Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-29 / 148. szám, csütörtök

12 UJSZ0 1950 június 29 Az Egységes Földműves Szövetke­zetek, állami gépállomások, állami birtokok a csehországi és szlovákiai Egységes Földműves Szövetség tag­jainak, valamint a Csehszlovákiai If­júsági Szövetség tagjai országos munkakonferenciájának feladata, kiküszöbölhessük, valamint, hogy az idei aratási munkákat, bemutassa így a legjobb példákat, amelyek min­tául szolgálhatnak a többiek szá­mára, rámutatni a hibákra és az elégtelenségekre, hogy azokat még kiküszöbölhessék, valamint, hogy az összes tapasztalatokat az őszi mun­kálatok megszervezésére felhasznál­hassuk. Miért szentelünk, elvtársnó'k és elvtársak, olyan nagy gondoskodást, és figyelmet a mezőgazdasági mun­ka megszervezésére? Azért, mert tudjuk, hogy minden értéknek forrása a munka és ezért a jól megszervezett munkánktól ki­mondhatatlanul sok függ. Tudjuk, hogy a termelés értékét a közösség által kifejtett elkerülhetet­len munka határozza meg, amelyet arra fordítottak, éppen ezért csak úgy tudunk többet előállítani és a termelési költségeket csökkentem, ha azt a munkát csökkentjük, amely szükséges az egyes termékek egysé­gének termelésére, azaz, ha fokozzuk a munka termelékenységét. A termé­kek ezen állandóan emelkedő töme­gétől és az állandóan csökkenő ter­melési költségektől függ a megtaka­rítás emelésének lehetősége, azaz mindazok a pénzügyi lehetőségek, amelyek a mezőgazdasági fejlődés beruházásaihoz szükségesek. A mun­kának ettől a tökéletes megszervezé­sétől függ és pedig kizárólagosan tő­le függ a dolgozó nép életszínvonala emelkedésének lehetősége is. Mind­nyájan tudjuk, hogy az egyéni kis­termelésben csak keveset lehet előál­lítani és ugyanakkor a termelési költségek igen magasak és a kis- és középföldművesek családjainak igen súlyos munkaviszonyok között kell dolgozniok. Ez a magyarázata annak, miért fordítunk olyan nagy figyelmet arra, hogy mennyi munkát kel] fordítani egy métermázsa gabona vagy egy li­ter tej termelésére. Ez a magyará­zata annak, hogy miért kell minden figyelmünket összpontosítani ezen ősszállami munkakonferencián mező­gazdaságunk döntő problémájára — a munka megszervezésére a mezőgaz­dasági termelésben. Ezért akarjuk tudni, hogy mily gyorsan fog véget­érni az aratás, hogy vájjon az ara­tást idén már közösen fogjuk-e vég­rehajtani tarlóhántással, csépléssel, a gabona beszolgáltatásával, ezért akarjuk tudni azt is, miként készül­nek föl kis- és középparasztjaink, egységes fölműves szövetkezeteink, állami gépállomásaink, állami birto­kaink az őszi munkák gyors befeje­zésére, a közös vetésre és a föld kö­zös megművelésére. És ezért oly döntő fontosságú me­zőgazdaságunk fejlődése szempont­jából, hogy mily gyorsan értik meg kis- és középparasztjaink az Egysé­ges Fölműves Szövetkezetek nagy jelentőségét és hogy mily mérték­ben lesznek az EFSz-ek, az állami gépállomások, állami birtokok szem­léltetőt példái a közösen végzett ara­tási, vetési eljárásnak, a föld közös megművelésének. MIKÉNT KÉSZÜLTÜNK FEL AZ ARATÁSKA? Éppen ezért nézzük át most szám­adásainkat, hogyan készültek EFSz­eink, gépállomásaink, állami birto­kaink az aratási munkáknak ily min­taszerű elvégzésére? Elsősorban kis- és középföldműve­seink, feleségeik és az ifjúság, akik az EFSz-ekben vannak, miként vál­nak az idei aratás során a mezőgaz­dasági dolgozók mintáivá. 1950 június 15-ig 1942 EFSz ké­szült fel az aratási munkálatok kö­zös elvégzésére, hozzávetőlegesen 190 ezer hektár földterületen. Az EFSz­ek a feptemlített csoportjából eddig 700 EFSz áll felkészülten, hogy az aratás után hozzálát a földek közös vetéséhez és a föld közös megmun­kálásához. A 400 EFSz-en kívül, me­lyek már azt megelőzőleg áttértek a közös vetési eljárásra és a föld közös megművelésére. 915 EFSz-ben éppen most dolgoznak a technikusok és az agronómok a földek meggyorsított és a közös vetési eljárás bevezetésé hez szükséges összevonásán. A SVEDLÁRI EFSZ TAPASZTALATAI A gelnicai járásbeli Svedlár köz­ség EFSz-e az aratást a következő módon hajtja végre: A gabonaföldek kiterjedése 307 hektár. A szövetkezet rendelkezésé­re egy saját és két, az állami birtok­tól rendelkezésre bocsátott traktor áll. Az aratási munkálatok végrehaj­tására a földművesek négy munka­csoportot létesítettek. Egy csoport kizárólag kézikaszás lesz, mert a föl­dek ez évben még nem engedik meg a gépek teljes mérvű kihasználását. Éppen ezért az aratás, a gabona egy­berakása kézi erővel, hektáronként 1400 Kés-be fog kerülni, ugyanakkor kaszálógéppel 850 Kés-be és önkötö­zőgéppel 700 Kés-be. Az aratás a tavalyi évhez viszonyítva 300.000 ko­ronával lesz olcsóbb. Míg az aratás, a kötözés és a kersztberakás tavaly 30 napot vett igénybe, idén csak 15 napig fog tartani. A gabona behor­dása 6 napig fog tartani, a gabonát egyenesen a cséplőgépekhez szállít­ják, a cséplőgépeket különféle pon­tokon fogják elhelyezni, úgyhogy a cséplési idő 6 napig fog tartani. A közös munkából eredő haszon és a földek felaprózottságából származó károk meggyőzték a község földmű­veseit olyannyira, hogy már a tarló­hántásnál megszüntetik a mesgyé­ket és rátérnek a közös vetési eljá­rásra, valamint a föld közös megmű­velésére. A POBÉZOVICEI EFSZ TAPASZTALATAI Nagyon tanulságos a Plzeii melletti Pobézovice község EFSz-ének példá­ja ls. Ebben a községben a régi módszer­rel való gazdálkodás során a 134 hektárnyi gabonaföld 236 kis parcel­lára volt felosztva. Ma 150 hektárnyi gabonaföldjük van, 11 részben. Ta­valy az aratás, a kötözés s a kereszt­berakás 28 napig tartott, 94 munka­erő dolgozott, 14 aratógép, egy önkö­tözőgép, 20 lóvontatású és 14 tehén­vontatású iga volt igénybevéve. Ma az állami gépállomások segítségével a munkát 12 nap alatt fejezik be. Tavaly egy hektárnyi föld learatása és keresztberakása 1250 koronába került, ugyanakkor az idén 420 ko­ronába. Tavaly a gabona behordása hektáronként 960 koronába került, ebben az esztendőben 566 koronába. Tavaly a cséplés 58 napig tartott és hektáronként 980 koronába került, az idén 12 napig fog tartani és 380 ko­ronába fog kerülni. Tavaly tartlóhán­tást nem végeztek, idén az állami gépállomás olcsón és rögtön az ara­tás után végzi el ezt a műveletet. Amint az itt felsoroltakból látjuk, a pobéíovicei földműveseknek az el­múlt esztendőben egy hektár aratá­si munkálatai, tarlóhántás nélkül 3190 koronába kerültek, ugyanakkor az idén az aratási munkálatok tarló­hántással együtt 1504 koronába fog­nak kerülni. Ez évben az aratási munkák során összesen csak 25 mun­kaerőre lesz igényük, a munkaerőket 5 csoportra osztották, hogy a munka a leggazdaságosabban legyen meg­szervezve. A község lakosai így tud­ták megoldani, hogy az üzemek szá­mára munkaerőket bocsátottak ren­delkezésre és az aratásnál az asszo­nyoknak nem kell többet, mint csak fél napig dolgozniok. Az idei aratás során az 55/1947. törvény értelmében a község valamennyi gépét és igáját teljes mértékben kihasználják, mert az aratást az egész községben közö­sen szervezték meg. A földművesek a cséplés után azonnal tüntetően és közfsen beszállítják a gazdasági szö­vetkezetbe a beszolgáltatásra váró gabonát. Ez az egységes szövetkezet természetesen már bevezette a közös vetési eljárást, közösen műveli a föl­deket, közösen gazdálkodik. TANTJLSÄGOK SZÖVETKEZETEINK ÉS FALVAINK SZÁMÁRA Két példa ez, miként lehet minden EFSz-ben, minden községben az ara­tási munkálatokat tökéletesíteni. Minden egyes EFSz a helyi nemzeti bizottságok, a földműves szövetsé­gek szervezetei, a járási mezőgazda­sági bizottságok bizalmijai és a Kommunista Párt segítségével a példák nyomán minden községben még megjavíthatja az aratási mun­kálatok szervezését s az EFSz-eknél mutatkozó elégtelenségeket kiküszö­bölheti és így az őszi munkákat, főleg a közös vetési eljárást és a földek közös megművelését még jól előké­szítheti. Ne felejtsük el, hogy 5000 EFSz-böl csak 2000 készült fel jú­nius 15-ig a közös aratási munkák­ra és hogy ezen 5000 EFSz közül pusztán 400 EFSz, tehát Köztársa­ságunk községeinek 2.66 százaléka vezette be a közös földmegmunkálást. Tegnap a kerületi nemzeti bizottsá­gok elnökei és mezőgazdasági elő­adói a bojnicei munkakonferencián nagyon értékes bizonyítékokkal szol­gáltak arról, hogy a közösen előké­szített aratási munkákkal az Egysé­ges Földműves Szövetkezetek mi­lyen haszonra tesznek szert. Rámu­tattak azonban arra is, hogy az Egy­séges Földműves Szövetkeztekben az aratási munkák megszervezésénél hol kell még segíteni. Tíz pont van, amelyekre összponto­sítani kell figyelmünket* Az eddigi tapasztalatok és az ara­tási munkálatokat ellenőrző jelenté­sek szerint mindenekelőtt a követke­ző feladatok elvégzésére kell figyel­münket összpontosítani: 1. Biztosítani a kidolgozott aratási tervet, hogy azt pontosan teljesítsék, Illetőleg, hogy a szükséges javításo­kat foganatosítsák. 2. Állandóan figyelemmel lepni ar­ra, hogy a község valamennyi gépét, igáját és munkaerejét a terv szerint kihasználják, főleg pedig hogy a fa­lusi gazdagok gépeit és igáit hasz­nálják ki a legmesszebbmenőén. Ahol az 55/1947. számú törvény nem lett foganatosítva, ott sürgősen kell köz­belépni a törvény megvalósítása ér­dekében. A még ki nem javított gé­peket, vagy az aratás folyamán meg­sérült gépeket haladéktalanul meg kell javítani. 3. Megjavítani az állami gépállo­másokkal való együttmunkálkodást közös tervek segítségével és végre­hajtani az összes aratási munkálato­kat a szükséges traktoristák s egyéb munkaerők beszerzését a galántai já­rás Egységes Földműves Szövetkeze­teinek példái szerint. 4. Intézkedéseket foganatosítani, hogy az aratási és őszi munkák meg­szervezése az EFSz-ekben az elfoga­dott munkaterv alapján történjék. 5. Még jobban kibővíteni a mun­kacsoportok létrehozását, biztosítani, hogy az aratási munkák az egész község területén közösen történjenek és így kihasználni az összes helyi munkatartalékokat, mind az asszo­nyokat, mind a fiatalságot, hogy ne kelljen városi brigádokat igénybeven­ni sem a falvakon, sem az állami bir­tokokon. Ezen alapfeltételek figye­lembevételével kell a helyi Nemzeti Bizottságoknak és a Szlovákiai Föld­műves Szövetség helyi szervezetének azokban a községekben, ahol EFSz nem működik az aratási közös mun­káltat megszerveznie. 6. Alapfeltételül tenni, hogy min­den EFSz-ben a közös szövetkezeti szervezett munka a vinaricei és veze­kényi EFSz-ek versenymozgalma szellemében történjék. 7. Biztosítani és naponta személye­sen ellenőrizni, hogy a kaszálás után a tarlóhántás azonnal megindul-e. 8. A cséplőgépeket úgy elhelyezni, hogy a gabonát azonnal a cséplőgép­hez lehessen szállítani a mezőről, hogy a cséplés nyomban megindul­hasson. Minden községben részletesen előkészíteni a tömeges és ünnepélyes gabonabeszolgáltatás határidejét, amit meg kell állapítani minden köz­ségben. 9. Az aratási munkálatokat még szorosabban kell egybefűzni a közös vetési eljárás és a föld közös meg­művelésének kérdésével. Ennek érde­kében a budejovici, olomouci, brnoi és nyitrai kerületek példája alapján tökéletesíteni kell a földek egybevo­nását, úgy, hogy a földek összevoná­sával járó munkák csak pár napot vegyenek igénybe, hogy így a leg­jobban kihasználjuk az őszi munkák megkezdése előtt rendelkezésünkre álló rövid időt. 10. Mindezen feladatok gyors vég­rehajtása érdekében minden község­ben a mezőgazdasági termelés és fel vásárlás járási bizottságának bizal­mi rendszerét kell létrehozni. Röviden felsoroltam itt azokat a feladatokat, amelyekre Egységes Földműves Szövetkezeteinknek leg­főbb gondot kell fordítaniok a közös munkák megszervezésénél. Az azon­nali segítés ezeknek megoldásában egyben a gyorsított átmenetet jelenti ; A GÉPÁLLOMÁSOK HÉT LEG-a közös Vetési eljárásokhoz és aföld " "*"" * ~~ közös megműveléséhez. MIKÉNT KÉSZÜLTEK FEL AZ ÁLLAMI GÉPÁLLOMÁSOK ? És most még egynéhány szót arról, miként készültek fel az állami gép­állomások az aratásra. Az idei aratás során a kis- és kö­zépparasztságnak és azok Egységes Földműves Szövetkzeteinek az állami gépállomások 18.000 alkalmazottja, 6450 önkötözőgépe és 8840 traktora fog segítségére sietni. Ezeknek a gépeknek segítségével az állami gép­állomások hozzávetőlegesen a tava­lyihoz viszonyítva, amikor is 176.000 hektáron végezték el az aratást, az idén 500.000 hektáron végzik el az aratást; tarlószántást 300.000 hektá­ron fognak végezni és összesen 600 ezer tonna gabonát fognak csépelni. Tavaly az aratási munkálatokból az állami gépállomások 6 százalékban vették ki részüket, ezzel szemben az idén 18 százalékban. Június 15-ig a gabona aratási terve 86 százalékban volt biztosítva az állami gépállomá­sokkal kötött szerződésekkel. Szlová­vákiában egy önkötözőgépre 75. hek­tár, a cseh országrészekben 64 hek­tár jut. A terv megkésett teljesítésé-, nek oka a szerződések megkötésével kapcsolatosan az állami gépállomá­sok komoly elégtelensége. Egy önkötözőgép átlagos teljesít­ménye idén 80 hektár lesz a tavalyi 74 hektárhoz viszonyítva. Ugyanak­kor azonban már 3150 traktorista és a gépállomások alkalmazottainak 405 munkacsoportja, 200 gépállomás ver­senyez, hogy e feladatokat túlteljesít­sék. Hasonlóan sok elégtelenség mutat­kozik még a falusi gazdagoktól fel­vásárolt gépek átvételénél és a gépek megjavításánál. A gépek nem lettek mindenütt időben átvéve és megjavít­va. A gépek gyorsított megjavítása csak most fejeződik be. Az állami gépállomásoknak továb­bi elégtelensége az, hogy nem készül­tek fel megfelelően az egyes pótal­katrészek előkészítésével és előállítá­sával, főleg a régi és most felvásá­rolt gépeknél. Az állami gépállomások az idei ara­tás során, kivéve az egyes magasfek­vésű járásokat, 100 százalékban a normák szerint megállapított akkord­munkában fognak dolgozni. A nor­mák bevezetését főleg az idős, ta­pasztalt traktoristák és alkalmazot­tak fogadták lelkesedéssel. A mun­kának csoportok szerinti megszerve­zését teljes mértékben hajtották végre. A gépállomások túlnyomó többsége kettős váltásban fog dolgoz­ni, sőt lesznek gépállomások, ahol a munka hármas váltásban megy vég­be az állami birtokok példája szerint. Különösen a szlovákiai állami gépál­lomásokat kell kiemelni, amelyek si­keres munkát fejtenek ki, azonkívül az új felelősségteljes munkáskádere­ket, akik az állami gépállomások elégtelenségének kiküszöbölésével végeznek hasznos tevékenységet. Egyes gépállomások hivatásuk he­lyes felfogásával különösen például szolgálhatnak a többi gépállomások­nak. A stúrovoi járás gépállomásai az egész aratást a járásban az állami gépállomások, az EFSz-ek és az álla­mi birtokok részvételével 100 száza­lékban szervezi meg. Az összes ma­gángépeket és igákat az EFSz-ek ke­retén belül 100 százalékosan veszik igénybe. Az állami gépállomás a já­rás összföldteriilete munkálatainak 65 százalékát végzi el. Hasonlóképpen a ehomutovi járás gépállomása az egész aratást a já­rásban az állami gépállomások, az EFSz-ek és az állami birtokok rész­vételével 100 százalékban végzi el. A galántai járásban is az aratási munkálatokat az állami gépállomá­sok az EFSz-ek és az állami birtok segítségével oldja meg és pedig úgy, hogy a járás EFSz-ei gondos­kodnak minden egyes cséplőgéphez egy munkacsoportról és minden ön­kötözőgép mellé négy embert állíta­nak. Igaz, hogy ebben a járásban minden községben van EFSz. Ezért itt a terv a szerződések megkötését illetően 120 százalékban volt teljesít­ve. Ezek a példák bizonyítják, hogy valamennyi állami gépállomás ugyan­így felkészülhetett volna az aratási munkálatokra. FONTOSABB ÉS LEGSÜRGŐSEBB FELADATA Ezért a napokban, az állami gépál­lomások igazgatói és alkalmazottal az állami gépállomások kerületi fel­ügyelőinek a földművelésügyi mi­nisztériumban 16-án megtartott ta­nácskozása szellemében, valamint az összes állami gépállomásokon jegy­zőkönyvbe foglalt ellenőrzők ered­ményei alapján az állami gépállomá­sok az alábbi elégtelenségek kiküszö­bölésére összpontosítják törekvései­ket: 1. A gépállomások az Egységes Nemzeti Bizottságok s Járási Nemzeti Bizottságok segítségével lehetővé teszik, hogy azokat a gépeket, ame­lyeket a l'alusi gazdagoktól vásárol­tak fel és mindezideig átvételre még nem kerültek, az 55/1947. törvény értelmében minden községben áz összes gépekkel és igákkal teljes mértékben kihasználtassanak. Na­gyon jó példa itt a pardubicei kerü­let, ahol az összes gépek terv szerint voltak felvásárolva, áthelyezve és ép­pen ezért lehetővé vált, hogy kis ki­vétellel valamennyit időben megja­vítsák. 2. Az állami gépállomások igazga­tói és alkalmazottai, a kerületek fel­ügyelőivel és politikai képviselőivel együtt a Járási Nemzeti Bizottságok segítségével minden eszközt igénybe vesznek a járásokban, hogy a gépek javítása a lehető legrövidebb időn belül megoldódjék. Megállapodásokat kötnek a Járási Nemzeti Bizottsá­gokkal és ezeknek javító üzemei se­gítségükre lesznek. Szükség esetén összeköttetést keresnek az egyes já­rási üzemekkel, amelyek segítségük­re lesznek a gépek megjavításában. Jó példa erre a brnoi és olomouci ke­rület, ahol mozgósították a helybeli kovácsokat és kisüzeméket a javítá­sok mielőbbi befejezése érdekében. 3. Az állami gépállomások köz­pontja, a kerületi felügyelőségek és minden gépállomás megteszi a szük­séges intézkedéseket, hogy a pótal­katrészek még idejében biztosíttassa­nak, hogy azok helyesen legyenek el­osztva. Az egyes hiányzó alkatré­szek előállítását meggyorsítják, a kisebb alkatrészeket otthon fogják elkészíteni vagy megjavítani. 4. A gépállomások gyorsított ütem­ben befejezik a szerződések megköté­sét, hogy tisztán lássák, mekkora földterületen kell aratási tervükben a munkát elvégezniök. 5. Az állami gépállomások igazga­tói és alkalmazottai biztosítják, hogy az aratási munkák során százszáza­lékosan bevezetik a normák szerinti akkordmunkát, befejezik a munka­csoportok létrehozását, a kettős vál­tás megszervezését, minden állomá­sén bevezetik a szocialista ver­senyt a legjobb traktorista teljesít­mény és a legjobb állomás címéért. 6. Az állami gépállomások és azok alkalmazottai a galántai gépállomás példájához híven kiterjesztik az EFSz-ekkel való együttmunkálko­dást. Az állami gépállomások dol­gozói az EFSz-nek a közös vetési el­járás és a fold közös megművelésé­nek bevezetésével segítségére lesz­nek, ugyanúgy technikai munkase­gítséggel a tagosítási munkák során, elsősorban ott fognak időben szerző­déseket kötni, ahol közös vetési eljá­rást és a föld közös művelését beve­zették. 7. Az állami gépállomások igazga­tói és alkalmazottai a legnagyobb kezdeményezéseket fogják kifejteni az aratási munkálatok gyors és ha­tározott végrehajtásánál, a közös ve­tési eljárás előkészítésének munkájá­nál, hogy a termés kárt ne szenved­jen, hogy a vetési eljárás, a föld közös megművelése, a legnagyobb számban és a legnagyobb kiterjedésben haj­tassék végre. Ez az eredmény fog bizonyságot tenni az állami gépállo­mások alkalmazottainak és vezetői­nek öntudatosságáról és felelősségé­ről. Ezért az idei aratási munkák so­rán az állami gépállomások igazga­tói és politikai képviselői minden erejükkel azon lesznek, hogy felada­taikat a leggyorsabb ütemben telje­sítsék és munkájukkal az új és bol­dog Szlovákiát építsék, ahogy az idei aratás és népi demokratikus köztár­saságunk felépítésének egyik fontos alkotórésze. (Folytatás az . oltMan.) A munka tökéletes megszervezésétől függ a dolgozó nép életszínvonalának emelkedése Kis- ÉS kozépparasztságunk szervezett és közös munkálva! a béke táborát kívánja erősíteni Duris földművelésügyi miniszter beszámolója a vasárnapi országos földműves konferencián

Next

/
Thumbnails
Contents