Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-06 / 128. szám, kedd

UJSZG 1-950 június 6 fiz első csefi szocialista költő ST. K. Neumann épugy, mint Zde­nek Nejedly a kuituneiKeK nemzet­közi sorába tartozik, mint Gorkij, Romain Rolland, Henry Barbusse, Anatol France, Lu bin és mások. .j, reneszánsz e vezető emberei, ezek a szocialista ébresztőL ra jellemző magányosság korsza!: - ... r'-*jjek e^yerii" Gorkij kivételével, akinek egyedül elsőnek ismerte Lenint, még hozzá személyesen, míg a többiek csak vi­lágtörténelmi müve, az Októberi Forradalom után ismerték őt meg. Ha összehasonlítjuk St. K. Neu­mannt kortársaival, akik vele együtt a kilencvenes években léptek fel a cseh irodalomban, egyenesen felkí­nálkozik az a kérdés, milyen szub­jektív előfeltételei voltak annak, hogy éppen St. K. Neumann, lett első szocialista költőnkké annak ele­nére, hogy ugyanabban a társadal­mi légkörben nőtt fel mint kortár­sai, Figyeljük meg lényének szokat­lanul tanulságos dialektikáját. A szeretet és gyűlölet költője, a gaz­. dag materialista érzékiség és a ma­gas szellemi szárnyalás költője a bensőséges líra költője és népvezér, költő, aki a leggyengédebb szerelmi verseket képes írni és háromkötetes történelmi munkát a francia forra­dalomról, ateista, aki kinevet bár­milyen istenséget és amellett oda­adóan meghajlik a nemeztközi mun­kásmozgalom vezető személyiségei­nek emberi lángesze előtt, igazi realista és forradalmi romantikus. Ez a gazdag dialektika, amelyet oly jól kiemel Karel Konrád üdvöz­letében a költő hetvenedik születés­napja alkalmával, Neumann szemé­lyiségének ez a sokoldalúsága és sok­rétegüsége kell, hogy lenyűgözzön mindenkit, aki őszintén akar felelni a feltett kérdésre. Hány sokatígérő név, hány sajá­tos tehetség szólalt meg a cseh köl­tészetben éppen az elmúlt ötven év alatt, és mégsem találunk egyikben sem közülük annyi szellemi fényt, szikrázó ellentéteket, olyan friss, ál­landóan megújhodó, megifjodó ter­mékenységet és ljarciasságot, mint ennél a költőnél, aki halálos ágyán sem teszi le a fegyvert. Hányat lehetne költőink közül ösz­szehasonlítani St. K. Neumannal jel­jemre, önkritika képességre, igazság­szeretetre nézve, amely nem engedte meg neki, hogy bármilyen kompro­misszumot kössön a,régi világ hatal­masaival? Csak így történhetett meg, hogy az egész mult évszázad­ból St. K. Neumann költői munkás­sága képezi ma a cseh költészet fej­lődésének gjerincét. Mint igazi született költő (s az igazi költői tehetségben mindig van egy adag eleven dialektika) nem ke­reste az igazságot metafizikai. spe­kulációban, hanem az élet realitá­sában. Mint realista az élet valósá­gait nyitott szemmel nézi a nap fia, akit megbabonáz a természet érzéki szépsége, az egyszerű dolgok szé­sége, a dolgozó ember egyszerűsé­gének bája, kezdettől fogva ösztön­szerűen felismeri, hogy a:; és a szépség érdekei egyesülnek a dolgozó néptömegek érdekeiben. Es így ezernyi homály, tévedés és elő­ítélet legyőzése után elérkezett ah­hoz a belső biztonsághoz és egysé­gességhez, amelyet megirigyelhetnek nemcsak kortársai, hanem az ifjabb nemzedékek költői is. t. i. azt a felismerést, hogy az igazság a mo­dern munkásosztály fegyvere és hogy a munkásosztály az igazság fegyvere. A költő ezért szorosan és feltétlenül hozzákapcsolódik a szü­lető szocialista világhoz, a munkás­osztályhoz, Kommunista Párthoz, a Szovjetunióhoz, Leninhez és Sztálin­hoz. Állandó őszinte önkritika által igazi szocialista lesz belőle, „legna­gyobb és legderekabb költőnkké" fejlődik, ahogy öt Klement Gottwald nevezte. Újra meg újra vet fel és old meg minden elvi kérdést és levonja belőle a következményeket az ő sze­mélyes magán életére is. Ezért köl­tészetében is a tisztán személyes hang és a szociális irányzatok nem kerülnek ellentétbe, a költőnek nem kell a dolgozó nép előtt rejtegetnie énjét* mert hasonlóan mint Maja­kovszkijnál, ez már nem a régi pol­gári individualista pózoló énje, ha­nem a szocialista egyéniség gazdag, egységes, belsőleg kiforrott új én­je. Ezt különösen az érett költő utol­só lírai gyűjteményeiből láthatjuk, midőn már sokat átélt, átgondolt és {•' zett. Látjuk itt, hogy a leg­ber esebb lírai hangárnyala­tok is öntudatos szocialista szól hoz az új ember és viszont ki­mor \n szocialista irányzatú leg­hart ob verssoraiból is gyengéd, szerény ember szól hozzánk, finom A CsISz országos kongresszusa előtt A koranyári ve­rőfényben úszó gyönyörű Prága, ismét nagy ünnep­re készül. Díszben, zászlóerdőben vár­ja fiataljainkat, lel­kes jelszavakkal üdvözli az osztra­vai bányák élmun. kásáit, Gottwaldo. vo cipészeit, a Svit-textilmunkásait, a gépállomások fiatal traktoristáit, a fia­tal földműveseket, a szövetkezeti moz­galom úttörőit, a középiskolák és fő­iskolák legkiválóbbjait az egész köz­társaságunk területéről. Ezek fogják képviselni az egymilliós CsISz szerve­zetet, újítók, é.munkások, a legjobbak legjobbjai teszik ki a 2000 kiküldöttet, akiket Prága ilyen ünnepi díszben, sze. retettel és büszkeséggel vár. A vinohrady Sokolovnából nem hal­lan,nj mást, mint kalapácsolást, az ácsok lázasan dolgoznak. A nagy, vi­lágos és tágas teremben tartják meg az ünnepi ülést. A szürke magas fa­lakat fehér és kék anyaggal vonták be, a homlokzatot a nagy CSM jelvény díszíü és a vele szemben lévő falon a Komszomol nagyméretű jelvénye dí­szeleg, jelképezve, hogy a CsISz a Komszomol útját követi és a példaké­pe a dicső szovjet ifjúsági szövet, ség. Az emelvényt, ahol a külföldi ven. dégek fognak ülni, húsz zászló díszíti, a húsz kü'földi szervezet zászlói, akik egy jelszó alatt egyesülnek: „A bé­kéért, a háború előjdézői ellen!" Ügyszólván a vi|ág minden sakából jönnek vendégek. A Komszomolisták mellett a tribünön Kína demokratikus ifjúságának kiküldöttjei foglalnak majd helyet, akik a fiatal frontharcosok üdvözletét hozzák a legnehezebb har­ci szakaszokról. Fiatal elvtársak jön­nek Magyarországról, Lengyelország­ból, Bulgáriából, Romániából és Albá­niából a csehszlovákiai kiküldötteket Kelet-Európa népi demokratikus álla-Miért nem válaszol az USA a japán háborús bűnösök ügyében? A szovjet kormány újabb jegyzéke az USA-hoz lírai érzésű és nemes erkölcsi tapin­tatú ember. / Ahol megsértik a népet, a dolgozó embert, a munkást, a gyarmati rab­szolgát, ahol eröszakot követnek el az igazság ellen, ott személyes sér­tödöttséget érez, ott a költő ellen követnek el eröszakot, ott költésze­te haragtól lángol. Ahol a nép ör­vend, ahol az igazság győz, ott az öröm, a szabadság érzése dobogtatja meg a költő szívét. Ez az elválaszt­hatatlanság, ez a benső szubjektív azonosítása a nép érdekeivel, úgy gondolom, Neumann alakjának leg­tanulságosabb része. St. K. Neumann az első és leg­nagyobb cseh szocialista költő. Alakja egész tárgyilagosan nem egy irányban úgy tűnik fel nekünk, mint újkori költészetünk, művészetünk nemcsak művészeti, hanem jellegze­tes értékeinek mértéke is. Amint még meglátjuk, az alapvető gondo­lati és esztétikai kritériumok sorát nyújtja nekünk biztos tájékoztatásul költészetünk útján. A , Mindenekelőtt észre kell venni, hogy St. K. Neumannak kezdettől fogva idegen volt az univerzális szívjóságnak, az a bizonyos kispol­gári „humanizmusa", amely annyi kárt okozott gondolatilag és művé­szetileg is a cseh kultúrának az első köztársaság idejében. „Az ilyen ál­talános szeretet álszenteskedés és a kispolgári költészet lapos frázisa", — mondja a költő a „Civilisták há­borúskodásá"-ban. Az a költészet, amely ilyen min­dent felölelő jóságot manifesztál, ab­sztrakt, pártokonfelüli metafizikai, metatörténelmi kapcsolattal az em­berhez általában, a nemzethez álta­lában és az emberiséghez általában, az ilyen költészet csupán az élő erős emberi érzés hiányát rejtegeti, a személyes bátorság hiányát és rea­lisztikusan élénk és teljes konkrét­ság hiányát is a művészi meglátás­ban. A költök, akik azzal dicse­kednek, hogy minden embert szeret­nek, a valóságban nem szeretnek senkit sem sajátmagukon kívül, kifi­nomodott beszédekkel csak azt a tényt akarják álcázni, hogy nem akarják ujjaikat megégetni . Nem kétséges, hogy az eljövendő nemzedékek mindig hálával és cso­dálattal fognak emlékezni erre a csah költőre. L. S. Wakamatsu és Yukio Kashara tábor­nokokat, mint háborús bűnösöket. A Szovjetúnió washingtoni nagykö­vetsége szükségesnek tartja, hogy emlékeztessen arra, hogy noha három hónap telt el az említett jegyzék, át­adása óta, a nagykövetség mindezideig nem kapott semmiféle választ. Miköz­ben a szovjet nagykövetség a szovjet kormány részéről kapott utasítás ér­telmében felhívja erre a figyelmet, el­várja, hogy az Egyesült Államok kor­mánya minél előbb válaszoljon a Szovjetúnió február elsejei jegyzé­kére. Jelen jegyzék másolatát egyidejűleg a Kínai Népköztársaság kormánya elé terjesztettük. A jegyzék másolatát átadtuk továb­bá Ausztrália, Burma, Hollandia, India, Kanada, Üj Zéland, Pakisztán és Franciaország kormányainak, mivel »az ENSZ távolkeleti bizottságában kép­viselve vannak Ujabb szigetet adott át Tito az USA-nak „idegenforgalmi" célokra Isztriából érkező menekültek elmon­dották -- jelenti áz Unita trieszti tu­dósítója —, hogy a Tito-kormány az Adria-tenger Brioni nevű szigetét bér­beadja az amerikaiaknak. A jugoszláv hatóságok máris átalakítják a szállo­dákat és az olasz-, valamint szlovén­nyelvű felírásokat angolnyelvű fel­írásokkal helyettesítik. A bérbeadás hivatalosan „idegenforgalmi" célok ürügye alatt történik, de köztudomá­hogy a szigetre érkező amerikai „turisták" között amerikai vezérkari tisztek vannak. Űrt állunk a'békéért az ejész világon (Folytatás az 1. oldalról.) Összkinai Bizottsága küldetésének végrehajtása céljából úgy határo­zott, hogy kiterjeszti munkáját egész Kínára, valamennyi nagy város saj­tójában külön oldalt nyit „A világ, béke megvédésére" címmel. Fokoz­nunk kell tevékenységünket Kíná­ban és mozgósítanunk kell a kínai népet, hogy sikraszáljon az agresz­szió ellen. Meg kell erősítenünk kapcsolatainkat a nemzetközi béke­mozgalommal s tevékenyen részt kell vennünk a világ népeinek moz­gósításában a háború megakadályo­zását célzó küzdelemre. ' A világ békeszerető népei nem akarnak háborút. Bár a háborús ve. szély még fennáll, szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy egy­szer s mindenkorra megakadályoz­hatjuk a háborút, ha erősítjük éberségünket és fokozzuk a harcot a béke védelmében. Kína és az egész "világ béke­szerető íjépei, fogjátok össze! Zúzzátok szét az imperialisták minden támadó, háborús tervét. Éljen a tartós békéért és a népi demokráciáért küzdő mozgalom győzelme! (A Tartós békéért, népi demo­kráciáért!" legújabb számából.) Közös az érdekünk: a háborús törekvéseket meg kell hiúsítanunk (Folytatás az 1. oldalról) tudata képezi.az alapot az egész né­• met nemzetnek a demokratikus és szabad efjlödésért folytatott sikeres harcához — hangzott W. Pieck elnök válasza. j — Általánosságban megnyilvánul az a kívánság, hogy még inkább el­mélyítsék a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat a Csehszlo­vák Köztársaság és a Német Demo­kratikus Köztársaság között. Az ön nézete szerint milyenek a lehető­ségek e kapcsolatok elmélyítésére és kibővítésére? ^ — A Német Demokratikus Köztár­saság megalakítása államaink között új kapcsolatok alapját , teremtette meg. Államaink nemzetgazdasága nem folytat élet-halálra , versengő harcot, ahogy az a kapitalista orszá­gok között van, ellenkezőleg, minden előfeltétel m.eg van adva a harmoni­kus kölcsönös együttműködésre a nemzetgazdasági térvek teljesítésé­ben. Mint ahogy a köztársaságuknak, épúgy a mienknek is érdeke a ta­pasztalatok és az ismeretek kölcsö­nös kicserélése a technika és a tudo­mány világában és felhasználásuk a nemzet jóléte érdekében. Ugyanez ér­vényes a kulturális vívmányokra is — mondotta W. Pieck elnök, majd így folytatta: — A politikai kapcsolatok megszi­lárdítására és elmélyítésére is adva vannak a legjobb előfeltételek köz­társaságainkban. Az angol-amerikai imperialisták olyan tervekkel foglal­koznak, amelyek a Csehszlovák Köz­társaság és a Német Demokratikus Köztársaság háborús megtámadását készítik elő. . Tehát közös érdekünk) hogy ezeket a támadó háborús ter­veket meghiúsítsuk. Harcunk a de­mokratikus és dékeszeretö Németor­szágért a népi demokratikus Cseh­szlovákia érdekében is folyik. A bonni szeparativ kormány, amely ugyanazokra az elemekre támasz­kodik, amelyek Hitler idejében meg­támadták és kifosztották Csehszlo­vákiát, a Csehszlovák Köztársaság biztonságára és békés fejlődésére veszedelmes. Az egyesített demokra­tikus Németország ezzel szemben ezeket a veszedelmeket kiküszöböli és az ismételt háboríts támadást le­hetetlenné teszi. — Mindkét köztársaságunknak kö­zös barátja van: a szoc'alista Szov­jetúnió, amely felszabadította nem­zeteinket a fasiszta elnyomás alól és védi, óvja nemzeteink szabad de­mokratikus önrendelkezési jogát az bnper alisták blokkjának kísérletei­vel és az elnyomással szemben. így mindkét köztársaságunkat közös ér­dekkel fűzik egymáshoz és közös harcot folytatunk a békéért folyó küzdelem győzelemre viteléért Európában és az egész világon. — fejezte be válaszát W, Pieck elnök. A csehszlovákiai magyar dolgozók lap­jának jelszava az 1950. évre az ÚJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe mai fiatalságának nevében üdvözölni, i Nem * kisebb lelkesedéssel fogják a cseh és szlovák kiküldöttek üdvözölni a nyugati államok haladószellemü if­júságának kiküldöttei! az USA-ból, Angliából, Franciaországból, Olaszor­ffcágjból, Belgiumból, Hollandiából és az északi államokból, Norvégiából, Dá. niából és Finnországból, üdvözlik a görög hősöket — EPON képviselőit, annak a földnek képviselőit, amelynek népe hősiesen harcolt szabadságáért, üdvözlik a spanyol ifjakat, nagy lelke­sedéssel fogadják a Német Demokra­tikus Köztársaság ifjúsági kü'döttsé­gét, amelynek vendégei voltak nem­régen a berlini kongresszuson, vala­mint az osztrák ifjúság képviselőit is. Vasárnap az ifjúság felvonu'ásával ér véget a kongresszus. A kékingesek gyönyörű menetben felvonulnak a ki­á'lítási területre, ahol nagy ünnepély zárja be a kongresszusi napokat. A kerületi tehetségveisenyek győz­tesei,® az egész köztársaság negyven legjobb együttese felváltva előadást tartanak a délután folyamán. A kon­gresszus zenével, tánccal és énekkel er véget, örömte'i kezdete lesz a to­vábbi munkának. A pályaudvaron már a számunkra oly kedves kékingesek sürögnek-fo­rognak. Az egyik csoport már a most érkezett külföldi kiküldöttekkel fog­lalkozik, német beszéd hallatszik,' nem messze tőlük napsütötte bolgár ifjú­munkásoknak segítenek poggyászaik rendezésében a kékinges fiatalok. Nyílt tekintetű rokonszenves ifjú­munkást szólítunk meg, hogy mond­jon valamit a nagy jelentőségű kon­gresszusról és annak e'őkészületeiről. — Az első ifjúság'' kongresszus elő­készületei az iskolánkban úgy kez­dődtek — kezdi el beszámolóját Zde­nek Mikes, az orosz gimnázium hete­dikes növendéke —, hogy kötelezett­ségeket vállaltunk, mind brigádmun­kára, mind tanulási eredményeink ja­vításra. A mi iskolánkban 100 száza- I lékosan bevagyunk szervezve a CsiSz­be és csak a mi osztályunk 300 órát dolgozott le. A sport terén osztályunk, ból öten nyerték el TOZ-érmet és ez szintén a kongresszusra való kötele­zettségvállalásunk volt. A kongresz­szus lefolyását és határozatát nagy figyelemmel fogjuk kisérni, mert ez fogja megjelölni számunkra az irány­vonalat, amelyet szem előtt kell tar. tanunk. A SzKP nemrég lezajlott IX. kongresszusának beszámolóival is be­hatóan foglalkozunk, mert például a vizsgánkon az egyik tétel a IX. kon­gresszus anyaga volt. A legfontosabb és legsürgősebb feladatunknak tartjuk a szövetség egymillió tagjának aktivi­zálását. amihez minden remény meg­van, csak jó kezdeményezők kellenek. — Mi, a CsISz ifjúmunká­sai tisztában vagyunk azzal, milyen jelentősége van ennek a kongresszusnak és hogy jól kell dolgoznunk és jó eredményeket felmutatnunk, annál is inkább, mert én például az érettségi után szeretnék | jelentkezni a Pártba és felvételemet csak úgy remélhetem, ha kitűnően dolgozom, mind a tanulásban, mind a CsISz munkamezején. Tőlünk, az orosz iskola növendékeitől többet is várhat­nak, mert mi abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy a szovjet tan­terv szerint tanulunk és mindent már narxistaa lapon. Tantárgyaim közül a egnagyobb hatással volt fejlődésem­"e a klasszikus orosz irodalom. Amióta íbbe belemerülök, másképpen nézem nég a szókozásainkat is, egész más iolgokban telik örömöm, mint azelőtt. — A nyári szabadságunkból — feje­li be szavait Zdenek — egy hónapot srdei brigádwan fogunk dolgozni. Csak ízt sajnálom, hogy a tanulás mel'ett lem végeztem el egy traktorvezető­anfolyamot, mint egyes tanulótár­jaim tették Most segíthetnék a falu lolgozóinak és ezzel valóban hasznos szocialista munkát végezhetnék. Se — baj, jövőre kipótolom! MOSZKVA (Agerpres). — A szovjet kormánytól kapott utasítás értel­mében a Szovjetúnió washingtoni ügyvivője és londoni nagykövete május hó 30-án jegyzéket nyújtottak át az Egysiilt Államok és Nagy-Britannia kormá­nyának Hlrohto japán császár és néhány japán tábornok nemzetközi tör­vényszék elé állítása ügyében, A jegyzék szövege a következő: 1950 február elsején a szovjet kor­mány utasítása alapján a Szovjetunió amerikai nagykövete jegyzéket adott át Yamada, Takahashi, Tazjsicsuka és más japán háborús bűnipsök percnek eredményével kapssolatban. A primő­réi katonai körzethez tartozó Haba­rovszk városban 1949 december 25. es 30. között megtartott per folyamán megállapítást nyert, hogy a japán ve­ietőkörök, élükön Hirohito császárral, több éven át titkos előkészületeket tettek a Iegembertelenebb támadó esz­közök egyikének, a baktériumfegyver­nek a Szovjetúnió, Kína, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elleni ki­használására. A per tárgyalásán kiderült az is, hogy a japán agresszofck nemcsak előkészítették, hanem ismételt ízben fel is használták a baktériumfegyvert, hegy támadó terveiket elősegítsék. Igy 1939-ben a Mongol Népköztársaság és a Szovjetúnió ellen Halhin Gol folyam vidékén, 1940 és 1942 között, a Kína elleni háborúban a japán hadsereg bakteriológiai különítményei pestis és tífusz járványt idéztek elő. A február elsejei jegyzék hangsú­lyozta, hogy a habarovszki perben megállapított tények bebizonyították, l-egy nemcsak az előzőleg elítélt hábo­rús bűnösök játszottak fontos szere­pei a baktériumháttorilr előkészítésében' es folytatásában, hanem Hirohito ja­i'íin császár, valamint Shiro Isni (a 731-es brigád volt főnöke). Maszazo K'tano (szintén a 731-es brigád pa­rancsnoka), Yuzsori Wakamabu (a !0C-fcs brigád volt főnöke) és Yukio Kasahara (a kwantungi hadsereg volt vezérkaii főnöke) japán tábornokok is. Tekintettel arra, hogy a bakféc'i.im­fegyvei használatát a civilizált nemze­tek az 1925 június 17-i jegyzőköny­vei a népek becsülete és lelkiismerete elleni súlyos bűnnek minősítettéi! és megtiltották, a szovjet kormány java­solta, hogy minél előbb nevezzenek ki egy nemzetközi törvényszéket és ál­lítsák elé Hirohito japán császárt és Shira Ishi, Maszazo Kitano, Yuzsiro,

Next

/
Thumbnails
Contents