Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-03 / 176. szám, csütörtök

1950 augusztus 3 UJSZ0 IĽJA R E PI N, a realista festés mestere KÜZDELMES IFJÜKOR REÁLISTÁVÁ ÉRLELI A MŰVÉSZT \ 1950 augusztus 5-re esik Hja Jefímovics Repin, a nagy orosz festő szüle.ésének 106. évfordulója. Csugujevben, az akkori Cbarkov kormányzóságában pillantotta meg a napvilágot s mint vagyontalan család sarja nélkülözések között nőtt fel. 1858-ban kezdett festeni tanulni Csugujevben ottani szentképfestőktöl. Korán felébredt benne a művészet iránti rajongás s az volt az álma, hogy bejusson a képzőművészeti akadémiára. 19 éves korában sikerült 100 rubelt megtakarítania és útrakelt Szentpétervárra, ahol 1864-ben sikeresen letett felvételi vizsgálat után felvették a képzőművészeti akadémia növendékének. Az akadémia mereven őrizte a klasszikus festészet hagyományait s a növendékeknek történeti és vallásos tárgyú képeket kellett festeniök, ami eltávolította őket az élet és a művészet korszerű problémáitól. Az akadémián tanuló haladó ifjaknak egy tizenhárom tagú csoportja 1863ban megtagadta mitológiai tárgyú képek rajzolását és festését, noha ezt kívánta tőlük az igazgatóság képesítő vizsgálataikra. Ez a 13 lázadó művész a peredvizniki művészcsoportot alkotta s arra vállalkozott, hogy kiállításokat rendezve különböző városokban, harcosai lesznek az eszmei tartalmú realizmusnak. Repin szoros kapcsolatban állt ezzel a körrel, lelkesen magáévá tette a realista művészi elveket és lázasan dolgozott

1. Sztasszov műkritikusnak, akii 1889-ben megkapó arcképen örökíteti meg, a következőket irta egy levelében: „Bárhol is voltam, bármit csináltam, bármi lelkesített, bármiben gyönyörködtem, mindig a művészet volt elmémben, szivemben, az képezte legbensőbb becsvágyamat." A MŰVÉSZ HITE A DOLGOZÓK KÜLDETÉSÉBEN. Repin mint festő mély átélő erővel vitte be az orosz képzőművészetbe a demokratikus realizmust azáltal, hogy a népben rejlő hallatlan fizikai és lelkierőt, heroikus optimizmust, a kiirthatatlan életigenlést ábrázolta a legkeservesebb politikai elnyomás és a kíméletlen gazdasági kizsákmányolás korszakában Repin a cárizmus utolsó félszázada alatt forradalmi nevelést adott képeivel kortársainak. 1870 és 1873 kötött készült Volgai Hajóvontatók-ja, amely 11 erőieljes ember ábrázol, testüket alig takarják pittoreszk rongyok. Váltukkal, mellükkel nekifeszülnek egy kötélnek, mely az általuk vontatott bárkához van erősítve. Amikor Repin ezt a keserves vontató munkát megfesti, mely nem különbözött a gályarabságtól, ábrázolásán érzik, hogy rokonszenve a letiprottaké, hogy a vontatókban nemcsak fizikai alkatukat, hanem a napégette testükben lakó lelkierőt és szépséget is ábrázolja. Repin hajóvontatói erős, bátor és megtörhetetlen emberek. Ez a bizakodó, életigenlő vonás kölcsönöz művészetének megkülönböztető jegyet az egykorú realista festés merevségével szemben. Repin nem fotograf ál, hanem összefoglalja a jellegzeteset, epikai teljességet ad képeinek. Repin 1871-ben „Jairus leányának feltámasztása" című képével jelentékeny sikert aratott, melynek eredménye akadémiai nagy aranyérem, évjáradék és külföldi utazás lehetősége _ leit. 1873 tavaszán meglátogatja i Párizst, majd Itáliát s az impresszionisták hatása mutatkozik ekkori és későbbi alkotásain. 1876-ban visszatért Oroszországba és szülővárosában telepedett le. Az orosz népélet érdekelte és képeihez anyagot és vázlatokat készített lakodalmakon és vásárokon, utcákon és tereken, templomokban és földeken. N t REPIN T1LTAKOZASRA NEVELT ECSETÉVEL. A feudális Oroszországot önkényes és kíméletlen zsarnoki uralmával, melyet az egyház mindig kész volt áldásában részesíteni, mutatja be „Körmenet a kurszki kormányzóságban" című képe. Az elnyomott és jogtalan nép tömege mellett itt jellegzetes típusokban tűnnek fel az uralkodó és elnyomó osztályok képviselői. „A ztiporozsi kozákok" című festménye történeti kép. Az előtérben kozákok ülnek körül egy írnokot, akinek tollbamondják levelüket a török szultánhoz, mikor ez azt kívánta tőlük, hogy pártoljanak mellé és vegyék fel a mohamedán hitet. A kozákok válasza elutasító volt. Duhaj jókedvükön a levél íratása közben tükröződik rettenthetetlenségük és lebírhatatlan szabadságvágyuk. Lelkük olyan hajthatatlan, mint amilyen edzett a testük, melyet a déli nap és a sztvep szele tett viharállóvá. Repin ezzel a történeti képpel a maga hitét fejezi ki a népi őserőben. 1885-ben készítette Rettenetes Iván cár arcképét, amint megöli fiát. Iván fékezhetetlen vadsága, majd a tett elkövetését követő megdöbbenése elevenen fejeződik ki ezen az alkotáson. A kortársak a zsarnokság véres terrora ellen forduló tiltakozást olvastak ki belőle. A peredvizniki csoport városról városra vitte és kiállításokon mutatta be Repin alkotásait, melyek az orosz forradalmárok hősies küzdelmét is ábrázolták, így a „Katonai kíséret"-et (1877) melynek főalakja a számkivetésbe eszkortált forradalmár, a „Propagandista letartóztatása viléken" (1878/79) ciműt, a „Gyónás megtagadásá"-t, melyen egy halálraítélt forradalmárt látunk, aki elutasítja magától az utolsó kenetet (1882). A „Váratlan hazatérés" (1883-84) egy a száműzetésből hazatérő forradalmárt mutat, akit testben elgyötörhettek, de lelkét nem tudták megtörni. A NAGY ALKOTÓ UTAN NAGY ÖRÖKSÉG MARAD. A moszkvai Tretjakov-képtárban függnek Repin elragadó alkotásai, melyekről több mint 40 év előtt azt írta egy magyar kritikus, hogy „elbűvölik a szemlélőt, mint valami látomások. Olyan erőteljes kifejezésü, hatalmas előadású ábrázolások ezek, hogy viszszafojtják bennünk a lélekzetet is." Repin, aki mint arcképfestő Oroszország legjobb fiait, többek között Lev Tolsztojt, Turgenyevet, Gorkijt, Rimszkij Korzakovot, Mendelejevet és Iván Pavlovot ábrázolta, az akverellfestésben és rézkarcban is kiválót alkotott. 1930-ban bekövetkezett halála után hatalmas értékű és gazdagon gyümölcsöző örökség maradt utána a szovjet festészet számára. — Ss — Szállítsuk be a szükségleien felüli gabonát MAU/ Hé, gazduram, vegyenek már engem Is fel, ne maradjak itt szégyenszemre ! Magyarország mezőgazdaságának új útjai Az idei jó termés eredményeképpen Magyarországon a dolgozó parasztság jó néhány millió mázsával több gabonát takarított be, mint az elmúlt évben. Az eredmények mindenütt jelentősen meghalad ják a tavalyit, azonban az emelkedés nem egyenletes. A cséplési eredmények arról számolnak be, hogy Magyarországon a termelőcsoportok eredményei szinte kivétel nélkül jelentékenyen felülmúlják az egyénileg dolgozó parasretok termését. A makói „József Attila" termelöcsoportnak búzából 14 mázsás átlaga termett, míg az egyénileg dolgozó gazdáknak ugyanott 8 mázsa. Dunaszekcső határában az egyénileg dolgozó parasztoknak búzából 8—9 mázsás átlagtermésük van, míg a (limas/.ekcsői „Petőfi" termelőcsoport rozsból 16 mázsás átlagot értek el. A soproni „Dózsa" termeló'csoport rozsból 13 mázsás átlagtermést takarított be, az egyénileg dolgozó parasztok JO— 11 mázsát holdanként. Sokáig lehetne még folytatni ezeket az összehasonlításokat, mert hasonlóak az eredmények egész Magyarországon mindenütt. Kis- és középparasztok százai meg ezrei mind nagyobb számban látják be, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fölénye a parcellagazdálkodással szemben nem szóbeszéd, mert meggyőző valóságát a kövér keresztek és a búzával telt zsákok bizonyítják. Ezért Magyarországon országszerte tapasztalható, hogy az egyénileg termelő' dolgozó parasztok közül egyre többen akarnak belépni a már meglévő termeló'csoportba, vagy pedig új termelőcsoportot akarnak alakítani. Először a túrkevei „Vörös csillag" termelőszövetkezet ismerte fel az egyénileg dolgozó parasztok körében megindult folyamat jelentőségét és a csoportba belépni szándékozó egyéni dolgozó parasztokból megalakította az „új belépők csoportját". A tiirkevelek példája csakhamar visszhangra talált Magyarország más vidékein is és ma már Borsod megyében 14, Szolnok megyében 21, Szabolcs megyében 8 termelőszövetkezeti csoport mellett alakult meg az „új belépők csoportja", de számuk napról napra nő Magyarországon. Az „új belépők csoportja" tulajdonképpen előiskola ahhoz, hogy valaki csoporttag lehessen. A termelőcsoportok vezetői és tagjai hetenként hívják meg csoportjukba az új belépőket, hogy megmutassák gazdaságukban a gépeket, istállólkat, lakóházaikat, beszámoljanak a jövedelmükről, egyszóval, hogy megerősítsék a belépó'ben a szövetkezeti termelésbe vetett bizalmat. Az új belépők között szép számban vannak asszonyok és ifjak, akik bekapcsolódnak a termelőszövetkezeti mozgalomba, ezért olykor kulturális és sportínegmozdulásokat is rendeznek számukra. A felvilágosító munkának szép eredményei mutatkoznak. A baktai „Szabad Föld" termeló'csoport ,,új belépó'k csoportja" — mintegy harminc parasztcsalád — önként a termelőszövetkezeti mozgalom iránti ragaszkodás jeléül segített learatni a csoport gabonáját. Más községekben előkészítő bizottságok dolgoznak, amelyek új termelőcsoportok alakulását készítik elő. Az előkészítő bizottság tagjai rendszerint a falu előtt köztiszteletben álló, j megbecsült kis- és középparasz- í tolt, akikből az új termelőszövet- 1 kezeti csoport vezetősége kerül ; majd ki. Magyarországon jelenleg kö-. • rülbelül 1900 termelőszövetkezeti ľ csoport mfiködik, melyekben több j mint 70.000 dolgozó paraszt fél- j millió katasztrális holdon gazdálkodik. Ez a szám a közeli hetek- 1 ben és hónapokban előrelátható- ? lag ugrásszerűen fog emelkedni. { t I tiit

n»,it

n>

nlii>

ng

n<

nt,il,i>i

Hii>

mii>l,»iil,

Hll»

„lii»,

H,i>

n> Csúz jó példával jár elöl Csúzon az első benyomásom is nagyon jó. Bemegyek a szövetkezet irodájába, ahol két elvtársat találok es bemutatkozom. Megmondom a nevem, újságíró vagyok és érdeklődöm a szövetkezet munkája felől. A könyvelő — Mitala Bélának hívják — kérdéseimre rövid és kitérő válaszokat ad, de azt is csak kényszeredetten, egyszer azután egészen hozzámfordul és azt mondja: — Ne haragudjon meg érte az elvtárs, de lesz szíves igazolni magái. Igazoltam magam, minden rendben volt, mire Mitala Béla nem mentegetőzésképpen, mert tudja, hogy helyesen cselekedett, azt mondja: — Ahhoz, hogy jó'munkát tudjunk végezni és hogy az ellenség be ne férkőzhessen közénk, nagyon ébereknek kell lennünk. Az ember ezt a jó első benyomását végig meg tudja tartani. Igaz, hogy azelőtt az urak világában nem hiába nevezték el a községet „Vörös Ccsúznak", mert a nagybirtokok fojtogató gyűrűjében élő csúzi dolgozók állandóan legélesebb harcban voltak a munkásokat kizsákmányoló földbirtokosokkai. A földesúr kastélyában most a szövetkezet irodája van. Az udvaron pedig a traktoroknak és egyéb gépeknek van a helye. Csúzon is bebizonyult, hogy ahol jó a helyi pártszervezet, ott jó a szövetkezet munkája is. A járás egyik legjobb pártszervezete a csúzi, de a község élre került a szövetkezeti mozgalomban is nemcsak a járásban, de az egész környéken. Azonfelül, hogy a csúzi dolgozók [elismerték a szövetkezeti szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és a korszerű gazdálkodás szükségességét, .teljes bizalommal vannak a Párt iránt, mert hisz csak a Párt vezetésével és irányításával valósíthatták meg a szövetkezet megalakulását és a magasabb szövetkezeti formára való áttérését is. A csúzi szövetkezet most áttér a harmadik típusú szövetkezeti formára. A szövetkezetnek 336 tagja van 1600 hektár földterülettel. A községben csak 28-^n vannak, akik még nem tagjai a szövetkezetnek. Ezeket pedig a földek tagosítása alkalmával kitették a dűlök széleire, hogy a szövetkezet egységes is közös gazdálkodását ne zavarják. A szövetkezetiek mondják, hogy erre a néhány emberre sem lehet azt mondani, hogy ellenségei volnának a szövetkezetnek és bomlasztó propagandát fejtenének ki ellene, — nem, ők csak megrögzött maradiságból maradtak kívül a szövetkezeten és egyelőre nem akarnak letérni a megszokott, évszázados útról. Hogy majd mi lesz a különbség a szövetkezet és az egyéni gazdálkodás, a szövetkezeti tagok élete és az ő életük között, ezt majd a jövő fogja bebizonyítani és ez a jövő a szövetkezeten kívülállókat is meg fogja győzni arról, hogy a szövetkezet a dolgozó parasztságért van. Csúzon az egész községben közös munkával és gépekkel végezték az aratást, de a hordást és cséplést is. A cséplést túlnyomó többségben a közös szérűn végezték. Most az elhanyagolt, volt uradalmi istállókat akarják rendbehozni, hogy a tagok állatállományát közös istállóban el tudják helyezni. A csúzi szövetkezetben nagyon helyesen ismerték fel ennek sürgősségét és fontosságát, mert, mint mondják, annak dacára, hogy a gépi munkával sok emberi munkaerőt szabadítanak fel, viszont az otthoni istállókban lévő állatállomány gondozása leköti az emberek ideiét. Ezt pedig sürgősen ki akarják küszöbölni. Beszolgáltatási kötelezettségüket példásan teljesítik a csúzi parasztok. Nagyon sokan kétszer-háromszor annyit adtak be, mint amennyi elő van írva. Ilyenek például Kelecsényi Sándor, aki 10 q, Szikora István 9 q, Szlkora Lajos 5 q, Bartek János 5 q, Kovács János 7 q és Mitala János 10 mázsával teljesítették túl beszolgáltatási kötelezettségüket. Sokan vannak a kisföldmüvesek között, akiknek nem is volt beszolgáltatásra gabona előírva és a szükségletükön felüli mennyiséget mégis beszállították. (b. 1.) Egyre nagyobb területen aratnak a Szovjetunióban Az elmúlt napokban már megkezdték a búza aratását a gorkiji, tambovi, penseni, rjazani, szmolenszki, novgorodi, kalugai és a moszkvai vidék, valamint a csuvasz, tatár és marijszi autonóm köztársaság kolhozai is. A betakarítási munkálatok rendkívüli gyors ütemben folynak. Ebben az évben eddig már 3.4 millió hektárral nagyobb területen végezték kombájnokkal az aratást, mint a mult év hasonló időpontjáig. A moldvai szocialista köztársaságban, a Krím-félszigeten, az odesszai, herszoni és más déli vidékeken a kalászosok aratási munkálatait befejezték, az ukrán és bjelorussz kolhozok pedig már megkezdték a len szedéI aét is. Az olasz kormány be akarja csapni a falusi lakosságot Az olasz parlament ezekben a napokban jóváhagyta a földreform úgynevezett » részleges tervét«, amelyet a kormány elé terjesztettek. Haladó körökben rámutatnak arra, hogy a kormány a földreformról való tárgaylást teljes két évig halogatta és csak most kezdett a földreform megtárgyalásához, de most is csak azért, hogy ezzel elterelje a közvélemény figyelmét háborús politikájától, amelyet az amerikai imperialisták szolgálatában folytat. A parlament által jóváhagyott javaslatot. már részben nyilvánosságra hozták Az alkotmány 44. cikkelyével ellentétben az elfogadott javaslat nem állapítja meg, hogy a földbirtokosoknak mekkora földterület maradhat tulajdonában és így persze a földreform nem teljesíti a földműves nép fő követelését. A kormányjavaslat a »részleges kisajátítás« elvéhez igazodik. A 21 m illó hektárnyi, nagybirtokosok tulajdonában -lévő földekből csupán 1.2 millió hektárt adnak el 200.000 földmunkásnak és szegény földmüvesennek. Emellett meg kell jegyezni, hogy Olaszországban több m nt 4 millió ilyen szegény földműves van. Azok a földművesek. akikre a földreform vonatkozik, 4—6 hektárnyi területeket kapnak, amelyek árát 30 éven belül kell megfizetniök. Ezek az árak magasabbak a napi araknál és ezenkívül rendes kamatokat is kell fizetniök. Ezzel szemben a nagybirtokosok mind.'árt megkapják az államtól a kisajátított földek árát részben készpénzben részben pénztári utalványokban, amelyek 25 éven belül érvényesek. A nagybirtokosok saját kedvük szer'nt határozzák meg, hogy milyen területeket engednek át a »kisajátításra«. Természetes aztán, hogy ezek silány földek lesznek. Sőt a földbirtokosok még rossz minőségű földeket is felvásárolhatnak és ezeket ajánlhatják fel a kisajátításra saját földjük helyett. Az új törvény semmiképpen sem akadályozza meg a földnek egykézbe való halmozását, A kisajátított földek csak hat év tartamára vannak megvédve egy harmadik személynek való további eladástól. Segni földművelésügyi m'niszter k

:jelentése szerint a földreform a 40.000 nagybirtokos közül csak 8000-et érint. Azon nagybirtokosok tulajdonából, amelyeknek több mint kétszáz hektárnyi íöldjük van, a reform alá csak 500.000 hektár esik. A kisajátítás alól fel vannak szabadítva a magas nyereséggel dolgozó kapital sta »mintabirtckok«

j tekintet nélkül nagyságukra. Az el-lenzéki képviselők rámutattak arra, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy a földreform leple alatt elkergessék a szegény földműveseket azokról a földekről, amelyeket már megszálltait és amelyeken dolgoznak. Ennek következtében az olasz falusi lakosság még jobban elszegényedne. A kommunista és szocialista párt képviselői az előterjesztett földreform-javaslat ellen szavaztak. Di Virtorio az össz-szakszervezet főtitkára kijelentette, hogy De Gasperi alkotmány-ellenes javaslat az olasz falusi .lakosságot további harcra lelkesíti a földért. mer

t a falu dolgozói nem hagyják magukat becsapni ezzel a teljesen elégtelen »reform«maj. A kormányjavaslat most még a szenátus elé kerüj tárgyalásra.