Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-22 / 192. szám, kedd

1850 augusztus 19 „íl a kezekkel Tíaxtátál'" Csehszlovákia magyar dolgozói nem nyugszanak bele a koreai terrorháborúba Az Egyesült Nemzetek Szövetségéllek! A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének füleki helyicsoportja a leghatározottabban tiltakozik a Koreai Népköztársaságot és a hősi koreai népet ért imperialista amerikai támadás ellen. Ezt a támadást annál is inkább elítéljük, mert nemcsak a koreai nép, hanem az egész békeszerető demokratikus tábor ellen irányul. A támadásra mi füleki magyar dolgozók azzal válaszolunk, hogy még fokozottabb ütemben végezzük építőmunkánkat és ezáltal megszilárdítjuk a világ békeszerető népeinek egységét, a CSEMADOK füleki helyicsoportja. V Mi, a CSEMADOK bakai helyicsoportjának tagjai, határozottan tiltakozunk az amerikai imperialisták koreai háborús beavatkozása ellen. Követeljük, hogy vonják vissza a támadó amerikai csapatokat Koreából, amelyek veszélyeztetik a szabadságszerető koreai nép békés életét, kultúráját és emberi jogait, a CSEMADOK bakai helyicsoportja. Mi, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének hovodai helyicsoportja, felháborodásunkat fejezzük ki az Egyesült Államok Ko. rea ellen indított háborúja miatt. Együttérezve a hős koreai néppel, csatlakozunk a békeerők hatalmas táborához és követeljük az amerikai csapatok azonnali visszavonását Koreából, követeljük a béke helyreállítását, hogy Korea népe is szabadon dolgozhasson a békeszerető nemze- y j szo AFARKASD1HELYZET i tek, a szabad népi .demokráciák nagy családjában, a CSEMADOK hovodai helyicsoportja. A CSEMADOK csoltói helyicsoportja a legnagyobb felháborodással tiltakozik az amerikai imperialisták által indított koreai háború ellen. Felhívja az Egyesült Nemzetek Szövetségét, hogy szüntesse meg a vérontást, hogy a koreai nép ismét szabadon, békésen folytathassa országépitö munkáját, a CSEMADOK osoltói helyicsoportja. V Mi, a CSEMADOK uszori helyicsoportjának tagjai, tiltakozunk a Koreát ért orvtámadás, egy újabb háború és vérontás ellen. Követeljük az amerikai csapatok kivonását Koreából. A heh/icsoport nevében: Görcs Anna, MRzes Sándor. Sándor Rozália, Sándor László, Sándor Lajos, Ruman Károly, Sándor Mihály. Rác Imre. Mayer Dezső, Takács István, Takács Irén, Görcs Katalin. Királyhelmecen az SzKP járási titkárságra az összes tömegszerveze- , tek részvételével tiltakozott az an- J gol-amerikni imperiáli stí knak a Ko- * reai Népköztársaság ellen Indított barbár támadása ellen. A tiltakozó gvíllés az ,.E1 a kezekkel Koreától!" jelszó alatt folvt le és határozottan követelte az ENSz-től a háború és a koreai békeszerető lakossá? gyilkolásának azonnali beszüntetését és az amerikai csapatok azonnali visszavonását Korea területéről, a CSEMADOK Kassa járási csoporttal nevében, a kassai kerületi CSEMADOK titkár. A sellyei járásban Farkasd példája mutatta meg azt, hogy miként lehet leküzdeni vegyes lakosságú falvainkban és községeinkben a kezdeti nehézségeket és miként diadalmaskodik a szövetkezeti élet egysége azokon a mesterségesen szított ellentéteken, amelyeken a reakció évszázadokon át kövérre hizlalta magát. Farkasd községben a szlovák és magyar dolgozók nagy része idejekorán felismerte azt a fontos tényt, hogy a dolgozóknak nemzetiségi különbség nélkül egyazon céljaik vannak és csakis együttesen, összefogva haladhatnak a szocializmus útján és építhetik hazánk szebb és jobb jövőjét. Igaz, panaszok is hangzottak el, de ezek a panaszok éppen a szövetkezeti, a közösségi élet révén könynyen, egyetlen intéssel kiküszöbölhetők. Az eke, amely Farkasdon 1500 hektáron felszántja a mezsgyéket az elválasztó barázdákat, amelyek mint a férgek marták a nemzet testét és gátolták eddig a nagyüzemi közös gazdálkodást, ugyanaz az eke eltávolítja majd a nacionalizmus dadváit is, amelyek mind szlovák, mind magyar részről itt-ott még felütik a fejüket. Miért volt sikeres Nagyffaluban az idei aratás A nagyfalusi EFSz-ben az idén közösen végezték az aratási munkálatokat 330 hektárnyi területen. A közös aratásban az egész község részt vett. Hat munkacsoport dolgozott hat önkötöző segítségével. Az aratás idejét eredetileg tíz napra tervezték, de csak kilenc napig tartott. Az aratási költség hektáronként az idén csak 810 Kčs volt, a multban körülbelül 1.620 Kčs. A gabonabehordását 12 napra tervezték és 9 nap alatt elvégezték. A közösen megszervezett terménybehordással a szállítási költségek körülbelül a felére csökkentek. A másodfokú szövetkezeti munkamódszert az EFS összes taglal aláírták és az új gazdaságtechnikai intézkedésekbe, valamint a közös vetésbe az egész falu bekapcsolódott. A nagyfalusi EFSz megnyerte a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége járási szervezetének vándorzászlaiát az aratási munkálatok példás végrehajtásával. Az EFSz keretében az egyes csoportok is versenyeztek egymással. Ez a verseny nagyon bevált, mert az összes csoportok arra törekedtek, hogy minél nagvobb teljesítményt érjenek el. Legjobban Antalik Páí csoportja állta meg helyét. Hogy a nagyfalusi EFSz ily rövid idő leforgása alatt ily nagy és szembetűnő eredményt ért e! az aratási munkálatok megszervezésében és a told őszi közös megművelése előkészítésében, azt azzal magyarázhatjuk, hogy Benediktová elvtársnő politikai népnevelő és Szalay Pál bizalmi lelkiismeretesen teljesítették kötelességüket. Megismerkedtek a falu problémáival és az összes EFSz tagoknak megmagyarázták a közös munka előnyeit. A bizalmi meglátogatta az egyes földműves telepeket és megtárgyalta a termelőkkel egyenként is a közös aratás és cséplés megszervezését. Es csak amikor az összes termelők meggyőződtek az elgondolás helyességéről, kezdték meg az aratási és cséplési tervek kidolgozását a vezekényi EFSz példája szerint. Nagyfaluban a tervet a helyi viszonyoknak megfelelően dolgozták ki. Olyan mintaterv volt ez, hogy a KNB sokszorosította és megküldte az egész kerúle* összes EFSz-einek azzal a felhívással, hogy valamennyien hasonló t">-"ví dolgozzanak ki. Szalay Pál biz.ilm! az aratás ideién ott dolgozott a többi 'riHi.'űvesekkel, minden nap meg!.'!

!-igatta a csoportokat, minden csoporttal dolgozott bizonvos ideig, közben ellenőrizte a munkát és az előforduló hibákat azonnal kiküszöbölte. A zsirosparasztok és a beszolgáltatás A gabona manifesztiáidós módon I való beszolgáltatásáról szóló öröm- " teljes hírek mellett még mindig találkozunk okoskodó zsirosparasztokkal, akik meg akarják fertőzni a gabonát régi zsizsikes termény beszolgáltatásával és ezzel meg akarják rontani a község és járás kis- és középföldművesei becsületes munkájának eredményét. Az idei cséplés és gabonafelvásárlás ideje alatt a zsolnai kerület községeiben dolgozó népünk egyre jobban megismeri a szabotáló zsírosparasztok igazi arcát. Ezt bizonvítják a Mezőgazdasági Termelő és Felvá p'rló bizottság járási szerveinek, valamint a Földműves Rak társzövetkezet alkalmazottainak jelentései, akik az aratás és a cséplés befejezése után összekötte'ésbe kerülnek ezekkel az üzérkedőkkel. Szinger, Veľký Kolaömban, J. Szimonídes Slovenské Pravnóban, J. Kohút, Turčianská Bélán, J. Ferencei Pod tu mában — akik az üzérkedés fő mesterei — nem állnak egyedül. A napokban gyarapodott számuk olyanokkal, akik még mindig nem tudják hogy a z ilyen utakon messzire nem jutnak. Verona Kazimír kunenédi földműves és Jámbor Ferenc jasenói zsirosparaszit zsizsikes gabonával akarták tönkretenni dolgozó népünk élelmiszerellátását. A cséplések felülvizsgálása nem csak az igazságos gabonafe'.v'-yírlás előfeltétele, hanem a zsíros parasztok leleplezését is elősegíti. Az egyik Földműves Raktáüczövetkezetben olyan eset is előfordult, hogy az egyik fö'dműves fertőzött gabon'át szállított be, habár a mult évből nem maradt fel a gabonája. Ez úgy történt, hogy nem rögtön a cséplőgép alól szolgáltatott be. hanem a gabonát először a saj'át kamrájában raktározta el. Itt valahogy a lisztből a gabonába zsizsikek ke ruMek. Ilyen esetben még a becsületes földművesék is ki vannak téve a veszélynek, hogy a közvélemény őket is szabotál ónak tartja. Ebből ez a tanulság, hogy a gabonát rögtön a cséplőgép alól kell be szállítani a Földműves Raktárszö vetkezert raktárába. Farkasdon diadalmasan halad előre és győztesen hódít tért az Egységes Földműves Szövetkezet. Ezen az őszön a szövetkezet már a harmadik típusra tér át. Fiam György, az EFSz elnöke a következőket közli velünk: — Tegnap fejeződtek be nálunk a cséplési munkálatok. Eddig 114 vagon gabonát szolgáltattunk be. Tehát 110 százalékban túlteljesítettük a kontingenst, de kilátás van arra. hogy ezt a számot még öt százalékkal növeljük. Ami szövetkezeti mozgalmunkat illeti, azt mondhatom, hogy a gépekkel való aratás forradalmi hatással volt a község lakosságára, úgy, hogy közvetlenül utána 45 új tag jelentkezett az EFSz-be. Ma az a helyzet, hogy szövetkezetünk 297 taggal kezdi meg a közösen megszervezett őszi munkálatokat. Egységes Földműves Szövetkezetünk ma 1500 hektár földdel rendelkezik és ezen a területen 'a tarlóhántással egyidöben felszántjuk a mezsgyéket, áttérünk a harmadik típusra, ami által biztosíjuk kis- és középgazdáinknak a munkaeredményük szerinti hasznot. Párhuzamosan a barázdák eltüntetésével nekifogtunk a régi urasági istállók átalakításához, ahol közös istállóban fogjuk gondozni és nevelni a tagok állatait. — Tagjaink valamennyien kis- és közéj"gaz.iák — folytatja az elnök. — A lakosság egy része bekapcsolódott már az iparba, van azonban egy réteg, amely még habozik és az EFSz-szel szemben várakozó álláspontra helyezkedett. Nem fér kétség hozzá, hogy ezeket a dolgozókat is rövid időn belül meggyőzzük a szövetkezeti élet nagy előnyeiről. A mi nagyüzemi gazdálkcdásunk olyan eredményeket fog felmutatni, hogy az egyéni gazdálkodók éppúgy nem versenyezhetnek velünk, mint ahogy kis cipész nem versenyezhetett régebben a nagy Bat'ával. Köztünk és Baťa között azonban az a nagy különbség. hogy míg mi szocialisták vagyunk és azért hívunk mindenkit az EFSz-be, hogy biztosítsuk kisés középgazdáink megélhetését, addig Bat'o kapitalista volt, nem törődött a kisiparosokkal, hanem egyszerűen tönkretette őket. MIT MONDANAK A TAGOK, A KISGAZDÁK Iván Dániel kisgazda, két gyerek apja, 1933-tól tagja a Pártnak, a fasiszta éra alatt állandó üldöztetésben volt része, éppen ezért az öntudatos dolgozó magatartásával, a felszabadulás első percétől síkra szállt a szocializmus megvalósításáért. — Mivel párttag vagyok — mondja. — tudatában voltam annak, hogy a falu szocializálását minél előbb meg kell teremtenünk, hogy ne maradjunk el a város dolgozói mögött. Nemcsak magunknak akarunk jobb jövőt biztosítani, hanem gyermekeinknek is akarjuk ezt a szebb jövöt biztosítani. Ezért kell többet és jobbat termelnünk és a Párt útmutatása szerint haladva meg kell valósítanunk a nagyüzemi gazdálkodást. Amióta nálunk megalakult az EFSz. egyetlen percig sem elégedtem meg azzal, hogy passzív tagja legyek, hanem állandóan magyaráztam szomszédaimnak és ismerős gazdáinknak, hogy az EFSz az egyedüli út amelyen a szocializmus felé haladhatunk és az egyedüli fegyver, amellyel a kulákok kizsákmányolását mindörökre megszüntethetjük. Most. hogy áttértünk a harmadik típusra, az EFSz tényleg csakis a kis- és középgazda érdekeit fogja szolgálni, mert az osztalékot mindenki munkája eredménye után fogja kapni. Nálunk az volt a szerencse — teszi hozzá Szabó Pál kisgazda — , hogy mind a szlovák, mind a magyar dolgozók idejekorán felismerték azt, hogy össze kell fogniok és együttesen kell haladnunk a szocializmus útián. A megalakulásnál nálunk is voltak viszályok, súrlódások, mert a reakciónak gondja volt arra, hogy kiélezze a helyzetet de itt aztán a szlovák és magyar dolgozók összefogtak, együttesem felléptünk a reakció ellen és megvalósítottuk az Egységes Földműves Szövetkezetet. Igy aztán meg volt adva a lehetőség a fejlődésre és áttérhettünk az EFSz harmadik típusára. Itt is, mi, szlovák és magyar párttagok elöljártunk a példával, ragaszkodtunk ehhez a fejlettebb gazdálkodási formához, mert ez a forma pontosan elválasztja a dolgozó embert attól, aki nem dolgozik és más munkájából akar élni. Mi itt láttuk biztosítva kis- és középgazdáink jövőjét. Ennek a magyarázatnak a hatása alatt a tagság többsége hozzánk csatlakozott. Most az a feladat vár ránk, hogy szövetkezeti életünkkel, közösen megszervezett munkánkkal bebizonyítsuk az egész falu lakossárra előtt, hogy a szocializmus fejlődése, a jólét felvirágzását jelenti. — Meg vagyok győződve arról, hogy rövidesen az egész falu lakossága mellénk áll — folytatja Szabó Pál. — Mi ugyanis felkészülten várjuk a harcot, mert jól tudjuk, hogy vannak a faluban egyes reakciósok, akik titokban áskálódnak szövetkezeti életünk ellen, söt azt is tudjuk, hogy ezek a reakciósok nemzetiségre való tekintet nélkül ellenségeink. Ebben a kiéleződő osztályharcban nem lehet lesz sokáig bújócskát játszani és a kuláknak nem lesz módjában a kis- és középgazdát felbujtani ellenünk, mert a habozók rövidesen felismerik fonák helyzetüket és rövidesen mellénk állnak. A BELÉPÉS KÜSZÖBÉN A habozók zöme a kertészekből, a zöldségtermelőkből áll. Ezek igen dolgos és szorgalmas emberek. Naponta gyakran tizennégy és tizenhat órát is dolgoznak földjükön. Ebbe a munkába családtagjaikat is befogják, így robotolnak hajnaltől-napestig, csakhogy gyarapítsák vagyonukat. Természetesen a nagy robotban alig jut idejük arra, hogy olvassanak és követhessék a szocializmus fejlődését. Ezek a kertészek nagyjában a városi kisiparosokhoz hasonlítanak, akik erőnek erejével önállóak akartak maradni. Makacsul ragaszkodtak a műhelyhez, a segédekhez, egyszóval a kizsákmányolás halvány árnyékához. De amikor az ipari szövetkezetek biztosították a segédek megélhetését, átléptek a szövetkezetbe és nemsokára követte őket a mester is, mert belátta, hogy egymaga saját munkájával nem tudja a műhelyt fenntartani. Ez vár a kertészekre is. Alkalmunk volt elbeszélgetni Szalai Lajos 32 esztendős családos kisgazdával, aki épp most áll a belénés küszöbén, összesen két és fél holdja van. Amikor megkérdezzük, hogy miért habozott oly soká, azt válaszolta, hogy van, akinek hamarabb fog az agya és van, akinek lassabban, de előbb-utóbb minden kis- rs középgaz.da rájön arra, hogy hol az igazság. Szalai ezután így folytatta: — Két és fél kat. holdam van. Mint földműves csak úgy tudtam eddig boldogulni, hogy idegen földet béreltem ki. Munkám révén olyan emberek jutottak haszonhoz, akik földjükkel nem is törődtek. Egyszer kifizettem a föld tulajdonosának 25.000 koronát azért, mert földjén dinnyét termeltem. Tehát a munkám javát ő fölözte le, holott azt sem tudta tulajdonképpen, mi történik a földjén. Érthető, hogy népi demokráciánk ezt az Igazságtalanságot nem tűri. Ezért alakult meg az Egységes Földműves Szövetkezet, hogy a föld hozama azé legyen, aki megdolgozza és ezért akarok t a aj a lenni. Esrvébként nyugodt lelkiismerettel állítom azt, hogy minden felmerülő nehézségnek a zsíros gazdák az okai, ők azok, akik félreértéseket szítanak a kisgazdák között. AKIK MEG HABOZNAK Vagy itt van Csizmadia József 8 holdas középgazda. Az elvtársak és a falu lakosai azt állítják róla, hogy rendkívül becsületes és szorgalmas gazda. És bizony, ahogy nézzük kérges, napégette dolgos kezét, azt látjuk, hogy ez a gazda bizony nem támaszkodott kihívóan portája kapufélfájához karbarakotl kezekkel, ha nem becsületesen dolgozott. Amikor megkérdjük, hogy miért nem tagja az EFSz-nek, lesütött szemmel, kissé görnyedt háttal hallgat. Néma és makacs hallgatása szinte jelképesen hat. Viselkedésén meglátszik a vívódó habozás, még nem tudja, mi a teendő, még nem döntött, lesütött szemével a föld felé irányuló takinte tén látni, hogy rabja a robotnak és rabja még azoknak a mende-mondáknak, amelyeket a zsiros gazd'ik alapos gonddal hintettek széjjel a faluban. Amikor szóvá tesszük előtte, hogy az EFSz is hozzáfog a kertészethez és ha elég zöldség lesz akkor igazán nem tudjuk, hogyan veheti fel a versenyt az EFSz termelésével, ellenérvül csendesen azt válaszolja, hogy ő olyan szakember a kertészetben, hogy kitűnő zöldséget termel. Amikor felhívjuk a figyelmét arra. hogy az EFSz-nek módjában áll kitűnő kertészeket szerezni, Csizmadia erre mosolyogva hallgat, majd csöndesen azt válaszolja, hogyh-át éppen most gondolkozik, most van éppen válaszúton. Mi Csizmadiának csak ezt üzenhetjük, hogy ne gondolkozzék soká, na h-abozzék tovább, mert az idő sürget és ha mint szakember utat mutat a többi kertészeknek a szocializmus felé, akkor az EFSz ezt komolyan értékelni fogja. A Szövetkezet egyébként nemcsak a munka menynyiségét, hanem a minőséget, egyszóval a szaktudást is komolyan értékeli. — Sörös Károly 20 holdas középgazda ugyancsak kertészkedik és rendkívül szorgalmas, de meri nagykiterjedésű földjét már nem képes egyedül megdolgozni, ha meg is szakad a munkájában, kénytelen fö'.djének egy részét felesbe bérbeadni. Tehát, hogy nyíltan fejezzük ki magunkat, másnak a munkájából húz hasznot. Ez így van, még akkor is így van, ha Sörös gazda széles mellét verdesi és meggyőzően azt állítja, hogy ô a legjobb ember a világon. Sőt még akkor is igy van ez, ha B'.akman Gyula a feles bérló is jóvá hagyja ezt a meggyőző állítást. Nekünk erről ez a véleményünk: és tisztán csak azért nem mondjuk el mindazt, ami a nyelvünk hegyén van, mert tudjuk, hogy mind Sörös, mind Blakman becsületesen dolgozó emberek és reméljük, hogy rövidesen rájönnek arra, hogy az EFSz-ben a helyük. Csak is ott, sehol másutt. EGY RÖVID TÖRTÉNET TANULSÁGAI. És végül legyen szabad még egy rövid történetet elmondanunk, amelyet a vonaton lestünk el az urasoktól, amikor Farkasdról Bratisiavába utaztunk. Az egyik padon egy öreg falusi néni kisjányunokájával helyezkedett eL míg szemben vele egy vidám kosaras menyecske foglalt helyet. A két asszony természetesen ösmenkedett és elkezdték, beszélgetni az életről, a munkáról. A nagymama elmondta, hogy 72 esztendős és hogy itt-ott még kezébe fog egy seprőt és előfordul az is, hogy megeteti néha a malacokat. Továbbá megemlítette azt is, hogy öreg korára való tekintettel szociális segélyt kap és most volt éppen Séllyén cipőt vásárolná. Tetszelegve mutatta vadonatúj cipőjét és gyakorlott mozdulattal hosszú szoknyájába törülte cipője porosodó hegyét. — Hát a konyha körül nem segít? — kérdezte mosolyogva a menyecske. — Dehogy is segíthetek, — válaszolt sokatmondóan a nagymama — hozzá sem engednek a tűzhelyhez. Menyem és fiam azt állítják, hogy nem értek a főzéshez. Hát mi tagadás, igazuk is van. Egy hosszú életen keresztül végeredményben csak tejlevest és krumplit főztem. Hát ez bizony számukra már nem eledel. Csodavilág ez gyermekem, „szocilista" világnak mondjiáik. Szervezkednek nálunk az emberek és olyan gépekkel dolgoznák a határba, mint az elefántok. Ki hitte volna, hogy ez valaha így lesz. Én még a boldogult urammal a Riska tehénnel szántottam, hiárom hold földünkön. Szegény tehén, szegény uram. Ha az uram élne, nem morogna, megjönne a hangja és vitatkozna községházán. Hát ezt akartuk elmondani. A Csizmadiáknak, a Sörös Károlyoknak, a Blakman Gyuláknak a nagymama észrevételeit akartuk figyelmükbe ajánlani. Dolgozó népünk életszínvonala egyre emelkedőben van és a növekvő igényeket csakis közösen megszerevezett nagyüzemi gazdálkodássaL a jobb és több termeléssel lehet kielégíteni, Ezt a célt szolgálja falvainkban az Egységes Földműves Szövetkezet. Szabó Béla.