Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-14 / 135. szám, szerda

90 UJSIO 1950 június 10 F. MALYSKEVICS: Lengyelország szocialista fejlődésének új korszaka A lengyel parlament nemrégen jó­váhagyta az egységes államhatalom helyi „szerveiről szóló törvényt. A tör­vényhozó testületnek ez a történelmi határozata új korszakot jelent a len­gyel köztársaság állami felépítésében, amely sikerrel halad a szocializmus útján. Az új Lengyelország éppúgy mint Közép-Európa és Dél-Kelet-Európa más népi demokráciái, a Szovjetúnió­nak a német impefializmus felett ara­tott világtörténelmi pvőzelme\ után keletkezett, erősödött meg és növeke­dett. A lengyel nép, amely felszabadult a német fasiszta rabszolgaság alól, a Szovjetúnió barátságára és sokoldalú segítségére támaszkodott, amely or­szágát új útra vezette — a demokra­tikus fejlődés útjára. A nagybirtoko­sok eltávolítása, a bankok, közleke­dés, kül- és belkereskedelem álla­mosítása végleg megszüntették a nagybirtokos kapitalisták gazdasági fennhatóságát. A politikai hatalom ma­gának a népnek ment át kezébe, amelynek vezető és irányító ereje a munkásosztály, amelynek élén az egy­séges munkáspárt áll. A hatalom át­vétele azonban csak a kezdet volt, amint azt Sztálin elvtárs tanítja. A fő­feladat a hatalmat megtartani, megszi­lárdítani és legyőzhetetlenné tenni. Eh­hez azonban szükséges, amint erre Sztálin elvtárs rámutat, hogy a mun­kásosztály, amely a hatalmat átvette, mindenekelőtt megtörje a hatalmuktól megfosztott kizsákmányoló osztályok ellenállását és megakadályozza a toké uralmának felújítására irányuló kísér­leteiket. A munkásosztály maga köré összpontosítja a dolgozókat, hogy fel­építsék az osztálynélküli szocialista társadalmat és felfegyverkezik a külső ellenség, az imperialista erők ellen. A munkáosztálynak ez a főfeladata, amely előtt állt a szó szoros értelmé­ben mindjárt a következő napon, hogy átvette a politikai hatalmat. A Szovjetúnióban e történelmi fel­adatok megoldását a szovjetek vették át s a bolsevik párt vezetésével vég­rehajtották. A nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, amely megdöntötte a nagybirtokosok és kapitalis­ták uralmát, porrázúzta a régi bur­zsoá állami gépezetet. Az egész állam­hatalom a szovjetek kezébe ment át. PROLETÁRDIKTATÚRA a munkásosztály és a földművesség szövetsége a munkásosztály vezetésé­vel, ami a proletárdiktatúra legfonto­sabb alapelvét testesíti meg és ez a szövetség a szovjet állam politikai alapja. A szovjet állam fejlődésének egész története azt bizonyítja, hogy csak a szovjet rendszer győzelme után vol­tak sikeresen véghezvihetők a proletár­diktatúra feladatai: a kizsákmányoló osztályok ellenállásának elnyomása és eltörlése, az ország védelme a külső ellenség ellen, az államgazdaság szo cialista átépítése, valamint a földműve­lés szocialista alapokra való helyezése és a szocialista társadalom felépítési Egyébként a szovjetek nem egyedüli lehetséges formái a proletárdiktatú­rájának. V I. Lenin rámutatott arra, hogy „a kapitalizmusról a kommuniz­musra való átmenet a politikai formáli nagy mennyiségével" és különféleségé­vel járhat, amelyeknek lényege azon­ban egy lesz: a proletariátus diktatű rája." A népi demokratikus rendszei iro Ietariátus diktatúrájának éppen az úi formája, amelynek keletkezését Lenin oly geniálisan előre látta már 33 évvel ezelőtt. / A NÉPI DEMOKRATIKUS LENGYELORSZÁG, éppúgy mint a többi népi demokrácia egészen más történelmi viszonyok kö­zött keletkezett és fejlődött, mint Í szovjet állam. Hála a szovjet szocialista állam léte­zésének, Lengyelország elkerülte polgárháborút és a külföldi beavatko­zást. Lengyelország szocialista felépí­tésének sikereit mindenekelőtt a Szov­jetuniótól kapott hatalmas és sokoldalú segítségének köszönheti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek mellett a rendkívül kedvező feltételek mellett is a demokratikus Lengyelország szocia­lista fejlődése békés módon történ­hetik. A hatalmas szocialista állammal való szövetsége és barátsága Lengyelor­szágot biztosítja az imperialista álla­mok közvetlen és nyílt beavatkozása ellen. Azonban a lengyel köztársaság ötéves fennállásának tapasztalatai bi­zonyítják, hogy a nemzetközi és hazai reakció aljas kísérletei ez évek alatt egy napra sem nyugodtak. Az egész idő alatt a demokratikus fejlődés a le­győzött kizsákmányoló osztályok dü­höngő ellenállásába ütközött, amelyet szünet nélkül támogattak a nemzetkö­zi reakció erői. És minél nagyobbak lesznek a demokrácia sikerei a szocia­lizmushoz vezető úton, annál nagyobb lesz az osztályellenség ellenállása, annál élesebb formákat ölt az osztály­harc. A demokratikus fejlődés elmúlt öt éve alatt a Lengyel Köztársaság vá­rosai és falvai dolgozóinak milliós tö­megei hatalmas munkát végeztek or­száguk felépítésén a valamikor lei­agrár, a külföldi tőkétől függő orszá­got haladó, gazdaságilag fejlett s po­litikailag független ipari, mezőgazdasá­gi állammá alakították. Csupán a mult év novemberében befejezett három­éves gazdasági terv alapján Lengyel­ország 76 százalékkal túlhaladta a há­ború előtti gazdasági színvonalat. A mezőgazdasági termelés egy lakosra számítva a háborúelőtti termelésnek 112~százalékát tette ki. A dolgozók életszínvonala a háború alatti idővel szemben 26 százalékkal emelkedett. A HATÉVES GAZDASÁGI TERV A demokratikus Lengyelország éle­hatéves nemzetgazdasági terv Len­gyelországot a szociális gazdaság és kulturális fejlődés még magasabb fo­kára emeli. Lengyelország ipari terme­lése a háború előtti idővél szemben 45 százalékkal emelkedik. A demokratikus Lengyelosrzág éle­tének következő hat éve a szorgalmas munka időszaka lesz a szocialista tár­sadalom alapjainak kiépítésében, a ka­pitalista elemek további kirekesztésé­ben a városokban és a falvakon. Len­gyelország munkásosztálya, amely minden téren megszilárdítja kapcsola­tait a dolgozó földmüvesekkel, ebben a korszakban feladatául tűzte ki, hogy kialakítsa azokat a feltétlenül szüksé­ges politikai és gazdasági viszonyokat, amelyek alapján a vidéki kis- és közép­parasztság áttérhet a kollektív munka­módszerre, a mezőgazdaság szocialista átállítására. Természetes, hogy e történelmi feladatok teljesítése az osztályharc kiélesedésével fog járni. »A kapita­lista elemek — tanítja Sztálin elv­társ — nem szándékoznak önként elhagyni a színteret — a szocializ­mus ellen támadnak és fognak tá­madni, mert látják, hogy életük utolsó napjai bekövetkeztek.« E nagyvonalú feladat sikeres vég­rehajtása a munkásosztály és annak pártja főszerepének megszilárdítását követeli az egész politikai, gazdasági és kulturális életben. Komoly felada­ta volt e téren a lengyel munkás pártok egyesítő kongresszusának. E két párt egyesülése 1948 decembe­rében a bolsevizmus szervezési alap­elvei szerint és a marx-lenini prog,­gramm áthidalta a Lengyelország munkásosztályában tátongó szaka­dékot, egyesítette soraikat, biztosí­totta vezető szerepét a szocializmus felépítésében. A második -lengyel szakszervezeti kongresszus még job­ban hozzájárult a munkásosztály erőinek megszilárdulásához és alko­tó erejének a történelmi feladatok megoldására való irányításához, amelyeket a munkásosztályok egye­sítő kongresszusa hagyott jóvá és konkréten kifejezett a hatéves terv­ben. AZ EGYSÉGES ÁLLAMHATALOM SZERVEI. Az egységes államhatalom helyi szerveiről szóló törvény jóváhagyá­sa új lépést jelent a munkásosztály vezető szerepének és a proletár dik­tatúrának megszilárdítása felé. A népi demokráciákban a körül­mények egész sora miatt a régi bur­zsoá gépezetet nem törték össze és forgatták fel mindjárt azután, hogy a munkásosztály átvette a hatalmat, mint ahogy az Oroszországban nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme után történt. A régi burzsoá gépezet megszüntetése és el­távolítása és az államgépezet új ká­dereinek kialakítása hosszú és ne­héz küzdelmek során történt és tör­ténik. A lengyel parlament határoza­ta az államhatalom egységes szer­veiről, az államgépezet éppen e ion­tos űjjászervezési szakasza, amely megfelel az új állam céljainak és fel­adatainak. A mai napig Lengyelország az adminisztrációs helyi szervezet két részre oszlott, a kormányszervekre amelyeket fentről neveztek ki és az önkormányzati, a lakosság által vá­lasztott szervekre. Az önkormányza­ti szerbeknek »nemzeti tanácsaik« voltak, amelyeket még a hitleri meg­szállás idején bevezettek és a fasiz­mus elleni harc idején kifejlesztet­tek. A nevelés nagy feladatát töltöt­ték be és a dolgozók széles rétegei, amelyek résztvettek ezen tanácsok munkájában, megtanulták és tanul­ják az állam vezetését. Ezek az or­szágos szervezetek, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek a nép körében és az életben nagyon bevál­tak, a parlament határozata alapján .HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL. -i az államhatalom egyedüli szerveivé váltak az egyes helységekben. Az új törvény értelmében közsé­gekben a nemzeti tanácsok kezében van az államhatalom és jogosultak hatáskörükben az egész politikai, gazdasági és kulturális életet irányí­tani. A NEMZETI TANACSOK. A nemzeti tanácsokat a nép vá­lasztja. amelynek kötelesek működé­sűkről beszámolni. A demokratikus centralizmus alapelvén nyugszanak. A- nemzeti tanácsok irányító és ve­zető ereje a munkásosztály amely vezető szerepét a dolgozó földmüves­séggel együttműködésben látja el. A tanácsok a proletár diktatúra szerveivé válnak, a népi demokrati­kus rendszer politikai alapjává amely a proletár diktatúra funkció­ját teljesiti. Ezzel a népi demokra­tikus rendszer formailag is megkö­zelíti a szovjet rendszert, mint a diktatúra magasabb formáját. A nemzeti tanácsoknak mint a proletár diktatúra szerveinek helyes kihasználásához döntő fontosságú nemcsak a formájuk, hanem munká­juk tartalma is. Sztálin elvtárs hangsúlyozza, hogy »a lényeg nemcsak a nemzeti taná­csokban mint szervezési formában áll, ámbár ez a forma maga is nagy forradalmi vívmány. A lényeg minde­nekelőtt a szovjetek munkájának tartalma és jellege, és az, hogy ki irányítja a tanácsokat.« A történelmi tapasztalat azt mu­tatja, hogy a szovjetek munkájának forradalmi, szocialista tartalma a Szovjetúnióban annak köszönhető, hogy a bolsevik párt, Lenin-Sztálin pártja, a marxi-lenini teóriával fel­fegyverzett párt vezette, amely1 is­meri a társadalmi fejlődés törvé­nyeit, amely teljesen odaadó a mun­kásosztály iránt és korlátlan tekin­télye van a nép előtt és a nép szere­tetét élvezi. A nemzeti tanácsok munkáját is csak munkájuknak szo­cialista tartalma biztosíthatja és így ezek a tanácsok á népi demokra­tikus Lengyelország államberende­zésének politikai alapjává válnak. • Előkészületek a sztáiingrádi traktor, gyár jubileumának megünneplésére. A sztálingrádi „Dzerzsinzkij".-traktor­gvár június 17-én ünnepli fennállása 20. évfordulóját. A gyár dolgozói ez alkalomból szocialista munkaversenyt kezdeményeztek, meiynek keretében fokozottabb kötelezettségeket vállal­tak magukra. Több tucatnyi új Diesel­traktort áliitanak elő június 17-éig a terven felül, hogy így méltóképpen ünnepelhessék a gyár fennállásának évfordulóját. • llj klubok Bjelorussziában. A minsz­ki terület „Sztálin"-kolhoza nemrég nyitotta meg ünnepélyes keretek kö­zött új klubját. A klubban 200 férőhe­lyes mozi, jól berendezett könyvtár és több kultúrhelyiség biztosítja a munkautáni szórakozást. Bjelorussziá­ban egyébként az idén hatalmas mé­reteket öltött a klubépítkezés. A ko­leszki területen 221, a grodnyeni terü­leten 60, a pinszki területen pedig 27 klub építését fejezik be. Négy körze­ti központbain kultúrpalotát is nyit­nak. • Lakóházépítés Minszkben. A Bje­lorussz fővárosában napról-napra na­gyobbarányú lakóházépítés folyik. A főbb útvonalakon egymásután adják át rendeltetésüknek a sokemeletes épü­leteket. Az újonnan épülő házak leg­többjében több mint száz lakás van, de sok kétemeletes ház is épül a város új ipari körzeteiben. Ez év végéig több mint 200 lakóházat adnak hasz­nálatba. Az idei építkezések 71 száza­lékkal nagyobb lakásteret biztosítot­tak a dolgozóknak, mint a mult éviek. • Megkezdődött a széna begyűjtése. Az asztraháni kerület kolhozai meg­kezdték a szénakaszálást. A szomszé­dos körzetek és területek gép- és ft'áiotorálllomásainak dolgozói nagy segítséget nyújtanak a szénakaszálás gyors elvégzésében. A dolgozók egyébként' a szénakaszálásban leg­több helyen két-háromszorosával túl­teljesítették a normát, ami a bő szé­natermés begyűjtésénél igen komoly jelentőséggel bír. 9 Testnevelési főiskola Omszkban. A jövő tanévre az omszki Testnevelési és Sportbizottság mellett testnevelési főiskolát állítanak •fel. Az első évfo­lyamra 100 hallgatót vesznek . fel. A testnevelési főiskola lesz egyébként Omszk hetedik főiskolája. Ennek je­lentőségét csak akkor tudjuk teljes egészében felmérni, ha számításba vesszük, hogy a forradalom előtt Omszkban egyáltalán nem működött főiskola. Üt A feketetengeri halászok sikerei. Az Ukrán Feketetoslgeri Halászati Vállalat a mult évben elsőnek szer­vezte meg a krimi partok mentén a mélyvízi halászatot. A halászhajókat a legmodernebb gépberendezésekkel sze. relték fel és januártól-áprilisig a fe­ketengeri halászok mintegy 10 ezer mázsa elsőminőségű halat szállítottak a kikötőkbe. Az első négy hónap terv­előirányzatát 660 százalékra teljesítet­ték. A Munka Vörös Zászlá Rendiéve! tüntették ki a KomszomoBszkája Pravdát A Szovjetúnió Legfelső Tanácsa a szovjet ifjúság kommunista nevelése terén végzett nagy és gyümölcsöző1 munkájáért és az ifjúságnak az or­szág népgazdasága helyreállításának és további fejlesztésének sikeres vég­rehajtására való tevékeny mozgósí­tásáért a Munka Vörös Zászló Rend­jével tüntette ki a Komszomolszkája Pravdát, fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsa egy másik rendeletében a szovjet ifjúság nevelése terén kifejtett aktív munkájáért a Komszomolszkája Pravda 25. éves fenállása alkal­mával a szerkesztőség 12 munka­társát a Munka Vörös Zászló Rend­jével, 48 munkatársát a »Munka Dicsőségéért«, 17 munkatársát pe­dig a »Kiváló Munkáért« éremmel tüntette ki. Szovjet emlékirat a Déli Sarkvidék ügyében as imperialista kormányokhoz 1948 őszétől kezdve — hangoztatja a memorandum — az USA, Anglia és néhány más ország külügyminisztjriu­mi szóvivői nyilatkozatokban és a világsajtóban utaltak az Antarktisz-el kapcsolatos megbeszélésekre, amelye­ket az USA, Anglia, Franciaország, Norvégia, Ausztrália, Ojzeeland, Ar­gentina és Chile között az amerikai külügyminisztérium kezdeményezésére indítottak. E megbeszélések célja az antarktiszi helyzet kérdésének meg­oldása. A Szovjetúnió kormánya nem egyez­het bele, hogy olyan kérdést, mint az antarktiszi helyzet kérdése, részvé­tele nélkül oldjanak meg. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány szükségesnek tartja megemlíteni az orosz tengeri utazók kimagasló érde­meit Antarktisz felfedezésében. Mint ismeretes, Antarktisz területei és vizei gazda­sági szempontból nagy értéket kép­viselnek és a szárazföld nemcsak az antarkti­szi helyzetről folytatott megbeszélése­keq résztvevő felsorolt államok, ha­,nem más államok, köztük a Szovjet­únió szempontjából is fontos. Hiszen a világ cethalászatának kilenctízed része az antarktisz vizeken bonyoló­dik le. A Szovjetúnió foglalkozik cet­halászattal és résztvett az 1946-ban megkötött nemzetközi cethalászati egyezményben. Cethalász-flottilája rendszeres cethalászatot végez az an­tarktiszi vizeken. Ki jsell még emelni az Antarktisz tudományos jelentősé­gét is, mert a hozzátartozó szigetek­kel együtt kedvező támaszpont fontos meteorológiai megfigyelésekre. Az említett körülményekre már fel­hívták a szovjet közvélemény figyel­mét, különösen a Szovjetúnió Földraj­zi Társaságának 1949 februás 10-i köz­gyűlésen hozott határozataiban. Ez a határozat hangsúlyozza, hogy orosz tengeri utazók fedezték fel az Antark­tiszt. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően bármilyen nemzetközi jelentőségű terület helyze­tének megtárgyalásában valamennyi érdekelt országnak részt kell vennie. A kifejtettek alapján a szovjet kor­mánynak az a nézete, hogy mivel An­tarktisz sorsa sok ország érdekeivel van összefüggésben, célszerű az. An­tarktisz kérdését nemzetközi alapokon megtárgyalni, szem előtt tartva oly megállapodás létrehozását, amely megfelel valamennyi érdekelt állam jo­gos érdekeinek. • A déli sarkvidék sok tekintetben ér­se az utóbbi években a szovjet közvé­lemény érdeklődésének előterébe ke­rült. A szovjet nép nagy felháboro­dással figyeli azokat a mesterkedése­ket, amelyek során az imperialisták a Szovjetúnió nélkül akarják megoldani a déli sarkvidék problémáit. A déli sarkvidék sko tekintetben ér­tékes és fontos terület. A bálnavadá­szat az utolsó harminc év alatt az északi sarkvidékről átterelődött a déli sarkvidékre. Míg 1920-ban a Déli Je­ges-tengereken a bálnáknak mindössze 50 százalékát ejtették el, addig mosta bálnavadászat fcsaknem százszázalék­ban a déli sarkvidéken folyik. 1905-től 1946-ig a Déli Jeges-tengeren 700.000 bálnát ejtettek el. Az Antarktiszen ezenfelül sok hasznos ásvány található és fontos stratégiai helyet is foglal el, minthogy ra jta keresztül vezet a leg­rövidebb légiforgalmi út Afrika, Ausz­trália és Dél-Amerika között. A Szovjetúniónak semmivel sincs kevesebb joga- a déli sarkvidék egyes területeihez, mint más országoknak. Bellinszhauzen és Lazarev, a nagy orosz hajósok már 130 évvel ezelőtt, fából összeácsolt törékeny bárkákon, eljutottak erre a távoli területre. Az orosz hajósok hÚ6Z évvel korábban fe­dezték fel ezt a területet, mint az első francia hajós és orosz hajósok döntötték meg a XIX. század elején azt a téves felfogást, hogy a Déli sar­kon nincsen szárazföld. A szovjet kormány soha nem mon­dott le ezzel kapcsolatos jogairól és nem engedheti meg, hogy jogait meg­sértsék. 1949 február 10-én a Szovjet Föld­rajzi Társaság határozatban szögezte le, hogy minden olyan megoldás, amely az Antarktisz kérdéseiben a Szovjetúnió részvétele nélkül jön lét­re, jogtalan. Ezt az elvet szögezi le a szovjet kormány most nyilvánosságra hozott memoranduma is. Régi szakemberek átképzése a kínai népi köztársaságban Kína legfőbb területének felszaba­dítása után a Kommunista Párt és a népi kormány előtt teljes sürgős­ségében merült fel az új káderek kiképzésének és a régiek átképzé­sének kérdése. Az új káderek kiképzése céljából a népi kormány számos különleges intézkedést tett folyamatba: meg­könnyítette a főiskolai beiratkozás feltételeit a széles néptömegek kép­viselői számára, rövid tartamú kö­zépiskolai tanintézetek széles háló­zatát teremtette meg, amelyek főis­kolai felvételre képesítenek. A népi kormány egyben minden intézkedést megtett a régi szakem­berek átképzésének megszervezésére is. Köztudomású, hogy jelentős ré­szük feudális és burzsoá ideológiá­val volt megfertőzve, ami kétségkí­vül korlátozta felhasználásuk lehe­tőségét az új népi demokratikus Kína építésében. A népi kormány ezért országszerte 6—9 hónapos ta­nítási idővel működő forradalmi kollégiumokat létesített a -régi ér­telmiség és szakemberek átképzé­sére. E kollégiumok főfeladata, hogy megadja a hallgatóknak a történe­lem és a jelenkor kérdéseinek ma­terialista marxista-leninista magya­rázatát. 1949-ben már több mint 200.000 ember végezte el ezeket a kollégiumokat. A Szovjetúnió kormánya, az USA, Anglia, Franciaország, Norvégra, Ausztrália, Argentina és Üjzeeland kormányához az említett államok főváro­sában lévő diplomáciai képviselete útján memorandumot intézett az an­tarktiszi helyzettel kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents