Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-07 / 153. szám, péntek

1950 Július 7 _ y j 570 r Uj vasútvonal épül a kékkői járásban Közösen aratnak a zséiyi, felsőzöllői, sklabinai községekben is Csupa ígéretekkel voltunk teli a múltban és a kormányok a legre­ményteljesebb vállveregetésekkel bo­csátották haza a járások és a falvak kiküldötteit, akik a nép nevében jöt­tek kérni új vasútvonalat, rendezett utakat, középületeket, vízvezetéket stb., — és mit kaptak? Ha a nagy befektetések hasznot hoztak a tökéi uraknak, bankoknak, akkor teljesül­tek a kívánságok, ha pedig az épít­kezések nem biztosították a bö ka­matozást, hanem a nép javát szol­gálták volna, akkor a szavak egy­szerre csak üres ígéretekké változ­tak. így volt a kéltkői járással is. E déli országvégen elhagyottan és mondhatnók remete módon éltek a falvakban az emberek. Az egész já­rás elmaradt a fejlődésben, míg más­hol az ipartelepek kiterjesztésével emelkedett a dolgozók életszínvonala, itt azonban süllyedt minden. Nem volt egy üzem sem a járásban, nem volt vasútvonaluk sem, csak szeke­rekkel s az akkor még oly ritkán já­ró autóbuszokkal közlekedtek. A mult rendszerek kormányai nem Is törekedtek a járás segítségére sietni, itt csak szántóföldek voltak s mint mondották, a parasztok vasút­vonal nélkül is megdolgozhatják földjeiket. Nem támogatták őket s ők elidegenedtek minden újítástól. Nem voltak itt ipari dolgozók, mun­kásproletárok, akik feltárták volna előttük a szebb élet távlatát. Csak választások alkalmával jöttek el ide hozzájuk a bőbeszédű agitátorok, akik fűt-fát igérve kicsalták tőlük a drága szavazatokat. S mindig csalód­tak ezekben az emberekben, akik a tőkés pártok malmára hajtották a vizet. S azóta nem tudnak hinni és ezért most nehezen is lehet őket meg­győzni. A járásban lakó elvtársak még mindig kemény és nehéz feladatok előtt állanak. Meggyőzni akarnak és a járásban sokan nem látják be, hogy rajtuk akarnak segíteni és csak to­vábbbra is a kapitalista gazdálkodás szerint folytatják munkájukat. így bizony sokat is dolgoznak, ezt ma­guk is belátják. Az elvtársak tisztá­ban vannak feladataikkal, látják a nehézségeket. Az emberek keveset ol­vasnak, alacsony az ideológiai szín­vonaluk. Mihez kezdjenek? Látják ök is, hogy a fiatalokban az erő és a lendület. Ök hamarább meggyőződ­nek arról, hogy a régi szerint nem dolgozhatnak tovább. A C3lSz szer­vezetek ebben a járásban tevékenyen is működnek, melybe a magyar ifjú­ság is erőteljesen és nagyszámban bekapcsolódott. t A járásnak 68 községe van, me­lyeknek egy része a hegyek magas­latain fekszik. Itt későbbre hagyták a szövetkezetek megszervezését. A 68 falu közül már 21 községben ren­des szövetkezet, 16 helyen pedig csak előkészítő bizottság működik. A KÉKKŐI JÄRÄSBAN IS A MAGASABB FOKŰ SZÖVETKE­ZETEK FORMAIRA TÉRNEK AT A parasztok túlságosan óvatosak és csak hosszabb meggondolás után tudnak határozni. Nehezen győ­ződnek meg, de ha már belátják, hogy az helyes és jó, amit az állam akar, akkor nem tántorítja el senki őket az elhatározásuktól. A 21 szö­vetkezet közül a želovcei (zsélyi) szövetkezeti tagok már a harmadfo­kú szövetkezeti formára tértek át, a luboriecskai szövetkezetesek szintén a harmadfokút választották, mig a nemtagok, a többi földművesek a másodfok mellett döntöttek. A veiké zlievcei (nagyzellől) EFSz épp most jelentette be, hogy a másodfokra tér át s egyúttal elkészülnek a harmad­fokra való áttérésre is. A zombori, sklabinai szövetkezetek szintén má­sodfokon gazdálkodnak. A kékkői járás parasztjai, ha las­san is, de mégis magukévá teszik a szocialista nagyüzemi gazdálkodási munkamódszereket. Látják és érzik azokat a nagy előnyöket, melyeket az állam a mezőgazdaság gépesíté­sével nekk nyújt. A KÖZÖS ARATÁS — MINDEN FÖLDMŰVES ÖRÖME A napokban autóbusszal Losoncról Kékkőre utaztam. S amikor Panyi­daróc határához értünk, minden bent­ülő kifelé tekintett. Az erősen tűző napsütésben az egymásután menő 5—6 önkötözőgépet látták aratni. — Közösen aratnak, — szólalt meg az egyik utas. — Tegnap tizenkét emberre 1000 kéve jutott — mondja egy másik. — Annyit kaszával tizenketten so­hasem tudnánk learatni, — szól köz­be most egy busái paraszt — s nem is dolgozzák agyon magukat, mint mi. Nálunk még szövetkezet sincs, nincsenek gépjeink s még a régi sze­rint, látástól-vakulásig dolgozunk .., S az autóbuszunk tovább rohan. — S minő nagy táblákon arattak, — ocsúdik fel csak most a mellettem ülő útitársam. — S őszre még nagyobbakban fog­nak vetni, — nyugtatom meg a cso­dálkozó nénit. — És gondolja, hogy gépekkel job­ban lehet dolgozni? — kérdezi most. — Hogy jobban-e ? — nevet fel egy kékinges nagyzellői parasztifjú — — jöjjön csak ki hozzánk, épp ma kezdtük el a közös aratást az egész falu határában és mi, ifjak vezetjük az összes gépeket, — mondja nagy büszkén. S valóban így is van. Nagyzellöre először vonultak be a dübörgő trak­torok után az önkötözőgépek. A kék­inges ifjak mellfeszítve ültek a trak­torok kormánya mögött. Víg volt az egész falu. örültek az első közös aratásnak és kint a mezőkön erre nagy mulatságot is csaptak. Sklabi­Megbukott a Queuille-kormány A keservesen összetákolt Queuille­kormány tegnap csúfosan megbukott, miután a nemzetgyűlés 334 képvise­lője ellene szavazott és csak 221 kép­viselő adta szavazatát a kormány mellett. Este újból megkezdődtek a tárgya­lások a köztársasági elnöki palotá­ban. Az elnök a nemzetgyűlés és a szenátus elnökét, majd a pártok ve­zetőit fogadta. A Francia Kommu­nista Párt képviseletében Thorez és Duclos elvtársak jelentek meg. Este kilenc órakor, az elnöki palotát el­hagyva, Thorez elvtárs az alábbi nyi­latkozatot tette a sajtó képviselői előtt: — A ma délutáni szavazás a nép forradalmi akaratát fejezi ki az ellen a kísérlet ellen, melynek célja az, hogy a haza sírásóit újból hatalomra juttassa. Ismétlem: egyre nehezebb lesz a nép akarata ellenére kormá­nyozni Franciaországban. Egyre ne­hezebbé válik a népnek a haladásért, szabadságért, békéért, nemzeti füg­getlenségéért folytatott harca ellen kormányozni. Nem lehet szó arról, hogy újra a régi emberekhez folya­modjanak a régi politika folytatása céljából. Amire szükség van, az a po­litika megváltoztatása; az, hogy a kormány végre francia politikát foly­tasson, a béke és szabadság politi­káját. Erre egyedül demokratikus egységkormány képes. A dolgozók, a demokraták, az összes becsületes em­berek összefogása meg fogja hozni ennek a kormánynak a hatalomraju­tását. Alig terjedt el tegnap este a fran­cia fővárosban a hír, hogy a Queuil­le-kormány megbukott, a dolgozók Újabb akciókba kezdtek a demokrati­kus egységkormány létrehozása ér­dekében. Az egyik legnagyobb pá­rizskörnyéki rendezőpályaudvar, Vit­ry vasutasai például másfél órára be­szüntették a munkát, nagygyűlést rendeztek és határozati javaslatot fogadtak el, amelyben követelik a demokratikus egységkormány meg­alakitását. A l'Humanité mai vezércikke meg­állapítja: ezelőtt tiz nappal a mun­kások és köztisztviselők követelése megbuktatta a Bidault-kormányt. Ezután még rosszabb kormányt akartak rákényszeríteni az országra. A Queuille-kormány nemcsak folytat­ni akarta az amerikai imperializmus kiszolgálását, a nyomorpolitikát, ha­nem meg akarta gyorsítani a háború előkészítése céljából Franciaország fasizálását. Ez különöseh abból lát­szott, hogy Paul Reynaud tíz év után ismét hatalomra került. Reynaud ha­talomrajutása valóságos nemzeti fel­zendülést váltott ki a francia népből. Ha népszavazást rendeltek volna el e nyomorult „politikus" személyére, Franciaország népe úgy vetette vol­na ki testéből e sírásót, mint aho­gyan valamely halált okozó mikróbát szokás. A Queuille-kormány bukása nem­csak azt bizonyítja, hogy egyre ne­hezebb lesz a francia nép akarata el­lenére kormányozni, hanem azt is, hogy a népnek megvan a lehetősége akaratának diadalra juttatására. Semmi sem akadályozhatja meg, hogy a dolgozó francia nép egységes akarata végre létrehozza az igazi francia kormányt, a demokratikus egységkormányt, amely harcba in­dul a béke és a függetlenség meg­óvásáért, — állapítja meg a l'Huma­nité, nán, Zsélyen és még más faluban is közösen aratják le az idei termést. A kékkői járási párttitkárságon a funkcionáriusok beismerték: — Későn kezdtük meggyőzni a fa­lusiakat, hamarább kellett volna ezt megtennünk, akkor nagyobb sikere­ket is elérhettünk volna. A SZOMSZÉD JARÄSOK ÜZEMEI MIÉRT NEM VÁLLALNAK VÉDNÖKSÉGEKET A KÉKKŐI JARAS EFSZ-EI FELETT? Az EFSz-ek feletti védnökségek hiánya is nehézkessé teszi az erőtel­jesebb fejlődés kialakulását. Kevés itt az ipari munkás. Az egész járás mezőgazdasági jellegű. Erre már előre kellett volna gondolni s a szom­szédos járások üzemeinek figyelmét erre már rég fel kellett volna hívni, hogy itt is vállaljanak védnöksége­ket s ne csak a tőlük pár kilométer­re lévő szövetkezetek felet, ahová kényelmesen eljuthatnak — és ter­jesszék ezen az elhagyott környéken is a haladás eszméjét, mert csak így küszöbölhetik ki az egyeseknél még mélyen gyökerező maradi gondolko­dást. Ott kell segítenünk, ahol arra szükség van — s bizony a kékkői já­rásban is oly szívesen fogadnák a se­gítőkezet nyújtó munkásokat, mint teszik azt pl. Panyidarócon a Poľana nemzeti vállalat dolgozóival, akik a szövetkezeti tagokkal közösen tár­gyalják meg az aratási munkálatok minden kérdését és a jövő terveket. Érdeklődve várjuk, hogy melyik üzem jelentkezik elsőnek a kékkői járás földműves szövetkezeteinek se­gítségére ? AZ ŰJ V A SÜT VON AL A FEJLŐDÉS ERŐTELJES ELŐRELENDÍTŐJE LESZ A mult rendszerek kormányai csak ígértek, de soha nem teljesítettek. Változást csak a népi demokrácia ho­zott, amikor a dolgozók kívánságai már teljesülni kezdtek. Bacilek elv­társ, a Megbízottak Testületének el­nöke, akkor még mint közlekedés­ügyi megbízott megígérte, hogy a kékkői járás új vasútvonalat kap és egyúttal megsokszorozták az autó­buszjáratokat. Az új vasútvonal a potori szénbá­nyát köti majd össze a fövasútvo­nallal. A Magyarországhoz tartozó nógrádszakálli állomás volt a legkö­zelebbi s a két népi demokratikus ország jóbarátságának köszönhető, hogy ezt az új vasútvonalunkat Ma­gyarországon keresztül vezethetjük. A potori szénbánya még fiatal, nemrég tárták fel. Azelőtt is tudtak róla, hogy itt szén van, de a tőkés uraknak nem volt kedvük az elha­gyott, vasútnélküli helyen befektetni vagyonukat.' A mi népi kormányunk azonban minden lehetőséget felkarol, ami csak elősegítheti népünk boldo­gulását. A potori szénbánya pedig nagyjelentőségű. A középszlovákiai ipartelepeket láthatja el szénnel. Ed­dig nem kezdhették el a bánya kifej­lesztését, mert a szénnek autóval va­ló szállítása nagyon költséges lett volna. A szénnek ideiglenes felhasz­nálására erőmütelepet építettek fel. Most azonban az új vasútvonal lehe­tővé teszi a bánya kifejlesztését, új lelőhelyek feltárását, új aknák léte­sítését, mert csak így emelhetik a termelésüket és értékesíthetjük né­pünk boldogulásának javára a ter­mészetadta javakat. A bánya fejlődni fog s új munka­lehetőségeket nyújt maj<J a".járás la­kóinak. A mezőgazdaság gépesítésé­vel, az EFSz-ek munkájának tevé­kenyebbé tételével számos munka­erő szabadul majd fel a falvakban, akiknek már nem kell idegen járá­sokban, távol otthonaiktól elhelyez­kedniük, hanem itt a bányában vál­lalhatnak munkát, ahol sokkal gyü­mölcsözőbb a munka, mint máshol. A falu dolgozói nemcsak bányászok, hanem vasútasok is akarnak lenni. Már van egy olyan falu is, ahol eddig húszan jelentkeztek vasutasoknak. S most pedig, az új vasútvonal építésé­nél is tömegesen vállaltak munkát. — 1951 május elsejéig késznek kell lenni a vasútnak! — jelentették ki a vasútépítők. • S ez meg is lesz. Az állandó mun­kásokon kívül már brigádosok is dolgoznak, akik rövidebb-hosszabb le­járatú brigádokban veszik ki részü­ket az új vasútvonal építéséből. Most az egész környéken meggyorsítják az aratási munkálatokat s még ott is közöse naratnak, mint pl. Törincsen, ahol nincs EFSz. A földművesek Így teszik lehetővé, hogy a vasútépítők brigádjában minél hamarább és na­gyobb számban vehessenek részt, hogy minél gyorsabban felépíthessék az új vasútvonalat, mely a haladás otthonává, ipari gócponttá fogfa tenni az eddig elmaradt kékkői já­rást is. P. B. A délkoreai csapatok kiürítették Szuvont A moszkvai rádió jelenti: Az Uni­ted Press hírügynökség szerint a dél­koreai csapatok kiürítették Szuvon városát, amely fontos közlekedési cso­mópont Szöultól 20 mérföldnyire délre és tovább folytatják menekülésüket a támadásba lendült koreai népi hadse­reg elöl. A tudósitó szerint a dél­koreai csapatok visszavonulása sok he­lyütt pánikszerű. Az United Presa további jelentése idézi a koreai amerikai főhadiszállás egyik szóvivőjének nyilatkozatát, amely szerint „a helyzet rosszabbo­dott". Tovább menekül a Li-Szin-Man kormány A tokió rádió puszani értesülésre hivatkozva közli, hogy Li-Szin-Man „kormánya" Taezsonból a 80 kilomé­terrel délnyugatra fekvő Csondiuba „helyezte át támaszpontját". A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének távirata az ENSz főtitkárához Trygve Lie, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fötitkáia július máso­diki kelettel táviratot kapott Pak-Hen­Jentől, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterétől. A külügyminiszter a táviratban hivatalo­san tiltakozik az Egyesült Nemzetek­nél az USA koreai fegyveres inter­venciója és a békés lakosság kegyet­len bombázása miatt. Amerikai légibanditák újabb támadásai Észak-Korea békés városai ellen Amerikai repülőgépek további tá­madásokat intéznek Észak-Korea bé­kés városai és lakott helységei ellen. Július 2-án kilenc amerikai repülőgép nagymennyiségű bombát dobott a Dél­Hamgen tartományban Hamdiu me­gyében lévő Szandon járás falvaira. A bombázásnak több áldozata van a bé­kés lakosság körében. Amerikai re­pülőgépek bombázták Vonszan várost és két támadást intéztek Phönjang ellen. Az amerikai repülőgépek nem elégednek meg a bombázással, hanem mélyrepüléseik során gépfegyverrel lövik Phönjang lakónegyedeit, tereit és fő útját. Mac flrthur főhadiszállása a néphadsereg előnyomulás áról den rendelkezésre álló közlekedési esz­közt igénybevettek. Az északkoreai csapatok repülőgépei bombázták a Kimpo repülőterétől délre elhelyezke­dő délkoreai egységeket. MacArthur főhadiszállása július 3-án közleményt adott ki, melyben jelenti, hogy ar, északkoreai csapatok a Han folyón át előnyomultak A közlemény rámutat, hogy az északkoreai csapatok előnyomulásuk meggyorsítására min­f ~ ~ ' i cÁ b rath la o ai rádió . azonnali belépésre szlovák-magyarnyelvű perfekt gépíró nőt ker ej

Next

/
Thumbnails
Contents