Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-19 / 190. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljete k A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató irodájának • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 augusztus 19, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 190. szám A békeszerető népek egysége legyőz minden imperialista cseiszövényt Jifa íflcentuCQ, (elszÁtatása a Tlemzetkäzi Didk&zikxei&éq­11. k&nqtesszusdd Elfogadták az olasz diákküldöttség felhívását Kiküldött munkatársunk telefon jelentése: Az alapszervezetek bizottságainak feSüEvizsgálásáről A Párt alapszervezeteiben megkez­dődött a szervezetek bizottságainak felülvizsgálása, aminek nagy és döntő jelentősége van. A Párt IX. kongresz­szusán Švermova Mária elvtársnő rá­mutatott arra, hogy a Párt alapszer­vezete az, amely átviszi az életbe a Párt kongresszusának és Központi Bizottságának nagy történeti jelen­tőségű határozatait. A szervezet bi­zottság az a vezérkar, amely a mun­ka tervezését Intézi, megállapít ja an­nak konkrét tartalmát, egyezően a szervezetek bizottságainak jobban ve­zetni az acél és szén további tonnáiért, a szocialista verseny nagyobb méretű kifejlődéséért, a normák megszilár­dításáért, a bátor ellentervekért, a termelési idők további rövidítéséért folyó küzdelmet. A termelési tervek túlteljesítése, a termények minőségi javítása, ezek a munkások és mű­szakiak legjobb hozzájárulásai a be­keharehoz. Ezért az üzem minden pártfunkcionáriusa felülvizsgálásakor megmutatja, hogyan segíti ő a saját Párt vezérvonalával és a legfelsőbb j munkaszakaszán és funkciójában a Párt szervek felfogásával. A szerve­j Pártot és a munkásosztályt, hogy zeti bizottságok felülvizsgálásának hazánk dolgozóit elvezessék a szocia­lefolyásától és eredményétől aagyon lizmushoz. sok függ, mert amiképpen a szerve­zet bizottságának tagjai felfogják a felülvizsgálás politikai jelentőségét, értelmét és célját, úgy nyer értéketa A Nemzetközi Diákszövetség II. kongresszusának negyedik napján az elnöklő spanyol Ascara Hja Eren­burgnak, a világhírű szovjet írónak adta át elsőnek a szót. Ilja Erenburg aki a Béke Védői Világbizottságí­nak elnöksége részéről tartózkodik Prágában, az egész kongresszus ünneplése többek között ezeket mon­dotta: — Ha valaki meg akarja tenni a kitűzött utat, szükségszerűen meg kell tennie az első lépést. És a mi első lépésünk a békeharcban az atom fegyver betiltásának követelése. Erenburg hangsúlyozta, hogy ez nemcsak azt jelenti, hogy ez min­den követelése a Béke Védőinek. Nemcsak az atombomba eltiltását követeljük, hanem a béke megtar­tását is. Példákat hozott fel a to­vábbiakban. hogy mikép fasizálódik az élet az USA-ban, mikép nő a bé­kés nemzetek ellen uszító propagan­da. A feleletet erre a békét akaró milliók aláírása adja meg a stock­holmi határozaton, mondta és beszé­dét így fejezte be: — Arcotokra nézek és nyugodt vagyok. Tudom, hogy képesek lesz­tek megvédeni a. kultúrát, a. jobb jövőt, a békét. Kim-Pon, a harcoló Korea fia, 3ép ezutáin a szónoki emelvényre. A szöu­li börtönből, kínzóinak kezéből sza­badította ki néhány héttel ezelőtt a koreai néphadsereg. Az amerikai brutalitásról beszél, a rettenetes bombázásokról, amelyek áldozatául például csak Szöulban hétezer nő és gyermek esett. Kim-Pon bemutatja a koreai néphadsereg által zsákmá­nyolt fegyvereket is, puskákat és amerikai bombarepeszeket. Aki rá­néz ezekre a hideg vasdarabokra, amelyek Koreában ártatlan emberek életét oltják ki, annak eszébe jut, hogy ilyesmit csaknem mindenütt ismernek. Ezek voltak a német fa­siszták vizitkártyái és most az ame­rikai fasisztáké. De Kim-Pon mosolya és szavai erőt sugároznak és a küldöttek szá­zainak kezében fejük fölé lendül Kim Ir-Szen képe, aki győzelemre vi­szi Korea népét. Most mentőautó ér­kezik a terembe. A mladá boleslavi ifjúmunkások ajándéka ez a koreai küldötteknek, A teremben hirtelen mély csend támadt. Az amerikai küldöttség tag­ja beszél. Mindjárt első mondata után felzúg a taps, az éljenzés. Első mondata így hangzik: — Az amerikai demokratikus kül­döttség nevében kijelentem, hogy teljes egészében támogatjuk a koreai határozatot. — Megszólalt Lincoln, Washington és Roosevelt Amerikája, a szabadsá­got, demokráciát szerető igazi Ame rika hangja. — Az egész küldöttség nevében beszélek, amikor kijelentem kötele­zettségvállalásunkat az egész kon­gresszus, de főleg koreai kollegáink iránt, hogy hazatérésünk után ter­jeszteni fogjuk az igazságot a koreai imperialista gaztettekről az amerikai diákok között. Amerikában ezt fog­juk kiáltani: El a kezekkel Koreá tói! Mi lehet szebb felelet az amerikai küldött e szavaira: „állítjuk, hogy a koreai népet nem lehet gyilkoln; az amerikai nép nevében". — mint az hogy Kan-Buk, a koreai küldöttség vezetője keményen kezetráz az ame­rikai demokratikus ifjúság nevében felszólalásai és megítéli. A vita során egymásután szólal­nak fel a nemezetek küldöttei, hogy kifejezzék egyetértésüket a koreai határozattal Reunion, India, Olasz­ország, következnek sorba. A re­unioni kiküldött javaslatára a kon­gresszus egy perces felállással és csenddel adózik a koreai elesett hő­sök emlékének. Csak az angol gent­lemanok maradnak ülve. Később mentségnek azt állítják, hogy a javaslatot nem kapták meg angol fordításban. sí; Az olasz diákok a koreai határo­zatot a következő felhívással egé­szítik ki; A világ összes demokratikus diák­jaihoz: Drága barátaink és elvtár­saink. mi a demokratikus ifjúság képviselői, akik hetvenkét országból gyűltünk össze Prágában, a Nem­zetközi Diákszövetség II. kongresz­szusára, a következő felhívással fordulunk hozzátok: Kongresszusunk abban az időben zajlik le, amikor a hatalmas nép­mozgalom a békéért és az új hábo­rú veszélye ellen az egész világon elterjedt. A világ demokratikus diák­jai szilárdan eltökéltek a békét megvédeni. Ezért haraggal és felhá­borodással ítéljük el az amerikai támadók provokációját, akik véres háborút indítottak a szabadságszere­tő koreai nép ellen. Céljaikra fel­használva a Ji-szin-mani bábkor­mányt az amerikai uralkodó klikk háborút indított a Koreai Népköz­társaság népe ellen. A békeszerető korea; nép szabadságát és földjének függetlenségét hősi harcban védi az idegen betolakodók ellen. Az amerikai támadók leírhatatlan go-nosztetteket követnek el a béke­szerető koreai nép ellen. Az ameri­kai repülőgépek ezrei gyilkos bom bákat vetnek a koreai városokra és falvakra és gyilkolják a békeszerető korea; lakosságot, gyerekeket, asz­szönyokat, öregeket. Drága barátaink és elvtársaink, a világ minden becsületes embere fel­emeli ma hangját a koreaj nép védel­mére. A Nemzetközi Diákszövetség H. kongresszusa határozatot foga­dott el amelyet az Egyesült Nemze­tek Szövetsége Biztonsági Tanácsá­hoz intézett, amelyben tiltakozik a koreai amerikai támadás ellen és azonnal hathatós intézkedéseket kö­vetel a koreai háború befejezésére és a külföldi csapatoknak Korea te­rületéről való kivonására. Felhívjuk az egész világ diáksá­gát és minden demokratikus diák­szervezetet. hogy a legerélyesebben támogassák ezt a határozatot. Ha­tározottan ítéljék el a koreai ameri­kai támadást, határozottan ítéljék el a brutális bombázást és a békés koreai lakosságnak más módszerek­kel történő gyilkolását a külföldi beavatkozók által. Követeljétek korea; háború azonnali befejezését és a külföldi csapatok kivonását Ko­rea területéről; támogassátok min den eszközzel a koreai diákságot, az egész koreai népet és ifjúságot amely az amerikai támadók ellen harcol országa szabadságáért és függetlenségéért. Küldjétek el tiltakozásaitokat az I Egyesült Nemzetek Szövetség tagál­lamainak, szervezzetek tiltakozó tüntetéseket gyűléseket és sztráj­kokat a koreai amerikai támadás ellen Leplezzétek le az amerikai támadás igaz; imperialista arcát. Széleskörű szolidaritáskampányokat szervezzetek a szabadságáért és függetlenségéért harcoló koreai nép segítségére. Szilárd meggyőződésünk, hogy minden ország diákjai meghallgat­ják felhívásunkat és a világ milliói­val együtt rákényszerítik az impe­rialista támadókat, hogy félbehagy­ják véres háborújukat a koreai nép ellen. El a kezekkei Koreától! Korea a koreaiaké! A Nemzetközi Diákszövetség H. kongresszusa a határozatot óriási többséggel nagy lelkesedéssel elfo­gadta A A délutáni ülés- folyamán felszó­laltak Joliot-Curie és Spencer tanár a híres atomtudós, aki foglalkozott az amerikai tudósok nehéz helyzeté­vel, mivel félniök kell szabadon vé­leményt nyilvánítanjok. Ezután a skót diákok képviselője beszélt. Szavai igazolták, hogy eltérő nézeteik ellenére is a béke utáni vágy a világ minden diákjában meg­van. A Öt évvei ezelőtt kiáltották ki In­donézia szabadságát, Azóta ezt szabadságot elárulták a holland im­perialisták és hü szövetségesük, népáruló Hatta, de az indonéz diákok küldötte biztosította a kongresszust, hogy az indonéz nép üjra kiharcolja szabadságát és függetlenségét és ebben segítségükre lesz a holland diákság is — mondotta Hollandia küldötte és felszólalását e szavakkal fejezte be: — Szabadság Indonéziának! A bolgár diákok helyzetéről és életéről örömteljes beszámolót hal­lott a kongresszus Dimitrov bolgár diákküldöttől. Utána Vietnam, a harcoló és építő Vietnam küldötte beszélt a francia imperialisták gaz­tetteiről, kegyetlen gyarmati politi­kájáról és a vietnami nép hősi har­cáról és országépítő munkájáról. Befejezésül a francia diákküldöttség egyik tagja közös indonéz-francia tiltakozó határozattot olvasott fel a francia-amerikai agresszió ellen Vietnamban. Vörös zászlót nyújt át a vietnami küldöttségnek, rajta Marx szavai­val: »Az a nemzet amely más nem­zet szabadságát elnyomja — nem szabad.« A Nemzetközi Diákszövetség II, kongresszusa bizonyíték arra, hogy a békét szeretők szolidaritása le­győz minden imperialista cselszö­vést. párttagok és jelöltek munkája, ké­sőbb a tizes csoportokban. Miről van szó az alapszervezetek bi­zottságaink felülvizsgálásánál ? Első­sorban az egész bizottság munkájá­nak értékeléséről és pedig azon ered­mények szerint, amelyeket a szerve­zet élére állított bizottság irányítá­sa mellett a megfelelő szakaszon el­értek. Itt pontosan és konréten ér­tékelni kell, hogyan teljesitik a IX. kongresszus és a februári Központi Bizottsági ülés határozatait. Minél alaposabban felkészül a szervezet el­nöke a bizottság munkájának értéke­lésére, minél bírálóbb álláspontot fog­lal el a bizottság munkájával szem­ben. annál világosabban tudomására jut minden funkcionárius a maga feladatának, annál mélyebb lesz min­den bizottsági tag kritikája és ön­kritikája. Minél felelősségteljesebben késziil fel a felülvizsgálásra minden funkcio­nárius, aki csal: felelős a bizottság munkájáért, annál inkább elősegíti a jó felülvizsgálást, annál inkább si­kerül önmaga előtt is világossá tenni a maga munkájának pozitív és ne­gatív oldalát a szervezet és az egesz Párt nagy feladataival való összefüg­gésben. A szervezeti bizottságok felül vizsgálási munkájának nagy feladatot kell betölteni és pedig olyan felada­tot., mely a tartós béke megőrzésé­ben és országunk szocializmusának kiépítésében döntő jelentőségű. Az ústi n. labeni 36. helyi szervezet elnö­ke a bizottság felülvizsgálásakor ter. jedelmes beszámolót tartott a szerve­sset munkájának minden hiányossá­gáról. Különféle dolgokról beszélt, beszámolójából azonban nem tűntek ki a főfeladatok, amelyek egyidejű­leg az összes pártszervezetekre há­rulnak. Csaknem egész beszédét an­nak szentelte, hogy a gyűlések sza­bályszerűek voltak, azonban nem kezdődtek idejében, hogy a tagok késtek, hogy a gyűlések elhúzódtak a késő éjszakáig, ami rossz követ­kezményekkel járt. a további gyűlé­sek szempontjából stb., hogy a tizes csoportok nem jöttek össze, csupán beszedték a tagdijakat és összehív­ták a gyűléseket Hogyan kellett volna méltatnia a szervezet munkáját? Minden bizony­nyal a CsKP Központi Bizottsága februári ülésének és a IX. kongresz­szusnak határozataiból kellett volna kiindulnia. Ebből az a következtetés vonható le az ústi nad labeni 36. he­lyi szervezet munkájára nézve, hogy az építés minden szakasza, alkatré sze a tartós béke fenntartásáért fo lyó harcnak. És hogyan világította meg a szervezet a főfeladatokat szervezet körzetébe tartozó összes becsületes emberek előtt? Hogyan magyarázta meg nekik az új liábo rús gyujtogatók gonosztevő szándé kait? Hogyan tudta előttük lelep lezni az angol-amerikai gyilkosok igazi arcát, akik Koreában ártatlan asszonyokat és gyermekeket gyilkol nak? Hogyan gondoskodik az isko­lákról, az. ellátásról, arról, hogy az emberek zavartalanul foglalkozhas sanak munkájukkal az üzemekben, a földeken, a hivatalokban? Hogyan gondoskodik arról, hogy mind gyor­sabban menjünk előre a szocializmus felé vezető úton? Ha mindezen feladatok, amelyek minden egyes embert oly közelről érintenek, adnák a szervezet munká­jának tartalmát, ha az elvtársak­nak megmagyaráznák munkánk és békeharcunk kölcsönös összefüggé­sét, akkor aztán nem lennének „ter­méketlen és fárasztó" gyűlések, amint arra a szervezet elnöke pa­naszkodott, nem lenne részvétlenség és a pártszervezet munkája rossz tartalmának hasonló jelenségei. Ak­kor aztán elegendő feladat akadna a tizedes és agitációs bizalmiak ré­szére. a bizottság kénytelen lenne összehívni őket, mert segítségük és a tizes csoportok összes tagjai hoz­zájárulása nélkül a feladatokat nem bírnák megoldani. A felülvizsgálás jó előkészítése lehe­tővé teszi a pártszervezeteknek le­győzni az akadályokat és a nehézsé­geket, amelyek közül sok megoldha­tatlannak látszott. Segít az üzemi Cabela elvtárs, a trebonyi járás Klavorice község helyi pártszerveze­teinek elnöke jól fogta meg a munka értékelésének kérdését. Tudatában an a pártszervezet feladatainak a békehare ügyében. Ezért beszámoló­jában behatóan foglalkozott az okok­kal, hogv miért esett szét az EFSz előkészítő bizottsága és hogyan érte el a szervezet, hogy a községben en­nek ellenére is megvalósult a közös aratás. Az aratást közösen hajtották vég­re és 12 nap alatt befejezték, míg azelőtt 20 napig is eltartott. Azáltal, hogy a szervezet elnöke beszámoló­jában kiemelte a fői'eladatot, mind­annyian tisztába jöttek az EFSz megalakításának kérdésével a köz­ségben. Ez Herda elvtárs bizottsági tag kötelezettségvállalását eredmé­nyezte, aki sokáig nem tudott meg­békélni az EFSz-szel és most belép szövetkezetbe és még egy földművest megnyer az EFSz ügyének. Ha a pártszervezet elnöke beszámolóját csak arra építette volna, mikor kez­dődnek az ülések, milyen sokáig tar­tanak, mennyi ember jelenik meg rajtuk, akkor Herda elvtárs bizo­nyára nem vállalta volna ezt a köte­lezettséget, és a bizottság tagjai bi­zonyára nem beszélnek a felülvizsgá­láskor arról, hogy mit tett és mit tesz a bizottság és minden tag az EFSz megalapozásáért és fejlődésé­ért, az aratási munkálatok sikeres lefolyásáért, a felvásárlás teljesíté­séért stb. A szervezet elnöke tehát a felül­vizsgálás kezdetekor elősegítheti, hogy a bizottság minden tagja fel­fogja, hogy az ő munkájuktól is fiigg, hogyan ismerik fel, oldják meg és hajtják végre feladataikat, hogy milyen gyorsan teljesíti egész Pár­tunk az országunkban a szocializ­mus felépítésével összefüggő felada­tokat, amelyek a béke megőrzésére irányuló törekvéseinket jelentik. A szervezet elnökének helyes kritikája a bizottság minden tagját elvezeti ahhoz, hogy munkája értékelésénél rámutasson, hogyan teljesítette kö­telességeit a főfeladatokban, mit tett, hogy sikert érjen el. hogy legyőzze a nehézségeket és hiányokat, ame­lyek útjába kerültek, hogyan képzeli el munkája megjavítását és hogy őszintén és nyiltan megmondja, mi gátolja a jobb munkában. Az ilyen értékelés alanján minden funkcioná­rius könnyebben tűzi ki konkrét kö­telezettségét, amely hozzájárul nem­csak az ő munkája, lianem az egész pártszervezet munkájának megjaví­tásához. Gottwald elvtárs köztársasági el­nökünknek és Pártunk elnökének szavai, hogy „soha nem tettünk a Pártért eleget és amit tettünk, az sem valósulhatott volna meg az egész pártkollektív nélkül" — megmutat­ják a Párt minden tagjának, milyen szerénynek kell lennie egy kommu­nistának munkája értékelésében és ezt főleg a szervezet bizottsági tag­jainak felülvizsgálásánál kell tudato­sítani. Még a pártszervezet munká­jában elért legnagyobb sikerek sem eredményezhetik, hogy a funkcioná­riusok megittasuljanak tőlük, hogy dicsekedjenek velük és így fedjék a hiányosságokat és hibákat, amelye­ket munkájuk közben elkövetnek. Az ilyen „mnnakértékelés" ellen a Kom­munista Párt legjobb fegyvere — a kritika és önkritika bátor érvényesí­tése. A kritika és önkritika hozzásegíti funkcionáriusainkat, hogy becsület­tel leszámoljanak mindazon hiá­nyosságokkal, amelyek akadályozzák munkánkat, annak jobb elvégzését megsegíthet minden szervezetet, hogy mérföldes léptekkel haladhasson elő­re. Az alapos kritika és önkritika a felülvizsgáláskor leleplezi azokat a funkcionáriusokat, akik a Pártnak a dolgozók közt elnyert bizalmát szi­lárdítás helyett meglazítják, vissza­riasztják a becsületes embereket, diktálnak és parancsolnak nekik. A funkcionáriusok szigorú és követke­zetes felülvizsgálása leleplezi azokat is, akik nem méltók arra, hogy a Párt tagjai legyenek. Az alapszervezetek első bizottsá­gainak felülvizsgálásánál felmerült Iliányosságok figyelmeztetik a Párt (Folytatás a 2. oldalául.

Next

/
Thumbnails
Contents