Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)
1950-08-31 / 200. szám, csütörtök
1950 augusztus 31 y j szo A csataji járási szövetkezeti tanácskozáson Közös munkával, mezsgyék nélkül, olcsóbban, jobbat és többet termelnek a szenei járás szövetkezetei A közös aratás és csépBés tapasztalatai (H. L.) A szenei járásban az Egységes Földműves Szövetkezetek később alakultak meg, mint a szomszédos járások községeiben. Az eddigi tapaszlalatok azt mutatják, hogy fejlődésük nem egyforma. Annak ellenére, hogy néhány szövetkezet csak a legutolsó hónapokban keletkezett, fejlődésükkel túlhaladták a régebben alakított szövetkezeteket. Ennek példájául megemlíthetjük a csatai Egységes Földműves Szövetkezetet. A szenei járásban mindössze 16 EFSz működik. A csatai szövetkezet után a legsikeresebb a švehlovo-hajmási és a nagyfödémes! szövetkezetek. Ezek aránylag taglétszámban is a legnagyobbak. A többi EFSz a kezdet kezdetén van még, de sikeresen győzik le az építés közben felmerülő nehézségeket. A 16 szövetkezet azt bizonyítja, hogy a kis- és középparasztok értik már a szövetkezetek jelentőségét és küldetését. Tudják azt, amit már a Szlovákiában működő szövetkeze lek százai munkájukkal bebizonyítottak. hogy egyedül a szövetkezet útján lehet mentesíteni a kis- és középparasztságot a súlyos, megerőltető és az életet felőrlő robottól, csakis ezen az úton juthatnak el agyon-hasogatott földjeik, nadrágszíj-parcelláik terméshozamának emeléséhez, igy juthatnak el magasabb termelési formák felé, ami a falu felemelkedéséhez vezet. A példás szövetkezeti munka tanulságaiból merítve a szenei járás szövetkezetesei is megkezdték a gazdálkodás magasabb formáit, szövetkezeteik keretében közösen müvelik meg a földet, csökkentik az önköltséget és növelik a hektárhozamot. Ez az egyedüli út, amely a kis- és középparasztság életszínvonalát emeli. Erről az útról tárgyaltak a szenei járás szövetkezeteselnek csatai értekezletén, amelynek legértékesebb tapasztalatait lapunk olvasótábora, kis- és középparasztjaink elé tárjuk. HOGYAN DOLGOZOTT A CSATAI EGYSÉGES FÖLDMŰVES SZÖVETKEZET A község szántóföldjei 1285 hek tárnyi területet foglalnak el. A szötvetkezet tagjai összesen 1053 hektárt művelnek meg. A gazdák mindan nap olvasták az újságokat és e rádióban is sokat hallottak a szövetkezet építéséről. Azonban mindezek ellenére sem volt előttük világos minden szövetkezeti kérdés. A földművesek közül sokan valósággal féltek az EFSz-töl, nem jártak a gyűlésekre sem, ahol ezekről a kérdésekről beszélhettek volna. — Láttuk — mondotta Krips elvtárs, a csatai szövetkezet elnöke, hogy így nehezen jutunk tovább és ezért rátértünk az egyedül lehetséges útra, a személyes meggyőződés, a politikai munka útjára, amelyben igen nagy segítséget nyújtottak nekünk földművesasszonyaink. A politikai meggyőző munka, a kis- és középparasztság nagy többségének felébresztette az érdeklődést céljaink iránt és a földművesek tanácskozásain egyre hosszabb és egyre élesebb viták alakultak ki, amelyek azután nagy részben megvilágították az összes vitás kérdéseket. Csakis meggyőző munkával tudtuk megszerezni a kis- és középparasztság zömét. — Kezdetben — folytatta az elnök — magunk sem tudtuk, hogy a szövetkezet melyik típusát válasszuk. Végül is a kérdést az újonnan megnyert kis- és középparasztok döntötték el, akik rájöttek arra, hogy csupán a harmadik szövetkezeti típusban tudják jelentős módon leszállítani a termelési költségeket és lehetetlenné tenni a kulákok kizsákmányolási lehetőségeit. Azonkívül igen sok szószólója akadt a harmadik típusnak, azért is, mert itt minden szövetkezetes igazségosabb jutalmazásban részesül elvégzett munkája szerint A kis- és középparasztok kezdeményezését a szövetkezet vezetősége elfogadta és azonnal megkezdte a harmadik típusra jelentkezők aláírását. Gyorsan kellett cselekednünk, — mondotta Krips elvtárs — mert roppant gyorsasággal közeledett az aratás ideje, amelyre — mi tagadás — nem voltunk felkészülve. Nagy segítséget nyújtott nekünk védnökségi üzemünk, amely politikai oktatót küldött és így megsegített bennünket az aratási munkák megszervezésénél. Gondoljátok csak el, április 2-án alakultunk csak meg és júniusban már megkezdtük az aratási és cséplési munkálatok közös megszervezését. 112 EMBERREL TlZ NAP ALATT 585 HEKTÁRT ARATTUNK Az előző években több mint három hétre volt szükség ahhoz, hogy ezt az 535 hektárt földműveseink learassák. Most azonban a 112 emberből álló 16 munkacsoport olyan lelkesedéssel és olyan nagyszerű gépi segítséggel dolgozott, hogy az aratást tíz nap alatt befejeztük. Embereink vidáman dolgoztak a mezőn. Az önkötözők fürgén forogtak és a falu dolgozói látták, hogy könnyebb és jobb örömtelibb ez a munka. A közös aratás hozzásegített bennünket ahhoz, hogy még a legjobban habozó és kétkedő földműveseink is a közös munka híveivé lettek. Nem győzték eléggé dicsérni, hangsúlyozták, hogy micsoda könnyebbséget jelent és mennyivel olcsóbb. Ehhez hozz' j árult az is, hogy a közös aratás minden résztvevőjét igazságosan megjutalmaztuk és ez a faluban általános megelégedést keltett — Az ezidei aratás igen megerősítette szövetkezetünket. Nyugodtan és bátran foghatunk hozzá a közös őszivetés előkészületéhez. Kilencdülős rendszerrel fogunk dolgozni 842 hektárnyi földterületen. Kidolgoztuk tehát a következő 1950-51-es gazdasági év vetési tervét, amelyben az egyes terményfajták, így oszlanak meg: körülbelül 200 hektár búza, 29 hektár rozs, 138.7 hektár árpa, 18 hektár zab és 83 hektár kukorica. Az összes gabonafajtákat 467 hektáron vetjük el. Kapások 125, az olajos magvak 50, a takarmány 214 hektárt és más vetemények 44 hektárt foglalnak el. — A jövő gazdasági évben a vetési tervben néhány változást hajtunk végre. Ebben az évben tudniillik nagyobbára még a régi helyen hagytuk a lucernát, hogy elegendő takarmányt biztosítsunk. Azonban a jövő gazdaság; évben minden takarmányt pontosan a terv szerint vetünk. IDEJÉBEN ELVÉGZETT TARLÓBUKTATASSAL BIZTOSÍTJUK A JÖVÖ ÉVI TERMÉST A tarlóbuktatást száz százalékban elvégeztük. Ezzel megsemmisítettük a gyomot és megőriztük a föld nedvességét, ami a jövő évi hektárhozam fokozását szolgálja. Amikor a földidei törődünk és nagymennyiségű műtrágyával biztosítjuk megjavítását, nem feledkezünk meg az állattenyésztésről sem. Tudjuk azt, hogy az állattenyésztés sokkal magasabb hozamot biztosít földműveseinknek, mint a növényi termelés és már most gondoskodunk arról, hogy megteremtsük ennek feltételeit. Már ez évben megkezdtük egy istálló építését 350 állat számára és 500 sertés hizlalására szükséges hizlalda javítási munkálatait. A baromfi farm ezer darab baromfit nevel egyszerre. — Jelentősen megnőtt gépeink száma is, ma már négy traktor, öt aratógép, egy kaszálógép, öt eke és más kisebb mezőgazdasági gép segít földműveseink munkájának megkönnyítésében, Még ez évben megteszünk minden lépéit ahhoz, hogy egy burgonya ülrtetőgépet, azonkívül burgonya felszedőgépet, két műtrágyaszórót, egy gaboniapácoló állomást, trágyáié szivattyút, répavágót és más gépeket (kapjunk. A nagy gépeket az Állami Gépállomás biztosítja, amely az ezidei aratásnál mindannyiunk teljes megelégedésére óriáisi segítséget nyújtott nekünk. Sok és nagy tervünk van, amelyeket védnökségi üzemeink, a belügyi Megbízotti Hivatal és a Pravda kiadóvállalat segítségével meg is valósítunk. — Könnyebben dolgoznak asszonyaink is, villanygép segít nekik a mosás munkájában, a Napközi Otthonban vidám gyermekek hirdetik az új falu minden örömét. A falu kis termelő üzemeit fokozatosan bekapcsoljuk a nagyüzemi gazdálkodás keretébe és meg vagyunk győződve arról, hogy a munkánkat siker koronázza. Felszólítjuk egyúttal a szene; j|árás összes földműveseit és földművesasszonyait, hogy kövessék példánkat, mert így válik jobbá földműveseink élete. A PUSZTAFÖDÉMESI EFSZ-RÖL A vasárnapi*járási szövetkezeti tanácskozáson a csatai beszámoló után Pusztafödémes küldötte, Pavlo György jelentkezett szólásra. Elmondotta, hogy a pusztafödémesi EFSznek már 484 tagja van, akik közül 28 aktív résztvevő földmüvesasszony. Csaknem az egész falu résztvesz a közös munkában. A szövetkezet 164 fiatalja is résztvett a tavaszi munkákban és így beváltották azt az ígéretet, amelyet Široký elvtársnak legutóbbi látogatása alkalmával tettek. Az ifjúság egy hétig vezette a falut és így a szövetkezetet is. Tevékenyen részvettek a tavasziak vetésében és az aratási munkálatokban is. Az aratási munkákat 14 munkacsoportban végezték el. A szövetkezetesek, miután meggyőződtek arról, hogy a közös aratási és cséplési munkálatok jó eredményeket hoznak és megkönnyítik a falu munkáját, olcsóbbá teszik a termelést, elhatározták, hogy továbbra is közösen fognak dolgozni és így mindannyian aláírták a második tipusú EFSz munkarendjét. összesen 1100 hektár földet fognak közösen megművelni, a község összterületének csaknem 70 százalékát. A tagok egy része már most mérlegeli, nem volna-e helyes a harmadik típusra áttérni, mert ettől még nagyobb előnyöket várnak. Pusztafödémes felszántotta az ösz. szes mezsgyéket és kidolgozta a közös őszi vetés tervét. A jó pártmunka kiküszöbölte az ellentéteket a falu lakosai között, akik belátták, hogy a kis- és középparasztság helye a munkásosztály oldalán van. A Szovjetúnió tapasztalatait értékesítik a födémesi (Veľké Ulany) szövetkezet tagjai, akiknek soraiban nagy mozgató erö az Ifjúság és a meggyőződés, amelyet a közös munkák sikeres végrehajtásánál szereztek. Még most is emlegetik a födémesiek, hogy 370.000 koronát takarítottak meg az aratásnál és a cséplésnél és a csatai aratási ünnepségre is azzal az elhatározással jöttek, hogy ezentúl még szilárdabban lépnek ki a haladás útján. A RÉTÉI SZÖVETKEZET IS A MÁSODIK TÍPUSBAN VAN MÁR Tamáskovics elvtárs beszámolójából szereztünk tudomást a rétéi szövetkezetesek munkájáról. Réte, bár egyike a legrégibb szövetkezeteknek a szenei járásban, még alig lábolt ki a kezdeti nehézségekből. Kezdetben tudnillik a szövetkezet főleg a baromfifarmra és más ilyen kezdeményezésekre összpontosította erejét és keveset törődött a szövetkezetek igazi céljával, a közös munkával. Ez év tavaszára már más lett a helyzet. 43 hektáron már csoportos vetést hajtottak végre és ezen a területen közösen szervezték meg az aratást és' a cséplést is, amiben segítséget nyújtottak nekik a védnökségi üzem brigádosai is. A tavaszi és az aratási munkánk első tapasztalatai után a tagok elhatározták, hogy áttérnek a második típusra. A megművelendő földterület megszaporodott. A szövetkezet tulajdonában lévő körülbelül 100 hektáron és a tagok 134 hektárán folyik a közös munka. Ezen a területen 9 dülös közös vetési eljárást dolgoztak ki. Igen ám, de közben a szövetkezet tagjainak száma megszaporodott, úgyhogy ma már körülbelül 460 hektár földdel számolhat a rétéi EFSz. A földművesek közül sokan mérlegelik az áttérést a harmadik típusra és így meg van a remény arra, hogy Rétén is sikeresen legyőzik a nehézségeket és ebben a faluban is nemsokára min'taszövetkezet épül ki. Jókán még nehezebb volt a kezdet. De a közös aratási és cséplési munkák meggyőzték a földművesek jelentős részét a közös munka előnyeiről. Azonban Jókán még csak az első típusnál tartanak. A tagoké körülbelül 500 hektár és körülbelül 300 hektár az EFSz közös tulajdona. A közös gazdálkodásnak tehát Jókán kb. 800 hektár az adapja és ez a község szántóterületének csupán 35 százaléka. Azonban már ezen a területen is módjukban van megmutatni a község egész lakosságának, mit lehet elérni a nagyüzemi termelés magasabb formáival. Ezeket az adatokat Kiss István beszámolójából vettük, aki szavait azzal fejezte be, hogy a jókai szövetkezetesek bizalommal és reménnyel néznek a jövő elé, mert hiszik, hogy a földművesek ebben a faluban is követni fogják a csatai példát. MI A HELYZET NAGYGURABON ÉS HAJMÁSON Az elmúlt években Nagygurabon 36—40 pár aratót fogadtak fel a közeli környékből. Az önkötözők segítsége feleslegessé tette az idegen kezek munkáját és az aratás idejét is a felére csökkentette. Az aratási munkákban jóval több ember vett részt mint ahogyan előre feltételezték. Az önkötözők mellett néhány csoport csak 4—5 órát dolgozott naponta, akkora munkaerő felesleg volt. A2 ezidei aratás tapasztalatain okulva a nagygurabi szövetkezetesek politikai meggyőző munkába kezdtek, hogy szövetkezetüket megerősítsék és harmadik típusú fejlett szövetkezeti gazdálkodást létesítsenek a falu földterületének jelentős részén. Hajmás kis puszta csupán. De az egész település benn van a szövetkezetben és követi Csata felhívását. Az első héten a hajmásiak kezében volt a vándorzászló is. Miért kapták meg kétszer is itt a vándorzászlót ? Azért, mert a föld területéhez mért legrövidebb időben és aránylag kevés géppel végezték el az aratást, 100 száRendelet a hízott libák és kacsák beszolgáltatásáról A mezőgazdasági termékek termelési és felvásárlási terve az 1950. évre többek között megszabja a közellátás céljára a libák és kacsák beszolgáltatását. A beszolgáltatás végrehajtásáról az élelmezésügyi megbízotti hivatal B.—70.001/1950-V.-3. sz. rendeletével intézkedik. A rendelet szerint azok a liba- és kacsatenyésztők, akik a termelési és beszolgáltatási szerződés aláírásával magukra vállalták a liba és kacsa beszolgáltatását, vagy pedig azok, akik részére a beszolgáltatás végzéssel lett megállapítva, kötelesek a libákat vagy a kacsákat az előírt mennyiségben a megjelölt napon és helyen a felvásárlással megbízott közegeknek átadni. A felvásárlás a hízlalatlan libáknál 1950 június 15-én kezdődött, a hízlalatlan kacsáknál és pulykáknál pedig 1950 augusztus 1-én és 1950 novembes 15-ig tart, a hizlalt libák és kacsák felvásárlása 1950 augusztus 1-től 1950 december 15-ig tart. Kihízlalt szárnyasnak kell tekinteni azt a libát vagy kacsát, amely legalább négy hétig elzárva és töméssel hizlalva volt. Előfordulhat az is. hogy a tenyésztőnek kevesebb súlyút kell leadni, mint amilyent beszállít. Éppen ezért meg van engedve, hogv egy tenvésztö löbh tenyésztő helyett is telfesíthet! a beszolgáltatás)' kötelezettséget, de az eladásnál a felvásárlónak be kell azoknak a neveit is jelenteni, akik helyett a beszolgáltatási kötelezettséget teljesíti. A tenyésztők attól a naptól kezdve, amikor egész évi beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek, felesleges szárnyasaikat akár a földműves raktárszövetkezetnek, akár vásárcsarnokokban és piacokon közvetlen a fogyasztóknak szabadon eladhatják. zalékra a tarlóhántást és 105 százalékra szolgáltatták be a gabonát. Most ősszel 214 hektáron kezdik meg a közös vetést. Felhasználhatják majd a nehéz gazdasági gépeket is, mert a földek egy tagban vannak és így lényegesen csökkentik a termelési költségeket. A toronylak nevében Toronyi Dénes mondotta el, micsoda nehézségekkel kellett megküzdeniök a szövetkezet megalakításakor. Sok helyen kiseprűzték őket, de ez nem kedvetlenítette el a szövetkezeti gondolat lelkes úttörőit és ma már ott tartanak, hogy 51 tagjuk van és bár földjük szántófelülete kevés, mégis megmutatják a falunak, hogy egységes vetési tervvel jobb terméshozamot érnek el. Felpanaszolták azt, hogy a szenei kataszteri hivatal tisztviselői készségének hiánya miatt nem tudták eddig megvalósítani ezt a tervet, mert a mai napig nem adták még ki a kataszteri rajzot. Fekete elvtárs beszámolójából meg tudtuk, hogy Sárfőn is javul a helyzet. Itt az elmúlt évig soha nem teljesítették a gabonabeszolgáltatást, egyrészt azért, mert a kulákok szabotáltak, másrészt azért, mert a községben sok meg nem müveit föld volt a spekulánsok kezében. A kisés középparasztok elkeseredett harcot vívtak a kulákokkal, amíg meg tudták teremteni szövetkezetüket. Ma a szövetkezet megműveli már a spekulánsok földjeit is, valamint azT a 700 parcellába tagozott 508 hektár földet, amely a földvásárlás után maradt. A szövetkezetesek megkezd, ték a politikai munkát az irányban, hogy az egész községben megteremtsék a közös vetés előfeltételeit. Harcolniok kell a kulákok rosszindulatú rágalmazásai ellen, azonban mindezek ellenére is napról napra egyre több kis- és középparaszt áll a szövetkezet oldalára. HOL NINCS MÉG KÖZÖS MUNKA Közös munka ott nincsen, ahol a szövetkezetesek még nem fejtettek ki eléggé aktív tevékenységet, politikai meggyőző munkát. Igy például még nem indult meg az igazi szövetkezeti tevékenység Királyfán, Borsán, Nagyboldogasszonyon, Jánosházán és még néhány községben, amelyekben most folynak az előkészületek arra, hogy a csatai példa nyomán itt is meginduljon az új élet. Szene járás néhány nappal ezelőtt büszkén jelentette Gottwald elvtársnak, köztársaságunk elnökének, hogy a gabonabeszolgáltatást 100 százalékon felül teljesítette. Ez a tény csalhatatlanul bizonyítja azt, hogy a szenei járás földművesei megértették a szövetkezeti gondolatot és a falu szocialista útját, hálásan fogadják a munkásosztály segítségét a kis- és középparasztság felemelésére és elhatározták azt, hogy széttörik az eddigi lélektelen és emberölő robot bilincseit s a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás segítségével többet, jobbat és olcsóbban akarnak termelni, mint eddig. Ezek a szenei járás csatai szövetkezeti tanácskozásán szerzett tapasztalataink és mint ahogyan Záturecká képviselőnő is hangsúlyozta, e tanácskozás végszavában elmondott értékelésében, a szenei járásban meg vannak az előfeltételek ahhoz, hogy az erős szövetkezeti mozgalom otthonává és továbbfejlesztőjévé váljék. A szövetkezetesek ne sajnálják a fáradságot és házról házra folytatott politikai meggyőző munkával segítsék hozzá kis- és középparasztságunkat ahhoz, hogy a falvakban mindenütt tömeeesen lépjenek be az EFSz-ekbe és így az itt végzett közös munkával, jobb munkával, könynyebb munkával biztosítsák az ország kenvprét. önmafuk és családjuk jobb életét, falvaink boldog jövőjét.
