Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-11 / 156. szám, kedd

1950 július lľ Sirkov sztahanovista építőmunkás univerzális téglaszállító gépe UJS10 ­A Csecsejovicei szövetkezeti tagok ünnepélyesen megkezdték az aratást Az első nap 90 hektár búzát arattak le, a tarlótöréskor szétszántják a mezsgyét E hónap 30-án, pénteken a kerületi Nemzeti Bizottság és a járási Kom­munista Párt küldöttsége részvételével ünnepélyesen megkezdték az ara­tást. Az EFSz kultúrháza előtt gyűltek össze a község dolgozó paraszt­jai. Az ünnepi beszédet a járási párttitkár mondta. Innét ment szét 150 dolgozó erő 8 önkötözőgéppel a határba. A kulákok a közös aratásban kétesen viselkedtek: A munka jó megszervezésével mindjárt az első nap 90 hektár búzát sikerült learatniok. Eleinte a földművesek nem nagyon bíztak meg a gépekben, de a gépészek olyan ügyesen kezelték őket, hogy most már a földművesek a gépek nélküli curatást el sem tudják kép­zelni. Az önkötözőgép melletti csoportok és a traktoristák versenyeznek eygmás között, hogy ki fog nagyobb darabot és gyorsabban learatni. Már korán reggel dübörögtek a traktorok az önkötözőkkel Moldava felől Csecsejovicéra. A szövetkezeti tagok a kultúrház előtt gyülekezve, ünnepélyesen fogadták a gépeket. A kerületi pártbizottság küldöttjének beszéde után szétmentek a földekre és itt megkezdték a mukát az új ke­nyérért. Rögtön kezdetben nehézsé­gek mutatkoztak az önkötözőgépek körül.' Ugy látszik, hogy nem volt minden gép elégségesen kipróbálva az aratás előtt és ez a munkát hát­ráltatta. Jól megállta a helyét itt Kozmán János gépész elvtárs, aki szakszerűen beállította a gépeket, úgyhogy a munka zavartalanul meg­indult. Hut József földműves bizal­matlanul nézte az önkötözőgépet és azt mondta ,hogy ilyen gépek a mi földjeinkre nem valók, egyáltalán nem kellett volna őket iderendelni. De mikor Kozmán elvtárs a gépeket megjavította, Hut József megváltoz­tatta véleményét. „Csak most látom, hogy milyen jók ezek a gépek, csak az a fontos, hogy jó szakértők dol­gozzanak velük." Peregrin Alexej csoportja verseny­re hívta ki a többi coportot, hogy ki fog többet és jobban kaszálni. Min­den csoport elfogadta a kihívást és a versenyben folyó munka nagyon jól bevált. Pelegrin elvtárs csoport­ja után Magácsi Imre elvtárs cso­portja sietett. No, de a többiek sem maradtak le. Habár egységes vetési terv szerint voltak a földek bevet­ve, a mezsgyék mégis akadályozták a gépek munkáját. Sőt, a dolgozó csoportoknak is sok gondot okoztak, mert vigyázniok kellett, nehogy egy kévét is idegen parcellára tegyenek. Egyes földművesek, akik meg akar­tak győződni arról, hogy a gépek jól dolgoznak-e, azt is láthatták, hogy a csoportok vezetői eléggé figyelnek arra, hogy egy földműves se legyen megrövidítve még csak egy kévével sem. A szövetkezeti tagoknak kihozták az ebédet feleségeik. Nagy érdeklő­déssel nézték, hogyan dolgozik az ön­kötözőgép és dicsérték a képek mun­káját. Pelegrin elvtársnő például így szólt: „Mennyit izzadtunk az aratás alatt idáig. Ilyen aratás, mint ebben az évben, még nádunk sohasem volt." Mikor látta, hogy a mezsgyék aka­dályozzák a gépek kihasználását, azt mondta, hogy mér nem bír nagyobb könnyebbítést elképzelni a munká­ban, csak akkor, ha a mezsgyéket is eltávolítják:. A déli szünetben a traktoristák a gépeket vizsgálják. Rendesen, meg kell őket olajozni, hogy jól dolgoz­zanak. Lechán József traktorista elv­társ azt mondta, hogy ha a verseny­ben győzni akarunk, akkor a gépek­nek is muszáj velünk együtt győz­niôk 1. Ehez pedig az szükséges, hogy a gépeknek is megadjuk azt, amire nekik szükségük van. A kulákok kerülték a munkát A csecsejovicei közös aratásban a kulákok is résztvettek. Ugy kellett dolgozniok, mint a többieknek. De ez nem tetszett a Dringus elvtárs csoportjában lévő kuláknak, aki egy­szerűen otthagyta a csoportot és hosszabb ideig egyáltalán nem dol­gozott. Nem akart megbízni a kis. és a középföldművesekben, hogy az ő parcelláján is becsületesen lekaszál­ják a búzát. Később szégyenkezve sietett csoportjához, mert látta, hogy az önkötözőgép jól dolgozik és hogy az elvtársak lelkiismeretesen rakják az ő gabonáját is keresztekbe a föld­jén. Ilyen számítgató több is akadt. Ezek rögtön reggel megmutatták, hogy nem hajlandók közösen dolgoz­ni. Mégis azt Várták, hogy az ő föld­jeiken is elvégzik az aratást a szö­vetkezeti tagok. A kulákok ezen okoskodása ellen az elvtársak szi­gorú ellenőrzést indítottak. Azok a nők, akik a csoportokban dolgoztak, a munkát dicsérve mon­dogatták egymásnak, hogy mennyivel könnyebb a kész kévéket hordozni, mint először markot' szedni, bekötni és aztán keresztekbe rakni. Arra a kérdésre, hogy szeretnének-e tovább­ra is a régi módszer szerint dolgoz­ni, azt felelték, hogy még az első nap meggyőződtek arról, hogy a gép­pel végzett közös munkának nincs párja. Este a csoportok vezetői számadást csináltak az egész napi munkáról. Az első nap a csoportok közötti verseny kiélesedett. Az egyes csoportok ellen­őrizték, hogy mennyit dolgozik a má­sik csoport. Amelyik csoport lema­radt, iparkodott utolérni a többieket, így este nyilvánosságra hozták a végső eredményt. Az első nap a leg­jobb eredményt Pelegrin Alexej cso­portja érte el, amely learatott és ke­resztbe rakott 8 hektár gabonát. Ez a csoport az élcsoport nevet kapta. Utána következett Magácsi Imre elv­társ, aki learatott és összerakott 7 hektárt. Némely csoport az önkötö­zőgépek elégtelen felkészültsége miatt nem versenyezhetett. Azonban a második napon, amint a csoport­vezetők kijelentették, megmutatják, mit tudnak. Weisser László elvtárs azt mondija, hogy holnap a kaszát önkötözőgéppel cseréljük fel, a trak­toristának óvatosabbnak kell lennie. Ezt el is intézte a vezető gépésszel. Elsőnek kell lennünk. E mellett rá­mutatott a földek egyéni megműve­lésének hátrányaira. Azt mondotta, hogy némely parcellán nagy rögöket hagynak, ami akadályozza az önkö­tözőgép jó munkáját. Az első nap értékelésénél az elv­társak azt mondották, hogy az első reggelen az első nap feladatait bO A vakító nyári napsütésben itt fekszik előttem Csúz! Apró házai­val, kertjeivel és a határban a le­aratott, közösen learatott földekkel. A 2700 lakos számú falut, mindig meg nem alkuvó, kemény, szocia­lista nép lakta A komáromi járás bérharcait, sztrájkjait ez a község vezette. Sokat járt itt Široký elv­társ. Major, Zupka elvtársakkal egyetemben. Trnovsky, a helyi párt­szervezet elnöke mondja is: »De so­kat hordoztuk biciklin Steiner Gá­bort. Kis könnyű ember volt. Csak előre ült a vázra és már vittük is«., A közös gazdálkodást már régeb-' ben is meg lehetett volna kezdeni a községben. A faluban a nagybirto­kosok itt hagyták a földeket telje­sen marha állomány nélkül, már akkor akarták a községben a régi kommunisták vezetésével a Szövet­kezetet, de nem engedélyezték. A helyi pártszervezet 1948-ban újra mgkezdte a szövetkezeti gondolat terjesztését. Először 1949 januárján alakítottak gépállomást, majd augusztusban megalakult az EFSz előkészítő bizottsága. Kezdetben 45 család lépett be a szövetkezetbe és az állami birtokok adták az 52 ha földet. Trnovsky elvtárs a helyi pártszer­vezet elnöke elgondolkozva meséli az eseményeket, ahogy sorra követ­keztek. — Nem volt nehéz megértetni a faluval a közös gazdálkodás elő­nyeit, mert az itt lakók tevékeny részt vettek a munkásmozgalomban a múltban is. Ezért az idén 350 csa­lád a szövetkezet tagja, ami a falu 95%-a A közös aratást 200 ha-on végezték és a munkákon 9 csoport és 8 aratógép vett részt. A gépek segítségével 5 nappal hamarabb arattunk le. Az aratást múlt hó 21­én kezdtük és csütörtökre, 6-ára be is fejeztük. A szövetkezet a harma­dik típusú szövetkezeti formát fo­gadta el. Ki mennyit dolgozik, a szerint részesül jutalomban. Ezzel elkerüljük a veszekedéseket. Már 15 nagyobb gazda is belépett a szövetkezetbe. A lakosok főleg ga­bonanemüek-, takarmány-, dohány­termesztéssel, állat tenyésztéssel foglalkoznak. A szövetkezetnek egy traktora és egy aratógépe van de az állami gép­állomás adott ezenkívül is gépeket. A közös aratás bebizonyította, hogy a gépeket csak így lehet ki­használni, csak így lehet gyorsítani az aratás és cséplés idejét. Hogy a szövetkezet gondolata még jobban elterjedjen és gyökeret verjen, a párt tagjait is mozgósítottuk. hektárar tervezték. Csaji elvtárs 'lel­kesedéssel mondotta, hogy az első napon nem 50, hanem 90 hektáron végezték el a munkát. Ez fokozott munkalendületet váltott ki a többi­eknél is. És mivel két önkötözőgépet kaptak, este elhatározták, hogy a má­sodik napon 150 hektáron végzik el a munkát. Megegyeztek, hogy reggel 6 órakor kezdenek a munkába és este 8 óráig fognak dolgozni. Mind­járt elvégzik a tarlóhántást is. A traktoristák két váltásban fognak dolgozni és a tarlóhántás során fel­szántják az összes barázdákat, ezál­tal jelentős nagyságú területet nyer­nek és így jobban ki tudják majd használni a gépeket. Számos földműves, különösen „a gyalog-csoportok vezetői" (olyan cso­portok, amelyek kézzel kaszálnak) azt követelik, hogy gondoskodjanak annyi gépről, hogy mindenütt gé­pekkel dolgozhassanak. Az első nap robotjából elég volt nekik. Elhatá­rozták, hogy nem fognak a kaszával kínjódni, különösen mikor látták, hogy milyen jól megy a munka, mi­kor közösen végzik. Az első napon a csecsejovicei szö­vetkezetesek az előre kidolgozott terv szerint dolgoztak, megállapítot­ták a fogyatékosságokat, melyek kü­lönösen a falusi gazdagoknál nyilvá­nultak meg és azokat rögtön kikü­szöbölték. Az első napon kezdett versenyt a második napon még job­ban kiszélesítették és versenyre hív­ták ki a járás valamennyi faluját az aratás és cséplés jobb elvégzéséért. A verseny, a közösen végzett aratás és a tarlóhántás szemléltető oktatás a csecsejovicei szövetkezetesek szá­mára, mert olyan tapasztalatokat szereztek, amelyeket majd érvényesí­tenek a közös őszi munkáknál is, amelyek tervét már előkészítik. Most már ott tartunk, hogy mér­nök jön ki hozzánk, aki elvégzi a földek tagosítását Azok, akik be­lépnek a szövetkezetbe, a legjobb részeket kapják. Célunk, hogy többé ne a 20% vezesse a többi 80%-ot, mint régen Volt. Természetesen a szövetkezet­nek vannak igen nagy előnyei is. Ezeket az előnyöket a falu lakói már felismerték. Első köztük az idő megtakarítás Régen 3—5 hétig is eltartott egy aratás, most csupán egy hétig tart. Egy hold learatása kézzel 1100 Kčs, géppel 600 KCs. Természetesen a kulákoknak még egyszer annyit számítunk fel. Most Gürtler elvtárs a párt helyi alelnöke veszi át a szót. Itt ülünk a párthelyiségben és csupán Lenin, Sztálin képe hallgatja beszélgeté­sünket. A könyvszekrényben politi­kai brosúrák. Sztálin müvei magyar nyelven. A könyvszekrény üvegtáb­láin régi képek. A pártszervezet tagjai 1938-ban, 1933-ben. _ A szöveíkezet fejlődésével és a marha állomány összpontosításával természetesen fokozatosan egyre több munkáskéz szabadul fel, aki­ket a gyáriparban lehet foglalkoz­tatni. — Közösen is csépelnek? kérde­zem. — Igen közös szérűk lesznek. Hét cséplőgép áll rendelkezésünkre. Csak az a baj hogy nem minde­nütt ismerik fel és értik meg a gyors munka fontosságát. Újvárban a Doprávnykombinát gépjavító mű­helyében már három hete ott van a cséplő gép tengelye javításon. Ha akármikor megyünk oda sürgetni a Nagy eseménye volt a szovjet építő­iparnak Ivan Pigaszovics Sirkov elvtárs találmányának, az univerzális tégla­szállítónak, a 364 téglát befogadó nagyszerű gépnek a bemutatója. És a bemutató* óta a gyakorlat sokszorosan bebizonyította, hogy szembeötlő nagy előnyei vannak ennek a gépnek. Gyor­san "fel- és leszerelhető, gazdaságos és egyetemes a használata. Az új tartályrekeszben hét aljlap és két rács van. Minden aljlap fából ké­szült, de vaskampókkal van ellátva. Nagyon előnyös volt a fa alkalmazása, mert lényegesen csökkentette a szerke­zet súlyát és ugyanakkor lehetővé tet­te nagymennyiségű fém megtakarítá­sát is. Amig a régi közönséges tar­tályrekesz fémből készül aljazatának súlya 6.4 kilogramm volt, az újé csupán 4.5 kilogramm és a kampók elkészíté­sére csak másfél kilogramm vasat használnak fel — egynegyedrészét a korábbi mennyiségnek. Falécekből készítik most már a tok rácsait is, he­lyenként fémpálcikák beillesztésével. Mindezek súlya összesen 66 kilogramm (amiből csupán 43 kilogramm jut a fémalkatrészekre). Sirkov, a feltaláló, 7 téglaoszlopot helyezett el a vasrekeszben. Azért eny­nyit, mer a tok szélessége megegye­zik az autó szekrényének szélességé­vel. így válik lehetővé a rakterület teljes kihasználása. Persze, a szekrény hosszanti oldalfalai nekiszorulnak a vas. rekesznek és bármilyen gödrös úton haladjon is az autó, a terhet rongáló­dás nélkül szállítja a rendeltetési he­lyére. Szakéitök kiszámították, hogy Sirkov módszere 15 ember lényegesen hosszabb munkaidejét takarítja meg. Azért nevezik „univerzálisnak" (egyetemesnek) az új szerkezetet, mert a tégla különálló aljazatokon fekszik rajta, azt bármilyen teherbíró daruval fel lehet emelni és így az anyagot kü­lönböző szállítási eszközökkel lehet az építőállványon továbbítani. Ez utóbbi célra Sirkov külön egykerekű talicskát munkát, csak azt a választ kapjuk: »mit gondolnak, kíváncsiak vagyunk mink magukra«. Fontos lenne, hogy ne csak mi. hanem minden vonalon megértsék a gyors munka fontossá­gát. Mert a gépek jó karban léte nekünk igen fontos. Könnyítik a munkát és a nehezebbjét helyettünk végzik el. Csatek István jön be az irodába. Magas fekete ember, 45 éves Nős, családos, a szövetkezet tagja. Két ha földje van. Egyébként a tégla­gyárban dolgozik ahol akkordmun­kával 28—30 Kčst is megkeresett óránként. De most, hogy a szövet­kezet aratott, otthagyta arra az időre a gyárat és jött ingyen segí­teni, az aratás sikerét biztosítani. — Mi kommunisták különös em­berek vagyunk. Sok esetben azt tesszük, ami nekünk egyénileg eset­leg nem előnyös. Mi már ilyen anyagból vagyunk gyúrva. — mond­ja. Szekeres János a 3 és fél holdjá­val szintén beállott a szövetkezetbe, hallgassuk meg, miért. — Itt minden munkanapot ki le­het használni és annyit kapok, amennyit dolgozom. Többé a kulák nem zsákmányolhat ki, állami segít­séggel dolgozunk. — Csúzon a szövetkezet gondolata győzedelmeskedett. Köszönhető ez első sorban a falu szocialista öntu­datának és harcos kommunista múltjának. Mindenki előtt világos, hogy csak a közös gazdálkodás és az az elv, hogy mindenki munkája után részesül jutalmazásban, lehet az egyedül helyes út, amely a szo­cialista falu felé vezet. Vidor Ist ván. szerkesztett, amelyről a téglák semmi­képpen nem eshetnek le. Sokan felvetették azonban, mi töríé­nik Sirkov szerkezetével akkor, ha az építkezés helyén nincs toronydarú, ha. nemcsak egyszeiű emelőberendezés? (Ez a kérdés azért indokolt, mert az egyszerű eme!őberendezés teherbíróké­pessége csak egyharmada a toronyda­ruénak.) Ez esetben Sirkov új konté­ner-automatája nyújt segítséget. Itt az eljárás a következő. A nagy téglaoszlopoktól, különválasztható két sor, amelyek összesen 104 téglát tartal­maznak. Ezekre azt a rácsos hálót he­lyezik, amely Sirkov elvtársnak az építők által jól ismert konténerjéhez tartozik, de ezt most két rúgós szer­kezettel egészítik ki, hogy a hálót au­tomatikusan elválaszthassák az aljza­toktól. E rúgószerkezetek rendkívül egyszerűen működnek. Amikor a háló ráborul a téglarakásra, a munkás egy könnyű mozdulatot végez a lábával és a kapcsolókengyelek a kampóknál fog­va megragadják az aljzatokat. Ezután a daruval továbbított, megrakott kon­téner leereszkedik az állvány hídjára, a rúgók automatikusan felemelik a ken­gyeleket és a fémtok elválik a Contai­ner fenéklapjaitól. Minden nagy téglaoszlopban 7 tégla­sor volt. Ezek közül hatot,— három szőri menetben — továbbított már a konténer-automata. A bemutató kö­zönsége nagytokú kíváncsisággal vár­ta, miként kerül az építőállványra a visszamaradt hetedik téglasor? Altalá­nos volt az a nézet, hogy ezt a hete­dik téglasort szétrázza a „két helyre méretezett" konténer. Az automata azonban fényesen megoldotta ezt a feladatot is: egyetlen tégla sem esett ki és nem tört össze. Sirkov ugyanezen a napon még egy újdonságot mutatott be: a kortAinált csőállványt. Ezt is joggal nevezik uni­verzálisnak. Ugyanazokból az elemek­ből — oszlopokból és összekötőrudak­ból — különböző építési állványokat lehet összeszerelni. Készíthetők belő­lük állványok a falazáshoz, ipari építke­zésekhez, lakóházakhoz mind a belső és mind a-külsö munkálatok céljára. E csőállványrendszer igen könnyen szál­lítható. Sirkov elvtárs nem technikus és nem is mérnök: egyszerűen sztahanovista kőműves. Siskcv azonban sokat tanult, képezte magát ós vasszorgalommal ke­reste a feladatok megoldását. Ennek tudható be, hogy fogas műszaki pro­blémákat sikerült tökéletesen megolda­nia. Megoldásai dicsőségére válnak bár­mely építészmérnöknek. Ez a sztahano­vista, a Sztálin-díjas Sirkov, az egy­szerű és szellemes gépi berendezések egész sorozatát alkotta meg. És e so­rozatok kiegészítik egymást, egységes géprendszert jelentenek. Sirkov találmá­nyai lehetővé teszik a kőművesek mun­katermelékenységének sokszoros nö­velését és azt is, hogy a lakóházak épí­tésénél alacsonyabb szakképzettségű munkásokat is alkalmazhassanak. A szovjet kormány ez év márciusá­ban Sztálin-díjjal tüntetett ki több kőművescsoporlot azért, mert a tégla­falazási munkák terén nagytermelé­kenységű munkamódszereket dolgozott ki és alkalmazott a gyakorlatban, E ki­tüntetett sztahanovisták sorát Sirkov elvtárs nyitotta meg. Sirkov negyed­évszázadnál hosszabb idő dolgozik már az építőállványokon és végigszenvedte a kőművesmunka régimódi szervezésé­nek összes hátrányait. Maga is cipelte a téglát a fából készült kezdetleges tákolmányon. Ezért kereste oly szen­vedélyesen az építőmunka inegkönnyíté sére, fejlesztésere, szebbétételére al­kalmas módszereket. Száz és száz kőműves, mérnök, techu nikus és egyéb szakember nézte végig Sirkov találmányának bemutatóját. Va­lamennyi meghívott szakértő megálla­pította, hogy az újítások egytől^egyig teljes mértékben beváltak. Sirkov új konténerei gazdagítják a szovjet tech­nikát és Sirkov elvtárs korábbi alko­tásaival — taligákkal, a görgőjáratok, kal, a különleges irányjelző saroktéc­lával együtt biztosítják a téglafalazás munkájának komplex gépesítését MMMMMMMMW HH MMM MI MMMM MI MMM — Tagfelülvizsgálat a Kínai Kom­munista Pártban. A Kínai Kommu­nista Párt központi bizottsága el­határozta, hogy felülvizsgálatot hajt végre a Párt tagjai és elsősorban a káderek körében. A tagfelülvizsgálat célja, hogy megszilárdítsák a népi forradalom vívmányait, tovább fokoz­zák a kommunisták munkáját és si­keresen teljesítsék az ország gazda­sági és pénzügyi helyzete megjavítá­sának feladatait. — Az angol vasutasok értekezlete határozatban tiltakozott az élelmi­szerek árának állandó emelkedés^ ellen. _______________ Itt levágni! _______________ Alulírott megrendelem a PARTELET című folyóiratot Pontos címem: Név: foglalkozás: lakhely: házszám: utolsó posta: járás: Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kčs — a postai befizető­lap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre küldendő: A PÁRTÉLET kiadóhivatala, 3ratislava, Michalská 27. Közös aratás, könnyebb munka, biztos kenyer Példát mutat a csúzi Egységes Földműves Szövetkezet t

Next

/
Thumbnails
Contents