Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-28 / 171. szám, péntek

Nem akarunk háborúi! Lacsny Ferkó tuilja, mi a nyomor. Tizenkét millió sportoló a Szovjetunióban A Szovjetunióban ezidősze­rint 12 milliónál több sportoló van, akiknek száma hónapról hónapra szaporodik. A sporto­lók sziáma az év eleje óta csak­nerfi 1 és félmillióval növeke­dett. A Szovjetúnió legtöbb kerületében mozgalom indult meg a sport további fejlesztése érdekében. A voronyezsi vidéken a spor­tolók számát háromszorosára akarják növelni. A vidék vál­lalatainál, a kolhozokban és szovhozokban új testnevelési együtteseket , létesítenek. A testnevelési együttesek tagjai­dnak száma csak júniusban több, mint 80.000 sportolóval szaporodott. A testnevelési elő­adók és edzők előkészítésére is nagy gondot fordítanak. Kö­rülbelül 1000 előadót és edzőt képeznek ki a sport különbö­ző ágaiban. Számos stádion, sportpálya és versenyuszoda építkezése is folyik. Megkezd­ték a vidéki Szpártákiád elő­készítését is, amelynek külön­böző versenyszámaiban 5000 sportoló, a kerületi Szpártá­kiádok győztesei indulnak. Sok új testnevelési együttest létesítenek a nyugatszibíriai al­táji vidéken is. E vidék falvai­ban ebben az évben a sporto­lók szálmát tízszeresére akarják növelni. Jlany a téiképiizOft Newell Rogers, a Daily Ex­press newyorki tudósítója írja, hogy Amerikában újabban nem vásárolnak koreai térké­pet. Affiíkor az USA beavat­kozott, az emberek tömegesen vásárolták a térképeket, hogy megnézzék, a világ melyik sar­kában is van az az ország, ahová Truman ágyútölteléknek küldi az amerikai katonákat. Most azonban pang az üzlet. Az egyik térképkészítő cég tulajdonosa, Mr. A. Gross megmagyarázta a pangás okát: A fiúk hátra mennek. Mr. A Gross az amerikai csapatok menekülését tisztán üzleti szemüvegen át nézi. Lát­hatólag nem érdekli, hogy a „fiúk" hátramenése mást is jelent, mint pangást az ameri­kai térképszakmában: börtö­nökben legyilkolt koreai haza­fiakat, kétségbeesett terror­bombázásokat védtelen lakó­negyedek ellen és — katona­ruhába bújtatott amerikai fia­talemberek pusztulását. Mr. Gross felháborító cinizmusa azonos az összes monopoltőké­sek cinizmusával. A nyilatko­zat, amelyet a térképkészítő cég tulajdonosa adott, ponto­san rávilágít Amerika urainak Célkitűzéseire, lamelyek értel­mében a „fiúknak" a Wall Street profitja érdekében kell &Wüket feláldozníok .,. Jól tudja, hisz saját magán tapasztalta a mult évek kapi­talista rendszerét. Ezért tilta­kozik a háború, az imperialis­ták Koreába való betörése el­len. Tudja, hogy ott azt a rendszert akarják bevezetni, amely édesapját és édesanyját vette el s őt mint árvát nyo­morban hagyta. — Édesapámat jóformán nem is ismertem, — kezdi Lacsny Ferko, az ötödik tá­bor brigádosa — bányász volt. Néha dolgozott s egy kis ide múlva újra munkanélkül volt Nagyon nehéz életünk volt. Anyánk nem tudott mit en­nünk adni. Nem volt mit. Apám ezt nem bírta. Elkezdett inni. Elkeseredésében tette ezt, mert nem volt munka, nem volt kenyér. Aztán elment Többé nem láttam öt. Édes­anyám, tizenkétéves korom­ban, hirtelen tuberkulózisban halt meg. Ferkó nem tudott továblj. ta­nulni. Annak ellenére, hogy nagyon -«fcerette a könyveket, nem tanulhatott. Az elemit se végezte be. Teheneket, majd juhokat őrzött a hegyi legelön s néha-néha az iskolába is el­mehetett, de csak a községi bizottság jóvoltából. — Csak a felszabadulás után jutottam árvaházba és iskolába. A kezem nagyon ne­héz volt s nem sikerült min­den. Ennek ellenére is elhatá­roztam, hogyha ki is fognak nevetni, de akkor is a legjob­bak közt leszek S ma már gimnáziumba, a felső középiskola III. osztályá­ba jár és jól akar tanulni. — Én is vállaltam kötele­zettséget a hősiesen harcoló koreai nép tiszteletére. Min­den héten önként ledolgozok 15 órát és mint az örszakasz tagja becsületesen fogok őr­ködni, egyetlen egyszer sem szabad elszundikálnom. Nem akar háborút, elítéli az imperialisták gaztettét, akik Koreában azt. a kapitalista paradicsomot akarják megva­lósítani, amelyben neki hosszú éveken keresztül olyan nehéz élete volt, szülők, kenyér és műveltség nélkül. Az A-26,982. szám kiáltja: „El a kezekkel Koreától!" Gal elvtársnő tudja, miért mondja ezt, tudja, miért kö­telezte magát élmunkásmódra dolgozni tizes mintacsoport­jával. Nagyon jól emlékszik még azokra az évekre, amikoi nem Gal Valériának hívták, hanem csak szám volt: A-26.932., egy„ az Oszvíe­csimben pusztuló ezrek közül. — Tizenegy éves sem vol­tam, amikor édesanyámmal együtt koncentrációs táborba hurcoltak. Édesapám, mint a Kommunista Párt tagja ille­galitásban dolgozott, megszö­kött a Gestapo elől s így édes­anyámat s engem hurcoltak Oszviecsimbe. Gal elvtársnő ismeri a há­ború és a fasizmus szörnyűsé­geit. A gázkamra ajtaja előtt állt szomorúan, a híres oszvie­csimi orvoshóhér, Mengele ál­tal elítélve. Nem tudta, miért kell elpusztulnia, Ö még élni akart! — A szovjet légierő men­tette meg az életemet. Meg­érkeztek a szovjet pilóták és pilótanők és elkezdtek bom­bázni. Tizenkétórás berepülés után, amikor az eszesz-ek megszöktek, m is visszaszök­tünk barakkjainkba. Valéria Oszviecsimből fegy­vergyárba került. Mint tizeid négyéves kislány naponta tel­jes tizenkét órát dolgozott. Enniük nem volt, néha 14 na­pig sem. Otthon a családot az eszesz-ek kipusztítottták. Ezt az életet hozta a fasizmus. S ez most újra kialakulóban van — Amerikában. Ezt Gal elv­társnő tudja. Hiszen mi tulaj­donképpen a Koreában elköve­tett gaztett? A fasiszta Drang nach Osteň! Ezért vállalt tízes mintaosoportjával kötelezett­séget, hogy ledolgoznak 100 órát, egészen a hónap végéig élmunkásmódra fognak dol­gozni s megszerzik a Jilem­nicky és a Tyrs képességi jel­vényt. Igy akarják támogatni a népi hadsereg, a szabad ko­reai nép harcát. — Eljöttünk a Duzzasztó­gátra, hogy építsünk. Építsük a duzzasztógátat, hazánkat s most pedig segítsük a koreai népet. Élcsoport, élszakasz le­szünk. A koreai nép pedig győzni fog, ez biztos. Hiszen az ő oldalukon van az igazság s mögöttük milliók állnak a hatalmas Szovjetunióval együtt — mondja Gal elvtársnő. Eb­ben hisz minden brigádos. Ezért van ma ilyen hatal­mas élmunkásmozgalom a duzzasztőgátért. Ezért vannali a kötelezettségvállalásak szá­zai. Még egy munkagyözelem, még egy élváltás — s a koreai hősök elfoglalják Teazsont. Még egy lapát ráadás, tíz száz — s Tengu szabad lesz. A köbméterek tízei, a csil lék százai, teljesitrr. 'nyen fe­lül — Puszan üzsbad lesz. Még szorgalmasabban építe­ni, a duzzasztógátat, dolgozni az üzemekben, szövetkezetek­ben, a szabad világ minden munkahelyén — s Korea sza­bad lesz! Igy haftolnak az Ifjúsági Duzzasztógát birgádosai a munka frontján a koreai nép győzelméért és szabadságáért Azért a népért, amely győzni fog! Vaj helyett ágyú... Németország nyugati öveze­teiből a Berlini Találkozóra érkezett fiatalok leleplezik: ho­gyan támasztják fel a háború­ra készülődő amerikai impe­rialisták a náci hadianyaggyá­rakat Nyugat-Németországban. Aachentől Hamburgig ismét felharsant Göring jelszáVa: „Vaj helyett ágyút". A lakos­ság egyre rosszabb élelmezési viszonyok közt harcol a min­dennapi kenyérért, ugyanak­kor a hamburgi Blom & Voss művek — a békeszerződés ide­vonatkozó cikkelyeit semmibe­véve — nehéz páncélzattal el­látott harckocsikat gyárt. A kölni Schmiedig-gyár repülő­gépmotor-alkatrészeket készít. Az altonai „Deutsc-her Metall­werke" gránáthüvelyel*et .és kézi tűzfegyvereket állít elő. Az angol-amerikai megszál­lók — jelentik a német ifjak — a legkülönbözőbb álnevekkel­álcázzák a tervszerűen de­centralizált úij nyugatnémet hadiipart. Ki gondolná, hogy a neussi edénygyár különleges irányzóberendezéseket készít, a hageni Börkey-féie üzem drótakadályokat, erődílésí fel­szereléseket gyárt. A drótaka­dályokat és — berendezéseket hosszú vonatszerelvények vi­szik Köln, Hannover, Ham burg és Mosel felé. Az Észak­rajna-Westfáliai acélüzemek ismét gyártják a náci hadsereg PST jelzéssel ismert ^páncél­acélját. A karlsruhei Scholp­gyár óriási mennyiségben állít elő táborizöld katonai ruha­anyagot. Újra dolgozik a wormsi munieiógyár. Füstöl­nek a stockstadti fegyvergyár kéményei. A koblenzi Concor­dia páncéllemezeket gyárt, a rheinbrohli Hilgers-cég katonai pontonokat. A német fiatalok a felhábo­rító adatok birtokában még el­szántabban küzdenek minden alattomos imperialista provo­káció ellen, Németország egy­ségéért, a békéért. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kukko Olga, Dedina*Mládež. Cikkedet és beszámolódat vár­juk. A következő hónapban Zelina elvtárs fog helyettesíte­ni. Az iskolába, jelentkezőkről el ne felejtkezz! Rozsnyó József, Brezno. — Cikksorozatodat minél előbb készítsd el. Várjuk. Részletes választ levélben küldünk. Marek Katalin, Nové Zámky. Az Ifjúsági Birtokra való je­lentkezésedet elintéztük. Ha­marosan megkapod a behívó­dat. A kassai III. osoport. A kért kultúranyagot már elküldtük. Részletes jelentést kérünk. Többeknek. Ne felejtkezze­tek el a CsISz politikai isko­lázásáról. Szeptemberben kez­dődik! Minél előbb küldjétek be jelentkezésteket! Cím: SÜV­ČSM magyar osztálya, Brati­slava, Jelenia 2.

Next

/
Thumbnails
Contents