Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-24 / 194. szám, csütörtök

Traktorisíáink a békéérí A nemesócsai állami gépállomás a »Vasárnap {s szántunk, megvédjük a békét és Koreát« — jelszó alatt versenyre készülödöt t. Az udvar 0n a munkaruhás traktoristák gyülekezete vette körül Csukon elvtársat a gépállomás vezetőjét. Éppen most fejezték, be a traktoristák munkaérte­kezletét, amelyen egyhangúlag elhatározták, hogy akkora területet szán­tanak fel. amelynek barázdáit, ha egymásután helyeznék el, akkor a ba­rázda egészen Koreáig érne. A munkát a traktoristák még szombat 0n este hatkor megkezdték. Egész éjszaka fognak dolgozni, másnap 12 óráig. Tiíi akarják haladni ugyanis az eddig győztes dunaszerdahelyi állami gépállomást. 48 traktor dübörögve indult útnak. Az egyre távolodó traktoristák mo­solya bizonyította hogy milyen szí­vesen és lelkesedéssel indítónak a bé­ke harcára, a jelképesen Koreáig érő barázda szántására. A trakto­risták öntudatossága és lelkesedése reánk is átragadt Az állomás kapu­jánál mégegyszer mindegyikükké! kezet szorítottunk. Köztük volt Cseh Imre, Köztársaságunk egyik legjobb raktoristája, aki nemrégen, mint a földműves küldöttség tagja a Szov­jetúnióban járt. Ott voltak még Szentes András. Vízvári Béla és sok más kiváló traktorista. Ez már a tizedik vasárnap, ami­kor a traktoristák fáradságot nem ismerve dolgoznak. Az állomás ve­zetősége vasárnap reggel 6 órakor kapta meg az- első jelentést. »Már Korea előtt vagyunk! Még harminc hektárt kell felszántanunk és meg­lesz a Koreáig érő 12.000 km hosszú barázda!* Tiz óra körül érkeztek meg a ven­dégek a rádiótól, a sajtótól, az SzKP-töl, a járási Nemzeti Bizott­ságtól és az EFSz-től. A gépállo­más vezetője a következő szavak­kal fogadta őket: »Traktoristáink már eddig régen Koreában vannak! — Most már csak az a fontos, hogy még a dunaszerdahelyi állami gép­állomást tudjuk túlhaladni, amely a mult vasárnap 57 traktorral 382.5 hektárnyi területet szántott fei. Eb­ből egy traktorra körülbelül 6.8 hek­tár esik« Meg'ndultunk a traktoristák után a földekre. E közben repülőgépek érkeztek és röpiratokat dobáltak le. Tényleg, az agitáció nagyon jól meg Volt szervezve Kellőképpen kiemelte a nagymegyeri járás földműveseinek és lakosságának a vasárnapi nagy esemény jelentőségét. Örömteljes volt a » Koreából* való visszatérés. Bizonyára olyan öröm­teljes, nrnt ahogyan a koreai elv­társak térnek vissza Tegu és Pu­szan városokba. Traktoristáink 18 óra alatt 398 hektárnyi területet szántottak fei tehát annak ellenére, hogy kevesebb traktorral rendelkez­tek, túlhaladták a dunaszerdahelyi gépállomás traktoristáinak teljesít­ményét. Búcsúzunk a traktoristáktől. ök valamit suttognak maguk között. »Hogy is aludhatnánk most! Gépál­lomásunknak saját futball csapata van, amely ma délután 2 órakor fontos mérkőzésen játszik. Ott is győznünk kell!* A búcsúzáskor még valamit meg­tudtunk a gondnoktól: sEgy hét múlva ismét kivonulunk a földekre, de már a közép-mélyszántás végzé­sére. A traktorista elvtársak ugyan­is egyhangúan elhatározták, hogy a vasárnapi váltáson azoknak az elv­társaknak a tiszteletére fognak dol­gozni, akik az ősszel bevonulnak. A vasárnapi bérüket mindnyájan a csehszlovák hadseregnek ajándékoz­zák, hogy ezt a pénzt a katonák sportszükségleteire használja fel!« Korai ősziszántással biztosltjuk a cukorrépa termését Az öszi szántást legkevesebb 25— 28 centiméter mélyen végezzük. A répa alá azonban még mélyebb szán­tás szükséges, mert csak mélyszán­tással fejlődik a répa magas cukor­tartalma. Az őszi szántás annál fon­tosabb. mennél kötöttebb a talaj. Ha a kötött talajt tavasszal szánt'juk, akkor az nagyon hantos lesz. ami csökkenti a talaj termékenységét. A nehéz talajt' tehát a lehető leg­mélyebben szántjuk, azonban a köny­nyü talajokat, amelyek nem igényei­nek porhanyítást, sekélyebben szánt­hatjuk. A cukorrépa alá szántást mindig alaposabban kell végezni, mint más veteményekét. A sekély szántásnak, ahogy azt megfigyelhetjük a földek szélén, a répa kicsi és nincs eléggé kifejlőd­ve. Az őszi mélyszántás előnye azonban nemcsak a porhanyós talaj képződésében van. hanem, mm ahogy azt bebizonyították, a mély­szántás következtében a talaj job­ban megőrzi a nedvességet. Az őszi mélyszántás további előnye aiz, hogy tavasszal a mélyen szántott fagyos talaj könnyebben felenged, mint a sekélyen szántott. A mélyen szántott talaj gyorsabban felmelegszik Ez a répatermelők számára nagyon fon­tos, mert idejében megkezdhetik a vetést, és így a répa hamarabb ki­csírázik. Ez különös jelentőséggel bír, főleg a száraz vidékeken. Sok függ attól is, hogy mikor végzik az őszi szántást. Hosszú éves tapasztalatok a Szovjetunióiban azt mutatják, hogy a késő ősszel végzett cukorrépa alá* való méiyszántás kö­vetkeztében 50—60 mázsává^, keve­sebb termett hektáronként mint azokon a földeken, ahol a mélyszán­tást még augusztus végén, szeptem­ber elején elvégezték. Ezért fontos, hogy az öszi mun­kák tervének előkészítésénél szá­moljunk a cukorrépa a]á való szán­tás korai és alapos elvégzésével. Meg kell szervezni a hörcsögök tömeges irtását A nyári száraz időjárás lehetővé tette a hörcsögök rohamos szaporo­dását. Ezért nagyon fontos a töme­ges irtás megszervezése. A hörcsög káros, mert s©k növényi tápláiékra. egy év alatt 50 kg-ra van szüksége. A szemes gabonán kívül babbal, borsóval, burgonyával, répával és még más növényekkel is táplálko­zik Mai rohamos szaporodása kö­vetkeztében igen nagy károkat okoz­hatna a növényi termelésben Az eddigi eszközök közül a hör­csögök irtására legjobban a külön­leges paszták váltak be. Vegyi sze­rekkel sikeresen pusztíthatjuk a hörcsögöt, ha megmérgezett gabona­szemeket, vagy ped :g szónkéneg ve­gyületbe mártott rongyot helyezünk el a hörcsög-lyukba. A hörcsögök rohamos szaporodása ma nagy veszélyt jelent. Minden erőnket latba kell vetnünk ennek megakadályozására. A népi közigaz­gatás szervei gondoskodnak arról, hogy a hörcsögök pusztítására a községekben mindent megtegyenek és hogy így elejét vegyék a növényi termelésben a hörcsögök által oko­zottt károknak. A csehszlovákiai földműves tudósküldöttség a Szovjetúnióban A Szovjetúnióban tartózkodó cseh­szlovákiai földműves tudósküldöttség meglátogatta a gribovszki zöldség­osztályozó állomást, ahol megismer­kedett az állomás munkamódszereivel és a velük elért eredményekkel. Vasárnap a csehszlovákiai küldött­ség számára a Moszkva—Volga csa­tornán sétahajózást rendeztek. A kül­döttség mindenütt baráti és szívélyes fogadtatásban részesült. A Csehszlo­vák Földművelésügyi Akadémia elnök­ségének tagjai elvállalták, bpgy ez év október végéig egy brosúrát ad­nak ki, melyben a küldöttség tagjai beszámolnak a Szovjetúnióban szer­zett tapasztalataikról és megbírálják az tthoni munkát. A küldöttség tagjai hangsúlyozták, hogy lépten-nyomon meggyőződnek arról, hogy a dialekti­kus materializmusban gyökerező szo­cialista tudomány a leghathatósabb fegyver a természettel való harcban és hogy nekünk is a marx-leninizmus alapján kell építenünk a hazai "tudo­mányt. UJSZG 1950 augusztus 24 segítséggel 3 kolor. bogár ellen az erdőket, szőlőkerteket a kártevők ellen, szétszórják a műtrágyát és így emelik a szovjet kolhoztagok jólétét. Minden évben felrepülnek a kis me­zőgazdasági repülőgépek a földek fe­lé, hogy megtekintsék a növényi kár­tevők lelőhelyét és hogy azokat rög­tön kiirtsák. A repülőgép-mezőgazda­sági szolgálat gépei és pilótái mindig készenlétben állanak, hogy közbe­lépjenek ott, ahol éppen szükséges. HOGYAN DOLGOZNAK A REPÜLŐGÉPEK? A repülőgépek, melyek mezőgazda­ságunk segítségére repültek be hoz­zánk, kétüléses kis gépek, PO II. jelzésűek, konstruktoruk Polykarpov szovjet feltaláló. Jól ismert gépek ezek. A mult világháborúban na­gyon értékes szolgálatot fejtettek ki, mint postarepülőgépek a partizánok segítségére. Lassan is tudnak repül­ni és felszállásukra, illetve leszállá­sukra aránylag nagyon kevés hely elegendő. A mezőgazdasági kártevO elleni harcra úgy vannak alkalmaz­va, hogy a pilóta a repülőgép hátsó részébe egy egyszerű speciális szer­számot szerel be, amelynek segítsé­gével a különféle kémiai anyagokat leszórja a földekre. A porzás végzésénél a repülőgép csak 5—10 méter magasan repül a föld felett. Amint a pilóta megnyitja a lenti nyílást, a por 30—50 méter széles hullámokban esni kezd a föld­re. Lassan száll lefelé és a földet egyenletesen belepi. | A FEHÉRZASZLÖS EMBEREK Ezeket a repülőgépeket azonban nem lehet teljes mértékben kihasz­nálni a mi szétdarabolt földjeinken. Csak az öt hektárnál nagyobb terüle­teken tudnak dolgozni. A szovjet pi­lóták azonban ezeken a kis földeken is elvégzik a porzást, még pedig úgy, hogy a föld közelében repülnek. A kolorádóbogár elleni permete. zést gessarollal végzik. A mi geasa­roltermelésünk távolról sem elégsé­ges. Ezért a gessarolt a Szovjetúnió­j ból és egy részét a Német Demok­I ratíkus Köztársaságból szállítják b« rozzánk. A gessarol nem káros ax emberi szervezetre és a háziállatokra sem, mint például más anyagok. Minden földön, ahól a porzást vég­zik, egy ember áll fehér zászlóval, hogy a pilóta tájékozódni tudjon, Sok ember jött megnézni a szovjet repülőgépek és pilóták munkáját. Eljöttek, hogy köszöntsék szovjet ba« rátáinkat. És ezután is, ha valahonnét Jelen­tik a külföldi reakció által leszórt kártevő rovar megjelenését, a szov­jet szakemberek azonnal a helyszí­nen vannak, hogy megvédjék termé­sünket. A Szovjetúnió segítségének jelentőségét Jozef Zima, karlové vary-i kerületi mezőgazdasági elő­adó a következőképpen méltatja: — Szovjet segítség nélkül nagyon nehéz lett volna a kolorádóbogarak­kal felvenni a harcot. 0garat irtó szovjet vegyiszert. ,(Eí4í> JPe.teriflsí, — A szovjet haza küldött bennün­ket, hogy segítsünk a csehszlovák testvéri népnek a kolorádóbogár elle­ni harcban. Mi ennek érdekében min­den erőnket latbavetjük. Ezzel is hozzá akarunk járulni a csehszlovák és a szovjet nép közti barátság meg­erősítéséhez. A második pilóta, Nikolaj Szem­jonovics Mitrakov, szintén résztvett a nagy Honvédő Háborúban. Segített hazánk felszabadításában is. Több­ször megsebesült. Ma ugyanilyen lel­kesedéssel harcol a szovjet mezőgaz­daság kártevői ellen és eljött hoz­zánk, hogy tapasztalatait nekünk is átadja. A repülőgépek személyzetével két szovjet mechanikus is érkezett. Ezen­kívül még itt van Nikolaj Anatolije­vics Filippov, fiatal szovjet specialista agronomus. Tanulmányait a moszk­vai Timirjazov gazdasági akadé­mián végezte, ahol a növényvédelmi fakultást végezte. Nagy lelkesedés­sel beszél munkájáról, a mezőgazda­sági repülészetről és a szovjet mező­gazdaság kártevői ellen folytatott harcról. — Iparkodunk, — mondotta —, hogy Csehszlovákiában a kolorádó­bogár elleni harcban minden tapasz­talatunkat és erőnket latba vessünk. A brodskei szövetkezeti tagok előkészítik a szétszórásra váró GESA­ROLT-t, (Foto Peterlik). A REPÜLŐGÉP A SZOVJET KOLHOZOK JELENTŐS SEGÍTSÉGE A Szovjetunióban a mezőgazdasá­gi repülőgépek a növények kártevői és betegségei ellen folytatott harcban jelentős szerepet visznek. A repülő­gépek nagyszerű segítséget jelente­nek a szovjet kolhozok és szovhozok számára. Gyorsan és megbízhatóan dolgoznak. A mezőgazdasági repülő­gépek használata a Szovjetúnióban nagyon sokoldalú. Védik a földeket, szándékkal terjesztették el orszá­gunkban. Erről majdnem minden­nap meggyőződtek. Ismeretes a prá­gai kerületben előfordult eset, ahol egy kolorádóbogárral megtöltött ska­tulyát találtak. A határszéli öveze­tekben több ilyen eset is előfordult, így például Cheb városában az egyik gyár tetején jó egynéhány ilyen ska­tulyát találtak, Widlstein környékén, Cheb mellett a kolorádóbogarak ki­zárólag csak a vasútvonal melletti földeken fordultak elő. Az előfordu­lási helyek közötti távolságok vala­mint a nem nálunk gyártott skatu­lyák világosan mutatják, hogy a ko­lorádóbogarat úgy hozták be orszá­gunkba. Ezekben a napokban ismét a Szov­jetúnió siet segítségünkre. Speciális repülőgépeket és szakembereket kül­dött hozzánk. Csehszlovákiába hat szovjet repülőgép érkezett, amelyek speciálisan be vannak rendezve a megfertőzött földek permetezésére. Ezek a gépek a legjobban fenyegetett vidékekre repültek, a karlové vaiy-i, Ceské budejovicei és a plzeni kerüle­tekbe. KIK AZOK, AKIK KARLOVÉ VARYBA REPÜLTEK? Még háború volt. Moravská Ostra­va, Brno és České Budejovice felett légiharcok folytak a fasiszták ér szovjet felszabadítóink közt. A szov­jet pilóták között volt Jurij Ignatije vics Meget is. Ez a pilóta 12 ellensé­ges repülőt lőtt le. Mc ,t ismét el­jött hozzánk, hogy harcoljon az új fronton, a béke frontján, élelmiszer- . ellátásunk biztosításáért. Egyszerű A repülőgépbe emelik a burgonya b Bzavakkal mo»<?ja.i v f J _ „ Startolunk a karlové vary-i repülő­térről és Cheb felé vesszük az irányt. Alattunk keskeny földecskék tűnnek tova. Fokozatosan azonban már na­gyobb területek is megjelennek; ott, ahol a földművesek már felszántot­ták a mezsgyéket és szövetkezetek­ben dolgoznak. A repülőgép alaphelyzetének gyors megváltozása elterelte figyelmünket a kis darab földek tagosításának szükségességéről. Éles fordulattal a föld felé közeledünk. Ez kellemetlen érzés annak az embernek, aki még nem repült. A pilóta a földre mutat. Ez burgonyaföld. Alacsonyan repü­lünk felette. Ezen a földön tett nagy károkat az amerikai imperialisták által leszórt kolorádóbogár. A földön emberek sürögnek-forog­nak: földművesek, munkások, diákok stb. A Karlové Varyban és Marian­ské Lázneban üdülő ifjúság verse­nyez a kártevők gyűjtésében. Annak ellenére, hogy már több ízben ren­deztek összeszedési akciót, nem tud­ták a kolorádóbogarat teljes mér­tékben kiirtani, mert új nemzedék fejlődött. Ezenkívül a traktorokat és a lófogatokat sem lehetett bekapcsol­ni a permetező munkába, mert ezek a betakarítási munkát végezték. A gyűjtők mind vüágosabban lát­ták, hogy a kolorádóbogarat szánt-

Next

/
Thumbnails
Contents