Uj Szó, 1950. július (3. évfolyam, 150-173.szám)

1950-07-18 / 162. szám, kedd

Világ proletárjai egyesülj etek \ FÄBRT ISTVÄN: NO PASARAN! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 július 18, kedd A mult hét végén és e hét elején Bősön is teljes ütemben megindult, a cséplés úgyhogy a községben most már 8 cséplőgép van állandóan üzemben. A beszolgáltatásra előírt gabonát a földművesek rögtön a cséplőgéptől a földműves raktárszövetkezetbe szállítják. Az alig néhány napos cséplés eredményeképpen már eddig 550 mázsa búzát 50 mázsa rozsot és 100 mázsa árpát szállítottak be. Megkezdték már a zab aratását is, úgyhogy ezen a héten már a zab is cséplésre és beszállításra kerül. A beszállított gabona a legjobb Ihinőségü. A búzának az átlag fajsúlya 81—82 A Nagymegyer járási Tanyon a kis- és középparasztok a közös aratást 163 hektár földön 11 nap helyett 8 nap alatt végeztek el. A gépek jobb felhasználásának köszönhető ez az eredmény. Az aratás közös munkájában 44 munkaerőt kapcsoltak be 4 munkacsoportba. Két önkötözövel dolgoztak és az első négy napon segítségükre volt az állami gépállomás két önkötözögépe is, úgyhogy ezen a négy napon át mindegyik csoport külön önkötözövel dolgozott. Négy nap alatt learatták mindazokat a földeket, amelynek aratási munkálatait géppel tervezték. Az ÁG gépeinek azonban a négy nap után vissza kellett térniök, mert más községekben volt szükség rájuk. A kis parcellák ellenére is tovább dolgozott a két szövetkezeti önkötözö, mert úgy számították, hogy a kis parcellákon is gyorsabban halad a gépi munka. Tehát a további négy napon is a parcellák körülvágásán kívül ismét keveset dolgoztak kézi erővel. Ha elegendő önkötözőgép állt volna rendelkezésre, az aratást 6 nap alatt végezték volna el. Ugyanez a munka tavaly 14 napig tartott. Mindazok, akik nem voltak tagjai az EFSz-nek és a közös aratásba nem kapcsolódtak be, sokkal nehezebben és drágábban végezték munkájukat. 130 hektár földjükön 18 napig tartott az aratás. Körülbelül 140 munkaerő dolgozott minden munkaszervezés nélkül, bár néhol gépet is használtak. Tehát kisebb terület és nagyobb munkaerő mellett az aratás 10 nappal tovább tartott az egyéni gazdálkodóknak, mint a szövetkezeteseknek, akik az aratást közösen szervezték meg. Az időnyerés mellett jelentős különbözet mutatkozik az aratás költségeiben is. Hosszabb időért többet 2 Kčs kg. de sokan szállítottak be már 83 kg. fajsúlyú búzát is, mint például Krupa Juraj, Gróf Móricz és Nečas Pavel földművesek is. Azok a földművesek, akik eddig gabonát szállítottak be, Tokos István kivételével mind eleget tettek beszolgáltatási kötelességüknek, sőt többen túl is teljesítették. Tokos István, azcnban a 18 hektár földjére kivetett 30 mázsa búzakontingenst nem teljesítette, mivel csak 10 mázsa 29 kg búzát szállított be. Igaz, hogy például csak a fent felsorolt földművesek is ebben a gazdasági évben mindegyikük 25—30 mázsa műtrágyát vett meg kell fizetni és az egyéni munka drágább. A szövetkezeteseknek egy hektár learatása és a kévék összerakása hektáronként 808.75 koronába került, beleszámítva az önkötözőgép spárgáját is. A gabonát rögtön a szekerekről csépelik, amivel ismét sokat takarítanak meg. A behordás és a cséplés így hektáronként 608 Kčs-be kerül, tehát egy hektár gabona learatása és kicséplése közös munkával csupán 1.416.75 Kés költséggel jár. Ezzel szemben az egyénien arató és cséplő parasztság költségei sokkal nagyobbak. Egy pár arató naponta 385 Kčs-t kap és egy hektárt 3 nap alatt arat le, vagyis 1.155 Kčs-ért. A behordás egy pár lóval, egy felrakóval és 3 emberrel, akik a gabonát asztagokba rakják, hektáronként 520 Kčs-be kerül. Egy hektár gabona kicséplése átlagosan két óráig tart, húsz munkaerő kell a gép mellé 12 koronás órabérrel, öszszesen tehát 480 korona a költség. Ehhez számítsuk még hozzá a gépért járó részt. Ha Tanyon az átlagos terméshozam hektáronként 20 mázsa és a gépért járó rész mázsánként 22 korona, a költség hektáronként 440 korona. Aki számolni tud, az könynyen kiszámíthatja, hogy az aratás és cséplés az egyénileg dolgozóknak hektáronként legalább 2.595 Kčs-be került. Azt is könnyen kiszámíthatjuk, hogy a közösen dolgozó szövetkezetesek így hektáronként 1.178.25 koronát takarítottak meg, vagyis a 163 hektáron összesen 192.055 koronát. MIT TAPASZTALT BÖDÖK JENŐ KISGAZDA A közös munka előnyeit főleg a kis- és középparasztok érzik. Bödök Jenö» kisgazdának 3 hektár földje III. évfolyam, 162. szám és szórt ki földjeire, ellenben Tokos István nem vásárolt műtrágyát és különben is a mezőgazdasági munkákat hanyagul és felületesen végezte el. Az aratás munkái alól felszabadult traktorokkal a bösi földműves szövetkezet megkezdte a tarlószántást. A szövetkezet tagjai áttértek a harmadik típusú szövekezeti formára. Folyamatba tették már a szövetkezeti földek tagosítását is, úgyhogy a bösi szövekezetnek most már minden előfeltétele meglesz ahhoz, hogy komoly és eredményes munkát végezzen, és az eddigi lemaradását is helyrehozza. van, amelyből ez évben két hektár gabonát vetett. Tavaly szintén ugyanennyit vetett és a feleségével 8 napon át végzett aratás értéke napi 385 koronával számolva aratópáronként kitett 3.080 Kčs-t. A gabona behordása és kicséplése 2 hektárról 1.045.50 koronájába került, tehát tavaly összesen 4.125 korona költsége volt. Idén a közös munkánál a két hektár teljes aratási és cséplési költsége 2.38Ó.50 koronát tett ki. Igen ám, de Bödök Jenő kisgazda bekapcsolódott a közös munkába és a mai napig ledolgozott 18 napot. 165 korona napibért kapott, ami annyit jelent, hogy 2.970 koronát keresett. Ha leszámítjuk ebből azt az összeget, amelyet az EFSz fizetett ki a gabonája learatásáért és kicsépléséért, akkor arra az eredményre jutunk, hogy még ő kap pénzt. Ehhez még hozzák ell tennünk, hog yidén a felesége az aratás alkalmával egyáltalán nem dolgozott. A KOCSIRÓL TÖRTÉNŐ CSÉPLÉS ELŐNYEI Tanyon a cséplést e hónap 18-ig befejezik. Nagy Nagy előnyt jelentett, hogy egyenesen a kocsikról csépeltek és így a tavalyival szemben a cséplés idejét 11 nappal megrövidítették. Tavaly t. i. 23 napig tartott a cséplés. Amire befejezik a cséplést, az egész határban elkészül a tarlószántás is, amelyet az ÁG traktorai hajtanak végre az egész községre terjedő közös őszi vetési terv szerint a mezsgyék eflszántásával. Eddig kb. 222 hektárt szántottak fel az egész falu 295 hektárnyi vetésterületéből. ŐSSZEL A HARMADIK TlPUSŰ EFSZ-RE TÉRNEK ÁT Tapasztalataik alapján ősszel megteremtik a harmadik típust, amely* nek gazdálkodási rendjét eddig 111 gazda írta alá 664 hektár területtel. A község összvetésterüleU 949 hektárt tesz ki. Már a cséplésig felkészülnek a közös gazdálkodásra és a szalmát közös asztagba rakják a közös istállóhoz közel. A gabonát egyenesen a cséplőgéptől szállítják a nemesócsai FRSz raktáraiba. Eddig 9 vagon gabonát adtak át. Ezenkívül a vetőmagot is közösen raktározzák el egy raktárban, hogy a vetés idején kicserélhessék nemesített vetőmagra, amivel biztosítják a jövő évi jobb termést. Már 1933-ban Hitler uralomrajutásával világossá vált minden ha'adószellemü ember előtt, hogy a világ veszedelmesen rohan az imperialista' háború felé. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy Európa vagy más földrész melyik részén rendezi meg az imperializmus gyilkos próbáját. Ebben az időben a világ minden táján a a háború és a kizsákmányolás ellen a dolgozók milliói a Kommunista Párt vezetésével népfrontba tömörültek. A középkorba illő elnyomás alól, az 1931—1933-as első köztársaság sem szabadította meg ugyan a spanyol dolgozó népet, de Spanyolország történelmében fordulópontot jelentett, ámbár a Primo de Rivera, a véreskezű fasiszta diktátor kegyetlen elnyomása következtében még 1934-ben is több tízezer aszturiai bányászt és andalúziai parasztot végeztek ki, a dolgozók legjobbjait. Nem egészen két év múlva, 1936ban a spanyol dolgozó nép újból erőre kap és kikényszeríti a választásokat, amelyeket a tömegek nyomására kénytelenek kiírni. Spanyolországban 1936 február 16-án a parlamenti választásokon a népfront általános döntő győzelmet aratott. Ez padig nagy veszedelmet jelentett a világ imperialistáinak rabló terveik megvalósításához, hogy Európa nyugati részén rájuk nézve veszedelmes tűzfészek alakuljon kí, hogy az a nép, mely oly kegyetlen elnyomatásban élt, megelégelte azt és saját érdekében a népfrontra adta le szavazatát. Sajnos, az 1931—1933-as első köztársaság hibáin nem okultak az egyes pártok egyes vezetői, hogy a reakció nem nyugszik bele a vereségébe és mindent el fog követni, hogy hatalmát újból megszilárdítsa. Ki ne emlékezne Dolorse Ibarruri Pasiionáriának, a spanyol nép hős asszonyának 1936 június 16-án elmondott nagy parlamenti beszédére, melyben figyelmeztette a kormányt a fasiszták puccskészülődéseire. Passionária elvtársnö kézzelfogható adatokkal és számokkal igazolta állítását, hogy Marokkóban és Spanyolország déli részén a fasiszta generálisok vezetésével népellenes fasiszta csapatösszevonásokat hajtanak végre, támadó szándékkal a spanyol dolgozó nép ellen. De különben már ekkor mindenki látta, csak a kormány egyes tagjai: a szociáldemokrata, baloldali demokrata és anarchista miniszterei nem látták vagy nem akarták felismerni a helyzet komolyságát. A fasiszta generálisok a kormány beleegyezésével július 18 és 19-ére az ország egész területén katonai parádékat szerveztek. Ezen részükre kedvező, sőt kormánytámogatással legális köpenyeg alatt szervezték a munkásnegyedek, gyárak, a rádió, posta és az összes állami hivatalok megtámadását és elfoglalását. Nem volt, aki megakadályozza, (bár a nép követelte) Franco és társai fasiszta generálisokat abban, hogy pl. a hadseregből eltávolítsák a demokratikus érzelmű tiszteket, vagy például az sem véletlen, hogy San Juo demokratiks érzelmű generális pontosan az előírt időben repülőgépével lezuhant, mivel útjukban volt Francoéknak terveik megvalósításában. De még ennél is jobban bizonyítják azon tények, hogy milyen alapos pontossággal készültek a spanyol nép tömegmészrlására, hogy mindjárt az első fasiszta felkelés első napján német és olasz csapatszállító hajók és repülőgépek voltak azon közlekedési eszközök, melyekkel a marokkói mór és idegen légiós csapatok tömegét tették partra Spanyolország délvidéki kikötőiben. Mindjárt a felkelés első napjaiban megjelentek a német Junkers és az olasz Caproni bombázó repülőgépek a békés spanyol városok és falvak felett és a szorgalmas, szabadságszerető és a szabadságáért küzdő lakosság soraiban elkezdték terjeszteni gyilkos bombáikkal a „nyugati civilizációt". Ezen gyilkos támadás, a spanyol Kommunista Pártot kivéve, az összes demokratikus pártokat meglepte és mire a többi pártok magukhoz tértek meglepetésükből, a SKP Jose Dias és Passionária vezetésével már szervezte a védelmet. Csatasorba állították a spanyol dolgozók százezreit, akik kaszákkal, kapákkal védelmezték a köztársaságot a fasiszta barbarizmus ellen. Tehát mindjárt az első napokban a Kommunista Párt vezette a dolgozók rohamait az állig felfegyverzett, felkészült rabló fasiszta csapatok ellen. Egyedül az ismert iparvárosban, Badajozban a felkelés kezdetén portugál csapatok segítségével 20.000 munkást és parasztot gyilkoltak meg az arénában. Dacára a túlerőnek, Spanyolország nagyobbik részén a nép győzött. Ezen első sikeres védekezésben nagy jelentőséget kell tulajdonítani a hős madridi népnek és a legendás hírű aszturiai bányászoknak, „a dinamiteroknak". Nem véletlen volt tehát az, hogy főleg erre a két pontra vetette oly veszett dühvel magát a fasiszta fenevad és bombazáport zúdított a főváros munkásnegyedeire és az aszturiai bányák telepeire. Madrid elfoglalására november 3-án a fasiszták új, jól felfegyverzett egységeit küldik. Franco ekkor gőgös elbizakodottsággal jelenti ki, hogy egy hónapon belül Madrid utcáin katonai parádét kíván rendezni. No, Franco tévedett. Még pedig alaposan. Mert a madridi nép ezt a parádét nem kívánta. A madridi nép ezt az ő halotti torát, melyet Franco 1936 decemberére ígért, jóval később, két év múlva volt csak kénytelen megülni. De ekkor nem a spanyol dolgozó népen múlott, hogy harcát vérbefojtották. Hisz én magam saját szemeimmel láttam, egész családokat, 6—8 éves gyermekeikkel, akik tányérkáikkal hordták szüleik részére a homokot, a homokzsákoknak megtöltésére, akik a barrikádokat építették, vagy 70—80 éves aggastyánokat. a fasiszták gyilkos golyóitól eltalálva, akik a védelmet építették. Az egész haladó világ megbotránkozott a fasiszták ezen kihívó, gaz támadásán. De az egész haladó világ megcsodálta azon páratlan, hősies védekezési, melyet a spanyol nép tanúsított. És a világ dolgozó népe tettekkel ki is fejezte szimpátiáját és szolidaritását. Ösztönszerűleg érezte meg azt, hogy az ibériai félszigeten többről van szó, mint csak a spanyol nép szabadságáról. Megérezte, hogy a világbéke ügye forog kockán, hogy a spanyol fasiszmus győzelmével a világ dolgozó népének a szabadsága forog kockán. Éppen ezért elküldte legjobb. fiait a spanyol nép megsegítésére. 1936 november 6-án a szabadság nemzetközi önkéntesei, „a nemzetközi brigádok" első egységeit már ott találjuk Madrid védelménél. Ebben az időben hangzik el Spanyolország nagy asszonyának, Passionáriának ajkáról a kétségbeesett felhívás a spanyol anyákhoz. „Inkább leszünk hősök özvegyei, mint gyávák feleségei". Avagy: „Jobb állva golyótól találva meghalni, mint térden állva élni". Ekkor születik még meg az a jelszó is, „No pasaran!" „Nem törnek át". A legfényesebb győzelmeit a spanyol nép oldalán a nemzetközi brigádok a Jarama folyó mellett és a Guadalajarai ütközeteknél aratták Lukács tábornok fa magyar Zalka Máté) vezetésével, A csehszlovák dolgozó nép is elkűldötte fiait azon gottwaldi jelszó alapján, „aki Madridot védi, az Prágát is védi" (az idők bebizonyították Gottwald elvtárs ezen nagy igazát). 1936 decemberében már ott találjuk a terueli fronton az első csehszlovák egységeket, a Gottwaldova C sétát. A másik, már nagyobb alakulatot 1937 február elején a Dimitrov-zászlóalj kebelén belül a Zsizsková gulometná rőtét, mely hősiességével a legnagyob elismerést érdemelte ki. És ki ne emlékeznék a Gottwald elvtársunkról elnevezett légelhárító ütegre, mely legendássá vált azáltal, hogy működése alatt a legtöbb ellenséges gépet lőtte le. Lasztovicska és későbben Holdos elvtársak jó vezetésével. Avagy a hősi halált halt Josko Majekról elnevezett üteg és a Masaryk Zászlóalj, akik szintén ott harccoltak a többi nemzetek oldalán Arragonia hegységeiben, Valencia narancskertjei közt és Andalúzia gazdag mezein. Ezen csehszlovák alakulatok valamennyiében ott találjuk

1 a csehszlovákiai magyarság képviselőit is, kik együtt a világ összes nemzeteinek kiküldötteivel, védik hősiesen Almádén higanybányáit, az albacetj fennsík gazdag búzatermő vidékével a spanyol nép szabadságát. így nézett ki a világ összes dolgozóinak segítsége a spanyol nép harcában. No. Hitler és Mussolini barbár hordáin kívül Chamberlain Angliája vagy Blum Franciaországa és az egész iökésvilág minden támogatást megadtak Francoéknak, a spanyol népre rákényszerített igazságos harc vérbefojtására. A szociáldemokrata Leon Blum-féle ál-benemavatkozás leple alatt hadianyagot, tankokat, repülőgépeket és sorkatonaságot szállítottak Franco seregeinek, amelyek védtelen asszonyok és gyermekek tízezereit pusztították el. Sajnos, pár évvel később az egész világ dolgozó népe (csak a dolgozók) a saját bőrükön tapasztalták, hogy mennyire igazuk volt a kommunistáknak, amikor figyelmeztették a világot, hogy az ibériai félszigeten az imperializmus a háború főpróbáját tartja. A főpróba sikerült, vérbefojtották a spanyol nép hős harcát, az előadás (a háború) meghozta mindkét fél részére azt, amit az urak kívántak, ha nem is mindenütt, a nagytőkéseknek az újabb milliókat, a dolgozóknak a halált, a pusztulást, a könnyek, a szenvedések özönét. Ma már senki előtt sem kétséges," hogy az áruló szociáldemokraták segítségével ültek halotti tort a spanyol népköztársaság felett. Hogy az áruló Hétszáz métermázsa gabonát szállítottak be eddig Bősön Közös munkával 192.055 koronát takarítottak meg Tanyon A cséplés befejeztéig elvégzik a tarlószántást is az egész határban Közösen raktározzák el a szalmát és a vetőmagot is Dél-Szlovákia kis- és középparasztjai az aratás és cséplés befejezése után örömmel állítják fel közösen szervezett aratásuk mérlegét. Megállapítják, mennyi pénzt és táradságot takarítottak meg a tervszerű munkával és a gépek helyes felhasználásával. A gépek most segítségükre vannak abban, hogy dejében, gyorsan és olcsón végezzék el a tarlószántást és a tarlónövények elvetésével megakadályozzák a föld kiszáradását, jó zöld takarmányt vagy zöld trágyát szerezzenek és így készítsék elő földjükön a jövő évi jobb termést. A tarlószántásnál eltüntetik a mezsgyéket és a cséplésnél egyenesen a géptől szállítják a gabonát a Földműves Raktárszövetkezet raktáraiba.