Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-06 / 152. szám, csütörtök

1950 július 6 — — UJ szo Az Ifjúság Faluja - a szocialista mezőgazdaság nagy ígérete A Kis-Duna és a Vág összefolyásá­nál még alig két évvel ezelőtt hatal­mas megműleletlen földterület húzó­dott. A különben egyhangú legelőket csupán itt-ott tarkították füzesek. Eze­ket a környék lakossága ültette, hogy a gyakori árvíz és a szél el ne hordja a földet. Különben senki sem törődött velük. Csak a magasabb részeken le­hetett látni elszórtan satnya ültetvé­nyeket, ahol az árvíz kevésbbé veszé­lyeztette őket. Ez a hatalmas néhány száz hektárnyi földterület majdnem tel­jesen hasznavetetlenül, megműveletle­nül hevert, ami az államgazdaság ré­szére igen nagy kárt jelentett. így volt ez egészen 1949 április ha­váig ... Április 4-én 18 alkotó vágytól fűtött ifjú érkezett ide, akik rögtön hozzá­láttak a munkához, hogy ezt az elha­nyagolt vidéket virágzó paradicsommá változtassák. Tizennyolc ifjú, akik nem régen jöttek haza az Ifjúság Vasútjá­ról. Azt a lelkes szellemet, amely ott uralkodott ifjaink közt, elhozták ma­gukkal ide is. A terv még ott szüle­tett meg bennük s a megvalósításával sem késlekedtek Már ott gondolkoz­tak, mit tehetnének, ami hasznos, ami a nép érdekeii szolgálja s ami előse­gíti s meggyorsítja a szocializmusnak hazánkban való megvalósítását. Elő­ször is a galántaj járásban résztvettek egy 7 km-es út építésében. Közben Zatykó elvtársat megbízták az Ifjúság Falujára vonatkozó terv elkészítésével. Ez a gondolat nem most született meg náluk, de csík most volt megvalósít­ható. Már régen tervezgették, hogy a Gúta (Kolárovo) melletti elhanyagolt földet jó volna szakszerűen megművel­ni, lecsopolni s kiépíteni a szélfogó­rendszert. Gondolták, hogy a szélfogó, kat itt fogják legelőször megvalósítani, majd innen, mint központból fogják terjeszteni tovább egész Dél-Szlovákiá­bnn. Ügy látták, hogy nagy és nemes feladatok elvégzésére az ifjúság van hivatva. Most már egyedüli megoldat­lan kérdés maradt: az ifjak számára megteremteni az együttéléshez és ezen feladatok megoldásához szükséges elő­feltételeket. így történt, hogy megszü. letett az Ifjúsági Falu felépítésének gondolata. A Zatyko elvtárs által ki­dolgozott tervet kisebb javításokkal el­fogadták. A kezdeti nehézségek nagyok voltak. A terv megvalósítására egye­sült fiúk, mind szegény gyerekek vol­tak, akik anyagi nehézségekkel küz­döttek. Mégsem keresték az anyagi előnyöket, hanem nem riadva vissza a kezdeti nehézségektől munkához láttak. Az eszme s meggyőződésük legyőzte ezeket a nehézségeket. De talán adjuk at a szót magának az Ifjúság Falva vezetőjének: — A megindulás nagyon nehéz volt. Nem volt se vetőmag, se fogat, se megfelelő felszerelés. De ezt a nehéz­séget is sikerült megoldanunk. Az ál­lami birtoktól kaptunk bizonyos meny. nyiségű vetőmagot, aminek árát a nyár folyamán aztán ledolgoztuk. Sőt még ezen felül is segítettünk nekik, ameny­nyiben megkezdődött nálunk a traktor­vezető tanfolyam is s az összes munka, erőre birtokunkon nem volt szükség. A szántást traktorral végeztük, még pedig úgy, hogy traktorállomás ren­delkezésünkre bocsátotta traktorait olyan kedvező feltétellel, hogy ezért majd a termény betakarítása után fo­gunk fizetni. így az első évben (tehát tavaly) sikerült megművelnünk 172 hektárnyi területet. A késői kezdet miatt természetesen a terménynek csal: néhány fajtáját tudtuk kitermelni, mint pédául: árpát, kendert, burgonyát és 400 négyszögölnyi kertészetet berendez ni. Egyidejűleg mekgezdti'ik az öntö­zéshez szükséges csatorna kiásását is. Ezt rövid idő alatt be is fejeztük. A vizet a Kis-Dunából kapjuK és egye­lőre trktorra! szivattyúzzuk. Éppen most folynak a munkálatok egy hatal­mas öntözőmü felépítésén, amely má­sodpercenként 8 hektár vizet szív. Ez év folyamán ezt is befejezzük. Szük­ségesnek tartom megjegyezni, hogy a „szokásos" árvíz a mult év folyamán is hű maradt tradíciójához s elöntötte nehéz munkánkkal megművelt birtokunk egy részét s így tönkretette egészévi termelésünk 10 százalékát. S most ta'án beszámolunk tav?!yi eredményeinkről. Az aratást és terménybetakarítást az állami birtok és gépállomás segít­ségével idejében és sikeresen elvégez, tűk. A csatornán kívül megkezdtük az ólak és a tyúkfarm építését. A nyár folyamán 720 ifjú vett részt_ brigád­imunkával az építésben s az évad vé­géig állandó tagjaink létszáma 18-ról 60.ra növekedett. A tél folyamán ezek végezték az előkészületeket az idei már folyamatban lévő építkezésekre. Az állandó tagok az itt dolgozó bri­gádmunkásokból kerülnek ki. Akinek megtetszik az itteni élet, módjában áll ittmaradnia, de feltétel, hogy az illető a brigádmunkában megszerezze az él­munksjelvényt. Ha ez a teljesítménye 3 hónapon keresztül egyfolytában nem csökken s a jelölt politikai s kulturális téren is tevékeny,' c vezetőség ajánl­hatja, hogy élmunkáskönyvet kapjon. Ugyanis különbséget kel! tennünk él­munkás és brigádéhnunkások között, (akik rövid brigádmunkán az ifjúsági építkezéseken kapnak „éknunkás"-jel_ vényt). Az állandó tagok napi 80 Kčs-t kapnak, majd az évvégi elszámolás után az összhaszonból megkapják a rájuk eső részt. A birtok multévi tiszta jövedelme 560.000.— Kčs volt, amely szétosztásra került volna a ta­gok közt. ök azonban elhatározták, hogy ezl az összeget befektetik to­vábbi építkezésekbe. Ez évben már sokkal nagyobb mé­retben fogtunk hozzá a munkálatokhoz. A kidolgozott termelési terv alapján nagyobb kölcsönt kaptunk s azonnal hozzáfogtunk az építkezésekhez is. Még ez évben szeretnők befejezni 50 családi lakóház felépítését, melyek a családos állandó tagok részére ké. szülnek. Ezek két szoba, honyha s für. dőszobából állnak. A nőtlen tagok és brigádmunkások részére pedig interná, tushoz hasonló nagy lakóházat aka­runk építeni. Ezenkívül még ez év folyamán szeretnők befejezni a raktár­épületek s ólak építését. Idetartozik természetesen, mint már említettük is, a hatalmas öntözőmü elkészítése, továbbá az utak rendbehozatala. A birtokon magán szintén hatalmas ütemben folyik a munka. Ez év folya­mán már jóval nagyobb területet mű­veltünk meg. Sokléle terménnyel kí­sérletezünk. így például 6 hektáron rizst termelünk. Kísérletezünk 4 fajta kukoricával, burgonyával s más ter. ményekkel. Állandó tagjaink száma ma már 72. Ez év folyamán is tovább folynak a traktorvezetőképző tanfolya. mok. Eddig 10 tanfolyamunk volt, amelyeken szlovák s magyarnyelvű if. júságunk egyaránt résztvett. Magyar, ajkú ifjaink számára állandó magyar előadó van. A tavalyi évben kiképez­tünk 340 traktoristát s ez évben már 480-at. Van 3 traktorunk s hat lófo­gatunk. Ezenkívül szerződésünk van a gépállomással, amely 50 százalékos kedvezménnyel kölcsönözs traktort. Ál­latállományunk szintén szépen meg­gyarapodott. Ezideig van 100 szarvas, marhánk, 400 juhunk, 30 anyadisz­nónk, (20 törzskönyvezett), 900 szár­nyasunk (liba, kacsa, pulyka), 380 tojó tyúkunk és 2.000 csirkénk. Végre régi vágyunk megvalósítása, a délvidék szélfogósitása is a meg­valósulás felé közeleg. Pár ezernyit számláló facsemeténk van már, ame­lyeket még ez év folyamán szétülte­tünk". Zatykó elvtársnak e mondatnál mo­solyra húzódik a szája s egy pillanat­ra elmereng. Messze a távolba merül tekintete... Valószínű már maga előtt látja tervének megvalósítását — a délvidék szélfogósítását. Mi pedig tovább érdeklődünk az Ifjúsági Falu lakóinak napi munkarendje után. „Ez különböző az állandó tagoknál és a bri. gádmunkásoknál. Az állandó tagokra nagyobb, felelősségteljesebb munka hárul. Ez világos is. Ök alkotják a falu gerincét. Kell, hogy minden esetben példával járjanak elöl. Sok esetben ke. rülnek hozzánk brigádmunkára ke. vésbbé meggyőződéses tagok. Ezek átnevelése nagyban tőlük függ. Hogy ezt a feladatukat sikerrel végzik, ar­ról tanúskodnak az ezen a téren elért eredmények. A brigádosok napi mun­karendjét úgy állítottuk össze, hogy a munka, a szakkiképzés mellett a po­litikai és kulturális nevelésre is ma­radjon idejük. Reggel 6 órakor ébresz­tő, utána reggeli torna, amelyen mind. annyian résztvesznek. Ha újak érkez­nek, néha az is előfordul, hogy kissé fáradtak a szokatlan munkától s szíve, sebben lustálkodnának reggeli torna helyett. Ilyenkor lecsap az igazságszol­gáltatás súlyos keze; aminek eredmé­nye „pokróc" vagy „hobla", ami min­den brigádon résztvett ifjú előtt isme­retes. Egy-egy ilyen eset után aztán nem igen fordul elő, hogy valaki ne menne tornászni mindaddig, amíg is­mét újak nem érkeznek. Ezt a lusta­ságot a tömeg nem tűri 6.30-kor van aztán reggeli s 15 perccel később so­rakozó, himnusz, zászlófelvonás, mun­kaelosztás s 6.55-kor indulás a mun­kahelyekre. Itt vannak 13 óráig, majd ebéd s 15 óráig pihenő. Utána az első két hét folyamán kultúrpolitikai elő­adás, két hét elteltével szakelőadás, két óra sport, Vacsora után szabad­foglalkozás — kultúrműsor. Este tör­ténik a munkaeredmény kihirdetése, a vándorzászló átadása, zászlóbevonás. A brigádon résztvevő ifjak kapnak lakást, kosztot, napi 5 szivarkát, egy inget és sapkát. A traktorvezetői vizs­ga szintén díjtalan". Még kíváncsiak volnánk a brigádo­soknak a telephez való viszonyára. „Eleinte bizony nagy nehézségek voltak ezen a téren is Sokan az otthoni nevelés és terjengő rémhírek hatása alatt igen féltek a kolhoztól. Ennek következtében többen el is mentek. Később azonban megváltoztak néze­teik s visszatérve falujukba a szocia­ľ vta mezőgazdaság úttörői lettek. So­kan lettek az EFSz megalakításának kezdeményezői. Sokan ma elnökei vagy funkcionárusai az EFSz-nek. So­kan itt maradtak. Sőt az is megtör­tént, hogy amennyiben az állandó ta. gul felvétel feltétele az élmunkás­jelvény megszerzése s ezt az első hónapban nem sikerült megszerezniük, még egy hónapra jelentkeztek. S a jelvény megszerzése után telepünk tagjává váltak". Zatykó elvtársat még megkérjük, hogy ismertesse a vezetőség és a te­lep lakói közt fennálló viszonyt. „Minden esetben mérvadó a közös­ség akarata. Ez az alapelv, amely ge­rince s mozgatóereje mindennemű te­vékenységünknek. Minden fölmerülő problémát, közösen oldunk meg. Heten­ként van közgyűlésünk, amelyen meg. tárgyaljuk az időszerű kérdéseket. Van kétféle vezetőségünk: az állandó veze. tőség és a brigádosok vezetősége. Mindkettőt a tagok maguk közül vá­lasztják. A kétféle vezetőség azért fontos, mert az állandó tagok munká­ja s munkabeosztása egészen eltérő a brigádosokétól. Ezek egy vezetőségi tagja, tagja az állandó vezetőségnek és az összekötő szerepét játssza a két vezetőség közt. Mindkét vezetőséget a tagok maguk közül választják. A heti taggyűlésen kívül a vezetőség tagjai minden nap összeülnek, hogy a fontos napi problémák felől döntsenek. Érdekesnek találom megjegyezni, hogy ma megalakul a telep miliciája is. Ezek feladata a telep biztonsága fe­letti felügyelet, főleg éjjel". Ezzel kapcsolatban a közeli falu és a telep közti viszonyról is érdek'ődünk. „Eleinte nagy nehézségekkel küz­döttünk. A lakók féltek. Maga a szó „szövetkezet" nagy félelmet idézett elő náluk. A félelmen kívül lebecsül­ték munkánkat Csak később, amikor látták az eredményt, győződtek meg arról, hogy nincs minden úgy, ahogy azt néhányan híresztelik. A kapcsolatot mindenekelőtt is mi kerestük. Gyak­ran ment tőlünk kultúrbrigád a faluba, hogy ezzel is megkönnyítsük a közele. dést. Eiőször egy kicsit vonakodtak, majd lassan ők is közeledni kezdtek. Ma már a legszorosabb kapcsolat áll fenn a falu és a telep lakói között. Mi vagyunk a falu mozgatóereje. Minden szervezetben van tőlünk is valaki. A faluban megalakult a szövet­kezet s ez évben előreláthatólag már náluk is lesz I.—II és III. fokú szö­vetkezet is. Sőt a legújabb értesülé­sek szerint versenyre akarnak kihív­ni bennünket. A talu és köztünk ed­dig is fennálló nem hivatalos verseny az ifjak és az öregebb nemzedék közt ősidőktől létező harcot gyönyörűen jelképezi. Mikor idejöttünk, ők csak kezükkel intettek: gyrekek! Ma már látják, hogy a gyerekek is tudnak dol­gozni, alkotni s ma már változott ez a jelszó: de tni idősebbek mégiscsak tapasztaltabbak vagyunk. Ez a versen­gés már nemes s mindkét félnek csu­pán öröme te'ik benne. Ennek leg­szebb bizonyítéka az a sok közös mű­sor s mulatság, amelyet a falu ifjúsá­gával közösen rendezünk". Még egy utolsó kérdést teszünk fel Zatykó elvtársnak: Milyen jövőt lát maga előtt az itt élő ifjúság? „Az if júsáe biztos a jövője felől. En­nek legszebb bizonyítéka az a tény, hogy ma már 72 állandó tagunk van. Egé­szen bizonyos, hogyha nem látnának biztos jövőt maguk előtt, nem lenné­nek itt. Számukra biztosítsák az a ha­talmas méretű építkezés, amely tele­pünkön folyik. Még ez év folyamán felépítjük a lakóházakat, az összes szükséges gazdasági épületeket, mű­helyeket, istállókat, tyúk- és általában baromfi-farmokat, raktárakat, meleghá­zakat, utakat, vízlevezető csatornákat s telepünkön beszereljük a vízvezeté­ket. A napokban bevezetik hozzánk a vil'anyt is. Ezek azok a tények, ame­lyek biztosítják az ifjúságot jövője felől. Ez mind-mind számukra készül. Ez teszi őket erőssé meggyőződésük­ben, az ad nekik erőt a mindennapi nehézségek 'egyőzésére. Tudják, hogy amit építenek, azt saját maguknak s a jövő nemzedéknek építik. Ez a szel­lem hatja át azokat az ifjakat is, akik csak rövid brigádmunkára jönnek hoz. zánk s ezt a szellemet viszik maguk­kal Szlovákia különféle falvaiba is. így válik az Ifjúság Falva a szocializmus harcosainak kiképző táborává. Mert ez az ifjúság minden léptében látja azo­kat az előnyöket, amelyeket a népi de­mokrácia számára biztosít. Ezekről az előnyökről pedig nem fog soha lemon. dani, mert ezek neki munkája után ki­járnak így lesz ez az ifjúság osztá­lyának, a szocializmusnak s békének kemény, tántoiíthatatlan harcosa. Zatykó elvtársnak köszönetet mon­dunk a szives íelviágosításért s elbú­csúzunk tőle. Sajnos, az idő kózben elszaladt s nem maradt idő kimenni a földekre, a dolgozó ifjúság közé. Lélekben elbúcsúzunk ezektől a nap­barnítotla arcú ifjaktól is s elindulunk hazafelé. Zsilka László. Örvendetesen fejlődik a CSEMADOK Kelet-Szlovákiában Kelet-Szlovákia magyarlakta vi­dékén a CSEMADOK örvendetes módon fejlődésnek indult és a szo­cialista kultúra egyre mélyebb gyö­keret ver a magyar dolgozók széles körében. Alig pár hete, hogy meg­indult a szervezési munka, de a fal­vakból és községekből érkező leve­lek, hírek azt bizonyítják, hogy a magyar dolgozók magukévá tették a CSEMADOK öntudatosítási céljait és az építőmunkával párhuzamosan a szocialista kultúra is egyre na­gyobb tért hódít. Kiss Béla, a CSEMADOK kassai helyiszervezetének titkára, akinek hatáskörébe tartozik a kerület meg­szervezése is, a következőket mond­ja: — A CSEMADOK megalakulása komoly fejlődési mozgalmat vitt be a magyar dolgozók életébe Egyelőre még a szervezés elején állunk és így a kezdet nehézségeivel kell megküzde­nünk De eddig; tapasztalataim alap­ján jelenthetem, hogy a magyar dol­gozókban heves kultúrszomj él és minden reményünk megvan arra, hogy a szocialista kultúra méltó gon­dozásban és ápolásban részesül ná­lunk. A CSEMADOK eddig ötven üzemet látogatott meg, ahol rövid előadásban ismertettük meg egyesü­letünk céljait és ennek az eredménye máris megmutatkozott. Eltekintve at­tól, hogy egyes öntudatos magyar munkások felajánlották segítségüket hogy aktive bekapcsolódnak a CSE­MADOK kultúrmunkájába, 14 üzem munkássága meghívott bennünket, hogy rendszeresen tartsunk náluk előadásokat. — Az üzemek látogatása során — folytatja Kiss kul túrtárs — azt ta­pasztaltam, hogy a magyar és szlo­vák dolgozók között a legnagyobb egyetértés uralkodik. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy magyarnyelvű előadásainkon a magyarul értő szlovák dolgozók is részt vettek a hallgatóság körében. És ez érthető, mert hiszen a szlovák és magyar dolgozók egy és ugyan­azon úton haladnak, a szocializmus útján és így kultúrájuk is ugyanab­ból a forrásból fakad. — Tagjaink száma egyre növekvő­ben van — mondja mosolyogva Kiss -— és bizalommal tölt el az a jelen­ség, hogy a jelentkezők ötven szá­zaléka üzemi munkás. Ez az egye- , dül; tény biztosítja azt, hogy a mun­kásság nemcsak, hogy megértette, hanem máris magáévá tette a CSE­MADOK célkitűzéseit. E napokban egyébként a többi kultúrszervezet­tel mi is résztveszünk a magyar él­munkások fogadásán, akik tátrai nya­ralásukból visszatérnek Magyaror­szágba. Kassal időzésük alatt az ösz­szes szervezetek gondoskodnak arról, hogy jól érezzék magukat és hogy kellemes benyomásokat szerezzenek nálunk. Ugyancsak az összes szer­vezetekkel együttműködve megren­dezzük most a munkás filmfesztivált, amely Kassán augusztus 13-tól 20-ig fog lefolyni. Egyszóval munka van elég, csak bírnunk kell az iramot. Kétségtelen, hogy az iramot, a lendü­letet egyesületünkben csakis a tnun­kásság adhatja meg, ezért minden igyekezettel azon vagyunk, hogy mi­nél nagyobb és szélesebb méretben vonjuk be az üzemi dolgozókat a CSEMADOK-ba. Csakis ilymódon teljesíthetjük feladatunkat, csakis így lehetünk méltók a többi egyesü­lethez, amelyek az építőmunkát és a szocialista kultúrát szolgálják. — A szervező munka — fejezi be Kiss kultúrtárs — nagy lendülettel halad előre az egész kerületben. Ed­dig a moldavai járásban Szepsiben és Körtvélvesen már megalakult a CSEMADOK és előkészületben áll­nak Tarno, Görgö, Luciabánya, Já­szó és Zsarnó. Továbbá Királyhel­mecen, Szentesen, Pálföldön, Ňagy­kaposon és a rozsnyói járásban Rozsnyón, Rudna-bányán, Kőrösön, Kraszna-Vár alján és Pelsőcön ered­ményesen működik a CSEMADOK. A királyhelmeci járásban Dzurovčak István közművelődési felügyelő párperces beszélgetésünk alatt ezeket közli: — Csak a legjobbakat mondhatom. Járásunkban mind a CsISz, mind a CSEMADOK fejlődőben van. Ma már ott tartunk, hogy dolgozóinknak módjukban van a saját anyanyelvü­kön tanulni. Hivatalos részről támo­gatásban részesítjük őket és meg­adunk nekik minden módot arra, hogy a szocialista kultúra felvilágo­sításai révén öntudatos dolgozókká váljanak. Verner elvtárs, a királyhelmeci já­rás szervező titkára a következőket mondja: — A királyhelmeci helyiszervezet elsőrangúan működik. Párt hét alatt betanulták Moliére Duda Gyuri című színdarabját. Ezzel az előadással Nagykaposon vendégszerepeltek oly sikerrel, hogy a nagykaposi dolgozók még egy előadásra hivtak meg ben­nünket. Ugyancsak ennek az elő­adásnak a hatása alatt a nagykapo­siak elhatározták, hogy betanulják sürgősen a Ludas Matyit és ezzel aztán viszonozzák a mi előadásunkat. Ilymódon a két CSEMADOK-csoport között megindul egy kultúrverseny, ami kétségtelenül elősegíti a szocia­lista kultúra terjesztését. — Mindenütt nagy kedvvel fognak hozzá a CSEMADOK megalakításá­hoz — folytatja Verner. — A haladó csolódnak be a kultúrmunkába, mert nagyon jól tudják, hogy ez az első és igazi alkalom arra, hogy tanul­hassanak. Nagyon jól tudják, hogy eddig senki sem törődött velük, sen­kinek sem állt érdekében az, hogy felvilágosodott, öntudatos munkások legyenek. így Szentesen már meg­alakult a CSEMADOK. Szép, ragyo­gó ünnep volt ez, mert az anyák napjával esett egybe. Az anyák ott voltak a gyűlésen, mellettük férjük, gyermekeik és méltó ünneppé avat­ták a CSEMADOK megalakulását. Elnöknek Kresztyánko József föld­művest választottág meg, alelnöknek Haj dok Béni sofőrt A vezetőségben továbbá résztvesznek Ssűcs K. Fe­renc, Hajdok Géza. Farkas Ilonka, Kendi J. Ferenc és Liszkai István. Mindannyian kivétel nélkül iparosok vagy földművesek, akik hivatva van-^ nak arra, hogy gondozzák a szocia­lista kultúrát. — Pálföldjén ugyancsak megala­kult a CSEMADOK — teszi hozzá Verner. — Ott Bok Mihály, az elő­készítő bizottság elnöke tartott elő­adást a CSEMADOK célkitűzéseiről, majd miután ismertette az alapsza­bályokat, az ünnep forró légkörében megválasztották az elnökséget. Bok Mihály munkás lett az elnök. Tököly Jolán és Apacs Gizella munkásnők lettek az alelnöknők. Titkár Szopcsák György földműves. Nagy József, Bok Imre, Majoros Gizella, Haraszti Já­nos, Bok András, Szilágyi László és Szacskó József lettek a vezetőség tag­ja;. Mindannyian ünnepélyesen meg­fogadták, hogy a CSEMADOK ne­mes irányvonalát követni fogják és mint munkások, becsületesen szol­gálni fogják a szocialista kultúrát. — A kultúrfeladaitok végrehajtása mellett — fejezi be Verner elvtárs — komoly mozgalom indult meg, hogy a CSEMADOK tagjai segédkezzenek az elodázhatatlanul sürgős aratási és cséplési munkálatoknál. Itt kiváló példát mutatott nagykaposi egyesüle­tünk, amely a CSEMADOK központ felhívására azonnal tettel válaszolt. Meg vagyok győződve róla, hogy a mi járásunk is követni fogja ezt a példát és teljes lendülettel bekapcso­lódik mindenütt az Egységes Föld­műves Szövetkezet közös munkájá­nak támogatásába és a falu szociali­zálásának munkájába. A szocialista kultúra végeredményben másképp el sem képzelhető, csakis úgy, ha szer­vesen össze van forrva hazánk építő munkájával. sz. b. Rövidesen megjelenik a Magvar Könyvtár Barátai Körének második tagilletmény könyve, Mai Mér: Szabadság a hó afatt I. Ha még nem tagja körünknek, jelentkezzék! Tagsági díj nincs! Tagjaink számára a tagilletményi könyvek ára egyen­ként 75 Kčs kötve. Ezen könyvek bolti ára több, mint 100 Kčs. Tagjaink könyvvásárlásnál engedményben ré­szesülnek. Címünk: Magyar Könyvtár Barátainak Köre, Bratislava, Dunajská ul. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents