Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-12 / 184. szám, szombat

Földműveseink egy kolhozkönyvtárban jártak A „Május 1." nevet viselő kolhoz az uraimenti Krasznofinszk körzetében küldöttség érdeklődött, milyen kul­túrintézmények állnak a kolhozmun­kások rendelkezésére és mit olvas nak. Podstupka Lipót és Rabas Jarosz­található. A kolhozgazdaság megte­kintésénél a csehszlovák földműves­lav megkérték a kolhoz vezetőit, hogy mutassák meg a könyvtárat, amely a kolhozmunkásokat a szocialista kultúra értékeivel ismerteti meg. Egy nagy vilígos helyiségbe ke­rültünk, melynek asztalai vörös te­rítékkel voltak letakarva. Az ab­lak melletti virágállványon szép élő virágok láthatók. A helyiség végé­ben néhány könyvszekrény. A faiak • mellett könyvállványok könyvekkel, füzetekkel és folyóiratokkal. — Ez a mi olvasó termünk. — ma­gyarázta egy alacsony asszony, a kolhozkönyvtár vezetőnője, Sziyepa­nida Labaszkovú. Itt olvassák kol­hozmunkásaink az ériékes könyve­ket és itt kritizálják meg az érde­kes szovjet és külföldi müveket, amelyekot elolvas;aic vagy . összesen 399 olvasónk van, akik rendszeresen kikölcsönzik minden könyvünket. Ez a szám a felnőttek és az iskolásgyermekek 95 százalé­kát teszi ki. — És mit olvasnak a kolhozmun kások, mi érdekli őket? — kérdezte Suchta Mihály. Megnéztünk néhány kartotékot, amelyen nyilván vannak tartva a kikölcsönzött könyvek. Lát­tunk itt klasszikus, és marxista-le­ninista műveket feljegyezve. Az orosz klasszikusok művei, szovjet szépirodalmi művek, tudományos és népszerű könyvek mind érdeklik a szovjet kolhozmunkást. A szépirodalmi művek közül Pus­kin, Csechov, Tolsztoj, Nyekraszo­vá, Gorkij, So'ochov és Majakovszkij művei a legnépszerűbbek. Mellettük azonban nagyon gyakran találko­zunk ifjú szovjet írók és költök ne­veivel is, mint pl. Maicev, Szvaba­jevszkij, Nyedoszjekin, Versigora stb. Az irodalom iránti érdeklődés mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek és öregek körében nagy. Az 59 éves Michal Afanaszjevics Babuskin. aki a kolhoz lovait gon­dozza, amint megtanult olvasni (mindjárt a Szovjetúnió megterem­tése után) évente 37 könyvet olvasott el s az elolvasott művek között meg­találjuk Nyekraszov könyveit, Cse­chov elbeszéléseit, Babajevszkij „Az aranycsállag lovagját", Sztyepámov „Port Arthur"-át, Versigorov „Tisz­ta lelkiismeretű emberek"-jét stb. Jelena Velizsainová, az egyik legjobb fejőnő, az utóbbi időkben Gogoly összes műveit, Furmanov „Csapa­jev"-j'íit, Gladko „Cement"-jét, Fa­gyejev „Ifjú Gárdá"-ját olvasta. — 1 Az olvasókonferenciák — mon­dotta a könyvtár vezetőnője — nagy segítségére vannak a kolhozmunká­soknak, hogy bírálóképességüket fej­lesszék. Lehetővé teszik, hogy az olvasó az elolvasott műről alkotott véleményét ellenőrizze, illetőleg he­lyesbítse. Bírálják azt, amit olvas­tak. Le kell szögeznünk azt a tényt, hogy a szovjet kolhozmunkás nagy­igényű és nagy bírálóképességű ol­vasó. — Könyvtárunk nemcsak arra szolgál, — folytatta a könyvtár ve­zetőnője, — hogy segítsünk a kol­hozmunkásoknak a tudoronyos, nép szerű és szakkönyvek megválasztá­sánál, hanem arra is, hogy könyv­kiállításokat rendezzen. A legutolsó ilyen kiállítást „Az állandó magas terméshozamért" jelszó alatt nyitot­tuk meg. Könyvtárunkban a kol­hozmunkások adatokat találnak ar­ra vonatkozólag, hogy egyes könyvek témája a gazdasági év melyik szaká­ban aktuális. így például a tavaszi vetés idején a könyvtár külön jegy­zékbe foglalta azokat a könyveket, amelyek a tavaszi munkákkal fog­lalkoznak. — Hogyan adtok lehetőséget az olvasásra a kolhozmunkásoknak a munka idején, amikor távol van­nak a községtől? — kérdezte Rabas Jaroslav, aki különös érdeklődést tanúsított a könyvtár iránt, — A mezei munka idején vándor könyvtárt létesítünk — mondotta a könyvtár vezetőnője. — öt napon­ként kicseréljük a könyveket. Er­re vannak szakértő alkalmazottaink, akiknek az a feladatuk, hogy gon­doskodjanak a dolgozó kolhozmun­kások könyvvel való ellátásáról és a kért könyveket egyenesen az ér­deklődőhöz juttassák. Ez a helyzet leginkább olyankor áll fenn, ami­kor a kolhozmunkás távol van a községtől, vagy beteg. A szépirodalmi művekkel egyide­jűleg szakkönyveket is küldünk a mezőn és a külnöböző farmokon •dolgozó kolhozosoknak. Tájékozta­tást kaphatnak belőlük a föld meg­munkálásáról, a helyes állattenyész­tőről stb. A könyvek leltára, amelyet rendszeresen megküldünk a kolho­zoknak és a farmoknak, lehetővé te­szi, hogy a munkások idejében be­szerezzék a szükséges szakkönyve­ket. — Mit tesztek olyankor, ha a kol­hozmunkás olyan könyv iránt érdek lődik, amely nem található meg könyvtárotokban? — kérdezte Pod­stupka Lipót elvtárs. Ilyen esetekben a kerületi könyv­tár segítségét vesszük igénybe, ame­lyei állandó összeköttetésben va­gyunk. Amennyiben a kerületi könyv­tárban sem található a kért mű, a körzeti könyvtárhoz fordulunk, a­melynek minden könyv a^rendelke­zésére áll. —• Kol'hozkönyvtárunk mindent megtesz, hogy a munkás megkap­ja azt a könyvet, amely után érdek­lődik. Kolhozgazdaságunk évről év­re fejlődik, gazdagodik, gépeket vá­sárol, növeli a termelést, és ezzel párhuzamosan gondoskodik a mun­kások tudományos és kulturális színvonalának emeléséről is. Kolhoz­könyvtárunk munkásai abban látják főfeladataikat, hogy a kolhozmun­kásokkal megismertessék a mező­gazdasági termelés minden szakkér­dését, minden gépet, hogy minden munkás szakértője legyen gépének és ezáltal növekedjék a termelés s a többtermelés révén a népjólét. — A könyvek iránti érdeklődés napról-napra nő. Az elmúlt félév fo­lyamán minden olvasó átlag hat könyvet olvasott el. Eleget akarunk tenni a kolhozmunkásaink óhajának és rendszeresen új könyveket vá. sárolunk. Egy koíhozmunkásra át­lag 8 könyv esik. Az idén kétezer­ötszáz rubel értékű könyvet vásáro­lunk, hogy még teljesebbé tegyük könyvtárunkat. — Má r néhány éve dolgozom a kolhoz könyvtárában — mondotta végül Labaszková elvtársnő — és megállapíthatom, hogy ez a könyfár nagy munkát fejt ki és minden téren a dolffozó nép életszínvonalának emelését szolgálja. J. Loncsek. A Csehszlovákiai Iffúsági Szövetség táviratban fejezte ki felháborodását Calvo meggyilkolása miatt A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség központi bizottsága a következő táviratot küldte az argentiniai köz­társaság elnökének: s-Mély felháborodásunkat juttat­juk k fejezésre, Jorge Calvosiak az argentin nép szabadságharcosának meggyilkolása miatt. Ez az aljas gaztett az emberi jogok további megsértése és a fasiszta rendszer tipikus tünete « A CsISz központ* bizottsága egy­idejűleg az Argentiniai Kommunista Párt központi bizottságának is kül­dött táviratot, amelyben a követke­zőket írja: » Felháborodásunkat fe­jeztük k' az argentiniai elnöknél Jorge Calv 0 meggy lkolása miatt aki vérét az argentiniai munkásosztály és ifjúság szebb holnapjáért ontot­ta. Veszteségtek igen nagy. Meg va­gyunk azonban győződve arról, hogy ez az aljas gaztett megszilár­dítja egységteket Argent na népe függetlenségéért és nemzeti és szo­ciális szabadságáért folytatott har­cában. Szolidaritást vállalunk vele­tek és mielőbbi győzelmet kívá­nunk.* A Csehszlovákiai Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. Jiiatidavá&cM megnyílik a fcavda maqmx kömoesMtfa Q haladó magyar könyv a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság eszméjét szolgaija Á népi demakiácia a CeváldásosaW ?ewoe\t, a känyuet eqyce na<w<xW mennyisében adia a csehszlovákiai mayyai dolgazák kezébe A Pravda grafikai és könyvkiadó vállalatok ötödik osztálya az új magyar könyvesbolt Mihály-kapu útcai helyiségében sajtófogadást ren­dezett, amelyen megjelent az SzKP Központi B zottsága Kult. prop. osz­tálya képviseletében Licsko elvtárs, Lőrincz Gyula a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületé­nek elnöke, a Pravda ötöd k osztá­lyának, valamint a csehszlovákiai újságírás képviselői. A sajtókonferencián Lőrncz Gyu­la elvtárs értékelte a Pravda ma­gyar könyvesboltja felállításának po­litikai és kulturális jelentőségét. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a len ni-sztálini nemzetiségi poltika szellemében dolgozó népi demokrácia ezen az Uton is gondos­kodik a magyar dolgozók ideológ ai felvértezéséről arról, hogy a politi­kai nevelést megfelelő formában és megfelelő eszközökkel hajtsuk vég­re. A Szovjtúnió példáját idézve megemlítette, hogy az imperialisták hiába törekedtek arra. hegy a sok nemzetiségű Szovjetún ó egységét megbontsák. A Szov.etúniónak a második világháborúban a sztálini vezetés alatt elért világtörténelmi győzelme azt b zonyítja, hogy egy­sége és ereje azért megbonthatatlan és széttörhetetlen, mert megszüntet­te az ember ember által való ki­zsákmányolást, a nemzetiségi elnyo­mást teljes szabadságot adott né­peinek és a szabadságot kapett né­pek meg is védték a szocial zmus hazáját Ezen a példán okulva Csehszlová­kia munkásosztálya is a lenini-sztá­lini nemzetiségi elvek alapján oldja meg a köztársaságunkban élő ma­gyar dolgozók kérdéseit. Egyre erő­södő kultúrmozgalom egyre terjedő, haladó irodalom, egyre több könyv és CSEMADOK-szervezet jelzi azt a fejlődést, amely a csehszlovák ai magyar dolgozók termelő erőinek fejlődésében beállott A magyar dol­gozók soraiban még itt-ctt feltűnő idegen világnézetek elleni harcban leghatásosabb eszközünk a haladó szocialista tartalmú könyv, a felvi­lágosítás, a politikai meggyőző mun­ka e nagyszerű fegyvere, amelyet igyekszünk minden dolgozó kezébe eljuttatni. Ebből a szempontbói je­lent pol'tikai eseményt e könyves­bolt megnyitása is, amely nemcsak magyar dolgozóinknak de a köz­társaság minden haladó polgárának ügye. Lőr ncz Gyula felszólalása után Egri Viktor ismertette a könyves­boltban eladásra kerülő irodalmi termékeket, amelyek között egyre növekvő számban tűnnek fel a ha­ladó szlovák irodalom termékeinek színvonalas fordításai is, nem szól­va legkiválóbb marxistáink politikai műveiről. Természetesen a könyves­bolt anyagának legnagyobb részét a Magyarországon megjelent legk vá­lóbb politikai és szépirodalmi müvek képezik. Egri Viktor beszámolójában ;s­mertette a mai magyar irodalmat is. Elmondotta, kikből toborzódott az egyre nagyobb elismerést kivívó magyar írói nemzedék, milyen har­con és milyen fejlődésen ment ke­resztül előrehaladásában a szocia­lista realizmus felé. A szovjet mű­vészet és irodalom egyre tökélete­sebb alkotásokra ösztönzi a mai ma­gyar haladás magvetőit, ak knek minden igyekezete oda irányul hogy segítsék népüket nagy harcukban, a szocializmus felépítésében. A szovjet hadsereg áítaj felszabadítót magyar munkásosztály és parasztság szá­mára alkotnak a haladószellemü magyar írók. A moszkvai emigrá­c óból visszatértek mellett felszaba­dultan szólalnak fel ma a múltban elnyomatásban élők és a polgári iro­dalom néhány képviselője is, akik hűek maradtak a haladás eszméihez. De megszólaltak már a népi de­mokrácia termékeny talaján nevelt f átalok is, hogy hangjukkai és mon­danivalójukkal csatlakozzanak az új életet építő munkásosztályhoz és pa­rasztsághoz. Állandóan emelkedik a magyar könyv példányszáma, amely a kulturális szükségletek iránti éh­séget mutatja. Egri Viktor beszámolója záróré­szében megemlítette, a csehszlová­kiai magyar irodalom haladó részé­nek néhány alkotóját is, akikre jog­gal hivatkozhat büszkén Csehszlo­vákia magyar dolgozó népe m ;nt mustjának olyan részére, amely az itteni magyar munkásosztály és pa­rasztság legszebb célkitűzéseit bi­zonyítja Megemlítette Sellyei Jó­zsef, Morvái Gyula, Ilku Páj és Fábry Zoltán nevét, ak knek háború előtti írásai a tőke és az imperializ­mus elleni harcra nevelték a ma­gyar népet. Egri Viktor beszámolóia után a jelenlévő újságírók kérdéseket :n­téztek olyan tárgykörből, amely leg­joban érdekli a szocialista sajtót­Érdeklődtek a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturegyesületének munkája iránt és arról, hogyan fordul a magyar munkásság és pa­rasztság a haladó kultúra termékei felé. A vita során gen érdekes fel­világosításokat nyertek, amely iga­zolása annak, hogy a Csehszlovákiai magyar dolgozók kultúr-éhsége egyre növekszik. Említésre került a füleki zománcgyár munkásságának kezdeményezése. A fülek ek az üze­mi párt- és szakszervezetek mű­hely-értekezletein elhatározták, hogy az ősz elején gyári könyvnapot ren­deznek és legalább ezer haladószel­lemü magyar könyv megvételére kö­telezték magjukat. A felhozott egyes konkrét példák­ból kitűnt, hogy a Csehországban és Morvaországban dolgozó magyar munkások egyre nagyobb mértékben elégítik ki kultúrszomjukat a könyv­kereskedéseinkben mar kapható ha­ladó magyar irodalom termékeivel és így jelentős segítséget kapnak ah­hoz. hogy öntudatosodjanak és még nagyobb erővei kapcsolódhassanak be a szocializmus építésébe. A sajtókonferencián résztvevő új­ságírók felemlítették Hoksza István bányamunkás esetét aki megeről­tető munkája után nap, mint nap képez : magát és erősíti marxista tudását. A nála járt újságíró meg­tekintette szekrényét a bányászka­szárnya szobájában, ahol a polco­kon végig takaros rendben sorakoz­nak a haladó magyarnyelvű iroda­lom kiadásai. Számtalan ilyen példa bizonyítja azt, hogy a magyar dolgozók élet­színvonalának emelkedése magával hozza a kultúrtermékek iránti egy­re fokozódó éhségüket és szocialista gondolkodásmódjuk fejlődését. Katá­jev gyönyörű regényenek, a »Távol­ban fehér vitorla«-nak első kiadá­sát (5000 példány) például néhány hét alatt szétkapkodták. A bratislavai magyar könyves­bolt újabb jelentős lépést jelent elő­re. Gondos választékban adja a dol­gozóink kezébe a proletár nemzet­köz ség és szocialista hazafiasság eszméit szolgáló kultúra termékeit. Dolgozóink segítségükkei válnak a szabad Csehszlovák Köztársaság szocialista építésének tevékeny részt­vevőivé, és a Párt irányításával b'ztosan haladnak a cseh és szlovák munkássággal és parasztsággal együtt országunk gottwaldi útján. Fedjünk fel minden erőtartalékot az öntödékben is! (— p—) Azokban az öntődékben, ahol változó a termelés s ennek foly­tán gyakori a normaváltoztatás is, a legjobban kell ügyelni a normák he­lyes megállapítására, a termelés egyszerüsitésere. Ügyelnünk kell a nyers- és segédanyagnak gazdaságo­sabban történő felhasználására. A szocialista munkamódszereknek na­gyobb mértékben való alkalmazásá­val az eddiginél nagyobb termelé­kenységemelést kell elérnünk. Ennek megvalósítására fokozni kell az ön­tődékben is a politikai felvilágosító munkát és a műszaki káderek segít­ségnyújtását. — Gyakori a panasz, hogy kevés a szakmunkás, — mondja Koleniska János élmunkás elvtárs, aki a besz­tercebányai Állami Erdők n. v. gé­pesítő üzeme öntődéjének vezetője lett. — A fémiparban előfordul, hogy szakmunkások csak segédmunkát végeznek. Nálunk ezen úgy segítet­tünk, hogy ezeknek akkordot állapí­tottunk meg, önálló munkakörrel bíztuk meg őket s mint tapasztaljuk, azóta sokkal jobb kedvvel dolgoznak és termelékenyebb munka végzésére törekszenek. •— Beismerem, — folytatja ezután Koleniska János elvtárs —, hogy az öntóiparban el vagyunk maradva. Szaktanfolyamok rendezésére volna szükségünk. Jó volna, ha rövid idő­re is, tapasztalatszerzés végett el­mehetnénk nagyobb gyárakba dol­gozni Csehországba, hogy a mi ki­sebb öntödéinkben is bevezethessük a gazdaságosabb, észszerűbb terme­lési eljárást. — Hogyan álltok a normaszilárdí­tással ? — Eddig közepes normák szerint dolgoztunk. Bizony, szükségessé is vált már a normaszilárditás. Vol­tak olyan dolgozók, akiknél a telje­sítmény hétről hétre emelkedett, nőtt a fizetésük s egyszerre csak megállapodtak, tudtak volna többet is termelni, de nem termeltek — nem volt, ami erre őket ösztönözte volna. A laza normák a termelékenység emelésének fó'gátlói lettek. — Én is 300 százalékon felül telje­sítettem havi munkatervemet. Eddig kétszer, 23 majd 20 százalékkal szi­lárdítottam a normát. Azt hiszem, hogy a közeljövőben újból normaszi­lárdítást fogok kérni, mert belátom, hogy most már más a helyzet, mint azelőtt volt. A kormány biztosítja a szilárd normák megtartását s mi így sokkal nagyobb kedvvel dolgoz­hatunk. Biztos vagyok benne, hogy ez a termelékenység emelkedését vonja maga után, mert mindnyájan jobb munkára fogunk törekedni, amit nálunk azáltal is elérhetünk, hogy a mintákat a legegyszerűbben fogjuk csinálni. Bástyán Gyula, a kassai Kelet­szlovákiai Gépipar n. v. élmunkás ön­tője az egyik öntőművelet elvégzésé­nek idejét 180 percről 130 percre szál­lította le. — A szocializmust csak a munka termelékenységének emelésével tud­juk a leghamarább elérni — mondja Bástyán elvtárs — s ezt szolgálja most a normaszilárdítás is. — Módosítani fogjuk a termelést — veszi át a szót az ugyanott dol­gozó Kállay Ernő öntőéimunkás —, újból többet fogunk termelni s a ke­resetben nem hogy csökkenés, ha­nem csak javulás állhat be. így vélekednek az élmunkás-öntők, akik már saját maguk is rájöttek, hogy a régi szerint nem dolgozhat­nak tovább és épp most, az ellenter­vezés idején, az irányszámok megis­merése után válik a legszükségeseb­bé nálunk is, hogy a nagyobb terme­lékenység szempontjából még a leg­kisebb lehetőséget is felhasználjuk az öntőipar munkájának megjavítá­sára. E őkészületek a Béke Hívei varsói kongresszusára Lengyelországban lázas előkészületek folynak a Béke Hívei kongresszu­sára, amelyet Varsóban szeptember 1-én és 2-án tartanak meg. Ezek az előkészületek az egész lengyel népet egy frontba sorakoztatják a háborús uszítók és segítőik elleni harcban. A gyárakban, városnegyedekben és fal­vakban kiküldötteket választanak, ezek résztvesznek a békehívök járási érte­kezletén, ahol aztán megválasztiáV a varsói kongresszus kiküldötteit. A krakkói kerületben már 50 ilyen értek ez!?ten válogatták ki a munkásság leg­jobbjait. Alsó-S* l»ziában előadásokat tartanak a jelenlegi nemzetközi hely­zetről. Ezeken az összes tömegszerve-zetek résztvesznek, mint például a Szabadság és a Demokrácia Harcosainak Szövetsége, a Demokratikus Nők Szövetsége, az Ifjúsági Szövetség és a szakszervezetek.

Next

/
Thumbnails
Contents