Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-10 / 132. szám, szombat

1950 június 10 UJ $1*1 3 napvilágra került, hogy a február előtt hazánkba visszatért amerikai kém, Benedikt tábornok fia, az amerikai „Care jótékonysági misszió" vezetője, egy­ben a trockista úgynevezett IV. Internacionálé tagja, parancsot hozott, hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt vezetése alatt álló dolgozó nép törekvéseivel szemben az egész burzsoáziának nyilt ellenállást kell kifejtenie. A hazai trockista bandának instrukciót hozott, hogy vegyen részt a burzsoáziának ezen akciójában. Üj bizonyság ez arról, ki mindenki készí­tette elő február előtt a dolgozó nép elleni összeeskü­vést. Hogy ez hogyan végződött, azt bizonyitják a felejt­hetetlen februári napok, amelyek elsöpörték a nagy­burzsoáziát és kiszolgálóit, elszigetelték a burzsoá­ziának ezeket a kiczolgálóit saját tagságuk tömegei­től, amelyek'a burzsoáziával együtt a történelem színpadáról elűzték Zenklt, Ripkát, Horákovát, Ze­mínovát, Dundrt és Peskát. Mi volt a lényege a megvert burzsoázia február utáni ténykedésének? A burzsoázia február után itthon földalatti tevé­kenységgel folytatta régi népellenes és nemzetellenes politikáját. A nép dolgozott és teljesítette a terveket. A burzsoázia és most beszéljünk konkréten: Peclék, Hejdáék és a burzsoázia segítői, Horáková és Zemí­nová, Dundrék, Nestavalék, nem bírták látni a nép állandóan emelkedő életszínvonalát, amely népnek a háború előtt sem munkát, sem kenyeret nem tud­tak biztosítani. E bíróság előtt a puccsista öszeeskü­vök egész sora vonult már el, akik kívülről jött pa­rancsokra egy új „Machtergreifung"-ot készítettek elő. Megismerkedtünk szabotőrökkel, terroristákkal, megismerkedtünk oly egyedekkel, akik miniszteri székekre aspiráltak, akiknek ugyan ez a tervük soha sem sikerült, de akik végül is mindig megelégedtek a közönséges kémek szerepkörével. Ezek a perek az ellenség igazi arcát leplezik le Csak a legnevezetesebb példákat akarom felemlí­teni. Ugyanezen a nyelven beszéltek Kutlvasr, Kve­toslav Prokes, Borkovec és Wahl, a louni, melniki és hodonini merénylők, Kvetoslav Loutsky Gestapo­ügynök és Pirgar Walter, Schaffner Lujza és Nehan­ski Jaromír amerikai ügynökök. Amíg Kutlvasr, Bor­kovec és Proke§ idehaza új „gauleiteri" szerepkör­ről álmodoztak, amíg Horáková, Peska, Nestával és ezek a többiek egymás között paktáltak, összegyűlt amerikai, angol és francia, vagy más kapitalista ál­lamok patronátusa alatt egy vegyes társaság, amely ugyanilyen álmokat szőtt. Összejöttek itt Ripka, Strasszer Otto és Jaksch Vencel társa, e két úr „mein lieber Freuná"-ja, aztán Krajina Gestapo ügynök, Hais Arno, a náci kolaboráns, összejött itt az egész horda. Bizonyos dolgok tekintetében ott kint már készen áll az egész München előtti köztársaság. Ugyanannyi — sőt több — pártjuk van már mint az első Köztársaságban. Ott ahol négy emigráns van, ott három párt van és az az utolsó, az a negyedik óvatosságból és megszokásból mind a három pártnak tagja. Vannak szeparistáik, centralistáik, jobb és bal­oldali agrárusaik politikai iparosaik és főleg iparos politikusaik és „árja harcosaik" is. És ami a legfon­tosabb kölcsönös gyűlölet van közöttük, amelyet még az első koalíciós köztársaságból mentettek át. Egyesülnek és áskálódnak egymás ellen, szolgálják az amerikai imperialistákat közvetlenül és közvetve, Anglia és Franciaország imperialistáin át. Egymás elől kölcsönösen elkaparintják a kenyeret, veszekszenek és gyűlölik egymást, de egy dologban egységesek Ripkáék, Zenklék, Haisék, Krajnáék, ez az egész horda a népünk elleni háború ügynöksége. Az államügyész ezután Zenkl, Ripka szovjetellenes uszító amerikai beszédeiből idézett, amelyeket a ma­gukhoz hasonló hajótöröttek gyűlésein adtak elő és hozzájárultak az imperialista védnökség alatt álló federációhoz. Két évvel ezelőtt 1948-ban Ripka úr Párizsban szólalt fel. Beszédtémája ismét a régi volt. „A kis nemzetek szabadsága csakis a federatív rend­szerű nemzeti csoportokban van biztosítva. A 'cseh­szlovák emigráció ezért feladatául vette, hogy min­den erejéből elősegítse a cél megvalósulását." Hason­ló nótát fütyülnek, természetesen ugyanazon forrás­ból eredő parancsa, Hais, Táborsky, Peroutka es a továbbiak. És ehhez tegyük hozzá még azt, ami e per tárgyalása során került napvilágra. Ezek Ripka in­strukciói és Ripkának a helyzet „elemzése", amelyet a vádlottaknak küldött — és ez újból a federáció, — az európai ellen forradalom federációja. Tehát e hor­da külföldi segítői e per vádlottai. A vádlottak ezen amerikai imperialista urak ter­veinek hazai realizálói. Már a második világháború folyamán szőtték terveiket Az államügyész ezután rámutatott az Egyesült Államok szerepére, amely a Szovjetúnió történelmi győzelme után a világimperializmus rendőréül szegő­dött és mind ragadozóbb és kíméletlenebb módszere­ket alkalmazott. Az amerikai előkészületek, amelyek a mi viszonyainba való beavatkozást célozták, még a háborúból dotálódnak. Erről sokkal többet mondhat­na, mint amennyit elmondott dr. Kopecky volt svájci nagykövet, erről beszélhetnének Kolben és Skoda gyárak, Zlin és a többi gyárak, amelyeket a háború végén romboltak le. A háború után az amerikai im­perialisták kísérleteket tettel; Csehszlovákiába befu­rakodni a Zenkl, Sramek, Lettrich és társai által épí­tett híd révén. Ez volt az a híd, amelyen át az ame­rikai uralomnak országunkba kellett volna behatol­nia, amelynek segítségével a kapitalizmusnak vissza kellett volna térnie hazánkba. Ez a per konkrét bizo­nyítékot adott dolgozóinknak a bizonyára nem ismert szoros kapcsolatokról, amelyeket a nyugati diplomá­cia a hazai reakciós elemekkel fenntartott, bár ná­lunk senki sem kételkedett abban, hogy ezek az ele­mek a Nyugat parancsára a nyugati tervek realizá­lói voltak. Zenkl, Srámek és Lettrich törvényes ha­talma mögött amerikai urak áltak. 1948 februárja után ez a híd összeomlott. Zenkl, Ripka és Lettrich urak az összedőlt híd alól elmene­kültek, Srámek főtisztelendőt és Hálát a zateci repü­lőtér klozetjéből húzták elő, útrakészen, hogy francia repülőgéppel elrepüljenek. Február után a patkányok megbújtak az üregeik­be és ahogy azt a perek egész sorai bizonyítják, to­vább táncoltak a föld alatt, úgy, ahogy az amerikaiak fütyültek. Tapasztalataink vannak arról és tudjuk is, hogy nem volt az az amerikai segítség, amely ne játszott volna kémszerepet Csehszlovákiában. Éppen ez a per márkáns példája az egyenes beavatkozások­nak és pedig mind az amerikai diplomaták, mind a marshallizáit államok diplomatáinak részéről, akik egységesen lépnek fel. Már ezelőtt is e bíróság előtt több per folyt le. A vádlottak padján a nyugati impe­rialisták itteni lakájai álltak, de egyidejűleg és tel­jesen jogosan vádoltuk egyenesen a nálunk akkredi­tált imperialista nyugati diplomatákat, akik velük szövetkeztek. Itt van Joe Kollarek úrnak, az amerikai nagykö­vetség sajtóattaséjának esete, aki felett az Eisner és Kacerovská elleni bűnperben ítélkeztünk, noha Kol­larek urat a diplomáciai immunitás védte és nem ült a vádlottak padján. Ez az úr sajtószolgálat helyett nálunk nyilt kémmunkát végzett. A Nechansk^ és tár­sai elleni bűnperben az amerikai nagykövetség diplo­matáinak egész csoportjára rábizonyítottuk, hogy Nechanskyt és társait a nálunk akkreditált diploma­ták egy csoportja határozott utasításokkal és taná­csokkal látta el. És ebben a perben ismét a diplomaták szép száma lepleződött lé. Ez a per megmutatja, hogy a nálunk akkreditált diplomaták és főleg az amerikai diploma­ták, de az angol, francia, norvég, belga és más diplo­maták is egyenesen beavatkoztak belügyeinkbe. Instrukciókat adtak ki, kémjelentéseket vettek át, kapcsolatokat közvetítettek, kicsempésztek egyes ál­lampolgárainkat és néha átvették céljaik érdekében a. nemzetközi szállító vállalatok funkcióit is. Ám ítél­je meg az egész világ, kinek az érdekeit szolgálja az ilyen diplomácia. Ez a per kiderítette a nyugati bur­zsoá nálunk akkreditált sajtóképviselőinek tevékeny­ségét is. Ahhoz hozzá vagyunk szokva, hogy a nyu­gati,kapitalista sajtóképviseletek megbízottjai nálunk hazudnak, rágalmaznak, hozzá vagyunk szokva, hogy uszítanak ellenünk, de ez a per azt. is megmutatta, hogy az ide kiküldött külföldi újságírók, akiknek vendéglátó jobbunkat nyujtottuk hazánkban kivált­ságos helyzetüket, nemcsak a Köztársaságunk elleni hazugságok gyártására használták fel, hanem egye­nesen kémtevékenységre, a hazai árulókkal való pak­tálásra, egyenesen ezen árulókkal való összejátszásra. Schmidt úr, a New-York Times tudósítója, meg­rettent és elszaladt abban a pillanatban, amidőn e per vádirata megjelent. Schmidt úr, a New-York Times tudósítója, a kémjelentések közvetítője volt, amelye­ket Kalandra bandája a külföldre juttatott el. Schmidt úr volt közvetítője Peel úr memorandumának. — Schmidt úr ahelyett, hogy újsághíreket adott volna nyugat felé, kémkedést folytatott nálunk. Háborút akartak salát hazájuk ellen Megállapítottam már, hogy a vádlottak az impe­rialista tervek megvalósítói. Ripkának két ügydarab­jából indulok ki, amelyek e per folyamán derültek ki. Ripkának tíz év előtti régi iratából, amelyet e perben előterjesztettem az úgynevezett „öntetszelgő Klein­staatereiből", amelyben az önálló köztársaság meg­alakítása helyett egy federáció szükségességéről ír. És egyszersmind Ripkának egy második ügydarab­jából indulok ki, az ő hírhedt instrukcióiból, amelyek e per folyamán fontos szerepet játszanak. Ripka ott három alternatíváról beszél, amelyek problémáikat megoldhatnák. Ezt úgy kell érteni, hogy ezek segít­ségével visszatérhetnének és hatalomhoz juthatná­nak. Hát nézzük csak milyen alternatívákról is beszél Ripka úr? Az egyik alternatíva áz ellenforradalom. A második alternatíva az úgynevezett nemzetközi ellenőrzés alatt való választások és a harmadik alter­natíva a háború. Mérlegeljük csak most ezt a három alternatívát. A per kétségtelenül bebizonyította, hogy ez az egész társaság, amely oly kérkedve aspirált köz­társaságunkban vezető helyekre és amely oly részle­tesen „megoldotta" az egyes problémákat uralomra­jutása esetére, hogy ez az egész társaság tulajdon­képen tábórnokok hadseregnélküli társasága. A per bebizonyította, hogy egy előkészített fegyve­res puccs esetében is tudatában voltak annak, hogy a rendelkezésükre álló erőkkel nem képesek semmi­lyen fordulatot előidézni, hogy a nép nem követné őket és ezért éppen egy kívülről jövő fegyveres inter­vencióban bizakodtak. Egyesek a vádlottak közül, amidőn rájuk bizonyultak a bűnök, a bíróság előtt igyekeztek a dolgokat kiforgatni, azt állították, hogy nem akartak egy köztársaság elleni támadó háború előkészületeiben segíteni. Azt állították, hogy ők csak az úgynevezett nemzetközi ellenőrzés alatti „sza­bad választásokra" törekedtek. De ez csak a tetten­ért árulók gyalázatos hazugsága. Az államügyész ezután rámutatott arra, hogy a vádlottak egyáltalában nem veszik tudomásul, hogy szuverén állam vagyunk, hogy népünk szabadon dön­tött kormányáról és társadalmi berendezkedéséről. Majd folytatja vádbeszédét: Főként azt kell hangsúlyoznom, hogy az úgyneve­zett nemzetközi ellenőrzés alatti választás jelszava nem más, mint áttetsző álarc, amellyel a vádlottak elkendőzni igyekezték, mint ahogy ezt a per kétséget kizáróan bebizonyította, egy úgynevezett „rendőr­különítmény" betörésének tervét országunk területé­re, egy új megszállás tervét, amely megsemmisítené Köztársaságunk önállóságát, megsemmisítené népi demokratikus rendszerünket és elősegítené a kapita­lizmus visszatérését. A vádlottak Ausztria hitleri megszállását akarták lemásolni azzal a különbséggel, hogy a hitleri bandák helyett ide mint az amerikai imperialisták megszálló katonasága, mint „rendőr­ségi különítménye" Anders és Bender bandák, meg­lógott Horthy tisztek, nyilaskeresztes bandák törné­nek be, a riyugatnémetországi megszállási övezetek­ben fenntartott többi söpredékkel, beleszámítva a megtorlás szellemével átitatott volt SS hordákat is. Ez a valódi alapja az úgynevezett „nemzetközi el­lenőrzés alatt álló szabad választásoknak". Ez az útjuk, a külföldi intervenció útja nem más és a való­ságban nem is lehet más, mint a háború útja. Tehát továbbra is csak a valóságban egy koncepció marad, amelyet a vádlottak megvalósítani akartak és ez a köztársaság és népe elleni háború vonala. Háborút akartak az imperialisták vezetésével, az amerikai monopolisták igazgatásával, melynek élvonalában a nácik álltak volna és a katonaság élén talán Gude­rián nácitábornok vonult volna fel, aki valamikor a Szovjetúnió ellen vezette a hitleri hadsereget, majd Visszavonult onnan és aki most ezidőszerint még csak az amerikai kémszolgálatba lépett mint vezető, ők azt akarták, hogy országunk területe harctérré váll­jon és felkészültek a volt hitleri hadsereg üdvözlé­sére. Érthető beszédre így kell lefordítani Kleinerová programmját, amelyben arról beszélnek, hogy a nyu­gati szövetségesek számára előnyösebb lenne, ha a Visztula mentén harcolnának az Elba helyett. Ez tehát a Zenkl és Ripkaszerű urak, a Kleinerová, Peel, Hejda, Peska és Dundr vádlottak uralma visszatéré­sének feltétele. Ez a per világosan bebizonyította, hogy 1. mind a vádlottnő, mind pedig külföldi gazdái köztársaságunk önállóságát már régen nem vették komolyan. Köztársaságunk területeit el kellett volna pusztítani azért, hogy Ripka úr, Churchill úr és az amerikai urak középeurópai federációja megvalósul­jon. 2. Ezek az urak, akik a köztársaság önállósága elleni bűncselekményeket követik el, nagyon jól tud­ják, hogy reményeiknek teljesülése szorosan összefügg az új náci hadsereg visszatérésével, amelyet nyugaton tenyésztettek ki. 3. Ezek az urak, köztársaságunk láte ellen követnek el bűncselekményeket, arra tö­rekszenek — és ez közös koncepciójuk — hogy a ka­pitalizmust felújítsák, bármilyen módon is. A kapita­lista Hejda és Peel vagy Peska professzor „koncep­ciója" között nincsen semminemű alapvető különb­ség. Különféle frázisokat és különféle álarcokat hasz­nálnak, veszekszenek egymás között, torzsalkodnak, de egy dologban egységesek. Horákovától kezdve Ka­landráig egységesek abban, hogy a koncepcióiknak a kapitalizmus visszatéréséhez kell vezetni, a milliók éhségéhez és nyomorához, hogy e koncepciójuk a kapitalisták, kizsákmányolók kezébe akarja vissza­juttatni a bankokat és a gyárakat, hogy Preissék, Hodácék, Rotschildék, Pecekék és az idegen tőké visszatérését eredményezné, amelynek érdekében any­nyira törte magát Hejda úr. 4. E koncepciókról meg kell állapítani, hogy minden háborús előkészület és terv, a megszállásra és a kapitalizmus visszatérésére vonatkozó terv és előkészület Köztársaságunk dolgo­zó polgárainak tömegeitől izoláltan áll, beleértve még e háborús uszítók volt párthíveit is. És ami konkrét működésüket illeti, hangsúlyozni kell, hogy az ő egész gyalázatos programmjuk, amely itt előttünk díszesen elvonult, végeredményben kívülről jött kém- és puccs­parancsok teljesítésére zsugorodott össze. Hangsú­lyozni kell, hogy ez az egész társaság nem más, mint a nyugati imperialisták ostoba, szennyes, puccsista kémügynöksége. Uszítás, kémkedés, terror, ez az ő módszerük, összefoglalva, ahogy a bírósági per leleplezte mód­szereiket, a következőkben mutatkoznak: rágalmazó hírek, megfélemlítés, puccsista előkészületek, kémke­dés, szabotázs. E szavakkal jellemezhetjük a politi­kai kalandorok e típusait. Az államügyész ezután azokról az uszító jelentések­ről beszél, amelyeket nyugatra küldtek és a megfé­lemlítési kísérletekről, amelyeket például a vádlott Zemínová készített elő. Ezt a megfélemlítést még egy kevéssé körvonalazni kell. Buchal puccsista előkészül

Next

/
Thumbnails
Contents