Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-23 / 167. szám, vasárnap

ÜJ srn ­Pénteken éjjel a Szovjetunióba utazott a magyar válogatott férfi és női atlétacsapat Július 29 és30-án Moszkvában: Szovjetúnió—Magyarország válogatott atlétikai viadal 1950 július 23 A magyar sportot újabb hatalmas megtiszteltetés érte. A Szovjetúnto minisztertanácsa mellett működő Össz-szövetségi Testnevelési és Sport­bizottság meghívására a magyar női és férfi atlétaválogatott Moszkvába utazik, ahol július 29 és 30-án a Di­namó-stadionban a Szovjetúnió atlé­táival vív válogatott viadalt. Hegyi Gyula államtitkár vezetésé­vel a következő 44 atléta utazik Moszkvába; Nők : V. Gyarmati Olga, Lohász Irén, Rákhelyi Gyuláné, Egri Lenke, Erdödi Katalin, Bácskai Anna, Ha­zueha Zsuzsa, Kolozsvári Anna, Csá­ki Erzsébet, Fehér Mária, dr Józsa Dezsőné, Umbrai Katalin, Vucsics Mária. Férfiak: Csányi György, Szebe­ni Ottó, Goldoványi Béla, Zarándi László, Solymosi Egon, Bánhalmi ' Ferenc, Karádi Péter, Marosi László, j Garay Sándor, Béres Ernő, Szegedi Ferenc, Szilágyi Jenő, Csenger Atti­la, Pálfi Béla, Bérdi Elemér, Je­szenszky László, Szilvágyi Hermán, Lehoczky Sándor, Földessy Ödön, Puskás Antal, Homonnay Tamás dr., Kovács Ferenc, Horváth Vilmos, Vár­szegi József, Rákhely Gyula, Né­meth Imre, Petike Lajos, László Sándor, Somogyi János, Lévai Ká­roly, Klics Ferenc. Kísérők; Kutas István, az OSH nevelési osztályának vezetője, Fehérvári Béla, a MASz főtitkára, L. Regdánszky Matild női szövetségi kapitány, Sír József dr., Koltai Jenő. A magyar válogatott csapat pén­teken éjjel indult a Nyugati-pálya­udvarról Moszkvába. * A magyar atlétikára különösen ki­tüntető ez a meghívás, elismerése :f£ml-:, hogy a magyar atléták nem­'f!W.'>r/,i viszonylatban is komoly erőt és értéket képviselnek. A Szovjetúnió atlétikája az elmúlt években roha­mosan fejlődött Atlétanöik ismételten bebizonyították fölényes világelsősé­güket, férfi atlétáik pedig tavaly el­ért eredményeikkel biztosították ma­guknak Európában a vezetőszerepet és törnek világelsőségre. A Moszkvában sorrakerülö viadal, a legjobb szovjet versenyzőkkel való .jabb találkozás nagy mértékben se­gíti elő az egész magyar atlétika fej­lődését és tovább mélyíti a két or­szág közötti spőrtbarátságot. A ma­gyar atléták és atlétanők moszkvai útja hatalmasan megerősíti a ma­gyar sport békeharcát. A béketábor legyőzhetetlen országában, a szocia­lista Szovjetunióban versenyeznek, ott, ahol a legnagyobb erővel őrzik a világ békéjét s ahonnan irányt mu­tatnak az egész emberiség számára a szocializmus felé. I KÜLFÖLDI SZEMLE Ha az ember mostanában az an­gol újságok sportrovatát lapozza gyakran talál gyászos hangulatú c kkeket amelyek azt igyekeznek fejtegetni, hogy miért csúszik le az angol sport egyre mélyebben. Ami­kor az angol labdaiúgóválogatott kikapott a labdarúgásban igen gyenge amerikaiaktól, az egyik an­gol újság ezt írta hatalmas címben: ¥ »Mintha kr ketben kikaptunk vclna a németektől!« Ugy látszik, ez va­lami borzalmas lehet. Kriketben kii, lönben az angolok a nyugatindiaiak­tól kaptak ki, akik nemcsak jobban kriketeznek. ni nt az angolok de feketebőrüek is, s ez csak fokozza az elkeseredést. A Sunday Expressben Andy Cun­ningham, a hajdani kjv;Uó skót vá­logatott belsőcsatái az angol labda­rúgás romlásának okait fejtegeti. Kifejti, hogy az angol labdarúgás megállt fejlődésében, a háború óta nem halad', tovább. Mások túlhalad­ták mű r a valaha jó színvonalat. Vé­leménye szerint az angol labdarúgás lassú a ma; követelményekhez képest Miért nem követik a jó példát ? »Pe­dig a Dinamó megmutatta nekünk...« — jria majd kifejti hogy 1945-ben Glasgowban látták a Dinamót, s fő­mozdulattal. ^Megmutatták, hogy gyorsan mozognak, gyorsan veszik át a labdát, nem állít ák meg teljesen hanem a »megszelídített« labda moz­gását már összekötik a következő mozdulattal. ^Megmutatták hogy nem kell teljesen megállítani egy lab­dát továbbítás előtte. K fogásolja a cikkíró hogy a nagyszerű szovjet csapat játékéból nem tanultak eleget. Mindenesetre az is haladás hogy a jobboldali Sunday Express leg­alább a sportban sürgeti, hogy kö­vessék az angolok a szovjet példát, S amikor majd másban is követi az angol nép a szcvje' példát, ez leg­följebb majd — például — a Sunday Express részvénytulajdonosainak nem lesz előnyös . . . ROBLEDO CSALÓDIK .. Az angol--kolumbiai futballcir­kusznak újabb fejleményei vannak. Franklin a feleségével együtt most »visszaszökött« Angliába. Véieménye szerint Bogetában már kapott any­nyit, hogy odahaza egy kis üzletet nyithat s futballoznia sem kell töb­bet . . . Szenyor Robledo a Santa Fé egy k vezetője fölháborodva nyilat­kozott s kijelentette, hogy Franklin becsapta öt: megígérte hogy vissza­megy s jme most — ez a hála .. . »Bjztam egy angol ember szavában!« — kiáltotta fölháborodva Robledo. (Hát még ha Bevint ismerné...) Franklin megijedt a vihartól s ki­jelentette, hogy hajlandó vissza­menni. de csak később, amikor a fe­lesége túl lesz a szülésen . . A bogo­taiak erről hal-lani sem akarnak, s noha minden rokonszenvük Frank­iinnéé a csapatnak nagyon nehéz mérkőzése, leszek... Fői akarják Frakljnt jelenteni, aki fölvette a pénzt s meglépett. »Ezt Angliában nem merte volna megtenni!« Ez viszont igaztalan vád. Franklin ugyanis csak félig tette ezt meg. Meglépett csak éppen nem vett föl pánzt. Nem volt honnan . .. TILOS, TILOS, TILOS . . Egy újságíró feljegyezte, hogy hányféle t lalomta állítja meg az egyszerű halandót a wimbledoni teniszpályákon. A következő táblákat fedezte fel a különfe-íe ajtókon, ab­lakokon asztalokon stb.: 1. Csak ta­goknak! 2. Csak lefelé! 3. Csak já­tékosoknak! 4. Csak a személyzetnek 5. Kincstári jegyeket nem fogadunk el! 6. Csészéket és tányérokat tilos elvinni a büféből. 7. Tilos zsámolyt, vagy széket vinni az állóhelyre! 8. A lépcsőn állni tilos! 9 Klubtagok­nak tilos jegyet áru-In; a közönség számára! Í0. Verseny közben tilos bejönni, vagy kimenn'! 11. Jelvény nélkül tilos a nézőtérre belépni 12. Autogramot kérni tilos! Wimbledoni önköltségcsökkentés kedvéért nem lette volna egyszerűbb néhány táblán feltüntetni, hogy — mit szabad ? . . . 100.000 nézőt befogadó stadiont építenek Kantonban 6 f"lm 'S mézetePben fe/ ödik a 9+ínai JJépböztárs iság sportja Kínában a feiszabadulásig a test­edzési szinie teljesen elhanyagolták. \ nőket nem engedték sportolni, de nem volt sokkal jobb a helyzet a férfiak sportjában sem. A kínai Népköztársaság teljesen megváltoz­tatta a helyzetet s a sportban is ha­talmas léptekkel halad előre a kínai nép. A sport óriási tömegmozg'.óm­má vált. i „Minden akadályt legyőzünk és a sporiot a kínai dolgozók milliói szá­mára hozzáférhetővé tesszük!" — ez ma a jelszó a Kínai Népköztársaság sportmozgalmában. Ezt a programot valósítja meg az Országos Sporttár­saság Előkészítő Bizottsága. Ezt a mult év októberében az országos test­nevelési konferencián szervezték meg s 25 ' állandó tagból áll. A kormány tervei alapján ez a bizottság vezeti az egész országban a sportmozgal mat. Feladata többek között a népi tömegsport fejlesztése. A bizottság mellett megalakult állandó albizott ságor igen nagy munkát fejtenek ki agitációs, tervezési, sajtó- és egyéb munkákban. A kínai sportvezetőknek még sok nehézséget kell legyőzniök. A mult elnyomó rendszerének következtében kevés a szakképzett sportvezető és kevés a sportfelszerelés is. A Kou­mintang-klikk a sportpályákat, sport­telepeket kivétel nélkül katonai ki­képzőtérnek használta. Most a kínai ifjúság a népi kormány segítségével építi az új sporttelepeket. Nemrég az egymillió lakosú Kantonban -100.000 nézőt befogadó stadion épí­tését kezdték el. Az építkezésben több, mint 14.0u0 diák önkéntes munkával vesz részt. Hatalmas iramban folyik a sport­szakemberek kiképzése is. Több egye­temen és pedagógiai főiskolán test­edzési szakokat létesítettek. Tanfo­lyamokon kapják meg kiképzésüket a leendő edzők, oktatók és a sport­szervek vezetői is. Ma már a Kínai Népköztársaság szinte va­lamennyi tanintézetébe bevezették a kötelező testedzési órát. Sportegyesületeket alakítanak az egyes üzemek s széles körben meg­indították a testedzést a népi felsza­badító hadsereg körében is. A had­sereg reggeli gyakorlatai között ma már a tornagyakorlatok is szerepel­nek. A Kínai Népköztársaságban ma a legnépszerűbb játék a kosárlab­da. Falvakban, városokban, mindenfelé i:os'rlabdáznak s a kínai kosárlab­dasport igen magasszínvonalú. A ko­sárlabda után a labdarúgás és a röp labda következik. A labdarúgásban az edzők eddig kevés figyelmet szen­teltek az általános testedzésnek, de most már ügyelnek arra. hogy a já­tékosok állóképességét is fokozzák. A röplabdát a legutóbbi időkig „kí­nai szabályok" alapján játszották. Egy-egy csapat 9 játékosból állt s a pálya mérete is nagyobb volt a röplabdapálya nemzetközi " méretei­nél. Sajátosság volt az is, hogy a lab­dát nemcsak ütötték, hanem dobták is. A kínai röplabdázók most átszer­vezik játékukat a nemzetközi szabá­lyoknak megfelelően. Népszerű sportág a Kínai Népköz­társaságban az a»ztaltenisz is. • Az asztalteniszezők általában a ná­lunk is ismert tollszárfogást használ­j ák. Egyre népszerűbb az atletika, az úszás és a torna. Valamennyi sportágban nagymér­tékben alkalmazzák a szovjet spor­tolók módszereit. Nemrég a szovjet sportolók nagyobb csoportja járt a Kínai Népköztársa­ságban. A versenyeken a kínaiak jól megfigyelték a szovjet sportolók va­lamennyi mozdulatát s a versenyek után a szovjet sportolók nem győz­tek válaszolni a kínai sportolók kü­lönböző kérdéseire. Legutóbb Sanghájban, a városi szakszervezeti bizottság vezetésével ifjúmunkás sportversenyt rendez­tek. Ezen több. mint ezer sportoló vett részt. Több mint 10.000 néző előtt diszfelvonulással kezdődött a ver­seny. A sportünnepségen felszólalt Fin Csin-Csu, a városi szakszervezeti bizottság titkára s beszédében han­goztatta, hogy a kínai ifjúságnak egy­re aktívabban kell részfvennie a bé­keharcban is. * ** Örömteli és ragyogó jövő vár a kínai ifjúságra. A Kínai Kommunista Párt vezetésével a kínai ifjúság te­vékenyen vesz részt a sporton ke­resztül is új életének építésében. CELLÓVESZEK Irta: LEONID BRASZLAVSZKIJ És kitettek magukért! Chromov és Gluhov jobb eredményt ért el, mint az edzések alkalmával A »Krasznaja Oborona« csapata a ha­dipuskában a körzet második helyét biztosította magának. Ez hatalmas teljesítmény volt. De hátra volt még a pisztolylövés: ebben mindenképpen helyt akartak állni. Krepkov joggal gondolt arra, hogy lövészei itt sem érnek el rossz helyezést A »Krasznaja Oborona« csapa­ta készüljön el! — hangzott az uta­sítás. Krepkov, am nt végigtekintett ki­lépő lövészein semm; nyugtalanságot nem érzett. Tudta, nogy az év min­den napját becsületes munkával ál­landó felkészüléssel használták ki: egy perc sem mult el hiábavalóan. Szinte biztosra vette a sikert. Lö­vészei magabiztosan léptek a kije­lölt helyre, kezük nyugodtan simult a pisztolyra. — Nagy művészet a ra­vaszt tervszerűen a kellő pillanat­ban lenyomni — hajtogatta magá­ban Krepkov. Mi tagadás, azért Krepkov egy kicsit türelmetlenkedett. A nyomasz­tó várakozás igen hosszúra nyúlt. De am kor a bíró átolvasta a jegyzö­könyvet és felemelt fővel jelentette be hogy a »Krasznaja Oborona«­gyár csapata uj kerületi csúccsal nyerte el az első helyet Krepkov és tanítványai ujjongva boldogan ro­hantak egy másfelé, jókívánságaik­kal. Örült a csapat a gyár sporto­lói és komszomolistái, de mindenki­nél jobban örült az oktató. A csapatnak voltak másodosztá­lyú tagjai is. akik közül Rima Ku­szakovát, a sztahanovista varrónőt beválasztották a főváros válogatott csauatába. Az oktató vágya betelje­sedett tanítványai elindultak a sport dicsősége útján. ' Alekszej és Rimma a verseny után visszamentek a gyárba Este volt. Út­juk a Vörös Téren vezetett keresztül. Ünnepélyesen kongtak a Kreinl órái. Kregltov visszaemlékezett arra a napra anvkor a Győzelem Ünne­pélyén vett részt hét tengerészíár­sával: a híres »Vorosilov-cirká-ló« le­génysége küldötte őket ide. — Nagyon el vagy gondolkodva, Krepkov elvtárs — mondotta Rima. — Lépjünk ki, mert mindjárt sötét •lesz. Amíg a gyárig értek, megbeszél­ték a terve ket. az elkövetkező ese­ményeket: a komszcmoli sportes­télyt, ahol maid együtt lesznek a könnyű atléták sielok, korcsolyázók, tornászok, lövészek, a gyár mérnö­kei, munkásai és munkásnői és ahol a testnevelési kollektíva jbeszámol az elmúlt esztendő komoly sportsikerei­ről. — A komszomoli sportestélyhez már folynak az előkészületek — mondotta Rima, — Igen — szólt mosolyán Krepkov —, a fényesen k világított termek megtelnek majd vidám zajjal, ünnep­lökkel és elhangzpnak a kiérdemelt dicséretek is. Azt hiszem a mi csa­patunk is rászolgált a dicséretre: elvtársaink büszkék lehetnek. Ez a te kitartó és céltudatos munkád eredménye Krepkov elvtárs. Egymásra néztek. Szemükben a bizalom az egymást megbecsülés fényei ültek. Mint otthonukba egymás mellett lépkedve fordultak be a gyár kapu­ján. _ Vége — A sportszervezetek teljesítették a Bolgár Kommunista Párt határozatát: kifejlesztették a tömegsportot, s emelték a sport minőségi szinvonalat is Röviden már beszámoltunk arról, hogy Bulgáriában június 26-án ün­nepélyes keretek között tartották meg országszerte a »Sportnap«-ot. Ezen a napon igen sok verseny és mérkőzés került sorra s a versenyek nagyszámú résztvevője azt bizonyí­totta, hogy a bolgár ifjúság munká­ra és harcra készen, határozottan áll ki a béke megvédésére. A Sportnapon bebizonyosodott, hogy a sportszervezetek teljesítették a Bolgár Kommunista Párt határo­zatát, kifejlesztették a tömegspor­tot és emelték a sport minőségi színvonalát, is. A bolgár sport legje­lentősebb eseménye az volt, hogy a szovjet példa nyomán megteremtet­ték és kifejlesztették a GTO-möz­ga-lmat. Ez a mozgalom hatalmas tömegeket mozgat meg és nem kis része van abban hogy a multévi szakszervezeti ifjúsági versenyen, amelyet a béke tiszteletére rendez­tek, már 300.000 fiú és leány vett részt. A Bolgár Kommunista Párt és a kormány nagy gondot fordít a sport­ra. Harmincöt úi sportiskolában képeznek ki sportkádereket. A testnevelési főiskoláról, az edzökép­ző iskolából, valamint számos okta­tóképző tanfolyamról a sportvezetők százai kerülnek k\ A gondos neve­lőmunkának tulajdonítható, hogy 19J/9-ben a bolgár sportolók fíS országos csúcsot javítottak meg. Az eddigi eredmények nem jelen­tik azt hogy a bolgár sportolók már elégedettek I moszkvai rádió magyarnyelvű adásai I d ő pont RövidititMániaii Mitg­liultó­mon Nosilú­nuiiä­mon Mi van az adásban 1 Megjegyzés mindennap j c»k ratárnap RövidititMániaii Mitg­liultó­mon Nosilú­nuiiä­mon Mi van az adásban 1 Megjegyzés 13-tól 13.14-lg 19.61,25.08, 25.50 / / — — Áttekintés a moszkvai lapok tartalmáról 17-töl 17.14-ig 1 19.58,25.08, 25.50,30.96 320.9 — Áttekintés a moszkvai lapok tartalmáról; hírmagyarázatok 19-töl 19.29-ig 25.08,25,50, 31.48 320.9 1068 Gyári és kolbózripor­tok; nemzetközi tár* gyú hírmagyarázatok, a azovjet élei érde­kességei 20.30-161 20.59-ifj 25.50,31.48 320.9 — Riportok; előadások; hangképek; zene; nemzetközi tárgyú hírmagyarázatok Minden pénteken szovjet sztahanovisták szólnak a magyar dol­gozókhoz l 13.15-től 14.14-ig 19.61.25.08, 25.50 — — Haogreraeny a magyar rádió hallgatóknak Szovjet zenemüvek, orosz és más klasszi­kusmiivek, híres szór­jet művészek előadá­sában Itt levágni! Alulírott megrendelem a PARTELET című folyóiratot Pontos címem: Név: foglalkozás: lakhely: ^ házszám: utolsó posta: járás: Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kčs — a postai befizető­lap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre küldendő: A PÁRTÉLET kiadóhivatala, Bratislava, Michalská 27.

Next

/
Thumbnails
Contents