Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-27 / 170. szám, csütörtök

- UJ SM Helyzetkép a királyhelmeci járásból 1950 július 29 lö SZ0 7 Amikor az EFSz munkáját és működését akarjuk vázolni, nem szabad megfeledkezni, hogyan nézett ki a királyhelmeci járás pár hónappal ezelőtt. A mélyen begyökeresedett burzsoá-nacionalizmus miatt itt az osztályharc nehezen 1 fejlődik ki. Ahelyett, hogy a kis- és középgazdálkodók megértenék egymást, egymás között acsarkodnak, hivatalaink, tekintet nélkül az illető szociális helyzetére, osztálybeli hovátartozására

y egyformán lépnek fel minden lakossal szemben, legyen ez bár szegény földműves, munkás vagy falusi gazdag. A párttagok húzódoztak és nem avattak be a tényleges munkába, kivált a nemzetiségileg vegyes községekben, ahol legjobban érezzük az osztályharc gyenge kifejlődését. E községekben ahelyett, hogy az osztályellenséget igyekeztek volna leleplezni, a kis- és középgazdálkodók egymást ütik, igy az osztályellenségnek módpában állt, hol az egyik, hol a másik táborban meghúznia magát. A nacionalizmus köpenyében megbújva harcoltak az EFSz-ek alakítása, illetve fejlesztése ellen. Elsösorbna Bodrogszerdahelyen gyenge a helyzet, ahol az alkotó munkára nem sikerült egyesíteni a telepeseket, áttelepítetteket és a községbeli lakosságot. Ilyen a helyzet Bélyen is. Amikor a Kommunista Párt járási bizottsága rájött, hogy munkája járási viszonylatban nem a legjobb, elhatározta, hogy először is aktivizálja a Párt alapszervezeteit, kiegészíti a járási vezetőség oktató testületét és megkezdi a községek rendszeres látogatását. A királyhelmeci járás községei igyekeztek megvalósítani a IX. kongresszus határozatait, szem előtt tartva Gottwald elvtárs megállapítását, hogy a szocializmust a falunak szocializálása nélkül nem lehet megvalósítani. Mivel a járás nélkülözi a nehézipart, világos, hogy mint mezőgazdasági vidéknek több gondot kell a falvak munkájára fordítania. Amint sok helyen, úgy itt is azt hitték, hpgy a földmüvespolitika csak mellékmunka és ez az oka annak, hogy lemaradtak. Üj utat és formát kell találni, hogy azt, amiben lemaradtak, behozzák. Megszervezték az együttműködést a járás valamennyi szervezetével. Megjavították a munkát az oktató testületek aktivizálásával és ezáltal működésbe hozták a falusi helyiszervezeteket is. A járási összgyülés előtt 9 megalakult és 6 alakuló EFSz volt. A tavaszi szezonban összesen 435 hektár föld volt közösen megművelve. A járási aktíva előtt itt nem volt sem első, sem második, sem harmadk típusú szövetkezet. A IX. pártkongresszus előtti kötelezettségek és a IX. pártkongreszszus határozatai végre-felébresztették ezt a kerületet is. A falvakban hetente tartottak pártválasztmányi gyűléseket, nyilvános népgyüléseket, amelyekre a legjobb elvtársakat küldték ki, akik a gazdálkodókkal megtárgyalták a felmerült problémákat. Široký elvtárs a IX. kongresszuson leszögezte: a temérdek parcella és a sok gazdasági termelési ág lehetetlenné teszi a modern gépek és termelési eszközök kihasználását. Ugyanakkor a mezőgazdaság termelés, az ipari célra szolgáló mezőgazdasági nyersanyag, valamint az élelmiszercikkek szükséglete Szlovákia iparosításával rohamosan nö. A szociális szövetkezeti nagytermelés emeli a munka teljesítőképességét, felszabadít sok olyan munkaerőt, melyre az iparban pótolhatatlan hiány van. Az SzKP IX. kongresszusa után a járásban fokozottabb munkához láttak. A kis- és középparasztokat meggyőzték a magasabbfokú EFSz jelentőségéről és a kulákokkal folytatott nagy harcok után sikerült Bolyban és Nagygéresben a harmad, Lelesz és Bátyán községekben második típusra áttérni. Ezzel azonban még nem elégedtek meg. További munkával elérték, hogy további öt községben, Királyhelmec, Szentes, Zemplén, Oross és Bodrogszerdahelyen elfogadták a második típus megvalósítását célzó' üzemi tervet, míg Véke, Zétény és Hrad községekben, ahol idáig csak az előkészítő bizottság működött, áttértek az első típusra. A többi községekben most folyik a szervezés az első típus megvalósítása érdekében. Szeptember elsejére a járás harmincöt községe közül húsz községben T, II. és III. típusú EFSz fog műKöd nl. Ezt a munkát úgy kezdték, hogy húsz községben a nyári munkákat közösen végezték el, a közös aratás formájában folyt a munka. A falusi osztályharc kiélesedett, a kis- és középparasztok ellen a reakció és a falusi zsírosparasztok támadásba kezdtek. Először még abban sem akartak megegyezni, hogy szerződést kössenek az állami gépállomással,- de a közös aratásról sem akartak hallani. Amint azonban az első gép megjelent a földeken és látták, hogy a szakmunkaerők elégtelensége mellett is a gépek nagy teljesítményt érnek el, nem akartak már kézierővel aratni vagy kaszálni. Az aratást Lelesz községben június 23-án kezdték meg. A leleszi dolgozó parasztok teljes erővel láttak az aratáshoz. A királyhelmeci kerületben a földművesek július 10-ig 10.264 hektár gabonát arattak le. Milyen nehézségek mutatkoztak a közös aratásnál? A traktoristáknak nem volt még gyakorlatuk, a gépek el-elromlottak. Néha egész káosz és idegesség lett úrrá, azonban egy pár nap múlva minden rendes kerékvágásba került a szervezett közös munkával. Igaz, előfordult az is, hogy egyes csoportok szétestek. Hisz a reakció mindenképpen igyekezett munkánkat gátolni. A traktoristák gyakorlatlanságát is ki akarták használni. A legnagyobb nehézség abban mutatkozott hogy a pénzügyi tervet nem tudták véghezvinni úgy, ahogy azt eredetileg tervezték és gép sem volt elég rendelkezésre bocsátva. A legjobb község, amely a tervet minden téren teljesítette, Lelesz volt. Itt 9 csoport dolgozott. A behordást is tervszerűen végezték, úgyszintén a cséplést is. Itt a falusi zsírosparasztok és spekulánsok izolálásakor három embert őrizetbe vettek, mert az EFSz-ből való kilépésre szervezkedtek. Ez a három ember alattomosan dolgozott a közös munka ellen és az EFSz-nek magasabb típusára való átmentelét uszításokkal akadályozta. A reakciónak sikerült 106 tagot beszőni, akik ki'éptek a szövetkezetből. Közülük 53-at véglegesen kizártak, a többi pedig kérte újrafelvételét. A'leleszi EFSz közös munkával az aratást 580 hektáron 10 nap alatt végezte el és ahol az EFSz birtokán a búza közösen volt elvetve, hektáronként 30—32 mázsát értek el. Lelesz után Nagygpéres község következett, ahol négy csoport dolgozott. Egy csoport zsírosparasztokbői állott. Nagygéresen az elért eredmény azért volt jó, mert a telepesek egyesültek a lakossággal és egyetértésben. közösen dolgoztak. 51 paraszt csatlakozott az EFSz harmadik típusához 238 hektár saját szántófölddel, amihez hozzá jön még a szövetkezeti 115 hektár. Úgy Nagygéresen, mint Leleszen, folyik a tagosítási munka. Zemplén község a harmadik helyre került, itt a közös aratási munka nagy sikert ért el s áttértek az EFSz második típusára. Ez az EFSz még újkeletü, de meg volt az az előnyük, hogy náluk a gépek jól dolgoztak, miután már végrehajtott egységes vetési tervük volt. Felbáron befejezték & gabonabetakarítási munkálatokat Felbáron szombaton délután ünnepélyes külsőségek között, dr. Soltész közellátásügyi megbízott és a dunasze.'dahelyi járás vezető funkcionáriusaitok jei-snlétében a dunaszerdahelyi jrrásban elsőnek befejezték a gabonabetakarítási munkálatokat. Az ünnepség alkalmával adták át a járási versenyzászlót, amely most a községházán büszkén hirdeti a felbári dolgozó parasztok szórgalmas és eredményes munkáját. Felbáron a gabonabetakarít^t terv szerint végrehajtott közös munkákkal végezték el. Az aratást három önkötözögép és négy kézikaszás aratócsoport végezte hat nap alatt 280 hektáron. Ugyancsak közös munkával végezték a behordást és a cséplést is. A jól megszervezett közös munka eredményének tekinthető, hogy a 12 napra tervezett cséplést 6 nap, tehát fele idő alatt végezték el. A csépléssel egyidejűleg végezték az előírt gabona beszállítását is, most pedig már a kontingensen felüli rész beszállítására kerül a sor. A felbári földműves szövetkezet átfér a harmadk. típusú szövetkezeti formára. A szövetkezetnek 122 tagja van és így néhány reakciós földműves kivételével a község összes földművese tagja a szövetkezetnek. Elkészítették a jövő évi vetési tervezetet és ennek alapján végzik majd a szövetkezeti tagok földjeinek a tagosítását is. Az aratás és cséplés munkája alól felszabadult traktorokat, valamint az összes igákat a tarlószántásra állították be és jövő héten ezt a munkát is befejezik. Meg kell még említeni Biel községet, ahol ugyan régi szövetkezet van, de sajnos, kissé sántikál. A szövetkezeteseknek nem sikerült még megnyerniük annyi családot, amennyire szükség mutatkozik. A 29 tag nem győzi a földet megmunkálni, miután a szövetkezetük már annyira fejlett, hogy van juhtenyésztésük, sertéshizlaldájuk, dohány- és zöldségtermelésük. Hogy mégis áttértek az EFSz harmadik típusára? Mert nem volt más kiút, egyesek ugyanis elhagyták földjeiket és a párttagság nem akarta, hogy a kisparasztok zsírosparasztokké váljanak. E két megoldás maradt hátra: vagy a harmadik típus, vagy pedig az állami birtok. A Párt járási bizottságának segítségével minden bizonnyal elérik, hogy itt is mintaszövetkezet legyen. Megemlíthetnénk még más községeket is mint például Szentes, Bodrogszerdahely, Botyani, stb. Egy bizonyos, hogy ott, ahol életrevaló helyiszervezete van a Pártnak, megy a munka, ott a faluban nem ismernek nehézségeket. Hogy gyorsabban és bátrabban lehessen a szövetkezeteket kiépíteni, a szövetkezetek az egész járásban versenyt vezettek be. Lelesz az elsőbbségért versenyre hívta ki az összes szlovákiai EFSz-eket. Ezidőszerint Lelesz a vándorzászló tulajdonosa. A verseny a minta EFSz-ért folyik. Feltételei ezek; A gazdálkodók minél nagyobb százalékának megnyerése, közös aratási munka, hordás, cséplés, beszolgáltatás, tarlóhántás, egységes vetési eljárás, stb. A királyhelmeci járás versenyben áll a galántai járással Leszögezhetjük: annak ellenére, hogy a királyhelmeci járásban a helyzet nem a legrózsásabb, mégis nagy lépéssel jutottak előre a járás dolgozói a szocializmus építésében. Kilenc községben felszántották a barázdákat, 11 községben az első típusra térnek át szeptember 1-töl és a többi 15 községben szintén bevezetik az egységes vetési eljárást. A lehetőség szerint mindenütt elvégzik a tarlóhántást. Kilenc községben ez már folyamatban is van. Minden községben 10 hektár keveréket vetnek, hogy a szövetkezeti tagok állatállománya télen takarmányhiányt ne szenvedjen. Az egységes eljárás megoldásában segítjük a kis- és középparasztságot. Kilenc községben a kerületi Nemzeti Bizottság lesz a kisés középparasztok segítéségére. A többi községekben a tanítókat kapcsolták be a munkába, akik a heb vezetőkkel kidolgozták az egységes vetési tervet. Ezek résztvettek a járási aktíván, ahol egynapi oktatásban részesültek. Eddig már körülbelül 10 terv elkészült és azokban a községekben, ahol működik az EFSz, a pénzügyi tervet is elkészítik. A tanítókat a tervek elkészítésének ellenében felmentették a brigádmunka alól. A munkát azzal is javítottuk, hogy 20 községben állandó politikai és szakinstruktor van és 8 körzeti titkár. Ezek az új erők fognak biztosítékul szolgálni, hogy a beszolgáltatást a földművesek rögtön a cséplés befejeztével megvalósítják. Hogy működnek a gépállomások? Sem a gépállomás, sem az EFSztagok nem tudták a munkát- úgy megszervezni, ahogy azt elképzelték. A gépállomás az elmúlt évben négy önkötözögéppel dolgozott. Ezzel szemben az idén 69 géppel kezdte a munkát és így természetes, hogy káosz volt, mert nem volt annyi bedolgozott .szakemberük, amennyi kellett volna és a munkavezetők is tanácstalanul álltak a nem várt nagy feladatok előtt. A gépállomás félt, hogy nem lesz kinek a gépekkel aratnia és. azért az állami birtokokkal 500 hektárra kötött szerződést. Ez volt az oka annak, hogy a gépállomás nem tudta az egyes falvakat ellátni úgy aratógépekkel, ahogy azt utólag a falvak igényelték. Ugyanez a helyzet a cséplőgépeknél is. A cséplést ebben az évben végzi először a gépállomás. Be kell vallani, hogy a gépállomás alkalmazottai még nem tudták úgy elvégezni a tervmunkát, ahogy kellett volna, ezért mutatkoztak hiányok ezen a téren. Az előbbiekben röviden rámutattunk a jelentősebb sikerekre és hiányokra a királyhelmeci járásban. A királyhelmeci járás összes funkcionáriusai elhatározták, hogy nem szűnnek meg folytatni a kis- és középgazdák meggyőzését és a Csehszlovák Kommunista Párt a Szlovákiai Kommunista Párt IX. kongreszszusának határozatainak megvalósításáért folytatott munkásságukat. A határozatokat, amelyek a szocializmus építésére a falun vonatkoznak, az utolsó betűig teljesítik. Eltökélték, hogy elmélyítik a reakció és a falusi gazdagok ellen folytatott harcot. (Smotzer) A nagylégi földműves szövetkezetnél jói teljesül feladatát a bratislavai Elektromos Művek munkássága Tavaly ősszel októberben Nagylégen még csak a földműves szövetkezet előkészítő bizottsága működött de a bratislavai Elektromos Müvek munkássága már védnökséget vállalt az alakuló szövetkezet felett. Igaz, hogy a védnökséget vállaló üzem munkássága akkor még anyagi, illetve munka formájában való anyagi segítséget nem adhatott a szövetkezetnek mert nem is volt szüksége rá, de annál nagyobb szüksége volt arra. hogy a védnökséget vállaló ipari munkásság a politikai és gazdasági felvilágosító munkában legyen segítségére a szövetkezet megalakítását kezdeményező nagylégieknek. Az Elektromos Művektől Bárányi János üzemvezető, meg néhányan munkás ki is mentek Légre, hogy megtartsák a szövetkezet alakuló gyűlését. Akkor derült ki. hogy a kezdeményezés nagyon is rossz kezekben volt és az elkőkészítő bizottság jóformán kulákokból állott. Ezek a kulákok mikor látták, hogy politikailag fejlett, öntudatos ipari munkásság a nagylégi szövetkezetet a kisparasztok kezébe aliarja adni és a legélesebb ósztályharcot hirdeti a kizsákmányoló kulákok ellen, — reakciós propagandával az ismert rémhírterjesztéshez folyamodtak és szétverték a szövetkezet alakuló gyűlését. Azt htiték, hogy ezzel a szövetkezeti mozgalmat tönkre is verték Nagylégen. Ügy gondolták a kulákok, hogy ha a szövetkezetből nekik semmi hasznuk sincs. — sőt csak káruk lesz. mert a kisparaszt a szövetkezeti erő által lélekzethez jut, így kikerül a kulákok karmai közül. — akkor inkább ne legyen pemmi sem. Megállta a helyét azonban az Elektromos! Müvek munkássága, élén Baran János üzemvezetővel. A következő vasárnapon már újra Nagylégen voltak és az összehívott gyűlésen a falu dolgozó parasztságát felvilágosították a kiilákok mesterkedéseiről, leleplezték őket és megmagyarázták a földműves szövetkezet célját. A szövetkezet a kis- és középparasztoké, azok életét van hivatva könnyebbíteni és a kulákoknak a szövetkezetbe semmi beleszólásuk nincs. Ennek a gyűlésnek meg is lett az eredménye. Nagylégen 30 taggal megalakult az első típusú földműves szövetkezet. Az Elektromos Művek munkássága mint idősebb testvér állt a fiatal szövetkezet mellett és mindenben segítségére volt. Elintézték a szövetkezet ügyes-bajos dolgait a hivatalokban, brigádba járták, megjavították a szövetkezet gépeit, — most a nyáron pedig hathatósan közreműködtek. hogy megszervezzék a közös aratást. Barán János pedig úgyszólván személyes ügyének tekintette, hogy Nagylégen a gabonabetakarítási munkálatok a legnagyobb rendben menjenek végbe és az aratás, cséplés idejére oktatónak ment ki a faluba. Az aratást gépekkel és közös munkákkal végezték el, de közös munkákkal végezték a gabona behordását és a cséplést. Az állandó felvilágosító munka, a gépek és a közös munkák által elért eredmények meghozták a maguk gyümölcsét. A nagylégi földműves szövetkezet áttért a harmadik típusú szövetkezeti munkára. A taglétszám 203-ra szaporodott és így a község földműveseinek 90 százalékja tagja a szövetkezetnek. Az egész község határának 2795 hektár területéből 2231 hektár a szövetkezeti tagok birtokában van. Csak a kulákok vannak a szövetkezeten kívül, de ezekért nem fáj a nagylégi dolgozók feje. Az Elektromos Művek munkássága pedig őrködik, hogy a kulákok ne fejthessenek ki romboló munkát és idejében leleplezik azok mesterkedéseit. A szenei állami birtokok segítenek az EFSz-nek • Az állami birtokoknak az a főfeladata, hogy a szocialista termelés mintaképei legyenek s egyúttal segítséget nyújtsanak az Egységes Földműves Szövetkezeteknek a mezőgazdasági termelés tökéletesebb formáinak meghonosításában. E célból az állami birtokok az Egységes Földműves Szövetkezetekkel kölcsönös segélynyújtási szerződéseket kötnek. Eddig Szlovákiában mintegy 120 szerződést kötöttek, melyekben az állami birtokok és az EFSz-ek kötelezettséget vállaltak hogy kölcsönösen segíteni fogják egymást. A szencj állami birtokok eddig öt szerződést kötöttek különböző EFSzkel. A szerződés legtöbb pontját már teljesítették. Az állami birtokok oktatói segítettek öt EFSz-nek a tagtoborzásnál, a munka és a költségvetés tervezésénél, valamint az aratási és cséplési munkálatoknál. Az állami birtokok központi műhelyének mechanikusa; már az aratás megkezdése előtt díjmentesen megjavítottak öt traktort. Ezzel a munkával kb. 12.000 Kčs-t takarítottak meg az EFSz-nek Ezenkívül az egész aratás és cséplés folyamán állandó összeköttetésben voltak az EFSz-ekkel abból a célból, hogy ha aratás vagy cséplés közben egyegy gép elromlik, azonnal segíthessenek, Tekovské Lužany EFSz-ének 7 munkaerő 3 napon át segített az aratási munkálatoknál. A vistiki EFSz-nek 20 magyar hold földterületet alakítottak át szőlőkertté, amivel kb. 90.000 Kčs-t ajándékoztak az EFSz-nek. Az állami birtokok, amint saját birtokaikon befejezik a cséplést, azonnal átengedik a cséplőgépeket azoknak az EFSz-eknek, amelyekkel szerződéses viszonyban áünak. Az aratás és cséplés után tovább fogják egymást segíteni a többi mezőgazdasági munka elvégzésénél is. Segítséget nyújtanak a közös vetés; terv megvalósításánál. Ezzel a segítséggel meggyorsítják az EFSz-ek fejlődését és magasabb fokúvá való átalakulását. Halastavak létesítésével a közellátás javításáért A második világháború befejezése után Szlovákia halászai felemelték szavukat újabb halastavak létesítéséért és a meglévőknek karbantartósáért. A háború folyamián ugyanis sok halastó ment tönkre. A múltban Szlovákia földjének nagy részét a grófok birtokolták, ezért a z akkori halastavak is a feudális földesurak tulajdonát képezték. Ezeknek azonban nagy része különböző okoknál fogva kiszáradt. Sok halastavat szárítottak ki és csapoltak le a vasutak és országutak építésénél, továbbá szántóföldek nyerése céljából. Ma tehát kevés halastavunk van, annak dacára, hogy a természeti feltételek a halastavak létesítésére adva vannak. Feladatunk tehát, hogy a meglévő halastavakat rendbetegyük és ahol a felszíni viszonyok ezt lejtővé teszik, újabb halastavakat létesítsünk. A halastavak létesítésének fontosságát az 1947-ben bekövetkezett szláraz időjárás beigazolta. A szakértők és a kormány felismerték azt a tényt, hogy a halastavaknak nemcsak a haltenyésztésre van nagy jeletöségük, hanem sok víz elraktározáséra is alkalmasak és száraz évben felhasználhatók a mezőgazdasági termelés vízszükségletének fedezésére. További jelentőségük az, hogy befolyásolják az eső kicsapódását a felhőkből, vagyis szabályozzák a napos és fesős időjárás váltakozását. Hasonló a helyzet az erdőgazdálkodásban is. A kormány 1948-ban elrendelte, azonban a víztartályok és halastavat azonnal meg kell javítani, hogy minél több vizet foghassunk fel. E feladat megvalósítása is nehézségekbe ütközött, mert az építkezési szakértők a hidak, utak és fontos középületek építésével voltak elfoglalva. 1948-ban tehát nem érhettünk el nagyobb eredményeket, 1949-ben azonkha na víztartályok és halastavak a kedvezőbb időjárás következtében megteltek. A halastavak, víztartályok száma azonban még ma is elenyészően kicsi. Tekintettel" arra, hogy a 47-es szárazsághoz hasonló időjárás bármikor bekövetkezhet, nem szabad várnunk a halastavak építésével. A földművelésügyi Megbízotti Hivatal vízgazdasági szektora ezért tervet dolgozott ki, melynek alapján új halastavakat létesítenek. Az új halastavakat és víztartályokat úgy fogják elhelyezni, hogy mindazok a tényezők, melyek az időjárást be-i folyásoljók (erdők, folyók és tavak) egész Szlovákia területén egyenlete-i sen legyenek elosztva.