Uj Szó, 1950. augusztus (3. évfolyam, 174-200.szám)

1950-08-18 / 189. szám, péntek

iá muakáiáétt A kapitalista szellem által megmételyezett, szétforgácsolódott ifjúság egységét hazánkban csak hosszú küzdelem árán sikerült létrehozni. Ennek uto\só fázisa volt az a harc, amelyet a CsISz és a Szokol haladószellcmü vezetői vállvetve viseltek a két szervezet tagsága közti egyetértésért, Sýkora elvtárs, ifjúsági szövetségünk alelnöke volt az, aki helyes irányt mutatott mindkét szervezet funkcionáriusainak és tagságának: besztercebányai hat pontjával a jó együttmunkálkoftus legbiztosabb alapjait fektette le. AZ EGYSÉGES TESTNEVELÉST azóta szívügyévé tette a mill ós ČSM. Százszámra vannak szervezeteink, amelyek tagsága testületileg belépett a Szokolba. Üzemi és helyicsoportjainkon belül gombamódra szaporodnak a Sz

0koi-körök. Mindez annak bizonysága, hogy a fiatalok a múltban csak mesterségcsen voltak elszigetelve egymástól. Ma. látjuk. a jószándék megvan, azonban ez nem elég, mert jószándékból, munka nélkül még nem termett gyümölcs. Gyakori eset, hogy megalakul a Szokol-kör és ténykedése a sportfelszerelés beszerzéséből áll, semmi másból. Sokszor a véletlenre bízzák, ki legyen a kör vezetője: általában valamely szenvedélyes futballistát választanak meg. nem törődve azzal, milyen a politikai és szaktudása, valamint szervezőképessége. Ez felelőtlenség és éppen oh/un hiba, mint az, ha egy rátermett elvtársat a vezetőség többi tagja magárahagy, azt tartván, hogy elég a sportügyekhez egy ember. Ha elértük azt, hogy a testnevelést tagságunk nem becsüli le, értsük meg azt is, hogy A SPORT SZOROS TARTOZÉKA a szocializmus felépítésének, s ezért mindannyiunknak érdemben, ugyanolyan behatóan kell foglalkoznunk problémáival, mint mozgalmi életünk más fontos kérdéseivél. Hogyan foglalkozzék a CsISz-csoport Szokol-köre a sporttal f M ndenekelött áttanulmányozza a TOZ (Tyré Képességi Jelvénye) kézikönyvét. Legjobb, ha minden összejövetelen átveszünk egy-egy f e czetet és megtárgyaljuk a feltételeket. va,lamint a TOZpróbák edzéseinek he\yi lehetőségeit. Érintkezésbe lépünk a járási testnevelési felelőssel vagy egy közeli csoport vezetőségével, amely módot, nyújthat minden sportág gyakorlására, A TOZ változata a szovjet GTO (Gotov k trud u i k oboranej és a magyar MHK (Munkára, harcra kész). E mozgalmak célja egy: mind<m ifjúból és leányból tcstiieg-lelMit tettél a Sokat haliunk vagy olvasunk a béke-alapra való felajánlásokról. Mult számainkban olvashattunk Ihring Mária elvtársnönk kötelezettségvállalásáról az Ifjúság Duzzasztógátján lefolyt élváltások ajánlásokról. Mult számainkkötelezettségvállalásról az egész ország területén ugyan- , úgy, mint a Szovjetúnióban és a népi demokratikus államok mindegyikében. Sok az egyén: kötelezettségvállalás is. Ezek a tények köteleznek bennünket, hogy feltegyük a kérdést: »Mit tettél Te az utóbbi napokban a békéért az imperialisták Koreában való beavatkozása elleni tiltakozásodon kívül ?« Szükséges ez azért is, hogy a hatalmas béketáborhoz tartozó ember ne váljon csupán szájhőssé hanem mindenkor tettrekész legyen a béke védelmében Nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy meg ne emlékezzünk a szovjet nép éppen e napokban állandóan fokozódó harcáról a béke védelmében, amikor a béke-ív aláírási akciója náluk a legnagyobb méreteket ölti. A szovjet nép világosan megmutatja az utat, hogyan keli harcolni az imperialisták által veszélyeztetett világbékéért és a hatalmas béketábor megerősítéséért. A mindjobban szélesedő munkaverseny, az élmunkásmozgalom állandó fokozódása, a felajánlások és kötelezettségvállalások egész sora a legszebben mutatják, hogyan kell helyesen értelmeznünk a békéért vívott harc jelentőségét s hogyan kell azt megvalósítani. Kérdezhetné valaki hegy mennyiben segíti elő ez a béke ügyét? Egyszerű a válasz: mert m'nden legkisebb sikerünk a szocializmus építése terén, újabb veresége az imperialistáknak. Mert ugyanúgy kérdezhetjük: miért törtek az imperiaľsták a szocializmust építő békés ÉszakKoreai lakosságára ? Miért terjesztették nálunk a kolorádó-bogarakat. ami éppen olyan gaz támadás a béke ellen mint a koreai fegyveres támadás s miért fokozzák a nyugati imperialisták olyan őrült iramban a fegyverkezést? Mind azért, mert érdekük megsemmisíteni a szocializmust építő munkásság minden legkisebb sikerét, tehát mindazt, ami a munkásság békéért?! javát szolgálja. S mindezt azért, hogy ez a példa" követőkre talál s már talált is magában az imperialista országokban is, ahol a munkásság mind hangosabban követeli az őt megillető jogokat, amelyeket a népi demokrácia s a szocializmus sztrájkok s tüntetések nélkül is biztosít minden dolgozó számára. Ez fáj nekik, hogy a munkásságnak a szocializmus hazájában s a népi demokráciákban jó dolguk van, b ztosítva van az őket megillető életmód s nincs, aki kizsákmányolná őket. S ez a példa napról-napra mindinkább terjed s ez veszélyezteti az imperialisták világuralomra törő hatalmát. Ettől félnek ők s ezért az a feinélküli fegyverkezés. Fegyverrel akarják elfojtani a jogait követelő munkásság állandóan növekvő mozgalmát. Ez veszélyeztetné az ö milliós bevételeiket, amelyeket a munkásság verejtéke s sokszor vére árán szereznek. Tehát ezért fontos hogy állandóan fokozzuk a békemozgalmat s így k egyensúlyozzuk az őrültek háborús előkészületeit, akik megakarják semmisíteni eddig elért eredményeinket s újra a kapitalizmus, a dollár járma alá hajtani békésen s boldogan élő munkásainkat. Meg akarnak fosztani attól a szabadságtól amelyet apáink, testvéreink vére s élete feláldozásával harcoltunk ki Azt akarják, hogy munkásaink ezrei, milliói ismét az utcára kerüljenek nyomorogjanak, mert az ö egyén; érdeke k ezt kívánják. Ezért fontcs. hogy a szocializmus, tehát boldogabb életünk építése terén minél nagyobb sikereket ériünk el. hogy bebizonyíthassuk a világ munkásainak, hogy igenjs erősek vagyunk s ép.;tés

; szándékunkban nem akadályozhat meg az őrültek fegyvercsörtetése s hazug kiabálása sem. Mi tovább építjük azt a hatalmas müvet, amelynek alapjait oly sikerrel raktuk le, s amely müvet be is akarunk s be is fogunk fejezni. Ez a mi válaszunk az imperial sták fenyegetőzéseire. Mind szilárdabb elhatározással és lendülettel előre a szocializmus megvalósítása felé! & koreai ifjúság életéről, muráiéról és harcérô:... Hjun Csul, koreai diák írja. (Folytatás.) Az új munkamódszerek úttörői „Fokozzuk a rizstermelést!", „Többet fogunk gyártani!" — ezeket a jelszavakat tette magáévá a mezőgazdaságban dolgozó koreai ifjúság. A koreai ifjúníg szövetségének vidéki tagjai javították a föld megművelését és a mezőgazdasági munka új módszereit alkalmazták. Igyekezetük eredményeként 1948 végére megműveltek 450 ezer hektár parlagot és kitermeltek 513 ezer tornna mezőgazdasági terményt, tehát többet, mint azelőlt, ami által felülmúlták az összes eddigi rekordterméseket. Ezenkívül az ifjú földművesek ezrei bekapcsolódtak az öntözőművek eJőkószítési munkálataiba s a továbbiak segítenek a vasutak megjavításában 2 MILLIÓ GYERMEK ISKOLABA. Koreában a történelem tolyamán először ez évben vált valóvá a kötelező iskolalátogatás. Több mint 2 millió gyermek látogatja az alap- és középfokú iskolákat, amelyek száma körülbelül 4 ezer. ÉszakKoreában több, mint 14 ezer diák iratkozol be a 15 főiskolára. A koimány a diákok 80 százalékának juttat segítséget és ösztöndíjat. Az átlagos előrehalatlás, amelyet a koreai népi demokratikus köztársaságban e rövid idő alatt a felszabadulás óta elértek, sokkal nagyobb, mint a negyvenéves japán megszállás alatt volt, amikor még a koreai nyeb használatát is betiltották. Ezért könnyű megérteni, miért nyomják az új tankönyvek millióit s miért nincs ebből elég még most sem. A koreai ifjúság lelkesen tanulja a marx-leninizmus tanait, hogy hazáját még nagyobb Sikerrel építhesse. S ezt gyakorlati szükségletből tesz;i, hogy ezt a tudást felhasználhassa mindennapi munkájában. A koreai ifjak több mint 400 körben tanulják s a gyakorlatban megvalósítják a nemzetközi munkásosztály haladíszellemű tudományát. böléséről az Ifjúsági Szemle útján beszámol a CsISz egész közösségének, hogy okulhassunk egymás tapasztalatain és átvehessük a jó módszereket. Messze még az idő, de jó munkával elérjük egységes testnevelésünk eszményét: nem egyes sport-primadonnákat, hanem száz meg százezer kiváló sportolót nevelni aki mint a CsISz nagyszerű tagja, Zátopek elvtársunk, a Szokol névnek mindenütt csak dicsőséget fog szerezni. kileg ép, öntudatos embert nevelni, aki bármikor kész megvédeni a szabad munkát s a békét. A TOZ a hazáját szerető fjú legjobb erkölcsi bizonyítványa, de eléréséhez valóban kitartó munkára van szükség. A testnevelési feie\ös és a Szokol-kör vezetője ne sajnálják a fáradságot: olvassák naponként az U j Szó sportrovatát és tartsan 'k belőle rendszeres beszámolót A SZOVJET TESTNEVELÉS MÓDSZEREIRŐL. Az elmélet a sport terén is nagy segítségére van " gy

a':')r\atnak. Az ügy érdekében szükséges, hogy a sportfelelősök több öntudatos elvtársat vonjanak be munkájukba. Nem a felelősség megosztása hanem a feladatok, kötelezettségek pontosabb elvégzése céliiból. A Szokoi-köröknek is legyen levelezője, aki munkájukról, nehézségeik kiküszö-