Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-07 / 129. szám, szerda

8 UJSZ0 1950 június 3 J. GORSKOV: A micsurini tudomány milliók fegyvere V, Micsurin, a természet nagy átalakítója halálának 15-ik évfordulójára ÍQZ^ június 7-én halt meg Ivan Vladimirovics. Micsur n. Benne a szovjet föld és a világ tud:mánycs élete kiváló tudóst, kísérletezőt és a természet bátor átalakítóját vesz­tette el. I. V. Micsurin, aki Marx. Engeis, Lenin és Sztálin materialista világ­nézete szerint igazodott, valóban forradalmi feladatot tűzött ki maga elé — a növényi világ határainak kibővítését, újfajtájú EZ ember szá­mára hasznos növények kitenyészté­sével és ezt a feladatot sikerrel megoldotta. I. V. Micsurin k'fejlesztette Dar­win tanításának materialista alap­elvét. Á mélyreható kísérletező és tudós rendkívüli éles iátísával nem­csak megértette az átöröklés törvé­nyeit, hanem olyan eszközöket 's talált, amelyeknek segítségével az élőlények alkalmazkodó képességét az ember számára hasznos és kívá­natos irányba terelte. Micsurin láng­eszű müveiben a darwinizmus to­vább: termékeny fejlődést ért el. Micsurin 60 éves munkájának eredményei bizonyos tudományos rendszerben csúcsosodtak ki — a micsurini b ologiában, amely eltörli a konzervatizmust és maradisá^ot eltávolítja a biológiából az elévült tanokat, amelyeket még szokásból néhány tudós védelmez. I. V. Micsur n a szervezeteket; a külső környezettel való elválasztha­tatlan kapcsolatukkal együtt fogta fel. Már. 1910-ben tudatára ébredt az egyén és a fajta fejlődési egysé­gének és Mendelt az újság lapjain bátor és könyörtelen kritikának ve­tette alá. Kiforgatta Mendel — Weissmann azon teóriáját, amely a környezetnek és az életfeltételeknek a szervezetek alkalmazkodására és átöröklésére való befolyását tagad­ba. A M csurin által kitenyésztett gyümölcsfák ipari növények és zöld­ségfajták százai bizonyítják, hogy az elődöknek nemcsak tulajdonsá­gai, jellegzetességei öröklődnek ha­nem azok a változások is, amelye­ket az ember szándékos beavatkozá­sa és a környezet külső hatása idéztek elő. A biológia két ellentétes irányza­tának hosszú harca a micsurini _ haladó irányzat és a weissmanni reakciós irányzat a micsurini irány­zat teljes győzelmével végződött. A micsurini biológiának ezt a győzelmét véglegessé tette a lenini szovjet mezőgazdasági főiskola tör­ténelmi ülése, amelyet 1948 augusz­tusában tartottak Moszkvában. Mi­csurin müvének kiváló folytatója és utgjja T. D. Lyszenko akadémikus beszámolójában megdöntötte a Weissmann-m0rganisták 1 népellenes nézeteit és szemléltetően rámutatott a burzsoá genetika hazug voltára és terméketlenségére, amely a gyakor­íatban semmit sem nyújtott. A micsurini tudomány haladó szel­lemének legjobb bizonyítéka az a termékeny szolgálat, amelyet a szo­cialista mezőgazdaságnak nyújt. A Micsurin által kitenyésztett fajták gazdag termést hoztak a Szovjetún'ó 12.000 helységében. Hála Micsurin nemesítő munkájának egyes gyü­mölcsfajták. és a szőlő termelési ha­tárvonala sokkal északabbra toló­dott. A kolhozokban és szovhozokbs'i a földek nagy területein teremnek gyümölcsfák, gabonafélék ipari nö­vények és más kultúrák új szárma­zékai, amelyet a szovjet nemesjtök tenyésztettek ki a micsurini mód­szerek alapján. Egy mezőgazdasági tudós és szak­ember sem és egy gyakorlati dolgo­zó sem nélkülözheti ma a micsurini módszereket, ha nem akar elmarad­ni és elszakadni az élettől. Micsu­rin tanítása a növényszülök kivá­lasztásáról és a fiatal növénykeresz­tezések irányított neveléséről a ke­resztezett távoli fajták alkalmatlan voltának legyőzéséről szovjet neme­sítők megbízható fegyverei. A szovjet tudósok, szakemberek, és gyakorlati dolgozók a kolhozok­ban és szovhozokban folytatják a bőventermő növények és újfajitáju ál­latok kitenyésztését. Nagy munkát ad nekik a dúsgaz­dag örökség, amelyet Micsurin ha­gyott hátra. A micsurini keresztezések tízezrei hoztak termést halála után és ezek­ből kiválasztották a legpompásabb származékokat. A központi geneti­kai laboratóriumban Micsurin vá­rosban. ahol ezeket az értékes kin­cseket őrzik, csak a gyümölcsfák 300.000 darabot tesznek ki és a kü­lönböző kísérleti állomásokon az egész országban ez több, mint egy millió darabot ér el. Csupán a köz­ponti genetikai laboratórium alapjá­ból az utóbbi időben 312 kiváló gyü­mölcsfa magot választottak ki sza­tett három hektárnyi területen. Voj­tenkovics nagynemesítö munkát vé­gez, új keresztezésü ' gyümölcs és bogyótermö cserjék kitenyésztésével, amelyek "teljesen alkalmazkodnak az ottani sztyeppék feltételeihez. M. Szulejmanov műkedvelő te­ben a micsurini agrotechnika fel­használásával és Micsurin kitenyész­tett származékainak bevezetésével magas gyümölcsterméseket értek el, így a kolhozt évenként milliós jö­vedelemhez juttatták. Ivan Vlad mirovics Micsurin a szo­cialista ország nagy biológusa és hazafia e szerint az elv szerint cse­lekedett,: »Nem várhatunk a termé­szettől kegyet, _ hogy kicsikarjuk tőle, éz a mi feladatunk.« És ha­sonló elv szerint igazodik követőinek hatalmas hadserege a sz0vjet föld t-udósai és gyakorlati dolgozói, akik a modern tudomány fegyverelvei, a Ebben a házban élt és dolgozott I. V. Micsurin, a nagy orosz természet tudós. nyésztő Agryz városában (Tatár Köztársaság), a szőlőtőke, almafa, körtefa és meggyfa új származékait tenyésztette ki. A Lenin kolhoz mi­csurini kertészei 'a tambovi kerület­bolsevik párt és Sztálin, a népek bölcs tanítómestere vezetésével át­alakítják a természetet és sikerrel törekednek mezőgazdasági termékek bőségének elérésére. Az ifjúság virágos kertté varázsolja a Szovjetunót FIATAL MICSURINISTAK — Szeretem a természetet — mond­ja I van Petrovics, a moszkvai Sztálin­automobilgyár mestere —, csakhogy ifjú koromban nem érdeklődhettem a természet iránt. A népiskolát 1905-beu jártam ki, aztán a forradalom követ­kezett. Apámat agyonlőtték és így ke­reset után kellett néznem. Gondolni sem fehetett rá, hogy kirándulásokat tegye°lt a természetbe. Különben ez mindennapi történet. • Rövid hallgatás után elnevette ma­gát és megint megszólalt: — Nagy dolog az, hogy gondoskodni tudtunk arról, hogy gyermekeinknek egesz más fiatalságuk legyen! Tudja mit, jöjjön velem, nézzük meg azt az új ifjúságot. Az unokám a 89. sz. iskolá­ba jár. Elviszem magát oda, akarja? Beleegyeztem. Autóba ültünk és út­nak indultunk. Gyönyörű májusi al­kony volt. Moszkva utcáin nyüzsögtek az emberek. Ivari Petrovics megállt az egyik kereskedés előtt és amikor visz­szaiért, hatalmas kertészollót hozott magával. — Már régen megígértem ezt neki, de eddig nem jutottam hozzá, hogy megvegyem. A 89. sz. iskola kissé a város köz­pontján kívül fekszik. Végigmentünk az épületen és megálltunk az udvaron, amely mögött elég nagy kiterjedésű kert terült el. A kertajtón ez a fölirat áll: „Pionírnak lenni, annyit jelent, mint résztvenni az élet megjavításában kö­rülöttünk és mérlegelni, hogyan érjük azt el. N. K. Krupská." Amikor belépünk, vagy húsz gyer­mek emelkedett fel a kerti ágyak mel­lől és őrömmel üdvözöltek bennünket. Különösen „Iván apót" nagy lelkese­déssel ölelgették ajándékáért. Majd eldicsekedtek munkájukkal. Tíz kertészük volt itt, körülbelül 250 négyzetméternyiek. Egyesek virággal voltak beültetve, mások mézes, ipari, gyógy- és. olajnövényekkel. Málna, eper, ribizli, zödlség nőtt itt, köztük almafák és körtefák emelkedtek és a kert közepén szökőkút csobogott. A pionír-csoport, amelynek tagja Iván Petrovics unokája volt, tanítás után „kertjében" dolgozgatott. A pionírok elbeszéléséből a szovjet gyermekek érdeklődésének és gondjainak érdekes képe tárult elénk. Eleinte nem szerették a növénytant. A rejtvenősző növényekről, a virág­leplekről stb. a tanulás nehezen ment riekik és így a pionír-szervezet azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan javít­sák az előmenetelt ebben a'tárgyban. Elhatározták, hogy kétnapos kirándu­lást rendeznek a természetbe, amely kirándulásra egy kiváló .tudóst is meg­hívlak. Ez aztán beszélt, nekik a fák­ról és a növényekről, Micsurinról és annak hatalmas munkájáról. Ezután a kirándulás után jelentősen meghövekédétt az érdeklődés a nö­vénytan iránt és a természet iránt, ami aztán az előmenetelben is meg-I mutatkozott. A gyermekek ezen kívül elhatározták, hogy saját kertet ren­deznek be, ahol Micsurin példájára kí­sérletezni akarnak. Az iskola igazgató­sága rendelkezésükre bocsátotta az udvar egy részét és itt gyönyörű kert virult ki. A Nagy Honvédelmi Háború hatása azonban itt is megmutatkozott. Ami­kor a gyermekek egyéves távollét uiáp. 194ő-ben ú-jra visszatértek iskolájuk­ba, a kertben pusztulás nyomai- lát­szottak. A gyermekek azonban nem adták meg magúkat. A szokolnyicei kertből málnát, virágot, facs'emetekel hoztak ide és munkához láttak. A munka szép eredménye igen-igen nagy örömmel töltötte el, őket. így. ébredt fel a szovjet gyermekek­ben az érdeklődés a természet iránt. A Szovjetúnióban az ifjú micsurini sta kertészek hatalmas mozgalma kezdő­dött, ebbe a mozgalomba ma -már öt millió ifjú tartozik. Majdnem minden iskola mellett kert virul, a kertben a gyermekek Micsurin példája nyomán gyümölcsfákat, bokrokat,. virágokat nevelnek., A gyermekek így a gyakor­latban ismerkednek meg a micsurini biológia alapjaival. Az egyes iskolák azonban versenyeznek egymással, nogy kié a jobb, gazdagabb kert. Ez a verseny nemcsak helyi jellegű, hanem országos jellegű gyümölcsöt hozott. A gyermekek új ellenálló képességgel bí­ró1 almafákat és különböző bokrokat segítettek kinevelni, stb. Éppen június 7-re esik a természet zseniális megréformálójának,. Ivan Vladimirovics Micsurin halálának 15-ik évfordulója. Áldozatos életét a szovjet földnek virágzó kertté való átalakíta­nának szentelte. Azonban nem volt elég ereje, hogy ezt az óriási feladatol megvalósítsa, de millió lelkes • tanítvá­nya, szovjet iskolások, pionírok és komszomolisták folytatják művét és megvalósítják nagy eszméjét:, nem várni a természettől kegyet,- hanem kicsikarni tőle. A nagy tanító tisztele­tére ezeket a szovjet ifjakat fiatal nii­csurinistáknak nevezik. A természet szeretetét nem passzív, hanem alkotó és fejlesztő tevékeny­séggel viszik bele a gyermekek továb­bi életükbe. Azoknak, akik- behatóbban akarnak foglalkozni a micsurini tudománnyal, rendelkezésükre állnak, „a fiatal ter­mészettudósok állomásai", amelyek­minden városban és a Szovjetúnió min­den járási központjában meg vannak szervezve. Ezeken az állomásokon mé­lyíti el az if júság szakemberek vezetése mellett ismereteit, amelyeket az isko­lában szerzett. Ezek a fiúk és leányok végtelenül büszkék arra, hogy segíte­nek hazájukat átalakítani. Ezeknek a fiatal kertész-micsurinistáknak munká­ja igen értékes és a kormány köreiben is elismerésre talál. • Amikor hazafelé mentünk Iván Pe­tröviccsal és unokájával, az utcákon az első villanylámpák gyúltak ki. Egy­szerre csak az unoka meghúzta nagy­apja kabátujját és megkérte, hogy áll­jon meg. Amikor megtette kívánsá­gát, egy fához- vezetett minket, amely az utca szélén állt, ahol haladtunk. Rámutatott néhány ágra, amelyekről valószínűleg a gyorsan rohanó teher­autók letépték a leveleket. Iván Petro­vicsnak meg kellett Ígérnie, hogy ezt szóvá teszi a városi tanácsban-és hogy minden autóvezetőt figyelmeztetnek erre. Ez az eset először igén meglepett, majd tudatára ébredtem annak, hogy mily gyönyöríívé kell virágoznia a Szovjetúniónak, ha ilyen ifjúsága van. K. Novotny. A mezei munkák menete a Szovjetunióban A mezőgazdasági növények gondo­zásának legfontosabb hónapja június. Ukrajnában például a mult evben június 15-re majdnem minden terü­leten befejeződött a gabonafélék gyomlálása. Sztavropol vidékén 85, a rosztovi kerületben 33, Dnyepro­petrovszk területén 99 százalékban végezték el a munkálatokat a fenti időre. A tavaszi búzának különlegesen nágy szüksége van gondos és alapos gyomlálásra. A gyomirtásnál termé­szetesen nenn szabad fölösleges mun­kát végezni. Előfordul ugyanis az, hogy később fognak hozzá. De az ilyen munkamódszert nagyon meg­szenvedik a növények, különösen a köles. Ez fordult elő a tambovi kerület­ben a mult évben. Június első 10 napján csak egyes kerületekben gyomlálták ki a kölesvelést, kb. 400 holdnyi területen Pedig a kölesföl­dék rendkívül nagy gázmennyisége mellett a gyomlálás halogatása min­den nap jelentős termésveszjeséget okoz. A tambovi terület kolhozai eb­ben az évben már nem esnek a rossz módszer hibájába. A Szovjetunióban a gyomláláshoz újrendszerű, kézzel kezelhető talajlazítókat használnak, amelyek, egyidejűleg három sorközt tudnak lazítani, még 36 cm-es szé­lesség mellett is. A cukorrépa megritkítása is ennek az időszaknak munkája. Ha a kulti­vátorokat kézi művelés előtt indít­juk meg, ennek az az előnye, hogy a kézi művelés sokkal könnyebbé vá­lik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy idejében kell lebo­nyolítani a fűkaszálást és a széna­szárítást. Azokon a területeken, ahol csapadékhiány van, a takarmánytar­talékok fokozását, a takarmánynövé­nyek és fűkeverékek nyári elvetését tartják a legfontosabb rendszabály­nak a Szovjetúnióban. Esőzések után bükkönyt és takarmányrépát vetnek. A délebbre fekvő területeken kölest vetnek a szénára, zöldtakarmány után pedig kukoricát, HÍREK 0 Bányászok sztahanovista, mun­kája. A tuiai bányászok a Legfel­sőbb Tanács ülésszaka tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny­ben 11 napp-.i a határidő előtt télje­sítetté1 '. a vállalt .kötelezettségeiket. Ezzel évi öthónapos tervüket is jó­val a határidő előtt végezték el. A tulai bányászok munkatermelékeny­sége jelenleg 14.4 százalékkal múlja felül a háború előtti i£ínvonalat. • As újtermésil gyümölcs feldol­gozása Moldávia konzervgyáraiban. Moldávia konzervgyárai az idén ra nt 70 gyümölcs és zöldségféleséget hoznak forgalomba mélyhütésü for­mában. Valamennyi konzervgyár tel­jes üzemmel dolgezik, új gépeket is működésbe helyeztek. A gyárak, amelyeknek termelése lényegesen túlhaladja a háború előtti színvona­lat, megkezdték az új gyümölcster­més feldolgozását. • 150 holdas melegház Leningrád­ban. A leningrádi Moszkva-útcában óriási melegház építése folyik. A melegház 150 holdnyi területet fog­lal el. Leningrád dolgozói innen kap­nak majd évente többezer tonna friss zöldséget és gyümölcsöt. A városban eddig -11 melegházban fo­lyik a termelés és bőven jut á p'acokra korai retek, saláta, uborka és paradicsom. A most épülő új me­legházban szilvát, citromot, naran­csot és dinnyét is fognak termesz­teni. 9 Vasúti főműhely a takarékossá­gi mozgalomban. A ksinyevi vasúti főműhelyben dolgozó Benderszkij­brigád nagy lelkesedéssel vesz részt az üzemanyag megtakarításáért fo­lyó versenyben. A brigád jelentős sikereket ért el. Április folyamán 9 napig dolgoztak a márc! usban megtakarított anyagból. Számos mozdonyvezető ért el jó eredménye­ket a takarékossági versenyben. Nem egy mozdonyvezető 3—4 napig vezette mozdonyát a hónap folyamán megtakarított fűtőanyaggal. « Moszkvában lerakták a Szuvo­rov emlékmű alapkövét. A SzuvoroV emléknapok alkalmával Moszkvában a Kommuna-terén lerakták a nagy hadvezér szobrának lapkövét. Az ünnepélyen Szokolovszkij marsall mondott ünnepi beszédet. • Villamosítják a gép- és traktor­állomásokat Azerbejdzsánban. A leg­utóbbi hónapok folyamán Azerbejd­zsán 12 gép- és traktorállomására vezették be a villanyt. Az azerbejd­zsáni földművelésügyi minisztérium 40 villanytelep felépítéséhez elegen­dő alkatrészt kapott a köztársaság iparától. Ebből az anyagból még eb­ben az évben befejezhetik a köztár­saság valamennyi gép- és traktor­állomásának villamosítását. Néhány gépállomás villanytolepe a környező kolhozokat is ellátja árammal. gyümölcstermés Tádzsi­kisztánban. Tádzsikisztán kolhozpia­cain megjelent a meggy, cseresznye és egyéb gyümölcs. Különösen gaz­dag termést hoztak a köztársaság északi körzeteiben fekvő kertek. A kolhozok ez évben jóval bőségesebb gyümölcstermést értek el, mint ta­valy. 0 Kétszázezer gyermeket üdültet­nek Kazahsztánban. A nyár folya­mán Kazahsztán területén kb. 200 ezer diák üdül úttörő táborokban és gyermek-üdülőhelyeken. A köztársa­ság festői szépségű hegyei, fenyve­sei, kertjei, folyó- és tópartjai ki­válóan alkalmasak a gyermekek üdültetésére. A rendes üdültetéseken felül a szovjet úttörök ezrei tesznek majd nyáron kirándulásokat Kazah­sztánban. • Gyapottermelők szocialista munka­versenye. Az odesszai terület gyapot­termelői szocialista munkaversonvt -in­dítottak és kötelezettséget válliltak, liogy az idén a tavalyit is jóval felül­múló bő terméshozamot érník el. .4 gyapottermesztés terén kiváló tapasz­talatokat szerzett élinunkások mos' végiglátogatják a teriilet kolhozait abol ismertetik munkamódszereiket. • Ukrajna teljesítette évi erdő-iltetés tervét.. Kievi jelentés szerint Ukhiini kolhozai, szovhozai és erdőgazdasága az elmúlt hetek során lényegesen lúl teljesítették az évi erdöültetési tervet A köztársaság sztyeppes és erdő szlyeppés körzeteiben közel nég.yeze holdon végezték el az erdőültetést, am az évi terv mintegy 100 százalékú teljesítésének felel meg. | porítás céljából és a kolhozokban és ' szovhozokban való termelésre „ be­vezetésre. A Micsurin által kiépített mód­szertan lehetővé teszi Micsurin kö­vetői számára, hogy új értékes nö­vényszármazékokat tenyésztenek k az állam minden éghajlati és talaj­viszonya számára. Szibériában és az Uraiban azelőtt j nem voltak gyümölcsösök és ma Micsurin követői úgyszólván m'nden kolhozban és szovhozban új gyü­mölcsöskerteket létesítettek. A ke­resztezett növényfajták mag.aiból gazdag alapot gyűjtöttek össze a ! kísérleti állomások tudományos dol­gozói Szibér'ában, ahol mindezek az állomások részét képezik Micsurin tudományos kutató intézetének. A cseljabinszki k: sérleti állomás az al­mafa 30 új származékát tenyésztet­te ki ribizli és málna 4 származé­kát az újszibéria: állomás az almafa 2 új származékát <Sés más kerti nö­vények" származékainak egész' sorát tenyésztette ki. A kolhoz tagjai kö­zött a nagy tudós számos követőre ta­lált. »A kolhozisták személyében — írta Micsur n — minden idők és nemzetek mezőgazdasága egész tör­ténelmében új arculatú mezőgazdá­szokat nyert, akik harcra kelnek az' elemekkel, csadálatra méltó gépek segítségével és akik a természetet az újító szemével nézik.« Az Ural melletti száraz sztyeppé­ken, ahol azelőtt senkinek sem ju­tott eszébe, hogy ültetvényekre gon­doljon, N. Vojtenkovics kolhozista k'sérletező kolhozültetvényt terem-

Next

/
Thumbnails
Contents