Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-06 / 179. szám, vasárnap

Világ proletárj

ai egye süljeteli A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 6, vasárnap 2 Kčs III. évfolyam, 179. szám Öt évvel Hiroshima után Mbl Brigádok a gabonafelvásárlás gyors végrehajtására 0 bratislavai és nyitrai kerület „gabonafelvásárlás! vasárnapot" rendez A nyitrai kerület példáját, amely a gabonabeszolgáltatást 100 százalékra teljesítette, követi a bratislavai kerület is, melyben Somorja, Dunaszerdahely, Galánta, Szered és Szene járások kötelezték magukat, hogy augusztus 12-éig felvásárolják az összes lekötött és lekötetlen gabonát. A szövetkezet kerületi üzemei Nyitrán és Bratislavában augusztus 6-án „gabonafelvásárlási napot" rendeznek. Már szombaton ellátogattak a szövetkezet alkalmazottai azokba a kerületekbe és községekbe, ahol szükséges a földművesek meggyőzése a gabonabeszolg'áltatási kötelezett ségek gyors teljesítésének fontosságáról. A kerületi üzemekben a Mezőgazdasági Termékek Gazdálkodásával Megbízott Szövetkezet főigazgatóságának 240 alkalmazottja és a DHPV iskolájának 60 hallgatója látogat. Ez az akció bizonyára jelentős mértékben meggyorsítja a gabona felvásárlását a bratislavai és a nyitrai kerület többi járásában is. A nyitrai kerületben napról-napra gyorsabban végzik a felvásárlást. így például augusztus 2-án 1200 vagón gabonát vásároltak fel. Ez az ezévi gabonafelvásárlásban rekordot jelent. Az egész kerületben a gabonafelvásárlást aug. 15-ig be akarják fejezni. Különös figyelmet érdemel Veľké Lovce község példája, ahol a Földműves Raktárszövetkezet a brigádok segítségéve! augusztus 2-án 17 órától 23 óráig 27 vagón gabonát vásárolt fel. Nagykomály község földművesei tüntetően szállították be a gabonát, — „a kontingenst teljesítjük, a reakciót tönkretesszük" jelszó alatt. Nagykozmály öntudatos földművessége nemcsak hogy 100 százalékra teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét, hanem még két vagón gabonával túl is teljesítette. Nagykeszi községben (komáromi járás) augusztus 2-án fejezték be a cséplést és augusztus 3-án a rossz időjárás ellenére is a földművesek 60 feldíszített szekéren vitték a lekötött gabonát és ezenkívül még Irárem vagón kötelezettségen felüli gabonát a Földműves Raktárszövetség magtárába. Nagykeszi gazdái gabonabeszolgáltatási kötelezettségük lelkiismeretes teljesítésével fejezik ki szolidaritásukat a hős koreai néppel, amely egységét, függetlenségét és szabadságát védi az amerikai imperialisták ellen. A beszolgáltatási kötelezettség példás teljesítéséért a község megkapta a győztes vándorzászlót. A kassai kerületben a gabonafelvásárlásban a moldavai járás vezet, amely ezért megkapta a vándorzászlót. A legjobb községek Alsólánc, Csecsejovce és Moldava, amelyekben a földművesek egész sora haladta túl a beszolgáltatási kötelezettségét. Pe. rics Ödön földműves, aki négy hektáron gazdálkodik, három mázsa búza helyett 25 mázsa búzát adott be. Rencsisovszky István Csecsejovicéröl a kötött gabonán kívül még 23 mázsa gabonát szolgáltatott be a Földműves Raktárszövetkezetbe. A kassai járásbeli Szláncsik község földművesei a beszolgáltatási kötelezettségnek 115 százalékosan tesznek eleget. A rozsnyói járásban a henkovicei EFSz tagjai állanak példaként, akik annak ellenére, hogy termésük egy részét tönkretette a jégeső, beszolgáltatási kötelezettségüket jóval túlhaladták. A zsolnai kerület községei sem akarnak lemaradni hazafias kötelességeik teljesítésében és habár náluk a cséplés tovább tart, már most 100 százalékos beszolgáltatásokról számolnak be. így például Vrtizser község (pov. bystricai járás) már július 29-én teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét 142 százalékra. Ennek a hazafias községnek példáját követte Horka község is a puchovi járásban, amely beszolgáltatási kötelezettségének 115 százalékra tett eleget. Sok további község is készül a gabonabeszolgáltatás tüntető formájára. A besztercebányia kerületből je lentik, hogy a földművesek elvállal(Folytatás a 2. oldalon) A francia kormány 126 miliárd frank fedezetlen papírpénzt bocsát ki Pleven újabb hallatlan támadása a francia dolgozók életszínvonala ellen Az amerikai imperialisták szolgála- I tában álló francia kormány, mielőtt a parlament megkezdte volna nyári szünetét. törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé a frank aranyértékének csökkentésére. Eddig a frank értéke 1 uncia aranynak, azaz 35 amerikai dollárnak arányában volt kifejezve és egy dollár 119 franknak felelt meg. A frank új értéke pedig egy uncia arany, azaz 35 amerikai dollár arányában fog kifejeződni, ugyanakkor egy dollár 349.50 franknak fog megfelelni. A francia kormány kijelenti, hogy ezzel az intézkedéssl 126 milliárd frankot „nyer" a különféle belföldi és külföldi kötelezettségek törlesztésére, ezzel szemben a valóság az, hogy így kíván lehetőséget nyerni 126 milliárd fedezetlen új papírpénz nyomására, így kívánja emelni a forgalomban lévő pénz számát, ami természetesen az életszükségletek árának további inflációs emelkedéséhez vezet. A közvélemény PJeven kormányának ezt a határozatát nagy felháborodással fogadta, mert ebben az intézkedésben a dolgozók életszínvonalának további veszélyeztetését látja. Jacques Duclos elvtárs, a francia kommunista párt parlamenti klubjának elnöke, a nemzetgyűlésben a kormányjavaslat felett éles kritikát gyakorolt. Duclos képviselő beszédében rámutatott arra, hogy 1947 óta, — amidőn a kommunistákat kizárták a kormányból — a frank aránya a dollárhoz 119-ről 350-re csökkent. Az aranykészlet 618-ról 460 tonnára, tehát teljes 25 százalékkal csökkent. Ezt az aranyat főleg az amerikaiak „szippanották" el, akiknek a „segítségét" az Eszak-Atlanti egyezmény szerint a franica nép kormánya hazaáruló politikája következtében aranyban fizette meg. A kormányelnök nyilatkozata szerint Franciaország katonai kiadásai 1951-ben 500 milliárd frankot fognak kitenni. Ezt a hatalmas összeget a valóságban azonban még valószínűleg túl is lépik. A frankok százmilliárdjait így a háború feneketlen torkába vetik. A francia nemzetgazdaság ezáltal háborús gazdasággá változik át, a produktív kiadások csökkennek és a munkások bérét nevetségesen ala csony színvonalon tartják. Ezzel szemben a kormány hazárd módon kidobálja a pénzt a vietnami piszkos háború költségeire és a szov jeteilenes háború előkészítésére. francia kormány háborús politikája költségeinek fedezésére ismét az in fiáció veszélyes útjára lép." Duclos képviselő beszédét békefe! hívással fejezte be, a stockholmi bé kehatározat további aláírása érdeké ben. Egyidejűleg tiltakozott a francia katonáknak Koreába küldése ellen és követelte a vietnami háború beíejezé sét. i néphadsereg csapatai felszabadították Szang-Dzsu városát A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság főparancsnoksága a következő jelentést adta ki: A néphadsereg csapatai az arcvonal egész szélességén megtörik az amerikai csapatok ellenállását és folytatják az offenzívát. A néphadsereg alakulatai megtörték az amerikai és Li-szin-mani csapatok kemény ellenállását és felszabadították Kum-Csen városát, amely fontos pont az ellenség védőrendszerében. E város felszabadításáért folyó harcokban a néphadsereg csapatai súlyos csapásokat mértek az első amerikai gépesített hadosztály • visszavonuló maradványaira. Számos ellenséges katonát elfogtak és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. A néphadsereg más csapatai felszabadították He-Csen városát és a környéken lévő falvakat. A He-Csen felszabadításáért folyó harcokban a néphadsereg csapatai az ellenségnek súlyos vereségeket okoztak számos elenséges katonát és tisztet elfogtak, nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága péntek reggel jelentette. hogy a néphadsereg csapatai az ellenségnek óriási veszteségeket okozva valamennyi fronton folytatták előnyomulásukat délre. A néphadsereg csapatai, amelyek SzangDzsu irányában támadtak, augusz tus 2-án felszabadították SzangDzsu vár

0sát. amely az ellenség fontos védelmi pontja volt. A Szang-Dzsu felszabadításáért folytatott harcokban a néphadsereg csa patai az ellenségnek óriási vesztesé geket okoztak. A keleti partvidék körzetében a néphadsereg egységei folytatták kemény harcukat az amerikai és li-szin-mani csapatok ellen. A partizánok, akik támogatják a néphadsereg támadását tevékenységüket megerősítették CsedZsu, Ul-Szan, Hu-Szan és Te-Hu körzeteiben és más helyeiken is. A délkeletkoreai Fusan kikötőjétől, mely legfontosabb utánpótlási helye a koreai nép szabadságára és életére törő USA imperializmusnak, 325 kilométer távolságra, kissé délkeleti irányban a koreai csatorna túlsó partját szegélyező Hondo japán szigeten fekszik Hiroshima városa, melyet öt évvel ezelőtt 1945 augusztus 6-án úgyszólván eltörölt a föld színéről az első atombomba. Ennok ledobása az imperialista USA hadvezetésének tette volt. Ami most Fusanban és környékén egy szabadságáért küzdő nép leigázására történik, szerves folytatása annak a gátlásnélküli támadó és hódító elvakultságnak, mely az atombombának Hiroshimára történt ledobásában kifejezésre jutott. Ugyanaz a kéz, mely öt évvel ezelőtt aláírta az atombombának egy japán város feletti kipróbálására adott parancsot, irányít ma szuperbombázókat és irányítja a gépesített haditechnika minden eszközét Korea felé. A Béke Híveinek százmilliói azon fáradoznak, hogy az emberiesség és a béke respektálására kényszerítsék az elvakult imperialista támadókat s megakadályozzák most és mindenkorra az atomenergia felhasználását genocidiára: faj irtásra és tömegöldöklésre. Ilyen körülmények között Hiroshima bombázásának ötödik évfordulóján alkalomszerű lesz visszaemlékezni az USA által végrehajtott atombombázás körülményeire és válaszolni arra kérdésre, miért történt ez a hadtörténet szörnyűségei között is páratlanul álló cselekedet éppen 1945 augusztus 6-án. Századunk eleje óta fejlődött az úgynevezett nukleáris vagy atomfizika, amely kiderítette, hogy bizonyos anyagok atomjainak felbontása által energia szabadul fel, amely hárommüliószor múlja felül az ugyanolyan mennyiségű széntömeg elégetése által nyert energiát. Az atomfizika tehát mint új energiák feltárója érdekli az emberiséget arra az esetre, ha a föld méhében rejlő s a tudomány megállapítása szerint egyszer mégis csak kimerülő széntelepeket mint energiaforrást helyettesíteni kell. Az atomfizika eredményei természetesen a kapitalizmust is érdekelték és érdeklik, mert az atomerö a technikai, az orvosi és általában a termelőmunka minden területén alkalmazható, növelhető vele az üzemek termelékenysége, s a profit útján gyakorolható hatalom is megsokszorozódik. A második világháború folyamán hallatlan vagyonra szert tett USA kapitalisták kikényszeríttték hogy az atomerőt először az ö ügyüket szolgáló háborúban próbálták ki, Amerikában 1941 ősze óta folytak rendszeres kísérletek atombomba kékészítésére s 1945 elején a kísérletek annyira haladtak, hogy megállapították az atomfegyver hatásának méreteit. Franklin D. Roosewelt, ha hadügyi államtitkárának, Stimsonnak közlése hiteles, az államtitkárral folytatott utolsó beszélgetésekor 1945 márciusában az atomenergiának nemzetközi ellenőrzése mellett foglalt állást, a tudománynak s a tudományos vívmányokhoz vezető utaknak szabadsága alapján. Roosewelt utóda, Truman azonban a félelmetes találmány és a nukleáris erő nemzetközi ellenőrzése helyett, annak kizárólagos használatát tartotta előnyösebbnek, s 1945 június 1-én már elhatározta, hogy kísérletképpen egy japán városra dobat atombombát. Az USA háborús vezérkara úgy érvelt, hogy az atombomba meg fog ölni néhány tízezer japánt, míg a tengeri és szárazföldi haderőkkel való leverés millió japán életébe kerülne. 1945 júliusában Új-Mexikóban ténylegesen kipróbálták az atom bombát. A nélkül, hogy a potsdami értekezleten tájékoztatták volna Oroszországot Amerika szándékairól. augusztus 6-án reggel negyed kilenckor egy négymotoros B-29 bombázó 8000 méter magasságból Hiroshimára atombombát dobott, amely úgy volt beállítva, hogy a föld feiszíne felett 700 méter magasságban robbant. Hiroshimának az 1940-es iapán népszámlálás szerint 343.000 lakosa volt. A bomba 10 négyzetkilométernyi területen teljesen rombadöntötte a várost. Csupán a halottak száma Hiroshimában meghaladta az 50.000-et. A bomba ledobását követő borzai mak időrendiét meg lehetett állapíta n; a holttestek vizsgálata alapján Először fényhullám vakította elavá ros lakóit, azután a robbanásnál fel szabadult szervezetromboló sugarak ütköztek beléjük, majd hőhullám pörkölte és égette az élőket, végül pedig egy hallatlan erejű atomvihar hevessége zúzta és söpörte szét, ami a sugarak és a hőség pusztítása után megmaradt. Azok, akik egy évvel Hi rosima bombázása után a Bikini-szi getén végzett atombombadobás tanúi voltak, azt mondják, hogy a bomba robbanása olyan benyomást tesz < szemlélőre, mintha egy új nap jelen ne meg az égen s akiket hatása ér, azok úgy érzik, mintha a nap tűztengerének egy része zúdulna rájuk. Hogy miért történt Hiroshima bombázása atomfegyverrel éppen 1945 augusztus 6-án, annak magyarázatára ismerni kell a Jaltában, a Krim-félszigeten 1945 február 11-én aláírt egyezményt. Ennek érteiméiben a Szovjetúnió, az USA és Nagy-Britannia megegyeztek abban, hogy az európai háború befejezése után két vagy három hónappal — befejezésnek tekintve Németország kapitulálását — a Szovjetúnió megindítja a háborút Japán ellen a szövetségesek sek oldalán. A Szovjetúniónak viszont biztosítjuk, hogy helyreállítják azokat a jogait, amelyeket KeletÁzsiában a japánok 1904-es támadása megsértett. A Jaltai egyezmény külön pontja szói a Mongol Népköztirsasig status quojának fenntartásáról. Visszakerül a Szovjetunióhoz Szaehalin szigetének déli része és az összes szomszédos szigetek. Dairen kereskedelmi kikötőjét nemztközivé teszik, garantálják a Szovjetúnió elsőbbségi jogait, visszalállítjják Port-Arthurnak használatát a Szovjetúnió által tengeri támaszpontul. A jaltai jegyzőkönyvet, melyet Sztálin, Roosevelt és Churchill írtak alá, természetesen nem fogadták szívesen azok az imperialista körök Amerikában, amelyekről Zsd'ánov 1947 szeptemberében a Kommunista Pártok Lengyelországiban tartott ta,nácskozássn azt mondotta, hogy minden óhajuk és számításuk az volt, hogy a hitleri Németország olyan csapást mérjen a Szovjetunióra, mely ha nem is megsemmisítő, legalábbis föltétlenül meggyöngíti és befolyását aláássa. Ezek a reakciós körök még a jaltai egyezmény aláírásának idején is reménykedtek ilyesmiben s titokban azt várták, hogy a megegyezés papíron marad, mert az általuk várt fordulattól a kapitalizmus világuralmának megszilárdulását remélték, ha a német és a japán fasizmus segítségével is, Németország május 8-án kapitulált. S ezzel az európai háború véget ért. A jaltai egyezmény értelmében augusztus 8-án telt le az a hároin hónap, amelyen belül a Szovjetúnió kötelezte magát a háború megindítására Japán ellen. Sztálin a legnagyobb pontossággal és hűséggel betartotta az általa aláírt jaltai egyezményt. Augusztus 8-án megindult a Vörös Hadsereg támadása a mandzsúriai jap'án haderő ellen. Az amerikai telhetetlen kapitalizmus a világháború ázsiai .szakaszán Oroszország közreműködése nélkül, no meg minél kevesebb anyag; és emberáldozattal akart győzelmet aratni, de a híres fair playval összeférh-etönek tartotta, hogy szövetségesét az atombomba váratlan használatával meglepje, sót — ez volt az óhaja — megfélemlítse. A szövetségesek európai győzelmét a Szovjetunió példátlan áldozatkészsége tette aránylag könynyűvé és kevés áldozattal járóvá a nyugati oldalon. A világ elismeréséből az oroszlánrész méltán jutott a Szovjetúniónak s tekintélye és nemzetközi súlya rendkívül megnövekedett. Az amerikai szövetséges azért sietett az atombomba ledobásával, hogy megakadályozza a Szovjetúnió részvételét Japán legyőzésében olyan mértékben, mint ahogy az Németország esetében történt. Ebben a számításában azonban cősalódott, mert a Szovjet Hadsereg nagyszerű haditetteket hajtott végre a Mandzsúriában továbbra is ellenálló japánokkal szemben. Minden emberi munkát el lehet végezni jój vagy rosszul. Jól: a közösség, embertársaink javára, roszszul: úgy, hogy ártunk nekik. Ugyanez áll az emberi találékonyság minden alkotásának, a technikának felhasználására is. E kettős lehetőség felett keseregni kispolgári siránkozás. Cselekedni csak egyféleképp lehet s meg van a mód rá, hogy a jó utat válasszuk. Az, aki az ember ellen fordítja az emberi találékonyság alkotásait, kárhozatos munkát végez, de aki nem bírható arra, hogy velük visszaéljen, aki fenntartás nélkül követeli, hogy az atomrombolás útján felszabaduló energiákat az emberiség érdekében, nem a kapitalisták osztálya javára, hanem fénnyé, meleggé, a termelékenység fokozására használják s atombombák készítését tiltsák be és tegyék lehetetlenné, az mutatja számunkra az élet és a boldogulás útját. Ezt teszi a Szovjetúnió népe és ezt teszik a Szovjetunióval karöltve haladó népi demokráciák nemzetei. Amerika más, sötét utat választott. Nem érte be az atombomba egyszeri operatív használatával, hanem tovább csörtet ezzel a minden kardnál vészesebb fegyverrel. De a békehívek százmillióinak gondja lesz arra, hogy a föld semmiféle hatalma ne tehesse az atombombát nemzetközi viták elintézésének fegyverévé és sehol a földön, se keleten, se nyugaton ne rendezhessen Hiroshimákat. Sas Andor. 1 1