Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-14 / 135. szám, szerda

j^píldg

proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 június 14, szerda 2 Kés III. évfolyam, 135. szám A nyitrai kerületben negyvenkét EFSz tér át a magasabb termelési formákra töás kerületben is megvezették az EFSz- ek az újabb kötelezettségvállalásokat A kongresszusi lelkesedés hullámai elérik falvainkat is. A Párt, az EFSz-ek, az Egységes Földműves Szövetség funkcionáriusainak ezrei munkájukat a kongresszusi határozatok ieljesítésére irányítják, elsősorban azokra a főpontokra, amelyeket Siroky, BastOvanskú és Púit elvtársak tűztek ki kongl-esszusi beszámolóikban. Az eddigi eredmények fényesen bizonyítják, hogy a kis- és középparasztok túlnyomó többsége megértette a föld közös megművelésének és a közösen megszervezett munkának jelntőségét az EFSz keretében. Ezért az SzKP IX. kongresszusa után az Egységes Földműves Szövetkezetek tevékenységüket helyes irányban mélyítik ki, az alacsonyabb típusú EFSz-ekről a magasabb típusokra térnek mt. Dr. pendek, a földművelésügyi megbízotti hivatal osztályfőnöke jelenlétében Nyitráh az aratási és cséplési munkák oktatói és a kerületi aratási bizottság tagjai megbeszélést tartottak. A megbeszélésen Valachovics, a lévai kerület aratási és cséplési oktatója versenyre hívta fel az aratási és cséplési kerületi oktatókat. A versenyt a nyitrai kerületben az aratási munkák legjobb megszervezéséért, főlej» azonban az olyan EFSz-ek legnagyobb számának eléréséért folytaKják, amelyek az aratási munkák után mór az előkészitő szántásnál felszántják a mezsgyéket, tehát áttértek az EFSz-ek harmadik típusára. Az előadók elfogadták a felhívást. A nyiitrai kerületben az EFSz-ek tagjai gyűléseiken megtárgyalták a második és harmadik típusú EFSz-ek munkarendjét. A második típusú EFSz-ek munkarendjét, a föld közös megművelésével mezsgyék nélkül a nyitrai kerületnek eddig 24 szövetkezete fogadta el. A harmadik típusú EFSz-ek munkarendjét a közös gazdálkodással eddig 18 EFSz fogadta el. Lév^i, _ Verebély, Párkány és Érsekújvár"'járásokban is számos EFSz tért át a második vagy harmadik típusú EFSz-re. A nyitrai' kerületben eddig összesen 42 EFSz tért át a magasabb típusokra. Ez a tény azt mutattja, hogy a földművesek meggyőződtek a föld közös megművelésének előnyéről és kitűzött céljuktól sem a suttogó propaganda, sem a falusi gazdagok kártékony erőfeszítései nem térítik el őket. Erről tanúskodik a naszvadi Egységes Földműves Szövetkezet tagjainak Siroky elvtársnak küldött alábbi levele is: Drága Siroky elvtárs! Pártunk kongresszusa nekünk, földműveseknek megmutatta a helyes utat, hogyan építsük népi demokratikus Csehszlovákiánkban a szép és boldog falut. Kongresszusi beszámolód megvitatása során ráébredtünk arra, hogy eddig nem használtuk ki az összes lehetőségeket, amelyek' számunkra, földművesek számára nyílnak. Ezért elhatároztuk, hogy EFSzünkből második típusú minta EFSz-t építünk ki. Ezért az SzKP XX. kongresszusa és a Te nagyszerű beszámolód után a naszvadi EFSz tagjai bizottsági és taggyűlésük után kötelezzük magunkat, hogy a legrövidebb időn belül kidolgozzuk' az őszi községi vetéstervet a mezsgyék felszántásával, közös munkákkal és valamennyi szervezési és gépesített eszköz felhasználásával magasabb hozamot érjünk el kisebb költségekkel és könnyebb munkával. A mezsgyék felhasználásánál felhasználjuk az összes géperőket és a munkákba bekapcsoljuk a. legtöbb EFSj tagot és az ügynek megnyerjük á nemtagokat is. Egyben kötelezzük magunkat, hogy a mezsgyék felszántásával nyert földön a jövőben 10 százalékkal fokozzuk a cukorrépa vetését. A naszvadi EFSz tagjai egyhangúan, elfogadták a második típusú EFSz munkarendjét, amelybe 1200 hektárnyi földet kapcsolnak be 450 taggal. A kötelezettségvállalások teljesítésével az irántad való hálánkat és odaadásunkat akarjuk kifejezni, drága Siroky elvtárs, valamint Pártunk iránti hűségünket és odaadásunkat is, amely sikerrel vezet bennünket a szebb jövőhöz, a szocializmus felépítéséhez falvainkban. » Elvtársi üdvözlettel! A naszvadi EFSz vezetősége nevében: Willand s. k. . Takács Pál s. k. Turáni János s. k. A taksonyi EFSz pedig így ír 3i* roky elvtársnak: Drága Siroky elvtársunk! , A taksonyi EFSz tagsága az SzKP IX. kongresszusa utáni kötelezettségvállalásként elhatározta: 1. A közös aratási és cséplési munkákat 877 hektáron végezzük el. 2. A közös kaszálást az EFSz keretében és a szénaszárítást 20 hektáron végezzük el. 3. EFSz-ünknek 115 tagija van. Ezt a számot példánkkal, a föld közös megművelésének magasabb formáival és meggyőzéssel még emeljük'. 4. Az EFSz valamennyi tagjának határozata alapján megszervezzük az EFSz áttérését a második típusú EFSz-re. Mindijárt a közös aratási és cséplési munkák után közösen elvégezzük a tarlószántást, mint az őszi közös vetés előkészítését. r 5. EFSz-ünk tagjai egyhangúlag elfogadták a vezekényi mintaszövetkezet felhívását. A kötelezettségvállalások végrehajtásával, amelyeken már dolgozunk, a Párt s annak vezető tényeződ iránti odaadásunkat akarjuk kifejezésre juttatni, elhatározásunkkal példát akarunk mutatni, hogy más községek EFSz-ének tagjai is kövessék' utunkat, hogy minél előbb kiépíthessük a szocialista falut, amelyet csak az EFSz útján lehet létrehozni. Elvtársi üdvözlettel: \ A taksonyi EFSz vezetősége. A CsKP Központi Bizottsága titkárságának határozata KI. Gottwald műveinek kiadásáról A CsKP Központi Bizottságának titkársága elhatározta, hogy kiadja Klement Gottwald összes müveit. Klement Gottwald müvei fontos segítő eszközt jelentenek a pártfunkcionáriusok, párttagok és egész népünk politikai öntudatának emelésében, munkásmozgalmunk fejlődésének, történelemnek és a CsKP forradalmi tapasztalatainak mélyebb megismerése és elsajátítása terén. A CsKP Központi Bizottságának titkársága felhívja a pártszervezeteket, hogy ismertessék Klement Gottwald müvei kiadásának jelentőségét a Párt összes tagjaival és az egész nyilván ossággal. A müvek kiadásával a CsKP Központi Bizottságának titkársága a Svoboda kiadóvállalatot bízta meg. A két első kötet, amely az 1925— 1929 és 1930—1931-es évek cikkeit és beszédeit tartalmazza, még az év folyamán megjelenik. Az egyes kötetek első kiadását 100.000-es példányszámban tervezik. A májusi tervteljesítés további sikereket hozott iparunkban A főíeladatok tervét az iparban (az I élelmezési iparon kívül) májusban 103.2 százalékban és az év kezdetétől 102.3 százalékban teljesítették. A májusi terv túlteljesítése, ha nem is éri el az áprilisi kiváló eredményt, jelentős sikert jelent, mért iparunk termelésének további fejlődését jelenti különösen a kulcsiparban. A termelésnek ezt a további sikere a dolgozók építő erőkifejtésének köszönheti, akik nemcsak a termelésbe vezették be és fejlesztették tovább a május előtti munkaverseny tapaszta-. latait', hanem a kötelezettségvállalások teljesítésével is, amelyeket a stocky holmi békehatározat aláírásánál vállaltak magukra és az SzKP IX. kongresz. szusának tiszteletére a békéért vívott világharcban példásan elvégeztek. E kötelezettségvállalások teljesítőjének új módszerei a munkaverseny új formái voltak — a. szakma leg- ( jobb dolgozójáért, a legjobb csoportért és műhelyért folytatott munkaversenyek. , Az új üzemekben megnevezték a szakma legjobb dolgozóit és a legjobb műhelyeket. Már az első tapasztalatok megmutatják, hogy a munkaversenynek ez a módja segít a termelésben lévő elégtelenségek leleplezésében; és a terv rendszeres túlteljesítéséhez vezet. A terv rendszeres túlteljesítése az utóbbi hónapokban azt bizonyítja, hogy kialakult minden feltétele annak, hogy iparunk teljesítése gazdaságunk átépítésének fokozott feladatait is, amelyek a CsKP Központi Bizottságának határozataiból következnek és amelyeket ezekben a napokban állapít meg a kormány. Az egyes ipari ágazatokban, különösen a föfeladatokban a tervet a következőképpen teljesítették: I ÍV |ll|<>t«l>l|«l»|HtH|Hl Amikor a Párt az opportunista passzivitástól a bolsevista aktivitásba lendült, a hatodik kongresszus idején, amidőn ,;a proletár világforradalom fejlődése új korszakba ment át: a viszonylag békés korszakból, az erőgyűjtés korszakából a kiélezett osztályharcnak, az imperialista ellentétek fokozódásának és az ebből eredő imperialista háború veszélye kiélesedésének, a kapitalista világnak a Szovjetunióval való döntő összecsapásának periódusában": abban az időben, vette át a Csehszlovákiai Kommunista Párt irányítását és vezetését Klement Gottwald elvtárs. 1929 óta a Csehszlovákiai Kommunista Párt az ő irányításával a helyes útra lépett, megindította a legkövetkezetesebb harcot as opportunisták és likvidátorok ellen, megtette a szükségós iiitézkedésekét a Párt belső feljavítására politikai és szervezési intézkedésekkel, a Pártnak konkrét forradalmi feladatokat tűzött ki, letörte a szociáldemokrata tradíciókat, amelyeket a Párt addig nem tudott leküzdeni és megmutatta az utat előre, a szociális forradalom felé. Gottwald elvtárs volt az, aki a Csehszlovákiai Kommunista Párttal a legkövetkezetesebb harcot folytatta a burzsoá demokrácia idején a proletárok államáért, a munkások államáért, a földművesek államáért. A burzsoá demokrácia kormánya ellen a dolgozó nép érdekeit szem előt| tartva indította meg a Párt Klement Gottwald vezetése alatt a harcot a munkások, földművesek nagyobb falat kenyeréért. Kérlelhetetlenül leleplezte a fasiszta burzsoá kormány kapitalista politikáját, harcolt a nemzeti elnyomás ellen, harcolt az imperialisták háborúja ellen és küzdött minden erejéből a Szovjetúnió győzelméért és a nemzetközi burzsoáfront bukásáért. 1929 december 21-én tartott első parlamenti beszédében Klement Gottwald éles vádbeszédet mondott a nyugati kapitalistákkal cimboráló csehszlovák burzsoá kormány ellen s ennek során többek között ezeket mondotta: „Minket önök nem vásárolnak meg, nem törnek meg, nem térítenek el! Megvásárolták az árulók bandáját, azt hitték, hogy felforgatják a Kommunista Pártot, aztán tátott szájjal álltak, amikor ügynökeiket kihajigáltuk a Kommunista Pártból. Embereinknek, funkcionáriusainknak ezrei ülnek a börtönben, ugyanez vár a többiekre, de tízezrek lépnek a helyükre, minket nem törnek meg! Mi a legélesebb harcot üzenjük meg önöknek és az önök szociálfasiszta kormányának. Harcolni és dolgozni fogunk az önök vereségéért és a dolgozó nép e mindennapi harcok folyamán felismeri majd, hogy az önök rezsimjével le kell és le lehet teljesen számolni, hogy a proletárok kisajátíthassák a bankokat, a gyárakat, megszüntethessék a lánckereskedelmet, hogy a mezőgazdasági munkások és kisparasztok kisajátíthassák a nagybirtokosok földjeit, hogy ennek az államnak elnyomott nemzetei lerázhassák nyakukról elnyomóikat. Elmegy majd a kedvük a nevetéstől. Mi ezt a harcunkat folytatni fogjuk,- tekintet nélkül az áldozatokra, szívósan, céltudatosan mindaddig, amíg a maguk uralmát el nem söpörtük." 1929 december 21-én mondotta Gottwald elvtárs ezt a történelmi beszédét, amely után nehéz, megpróbáltatásokkal teli harcos évek köszöntöttek a Csehszlovákiai Kommunista Pártra. De hála a Szovjetuniónak, elérkezett 1945. éve, a hitleri fasizmus bukása és elérkezett a dicsőséges 1948-as február hó is, amikor a dolgozó nép a megmaradt burzsoá csökevényeknek, a kapitalistákkal cimboráló hazai árulóknak, ajkára forrasztotta a gúnymosolyt, úgy hogy az árulóknak, a kártevőknek, a dolgozó nép ellenségeinek valóban elment a kedve a nevetéstől. 1948 februárjában Klement Gottwald elvtárs ismételten bebizonyította, hogy a csehszlovákiai dolgozók élharcosai, a Kommunista Párt tagjai, méltó kezekbe fektették le a Párt irányítását. Klement Gottwald 1948 februárjában a csehszlovákiai dolgozó nép harcos tömegeivel szétzúzta a kapita-A termelés IV. V. I.-V. % % % ipari (összesen) 106.3 103.2 102.3 (elemezés nélkül) bányaipar 107.6 107.0 104.2 eró'mű " 100.0 100.0 102.2 kohók 103.1 102.2 103.2 Nehéz gépipar 116.9-97.2 00.9 Jármüvek 110.3 105.9 98.4 Finom gépipar Könnyű fémipar 108.2 105.9 05.2 Finom gépipar Könnyű fémipar 139.9 94.0 97.9 i Vegyiipar 104.7 106.3 101.6 Építő nyersanyagok j és kerámia 100.7 98.0 101.3 Ovegipjar n i 87.7 98.2 i 101.2 i Faipar -..100.9 10Ä.8 102.2 \ Papírgyártás 103.8 22.1 i Textil- és ruhaipar 103.8 103.^ 22.1 i Bőr- és gumiipar 105.4 107.3Í| u3.4 J Grammofón>„ j gyártás 113.0 TöftO I ®.0 i Filmipar 97.7 1SL2 -mi A közlekedésben 112.4 százalékban a májúi terwlt j A közlekedésben 112.4 százalékban leijesueueK,« * 1