Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-20 / 191. szám, vasárnap

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! népi demokráciáért! A Kommunista és Mun k á s p á rto k Tájé koztató Irod á j án a k hetilapja * Bukarest * 33. (93.) • Budapest. 1950 augusztus 20. Ara SO fiitér A háborús uszítók politikája és a tőkés országok dolgozóinak helyzete A rabló amerikai-angol impe­rialistáknak háború kirobbantására irányuló politikáját az a törekvés kíséri, hogy hadikiadásaik egész ter­hét a munkásosztály vállára hárít­sák át, ohmódon, hogy még erőseb­ben kizsákmányolják, kifosztják a dolgozó tömegeket. Ilyenek az imperializmus rabló­törvényei: az uralkodó osztályok há­borús kalandjainak előkészületei mindig a széles néptömegek létér­dekeibe ütköznek. Az Egyesült Államok és a mnrshallizált országok gazdaságá­nak fokozódó militarizálása felül­múlja a hitleri Németországnak va­lamennyi csúcsteljesítményét, ame­lyet a második világháború előké­szítése folvamán ért el. Az USA és más kapitalista országok vezetői tel­jes mértékben elfogadták és a gya­korlatban is megvalósítják a hitleri jelszót: „Vaj helyett ágyút!" A Marshall-terv meggyorsított: a gazdasági válság közeledését Európa kapitalista országaiban és nem mentesítette az Egyesült Álla mok iparát sem a válságtünetekig A teljes és részleges munkanélkü liek hadserege az Egyesült A'la­mokban már a mult évben elérte a 18 milliót. Ilyen körülmények között az ame­rikai monopóltőke a fokozott fegy­verkezési versenyben látja egyetlen biztosítékát annak, hogy megtart­hassa és növelhesse nyereségeit. Éppen ezekből a körökből indulnak ki a „háború elkerülhetetlenségé­ről" és az atombomba alkalmazásá­nak szükséges voltáról üvöltöző hisztérikus kirohanások. Ezekben a korokban főzték s forralták a ko­reai nép elleni támadás gálád ter­vét. A Koreában végrehajtott agresz szió jellemzése szempontjából külö­nösen fontos az USA igazi kor­mányának, — az imperialista mo­nopóliumoknak magatartása: a Gyári párosok Nemzeti Szövetsége nz Egyesült Államok elnökéhez in­tézett táviratában lelkesen helye­selte az általa javasolt agresszív programot és most, sáska módjára veti magát a hadiinegrendelésekre. Az Egyesült Államok ezévi költ­ségvetési kiadásainak több mint 70 százaléka szolgálja közvetlenül vagy közvetve a háború előkészíté­sét. Truman azonban nem éri be ennyivel, újabb tíz milliárd dol­lárt kért a kongresszustól az ame­rikai haderők növelése céljából. Ujabb hatalmas összegekre van szükség a marshallizált országok fokozott fegyverkezési programjá­nak fedezéséhez is. Mindez a7 Egyesült Államok nemzeti jöve­delme 20 százalékának felemészté­sét helyezi kilátásba. Nem kell csodálkoznunk, ha még Truman is beismeri, hogy e háborús pro^r-m megvalósítása „némi áldozatokat" kíván a nép részéről. Truman a kongresszushoz inté­zett üzeneteiben nviltan kijelentette, hogy az amerikai dolgozók élet­színvonala el'en széleskörű táma­dást indít. Az adóterhek komoly növelését- javasolta s ugyanakkor felszólította a lakosságot a munka termelékenységének fokozására és 'beharangozta, hogv csakhamar sor kerül a nép demokratikus jogainak további korlátozására. A kormány­nak az a szándéka, hogy az ipar­mágnásokkal szövetkezve, megfosz­szá a munkásokat a sztrájkjogtól. A farmerek helyzete is egyre rosz­sznbbodik. Ezzel szemben a monopolista egyesülések nyereségei — hivata­los adatok szerint — előrelátha­tóan 17 - zalékkai fogják meg­haladni 1950-ben az 1949-ben elért •y-; resegciket. A marshallizált országok mono­polista burzsoáziája engedeimesen követi az amerikai előírásokat: tel­jes erővel militarizálja országainak gazdasági életét, a niaga részéről pedig szintén a dolgozó tömegek életszínvonalának csökkentésére akarja kihasználni az előállott hely­zetet. Az angol kormány bejelen­tette, hogy 25 százalékkal emelni szándékozik a háború előkészítését szolgáló kiadásokat. Az angol kor­mánynyilatkozat azt/is megjegyzi, liogy a háborús kiadások növelése „késlelteti Anglia gazdasági helyre állítását" és „súlyos áldozatokat kí­ván az angol néptől". Ámde a lábouristákat nem hozza ez zavarba — híven teljesítik az Egyesült Álla­mok utasításait. Franciaország kor­mánya a költségvetésben a hadi­kiadásokat 1200 milliárd frankra akarja fölemelni évenként — hiszen az amerikaiak követelik, hogy az or­szág nemzeti jövedelmén k >1 mi 1 vesebb mint 20 százalékát hadi célokra fordítsák! Tanulságos a kis Dánia példáj;i is. Ennek az országnak kormánya engedelmesen visszhangozza ame­rikai urainak felhívását s elhatá­rozta, hogv soron kívül 430 millió koronát költ fegyverekre. Az éven­kénti hadikiadásokkal együtt ez 1 milliárd 130 millió koronát tesz ki, ugyanakkor, amikor Dánia egész 1950 51. évi költségvetése 2 mii liárd 600 milliós keretben mozoghat. A kapitalista világ a Korea ellen elkövetett amerikai agresszió elő­estjén 45 millió teljes és részleges munkanélkülit tartott számon. AAé<> ez év kezdetén a hivatalos burzsoá statisztika 23 kapitalista országban jegyezte fel a közszükségleti cikkek áránsk a mult év kezdetéhez viszo nyitott emelkedését. Ezidőszerint a kapitalista országok dolgozóinak helyzete még rohamosabban rosz­szabbodík. Ez az a szennyes és rabló poli­tika, az amerikai imperialistáknak és csatlósaiknak a munkásosztály életszínvonala ellen támadó poli­tikája. Egészen más a dolgozók helvzeti a Szovjetunióban és a népi demo­kratikus országokban. Az általi' 1, folytatott békepolitika és a küzde­lem a háború ellen szükségszerűen olyan poülíkával jár együtt, arneh minden tekintetben javítja a legszé lesebb néptömegek anyagi helyze­tét. A Szovjetunió ipara több mini kilencszeresen múlta felül 1929. év termelésének színvonalát. A Szovjet­unió egész ipari össztermelésének egy havi átlaga már a mult év utolsó évnegyedében 53 százalékkal haladta meg a háború előtti 1940-es szintet, továbbá meghaladta az öt­éves terv által 1950-re előírt szín­vonalat. A népi demokratikus orszá­gok ipari termelése is a növekedés világos képét mutatja. Lengyelor­szágban a hatéves terv alapján az ipari termelésnek évi 19 százalék­kal, Csehszlovákiában az ötéves terv folyamán 14 százalékkal, Ma­gya -ors'.ágon és Romániában több mint 17 százalékkal, Bulgáriában pe­dig 24 százalékkal kell növekedni! Az iparnak ilyen gyors iramú növe­. kedéséről a kapitalista n« m is álmodhat. A Szovjetunióról már nem is beszélve, a népi demokratikus or­szágokban teljes mértékben felszá­molták a munkanélküliséget. Az ipar évenként tíz- meg tízezer új munkást fogad be. Az imperialisták agresszív politi­kája és a gazdasági élet militari­zálása következtében fokozódik a tőkés országok dolgozóinak nyo­mora és elszegényedése, ami az osz­tályharc kiéleződését vonja maga után ezekben az országokban. Az Egyesült Államokban — a világ­kapitalizmus fellegvárában — az elmúlt év alatt 3606 sztrájk zajlott le, amelyben több mint 3 millió munkás vett részt. A sztrájkmoz­galom az Egyesült Államokban az idén is folytatódik. Nagyarányú sztrájkmozgaíom bontakozott ki Franciaországban, Olaszországban, Japánban, Indiában, Belgiumban és más országokban is. A mostani körülmények között különösen aljas szerepet töltenek be „a kap ;talizmus hű sáfárjai" — a jobboldali szoc :a| :sta vezetők, és a monopóliumok ügynökei — a szak­szervezeti boncok. Ezek nyíltan tá­mogatják a militaristáknak arra irányuló törekvéseit, hogy a .mun­kásosztály, a parasztság és a kö­zéprétegek vállaira hárítsák az eszeveszett fegyverkezési hajsza költségeinek minden terhét. Az attleek és jules mochok, a mur­rayk és a deakinek, a spaakok és jouhauxk, ugyanazt a nótát fújják rögzíteni kell a munkások bérét, növelni az adókat, megtiltani a sztrájkokat. A jobboldali szocia­lista árulók minden erejükkel arra törekszenek, hogy a dolgozókat a kapitalista monopóliumoknak jo­gaik és életük ellen irányuló táma­dásaival szemben lefegyverezzék és erőiket szétforgácsolják. A munkásosztály a kommunista pártok vezetékével és szövetségben a lakosság minden rétegével — amelyek a maguk bőrén érzik a militarizmusnak egyre erősödő nyomását — mindennapos küzdel­mével: sztrájkokkal, tüntetésekkel, tömeges tiltakozásokkal mutatja meg elszántságát, hogy igenis, meg. semmisítő csapást mér az imperia­lista agresszorokra, akiknek politi­kája az egész gazdasági, politika! és társadalmi élet militarizálásá­hoz és az új háború kirobbantásá­hoz vezet. A dolgozók életkörülményeinek megjavításáért folytatott harc szo­rosan összekapcsolódik a háború­ellenes mozgalommal és ažzal a harccal, amely az amerikaiak koreai agressziójának megszüntetéséért folyik. A munkásosztálynak és va­lamennyi dolgozónak e küzdelem­ben megszilárduló harci egysége a tőkés országokban, a nemzeti fel­szabadító mozgalom hatalmas növe­kedése a gyarmati és függő orszá­gokban, a Béke Hívei mozgalmá­nak erősödése ?s az aláírások száz­milliói a stockholmi felhívásra — mindez biztos -áloga annak,' hogy az imperialista kormányok bűnös tervei meg-fognak hiúsulni. öt évvel ezelőtt szabadította fel a Szovjet Hadsereg Koreát a jap in imoeriilizTurs járma alól. A l<oreai néo nemzeti újjászületésének ö:ödik évfordulóját véres háború közepette ünnepli, amelyet szabadsá­gáért és függetlenségéért kell megvívnia a koreai nép vérét ontó amerikai imperializmus ellen. Az. ami most Koreában történik — hogy az amerikai légihaderök városokat és falvakat barbár módon bombáz­nak, hogy az amerikaiak és Li Szín Manék a békés lakosok ezreit gyil­kolják halomra, felülmúlja a hitlerista banditák gaztetteit, de nem tudja megtörni a koreai nép akaratát, amellyel igazságos harcában a győze­lemre törekszik. A hazáját hősiesen védelmező koreai nép győzni fog. Szent üqyének igazsáciosságából. a világ minden becsületes emberének támogatásából és együttérzéséből merít e-őt. ,.E| a kezekkel Koreától!" .,Pusztuljanak az amerikai beavatkozók Koreából!" — e jelszay.-ik alatt világszerte hat^'mas mozoilom bontakoz'k ki a koreai nép támogatá­sára, az új világháború fenvegető veszélye ellen, annak imperialista (jyuitogatói ellen. A szsb-dsáqszerető koreai nép nemcsak a fronton, hanem a hátországban is példáját mutatja a hősiességnek és az önfel­áldozásnak. A „Dailv Worker" című lond'ini lap közö! e a koreai néphadseres vezérkara mellett működő külön tudósítójának je­lenteiét. ame'vben közli, hogv az ame­rikai „tömeges bombázások" két kitű­zött céliuk közül e^-et sem értek el. Először is a bombázások hatására az északkoreaiak erkölcsi ereie nem tört meg, ellenkezőleg, még jobban megszi­lárdult. másodszor pedig a bombázások nem tudták megzavarni a hadsereg utánpótlásának rendszerét. Az alkonyat beálltától egészen nap­felkeltéié Korea lakossága megindul észak és dél felé. Az északkore;.iuk mellékutakon és ösvényeken, hegyi utakon, az amerikai repülőgépek szá­mára meeköze! ;thetetlen utak ezrein szállítják a hadseregnek a hadianyagot és az élelmet. A hadianyagot vállukon cipelve, szekereken és taligákon szál­lítva segítenek a hadsereg ellátásában. Mialatt a lakosság egv része ezt a hőstettet viszi véghez, — a másik nem kisebb része he'vreáüító munká­latoknak szenteli az éjszakákat. ,,Ma láttam először, — írja a tudó­sító, — hogv angol repülőgépek is résztvettek az amerikaiak állal meg­kezdett barbár támadásokban De még ha minden imperialista ország ideküldi is va'amennvi repülőgépét, még akkor sem tud ja megakadályozni, hogv a ko­reaiak milliói táplálják hadseregüket." * A Szinhua üevnöksép tudósítója közli Phenianból: ..A Koreai. Népi De­mokratikus Köztársaság északi részé­nek valamennyi ipari üzeme túlteljesí­tette termelési tervét 1950 első felé ben. Számos üzem. köztük két gépgyár, két Ve"Wpari gvár, szénbányák, vil­lanyerőműtelepek és egv hajógyár ter­vét 250 százalékra teljesítette." S A phenjani lapok közlik, hogv a köztársaság északi részének asszonyai abból a célból, hogv a frontnak több tankot és repülőgépet juttathassanak, beszolgáltatják az építési alapra éksze­reiket és megtakarított pénzüket. A köztársaság asszonyai forró hazasze­retetről tesznek tanúbizonyságot. Az északi Hamgen tartománvbeli nők a repülőgép- és tankgyártási alap javára 4,600.000 von összegű készpénzt és nagymennyiségű aranytárgyat szolgál­tattak be. Csendin város asszonyai 1,000.000 vont ajánlottak fel. A ken­szeni járás egyik falujának asszonyai 22 szarvasmarhát és 50 sertést adtak. A TASZSZ tudósítója közli Phenjan­ból, hogy a 'déli Phenjan, Kanvon Hvane és más tartományok lakossága körében széleskörű mozgalom bonta­kozott ki a kölcsönköt vény-vásáf lás ha­táridő előtti teljesítésére. Ancszsu já­rás lakossága már július 24-én befi­zette az aláírt összeget. E járás .laraszisága elhatározta, hogy önfelál­dozóm fog dolgozni a néphacisarcg •varl.-lan é'elmlszere'lá'ási ércW­ben éi már július 25-ére befejezte a természetben befizetésre kerülő adót a korán érő gabonafélékből. Egv Son Ri Tlijak nevű paraszt Inphun faluból (Lipsek körzet, Ancszsu járás), aki a mulíban földbirtokostól bére't földet, kije'entetle: „Meg ke!! védenünk sza­badságunkat és földünket ebben a há­borúban, ezért nekünk, parasztoknak minden erőnkkel arra kell töreked­nünk, hogy több élelmiszert adjunk a front részére", Son Ri Thjak húsz zsák rizst adott a néphadseregnek. Haial-mas sikerrel folynak Dé'-Koreí felszabadított vidékéin a helyi népi bizottságokba történő választások, amelyek július 25-én kezdődtek meg. A választások véget ériek Kengi fő­városi tartományban, amelynek 4 millió lakosa van. Falusi népi bizott­ságokat választottak 1201 faluban. Ezenkívül megválas»to fták 133 kerületi népi bizottság küldötteit. Számos já­rási bizottságban a választások már befejeződtek. Sikerrel fo'ynak a választások Kanvon tartomány déli részében, ahol az amerikai 1 égihaderő gyakori bom­bázásai e'lenére, amelyek megzavar­ják a lakosság normális életét, a fa­lusi, körzeti és járási népi bizottsá­gok megválasztása befejeződik. • Augusztus 13-án „Dagtinbao" című sanghiji lap vezércikket közölt, amely ben elítéli az amerikai beavatkozók gaztetteit Koreában. A cikk ezt írja: ..Koreában az ame­rikai imperializmus még nagyobb mér­tékben alkalmazza azt a politikát, amelyet Japán folytatott Kínában, — mindenkit legyilkolni, mindent feléget­ni és megsemmisíteni... felhasználja a német fasiszták által Lengyelország­ban és Csehszlovákiában alkalmazott tömeggyilkosság módszereit... Hiter és Göring csontjai már elpor­ladt-.k, de szellemük ismét testet ölt. Az amerikai imperialisták elsajátítot­ták a fa-iszta gyilkosok művészetét. Ha van még valaki, aki illúziókban ringrtja magát az amerikai „demokrá­ciát" il'etően, azt legalaposabban ki­józanítja annak a számtalan ároknak látványa, amelyeket a koreai hazafiak testével töltöttek tcie. Ezek körül az árkok körül amerikai töltényhüvelyek és amerikai cigarettadobozok vannak elszórva ... A kínai nép jól m°gérti koreai fivé­reinek és nővéreinek gyűlöletét az amerikai gyilkosokkal szemben. Az amerikai gengszterek utasították szol­gáikat, hogy bombázzák városainkat és gví'kft'iák le patriótáink és forra­dalmárfink ezreit. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy koreai fivéreink és nővéreink, miután eltemet­ték halóUaisat, mindaüdíg harcolni fog­nak, amíg. valamennyi amerikai gyilkost meg nem semmisítenek vagy a ten­gerbe nem dobnak''.

Next

/
Thumbnails
Contents