Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-06 / 152. szám, csütörtök

UJSZG ­L Gromyko szovjet külügymíniszterftelyettes nyilatkozata az amerikai intervencióról Koreában 1950 július 6 Július negyedikén A. Grotnykonak, a Szovjetúnió külügyminiszterhelyet­tesének a következő nyilatkozatát tették közzé a koreai amerikai fegyveres intervencióról: A június 25-i koreai események előre átgondolt terv alapján követ­keztek be. Már 1949 október 7-én Li-Szin-Man dicsekedett hadserege felkészült­ségével és nyíltan kijelentette, hogy a délkoreai hadsereg Fen-Zsant meg­szállhatná hat nap alatt. Egy héttel a délkoreai katonaság provokációs támadása előtt Li-Szin-Man június 19-én kijelentette: „Ha nem védhet­jük meg a demokráciát a hidegháborúval, akkor majd sikert érünk el a forró háborúban." Világos, hogy a délkoreai szervek képviselői csak azért léphettek fel ilyen kijelentésekkel, mert maguk mögött érezték az ameri­kai támogatást. Ismeretes, hogy csak néhány nap­nal a koreai események előtt, John­son, az USA hadügyminisztere és Brandley, az USA vezérkari főnöke, valamint Dulles, az állami departe­ment tanácsadója Japánba érkeztek és rendkívüli tanácskozásokat foly­tattak Mac Arthurral és azután Dul­les meglátogatta Dél-Koreát és el­ment a határvidékre is. Ezek a té­nyek maguk helyett beszélnek és nem szükséges hozzájuk megjegyzést fűzni. Mindjárt az első napokban azon­ban kiderült, hogy az események nem fejlődnek a délkoreai szervek javára. A koreai népi demokratikus köztár­saság sikert sikerre aratott a délko­reai katonság elleni harcban, amelyet amerikai katonai tanácsadók vezetnek Amidőn világos lett, hogy Li-Szin­Man terrorista uralma, amely soha­sem volt népszerű a koreai nép előtt, összeomlik, az USA kormánya nvilt mtervencióhoz folyamodott Koreá­ban. Az USA kormánya így a táma­dás előkészítésének politikájáról köz­vetlen támadó tettre tért át, nyíltan beavatkozott Korea belügyeibe, Ez­által az USA kormánya megsértette a békét és kimutatta ilymódon, hogy nemcsak nem törekszik a béke meg­szilárdítása ra, há> m ellenkezőleg, a béke ellensége. Minden azt mutatja, hogy az USA kormánya az Egyesült Államokat mindinkább belevonja a háborúba, azonban kénytelen számolni azzal, hogy az amerikai nép nem hagyja magát új háborús kalandba sodorni. Az USA kormánya a koreai fegyve­res beavatkozást azzal igyekszik mentegetni, hogy ezt a beavatkozást a Biztonsági Tanács utasítására te­szik. Ez az állítás hamissága szembe­tűnő. Hisz ismeretes, hogy az USA kormánya a katonai beavatkozást Koreában még a Biztonsági Tanács ülésének összehívása előtt kezdte meg, tekintet nélkül arra, hogy mi­lyen határozatot hoz a Biztonsági Tanács. Az USA kormánya tehát a Nemzetek Szövetségét a béke meg­sértésének kész ténye elé állította. A Biztonsági Tanács csupán utólag pe­csételte meg azt a határozatot, ame­lyet az USA kormánya terjesztett elő. Az EN'3z chartájának 27. cikkelye alapján a Biztonsági Tanács minden fontos kérdésben hozott határozatát legkevesebb hét szavazattal kell el­fogadni, beleszámítva a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, az SSSR­nek, Kínának, USA-riak, Nagy-Bri­tannián^ és Franciaországnak sza­vazatát Az amerikai határozatot, amely az USA kitonai beavatkozását Koreá­ban jóváhagyja, csak hat szavazat­tal, az USA, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Norvégia, Kuba és Equa­dor szavazataival fogadták el. Hete­dik szavazatként Csan-Tin-Fu kuomin tangi szavazatát számították be, aki törvényellenesen képviseli Kínát a Biztonsági Tanácsban. Ezenkívül a Biztonsági Tanács június 27-i ülésén a tanács öt állandó tagja közül csak három volt jelen — az USA, Nagy­Britannia és Franciaország képvise­lői. A Biztonsági Tanács ülésén nem volt jelen a tanács másik két állandó tagja — az SSSR és Kína képviselői, j Az ENSz chartája egyik olyan kö­vetelménye sem volt tehát teljesítve, amely a Biztonsági Tanács határoza­tai elfogadásának eljárására vonat­kozik és ezért a június 27-én elfoga­dott határozat nélkülöz minden tör­vényes alapot. A Biztonsági Tanács által elfoga­dott törvényellenes határozat, ame­lyet az USA kormányának nyomásá­ra fogadtak el, azt bizonyítja, hogy a Biztonsági Tanácsot az USA ural­kodó körei eszközül használják fel új háború előidézésére. Truman elnök a június 29-i sajtó­konferencián tagadta, hogy az USA a Koreában megkezdett katonai mű­veletek által háborús állapotban vol­na. Truman kijelentette, hogy ezek a műveletek csak „rendőri intézke. dések", amelyek az ENSz támogatá­sára szolgálnak. Az ilyen állítás alaptalansága nyil­vánvaló. Az USA katonai egységei­nek koreai műveleteit — amint isme­retes — nem valamelyik rendőrpa­rancsnok vezetésével hajtják végre, hanem Mac Athur tábornok vezetése alatt. Senki sem hiszi el, hogy Mac Arthur katonai egységei a hadi re­pülők, a „repülő erődítmények", ame. lyek a koreai lakosságot és a békés koreai városokat támadják, a hadi­tengerészet, a cirkálók, a repülőgép­anyahajók, valamint a gyalogság rendőri akciókat hajtanak végre Ko­reában. Ezt nem hiszik el a legnai­vabb emberek sem. Mik az igazi céljai az amerikai fegyveres beavatkozásnak Koreában ? Nyilvánvalóan arról van szó, hogy USA agressziv körei azért sértették meg a békét, hogy kezükbe kaparint­sak nemcsak Dél-, hanem Észak­Koreát is. Az amerikai fegyveres erők támadása Koreában nyilt hábo­rút jelent a koreai nép ellen. Ennek a háborúnak az a célja, hogy Koreát megfossza nemzeti függetlenségétől, megakadályozza az egységes demok­zett „katonai segítség" meggyorsitá­erőszakkal népellenes rendszert léte­sítsem Koreában, amely az USA ural­kodó köreinek lehetővé tenné, hogy Koreát gyarmatukká alakítsák át és a koreai területet katonai sztratégiai támaszpontul használják fel a Távol­keleten. Truman elnök, amidőn az USA fegyveres erőinek támadásra adott parancsot Koreában, egyben kijelen­tette, hogy elrendelte az amerikai haditengerészetnek, hogy megakadá­lyozza a Formosa elleni támadást, ami a kínai terület e részének ameri­kai fegyveres erők által való meg­szállását jelenti. Az USA kormányá­nak ez a lépése nyilt támadás Kína ellen. Az USA kormányának ez a lé­pése ezenkívül a kairói és potsdami nemzetközi egyezmények durva meg­sértése is, amelyek szerint Formosa a kinai területhez tartozik és meg­sértése Truman elnök ez év január másodiki nyilatkozatának is, amely szerint az amerikaiak nem avatkoz­nak be Formosa ügyeibe. Truman elnök azt is kijelentette, hogy utasításokat adott ki, hogy emeljék az amerikai katonai erők számát a Filippini szigeteken. Ez az utasítás a Filippini állam belügyeibe való beavatkozás. Ezzel a tettével az amerikai kormány megmutatja, hogy a Filippini szigeteket még min­dig gyarmatának tekinti és nem füg­getlen országnak, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szövetségének. Truman elnök azonkívül bejelen­tette, hogy parancsot adott ki a Franciaországnak nyújtott úgyneve­zett „katonai segítség" meggyosítá­sára Indo-Kínában. Trumannak ez a bejelentése azt bi­zonyítja, hogy a vietnami nép elleni háború útjára lépett az indo-kínai gyarmati rezsim segítségével és ezzel kimutatta, hogy felvette az ázsiai néoek csendőrének szerepét. Truman elnök június 27-i kijelenté­se tehát azt jelenti, hogy az USA kormánya megsértette a békét és a támadás előkészítésének politikájá­ról közvetlen támadásra tért át, egy­idöben több ázsiai országban is. Az USA kormánya ezzel megsér­tette az Egyesült Nemzetek iránti kötelességeit a béke megszilárdításá­nak ügyében az egész világon és mint a béke megsértője lépett fel. A szovjet kormány már kifejezte a Korea belügyeibe való durva be­avatkozás politikájához elfoglalt ál­láspontját, az USA kormányának jú­nuis 27-i nyilatkozatára adott június 29-i válaszában. A szovjet kormány következetesen ragaszkodik a béke megszilárdításá­nak politikájához az egész világon és hagyományos alapelvéhez, a be nem avatkozáshoz más államok bel­ügyeibe. A szovjet kormány úgy véli, hogy a koreaiaknak épp oly joguk van sa­ját elhatározásuk szerint rendezni belügyeiket, Dél- és Észak-Korea te­rületeinek egy nemzeti államban va­ló egyesítésében, mint ahogy azt az északamerikaiak megtették a mul t százEfd hatvanas éveiben, amidőn Amerika déli és északi részét egy egységes nemzeti államban egyesítet­ték. A fent említettekből kitűnik, hogy az USA kormánya merényletet köve­tett el a béke ellen és ráhárul a fele­lősség a fegyveres támadás követ­kezményeiért, amelyet elkövetett. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége csak akkor teljesíti a béke támoga­tásáért viselt kötelességét, ha a Biz­tonsági Tanács követeli az amerikai katonai beavatkozás azonnali és fel­tétlen megállítását, valamint az ame­rikai katonaságnak Koreából való azonnali elvonulását. A Szakszerveietek központi bizottságinak 1950 június 29. és 30-án hozott határozata A Szakszervezetek üzemi és mühe­lyi tanácsának megválasztása sikere­sen végbement minden üzemben. Az új funksionáriusok feladata most az, hogy segítsenek az egységes szak­szervezet kiépítésében s minden téren együttműködjenek és kezdeményező szerepet játsszanak a szocialista ter­melésben, igyekezzenek elmélyiteni a szocialista versenyt, az élmunkás­mozgalmat, valamint az újitómozgal­mat. Az új funkcionáriusoktól függ ugyanis, hogy ezeket a munkákat hogyan szervezik meg, az ötéves terv teljesítése tehát ugyancsak szoros összefüggésben van az ő kötelesség­teljesítéseikkel. A szakszervezetek központi bizott­sága ezért felhívja az összes üzemi és műhelyi szakszerevzeti tanácsok funkcionáriusait, hogy a szakszerve­zetek .tözponti bizottságának leg­utóbbi ülésén hozott határozatot tartsák szem előtt és a benne kitű­zőt irányelvek alapján szervezzék meg a munkát. Mindenekelőtt az üze­mi tanácsoktól függ, hogy hogyan aktivizáljuk az új funkcionáriusokat és milyen mértékben kapcsolódik be az üzem munkássága a szocialista termelésbe. A szakszervezetek köz­ponti bizottsága felhívja továbbá az összes üzemi szakszervezeti tanácso­kat, hogy a központi tanács tárgya­lásait részletesen tanulmányozzák át és alkalmazzák üzemeikre. A szakszervezetek legfőbb fe'adata az 195l-ik évre szóló termelési terv kidolgozása A helyes tervek elkészí­tése és pontos teljesítése lényegesen meggyorsítja a termelést és ezzel megrövidíti a szocializmus felé veze­tő útunkat. Meg ke'l e mellett je­gyezni, hogy a szocializmus kiépítése Csehsz'ovákíáhan a világbéke biztosí­tásának jelentős tényezője. Az új tervek egyszersmind a terme­lési lehetősége': és képességek ellen­őrzését is fogják jelenteni s egyúttal próbára teszik az újonnan választott funkcionáriusok szervező és kezde­ményező képességét. Ez nem jelenti azt, hogy az 1951-ik évre szóló termelési teivnek csupán a funkcionáriusoktól kell származnia. A helyes terv és annak sikeres meg­valósítása minden szakszervezeti tag­tól, minden munkástól függ. A jövő­ben is hangoztatni fogjuk azt a jel­szavunkat, hogy „Minden munkás gazdája saját üzemének és minden al­kalmazott munkahelyének" és „Min­den munkás élmunkás". A CsKP vezetése alatt olyan szak­szervezetet építünk ki, amely teljes mértékben magáévá teszi a szocialista termelés és a szocialista életforma minden törvényét, tervszerűen építjük ki hazánkban a szocializmust, hogy ez­által hozzája-uljunk a vi'ágbéke meg­teremtéséhez s tagjai legyünk annak a béketáboinak, melyet a Szovjetúnió vezet. A koreai néphadsereg megsemmisített három ellenséges hadosztályt és lelőtt több amerikai repülőgépet A főparancsnokság (jelentései A TASS jelenti július 2-án Phöng­jangból: A néphadsereg főparancsnoksága közli, hogy június 29-én a néphadse­reg csapatai, folytatva a visszavonu­ló ellenség üldözését, az egész front vonalán 10—15 kilométer mélység­ben tovább nyomultak előre és több mint 500 helységet, közöttük több járási központot szabadítottak fel. A néphadsereg csapatai, amelyek Uan körzetében a Han-folyó alsó fo­lyásánál, Hangannái bekerítették az 1. és 5. hadosztályt, június 29-én döntő csapást mértek rájuk, s így az itteni ellenséges főeröket szétver­ték 1^ a többi egységek pedig fegyve­rüket eldobálva megfutamodtak. A néphadsereg alakulatai ezekben a harcokban több mint 9000 ellensé­ges katonát pusztítottak el és sebesí­tettek meg és a Li-Szin-Man hadse­reg több mint 3000 katonáját és tiszt­jét foglyul ejtették. Nagy zsákmányt ejtettek, többek közt 13 páncéltörő­ágyút, 7 páncéloskocsit, 2 kisebb tan­kot, 48 gépkocsit. A néphadsereg légierői június 29-én támadást intéztek Incson kikötő el­len (Csömulpo) és 11 kistérfogatú ellenséges hajót süllyesztettek el. A légierők folytatták légitámadásaikat Incson vasútállomás ellen és bombáz­ták az ellenség katonai vasúti sze­relvényeit. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság haditengerészeti flottája június 29-én partraszállást hajtott végre Kahnvado szigetén és elkese­redett harcok után a szigetet telje­sen felszabadította. A főparancsnokság közleménye megemlíti, hogy MacArthur, aki a hadmüveletek közvetlen irányítására a Li-Szin-Man klikk megmentésére Szuvonba érkezett, elutazott Szuvon­ból, attól félve, hogy a néphadsereg csapatai bevonulnak a városba. Mac­Arthur megparancsolta, hogy hala­déktalanul romboljanak le minden hidat Szuvon körzetében. Június 30-án nappal a néphadsereg csapatai folytatták támadásukat min­den frontszakaszon. A légierők tá­madást intéztek Szuvon repülőtere ellen és az ellenség két B—29-es bombázóját és 7 vadászgépét meg­semmisítették. A néphadsereg egy másik repülőraja két napon át — jú­nius 29-én és 30-án légiharcokat foly­tatott amerikai bombázókkal, me­lyek támadást kíséreltek meg a fel­szabadított Kaeszong város ellen. A légiharcokban két B—29-es bombá­zót lelőttek. Június 29-én a néphadsereg tüzér­sége távozásra kényszerített egy amerikai hadihajót, amely behatolt a Kanyon tartományban lévő Kannin körzetébe azzal a céllal, hogy a vá­rost lője. Kannán és Szamcsök körzetében a néphadsereg csapatai partizánegysé­gekkel egyesülve június 28-án és 29-én elvágták az útját az ellenség visszavonuló csapatainak és megsem­misítő csapást mértek rájuk. E har­cokban a Li-Szin-Man hadsereg több mint 700 katonáját és tisztjét el­pusztították, illetve megsebesítették és több mint 600 katonát és tisztet foglyul ejtettek, köztük két tüzérsé­gi hadosztályparancsnokot, két ez­redtörzs-parancsnokot, egy hadosz­tálytörzs hadműveleti osztályának parancsnokát, stb. Július 3-i TASS-jelentés: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nép­hadserege főparancsnokságának köz­lése szerint a néphadsereg egységei tovább mérik csapásaikat a vissza­vonuló ellenségre. A néphadsereg csa­patai, amelyek június 28-án felsza­badították Szöult és Szuvon, vala­mint Taezson irányában nyomulnak előre, június 30-án elzárták a pánik­szerűen visszavonuló ellenség útját és részben megsemmisítették, részben foglyul ejtettek egy délkoreai had­osztályt és nagy zsákmányt ejtettek, A néphadsereg csapatai, melyek Kim­po repülőterének elfoglalása után dél felé nyomulnak, július 1-én teljesen felszabadították Jendinpho városát. A haditegerészet partraszállott egy­ségei, melyek Kankung, Szamszök és Urdin körzetében partizánosztagok­kal működtek együtt, Kanvon-tarto­mányban egyesültek a szárazföldi csapatokkal és a hegyes terep nehéz­ségeit sikeresen leküzdve, dél felé nyomulnak. A néphadsereg csapatai, melyek Jendinphot felszabadították, július 1-én folytatták a visszavonuló ellen­ség üldözését. A Csuncsön—Honcson-szakaszon működő csapatok 70 kilométerrel nyo­multak előre. A néphadsereg tüzérsége a Japán­tengeren visszavonulásra kényszerí­tett egy amerikai hadihajót, amely előzőleg megközelítette a koreai par­tokat. A légi haderő a kedvezőtlen időjá­rás ellenére harcba szállott az ellen­séggel és fedezte a néphadsereg csa­patainak előnyomulását. A koreai néphadsereg főparancsnok­ságának legújabb jelentése. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noka jelenti: A néphadsereg egységei folytatják támadásukat, csapásokat mérve a visszavonuló ellenségre. Jú­lius 1-én a néphadsereg csapatai 60 kilométernyire a 38. szélességi kör­től délre átkeltek a Han folyón (Han­gan). A katonai alakulatok ebben az irányban egy Szuvontól keletre 20 kilométerre levő pontig jutottak el és folytatják támadásukat dél felé. Július 2-án a néphadsereg csapatai felszabadították Hengszeng megyei székhelyét és Kanvon tartomány Hengszenghez közeleső körzeteit és behatoltak Vondju megyébe. Július 2-án a néphadsereg egységei több mint 20 járási székhelyet és több mint 400 községet szabadítottak fel. Kanvon tartományban a néphadsereg az ellenség menekülő csapatait ül­dözve július 2-án 13 órakor teljesen felszabadította Vondju megyeszékhe­lyet és környékét és tovább nyomul előre. A néphadsereg más egységei július 2-án reggel felszabadították Jangpheng megyét (Kengi tarto­mány) és tovább nyomultak dél felé. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság légierői folytatják az ellen­séges csapatok és gépesített hadosz­lopok bombázását Szöul és Szuvon között és támadásokat intéztek Szu­von repülőtere, az ellenség katonai szerelvényei és hadianyagraktárai el­len. Légicsatában az ellenség egy re­pülőgépét lelőtték. Felbomlóban a délkoreai hadsereg MacArthur zárlatot rendelt el a front híreire vonatkozóan A moszkvai rádió jelenti: Az Uni­ted Press jelentése szerint északko­reai páncélosoknak a Han-folyó men­tén történt frontáttörése következté­ben a délkoreai csapatok főhadiszál­lása és az amerikai katonai tanács­adók küldöttsége a Szöultól húsz mérföldnyire délre fekvő Szuvonból a 93 mérföldnyire délebbre fekvő Taezson városába, a délkoreai „kor­mány' ideiglenes „fővárosába" tette át a székhelyét. A szovjet lapok idézik az Associa­ted Press jelentését, amely szerint a délkoreai hadsereg a felbomlás útján van és megszűnt harcolni az észak­koreai hadsereg tankjai ellen. A dél­koreai katonák nem hajlandók az útakat és a hidakat felrobbantani. Idézik az United Press jelentését, amely szerint szombaton reggel Szu­vonból 250 amerikai tanácsadó érke­zett Taezsonbgj akik egész éjjel meg­állás nélkül menekültek, személyes ingóságaikat is hátrahagyva. A moszkvai Pravda közli az Asso­ciated Press taezsoni jelentését, mely szerint MacArthur főhadiszállása je­lentette, hogy az északkoreai csapa­tok áttörték a déliek védelmi vonalát és két irányban törnek előre: 1. In­cson, 2. Kunjang irányában. Július 2-án megérkezett az első hi­vatalos jelentés egyes amerikai csa­patrészek megérkezéséről Dél-Koreá­ba. Válaszként arra, hogy a nyugati sajtótudósítók bírálták MacArthur főhadiszállásának a koreai hadmüve. letekről kiadott jelentéseit, a taezso­ni amerikai főhadiszállás vasárnap zárlatot rendelt el a hadterületekről szóló hírekre vonatkozólag. Továbbá elrendelte valamennyi külföldi tudó­sító jelentéseinek felülvizsgálását. Mint ismeretes, a nyugati sajtó­képviselők kijelentették, hogy az amerikai főhadiszállás koreai jelen­téseiből „hiányzik az objektivitás és a becsületesség".

Next

/
Thumbnails
Contents