Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)
1950-07-26 / 169. szám, szerda
Világ proletárjai egyesüljetek! A moszkvai Pravda Sztálin levelének amerikai hatásáról A CSE H S Z LOVÄ K IAI M A 6 YA R 00 L G 0Z Ó K L A PI A Bratislava, 1950 július 26, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 169. szám A handlovai bányászok man V. Ssroký miniszterelnökfteiyettes és külügyminiszter öeszéde Hajlován A handlovai bányászok és a polgárság e hó 24-én délután öt órakor fogadta Viliam široký kormányaiéinököt és külügyminisztert, az SzKP elnökét. Široký elvtárs eleget tett a bányásozk kérésének és személyesen vette át a bányászok kötelezettségvállalásait, amelyek a IX. Pártkongreszs/.us tiszteletére vállait munkakötelezettségek meghosszabbítását jelentik a bányásznapig. A handlovai bányászok munkakötelezetségei a szocialista versenyzésre vonatkoznak, amelyek emelték az elmaradott széntermelést és a terv teljesítését. Ma Handlová teljesíti a tervet, sőt tál is akarja haladni. Ugyanígy a potori és nováky-i üzemek is. A kötelezettségvállalásokat nehéz bányászkezek írták, nem irodákban, hanem egyenesen a munkahelyen. Široký elvtársnak vannak címezve. Ezért nem történhetik meg ismét, hogy a szlovák bányász a tervet ne teljesítse. Öt óra után, mikor Široký elvtárs megtartotta a díszszázad szemléjét, nagyszabású manifesztáció következett, amelyen a bányászok nyilvánosan ismertették ígéretüket, hogy a kitűzött feladatoknak és kötelezettségvállalásoknak eleget tesznek. A manifesztációi Stencel, a handlovai bányák igazgatója nyitotta meg. Lelkes tapsvihar közpette üdvözölte Široký elvtársat, továbbá Moškot, az SzKP vezető titkárát és dr. Bránikot a Szlovák Tervhivatal elnökét, valamint az összes jelenlevőket. Stencel elvtárs beszédében hangoztatta, hogy Široký elvtárs utolsó látogatása óta a széntermelés a tavalyi évhez viszonyítva 20 százalékkal emelkedett. Ma Handlova, Potor és Nováky a tervet nemcsak teljesíti, hanem túl is haladja. A Párt kerületi vezetőségének nevében Ondriko elvtárs, a Bányászszövetség nevében Klimo titkár, a bányászok nevében pedig Šmidke elvtárs szólalt fel. Hangoztatta, hogy a handlovai, potori és nováky-i bányászok meghosszabbítják kötelezettségvállalásaikat a bányásznapig. Ezzel akarják bizonyítani hüségüket és szeretetüket a Csehszlovák Kommunista Párt és a Köztársaság iránt. A bányászok nevében Smidke elvtárs megígérte, hogy kötelezettségvállalása kat lelkiismeretesen fogják teljesíteni és erről Široký elvtársat minden hónapban értesíteni fogják. A továbbiakban közölte a bányászok elhatározását, hogy a szocialista verseny magasabb formáit és az élmunkásmozgalmat mélyíteni fogják, hogy a széntermelés olyan színvonalat érjen el amilyenre szüksége van gazdaság életünknek. Ezek után Široký elvtárs átvette a bányászok munkakötelezettségeiről szóló vaskos íveket. A tovább akban Kolenič elvtársnő kifejezte a bányászasszon^ok és a bányászok szolidaritását a szabadságáért önállóságáért és egységéért harcoló korca; néppel. Majd Široký elvtárs vette át a szót. Beszédét a bányászok éles figyelemmel k'sérték. Gyakran lelkes tapssal szakították félbe. Mikor Široký elvtárs beszédét befejezte a bányászok és a handlovai polgárok lelkesen ismételték: »Sztálin, Gottwald, Široký vezetése alatt örökké!« Široký elvtárs handlova; tartózkodása alatt beszélgetéseket folytatott a műszak; elvtársakkal, élmunkásokkal és az üzem politikai dolgozóival. Este a kultúrházban a bányászok újra meg újra megígérték Široký elvtársnak, hogy a tervet lelkiismeretesen teljesíttik és túlhaladják. Široký elvtárs beszéde A mai nap nemcsak arról nevezetes, nemcsak azért nagyjelentőségű, mert nagyszámú bányász-élmunkás növeli kötelezettségvállalását a bányásznap alkalmából, nemcsak azért nagyjelentőségű, mert az alkalmazottak nagyrésze megérti a termelés növelésének óriási jelentőségét, hanem azért i3, mert kifejezi szeretetünket a koreai nép iránt, amely szabadságáért és önállóságáért harcol, harcol hazája egységéért és saját jobb holnapjáért. A mai manifesztáció ezzel bányászaink és bányásznőink nagy fejlettségét mutatja meg, kifejezésre juttatja továbbá bányászifjúságunk fejlettségét is. Mindezeket azért juttatja kifejezésre, mert bányászaink egybe tudják kapcsolni harcukat más népek szabadságharcával, a jobb szocialista holnap győzelméért, mert dolgozó bányásznépűnk dokumentálni tudja gyűlöletét a béke zavarójával, az amerikai imperializmussal szemben. Bizonyos, hogy hazánk fejlődése és hálája a szocializmus iránt az egész világ dolgozó népének és munkásosztályának további odaadó munkájától, működésétől függ. Üj éltékeket akarunk teremteni a köznek, a közösség számára, még pedig olyképpen, hogy túltejesítjük a régi normákat és növeljük munkánk termelékenységét. Ha nem összpontosítanánk a munkásosztály és a dolgozó nép figyelmét a munka termelékenysége fokozásának szükségességére, akkor nem dolgoznának az életszínvonal emeléséért, mely népi demokráciánk egyedüli célja. Ez a célja a szocializmushoz vezető utunknak, az ötéves tervnek. E célok középpontjában az emberről való gondoskodás áll. Napról-napra növelnünk kell dolgozó népünk életszínvonalát, mert tanult és művelt népet akarunk, mely mentes az anyagi gondoktól. És ti, drága Elvtársak, helyes példát mutattok további utunknak, helyes példát mutattok azzal, hogy növelitek a bányászok számát, hogy résztvesztek a szocialista versenyben, hogy növelitek az élmunkások számát, mert csak ez az út vezet a termelés lényeges növeléséhez- és egyszersmind ez az út vezet népünk életszínvonalának emeléséhez. Minden bányász családjában, aki résztvesz a szocialista versenyben, minden élmunkás családjában észrevehető e helyes politika eredménye. Észrevehetők az élmunkásmozgalmon keresztül végrehajtott szocialista versenyek helyes útján való haladás eredményei. Ti ma büszkék lehettek arra, hogy az ötéves terv második évének első felére esö részét, teljesítettétek. Azt akarom azonban nektek mondani — és nagyon őszintén —, hogy Pártunk, Központi Bizottságunk soha nem vesztette el hitét bányásznépűnk képességeiben, nem vesztette el hitét még akkor sem, amikor a handlovai bányák nem teljesítették a tervet, amikor jóval a terv alatt mozogtak. Tudtuk, hogy itt is vannak öntudatos bányászok, akik meg tudják győzni munkástársaikat a terv teljesítésének fontosságáról és az én nézetem szerint a szlovákiai bányász számára a tervek nemteljesítésének lehetetlen fogalomnak kell lennie. A bányászok előtt is ott kell állnia annak a feladatnak, hogy minden körülmények között elsősorban saját technikai képességük és eszük fejlesztésével kell elérni a munka termelékenységének fokozását. Bányászaink mindenkor élharcosai voltak a kizsákmányolás elleni küzdelemnek Miért van ez így a bányászoknál? Mert bányászaink azokra a nagy és dicső harci hagyományokra támaszkodnak, melyek a haladásért és a demokráciáért folytatott küzdelemben keletkeztek. Nézzétek meg, hol voltak a bányászok a nagy történelmi harcok idején a feudalizmus korában? A banskástiavnicai bányászok már 1514-ben segítségére siettek azoknak a jobbágyoknak és parasztoknak, akik a nagybirtokosok ós a feudális urak ellen harcoltak. Hol voltak a bányászok 1848-ban, a nagy társadalmi harcok idején? Bányászaink már akkor a haladás és a demokrácia oldalán harcoltak a kapitalizmus ellen. Bányászaink az első Csehszlovák Köztársaság idején a munkásosztály érdekeiért folytatott küzdelmek élharcosai voltak, élharcosok voltak a kapitalista kizsákmányolás elleni küzdelmekben. Lehet-e ez ma másképp, amikor a hatalom a munkásosztály kezében van, amikor a munkás a döntő úr a Tátra alatt elterülő földeken? Nem lehet. A b'nyásznak a szocializmus minél előbbi kiépítéséért folytatott küzdelemben hazánkban, az osztálynélküli társadalom kiépítéséért folytatott küzdelemben Köztársaságunkban az élen kell haladnia. Mindenütt, minden bányavidéken jó eredménynyel folyik ez a munka, a bányászok sikeresen folytatják harcukat a bányamunka termelékenységének növeléséért. Valószínűleg adódnak nehézségek abból az okból, hogy a bányák gépi berendezése nem elég modern, de ötéves tervünk és összfejlödésünk nem feledkezik meg ezekről a szükségletekről. Tudjuk, hogy a bányák modernizálása és mechanizálása többszörösen növeli a terrr\elést. Tudjuk, hogy a további mechanizálás meggyorsíthatja a fejlődést és gyorsan elérhetünk olyan magas termelékenységet a bányamunkában, mint a Szovjetunióban és ezért a mechanizálás kérdésének nagy figyelmet szentelünk. Addig azonban, amíg mindezeket a modem gépeket nem állíthatjuk a nép szolgálatába, szükséges, hogy saját technikai fejlettségünk és eszünk által érjük el azokat az eredményeket és azokat a teljesítményeket, amelyeket a gazdasági fejlődés a bányászságtól megkövetel. A bányász gazdasági jelentősége életünkben ma növekszik. Most ugyanis a nehézipar s nem utolsó sorban a nehéz gépipar kiépítésére helyezzük a fősúlyt, mert Köztársaságunk egész ipari összetétele, melyet a kapitalista időkből örököltünk, nem felel meg szocialista iparunk kiépítéséből eredő követelményeknek. Ezt azért is tesszük, mert a kapitalista államok gazdasági blokádot és gazdasági diszkriminációt léptetnek életbe velünk szemben. A nyugati kapitalista államok nem exportálnak hozzánk gépi berendezéseket, melyekre okvetlenül szükségünk van, sőt még azokban az esetekben sem teljesítik vállalt kötelezettségeiket, amikor már a gépeket előre kifizettük. Ezért arra kell törekednünk, hogy függetlenítsük magunkat a nyugati kapitalista államoktól és az ő blokádos és diszkriminációs politikájuktól. Hogy érhetjük ezt el? Ugy, hogy növeljük itthoni nyersanyagtermelésünket. A szén minden gazdasági tevékenység alapja. A szénen kívül van naftánk, mangánérc, színes fémünk, amelyek ezidáig nem voltak kellőképpen kihasználva és éppen ezért a bányaiparra most nagyobb feladatok várnak, mint a múltban. Többszörösen növelni kell (Folytatás a 2. oldalon.) Viktorov a moszkvai Pravda külföldi poltiika; tudósítója a következőket írja: Sztálin válasza Pandit Nehru küldöttségének, amelyet július 18-án hoztak nyilvánosságra, az egész v lágon nagy visszhangot keltett. Az egész haladószellemú emberiség úgy fogadta ezt a választ, mint a Szovjetúnió békepolitikájáJiak nagyszerű bizonyítékát. J. V. Sztálin Pandit Nehru békeszerető kezdeményezését helyeselve nemcsak hogy megmutatta az egyedüli útat a Korea elleni háború megszüntetésére, hanem rámutatott arra is. hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének, hogyan kellene működnie, hogy teljesíthesse feladatait és hogy elérje azt a célt, amiért is tulajdonképpen megalakították. Sztálin válasza hatalmas buzdítást jelent a béke védői számára az imperial sta háborús uszítók elleni harcban. Nehru javaslata a koreai probléma békés megoldására a biztonsági tanács segítségével az Egyesült Nemzetek Szövetségének Chartájának megfelelően, vagyis a Szovjetúnió és a Kínai Népi Köztársaság kiküldöttének részvételével, az amerikai uralkodó körök próbálkozásainak kudarcát jelenti, amellyel a Korea ellen intézett aljas támadásukat az Egyesült Nemzetek zászlajával akarják leplezni. Az indiai kormány elnökének küldöttsége és J. V Sztálin válasza — írja a továbbiakban Viktorov — nagy félelmet keltettek az USA uralkodó köreiben. Az USA-t ugyanis a következő kérdés elé állították: vagy elfogadja Nehru békeszerető javaslatát, vagy pedig ismételten és nyilvánosan leveti álarcát és bizonyságot tesz megrögzött támadó törekvései mellett. Így az USA politikai vezetői nehez helyzetbe kerültek. Az, hogy Acheson nem fogadta el Nehru javaslatát a koreai kérdés békés rendezésére a legálisan szervezett Biztonsági Tanács közbenjárásával, azt jelent , hogy az amerikaiak nem akarják megengedni, hogy a Biztonsági Tanács megújítsa működését az Egyesült Nemzetek Chartája alapján. Acheson • válasza az nap jelent meg a sajtóban amikor nyilvánosságra hozták Truman elnök üzenetét az amerikai kongresszusnak. Az USA külügyminisztere h ába törte a fejét azon, hogyan tudná diplomatikus formát adni Nehru békeszerető javaslatainak visszautasítására. Truman einök küldöttsége azonban egészen brutális. Világosan mutatja, hogy a Korea eilen intézett támadás csak része az amer kai imperialisták széles támadó programmjának. Truman kongresszusi üzenete rámutat továbbra az új fegyverkezési versenyre és az amerikai politikának támadó mivoltát bizonyítja. Ez az örült fegyverkezés a Wall-Street mágnásainak nagy nyereségeket biztosít és a dolgozók életszínvonala elleni offenzjva fokozását jelenti Pandit Nehru békeszerető kezdeményezésének visszautasítása az USA kormánya által — írja végül Viktorov — és az egyre növekvő fegyverkezési programm annak a bizonyítékai, hogy az amerikai háborús uszítók új nagy agresszióra készülődnek. A Béke Híveinek feladata, hogy még jobbár, kimélyítsék a békéért folytatott harcot az amerikai kalandorok aljas támadásai és gaztettei ellen, amelyek nem ismernek gátlást vagy korlátokat. Bfjű koreai harcosok érkeznek a Nemzetközi Diákszövetség kongresszusára A koreai diákok nagy lelkesedéssel jelentkeznek a hadseregbe és hősiesen harcolnak a dolgozó nép oldalán hazájuk felszabadításáért. Az ő harcuk iránt szol daritását fejezi ki az egész világ dolgozó népe Mily örömteljes az a hír, melyet éppen most küldött a Nemzetközi Diákszövetség második kongresszusa előkészítő bizottságának az Eszak-Koreai Demokrat kus Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. mely szerint a Nemzetközi Diákszövetség második kongresszusára Prágába 15 ifjú koreai harcosd ák érkezik. A tizenöt ifjú július 25-én indult el európai útjára. Az a tény, liogy Korea harcoló ifjúsága is képv.selteti magát ezen a kongresszuson még jelentősebbé teszi a kongresszust, melynek célja, hogy megerősítse a világbékéért folytatott küzdelmet. A Csehszlovákiába érkező koreai ifjakban dolgozó népünk nemcsak a jelenlévőket, hanem egész Korea szabadságszerető ifjúságát fogja üdvözölni. El a kezekkel Koreától!" 99 Az Augusztus 29-utcai internátusban elhelyezett tanítóképző tanfolyam hallgatói az Egyesült Nemzetek Szervezetének a következő határozatot küldték: .,Mi. a bratislavai magyar tanítóképző tanfolyam hallgatói figyelemmel kísérjük a koreai eseményeket. Mélyen elítéljük az amerikaiak orvtámadását a világbéke ellen és azt az imperializmus legszégyentel iesebb megnyilvánulásának tartjuk. Követeljük, hogy az ENSz ne hagyja magát félrevezetni az amerikai háborús uszítóktól és azonnali hatállyal vonja vissza Koreából az intervenciós csapatokat, amelyek ott e világszervezet zászlaja alatt harcolnak a szabadság- és békeszerető nép ellen. I A koreai néphadsereg igazságáért küzd és győzelme az egész béketábor, tehát a mi győzelmünk is lesz. Ezért elhatároztuk, hogy amikor szolidaritásunkat fejezzük ki a harcoló Kbreával, tanulmányi versenyt indítunk, amelyben úgy akarunk helytállni, mint a koreai hősök az ő harcaikban." A határozathoz a tanítóképző tanfolyam szlovák tagozata valamint a tiltakozógyú'lésen fellépő CSEMADOKkultúrbrigád is csatlakozott. Az internátus tanulókörei egyben versenyre hívták ki a többi internátus tanulóköreit. A verseny a koreai szabadságharcosok tiszteletére indult és tanulmányi politikai és kulturális téren folyik. A koreai hadiheiyzet A phöngjangi rádió szerint a Korea: Népköztársaság néphadseregének parancsnoksága hétfőn a következő hírt adta ki: A népi hadsereg egységei minden -fronton vissza nyomják az amerikai csapatokat és mindenhol előre nyomulnak dél felé. A néphadsereg győzedelmes egységei a nyugati parton felszabadítottak több kerületi és járási központot. Július 23-án a néphadsereg katonasága felszabadította Kwangzsut, Dél-Csella tartomány közigazgatási központját. A felszabadító harcokban felszámoltak 4000 LiSzin-Man katonát és több mint 300 rendőrt. Nagy hadizsákmányhoz jutottak. A Tedzsenu vidékről előrenyomuló néphadsereg egységei július 23-án felszabadították Okcson, Kokuszen és Jogden városokat. Ezekben a harcokban a népi hadsereg kezére 479 autó, 9 tank 27 páncélautó, három 37 mm-es és nyolc 16 mm-es ágyú, 65 nehéz aknavető, 9 könnyű aknavető, 25 gyorstüzelő ágyú, négy légvédelmi ágyú négy különféle tipusú ágyú, 50 nehéz golyószóró, 35 könnyű golyószóró, 120 önműködő, sok puska 22 rádiókészülék, a töltények és más -lövőszer ezrei kerültek hadizsákmányként. Zsákmányul ejtettek egy egész katonai raktárt és egy vonatot, amely fegyverekkel volt megrakva. ** A phön.iangi rádió jelenti hogy a néphadsereg főparancsnoksága hétfőn este a következő jelentést adta ki: A Koreai Népköztársaság néphadseregének egységei a front minden részén győzelmesen haladtak előre az offenzívában. A néphadsereg egységei Kwangzsu vidékről előrehaladva megtörték az ellenség ellenállását és felszabadították az utolsó jelentős várost, a nyugati parton lévő kikötőt, Mokph'ot. A hadsereg más egységei július 24-én Namwcnt szabadították fel. A népi hadsereg azon egységei,, amelyek felszabadították Mokpho kikötőt és Namwont, sok ellenséges katonát ejtettek fogságba. Július 24-én a néphadsereg légvédelmi ereje Hedzsu vidékén lelőtt egy B-29 tipusú amerikai bombázógépet és a másik B-29 tipusú bombázó repülőgépet ped'g Phöng-Jang elleni harcban lőtt le. A foglyok között, akik Tendzsátói délre estek fogságba, ott van az amerikai gyalogság 36. ezredének a parancsnoka is. f \