rendszeresen eléri a magaskemence térfogata kihaszná­lásában a 0.64 eggyütthatót. Az ukrajnai dnyepropetrovszk; Dzer­zsinszk; üzem egyik öntőié, a Mar­tin kemence egy négyzetméterére számítva 12.63 tonna acélt nyert BEFEKTETÉSI MUNKÁLATOK Az ötéves terv az 1946-50-es idő­szakban előirányozták 180 Martin­kemence, 45 magaskemence és 90 villanyáramos kemence üzembehelye­zését. Ezt a tervet sikerrel teljesí­tik. A szovjet állam évenként óriá­si pénzösszegeket áldoz kohászati be­fektetésekre. Az idén is óriási épít­kezések folynak Igy pl. a második negyed­évben a befektetési munkálatokat 27%-kal lépték túl a mult évvel szemben. A kohászatbari az óriási terjedel­mű befektetési munkálatok előmoz­dítják a szovjet ipar e fantos ága további fejlődését. AZ ÉRC A BÉKÉT SZOLGÁLJA Mire használják fel a Szovjetunió­ban az érc k termelés és feldolgozás eme óriás; mennyiségeit? Ennek fő­célja a békés termelés elősegítése, első helyen a gépek és más iparj be­rendezések mezőgazdasági és közle­kedési gépek és gépi berendezések gyártása. Az egész szovjet nemzet­gazdaság békés jellege alapvető jel­lemvonása a Szovjetúnió nemzetgaz­daságának, összehasonlítva a kapi­talista országok nemzetgazdaságá­val, ahol a burzsoá kormányok tá­madó politikája és a fegyverkezés őrült folyamata határozzák meg az összes ottani gazdasági ágak, min­denekelőtt a kohászat fejlődését, mert 0tt a fémből fegyvert gyárta­nak emberek pusztítására. A szovjet kormány békeszerető külpolitikát folytat és a Szovjetúnió­ban feltartózhatatlanu] fejlődnek a békés gazdasági ágak, ezért emel­kedik a szovjet lakosság életszín­vonala is. Tehát békecélokat a pol­gárj lakosság szükségleteit szolgál­ja a szovjet kohászat fejlődése is. mint ahogy ezt a fent említett má­sodik negyedév eredményei is bizo­nyítják Igy pl. a viillanyárammal hajtott mozdonyok gyártása egyhar­madával emelkedett, ugyanígy az au­tóbuszok gyárátsa is. A kombájnok, traktorok, vetögépek, gőzturbinák, emelődaruk gyártása másfélszeresé­re, söt kétszeresére emelkedett. Igen erősen megnövekedett a teher­autók, a textilipar; gépek, a cipő és konfekciós üzemek számára gyártott gépek stb. termelése. A technika e hatalmas fejlődése megkönnyíti a szovjet ember munkáját előmozdítja az egész nemzetgazdaság fejlődését. A szovjet kohászat ezen az úton fejlődik tovább is. A. Vladjimrov. ILLÉS BÉLA: Jtevefceši (J)iMa MlÁ&kiUiiili utazásai — Na, ne siess, ne hagyj magamra! 1 — rimánkodott a félszemű angol. — Ha itt maradsz, elmAdom neked, ho­gyan végzik ki az angol tábori csend­őrök a maláji partizánok gyerekeit .... A hajó három napon át gyorsan szelte a vizet. A rokkant katonák egyre számolták, hány hét, hány nap, hány óra még az út, iiány mérföld még az angol par­tokig. Az ég tiszta volt, az óceán csendes, sima. Harmadnap, estszürkületkor a hajó úszó aknába ütközött, amelyet a má­sodik világháború folyamán angolok, amerikaiak, ausztráliaiak, újzélandiak, franciák, hollandok vagy japánok in­dítottak útnak. Az akna, bár több esz­tendős késedelemmel, teljesítette kö­telességét. Á hajó hatalmas léket kapott. Meg­telt vízzel. Gyorsan süllyedt. A matró­zok jól betanult, gyors és pontos munkával mentőcsónakokba rakták a sebesülteket és rokkantakat. A csó­nakokat vízrebocsátották. ök csak akkor szálltak csónakba, mikor már minden utasról gondoskodtak. Pista az utolsóelőtti csónakkal hagyta el a süllyedő hajót. Egy óra múlva vihar kerekedett.' A tenger toronymagas hullámai sorra felborították és mindenestől elnyelték a mentőcsónakokat. A vihart csak egyetlen csónak élte túl, — az, ame­lyikbep (tizenhatodmagával) Pista ült. Pistát és társait napfelkeltekor fel­szedte egy amerikai gőzös. Az ameri­kai hajó Japánba tartott. A hajótöröt­teket Tokióban tette partra. A • japán fővárosban Pistát és tár­sait (valószínűleg tévedésből) egy ka­tonai fogházba szállították. Öt és fél hónapot ült Pista a tokioi, amerikai katonai fogházban, a nélkül, hogy egy­szer is kihallgatták volna. Cellatársa az a félszemű és féllábú angol katona volt, aki már a hajón olyan sokat me­sélt Pistának Ettől až angoltól az öt és fél hónap alatt Pista nagyon sokat tanult. A hajótöröttek talán még ma is ül­nének, ha a fogház parancsnoka, egy amerikai kapitány, nem unatkozik olyan nagyon. Az amerikai kapitány unalmában, egy japán könyvkereske­désben megvásárolta Lev Tolsztoj „Háború és béke" című regényének angolnyelvű kiadását. A könyvet nem olvasta el, fe sem vágta. A kapitány helyettese (aki természetesen felette­se állására vágyott) jelentette MacAr­thur tábornoknak, hogy a fogházpa­rancsnok bolseviki röpiratokat ter­jeszt. Mint bolsevik-gyanúsat, a kapi­tányt leváltották és a fogházba egy bizottság szállt ki. A bizottság nemcsak azt állapította meg, hogy a fogházparancsnok és he­lyettese (a feljelentő) rendszeresen sikkaszt, de azt is megállapította, hogy a fogházban nagyon sokan ül­nek, akikről senkisem tudja, hogyan és miért kerültek oda. A kapitány csak azért tartotta ott őket, mert mjnden egyes foglyon keresett. Eilopa az élel­mezési pénz jó felét. A rokkant angol katonákat (a bi­zottság határozata értelmében) felrak­ták egy Üj-Zé!andba induló norvég tehergőzösre. — Pistát pedig átkísér­ték egy drótkerítéssel körülvett la­borba, amelyik feltűnően hasonlított arra a holland táborra, amelyikben Hol­land-India földjén tartották légioná­rius korában. Itt amerikai tisztek tizenkilenc euró­pai nemzet elkallódott, eladott, ellopott fiait képezték ki amerikai rendörökké. Pista tűvé tette a tábort, honfitársakat keresett. De hiába. A táborban ő volt az egyetlen magyar. Hanem talált egy csehet, gy brünni villanyszerelőt, aki tudott pár szót magyarul. Ez a cseh Dachauban együtt volt internálva ma­gyar zsidókkal Azoktól sokat hallott Kossuthról,. Petőfiről és Adyról... A rendőrnövendékek nappal a fegy­verforgatást tanulták, esténként angol nyelvórákat kaptak és politikai előadá­sokat hallgattak. Egy százados négy estén át adta elő nekik Amerika törté­netét. Egy másik százados Amerika politikájáról tartott előadásokat. • Ez a százados kifejtette, hogy Amerika a keresztény hitért és szeretetért, a kul­túráért és humanizmusért harcol. El­magyarázta Pistának és társainak, hogy a kultúra főellensége az orosz bolsevikiek és a kínaiak, akkiet ez a százados következetesen „sárga ban­ditáknak" nevezett. Azt is elmagya­rázta a százados, hogy a keresztény­séget és a kultúrát csak háborúval le­het megmenteni. Biztosította hallga­tóit, hogy Amerika rövidesen meghó­dítja az egész világot. Es arról is biz­tosította hallgatóit, hogy amikor az egész világ amerikai lesz, — a világot amerikai rendőrök fogják kormá­nyozni. Nyolchetes. kiképzés után Pistát egy rendőrcsapatba osztották be, amelynek az volt a feladata, hogy a kikötőben dolgozó japán munkásokat ellenőrizze. A japán munkások napi tizenhat-tizenhét órán át dolgoztak. Hordták az amerikai hajókra és az amerikai hajókról a terhet. Az ameri­kai parancsnokság piegtiltotta nekik, hogy fáradtak vagy betegek legyenek. Aki a munka elveszése előtt elfáradt vagy éppen megbetegedett, azt letar­tóztatták és börtönbe vitték. Minden­nap előfordult egy párszor, hogy vala­melyik japán rakodómunkás a kime­rültségtől összeesett. Ilyenkor a rend­őrök hidegvizet öntöttek a szerencsét­lenre és amikor az végre magához tért, bekísérték az őrszobára Ott a szolgálatot tevő őrmester ítéletmon­dása alapján tizenöt, húsz, esetleg hu­szonöt ütést mértek rá bambuszbottal, aztán egy-két hétre becsukták. A ja­pán munkások elfordították fejüket, amikor egy amerikai rendőr közeledett feléjük. (Folytatjuk.) KÉT ÓRIÁS A VOLGÁN Az ember nem szemlélheti izgalom nélkül a világ leghatalmasabb építmé­nyeinek: Kujbisev és Sztálingrád elek­tromos erőműveinek mérnöki rajzait, íme, így valósítják meg a szovjet "em­berek a hatalmas sztálini természet­átalakító terveket! A világ még soha­sem látott ilyen fgjlendülét az energe­tikában, az iparban, a szállításügyben, a mezőgazdaságban, a dolgozók jólé­tének és kultúrájának növekedésében! fi kubisevi és sztálingrádi elektro­mos erőmű méreteiről képet alkotha­tunk a következő szembeállítások alapján. Ezek az állomások tízszer­annyi áramot fognak szolgáltatni, jnint a forradalomelőtti Oroszország ösz­szes elektromos erőművei. Az új erő­művek teljesítőképessége két és fél­szeresen felülmúlja azt, amelyet a hí­res GOELRO-tervben terveztek 1921­bet 10—15.évre és többszörösen feliil múlja a legnagyobb európai erőmű, a Dnyeprogesz teljesítményét is. A kujbisevi és a sztálingrádi erőmű a v lág két legnagyobb erőműve lesz. Még az Egyesült Államokban lévő hatalmas Grand Coulie és Boulder Dam erőműveket is -felülmúlja. A legna gyobb amerikai erőművek összesített teljesítőképessége (a newyorki, a tan nessei. a chicagói, a niagara—hudso ni, a csendesóceáni és a bonnevil lei) messze mögötte, marad a kujbisevi és sztálingrádi erőművek egyesített teljesítőképességének. A két új erőműtelep teljesítőképes sége felülmúlja azt az elektromos energiamennyiséget, amelyet Olasz ország, Svájc és Svédország összes erőmüvei termelnek. A Volga két óriása a folyton meg­újuló hidroenergia óriási forrása lesz Alihoz, hogy hőenergia-telepeken ugyanannyi áramot lehessen termelni, évente 20.000 vasúti szerelvényre va ló szenet kellene kibányászni, elszállt tani és' elégetni. A hőenergiaállomások­nak ilyen nagymennyiségű tüzelő anyaggal való ellátása óriási tőke és munkafelhasználással járna. Mennyi ember kellene ehhez a munkához! Az új hidroelektromos erőmüveknél egy kilowatt áram a hőenergia-telepek ára mának csak egyharmadába fog ke­rülni. Eltérően a kapitalista országoktól, a Szovjetúnió folyóinak kihasználása tervszerű és komplex jellegű. A hidro­elektromos erőművek tervezése alkal­mával tekintetbe veszik az energetika, a hajózás, az öntözés, a vízállás és a halgazdaság kérdéseit is. A cél az, hogy a legészszerübben • használják kl az egész medencét, sőt a szomszédos medencéket is. A Volga kihasználása is egységes terv szerint történik. A sztálini ötéves tervek idején a Volga felsőfolyásánál már megépítetették az ivankovói, az uglicsszki és. a scserbakovi vízierőmű­telepet. Azok a tapasztalatok, melyeket ezeknél az építkezéseknél szereztek, lehetővé tették, hogy egészen eredeti módon fogjanak hozzá a két új állo­más megépítéséhez. A szovjet techni­ka itt is élenjár az egész világ mér­nöki tudományának terén. A kujbisevi és sztálingrádi elektro­mos erőművek nagyjelentőségüek lesz­nek azért is, mert megkönnyítik a nagy hajók-járását a Volgán és a Kámán," a víz szintjének felemelésé­vel, óriási vízduzzasztók létesítésével. Lényegesen emelkedni fog a nafta, gabona, épületfa, hali gyümölcs, fő­zelék, gépek és más rakományok szál­lítása. Emelkedni fog a kényelmes és gyorsjáratú személyhajók forgalma is. Közismert, hogy a víziszállításnak számos előnye van a'szárazföldi szállítással szemben. Nin­csenek nagy karbantartási költségei és a forgalom szabályozására sem kell nagy szolgálatot fenntartani. A vízi­szállításban a mozgóállomány lénye­gesen olcsóbb és gyártásához sokkal keveebb anyagra van szükség, mint a vasúti szállításnál. Kétezer tonnányi teher szállítására 1200 lóerős moz­donyra van szükség. Ugyanilyen erős vontatógőzös 25.000 tonnát tud el­szállítani. A jövőben a nagy Volga egész há­lózatának megteremtése után meg fogják alkotni a medencék kolosszális láncolatát, melyeken keresztül a teher­szállítások tömeges jelleget fognak ölteni. A Volga fő viziútvonaia körül­belül negyvenszer több terhet tud szállítani, mint egy vasúti fővonal. Kolosszális méreteket öltenek azok a munkálatok, amelyeknek az a célja, hogy óriási, 14 millió hektárnyi, szá­razságban szenvedő földterületet ön­tözzenek. Itt rá kell mutatni arra, hogy ezeknek a földeknek nagy része ter­mékenység szempontjából fölülmúlja a Nílus partján levő híres földeket. A napfény, az értékes föld és a víz olyan terméseredményt fog itt lehetővé ten­ni, amilyent még nem látott a világ mezőgazdasága. Az öntözésen kívül a két üj erőmű segítségével a legmesszebbmenően villamosítják a mezőgazdaságot is és ezzeí lényegesen csökkentik a csepp­folyós és szilárd üzemanyag fogyasz­tását, megkönnyítik a kólhozmunkások munkáját, növelik a mezőgazdaság termelékenységét és a szó teljes értel­mében kultúráitá teszik a kolhozmun­kások munkáját és életét. A mezőgazdaságban felhasznált minden kilowatt körülbelül nyolc mun­kást szabadít fel a fizikai munka elól, amellyel eddig foglalkoznia kellett. A világ még soha nem látott ilyen ütemű építkezést. Az a tény, hogy ezt a két erőművet öt év alatt fogják felépíteni, ragyogóan bizonyítja, meny­nyire növekszik a szovjet technikai hatalma. A kapitalista államok képtelenek ilyen lendületű, jelentőségű és ütemű építkezések megvalósítására. Az Egye­sült Államok és Kanada alig voltak ké­pesek befejezni az agyonreklámozott „amerikai Dnyeprogeszt": a Bocharun erőművet a Szent Lőrinc-folyón, ame­lyet 16 évig építettek. Az amerikai sajtó már 40 éve agyondicséri a Colorado-folyó Boulder Dam-ját. A katasztrófák egész sora után épült fel ez a gát. A hydro-elek­tromos erőművet és az öntözőrend­szert azonban teljes egészében még a mai napig sem helyezték üzembe. Az Egyesült Államok második leg­nagyobb vízierőműve Washingtonnál, a Columbia-folyón — a „Grand Coulie" már 20 éve épül, de még most sincsen teljesen üzem­ben. A nagy amerikai vízierőművek közül megemlíthetnők a bonnevillei erőművet is, amely majdnem 15 évig épült. Mindez azonban nem meríti ki a kujbisevi és sztálingrádi erőművek fö­lényét az Egyesült Államok erőművei felett. Tekintetbbe kell vennünk más, egészen alapvető különbségeket 's. Hicíroeektromos erőművek tervezé­sénél a Szovjetunióban abból idulnak ki, hogy a vízi erőkészleteket a leg­komplexebb módon kell kihasználni, mert így az erőmű több gazdasági célt is szolgál. Így tehát az erőműbe fektetett beruházás egyszerre a nem­zetgazdaság több ágazatában is növeli a munka termelékenységét. Erről a tőkés világban szó sincsen. Kapitalista országokban ilyen erő­műveket azért építenek, hogy energiá­val láthassák el a hadiipart. Emellett a nagy hidroelektromos erőművek fő, nem amortizálódó részét (gátak, fő öntözőcsatornák és mások) gyakran az állam költségére építik, azaz átdol­gozok terhére. Mikor ez a rész elké­szült, az építményt átadják magántár­saságoknak, akik beépítik a turbinákat és generátorokat, vezetékhálóžatot építenek, majd pedig saját céljaikra kiaknázzák az egész építményt és óriási hasznokat vágnak zsebre. Minden esetben az állam épúgy, mint a magántársaságok, a komoly akadályok egész sorába ütköznék. A kapitalistáknak az a csoportja, akik részére az új erőmű nyereségcsökke­nést jelent, kemény harcot folytat meg­építése ellen. A vasúttársaságok Is harcolnak a víziutak megjavítása és a csatornaépítés ellen. A szén- és uaftakirályok és az olyan társaságok, amelyek hőenergiatelepekkel rendel­keznek, ugyancsak igyekeznek meg­akadályozni a vízierőmíítelepek építé­sét. A legnagyobb akadályt azonban a föld magánbirtoklása jelenti, hiszen az erőmű építését gyakran nagy föld­területek elárasztása kíséri. Ilyenkor az elárasztott földek tulajdonosai ak­kora összegeket követelnek, hogy emiatt gyakran az egész építkezésről le kell mondani. A kapitalista társadalom viszonyai lehetelenné teszik a víz erőtartalékai­nak észszerű és teljes kihasználását. Azokban az esetekben pedig, amikor mégis hydroelektromos erőmüveket építenek, ezek az erőművek a háború céljait szolgálják, még jobban kizsák­mányolják és elszegényítik a dolgo­zókat és növelik a monopólisztikus íársaságok nyomását. Ki ne tudná, hogy milyen fontos szerepet játszanak az Egyesült Álla­mok hadiiparának villamossággal való ellátásában a tenessei, a bonnevillei és más erőművek, amelyek az atom­bombagyárakat táplálják árammal. A szovjet hidroenergetika az egész nép érdekeit szolgálja, megkönnyíti a nép munkáját, bőséget teremt anyagi javakban, emeli a kul­túrát és hozzájárul a kommunista tár­sadalom építéséhez. A kujbisevi és sztálingrádi erőmüvek építése ragyogóan bizonyítja a.szovjet emberek békés építőmunkásságát. Azokból a rendeletekből, amelyek el­rendelik a Volgán, ezen a nagy orosz folyón a két hatalmas erőmű megépí­tését, a sztálini korszak valódi nagy­ságához mért, hazánk erejébe és le­hetőségeibe vetett óriási bizalom árad. (G. Krzsizsenovszkij akadémikus­nak az Izvesztijában megjelent cikkéből.)

Next

/
Thumbnails
Contents