Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-06 / 128. szám, kedd

1950 június 6 UJSZ0 ÍJúnius 6, kedd. A nap kél 3 óra 53 perckor, nyugszik 20 óra 4 perc­kor. A rom. kat. és a pro­j testáns naptár szerint Norbert | napja van. i • J A Szovjetúnió nagy részén az ! északról gyorí egymásutánban ér­kező' léghu.lámok hatására változé­kony, szeles időjárás uralkodik. Kö­zép-Európában a hideg levegő nyu­galomba jutott, továbbhaladása meg­szűnt, sőt az Alpok és a Kárpátok környékén a Földközi-tenger vidé­két borító enyhébb levegő vissza­szorította. Várható időjárás: Mérsékli ke­leti, délkeleti szél, változó felhőzet, több helyen eső. A nappali hőmér­séklet emelkedik. • »Krakkó közelében hatalmas kohó­mű épül. Egy új város keletkezik itt, amelynek több mint százezer la­kójÜ" lesz. Az építkezés a Hatéves gazdasági terv egyik legnagyobb vállalkozása. A munka a Szovjet­únió nagyarányú segítségével már javában folyik. Az építkezés során felhasználják a szovjet építkezések kiváló módszereit. Az új városhoz vezető vasútvonal már teljesen elkészült. Ebben az évben több mint 40.000 vasúti kocsit megtöltő földtömeget ásnak ki. Az új kohómíívek munkásai számára ebben az évben 5000 lakóház épül. Az építkezés helyére nap-nap után érkeznek a Szovjetunióból küldött gépek, amelyek nagy mértékben j megkönnyítik az építkezés munká­ját. Nowa Huta névre keresztelik el az új várost, amely élő ielképe lesz a lengyel és a szovjet nép test­véri barátságának és állandóan fo­kozódó együttműködésének. — Harrimant, a Marshall-szervezet európai igazgatóját „felkérték az euró­pai gazdasági együttműködés szerve­zetének, a Marshall-országok bizott­ságának párizsi tanácskozásán való részvételre. Ez annyit jelent, hogy Amerika most már nem a kulisszák mögül, hanem nyíltan fogja irányítani nyugateurópai . csatlósainak gazdasági megbeszéléseit. Az értekezleten első­sotban az „Európai Fizetési Unió" kérdéseiről fognak tárgyalni. — Londonban 4000 taxisoffőr bér­emelési követeléseinek elutasítása mi­att sztrájkba lépett. — Meghalt Munkácsy Mihály volt titkára. Lázár Béla dr. művészettörté­nész, Munkácsy Mihály volt titkára 89 éves korában meghalt. Több nyelven jelentek meg művészeti tanulmányai és könyvei. Pénteken délután fél há­rom órakor temetik a farkasréti teme­tőben a főváros által adományozott díszsírhelyre. — Megint lezuhant egy amerikai bombázó, jelentik Rhode Islandból. A gép egyik motorja tüzet fogott. 11 utasa közül 9, a levegőben elégett. — A svédek titokban hajlandók résztvenni azokon a hadgyakorlatokon, amelyeket az angol flotta tart a skan­dináv kikötőkben — írja a News Week című amerikai lap. — A finn Kekkonen kormány kény­telen volt beismerni, hogy a kemii per­ben hozott ítéletek igazságtalanok voltak. A finn parlament szótöbbség­gel amnesztiában részesítette az el­itéit munkásokat, akik résztvettek a multévi sztrájkban. — Pakisztánban rendkívüli mérték­ben fokozódott a' parasztság elégedet­lensége, mert a földesurak elűzik őket földjeikről. Az elmúlt hónap folyamán több mint 500 esetben történt paraszt­zendülés az ország területén. — A franca kormány tárgyalásokat folytat Ausztráliával: hajlandó munka­nélkülieket kivándoroltatni Ausztráliá­ba. Nyersanyagszállításról is folynak a megbeszélések. — Az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságában Myrdal jelentést tett a különböző európai országok kormá­nyainak képviselőivel folytatott meg­beszéléseiről. Jelentette, hogy kom­promisszum elérésére törekedett, ami­vel ki lehetne jutni a zsákutcából, amelybe az európai országok közötti kereskedelem jutott. Üjabb tanácsko­zássorozatra készül és reméli: „a nyár végére megvitatandó javaslato­kat terjeszthet az érdekelt kormányok elé". Már az építkezési segédiparosok is központi műhelyekben dolgoznak Ezekre a termelőcsoportokra nagy felelősség is hárul ahol rövidesen bevezethetik majd 0 nagyobb termelékenységet faiztosít­nagyobb termelékenységét biztosí­tó gyári termelést. Egyúttal kima­el a dolgozók és ifjú munkásaik ne­velésében is. Az élm-unkások, száma májiísban kb. harminccal növekedett. Sokan vannak, akik egyénileg kimagasló „teljesítményeket érnek el. A bádogosok közül Kohn Péter 171 százalékban, Sztarpveszlky Rudolf Az albániai választások végleges eredméif® Az albán Közponü Választási Bizott­ság közzétette a május 28-i nemzet­gyűlési választások végleges eredmé­nyét: 1. Az egész köztársaságban 641 ezer 241 választó szerepelt a névjegyzékek­ben. 2. Ezek közül 637.578, vagyis 99.43 százalék vett részt a szavazás­ban. 3. Az Albán Demokratikus Arc­vonal jelöltjeire 62Ö.0Ü5 szavazatot adtak le, ami a leadott szavazatok szá­mának 98.18 százaléka. 4. A Demokra­tikus Arcvonal ellen szavazott 11,573 választó. 1.82 százalék. A Zeri i Popullit, az Albán Munka­párt központi lapja, „Fényes győzelem" címmel közli Bed. ri Spahiu elvtársnak, az Al­bán Munkapárt Központi Vezetősége titkárának vezércikkéi a Demokratikus Arcvonal választási győzelméről. A washingtoni és londoni banditák s ti­toista, monarchofasiszta, olasz újfa­siszta ügynökeik s albániai híveik — írja — mindent elkövettek a választá­sok szabotálására. A választási elő­készületek során fellángolt határsérté. sek, provokációk bátorítani akarták a belső ellenséget, meg akarták rendíte­ni a nép bizalmát Kísérleteik csúfos kudarcba fulladtak — az albán nip fényes diádalt ara­tott. Az ellenséget ez a győzelem annál is Inkább elkeseríti, mert az á'taluk el­szigeteltnek tartott Albánia vívta ki a sikert. Az „albán elszigeteltség" azon­ban csak a Wall-Street és a City urai­nak túlfűtött képzeletében létezik. A sztálini korszakban a szabad népek ellenállását és Jjrejét nem elsősor­ban a lakosság számával, hanem ügyük igazságával és erejével kell mérni. Az albán n^p május 28-án a békéért vívott elszánt harcot választotta. A május 28-i választás hatalmas népszavazás volt Pártunk és a kor­mány politikája mellett fejeződik be a cikk. 166, Tálka István 156 százalékban tel­jesíti a tervet. Az asztalosoknál Den­disz Mátyás 138 százalékkal; Szlivka Ferenc és Augusztin István pedig 137.5 százalékkal tűnt ki. A lakator sok már magasabb telijesíím-ínnyel dicsekedhetnek. Szénás Károly 233 százalékban., Szceranko János 200, DanyovsÄy József 132, Szporny Já­nos 170, Levicky Ferenc és Sárosy László pedig 143 százalékban ítésznek eleget feladataiknak. Az ácsok közül Lamáes János 160 százalékban, Gé­czik András 155 százalékban teljesíti ttaunkatarvét. Novotny Jenő, Zsivo­csinszky János és Mura István fes­tők 149 százalékot értek el. A tetőfe­dők közül pedig Derzsák Béla 185 százalékban, Molnár István 175, idő­sebb Csitág János és Tumidalszky András 157 százalékban végzik fel­adataikat. Az üvegezők is megállják helyüket. Domokos István 146, Kán­tor Béla és Vitányi Miklós 140 száza­lékra teljesíti a tervet. A HAVI MUNKATERVÜKET TÚLTELJESÍTIK Az igazolatlanul távolmaradók szá­mát miár 1.3 százalékra csökkentet­ték. Ennek ellenére is gyakran elő­fordul, hogy az építkezésekhez szük­séges ipari munkát nem tudják ide­jére elvégezni. Ez egyrészt azért tör­ténik meg, mert nem kapják meg kellő időben a szükséges nyersanya­got, másrészt pedig azért, — mint ahogy Púll elvtárs is hangsúlyozta a IX. kongresszuson elhangzott beszá­molójában, — hogy az építkezési terveket készítő tervező hivatal több­ször nem küldi el határidőre a szük­séges- tervrajzokat, méreteket s így természetesen nem is tudhatják ide­jére teljesíteni a rájuk bízott felada­tokát. A néha beálló nyersanyaghiányon úgy kívánnak segíteni, hogy most, jú­nius elsejéitől kezdve az építőmunká­sokkal együtt ők is elindították az anyagtakarékosko­dás hónapját. Most csak a példás műhelyek vesz­nek részt ebben a versenyben s a jö­vő hónaptól Jsezdve dolgozóik teljes meggyőzésével kiterjesztik ezt a nagy jelentőségű versenyt az egész üzem­re, mert tudatában vannak annak, hogy a megtakarított anyagból új la­kásegységeket és üzemrészeket épít­hetnek fel. De már nemcsak maguk között ver­senyeznek, hanem most a IX. kon­gresszus után, június elsejétől kezdve megindítot­ták az egyes kerületekben lévő ter­melőcsoportjaik 'közötti versenyt is. Ebbe eddig a kassai, zsolnai és az eperjesi termelő csoportok kapcsolód­tak be. A tervnek legjobb teljesíté­sében és a minőségi termelés állandó emelésében versenyeznek. Ez a ver­seny az év végéig tart. Látjuk, hogy a IX. kongresszus ha­talmas arányú versenymozgalmat in­dított- el még az elmaradott termelő üzemeinkben is és így válik lehető­vé, hogy a szocialista munkaversenyt valóban tömegmozgalommá fejlesz­szük ki. Az angoB kormány nem vesz részt a Schuman-terv megvitatásában Az angol kormány bejelentette, ho gy nem vesz rés^t a Schuman-terv előkészítő tárgyalásain. Az „ an^ol kormánynyilatkozattal egyidöben a francia külügyminisztérium is közleményt tett közzé, amelynek első része bejelenti, hogy a nyugateuró. pai kisá hmok — mint várható volt— behódoltak az amerikai követelésnek, a továbbiakban pedig ismerteti az angol kormány nyilatkozatát és utal arra, hogy az angol kormányt „tájékoztatni fogják" a tárgyalások menetéről. A nyugati sajtó vezető helyen fo glalkozik az angol kormány döntésével. Az angol jobboldali sajtó hosszú kommentárokban igyekszik bizonyítani — nyilvánvaláan nem Schumanék, hanem elsősorban az amerikaiak felé — mi­ért is kellett Angliának távolmaradni ezekről a megbeszélésekről. „London­ban az a vélemény — hangoztatja a konzervatív Daily Telegraph az angol nagytőke ellenkezésének igazi okát feltárva — hogy Franciaország nem mél. tányclía azt a körülményt, hogy Anglia egész gazdasági léte a szén — és az acéliparon nyugszik". . Mint az AFP jelenti, washingtoni körökben az angol döntés nagy meg­rökönyödést váltott ki, bár arra számítanak, hogy az angol kormány ez al­kalommal is be fogja adni derekát. SMunbácsy 9/lihálij Sztrájk c képéről A budapesti Müveit Nép cí­mű folyóirat legújabb szá­mában színes mümelléklete Mnkácsy »Sztrájk« című festményének reprodukc ó­ja. A melléklethez Pogány Ö. Gábor írt cikket, amely­ből közöljük az alábbi ré­szeket. Munkácsy Mihály művészetének jellegére igen találó példát szol­gáltat az 189lt -ben készttett »Sztrájk« című kompozíció. A je­lenet kifejező módon adja elő egy munkáscsoport gyűlését, melyen a szónok bérharcra szólítja fel a ki­zsákmány oltakat. A mozgalmasan, eleven összeállításban megfestett alkotás az öntudatosodó proletá­rok bátorságáról tanúskodik, ar­ról az egyre szélesedő mozga­lomról. amely a tőkés rend ellen csatasorba állította a dolgozókat. A kapitalizmus belső ellentmondá­sainak elmélyülése mind elszán­tabb fellépésre nevelte a mun­kásosztályt, s a múlt század vé­gén szinte egymást követték a forradalmi kezdeményezések a gyárakban, bányákban, földeken. Az osztályharc élesedett, a válsá­gok egyre gyakoribbak, súlyosab­bak és hosszantartóbbak lettek a munkanélküliek tartalékhadserege folyton növekedett• az üzemi munkások gazdasági és politikai sztrájkokkal küűdöttek elnyomóik ellen. Munkácsy figyelmét nem ke­rülték el ezek a jelenségek. Per­sze tudatosan és kritikusan nem tudta maga számára megmagya­rázni az eseményeket, de a pro­letárok nehéz sorsát megértette. Ekkor már évtizedek óta Párizs­ban élt, erősödő munkásmozgalom alakult ki szimte a szeme láttá­ra, mindennapos rendőri hírré vál­tak a béremelést követelő tün­tetések. Zola regényei az irodal­mi viták középpontjába kerültek, témaválasztását a körülmények mindenképpen. indokolták amúgy is. Munkácsy részéről azonban többről van szó, mint csupán egy aktuális kérdés megjelenítéséről. Ecset,ét együttérzés vezette, nagyfokú érzékenység és szolida­ritás a proletárok iránt. H'szen ifjúsága idején ő .maga és végig­szenvedte a nincstelenek keserves életét, saját testén és gyötrel­mein tanulhatta meg, mit jelent a kzsákmányolás, a munkaJmö kíméletlen kihasználáa. Mint inas. majd legény az asztalosmühelyek­ben megismerte a bérmunkások kiszolgáltatottságát a profitszer­zök lelkiismeretleruségével szem­ben, haláláig érzett iszonyattal gondolt vissza a nehéz munka, a megaláztatás és a nyomorgás éveire. A »Sztrájk« Munkácsy müvé­! szetében nem valami egyedülálló különlegesség, amit talán szeszé­lyes ötletszerűségből dolgozott fel. Egész fejlődése közvetlenül indokolja ennek a műnek elkészí­tését, életképeinek őszintesége, szociáVs tendenciája a munkásosz­tály harca felé mutat. Az egysze­rű, dolgos emberek hétköznapi problémáival foglalkozott mindig is, Sokat ábrázolta a munkát és a tőkés társadalmi rend áldoza­tait. Burzsoá hívei a nyugati sza­lonokban, a nagy festő törekvé­seit unaloműző egzotikumnak te­kintették. de így is, amikor egy­egy illedelmesebb képet festett neves ficsurakról és az előkelő társáságról, felszabadultan jegyez­ték^meg: »Munkácsy végre ki­jött a pincéből«. Tévedtek! Mun­kácsy sohasem tagadta meg nyo­morúságos fiatalságának élmény­anyagát, a népről alkotta legjobb remekeit, szomorú öregekről, szű­kölködő anyákról, dolgozó embe­rekről. Hiába próbálták a iSztrájk«-ról is elhíresztelni, hogy az a »rongyosok« kigúnyo­lására készült. A festmény kétség­telen tanúságtevés a jogaikért küzdök mellett. Munkácsy ezzel a müvével is bebizonyította, hogy • egész működése a korabeli való- ] ságot tükrözi, hiteles beszámoló a , tömegek életéről, törekvéseiről. — Az USA kormánya elhatároz ia, [ hogy rövidesen légitámaszpontokat ' létesit Franciaországban, Olaszország­ban, Angliában, Portugáliában, Észak-Afrikában — jelenti a Le monde. — Volt náci diplomaták irányítják Nyugat-Németországot, — írja a lon­doni Economist s közli, hogy Adenauer külügyekkel foglalkozó hivatalban 22 alkalmazott közül 15 volt a náci párt tagja. — Repülőszerencsétlenség Brazília- I — Meghalt Alexander Bojcsenko ban. Egy brazíliai utasszállítógép út­ban Bahia tartomány felé lezuhant. A szerencsétlenség ' következtében tíz személy meghalt három megsebesült. — Wallon tanárt, a kiváló francia tudóst, akit haladó tevékenysége miatt elbocsátottak a párizsi egyetemről, a krakkói egyetem tanárává nevezték ki a pedagógiai és gyermeklélektani tan­székre. nagy ukrán regényíró, az ukrán Kom­szomol egyik alapítója. „Az ifjúság" című könyve, amellyel híressé vált, az ukrán Komszomo! alapítási korszaká­nak élményeit és hősi harcait örökíti meg. — Az újzélandi kikötömunkások ha­tározatot hoztak, hogy nem hajlandók berakni a Malájföldre irányított hadi­anyagot. ŰJ SZÖ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Fő­éa felelösszerkesztő: Lörincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava II. Nyomja és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Előfize­tés 1 évre 540 % évre 270.—, Yi évre 135—, 1 hónapra 45.— Kcs. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—, % évre 75.—, 14 évr e 40.— Kcs. A KÉPES­KÖNYV előfizetése egy évre 120 Kcs. Ebben az évben elkezdik Kassán a nagy közpon'i műhelytelep építését Az építkezéseinkhez szükséges ipa­ros munkálatokat végzik a vízvezeték szerelésén kívül s ezeket a feladataikat pontosan, időre kell teljesítemök. Ezént van szükség arra, hogy ve­zető helyekre csakis munkáshazánk legkiválóbb és legéberebb tagjai ke­rüljenek, nehogy a volt tőkések kel. lő szorgalom hiányában és a szocia­lista munkamódszerek nagy jelentő­ségének teljes meg nem értése miatt elégedetlenséget és nézet elitéréseket keltsenek a dolgozók körében. Most az Építkezési nemzett vállalat kassai kirendeltségéhez csatolt ter­melő központot látogattuk meg. Tóth János elvtárs mondja, hogy a pártta­gok alacsony számuk ellenére is te­vékenyen veszik kj részüket az üze­mi tanács munkájából.Az alkalmazot­takat csak fokozatosan lehet meg­győzni a szocialista munkaversenv jelentőségéről. Eddig a dolgozók 50 százaléka vesz részt a versenyben. Az éknunkásak száma pedig az al­kalmazottaknak csak 19 százalékát teszi ki. Ez a kevésbbé kiemelkedő eredmény arra ln l t, hogy a helyeket felfrissítsék, hogy-erőteljesebben ér­vényesíthessék a siocialista munka­módszereknek a gyakorlatban való alkalmazását. Jó meggyőző és neve­lő munkáit kall végeznlök s a műhe­lyenként -bwczeíett politikai iskoláz­tatást még jobban kifejleszten'ök, mert crak így biztosíthatják dolgo­zóinknak, akik még rövid idővel ez­előtt mayán tőkéseknél dolgoztak és ott hallani sem akartak szocialista mumfcjszerződ'-í-ek kötéséről, hatha­tós részvételét a szocialista termelő munkában. Nagy nehézséget okoz nekik még az is, hogy központi mutely hiányá­ban dolgozóikat nem tudják összpon­tosítani s így terméízslesen a szocia­lista munkaversenv sem fejlődhet ki teljes mértékben. Most még a külön­böző helyeken lévő 22 miunkaíeCepen 1 dolgoznak s Így <g>ak kisiparilag íud-I jiák előállítani termékeikeit. Az építkezési nemzeti vállalathoz hozzácsatolt fejlődőképes ipar: ter­melő csoportokba természetesen beke­rültek a volt magánvállalkozók is, akik némely helyeken vezeíőszerep­hez is jutottak. Ezeknek szocialista termelőcsopor­toknak kell lenni, ahol teljes mér­tékben érvényesíteniök kell a szo. cialista munkamódszerek tökéletes bevezetését. Az a tény pedig, hogy egyes vezető 1 63 irányító helyekre a volt tőkés ipa­ro-o'k terűitek, nem elég biztosíték Mra, hogy ezek a nagy termelő cso­porlSok jó munkát fognak végezni. Nekik is figyelőmbe kell venniak, hogy már majdnem minden üze­münkben a Qegkiiválóbb dolgozóink, elvtársak, éljnunkások vették kezük­be a termelés irányítását, mert ők azok az öntudatos munkások) akit értik a dolgozók ügyeit és lelkiisme­retesen juttatják érvényre célkitű­zéseinket-. (P. B.) Az Épffkeiési nemzeti Vállalat kerületi kirendeltségei mellett már egy éve, hogtf elkezdték szervezni és megalapítani az építkezésekhez szükséges iparos termékeket előállító termelő központi csoportokat. Erre azért volt szükség, mert a kisiparilag dolgozó magánosok nem lettek vol­na képesek a felszabadulás után megindult nagyarányú építkezések szá­mára kellő időben biztosítani az iparos munkálatok elvégzését. Másrészt Pedig ez azért is vált időszerűvé, mert ezek a magánvállalkozók nem a nép, nem a dolgozó társadalmunk érdekeit képviselték, hanem. csak. ou vállaltak munkát, ahonnan nagyobb hasznot húzhattak s egyúttal pedig a munkaerők elvonásával akadályozták a közérdekű építkezésiek gyors­ütemű befejezését.

Next

/
Thumbnails
Contents