Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-10 / 132. szám, szombat

1950 június 10 m w • f-mAHt 5 UJ SJMJ Előadás / az új magyar jogról Érdekes magyar vonatkozású elő­adás hangzott ej június 6-án, kedden a szlovák egyetem aulájában. Dr. Szabó Imre, a magyar igazságügyi miniszté­rium osztályfőnöke tartott beszámolót „A magyar jog fejlődéséről a ^felsza­badulás után" címmel. Az előadását dr. Rebro, a szlovák egyetem jogi fa­kultásának dékánja vezette be s rámu­tatott arra, hogy ezt az előadást a Szlovák egyetem tudományos és mű­vészeti intézete rendezi. Az intézet azt tűzte ki feladatául, hogy közvetlen kapcsolatok révén ismerje meg a Szovjetúnió és népi demókráciák tu­dományos életét, s dr. Szabó Imre elő­adása bevezetője en/iek az előadáscik­lusnak. Dr. Szabó Imre már régi is­merősünk. Kárpátalján született, Prá­gában végezte a jogot s, mint jogász a szlovák fővárosban működött. Ma hiiatalos bosztásán kívül a budapesti tudományegyetem rendes tanára. Dr. Szabó Imre előadása következett ezután, mely valóban igen értékes volt. Szaktémáról beszélt — nagyobb­részt szakközönségnek, de az előadás után egyöntetű volt a vélemény, hogy előadása, tömör, egyszerű és világos Volt és főként, hogy a nagy terjedelmű anyagot nagyszerűen csoportosította. Másfélórás előadásában ismertette mind az új közjogot, mind a magán-és büntetőjogot Magyarországon és feltárta, milyen reformintézkedésekkel faragta át a magyar parlament a régi feudális jogot mai formájába. A fel­szabadulás utáni jogéletet két fejlődé­si fázisba lehet osztani, az egyik kb. 1948-ig tartott, a másik szakasz ez­után következett. Amíg a kommunista párt koalícióban volt kénytelen dol­gozni a polgári pártokkal, addig na­gyobbrészt az „általános rendezés" volt a törvényhozás tárgya, s bár a kommunista párt már akkor forszíroz­ta a szocialista törvényhozás megvaló­sítását, a reakció egyöntetűen felsora­kozott minden ilyen törvényjavaslat ellen. Amióta azonban a politikai ha­talom ieté^wnényese a munksosztály, s mióta az ország új alkotmányt ka­pott, a parlament óriási munkát fejt ki a szocialista törvényhozás terén. A szovjet büntető törvény mintájára megreformálták a már elavult, régi büntetőjogot, bevitték a "népi elemet a büntető 'bíráskodásba (ugyanez rö­videsen megvalósul a polgári bírásko­dásban), fenntartották a népbíróság intézményét, átalakították a közigaz­gatási jogot községi tanácsok beveze­tésével, a mezőgazdasági nagyterme­lés megvalósítása céljából törvényt hoztak a mezőgazdasági termelő szö­vetkezetekről, novellizálták a nemzeti vállalatokról, illetve az államosításról szóló törvényt, átalakítják a magánjo­got, egyszóval úgy dolgozzák át az egész jogrendet, hogy az megfeleljen a munkásosztály érdekeinek és a népi demokráciának, Persze a munka nagy része még csak most következik. Dr. Szabó Imre kerek és szabatos előadását cseh nyelven mondta el. Va­lahogy többet vártunk ez előa'dástól a mezőgazdasági szövetkezeteket ille­tően, mert hiszen a falu szocializálása épúgy feladata a magyar jognak, mint a mienknek, de elismer jük azt is, hogy előadási anyaga igen bő és terjedelmes volt, úgy hogy egy-egy kérdésre nem fordíthatott annyi figyelmet, amennyit esetleg akart volna. Az előadást szép­számú közönség hallgatta végig, melynek soraiban ott láttuk dr. Okálí és dr. Viktory megbízottakat és jogi élet számottevőbb egyéniségeit. Az előadót meleg tapssal jutamlazta hall gatósága. Az előadást dr. Rebro dé kán zárószavai fejezték be. M. L. flz izraeli dolgozók a Szakszervezeti Világszövet­ség mellett Az izraeli dolgozók tiltakoznak a Histadrut (Zsidó Munkások Szövetsé­ge) reakciós vezetőségének a kísérle­tei ellen, amelyek arra irányu'nak, hogy az izraeli 'szaksze;vezeteket el­szakítsák a Szakszervezeti Világszö­vetségtől. Az „Ai Hamismar" beszáT molt arról, hogy Tel.Avivban és'Na­taniában a Mapam.párt • gyűlésein is tiltakoztak ez eller. a hatá'ozat ellen. Hangsúlyozták a gyűlésen azt, hogy az izraeli munkásmozgalom megszi­lárdítása és kapcsola'a a szocializmus erőivel és a nemzetközi béketáborral igen fontos A Koi-Haam rámutat ar­ra, hogy a Kommunista P-'rt haifai taggyűlésén Wiln*. az Izraeli Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tit­kára, hangsú'vczta. hogy a Histadrut elszakadása a Szakszervezeti Világ­szövetségtől el'entétben^ állna a dolgo. zók kívánságával, arról nem is be­szélve, hogy ez nem tartóik a vég­rehajtó bizottság hatáskörebe. A prágai MAGYAR KÖN\V újdonságai Allan J. S.: Az atomenergia és a társadalom, 148 oldal, fűzve 20.— Kis. Allen S. James: A monopolkapita­lizmus és a béke, 354 oldal, kötve 108.— Kcs. A Magyar Tanácsköztársaság 1919, 350 oldal, kötve 125 — Kés (képekkel). Andlcs Erzsébet dr.: Az egyházi reakció 1848—49-ben, 151 oldal, fűzve 54.— Kis. Andlcs Erzsébet dr.: Ellenforrada­lom és a bethleni konszolidáció, 58 oldal, fűzve 12.— Kcs. Andlcs Erzsébet dr.: Munkásosz­tály és nemzet, 126 oldal, fűzve 30.— Kés; Amlszimov: A szocialista mezőgaz­daság győzelme, 146 oldal, fűzve 30.— Kis. Aranyos Pál: A mai Bulgária, 76 oldal, fűzve 24.— Kis.­A Szovjetúnió a berlini kérdés —II., 154 oldal, fűzve 35— Kis. Brooks Michael: Olaj és külpolitika, 213 oldal, kötve 48.— Kés. Bucar Annabelle: Az amerikai diplo­maták igazi arca, 154 oldal, kötve 24.- Kcs. Burdzsálov: Hogyan győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 21/ oldal, fűzve 48.— Kts. Clark Graham: A vadembertől a civi­lizációig, 138 oldal, kötve 54.— Kcs. Claude: Marshall-terv, 234 oldal, fűzve 48.— Kés. Ember Győző: Magyar parasztmoz­galmak 1848-ban, 79 oldal, fűzve 30 — Kis. Epstein I.: Kína forradalma, 456 ol­dal, kötve 126— Kcs. Engels: A család, a magántulajdon és az állam eredet^ 203 oldal, fűzve 36.— Kis. Engels: A német parasztháború, 186 oldal, fűzve 24 Kis. Engels: Anti-Dühring, 408 oldal, kötve 120.— Kis. Engels: A szakszervezetekről, 57 oldal, fűzve 12.— K«s. Engels: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, 59 oldal, fűz­ve 12— Ws. Erdei Ferenc: A magyar paraszttár­sadalom, 17u oldal, kötve 100.— Kcs. Farkas Mihály: A béke arcvonalán, 408 oldal, kötve 115.— Kis. Frisch: Verseny a termelésben, 33.— Kis. Cak G.: A marxista-leninista világ­nézet és az etika kérdései, 24 oldal, fűzve 5.40 Kis. Geiges-Vogeler.Sanders.per 25.— Kis. Hevesi: Sztáhánov útján. (A ma­gyar újítómozgalom fejlődése és fel­adatai, 122 oldal, fűzve 32.50 Kés. Hill: Christopher: Az angol forrada­lom 1640, 135 oldal, kötve 60.— Kis. Iljin-Szegál: HogyaT lett az ember óriás, 574 oldal, kötve 155.— Kis. Ivanov: A komszomol a bo'sevik párt segítője, 96 oldal, kötve 12.50 Kalinin: A kommunista nevelésről. 287 oldal, kötv*i 70 — ICés. Kalinin: Miért erős a Szovjet állam? 32 oldal, fűzve 12— Kcs. Karava: A Szovjetúnió alkotmánya, 317 oldal, fűzve 45.— Kcs . Kautsky: A kereszténység eredete, 446 oldal, kötve 132—, fűzve 96.­Kcs. Konsztantinov: Az egyéniség és a tömegek szerepe a történelemben. 125 oldal, kötve 45.— Kés. Labérenne Paul: A világok keletke­zese, 258 oldal, kötve 90.— Kcs. Lenin: A „baloldaliság" a kommu­nizmus gyermekbetegsége, 107 oldal fűzve 24.— Kis. Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban, 690 oldal, kötve 168 fűzve 120,— Kis. Lenin: Állam és forradalom, 160 ól­lal, fűzve 24.- Kis. , Lenin: A nemzetek önrendelkezési jogáról, 74 oldal, fűzve 12.— Kis. Lenin: A proletárforradalom és a renegát Kaursky, 115 oldal, fűzve 24.— Kis. Lenin: A szociáldemokrácia két tak­tikája a demokratikus forradalomban, 123 oldal, fűzvp 24 - Kis. Lenin: Az ifjúsági szövetségek fel­adatai, 32 oldal, fűzve 6.— Kis, Lenin: Az imperia'izmus, mint a ka­pitalizmus legfe'sőbb foka, 155 oldal, fűzve 24— Kis. Lenin: Az irodalomról, 273 oldal, fűzve 40 - Kcs. Lenin: Egy lépés előre, két lépés hátra, 245 o'dai, kötve 60.— Kis. Lenin: Kik ^zok a „népb.irátok" és hogyan hadakoznak a szociáldemokra­ták ellen? 101 oldal, fűzve 24— Kcs. Lenin: Marx, Engels, marxizmus, 488 oldal, kötve 96.— Kcs. Lenin: Marx Károly — Engels Fri­gyes, 89 oldal, fűzve 12.— Kf i s. Lenin: Materializmus és empiriokri­ticizmus, 396 oldal, kötve 96— Kis. Lenin: Mi a teendő? 223 oldal, köt­ve 50.— Kis. Lenin: Válogatott müvek I., 1.104 oldal, fűzve 180.— Kcs. Lenin: Válgatott művek II., 1.087 oldal, fűzve 180.- Kcs. Leninről: 87 oldal, 108.— Kcs. Lenin-Sztálin: Az Októberi Forra­dalomról, 299 oldal, kötve 70.— Kcs. Leontjev: A szocializmus^ politikai gazdaságtana Lenin és Sztálin művei­ben, 62 oldal, fűzve 10.— Kés. Lilley S.: A töitónelem, az ember és a gépek, 202 oldal, kötve 96.— Kis. Liszenko: A biológiai tudomány ál­lásáról, 134 oldal, kötve 54.— Kis. A felszabadított Magyarország ké, pekben (1945—50-ig, németül, oro­szul, franciául) 125.— Kis. Marx: A tőke, 940 oldal, kötve 156.— Kis. Marx: Bérmunka és tőke, 45 oldal, fűzve 12.— Kcs. Marx: Bér, ár, haszon, 62 oldal, fűz­ve 12.— Kis. Marx: Osztályharcok Franciaország­ban, 161 oldal (1848—1850), 161 oldal, fűzve 24.— Kcs. Marx politikai gazdaságtana I—IV., 438 oldal, fűzve 48— Kis. Marx-Engels: A történelmi mate­rializmusról, 90 oldal, fűzve 12.— Kcs. Marx.Engels válogatott müvei I., II., kötve 240—, fűzve 168.— Kis. Mindszenty.per németül, 179 oldal, fűzve 25.— Kcs. Mindszenty.per magyarul, 88 oldal, fűzve 9.— Kcs. Mód Aladár: Pártharcok és a kor­mány politikája 1848—49-ben, 194 ol­dal, kötve 96.— Kis. Molnár Erik: A magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig, 344 oldal, kötve 100.— Kis. Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpádoktól Mohácsig, 370 oldal, fűzve 72.— Kcs. Molotov: A külpolitika kérdései, 698 oldal, kötve 180.- Kis. Megvédjük a békét, 157 oldal, fűz­ve 12.— Kcs Nemes Dezső: Nemzetközi munkás, mozgalom, 207 oldal, kötve 50.— Kcs. Okmányok és adatok a második vi­lágháború előzményeiről I. II., 600 ol­dal, kötve 162.— Kis. OsmeljanovskIJ: Lenin és a XX. szá­zad fizikája, 156 oldal, kötve 30.— Kcs. Patyomkin: A diplomácia története, 421 oldal, kötve 168.— Kis. Plechanov: A materialista történe­lemfelfogásról, 45 oldal, fűzve 12.— Kis. Plechanov: A személyiség történel­mi szerepének kérdéséhez, 47 oldal, fűzve 12.— Kis-Rajk- László és társai a népbíróság előtt, 271 oldal, fűzve 25.— Kis. L'affalre Rajk, 458 oldal, fűzve 23.— Kis. Rákosi Mátyás: A fordulat éve, 360 oldal, kötve 126.— Kcs. Rákosi Mátyás: A magyar demokrá. ciáért, 438 oldal, fűzve 90.— Kis. Rákosi Mátyás: Építjük a nép or. szagát, 509 oldal, kötve 138.— Kis. Rákosi-per, 600 oldal, fűzve 100.— Kcs. Révai József: Élni tudtunk a sza­badsággal, 686 oldal, kötve 180.— Kis. Révai József: Marxizmus, népies­ség, magyarság, 372 oldal, kötve 120.— Kcs. Rudas LászflS: Marxizmus és termé, szettudomány, 65 oldal, fűzve 24.— Kcs. Rudas László: Materialista világné­zet, 324 oldal, fűzve 72— Kcs. Seldes George: Ezer amerikai, 318 oldal, kötve 102.50 Kis. Szocialista munkaverseny Magyar­országon, 400 oldal, fűzve 50.— Kcs. Szovjet zsebenciklopédia, 280 oldal, kötve 81.50 Kcs. Sztálin — a győzelem hadvezére, 277 oldal, kötve 90— Kis. Sztálin: A leninizmus alapjairól, 120 oldal, fűzve 24.— Kcs. Sztálin: A leninizmus kérdései, 743 oldal, kötve 108—, fűzve 60.— Kis. Sztálin: A leninizmus kérdéseihez. 790 oldal, fűzve 12- Kis. Sztálin: Anarchizmus vagy szocializ­mus? 74 oldal, fűzve 12.— Kis. Sztálin: A pártmunka fogyatékossá­gairól és a trockista és egyéb kétl;u­lacsosok felszámolását célzó rendsza­bályokról, 55 oldal, fűzve 12.— Kis. Sztálin: A Szovjetúnió agrárpoliti­kájáról, 466 oldal, fűzve 8.— Kcs. Sztálin: A Szovjetúnió nagy hon­védőh áborújáról, 203 oldal, kötve 70.— Kis. Sztálin: Marxizmus és nemzeti kér­dés, 78 oldal, fűzve 12.— Kis. Sztálin nevével a szocialista Ma. gyarorországért (képekkel), fűzve 45.— Kis. Sztálinról, Sztálin elvtárs 70. szüle­tésnapja alkalmából, 267 oldal, 35.— Kcs. Sztálin müvei: I., II., III,, köteten kint, kb. 450 oldal, 105— Kis. Sztálinról (öreg munkások a nagy Sztálinról), 128 oldal, kötve 54.— Kcs. Sztyepanov: A vezető kolhozkáde­rek nevelése, 115 oldal, fűzve 17.50 I\is. Tagányi Károly: A földközösség története Magyarországon, fűzve 25.— Kis. Thorez Maurice: A nép fia, 184 ol­dal, fűzve 30.— Kcs. Timirjázev: Mi a darvinizmus? 173 oldal, kötve 60.— Kcs. Timirjázev: Történelmi szemlélet a biológiában, 322 oldal, fűzve 72.— Kis. Thorez M.: Tanulmányok a francia forradalomról (1789), 201 oldal, kötve 66.— Kis. Visinszkij: Lenin és Sztálin a prole­tárforradalomról és az államról, 133 oldal, fűzve 36.— Kis. Nemzetkőzi kérdések c. sorozat: 1. Malenkov: Uj diadalok felé, 62 oldal, fűzve 10.— Kis. 2. A felszabadult Kína, 7.50 Kis. 3. Kádár János beszéde a Tájé. koztató Iroda határozatáról, 5.— Kis. 4. A Német Demokratikus Köztár. saság, 10.— Kcs. 5. Visinszkij: Harc a békéért, 22.50 Kcs. 6. A francia nép a győzelem útján, 10.— Kcs. 7. A Tito-banda az imperialisták kémszervezete, 7.50 Kis. 8. Albánia, 7.50 Kis. 9. A Szovjetúnió az új, hatalmas fellendülés útján, 5.— Kis. 10. A Szovjetúnió és a Kínai Nép­köztársaság barátsági szerződése, 5.— Kcs. 11. Korea, 10.— K^s. 12. R. Lindau: A német munkás­mozgalom történetének kérdései, 10.— Kis. 13. Reimann-Dahlem: A Nyugatné­met Kommunista Párt harca, 10.— Kcs. 14. Zachariadesz: A görög kommu­nisták új feladatai, 7.50 KCs. 15. Szmirnov: Vádbeszéd a japán háborús bűnösök baktérium-perében, 10.— Kcs. 16. Kühne: A Német Szociáldemok­rata Párt az imperialisták kémügynök­sége, 12.50 Kis. 17. Molotov.Révai-Duclos: A béke védelméről, 7.50 Kés. 18. Maszlenyikov: Nagy átalakulá­sok a Mongol Népköztársaságban, 12.50 Kis. (kb.). 19. A 'Szovjetúnió Legfelsőbb Szov­jetjének választása 1950 március 12., 10— Kis. Pártépítés Kiskönyvtára-sorozat: Farkas Mihály: Lenin és Sztálin ta. nítása a Pártról, 5.— Kis. N. Makarov: Az üzemi pártcsoport, 5.— Kis. Rákosi Mátyás beszámolója M. D. P. Közp. Vez. ülésén, 1950 febr. 10-én, 4.— Kcs. Sztálin: A kritikáról és önkritikáról, 10 — Kés. A fent jelzett könyveken kívül rak­tárunkon vannak még nagy választék­ban: Szépirodalmi, művészeti, kultúr­történeti, zffnei (kották is), ifjúsági, szótárak és nyelvkönyvek, marxista­leninista, politikai, történelmi, techni­kai, építészeti, vegyészeti; orvosi, me­zőgazdasági, keieskedelmi, jogi és egyéb tudományos szakkönyvek, sza­kácskönyvek, divat'apok, tudományos és szórakoztató folyóiratok és újságok Alta'ában minden Magyarországon kapható könyv raktárunkon van, vagy beszerezhető. Üionnan beérkezétt, könyveinkről szakonkint fogunk a fentihez hasonló módon rendszeres tájékoztatást nyúj­tani Vidéki érdeklődőknek írásban adunk felvilágosítást, rendeléseiket utánvét­tel, vagy előzetes csekkbefizetés (c 7275) után azonnal elintézzük. MAGYAR KÖNYV Praha II., Václavské nám. 14. Fasiszta garázdálkodás Belgiimlsan A belga parlamenti és tartományi választások előestéjén a keresztény­szocialista és szocialista párthoz tar­tozó fasiszta bandák megtámadták a kommunista párt választási gyűléseit, bántalmazták a szónokokat, leszaggat­ták a plakátokat és megfélemlíteni igyekeztek a kommun'sta párttal ro­konszenvező választókat. A fasiszta terror egyik áldozata Raymonde de Smet, a Kommunista Párt központi bizottságának tag if, „Roode Faan" lap szerkesztője, akit olyan súlyosan bántalmaztak, hogy félő, elveszti sze­mevilágát. A brüsszeli rendőrség a választási kampány idején körülbelül húsz ifjú kommunistát tartóztatott le és össze­verték őket. II cyprusi dolgozók tiintetese az angol imperialisták úíabb provokációja ellen A cyprusi angol kormányzó elmoz­dította Limassol város polgármesterét és községtanácsi tagjait, elrendelte, hogy tartóztassák le és állítsák bíró­ság elé őket. Az angol kormányzó in­tézkedésének az az oka, hogy a köz­ségi hatóságok nem voltak hajlandók a kormányzó rendeletére átkeresztelni a város egyik utcáját annak a Pal­rhernék nevére, aki a cyprusi nép fel­kelése után mist kormányzó, kegyet­len korntónyzati módszerével üldözte a cyprusi hazafiakat. A limasso'í dolgozók általános sztrájkkot hirdettek és az egész szi­geten népgyűléseken tiltakoztak az angoil imperialisták provokációja el­len. A moszkvai rádió magyarnyelvű adása Hétköznap: 13—13.14-ig a 19.61, 25.08, 25.50. rövidhullámon: Áttekintés a moszkvai lapok tartalmáról. 17—17.14-ig a 19,58, 25.08, 25.50, 30.96, rövidhullá­mon: Áttekintés a moszkvai lapok tar­talmáról; hírmagyarázatok. 19—19.29-ig a 25.08, 25.50, "31.50, 31.48, rövidhullámon, a 320.9 középhul­lámon, az 1068 hosszúhullámon: Gyári és kolhoztíportok, < nemzetközi tárgyú hírmagyarázatok, a szovjet élet érde­kességei. 20*30—20.59-ig a 25.50, 31.48, rövid­hullámon, a 320.9 középhullámon: Ri­portok, előadások, hangképek,' zene, nemzetközi tárgyú hírmagyarázatok. Minden pénteken szovjet sztahanovis­ták szólnak a magyar dolgozókhoz. Vasárnap: 13.15—14.14-ig a 19.61, 25.08, 25.50 rövidhullámon: Hangverseny a magyar rádióhallgatóknak, szoviet zeneművek, orosz és más klasszikus művek híres szovjet művészek előadásában. A csehszlovákiai rádió magyarnyelvű adása Hétköznap: 5.20—5.30-ig a 427.9 középhullámon: Hírszolgálat. 18—18 20-ig a 427.9 kö­zéphullámon: Híradás. Vasárnap: 14—14.30-ig a 427.9 középhullámon: Mezőgazdasági félóra. 18—18.20-ig a 427.9 középhullámon: Híradás. — A font leértékelése óta tíz szá­zalékkal csökkent a kenyérfogyasztás Angliában. Az irodai alkalmazottak szövetségének blackpooii értekezlete elvetette azt a |avasiatot, amely sze. rint a szakszervezettel kötött minden munkaszerződésben fel kell tüntetni, hogy a munkavállalatok tagjai-e a kommunista pártnak, vagy sem. A 22.000 tagol számláló angol állami al­kalmazottak országos szövetsége évi értekezletén -^megakadályozta azt a ki., sérletet, amely arra irányult, hogy a kommunistákat eltiltsák a szakszerve­zeti tisztségektől. Az értekezleten is­mét álást foglaltak a bérrögzítési po­litika ellen. Az angol szövetkezeti kon. gresszus június 1-i ülésén a pékszö. vetkezet kiküldötte, H Marriott beszá­molt arról, hogy a font leértékelését követő áremelkedések óta a kenyér­túl drága és ezért tiz százalékkal ke­vesebb fogy belőle, mint annak előtte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents