Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-11 / 133. szám, vasárnap

1950 június 15 Még 27 százalék hiányzik a terv tel|eslféséli©z A tokai cei^dzdizeiü Itétaza az elmulasztottakat Május hónapban sikerült behozni az elmulasztottak egy részét. Cellulózéban 103.15 százalék és a papigyár tásban 109.9 százalék volt a májusi eredmény. Ehsez az eredményhez hosszú vajúdás után jutott el a gömőreredmény. Ehhez az eredményhez hosy az üzem berendezése elavult, állandó üzemzavarokkal küzdenek. Januárban az okozta az elmaradást, hogy a vízvezeték és a lúgcsövek befagytak és szétrepedeztek. Az elvtársak valahogy nem számoltak ilyen hideggel az idén. Más ^években nagyobb figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek és pontosan bedeszkázták, filcbe és fűrészporba ágyazták a külső csővezetékeket. Amikor aztán februárban enyhült a hideg, a fütőkazán falaival volt baj, amelyeket télen nem lehetett javítani. így aztán megint az okozott bizonyos elmaradást. A helyzet márciusban sem javult. Amikor ócskát ócskával pótolunk, mondotta Blahota János elvtárs, az mindig csak ócska marad. Épülnek már az új üzemrészek, de azért az áldatlat viszonyok közepette a régiben is teljsítenünk kell a tervet. UJSZ0 7 Javulás csak áprilisban állott be. Valamit be is hoztak az elmulasztottakból. Ebben sokat segített a murfkásság jó teljesítménye, s a munkásokból és hivatalnokokból álló állandó segítő brigádok. Különösen a fater dolgozói tüntették ki magukat. Harsányi és Kardos csapatának 130—140 százalékos teljesítményei jól előre lendítették a terv teljesítését. .A dolgozók mindent elkövetnek, hogy az eddigi eredményeket feljavítsák és ők is büszkén sorakozhassanak azon üzemek mellé, amelyek élén járnak a tervteljesítésben. Pedig sok minden akadályozza őket ebben a törekvésükben. Akadályozza őket maga az a tény is, hogy az építkezések sok embert vonnak el. A gömörhorkai szlovák és magyar munkások azonban példás együttműködéssel igyekeznek kiküszöbölni a munkaerő hiányát. Látják a cseh munkásosztály kézzelfogható segítségét. Tudják azt, hogy a kiváló cseh szakmunkások nélkül semmire sen\haladnának az építkezésben. Meg is becsülik ezt. Mint Sesztina elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára mondja, ez a tény még jobban erősíti a dolgozók szolidaritását és munkakészségét. A kongresszusi kötelezettségvállalások során néhány igen szép felajánlásra került sor, amelyeket a dolgozók teljesítettek is. így például Dusza Bálint a papírteremben 10 százalékkal teljesített többet, mint máskor. Brezina Lajos a rendes napi munkája, a fűtés után 80 űrméter fát tisztított meg, ami 200 munkaórát jelent akkordban. Ugyanilyen kötelezettséget vállalt .a gömörhorkai üzem hősi halottja, Olexa elvtárs is, aki azonban . sajnos munkáját már nem fejezhette be. Olexa elvtárs emléke, példát mutató munkakészsége további teljesítményekre serkenti a dolgozókat. A kongresszusi kötelezettségvállalások egy része nem volt eléggé pontosan meghatározva, kitervezve és kiértékelve, de így is előbbre vitte a terv teljesítését. A hivatalnokok arra kötelezték magukat, hogy a fatéren felgyülemlett forgácsot elszállítják. Amikor májusban késői vonattal jött nagymennyiségű fa, éjszakai brigáddal segítettek a kirakodásnál. Az üzem.i munka és a munkaverseny kifejlesztésének fájdalmas, akadálya az, hogy eddig csak a papírteremben és a fatéren van norma és a műszaki gazdasági normák is csak most készülnek. Néhány kiváló teljesítményért ugyan az üzem már kiosztott élmunkáskönyvecskéket, így például a főzőkazánoknál és a karbantartásnál is. Viszont a fatéren, ahol igazán jó és sokat Ígérő munkaverseny fejlődött ki, eddig még csak igen kevesen kaptak élraunkáskönyvecskét, bár normáikat igen tartósan túlteljesítették. Ez természetesen visszahatással van a dolgozók munkakedvére és a szocialista munkaverseny további alakulására: Az a fontos, hogy az üzemi pártszervezet és a szakszervezeti csoport nagyobb figyelmet szenteljen ennek a kérdésnek és az üzemi tanáccsal együtt minél előbb . bevezessék a szocialista' munkaversenyt olyan formában, ahogyan az a szlavosi papírgyárban is kifejlődött. Viszont az élmunkás-könyvecskék kiadásánál is az előírt rendelkezések szerint járjanak el, amely kimondja azt, hogy élmunkás minden dolgozó, aki tartósan felül teljesíti normáját. A magyar földműves küldöttség látöga tusánm k margójára »Közös törekvés kapcsol össze bennünket és közös feladatok várnak ránk« —. mondotta többek között Dögey Imre, a magyar földműves küldöttség veztője búcsúbeszédében a magyar földműves küldöttség két hetes Csehszlovákiai tartózkodása után. Végrehajtani a nagy feladatot — a szocializmus felépítését, a népi demokratikus országokban csak a dolgozók megbonthatatlan síkján és egységével lehet nemzetiségi különbségek nélkül. A kapitalista múlt rosszat hagyott maga után hátra mindenütt, Készakarva felszították a különböző nemzetek dolgozói között a nemzetiségi viszályokat és korlátot építettek a nemzetek közé. Az 1947-es év Magyarországon és az'1948-as év Csehszlovákiában új történelmi korszakot jelent a két nemzet közötti kapcsolatban. Erről meggyőződtek a mostani látogatásuk alkalmával Csehszlovákiában a magyar földműves küldöttség tagjai és meggyőződtek erről a mi dolgozóink is. Nagyon találóan beszélt erről a Kálnai Állami Gépállomás vezetője a magyar földműves küldöttséghez intézett üdvözlő beszédében, amidőn többek között a következőket mondotta: »Eddig nem volt lehetőségünk arra. hogy találkozzunk, mi dolgozók. Csak azok' találkoztak, akik jól megértették egymást, azonban egymás eilen uszították a különféle nemzetek dolgozóit hogy megszilárdítsák hatalmukat, míg a kis embereknek nemzetiségi harcokban kellett kimerülniök. Azonban a dolgozók , kizsákmányolóinak aljas tervei és céljai csődbe jutottak. Ma szabadon érintkezhetünk, kicserélhetjük tapasztalatainkat és ismereteket szerezhetünk.« Igen. Ledől a korlát, amely egymástól pelválasztotta a magyarokat, a cseheket és szlovákokat. Természetesen ez egyedül a híres r

és hősi szovjet hadsereg érdeme, amely a népi demokratikus országok nemzeteit felszabadította a kapitalista és imperialista uralom alól. Ennek mind nálunk, mind a többi népi demokratikus országban valamennyi dolgozó tudatában van, mert a Szovjetúnió hőseinek áldozatkészsége nélkül ugyanabban a helyzetben volnánk, mint amilyenben 'ma Olaszország, Franciaország és más marshallizált államok étnek. Szívélyesen és őszintén üdvözölték egymást a magyar földművesek kiküldöttei a mi dolgozó földműveseinkkel, traktoristákkal, állami birtokok dolgozóival s az tizemek munkásaival. Az a .lelkesedés és öröm, amely a küldöttséget minden lépésnél fogadta, kis- és középföldmüveseink igazi érzéseit fejezte ki, amelyeket a magyar- dolgozó földművesek iránt éreznek. A küldöttség tagjai a cseh országrészekben és szlovákiai útjuk folyamán a zsitvai EPSz-ben, a tőrei EFSz-ben, vagy a kálnai állami gépállomáson mindenütt meggyőződtek arról hogy a mi földműveseink is világosan és egyértelmüleg a proletár internacionalizmus mellé állanak a béke fenntartásáért és a hatalmas Szovjetúnióval való barátságot, és a szocializmus gyors kiépítését kívánják. A mi magyarországi elvtársaink, barátaink visszatértek hazájukba. Hazatértek sok ismerettel telve, amelyeket Csehszlovákiában tett látogatásuk alatt nyertek. Látogatásuk elsősorban az EFSz-eknek, állami gépállomásoknak és állami birtokoknak szólott. Eljöttek megtekinteni az EFSz-ekben tömörült kis- és középföldmüveseink munkáját, a traktoristák és az állami birtokok alkalmazottainak munkáját. Nagy érdeklődéssel és figyelemmel követték dolgozó földműveseink munkáját. Megtekintették, a közös munka első eredményeit, amelyeket a szocializmushoz vivő útunkon elértünk. Milyen benyomásokat vittek magukkal a kiküldöttek a csehszlovákiai .látogatásról ? Erre a kérdésre talán a legszebben Bor0

s Gergely, a küldöttség tagja felelt: »Bárhol láttam Csehszlovákiában az új munka sikeres eredményét, őszinte örömet éreztem, ugyanolyan örömet, mintha hasonló eredményt láttam volna nálunk Magyarországon. Ebben a munkában a dolgozók között nincs semilyen különbség. Valamennyien közösen építünk egy jobb jövőt az összes dolgozók számára.« a selejt eilen -a termelékenység gyors emelkedésének útja A termelő eszközök birtokosa nálunk a munkásosztály vezette népi demokrácia, vagyis a dolgozó nép. A szocialista gazdálkodó alatt üzemeink soha nem látott fejlődésnek indultak. Vannak gyárak, amelyek ma kétszer, sőt háromszor annyit termelnek, mint a kapitalizmus, idején, bár gépi berendezésük sok helyütt lényegében nem változott, még nem került sort nagyobb beruházásokra. Mi volt hát a döntő tényező ? Mi okozta azt, hogy ezekben az üzemekben a termelés mégis ilyen nagy emelkedést mutat. A döntő tényező a fordulat előidézője a munkásság volt, amely a termelő eszközök birtokában megváltoztatta munkához való viszonyát. Új magasabb munkamódszerekre tért át, amelyek a kapitalizmus idején ismeretlenek voltak. A mennyiségi és minőségi teljesítmény-jutalmazás szocialista elve tömegeket vonzott a' munka magasabb formái felé. A szocialista munkaverseny sokszor hihetetlennek tűnő teljesítményeket mutat fel. A tömegek beállása, jelentkezése a versenybe egész üzemrészeket, egész üzemcsoportokat mozgósított és késztetett arra, hogy egymásnak anyaggal való ellátását biztosítsák. Szükségessé vált minden üzem bekapcsolódása is, amelynek valsmi módon a termelés fontos ágazataihoz tartoznak. A rohamléptekkel előre haladó munkaverseny átformálja a dolgozók gondolkodását, új embert teremt a munkapad mellett. A fejlődésben a sok fényes oldal ímellett azonban árnyoldal is mutatkozik, aipely részben ,a nem kvalifikált munkaerők bevonására is ivísszavezethető és ez a selejt szaporodása, amely aggasztó jelenség terraelésiinkban, és súlyos károkat okoz. A kongresszusi kötelezettségvállalások során majdnem minden üzem harcot indított a selejt csökkentéséért, ami sok helyütt szemmellátható eredményekkel is jár. Azonban néhány helyen nem sikerült csökkenteni a selejtet, néhány helyen eddig nem tudták teljesítem e fontos kötelességüket. Nem sikerült ez a mai napig a füleki zománcgyárban sem, ami komoly gondot okoz az üzem öntudatos munkásságának. Jelen pillanatban az üzem keresztmetszetében csak két szűk helyre kell összpontosítanunk figyelmünket. E két helyen az öntöde és a zománcozó. Májusban az öntűdében 10%, a zománcozóban átlagban 8:5%, de a zománcozó export áruinál 12% volt a selejt. Nem említjük meg a hőpalack osztály magas selejtjét, mert ezért nem ezt^ az osztályt terheli felelősség, mivel az üveggyár sok különböző vastagságú rossz üveget küld, amely azután a feldolgozásnál elpattan. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, van-e mód a selejt csökkentésére. Az üzem régi elvtársai e kérdésre határozott igennel, felelnek. Igen, van mód és ha van, akkor alkalmazzuk is ezt minél előbb. A régi elvtársak azt állítják, hogy sokan úgy dobálják az edényeket, hogy az lenne csoda, ha nem volna selejt. Különösen a zománcozás előtt kell nagyobb óvatosságot tanúsítani. A grundolóknak is vigyázniok kell a kiégetésnél, nehogy valahol üres, zománcnélkiili hely maradjon és az edény így kerüljön égetés elá. Természetes, hogy ilyen esetben taplós vagy — aliogy Füleken mondják — „cunderes" lesz. „ Amikor az edényt a kemencéhez vis?ik, az áthordásnál is ügyelni kell arra, hogy meg ne maradjon, a csip-csup dologgal az üzemvezetéshez toknak a nyoma. Fontos szerep jut itt a köszörűsöknek is, hogyan végzik el e segédeszközök lecsiszolását, Az elvtársak sokat panaszkodnak arról is, hogy a kész árú raktárból minden héten több kocsi hibás edényt küldözgetnek vissza. Ezeknek a hibáknak nagy része nem a zománcozóban keletkezett, hanem magában a raktárban. A raktárban dolgozókat felhívjuk, bánjanak úgy az edényekkel, mint ahogyan kell a kényes zománccal. (i Igazságtalanok lennénk, ha a kivitelezőkre hárítanánk minden fele-LET A Mniusi taggyűlések — a IX. kongresszus határozatai teljesítésének jegyében A Párt taggyűlései az üzemi és helyi szervezetekiben június hónapban a kongresszus utáni széleskörű kampány j'elentős alkotórészévé válnak. Feladatuk a következő: 1. A legrészletesebben ismertetni az SzKP IX. kongresszusa határozatának tartalmát és értelmét az öszszes párttagokkal, hogy minden tervezet és minden párttag tudja, hogyan kell megvalósítania saját munkaszakaszán a kongresszusi határozatókat. 2. Konkrét határozatokat kell elfogadná arra vonatkozólag, hogyan kezdi meg a szervezet a kongresszusi határozatok végrehajtását (milyen kötelezettségeket vállal, stb.). A júniusi taggyűlések napirendije a következő: 1. Megnyitás. 2. Beszámoló a IX. kongresszus határozatairól és a szervezet feladatairól. 3. Vita. 4. Határozathozatal. A IX. KONGRESSZUSRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ. A IX. kongresszus határozatairól a járási pártbizottság képviselője (oktatója) tartja a beszámolót. A beszámoló alapját Siroky elvtárs kongreszszusi beszéde képezi az SzKP, tevékenységéről és a további feledatokról. Siroky «Ivtárs beszédét az egyes pontoknál ki kell egészíteni _ Bastovansky elvtárs beszámolója alapiján, aki a Párt szervezeti felépítésének és a marx-lenimi nevelésnek egyes kérdéseiről beszélt, továbbá Púll elvtárs beszédéből, aki az ötéves terv feladataival foglalkozott Szlovákiában. Ezért mindenekelőtt alaposan át kell tanulmányozni a kongresszuson elhangzott és lapunkban közölt öszszes beszámolókat. ' AZ ALAPSZERVEZETEK FÖFELADATAI. Az üzemi pártszervezeteknek, a falusi és városi helyiszervezetekmek goedoskodmok kell róla, hogy a párttagok a legalaposabban megismerkedjenek a kongresszusi beszámolók tartalmával, hogy a beszédeket a tízes csoportokban a taggyűléseken részletesen megvitassák, a párttagok magánúton is tanulmányozzák őket és megismertessék velük az összes dolgozókat. Gondoskodniok kell arról, hogy a munkakörükben dolgozó minden egyes polgárnak folytonosan megmagyarázzák a békéért folyó harc kérdéseit, hogy minden dolgozó lássa, hogyan járul hozzá munkájával a béke megszilárdításához és hogy az élmunkás munkateljesítmény minden sikere, a norma minden százalékos túlteljesítése, a béketábor megszilárdítása és a háborús uszítókra csapás. Minden szervezetben igen alaposan meg kell vitatni a burzsoá-nacionalizmus elleni harcot saját sorainkban, mint ahogy arról Siroky elvtárs a IX. kongresszuson beszélt. Az alapszervezet minden egyes tagjának világosan kell látnia a burzsoá-nacionalizmus káros hatásának gyökereit, hogy az mennyire ártalmas szocialista iparosításunk, népünk érdeke szempontjából és mennyire komoly akadálya előrehaladásunknak. Ezt a kérdést alaposan meg kell világítanunk azért, hogy kérlelhetetlenül harcolhassunk a burzsóá-nacionalizmus megnyilvánulásai ellen a szervezetünkben és környezetében, hogy minden egyes pártszervezet helyesen tudja megoldani és megvalósítani szocialista építésünk nagy feladatait és világosan lássa azok összefüggését a békéért folyó harccal, a nemzetközi imperialista-ellenes front megszilárdításával. Ezzel kapcsolatosan a pártszervezetek megbeszélik, hogyan javítsák és fejlesszék a párttagok marxlenini nevelését a proletár, internacionalizmus szellemében, a Szovjetunió iránti szeretet ^elmélyítésével és a csehszlovák munkásosztály egységének megszilárdításával úgy, hogy minden egyes párttag rendszeresen tanulmányozni íogja a marxizmusleninizmus műveit. Minden egyes pártszervezetre kötelezők Siroky elvtárs szavai a káJ derpolitdkáról, a pártonbelüli demokráciáról, a kritikáról és önkritikáról. A pártszervezetek meghatározzák, hogyan gondoskodnak arról, miként javítsák a tömegszervezetek, a CsISz, a Csehszlovákiai Nőszervezet, a Csehszlovákiai Szovjet Baráti Szövetség stb. tevékenységét. A helyiszervezetek a városokban éa falvakon meghatározzák, mit végeznek abban azirányban, hogy a

nemzeti bizottságok munkáját megjavítsák, hogy kiszélesítsék a nemzeti bi-Eottségokkal együttműködő testületeket és megszilárdítsák a nemzeti bizottság kapcsolatát a néppel. A falusi helyi és üzemi szervezetek ezenkívül további fontos konkrét feladatokat tűznek ki, amelyek az SzKP IX; kongresszusa határozatából közvetlenül rájuk vonatkoznak. VITA A PARTGYOLÉSEN. A vitát a pártgyűlésen úgy kell irányítani, hogy a gyűlés minden egyes, résztvevője tudatára ébredjen a IX, Kongresszus történelmi jelentőségének, felismerje azokat a feladatokat, amelyek a kongresszus határozataiból rájuk vonatkoznak és pontosan tudja, hogy azokat hogyan keli teljesítenie. Hogy a vita komolyan meginduljon,ahhoz arra van szükség, hogy a funkcionáriusok és a párttagok egyaránt ismerjék Siroky elvtárs beszámolóját és a kongresszuson elhangzott többi beszédeket is. Ha a pártszervezetben van olyan elvtárs, aki résztvett a IX. Pártkongresszuson, igen helyes, ha a vita során beszámol kongresszusi benyomásairól. A vita során igen konkréten kell foglalkozni és szólni a szervezet feladatairól. A lehető legtöbb elvtársnak részt kell venniee a vitában, köztük az élmunkásoknak, az EFSz tagoknak^ akik tapasztalataikkal igen nagy segítségére lesznek a szervezetnek a kon. fresszusi feladatok teljesítésében. Pélául a falusi helyiszervezetben az elv. társak arról beszéljenek, hogy mit kell még konkréten megtenniök, hogy az aratás és a cséplés a faluban sikeres legyen, hogy az EFSz tagokat megnyerjük a közös vetési és földmegművelési tervnek. Az üzemi szervezetek tagjai világosan rámutattak arra^ hogy gyakorlatilag mit kell megtenniök a közvetítő tervek előkészítésére^ a kemény és teljesítményi anyagi normák felállítására, a szocialista munkaverseny további fejlesztése terén, a norma megszilárdítás terén az üzemekben, a műhelyekben, minden egyes munkahelyen és hogyan kell gondoskodniok arról, hogy a IX Kongresz-i szuson elhangzott beszámolókkal min* den dolgozó megismerkedjék. A vjtának továbbá fel kell tüntetnie azt, hogyon juttatja érvényre a szervezet a pártonbelüli demokráciát, vaj^ jon lehetővé van.e téve minden egyes párttagnak, hogy résztvegyen a fontos kérdések eldöntésében, továbbá,hogy megvan-e a lehetőségük, hogy kritikát gyakoroljanak a funkcionáriusok és magasabb pártszervezetek tevékenységéről. Siroky elvtárs IX. kongresszusi beszámolójában nagy súlyt helyezett a kritika és az önkritika érvényre juttatására a szervezeti rend alapelveiben és szervezeteink életében. A szervezetek azonban csak lassan tanulják meg ezt a fegyvert használni. A pártiskolázás évének lefolyását bírálat aiá ke-11 vetni, hogy az egyes elvtársak hogyan használták fel azt ideológiai és politikai színvonaluk eme», lésére. A határozati javaslatot aztán a vita elnöke, vagy máe bizottsági tag felolvassa a bizottság által előre elkészített határozati javaslatot, hogy a ta*' gok véleményt nyilváníthassanak róla. A hatrozati javaslatot aztán a vita sonán elhangzott javaslatok és megjegyzések alapján kell kiegészíteni. lőséget. Néha a zománc minősége okozza a selejtes munkát. Ezen is lehet segíteni, ha a zománcmalom dolgozói kipróbált anyagot küldenek a zománcozőknak. A selejt lehetőségét fokozza a műhelyekben lévő nagy por, amely vastagon szállja be az edényeket. Az elvtársak valószínűleg ezen is tudnának saját hatáskörükben javítást elérni. Az öntödei selejt kérdését szándékosan nem boncolgattuk és az öntő elvtársakat ezúton hívjuk fel arra, hogy ők maguk fedjék fel a selejt okait, írják ezt meg nekünk, hogy így közös erővel vehessük fel a harcot. A harc nem új dolog Füleken. A füleki dolgozók sok küzdelmet vívtak végig és fejezték be győzelemmel. Hisszük, hogy a selejt elleni és a munka nagyobb termelékenységéért vívott harcot is győzelem« mel fejezik be.