Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-10 / 132. szám, szombat

j^píldg proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Hazafias építő kötelezettségek vállalása jegyében folyik a CsISz első kongresszusa Az ifjúsági küldöttek örömteli ülé­sezésének minden órája a CsISz prá. gai kongresszusán újabb és újabb bi­zonyítékait adja annak, hogy a. hala­dószellemű, öntudatos ifjú nemzedék milliós tömegé államunk építő fejlő­désének elsőrendű erejévé válik. A szövetségi küldött­ségek, amelyek az egész köz­társaságból 1 érkeznek, hogy tolmá­csolják üdvözleteiket a CsISz kon­gresszusának, egyben bejelentik munka­vállalásaikat és felhívásukat a szocia­lista élmunkásversenyre. A vidéki if­júság küldöttségei kötelezik magukat, hogy sikerrel dolgoznak a falu át­pítésében falvaikban. A munkásifjúság küldöttségei bejelentik a munkanor­mák megszilárdulását, a munkatelje­sítmények emelését, új brigádosok megnyerését az ifjúsági építkezések­re. Bejelentik versenyfelhívásukat a legjobb ifjúsági c.lmunkásért stb. E hazafias építőkötelezettségvállálá­sa jegyében zajlott le a csehszlovák ifjúság1 kongresszusának harmadik napja is. A hivatalos vendégeknek be­szedei után, — akik a kormányt. az SzKP Központi Bizottságát, valamint a Szokol Egysiéges Testnevelési szer­vezetet képviselték — az ülés a kül­döttek vitájával folytatódott. Páterová tráktorista a lányoknak a termelésbe való bekapcsolódásáról beszélt és ki­jelentette, . hogy büszke, hogy ő maga is hathatósan hozzájárulhat munkájá­val a szocializmus felépítéséhez a ta­luban. A Központi Bizottság tagja vi­taf'elszó'.alásában az ifjúság szocialista neveléséről számolt be és megjegyez­te, hogy ifjúságunknak ezeii a téren is a szovjet ifjúságnak nagyszerű pél­dáját kell követnie, amelynek tudás­szomja gyönyörű megnyilvánulása az igazi szocialista hazafiasságnak és az a törekvése, hogy minél több ismere_­szerezzen, hogy azután a lehető leg^bbet nyújthassa Ar: ; ifjúság szívélyesen fogadta Emil 'Zátopeknek, a legjobb csehszlo­vák sportolónak vitafelszólalását, aki a CsISz katonai alakujati csoportjai­nak küldetéséről beszélt' és a szövet­ségi tagok fejadatairól a testnevelés­ben. , Kongresszusunk örömteli szemléje azoknak a sikereknek, amelyeket mun­kánkban elértünk. Az üzemi, falusi és iskolai csopoituk sikeres munkájához hasonlóan jó eiedményeket érnek el a CsISz csoportjai a hadseregben is., A parancsnokok és a politikai dolgozók jelentékeny segítői és kifejlesztik a katonák kultúiális, alkotó képességét. Kedves elvtársak és elvtársnők — kérte végül az ifjúság küldötteit ,Zá­topek elvtárs, — szeretném, ha mind­nyájan valóban bekapcsolódnátok sport­mozgalmunkba, terjesszétek csoport­jaitokban azt a gondolatot: -minden ifjúsági tag' legyen aktív sportoló! Ezzel elérjük, hogy ifjúságunk testileg felkészült munkafeladatai teljesítésére és ha szükség volna rá, hazája fegy­veres védelmeié is. A vita további folyamán Brzoboháty elvtárs, ismert élmunkás beázélt ar­ról, hogyan vált élmunkássá • és ho­gyan fejlődik az új dolgozó, ember, akit a szocialista .munkaverseny for­mál. iMatulny tagelvtárs, szlovák él­munlíás felelt Ihrinková evltárshő előző napi vitafelszólalására, aki ver­senyre hívta fel- valamennyi zománcozó üzem dolgozóját ?. legjobb élmunkás címéért. Az egész kongresszus lelkes tapsa mellett normájának 1Q száza­lékkal való emeléséi kérte. Ezután Milán Lajcíak szlovák író­elvtárs beszélt azokról a feladatokról, amelyek elé a fiatal értelmiséget, fő­lég az írókat a békés építés állítja: — Elsőrendű feladatunk az, hogy felemeljük szavunkat a,, békéért az egész világon. Könyveink minden, so­ra kiáltsa az egész világba: mi elát­kozzuk a háborús gyujtogatókat! Ves. setek a tengerbe Truman tankjait és bombáit. Gyűlölünk benneteket, a bé­ke barátainak gyilkosait, az o'ászorszá. gi Modenában, aí imperialista gyarma­tokon, ti sat,;i n szolgái, akik a spanyol Ifjúságot irtjátok, gyűlölünk benne­teket, a Szovjetúnió ellenségeit! Meg­hiúsítjuk az új háború előkészítőinek bűnös terveit! A vita után a Csehszlovák Szokol Egyesület küldöttsége jött a CsISz kongresszusát üdvözölni. Mindenfelől felharsan a kiáltás: Éljen a Szokol, él­jen, Truhlár elvtárs, éljen Svoboda elv. társ, Ezután^a Szokól főtitkára, Vyh­nálek üdvözölle az ifjúság kongresz­szusát és gyönyörű albumot adott át ajándékul. A Szokol , küldöttsége után a CsISz elnökségének tagja, Vacek elvtárs tartott beszámolót, Vacek a Csehszlovák Ifjúság' Szövetségnek, a pionírszervezet fejlődéséről való gon­doskodásáról beszélt. Nagy tapssal fo­gadják a küldöttek ezeket a szavakat: „Ma már 146.000 pionírunk van. így teljesítettük azt a feladatot, amelyet az egyesítő konferencián tűztünk" ki magunk elé, hogy a kongresszusig lOQ.OOO főnyi pionírszervezetet alakí­tunk". Spanyolország egységes szocialista ifjúságának nevében Aristizabal titkár tolmácsolta a CsISz kongresszusának forró harci üdvözletét. Napról napra erősödik a spanyol if­júság szívében az angol-amerikai el­leni imperialista gyűlölet és az ellen­állás. szelleme azök ellen, akik Spa­nyolországot háborúba akarják vinni a Szovjetynió és a népi demokráciák el­len. A harc útján fogunk haladni, ame­lyet népíink nagy vezére, a spanyol ifjúság barátnője és tanítónője Do*. res Ibarruri elvtársnő jelölt meg szá­munkra. Ausztria haladó ifjúsága nevében Er.vin Fiemmer, a Szabad Osztrák If­júság Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Kijelentette, hogy az emberek százezrei írták már alá a stockholmi békefelhívást. Az osztrák nép és az osztrák ifjúság hat­hatósan fogja segíteni a világbéke biz­tosítását. Az osztrák kiküldött a CsISz elnökségének egy békegalamb^dl dí­szített gyönyörű kék zászlót adott át. A kongresszus harmadik napját azután az ifjúsági munka kérdésinek megvitatásával. folytatták. wald elvtársat, a kő ztársaság elnökét. AZ ITELET Siroky elvtárs nevéhez fűződik falvaink átalakulása További EFSz-ek «zén?!ák fel a mezsgyéket - Hefényen cukorrépával vetik be a mezsgyék fel­szántásával nyert területeket — Kispalában elfogadták a III. típusú EFSz működési rendjét Falvaink ezekben a napokban eddig nem látott belső megújhodáson mennek át. Mindenütt, ahol már van EFSz vagy az EFSz előkészítő bizott. sága, azok működésének elmélyítéséről tökéletesítéséről tárgyalnak. Az egész községre kiterjedő közös vetési eljárás előnyeiről és a közős aratási munkák megszervezésének szükséges ségéről beszélnek. Földműveseink tud­ják, hogy az idei nyár kitűnő alkalom számukra ahhoz, hogy nagy lépéssel előbbre kerüljenek a mezőgazdasági termelés magasabb, tökéletesebb for­mái bevezetésének útján. Erről tanúskodik a hetényi és kispákai földműve­sek levele is, akik a következőket írják Siroky elvtársnak. -(Die /igoL Sii'őkij dotáf i / Pártunk IX. kongresszusa megmu­tatta szamunkra a helyes utat, hogyan kell építeni a falvak boldog életét. Kongresszusi beszámolód megvitatása után megértettük, hogy eddig nem használtunk ki minden lehetőséget, hogy EFSz-ünkből példás EFSz-t ala­kítsunk. Ezért a IX.,kongresszus és a Te beszámolód után a hetényi EFSz a tággyűlés határozata alapján köte-1 lezettséget vállalt, hogy 1950 június 22-ig kidolgozzíi az egész község közös őszi vetési tervét, hogy a mesgyék fü szántásával s közös munkával maga­sabb hozamot érjen el kisebb költség­gel és könnyebb munkával, mert munkánkba a lehető legtöbb gépet kapcsoljuk be. Továbbá kötelezzük magunkat, hogy a mesgyék felszántá­sával nyert földön 10 - százalékkal emeljük a cukorrépavetést. A hetényi EFSz tagjai egyhangúlag elfogadták a második tipusú EFSz mű. ködési rendjét, amely 1100 hektár földterületre és 656 tagra vonatkozik. E kötelességválTalások teljesítésével hálánkat és odadásunkat akarjuk ki­fejezni irántad, drága Siroky elvtárs és a IX. kongresszus határozatait, és Pártunk határozatait akarjuk megva­lósítani, amely oly sikerrel vezet ben­nünket a szebb jövő felé a szocializ­mushoz vezető úton. • Aláírás Cest' práci: Egységes Földműves Szövetkezet, Hetény. A kispak'ai (somorjai járás) szövet­kezeti tagok, ülésükön megtárgyalták az EFSz főfeladatait, amelyek' Siroky elvtárs az SzKP IX. kongresszusán elmondott beszámolójából következ­nek. Átvették továbbá a III, tipusú EFSz működési rendjét, • Élénk vita után, amelynek során-sok 1 indítványozó javaslat hangzott el, a •földművesek elhatározták, hogy , 1. megszervezik a -közös aratás és .cséplést az egész községben, ; 1 2. elfogadják a harmadik tipusú EFSz működési rendjét és áttérnek a közös gazdálkodási A A kispakai szövetkezetesek felhívják a somorjai járás . valamennyi EFSz-ét, hogy kövessék példájukat. Levelük­ben ezt Írjak: Megvagyunk győzó'dye arról, hogy ez az egyedüli út valamennyi EFSz számára — valamennyi kis- és közép­földműves számára — ahhoz, hogy földjeinken többet, jobbat és olcsób­ban termelhessünk, mint eddig és így biztosíthassuk az életszínvonal emel­kedését. Ezt a határozatot és felhívást a kö­vetkező földművesek írták alá: Pilka József, Varga János, Föld­váry Antal, Selda Alajos, Simásek Alojz, Paput Micha!, Mikóczy Alajos, Posvanc Béla, Szutas István, Galbo József, Rajos József, Alf ölök József, Németh László, Lelkes- Mihály és to­vábbi 25 földműves. A napokban zajlott le a pankráci bi­róság tárgyalóterméén a hazaáruló dr. Horáková és tálainak bűnpere. A napokban mutatta meg ez a bíró­sági tárgyalás a hazaáruló kémek, im. perialista ügynökök, a háborúra szom. jazó banditák és trocklsták igazi ar­cát. A bratislavai Magyar Könyvtár ki­adásában nemrég jelent meg magyar nyelven Július Fucsíknak, a cseh kommunista újságírónak és nem túl­zunk, ha azt mondjuk, a világ dolgo. zói egyik legnagyobb mártírjának, ugyanezen a Pankrácon, a megszá btt Prágában, a Gestapo ^fogságában „Clze. net az élőknek" címmel írott napló­ja. Nincs szándékom méltatlan össze­hasonlítást, párhuzamot vonni a nagy mártír, mindnyájunk büszkesége, a cseh nemzet egyik legnagyobb fia és ugyanennek a nemzetnek fattyúi, áru­lói, háborús banditái között. Ha föl­említem a mi Fucsíkunkat' ennek az al. jas pernek kapcsán, szinte bocsánat, kérőén kockáztatón meg, hogy egy és ugyanazon a lapon említem nevét a munkásosztály, békénk, újjáépülő ha­zánk legnagyobb ellenségeivel. Ha mégis megkockáztatom, azért teszem, hogy még szemléltetőbben, még éle­sebben kifejezzem az ellentétet a nemzet, az ország, a munkásosztály hősének, mártírjának magatartása és harca és a gyáva, áruló férgek hit­vány magatartása között, amely raun­kásosetóíyunkban, i dolgozóinkban és az egész nemzétbet a felháborodás vi­harát keltette. Fucsíkot azok ölték meg, azok a Gestapo-pribékek, akiknek a visszahí­vásán fáradoztak, akik rendjének visz. szaállításán dolgoztak ezek a lecsú-/ szőtt kapitalisták, imperialista ügynö­kök és a munkásmozgalom legócs­mányabb szégyenfoltjává trockista. Mikor Fucsik érezte, hogy nem szabadulhat a hóhérok kezéből, mikor látta, hogy ácsolják számára az akasztófát, úgy érezte kötelessége, Hogy végrendeletet írjon, hogy utolsó üzenetet küldjön mindnyájunknak, ne­ked, nekem, a világ minden dolgozó, jának, akik a békét, a szabadságot, a munkát, a szocializmust akarják, akik ellenségei minden őrült imperialista háborúnak, gyermekek, anyák, ártat. lan emberek gyilkosainak, gyárak, üzemek, hidak lerombolóinak. Egyet kért tőlünk, mindnyájunktól, egyet, hogy „ne felejtsétek sem a jókat, sem a rosszakat. Gyűjtsetek gondosan ta. nubizonyságot azokról, akik maguk­ért és értetek elestek. Egy szép na­pon a ma múlttá válik. Beszélni fog­nak róla, mint nagy időről, beszélni fognak névtelen hőseiről, akik történel­met csináltak. Szeretném, ha tudná., tok, hogy a- hősök nem voltak név. telének. Hogy emberek voltak, név. vei, arccal, vágyakkal és remények­kel. És köztük a legutolsó fájdalma sem voll kisebb az első áldozaténál, akinek nevét majd megőrzik. Szeret­ném, ha valamennyien közel érezné­tek őket magatokhoz, mint ismerős embereket, rokonokat, mint saját ma­gatokat. Voltak harcosok, akiknek egész csa. ládját legyilkolták. Legalább egyet közülük fogadjatok fiatoknak, vagy leányotoknak s legyetek büszkék rá­juk, mint olyan emberekre, akik a jövőnek éltek. Mindenki, aki hűsége­sen élt a jövőnek és aki annak szép­ségéért esett el, márványba véste alánját. Am mindenki, aki a mult po­rából akart gátat emelni a forradalom áradatának, pudvás fából faragott fi­gura, akkor is, ha talán vállán a mél­tóság rangjelzése csillog. Am ezeket a figurákat is élve kell látni törpesé. gükben, szerencsétlenségükben, ke. gyetlenségükben és nevetségességük­ben, hiszen anyagot jelentenek a jövő képzetei számára". Ezekkel a látnoki szavakkal búcsú­zik tőlünk Fucsik a pankráci fegyház­ból, ahol most ezeket a „pudvás fá­ból faragott figurákat", a csehszlovák népi demokrácia állambírósága ítélte el, de sem bíró, sem államügyész nem mondhat olyan súlyos ítéletet fölöttük, amilyen ítéletért, kiált a mártír Fu­csik, a halálra kínzott harcos, kinek szavai visszhangra találtak a csehszlo. vákial dolgozókban. A csehszlovákiai dolgozók, az öntu. datos munkásosztály már a bírósági tárgyalás tartama alatt táviratokkal, levelekkel, gyűléseken tartott beszé­dekkel követelte a republika árulóinak, az imperial sta ügynököknek, a ké­meknek szigorú megbüntetését, halál­ra. ítélését. Itt láttuk a különbséget, az éles ellentétet a két per, a két íté­let hatása között. Horáková, Buchal, Peel, Kalandra s a többi hazaáruló el­szigetelten, a tömegektől elszakadva próbílták aláásni békénket, békés épí­tőmunkánkat, népi demokrataikus rendszerünket, hogy visszaállítsák a régi, korhadt kapitalista rendszert, hogy a munkásosztály nyakára akasz. szák a dicső szovjet hadsereg segít, ségével már egyszer s mindenkorral lerázott kizsákmányoló, vérszívó ka­pitalista piócákat. És mit látunk, a fel­szabadulásunk óta folytatott akna­munkájukban vagy most a per alatt, ki állt mellettük? Elszigetelten, egye­dül maradtak, kivéve a 1948-as febru. ári események után külföldre szökött Zenkleket, Ripkákat és Lettricheket, no meg néhány nyugati hatalom „diplomáciai" megbízottját, akik a ma még kényelmes nyugati kémpáholyok­ból Irányították és államvédelmi szer­veink közbelépéséig a legvadabb ígér­getéseikkel ámították őket. Ezek a gyáva kukacok érezték, sőt tudták azt, hogy dolgozó népünkben nem ta­lálnak megértő hívőkre, követőkre, tisztában voltak azzal, hogy népünk van annyira öntudatos, hogy saját rendszerét, a népi demokratikus ál. lamrendet nem dobja többé prédául politikai kalandorok, „müncheneS" or­szágrombolók aknamunkájának. Tud. ták azt, hogy itt az ország határán be. Kii nem támaszkodhatnak semilyen tö­megmegmozdulásra s ezért sóvárogva néztek a beígért, a bosszúravágyó SS-ista csőcselék, horthysta csendőrala­kulatok és nyugatra szökött Szálasi. féle nyilas és egyéb fasiszta világ­csavargókból összetoborzott megszál. ló csapatok „felmentő" segítségére. Mindezek a hordák elmaradtak, min­den Ilyen nemzetgyilkoló reménység szertefoszlott, mert Csehszlovákia dol. gozó népei között egészen más ideo. lógia, más tervek, más szándékok ta­láltak kedvező visszhangra. Itt Ftcsik szelleme vert mély gyökereket. Fu­csíké, aki a Gestapo fogságából, a pankráci börtönből megtalálta a szo. ros kapcsolatot a tömegekkel, a dol­gozókkal, akinek üzenete nemcsak a cseh és a szlovák dolgozókban eresz­tett mély gyökereket, hanem minde­nütt országunk határain messze túl, ahova szavai eljutottak, a béke, a szocializmus új harcosai nőnek szavai nyomán. Ha Horáková és kémbandájának pere visszhangra talál dolgozóinknál, akkor ez a visszhang csak a bosszú s a hazaáruló ellenség egyszer s min­denkorra való megsemmisítésének, a harcos munkásököl lecsapásának a visszhangja lehetett. Dolgozó népünk az imperialista ügy­nökök és kémek cinikus önvallomását, célját, az óhajtott háborút, amit olyan nyíltan hangoztattak, mint céljaik megvalósításának egyetlen reményéi, a leghatározottabban visszautasítja. A mi dolgozóink munkafelajánlásokkal, többtermeléssel sietnek válaszolni a nyugati imperialistáknak, akik ilyen „pudvás fából faragott figurákba" In. vesztálják utolsó mentsvárukat, hábo. rús reményüket. Nem! Csehszlovákia dolgozói nem akarnak háborút és Gottwald elvtárs szavaira hallgatva nagyon jól tudják, hogy a háború ellen legerősebb fegyverük a munka, a szocializmus építése ha­zánkban s a megbonthatatlan, örök ba­rátság a hat.-Imas és legyőzhetetlen Szovjetunióval. Csehszlovákia^dolgozóiban a haza­árulók pere csak még jobban megeró. sítette Fucsik szellemét, a hűséget a munkásosztályhoz, . a dolgozókhoz, Gottwald ötéves tervéhez. Lőrincz Gyula. 3 Kcs III. évfolyam, 132. szám ratislava, 1950 június 10, .szombat

Next

/
Thumbnails
Contents