Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-26 / 196. szám, szombat

- UJ SZG —Késelések — falVaink rossz szokása I9S0 augusztus Ž6 Hogyan folyt le az aratás és a cséplés az állami birtokokon ». A csehszlovákiai állami birtokokon az ezévi aratársa és cséplésre sokkal jobban felkészültek, mint az elmúlt években. Minden munkát a znojmoi országos értekezleten kitűzött jejszó értelmében végeztek: „Munkacsoportokat és osztagokat kell szervezni és ki kell szélesíteni a szocialista munkaversenyt a lehető legnagyobb mértékben. Az aratási és cséplési munkálatokkal" összefüggő problémákat alaposan megbeszélték az állami birtokok igazgatóinak kerületi értekezletén és minden birtokon az instruktorok és az SzKP üzemi szervezete, valamint a ROH üzemi szervezete és az illető birt&k alkalmazottjai pontos aratási és cséplési terveket készítettek. Idén a szlovákiai állami birtokoknak 12.053 HEKTÁR GABONAVAL TÖBBET KELLETT LEARATNIOK, MINT TAVALY. Ennek a területnek 77 százalékát gép pel és 23 százalékát pedig kézzel kellett learatni. Az aratásba 9 900 munkaerő volt bekapcsolva. Hála a gépek segítségének és a munka új, csoportokban és osztagokban való megszervezésének és a munkaversenynek az állami birtokok a tavalyi évhez viszonyítva megtakarítottak 3569 munkaérőt, ami pénzben kifejezve 8 miliő 922.500.— Kčs-t jelent. Az aratási és cséplési munkálatokra az állami birtokok saját gépeiket használták. Egy marokrakógépre 20 hektár, egy önkötözőgépre 40 hektár learatását tervezték, a cséplőgépekre pedig egyenként 30 vagon gabona kicsépelését. Az aratási és a cséplési munkálatok mérlegének felállításánál azonban bebizonyult, hogy egy önkötöző 75 hektár gabonát is lekaszált. Az idei szép eredmények, amelyeket az állami birtokok az aratási munkálatokon elértek, a fokozott gépesítésnek köszönhetők. Tavaly egy önkötözőre csak 50.6 hektár esett,

v az idén a gép teljesítménye 75 hektárra emelkedett. A kézi kaszálás 53 százalékról 20 százalékra csökkent. A kombájnnal a múlt évben átlag 20 hektárt arattak le, idén a kombájn átlaga' 43 hektár. A cséplőgép teljesítménye tavaly 2067 vagon volt, idén szintén 20 vagon, de még a napraforgó és más magvak cséplésére nem került sor. A termény elraktározására az állami birtokoknak 178.118 köbméter állt rendelkezésükre A még szükséges helyet adaptalással és iskolák és más nyilvános középületek igénybevételével biztosították Az arató és mezőgazdasági munkások, valamint a brigádok munkacsoportokban és osztagokban dolgoztak. Az állami birtokokon összesen 230 munkacsoportot szerveztek meg az aratási munkálatokra 8850 arató munkásból, a cséplésre pedig 439 csoportot 9181 munkásból. Ha valamelyik osztag teljesítette kitűzött feladatát, új feladatot vállalt. Ezeket az új beosztásokat az aratási munkálatok Az dei Nemzetközi Szövetkezeti Nap szeptember 10-re esik Az ez alkalommal rendezett ünnepségekre a szlovákiai földművesek lázasan készülődnek. Több helyen a Nemzetközi Szövetkezeti Nap tiszteletére rendezett ünnepségek melyek szepA MATADOR dolgozói a napokban üzemi gyűlést tartottak, mely nek folyamán a dolgozók megtárgyalták a termelési terv teljesítési lehetőségeit és módjait, majd az öszszes dolgozók felháborodásukat fejezték ki az amerikai imperlalist k_ bru tális tettein Koreában. Határozatot hoztak, hogy az ENSz Biztonsági Tanácsnak tiltakozó táviratot küldene ka következő szöveggel: „Mi. a MATADOR nemzeti vállalat dolgozói Petržalkám fel vagyunk háborodva ez amerikai imperialisták koreai háborús tettein. Tiltakozunk a Biztonsági Tanács ilyen embertelen célokra való felhasználása ellen, amely a háborús syúitosatók nyom sa alatt nemcsak hogy a vérontás megakadályozására nem törekszik, hanem egyenesen segítsége! nyújt az amerikai fegyvergyárosoknak, akik rohamot indítottak a világbéke ellen Követeljük, hogy a Biztonsági Tanács hallgassa meg a Koreai Nép: Demokratikus Köztársaság és a kogyors és rugalmas elvégzésének érdedekében kellett megtenni. SZOCIALISTA MUNKAVERSENY AZ ARATASI ES A CSÉPLÉSI MUNKALATOKBAN. A aratási és cséplési munkálatok alatt az állami birtokokon a szocialista munkaverseny fejlődése nagyon fellendült. Az aratómunkások 96.4 százaléka írt alá szocialista szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy 7.600 munkaerő közül 7.322 személy kapcsolódott be a szocialista szerződések akciójába. Tehát a versenyzésben csak 278 személy nem vett részt. A brigádosok — CsISz tagok, akik segítettek az állami birtokokon az aratási és cséplési munkálatok elvégzésében, teljes számban tehát 2030-an kapcsolódtak be a versenyzésbe. Ezek a számok világosan bizonyítják azt, hogy mezőgazdasági munkásaink teljes mértékben megértették a munka új szocialista megszervezésének jelentőségét. Az idei aratási és cséplési munkálatokban megmutatkozott, hogy milyen előnyökkel jár a munka . csoportokban, osz.agokban való megszervezése. Ezért az állami birtokokon a jövőben is minden mezőgazdasági munkát e szerint a jól bevált rendszer szerint fognak megszervezni. A munkának ez az új megszervezése tekintettel a gépesítési lehetőségek emelésére is, lehetővé tette, hogy az aratás az állami birtokokon egy egész hónappal előbb befejeződött, mint a múltban. Ezzel 2,455.200 munkaórát takarítottak meg. Az egyes munkaosztagok koll'ktív szocialista szerződéseket kötöttek A nagymegyeri birtok Üj Udvar-gazdaságán Tamási Gyula munkacsoportja szám szerint 26 munkás kötelezte magát, hogy 83 hektárnyi területen elvégzi az aratást és a cséplést egy önkötöző segítségével. Ezt a munkát 21 nap alatt el is végezték Ez azt jelenti, hogy a cséplés és aratás idejét 5 nappal -megrövidítették. Bucso László 45 munkatársával a holicsi birtok petrová »ves-i gazdaságán kötelezte magát, hogy az aratást 6 munkanap alatt, a cséplést pedig 14 nap alatt elvégzi. Ezt a munkát 6 nap alatt befelezte, tehát az aratás és a cséplés idejét 10 nappal megrövidítette. Kosa István 24 tagból álló -munkacsoport (a a nagysallói birtok zálogos-gazdaságán az aratást és a' cséplpst 4 nappal előbb elvégezte, mint ahogy eredetileg tervbevették. Az állami birtokokon a gabona országos átlagban hektáronként a következőképpen fizetett: rozs 18.05 mázsa, búza 22.16 q, tavaszi búza 13.03 q, őszi átpa 24 45 q, árpa 20.03 q, zab 13.29 q, együtt 19.65 q hektáronként Csúcseredményt a szeredi állami birtok ért el, ahol a gabona hektáronként 40 q-t, a galántai állami birtok pedig hektáronként 37.25 q-t ért el. A tornóci birtok hetménvi gazdaságán a rozs hektáronként 47.45 mázsát, a, búza 33 47 mázsát, az árpa 31.36 mázsát hozott. tember 3-től 17-ig folynak le, egybeesnek más ünnepségekkel, mint például az aratási ünnepséggel stb. A Nemzetközi Nap tiszteletére rendezett ünnepségek a világbékéért folytatott nagy manifesztáejónak részét képezik. reai nép igazi képviselőit, hívja viszsza az amerikai imperialista csapatokat Koreából, ame.yek embertelen módon bombázzák a védtelen lakosságot és lerombolják a békeszerető nép munkájának erdményét. Azonnali hatállyal követeljük a polgári lakosság bombázásának beszüntetését. Mi, a Csehszlovák köztársaság dolgozói, akik tagjai vagyunk az ENSznek, nem tűrhetjük az emberi jogok ily nevetségesssé tételét, mint ahogy azt a Biztonsági Tanács Koreában tette. Az amerikai imperialistáknak ezekre az aljas tetteire élmunkásmozgalommal és dolgozó népünk életszínvonalának emelésével válaszolunk. Ebben van a mi erőnk Az összes népi demokratikus államokkal karöltve, a Szovjetúnió ve zetésével védelmezni fogjuk a békét és azt meg is védjük! Ezért az egész világ emberiségével elnémi'.hatatlanul kiáltjuk mi is: „El a kezeket Koreától" „Éljen a szabad Korea!" Beszéljünk egy kicsit arról, hogy mi a késelés, mint súlyos testi sértés különleges formája, nézzük meg, milyen veszélyt rejt magában, fontoljuk meg, lehet-e elejét venni és milyen szerepet játszanak működésükkel és ítéleteikkel a bíróságok az ellene való harcban. Azt az érzést, amelyet az az ember érez, akinek kést szúrnak a testébe és azt a fájdalmat, amely ezt követi, csak az tudja teljes mértékben megérteni, aki saját testén érezte. Sokan közülünk tapasztalatból tudják, mit jelent az operációs asztalon feküdni és érezni, amint a sebész kése dolgozik belső részeinkben. De milyen nagy a különbség! A sebész kése tiszta, tapasztalt kéz vezeti az emberi test tökéletes ismeretével, úgy, hogy az operáltnak minél keveaebb fájdalmat okozzon. Ezzel szemben az erőszakos ember kése piszkos a mindennapi használattól. Vak haraggal és gyűlölettől hajtva hatol az ellenfélbe, halált, súlyos testi sértést, fájdalmat okozó szándékkal. Ha véletlenül a kés nem oltja ki a megtámadott életét, azt sohasem lehet a támadó javára írni, mert az mindig vaktában szurkál nem gondol arra, hol éri az ellenfelét és csak a megtámadott szerencséje. hogy a haláltól vagy a legsúlyosabb sérüléstől megmenti egyszer a pénztárcája, máskor a cigarettatárcája, vastagabb ruhája vagy az önvédelem. Hiszen majdnem minden orvosi szakvélemény azzal végződik, hogy csak pár centiméterrel mélyebb seb, vagv csak kissé más irányban menő szúrás a sértett halálát okozta volna. Hogy lehet eleiét venni a verekedők e tetteinek ? Ho<rv lehet sok ember egészségét és életét megmenteni? Sztálin a lopások elleni harc módjairól beszélve ezt mondta: „Ennek a harcnak módszere abból az elvből ered, hogy ilyen bűnözök körül az általános erkölcsi bojkott légkörét kell megteremteni és gyűlöletet kelteni irántuk abban a társadalomban, amelvben élnek. Ez a módszer abban áll. hogy munkások és földművesek között olvan kampányt és erkölcsi atmoszférát kell teremteni, amelv a lonási lehetőségeket lehetetlenné teszi és amely lehetetlenné teszi a gazemhereknek és a nemzeti va°-von tolvajainak életét és esrzisztendáiát." (Sztálin: A Szovjetúnió ^rip^rri helvzetéről. 1937.1 Ezeket a keménv és erélyes szavakat a tefti sértések és késelések elleni harcra is vonatkoztathatják népbíráink. Népünket nevelni kell a késsel okozott esztelen gyilkosságok és testi sértések mesyetésére és falvaink közvéleményét ű°y kell formálni. hogrv a vere^e^őben kfroš és roFPTPkaratű bolondot lásson, hoTV vele és tettével szemben megvetést és ellenszenvet ér^z-en. B'ráink és bíróságaink na^ry feladata énné" nbban van, ho^ry ezekben az esetedben túrták a tettes, a tanuk és a hallfptősá" előtt feltárni a bűnöző és tette telie" asz'ocíális voltát, a késsel va°y e°-véb veszélyes fegyverrel elkövetett gvllkossí °"ok és súlvos testi "sértések embertelen nverse^é^ét. A bíróságoknak módjukban áll. hoev ne csak szavakkal, hanem tettekkel, ítéletekkel gátolják ezeket a bűntetteket. A késsel kozott testi sértésért az ítéletnek erélyesnek és feltétlennek kell lennie. A használt fegyver abszolút veszélyessége kategórikusan paransol.ia a szigorú eljárást. Hoznak a mi birósägaink ilyen ítéleteket? Nem, ellenkezőleg, a legtöbb esetben nagyon enyhe és feltételes büntetésekkel aláássák a bíróságok tekintélyét és aláássák a közönség bizalmát az igazságszolgáltatáshoz. Ilyen volt például a trnavai járásbíróság ítélete, amely egy 44 éves vádlottat bünöanek nyilvánított ab' ban, hogy (szószerinti: 1949 április 18-án zsebkéssel három szúrást ejtett S. J.-en, a mellén, a fején és a balkezén ^s ezzel tíz napig gyógyuló sebesülést okozott neki. Ezért a vétségért a járásbíróság egyhónapi fogházra és 300 korona mellékbüntetésre ítélte feltételesen egy évre. Figyeljétek meg jól. a vádlott a késével ellenfele fejére célzott és szúrt, szóval teste legfontosabb részére és ha vad dühében a sértettet nem is akarta megölni, de nyilvánvalóan legalább súlyosan megsebesíteni, — és a bíróság mégis nevetségesen alacsony és méghozzá feltételes büntetésre ítélte. Lehet az ilyen meg nem fontolt ítéletnek nevelő hatása a többi emberre.- megtaníthatja i tettest és a többieket törvénytiszteletre és fegyelemre ? Megbélyegezheti a tettest, mint olyan embert, akivel szemben a polgártársainak tartózkodással kell viselkedniök mindaddig, amíg neg nem győ| zi őket, hogy megjavul? A felelet 1 csak egy lehet: nem, mert a bírák nem mérlegelték eléggé az elkövetett bűntett súlyát és veszélyességét. Az ítélet ezért nem megnyugtató és igazságtalan. Vagy figyeljünk meg egy más ítéletet: egy 28 éves vádlott megtámadta a társát, akivel az utcán öszszetüzött. Nagy dühvel késével a mellkasába célzott és a kés, — de csak azért, mert a sértett még idejében elugrott, — a tüdeje helyett a jobb alsőkarjába hatolt és ezzel nagyon súlyos, 22 napig gyógyuló, sérülést okozott. A sértett, aki gyári munkás, még az ítélethozatal idejében (1949 november) nem tudott nehezebb munkát végezni és a bírósáRi orvosszakértö kimondta az esetléges állandó részleges rokkantság lehetőségét. Es mit csinált a bíróság ? Elfogadott minden lehető enyhítő körülményt (például felindulást!), a legnagyobb mértékben használta az enyhítés jogát és a tettest kéthavi fogházbüntetésre ítélte, feltételesen egy évre. Vájjon mit gondolhat a tettes és mindazok akik ennél az ítélethozatalnál jelen voltak? Mit szóltok ahhoz az ítélethez, amelyben két különböző nemzetiségű szomszéd a nemzetiségi nézeteltérést késsel akarta elintézni és a bíróság ezt a tényt egyáltalában nem vette figyelembe, valószínűleg azt gondolván, hogy az egyik verekedés olyan, mint a másik ? A tettes ebben az esetben nemzetiségi gyűlöletből, amely még az 1938-as évből er?dt, 1949 telén zsebkéssel megszúrta a szomszédját először a jo'obvállába azután a jobboldalába, úgy, hogy a kés elérte a máját és a károsultnak 20 nanig kellett magát gyógyíttatnia és ebből 8 napot kórházban töltött A bíróság a tettest 15 napi fogházbüntetésre és 1500 korona pénzbüntetésre ítélte feltétlenül. Az iratokban ott volt a sét-tett nagyon jogos felszólalása ez ellen az igazságtalan ítélet ellen és gondolhatjuk, hogy az egész falu még ma is csóválja a fejét a felett, hogy az a bűnöző, aki kétszer késsel úgy szurkált más emberbe, mint a sajtba, súlyosan megbesítette és legalább egv hónapra ki-vonta a munkából, csak nlvan büntetést kapott, mintha nyitott ólból tyúkot lopott volna. Sok ilyen, sőt még rosszabb ítélet van. Helyszűke miatt csak egy példát közlök arról, hogy a járásbíróság helyes ítéletét mint rontotta r! a kerületi bíróság mint fellebbviteli bíróság. Veszekedés közben a sértett mellkasába és hasába szúrt olyan erővel hogy súlyosan megsértette belső részeit, főleg a vastagbelét, minek következtében a sértett a gyors orvosi beavatkozás ellenére meghalt. A salai járásbíróság a tettest halált okozó súlyos testi sértés bűntettéért ötévi fegyházra ítélte. Megjegyzendő, hosv a törvénv ezt a büntettet öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal sújtja. fis mit csinált a nyitrai kerületi bíróság? Azt várnók, hogy-a büntetést felemeli, mert a tettes egy dolgozó embert, családapát nyers és kíméletlen módon megölt olyan vidéken, ahol a késelések napirenden vannak és iey a megfelelő ítélettel, rámutat az ilven bűntett fMvossáfára és közveszélvessr^ére. Nem, a kerületi bíróság a iárásbíróság ítéltét megsemmisítette és a tettes büntetését háromévi fegvházra szállította le! Igy és hansonlőan ítélkezni nem Az idén a nagy sz-razság következtében és a különböző gyümölcsbetegségek elterjedése miatt a gyümölcs idő előtt lehullik és elrothad a fa alatt. Ez nemzetgazdasági kár, mert a hulladék-gyümölcsből is értékes termékeket lehet ipari úton előállítani, Ezenkívül a gyümölcs rothadása megfertőzheti a jövő évi gyümölcstermést is. A helyi Nemzeti Bizottságoknak ezért gondoskodnlok kell ?rról, hogv a gyümölcstermelők a földrehullott "vümölcsöt mindennap összegyűjtsék és beszolgáltassák az EFSz-be lehet és nem szabad, ha a bíróságok nem akarják elveszteni hivatásuk értelmét. Nem kívánunk drákói ítéleteket, hanem a bűntett súlyához mért büntetéseket amelyek a tettesnek és mindekinek, akik a bűntettről tudnak, megmutassák, hogy a késelés nem sport, amit rendbe lehet hozni azzal, hogy a tettes megjelenik a bíróság előtt és meghallgatja a mérsékelt, gyönge ítéletet. Mindazokat, akik jövőben kést fognak a kezükbe, azzal a szándékkal, hogy valakit megsebesítsenek vagy megöljenek, nemcsak az egész tárgyalás menetével. hanem szigorú Ítélettel is meg kell tanítani arra, hogy az ilyen mulatságoknak egyszer s mindenkorra véget vetettünk, hogy komoly és veszélyes büntettet látunk bennük, mert a legnagyobb munkamegfeszítés idejében rövidebb vagy hosszabb időre, esetleg mindenkorra kivonják a megsebesített munkást a munkából. mert megrövidítik a sértett családját. mert fájdalmat és szenvedést okoznak, mert az orvosoknak felesleges munkát adnak és a mi munkás népünk jó hírnevét rontják. A bíróságoknak mellőzniök kell a nem valószínű és helytelen enyhítő körülmények keresését, sőt súlyosbító körülményül kell számítaniok a használt fegyver veszélyességét, az esetleges súlyos következményeket és a nagy kárt, amely mind a károsultat, mind a közt sújtja (munkaeröveszteség) és azt a kíméletlenséget és nyerseséget, amellyel a késelést elkövették. Tudomásul kell venniük, hogy a törvény szigorú büntetéseket szabott ki a súlyos testi sértésekre, amelyeket késsel, tőrrel, baltával vagy hasonló veszélyes fegyverekkei követtek el. Végül a bíróságoknak nem szabad elfelejteniük a bűntett hátterét is megvizsgálni, amely gyakran az ügy megbírálásánál és a büntetés kiszabásánál nagyon fontos. Nem kellene megfontolni, milyen káros az, hogy akkor, amikor az egész világ dolgozói a nemzetek közötti békéért küzdenek, vannak közöttünk olyanok, akik a legnyersebb módszerekkel, késsel vagy baltával megbolygatják a békét? Ňem kellene-e szigorúbban megítélni ezeket a rosszakaratú eröszakoskodókat, akik nem akarják hallani a béke után és a családokban. falvakban nemzetek és államok közötti nyugodt együttélés után kiáltó szavakat? összefoglalom: A késelésnek, mint a mult rossz szokásának el kell tűnnie az életünkből. Az igazságszolgáltatásnak jut az a feladat, hogy kifogástalan tárgyalásokkal megmutassa a tetteseknek és a hallgatóságnak a bűntett alattomosságát és hogy ' hasson rá juk, hogy a bűncselekménytől és a tettestől undorral elforduljanak és hogy megfelelő erélyes és feltétlen ítélettel eleget tegyen a>: igazságnak és a tettes átnevelésének és megtanítsa a közvéleményt arra. hogy nálunk a törvényeket szigorúan be kell tartani. Ebben az irányban kell bíróságainknak haladniok, hofry segítsenek mindennemű eltávolításában, amely ma nálunk igazolatlan és indokolatlan, mert mindenkinek. aki dolgozni akar, a megélhetése biztotftva van és meg van minden lehetősbe. hogy anvad é* ipiM elmaradottságától megszabaduljon. Dr. M. E. M (Az leazsjáoH.jjvi me^'M-itti hivatalnak a nínbírák számára kiartntt Právo n *ivot" c. lapjában megjelent cikkből.) Az EFSz-ben mindenfajta gyümöl csőt, felvásárolnak bármilyen mennyei ségben, hivatalosan megállap'toti árakért. Fontos, hogy ebbe az akcióba az összes tömegszervezetek, de főleg az ifjúság bekapcsolódjanak. A hulladék-gyümölcs összegyűjtését a kerületi növény-orvosok szigorúan ellenőrzik. A gyümölcsfa-tulajdonosok továbbá kötelesek a kártevő rovarokat íri^ni és igv megvédeni a gyümölcsfákat a különféle betegségek ellen. Aiepares* tesznek beszolgáltatási k®t$8e*e!tséi!Pnek Az eperjesi kerii'et földművesei példád beszolgáltatási ' Arra törekszenek sek a lehető ]egk

r' legtöbbet szolgáitnagykaposi járásban ségben Spos Andrán kis- és középeleget te-znek '"?ettrégüknek. v a földmüve-ari és a lehető anak be. A lévő Bosa közföldműves beszolgáltatási kötelezettségét 700%ra Sípos M'bály 600%-ra Szakaía István 201%-ra Kal" n István "'09%-ra T;tka István 300%-ra, "''•rkov 's Péter 500%-ra, Sándor 'ános 200%-ra Kiss Péter 300%-ra és More András 200%-ra teljesítette. A szlovák szövetkezetesek készüEUdnek a Nemzetközi Szövetkezeti Kapra A Hátakor dolgozóinak határozata: J a kezeket Koreától!" Szoktassuk fee a hüllők pysWFcs*!!