Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-18 / 162. szám, kedd

Világ proletárjai egyesülj etek \ FÄBRT ISTVÄN: NO PASARAN! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 július 18, kedd A mult hét végén és e hét elején Bősön is teljes ütemben megindult, a cséplés úgyhogy a községben most már 8 cséplőgép van állan­dóan üzemben. A beszolgáltatásra előírt gabonát a földművesek rög­tön a cséplőgéptől a földműves rak­társzövetkezetbe szállítják. Az alig néhány napos cséplés eredménye­képpen már eddig 550 mázsa bú­zát 50 mázsa rozsot és 100 mázsa árpát szállítottak be. Megkezdték már a zab aratását is, úgyhogy ezen a héten már a zab is cséplésre és beszállításra kerül. A beszállí­tott gabona a legjobb Ihinőségü. A búzának az átlag fajsúlya 81—82 A Nagymegyer járási Tanyon a kis- és középparasztok a közös ara­tást 163 hektár földön 11 nap helyett 8 nap alatt végeztek el. A gépek jobb felhasználásának köszönhető ez az eredmény. Az aratás közös mun­kájában 44 munkaerőt kapcsoltak be 4 munkacsoportba. Két önkötözövel dolgoztak és az első négy napon se­gítségükre volt az állami gépállomás két önkötözögépe is, úgyhogy ezen a négy napon át mindegyik csoport külön önkötözövel dolgozott. Négy nap alatt learatták mindazokat a földeket, amelynek aratási munkála­tait géppel tervezték. Az ÁG gépei­nek azonban a négy nap után vissza kellett térniök, mert más községek­ben volt szükség rájuk. A kis par­cellák ellenére is tovább dolgozott a két szövetkezeti önkötözö, mert úgy számították, hogy a kis parcellákon is gyorsabban halad a gépi munka. Tehát a további négy napon is a par­cellák körülvágásán kívül ismét ke­veset dolgoztak kézi erővel. Ha ele­gendő önkötözőgép állt volna ren­delkezésre, az aratást 6 nap alatt vé­gezték volna el. Ugyanez a munka tavaly 14 napig tartott. Mindazok, akik nem voltak tagjai az EFSz-nek és a közös aratásba nem kapcsolódtak be, sokkal nehe­zebben és drágábban végezték mun­kájukat. 130 hektár földjükön 18 na­pig tartott az aratás. Körülbelül 140 munkaerő dolgozott minden munka­szervezés nélkül, bár néhol gépet is használtak. Tehát kisebb terület és nagyobb munkaerő mellett az aratás 10 nappal tovább tartott az egyéni gazdálkodóknak, mint a szövetkeze­teseknek, akik az aratást közösen szervezték meg. Az időnyerés mellett jelentős kü­lönbözet mutatkozik az aratás költ­ségeiben is. Hosszabb időért többet 2 Kčs kg. de sokan szállítottak be már 83 kg. fajsúlyú búzát is, mint például Krupa Juraj, Gróf Móricz és Ne­čas Pavel földművesek is. Azok a földművesek, akik eddig gabonát szállítottak be, Tokos István kivéte­lével mind eleget tettek beszolgálta­tási kötelességüknek, sőt többen túl is teljesítették. Tokos István, azcnban a 18 hek­tár földjére kivetett 30 mázsa búza­kontingenst nem teljesítette, mivel csak 10 mázsa 29 kg búzát szállí­tott be. Igaz, hogy például csak a fent felsorolt földművesek is ebben a gazdasági évben mindegyikük 25—30 mázsa műtrágyát vett meg kell fizetni és az egyéni munka drá­gább. A szövetkezeteseknek egy hek­tár learatása és a kévék összeraká­sa hektáronként 808.75 koronába ke­rült, beleszámítva az önkötözőgép spárgáját is. A gabonát rögtön a szekerekről csépelik, amivel ismét sokat takarítanak meg. A behordás és a cséplés így hektáronként 608 Kčs-be kerül, tehát egy hektár ga­bona learatása és kicséplése közös munkával csupán 1.416.75 Kés költ­séggel jár. Ezzel szemben az egyénien arató és cséplő parasztság költségei sok­kal nagyobbak. Egy pár arató na­ponta 385 Kčs-t kap és egy hektárt 3 nap alatt arat le, vagyis 1.155 Kčs-ért. A behordás egy pár lóval, egy felrakóval és 3 emberrel, akik a gabonát asztagokba rakják, hektá­ronként 520 Kčs-be kerül. Egy hek­tár gabona kicséplése átlagosan két óráig tart, húsz munkaerő kell a gép mellé 12 koronás órabérrel, ösz­szesen tehát 480 korona a költség. Ehhez számítsuk még hozzá a gépért járó részt. Ha Tanyon az átlagos ter­méshozam hektáronként 20 mázsa és a gépért járó rész mázsánként 22 korona, a költség hektáronként 440 korona. Aki számolni tud, az köny­nyen kiszámíthatja, hogy az aratás és cséplés az egyénileg dolgozóknak hektáronként legalább 2.595 Kčs-be került. Azt is könnyen kiszámíthat­juk, hogy a közösen dolgozó szövet­kezetesek így hektáronként 1.178.25 koronát takarítottak meg, vagyis a 163 hektáron összesen 192.055 koro­nát. MIT TAPASZTALT BÖDÖK JENŐ KISGAZDA A közös munka előnyeit főleg a kis- és középparasztok érzik. Bödök Jenö» kisgazdának 3 hektár földje III. évfolyam, 162. szám és szórt ki földjeire, ellenben Tokos István nem vásárolt műtrágyát és különben is a mezőgazdasági mun­kákat hanyagul és felületesen vé­gezte el. Az aratás munkái alól felszaba­dult traktorokkal a bösi földműves szövetkezet megkezdte a tarlószán­tást. A szövetkezet tagjai áttértek a harmadik típusú szövekezeti for­mára. Folyamatba tették már a szövetkezeti földek tagosítását is, úgyhogy a bösi szövekezetnek most már minden előfeltétele meglesz ahhoz, hogy komoly és eredményes munkát végezzen, és az eddigi le­maradását is helyrehozza. van, amelyből ez évben két hektár gabonát vetett. Tavaly szintén ugyanennyit vetett és a feleségével 8 napon át végzett aratás értéke na­pi 385 koronával számolva aratópá­ronként kitett 3.080 Kčs-t. A gabona behordása és kicséplése 2 hektárról 1.045.50 koronájába került, tehát ta­valy összesen 4.125 korona költsége volt. Idén a közös munkánál a két hektár teljes aratási és cséplési költ­sége 2.38Ó.50 koronát tett ki. Igen ám, de Bödök Jenő kisgazda bekap­csolódott a közös munkába és a mai napig ledolgozott 18 napot. 165 ko­rona napibért kapott, ami annyit je­lent, hogy 2.970 koronát keresett. Ha leszámítjuk ebből azt az összeget, amelyet az EFSz fizetett ki a gabo­nája learatásáért és kicsépléséért, akkor arra az eredményre jutunk, hogy még ő kap pénzt. Ehhez még hozzák ell tennünk, hog yidén a fele­sége az aratás alkalmával egyáltalán nem dolgozott. A KOCSIRÓL TÖRTÉNŐ CSÉPLÉS ELŐNYEI Tanyon a cséplést e hónap 18-ig befejezik. Nagy Nagy előnyt jelen­tett, hogy egyenesen a kocsikról csé­peltek és így a tavalyival szemben a cséplés idejét 11 nappal megrövi­dítették. Tavaly t. i. 23 napig tartott a cséplés. Amire befejezik a cséplést, az egész határban elkészül a tarló­szántás is, amelyet az ÁG traktorai hajtanak végre az egész községre terjedő közös őszi vetési terv szerint a mezsgyék eflszántásával. Eddig kb. 222 hektárt szántottak fel az egész falu 295 hektárnyi vetésterületéből. ŐSSZEL A HARMADIK TlPUSŰ EFSZ-RE TÉRNEK ÁT Tapasztalataik alapján ősszel meg­teremtik a harmadik típust, amely* nek gazdálkodási rendjét eddig 111 gazda írta alá 664 hektár területtel. A község összvetésterüleU 949 hek­tárt tesz ki. Már a cséplésig felké­szülnek a közös gazdálkodásra és a szalmát közös asztagba rakják a kö­zös istállóhoz közel. A gabonát egye­nesen a cséplőgéptől szállítják a ne­mesócsai FRSz raktáraiba. Eddig 9 vagon gabonát adtak át. Ezenkívül a vetőmagot is közösen raktározzák el egy raktárban, hogy a vetés idején kicserélhessék nemesített vetőmagra, amivel biztosítják a jövő évi jobb termést. Már 1933-ban Hitler uralomraju­tásával világossá vált minden ha'adó­szellemü ember előtt, hogy a világ veszedelmesen rohan az imperialista' háború felé. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy Európa vagy más föld­rész melyik részén rendezi meg az imperializmus gyilkos próbáját. Eb­ben az időben a világ minden táján a a háború és a kizsákmányolás ellen a dolgozók milliói a Kommunista Párt vezetésével népfrontba tömörültek. A középkorba illő elnyomás alól, az 1931—1933-as első köztársaság sem szabadította meg ugyan a spanyol dolgozó népet, de Spanyolország tör­ténelmében fordulópontot jelentett, ámbár a Primo de Rivera, a véreske­zű fasiszta diktátor kegyetlen elnyo­mása következtében még 1934-ben is több tízezer aszturiai bányászt és an­dalúziai parasztot végeztek ki, a dol­gozók legjobbjait. Nem egészen két év múlva, 1936­ban a spanyol dolgozó nép újból erő­re kap és kikényszeríti a választáso­kat, amelyeket a tömegek nyomásá­ra kénytelenek kiírni. Spanyolor­szágban 1936 február 16-án a parla­menti választásokon a népfront álta­lános döntő győzelmet aratott. Ez padig nagy veszedelmet jelentett a világ imperialistáinak rabló terveik megvalósításához, hogy Európa nyu­gati részén rájuk nézve veszedelmes tűzfészek alakuljon kí, hogy az a nép, mely oly kegyetlen elnyomatásban élt, megelégelte azt és saját érdeké­ben a népfrontra adta le szavazatát. Sajnos, az 1931—1933-as első köz­társaság hibáin nem okultak az egyes pártok egyes vezetői, hogy a reakció nem nyugszik bele a vereségébe és mindent el fog követni, hogy hatal­mát újból megszilárdítsa. Ki ne em­lékezne Dolorse Ibarruri Pasiionáriá­nak, a spanyol nép hős asszonyának 1936 június 16-án elmondott nagy parlamenti beszédére, melyben fi­gyelmeztette a kormányt a fasisz­ták puccskészülődéseire. Passionária elvtársnö kézzelfogható adatokkal és számokkal igazolta állítását, hogy Marokkóban és Spanyolország déli részén a fasiszta generálisok veze­tésével népellenes fasiszta csapat­összevonásokat hajtanak végre, tá­madó szándékkal a spanyol dolgozó nép ellen. De különben már ekkor mindenki látta, csak a kormány egyes tagjai: a szociáldemokrata, baloldali demokrata és anarchista miniszterei nem látták vagy nem akarták felismerni a helyzet komoly­ságát. A fasiszta generálisok a kormány beleegyezésével július 18 és 19-ére az ország egész területén katonai pa­rádékat szerveztek. Ezen részükre kedvező, sőt kormánytámogatással legális köpenyeg alatt szervezték a munkásnegyedek, gyárak, a rádió, posta és az összes állami hivatalok megtámadását és elfoglalását. Nem volt, aki megakadályozza, (bár a nép követelte) Franco és társai fa­siszta generálisokat abban, hogy pl. a hadseregből eltávolítsák a demok­ratikus érzelmű tiszteket, vagy pél­dául az sem véletlen, hogy San Juo demokratiks érzelmű generális pon­tosan az előírt időben repülőgépével lezuhant, mivel útjukban volt Fran­coéknak terveik megvalósításában. De még ennél is jobban bizonyítják azon tények, hogy milyen alapos pontossággal készültek a spanyol nép tömegmészrlására, hogy mind­járt az első fasiszta felkelés első napján német és olasz csapatszállító hajók és repülőgépek voltak azon közlekedési eszközök, melyekkel a marokkói mór és idegen légiós csa­patok tömegét tették partra Spa­nyolország délvidéki kikötőiben. Mindjárt a felkelés első napjaiban megjelentek a német Junkers és az olasz Caproni bombázó repülőgépek a békés spanyol városok és falvak felett és a szorgalmas, szabadságsze­rető és a szabadságáért küzdő lakos­ság soraiban elkezdték terjeszteni gyilkos bombáikkal a „nyugati civi­lizációt". Ezen gyilkos támadás, a spanyol Kommunista Pártot kivéve, az összes demokratikus pártokat meglepte és mire a többi pártok magukhoz tér­tek meglepetésükből, a SKP Jose Dias és Passionária vezetésével már szervezte a védelmet. Csatasorba ál­lították a spanyol dolgozók százez­reit, akik kaszákkal, kapákkal vé­delmezték a köztársaságot a fasisz­ta barbarizmus ellen. Tehát mind­járt az első napokban a Kommunista Párt vezette a dolgozók rohamait az állig felfegyverzett, felkészült rabló fasiszta csapatok ellen. Egyedül az ismert iparvárosban, Badajozban a felkelés kezdetén portugál csapatok segítségével 20.000 munkást és pa­rasztot gyilkoltak meg az arénában. Dacára a túlerőnek, Spanyolország nagyobbik részén a nép győzött. Ezen első sikeres védekezésben nagy jelentőséget kell tulajdonítani a hős madridi népnek és a legendás hírű aszturiai bányászoknak, „a dinami­teroknak". Nem véletlen volt tehát az, hogy főleg erre a két pontra ve­tette oly veszett dühvel magát a fasiszta fenevad és bombazáport zú­dított a főváros munkásnegyedeire és az aszturiai bányák telepeire. Madrid elfoglalására november 3-án a fasiszták új, jól felfegyverzett egységeit küldik. Franco ekkor gő­gös elbizakodottsággal jelenti ki, hogy egy hónapon belül Madrid ut­cáin katonai parádét kíván rendezni. No, Franco tévedett. Még pedig ala­posan. Mert a madridi nép ezt a pa­rádét nem kívánta. A madridi nép ezt az ő halotti torát, melyet Franco 1936 decemberére ígért, jóval ké­sőbb, két év múlva volt csak kény­telen megülni. De ekkor nem a spa­nyol dolgozó népen múlott, hogy harcát vérbefojtották. Hisz én ma­gam saját szemeimmel láttam, egész családokat, 6—8 éves gyermekeikkel, akik tányérkáikkal hordták szüleik részére a homokot, a homokzsákok­nak megtöltésére, akik a barrikádo­kat építették, vagy 70—80 éves ag­gastyánokat. a fasiszták gyilkos go­lyóitól eltalálva, akik a védelmet épí­tették. Az egész haladó világ megbotrán­kozott a fasiszták ezen kihívó, gaz támadásán. De az egész haladó világ megcsodálta azon páratlan, hősies védekezési, melyet a spanyol nép ta­núsított. És a világ dolgozó népe tet­tekkel ki is fejezte szimpátiáját és szolidaritását. Ösztönszerűleg érezte meg azt, hogy az ibériai félszigeten többről van szó, mint csak a spanyol nép szabadságáról. Megérezte, hogy a világbéke ügye forog kockán, hogy a spanyol fasiszmus győzelmével a világ dolgozó népének a szabadsága forog kockán. Éppen ezért elküldte legjobb. fiait a spanyol nép megse­gítésére. 1936 november 6-án a sza­badság nemzetközi önkéntesei, „a nemzetközi brigádok" első egységeit már ott találjuk Madrid védelménél. Ebben az időben hangzik el Spanyol­ország nagy asszonyának, Passioná­riának ajkáról a kétségbeesett felhí­vás a spanyol anyákhoz. „Inkább le­szünk hősök özvegyei, mint gyávák feleségei". Avagy: „Jobb állva go­lyótól találva meghalni, mint térden állva élni". Ekkor születik még meg az a jelszó is, „No pasaran!" „Nem törnek át". A legfényesebb győzelmeit a spa­nyol nép oldalán a nemzetközi bri­gádok a Jarama folyó mellett és a Guadalajarai ütközeteknél aratták Lukács tábornok fa magyar Zalka Máté) vezetésével, A csehszlovák dolgozó nép is el­kűldötte fiait azon gottwaldi jelszó alapján, „aki Madridot védi, az Prá­gát is védi" (az idők bebizonyították Gottwald elvtárs ezen nagy igazát). 1936 decemberében már ott találjuk a terueli fronton az első csehszlovák egységeket, a Gottwaldova C sétát. A másik, már nagyobb alakulatot 1937 február elején a Dimitrov-zászlóalj kebelén belül a Zsizsková gulometná rőtét, mely hősiességével a legna­gyob elismerést érdemelte ki. És ki ne emlékeznék a Gottwald elvtár­sunkról elnevezett légelhárító üteg­re, mely legendássá vált azáltal, hogy működése alatt a legtöbb ellenséges gépet lőtte le. Lasztovicska és későb­ben Holdos elvtársak jó vezetésével. Avagy a hősi halált halt Josko Ma­jekról elnevezett üteg és a Masaryk Zászlóalj, akik szintén ott harccoltak a többi nemzetek oldalán Arragonia hegységeiben, Valencia narancskert­jei közt és Andalúzia gazdag mezein. Ezen csehszlovák alakulatok vala­mennyiében ott találjuk 1 a csehszlo­vákiai magyarság képviselőit is, kik együtt a világ összes nemzeteinek kiküldötteivel, védik hősiesen Almá­dén higanybányáit, az albacetj fenn­sík gazdag búzatermő vidékével a spanyol nép szabadságát. így nézett ki a világ összes dolgozóinak segít­sége a spanyol nép harcában. No. Hitler és Mussolini barbár hordáin kívül Chamberlain Angliája vagy Blum Franciaországa és az egész iökésvilág minden támogatást megadtak Francoéknak, a spanyol népre rákényszerített igazságos harc vérbefojtására. A szociáldemokrata Leon Blum-féle ál-benemavatkozás leple alatt hadianyagot, tankokat, re­pülőgépeket és sorkatonaságot szál­lítottak Franco seregeinek, amelyek védtelen asszonyok és gyermekek tízezereit pusztították el. Sajnos, pár évvel később az egész világ dolgozó népe (csak a dolgozók) a saját bőrükön tapasztalták, hogy mennyire igazuk volt a kommunis­táknak, amikor figyelmeztették a vi­lágot, hogy az ibériai félszigeten az imperializmus a háború főpróbáját tartja. A főpróba sikerült, vérbefojtották a spanyol nép hős harcát, az előadás (a háború) meghozta mindkét fél ré­szére azt, amit az urak kívántak, ha nem is mindenütt, a nagytőkéseknek az újabb milliókat, a dolgozóknak a halált, a pusztulást, a könnyek, a szenvedések özönét. Ma már senki előtt sem kétséges," hogy az áruló szociáldemokraták se­gítségével ültek halotti tort a spanyol népköztársaság felett. Hogy az áruló Hétszáz métermázsa gabonát szállítottak be eddig Bősön Közös munkával 192.055 koronát takarítottak meg Tanyon A cséplés befejeztéig elvégzik a tarlószántást is az egész határban Közösen raktározzák el a szalmát és a vetőmagot is Dél-Szlovákia kis- és középparasztjai az aratás és cséplés befejezése után örömmel állítják fel közösen szervezett aratásuk mérlegét. Megálla­pítják, mennyi pénzt és táradságot takarítottak meg a tervszerű mun­kával és a gépek helyes felhasználásával. A gépek most segítségükre vannak abban, hogy dejében, gyorsan és olcsón végezzék el a tarlószántást és a tarlónövények elvetésével megakadályozzák a föld kiszáradását, jó zöld takarmányt vagy zöld trágyát szerezzenek és így készítsék elő földjükön a jövő évi jobb termést. A tarlószántásnál eltüntetik a mezs­gyéket és a cséplésnél egyenesen a géptől szállítják a gabonát a Földmű­ves Raktárszövetkezet raktáraiba.

Next

/
Thumbnails
Contents